Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-18 / 16. szám

„tanítón ö“, „ÉVA“, „KARCSÚ FIATALASSZONY“ és „MÁJUS“ kérésére közöljük az első két modellt. Az első ruha a most divatos hosz­­szított derékkal ké­szül, bubi gallérral, mely egy nagy gomb­ban végződik. A fel ­sőrész rejtett gom­bolást! és két vízszin­tes zsebpátni díszíti. A szoknya rakott. A másik modell kétré­szes ruha, ú. n. ka­­zakkal, négyszögletes kivágással. A kivá­gást és a vele pár­huzamosan menő vo­nalat elütő színű pánt díszíti. („Éva“ a ró­zsaszín ruhát feketé­vel pántozza). A ka­­zak öv nélkül is vi­selhető. Harmadik modellünket „Fiatal barna lányokénak küldjük. Divatos le­zser vonalú kiskosz­tüm, férfi reverrel, elöl három gombbal. A pettyes blúzt ujja nélkül csináltassák, s a képen látható módon hajtsák ki a reverre. A szoknya négy. részből szabott. „SZÖSZI LÁNY“: A tüsarkú cipó tovább­ra is divatos, de a drótos szoknya már néni. Ugyancsak el­múlik az alsószok­nyák divatja. „TAPASZTALAT­LAN“: A beküldött minta nemcsak hogy szép, de igen finom minőségű is. A 12. számunkban közölt első modellt csinál­tassa belőle. Kár, hogy nem vett annyi anyagot, hogy komp­iéra is elég lett volna. Egy-egy új ru­hának természe­tesen minden nő Örül s jóleső ér­zéssel akasztja be a szekrényébe. Ez íyy rendjén is van. Az „új" ru­ha viselésével kapcsolatban azonban a nők már többféleképpen vélekednek. Egyesek kimondottan nem tud­jak látni, hogy új ruhájuk a szekrényben lóg „kihasználatla­nul“, s van rá alkalom vagy nincs, felveszik az első vasár­nap. így aztán nem ritkaság, ha borús, szeles időben, köny­­nyű, napsütötte időhöz való ru­hákét látunk az utcán. Ezzel szemben a másik véglet az, amikor valaki azt hiszi, azért csináltatta a ruhát, hogy „új“ ruhája legyen, s nem azért, hogy viselje. Ahányszor alka­lom adódna felvenni, „sajnálja“, úgy véli, megfelel a régi is, mert az új elkopik. Akik így gondolkoznak, sosem járnak di­vatosan, mert csak akkor ve­szik fel az „új“ ruhát, amikor az már kiment a divatból. Azt hisszük, mindenki belát­ja, mindkét nézet helytelen. Az új ruhát (és minden ruhadara­bot, tehát, kosztümöt, pulóvert, stb.) akkor kell felvenni, ami­kor szükséges, amikor arra va­ló idő és alkalom van. Nevet­séges, ha valaki új, elegáns ru­hájában megy a moziba, vagy sétára a szabadba, ahová meg­felelne régi egyszerű ruhája (Folytatás) Egy másik hatásos módszer az olajpakolás, ettől hajunk szép fényes is lesz: 2 kanál olajat gőz fölött megmelegítünk, be­dörzsöljük véle hajunkat s utá­na a fejbőrt jól megmasszíroz­zuk. Kendővel bekötjük fejün­ket és 3/4—1 óráig így mara­dunk. Ezután a következőkép­pen mossuk le: egy tojás .sár­gáját, egy kanál rumot, egy ká­véskanál olajat összekeverünk s ezt néhány percig a hajon hagyjuk, majd meleg vízzel alaposan lemossuk. Az utolsó öblítő vízbe egy kevés citrom­levet csavarhatunk. • Ugyanezt a módszert ajánljuk „NAR­­~ISZ“-nak is. „NAPSUGÁR“ a következő­képpen védekezzék a korpák ellen: a hajat nem szabad gyak­ran vízzel mosni. Kétszer he­tente a fejbőrt négy rész olaj és egy rész ricinus keverékével dörszöljük be. Ezenkívül aján­latos a hajat sokat kefélni, minden irányban, mégpedig olymódon, hogy a fejbőrtől távolodó irányban is keféljük. Meggátolja a korpák képződé­sét az is, ha a fejbőrre száraz konyhasót hintünk, s így masz­­szírozzuk a fejbőrt. vagy szoknya-pulóvere. Szin­tén nevetséges azonban, ha ré­gi ruhájában megy pl. szórako­zóhelyre, attól való félelmében, hogy az új összegyűrődik vagy esetleg leöntik valamivel. Ugyanez vonatkozik a kellé­kekre is. Vadonatúj, tűsarkú cipőnkben nem megyünk bevá­sárolni, de tánchoz sem húz­zuk fel formátlan régi cipőn­ket, gondolva, hogy úgy is ösz­­szetapossák. „ASZTALOS“: A festett bútort lehet más színnel szegélyezni, a csontszín bar­nával szép. ízléses még pl. a szürke-fekete összeállítás, de nagyon kell vigyázni, hogy a szürke sem világos, sem sötét ne legyen. Amennyiben azt a bútor formája megengedi, szép, ha a szürke-fekete mellé itt­­ott narancssárga díszítést is alkalmaz. Divattervezőket az iparis­kolák megfelelő szakán ké­peznek. A rajz természete­sen nagyon fontos, de nem tudjuk, hogy ilyen rossz bizonyítvánnyal felveszik-e a lányát. Részletes felvilá­gosításért forduljon a kö­vetkező címre: Skola ume­­leckého priemyslu, Bratisla­va, •Palisády 57. „NAPSUGÁR“: A 165 cm magasság ilyen korban nor­mális, s nyugodtan viselhet magassarkú cipőt. A test­­jsúly 58 és 62 kg között a »megfelelő. „KIS KÍVÁNCSI“: Haját mos­sa kamillában, a következőkép­pen: A kamillát megfőzzük és ruhán keresztül gondosan leszűr­jük, nehogy a ‘ kamilla kis szir­mai a hajba ke­rüljenek. A le­szűrt teában két­szer egymás után »«»wyi.iu00un c hajat, s néhány­szor jól leöblítjük. Szempilláját időnként néhány csepp olajjal kenje, de ne vár­jon, szemmel látható ered­ményt. y. A kenéshez való kis kefe drogériában kapható. Ezt üzenjük „RŐZSIKÁ“-nak is. Barátnője feltétlenül fordul­jon orvoshoz, lehetséges,' hogy megfelelő módon alkalmazott gyógytorna segíteni fog. Te­kintve, hogy nem tudjuk, szü­letési hibárój vagy esetleg csak a rossz járás okozta elferdü­­lésekről van szó, nem tudunk más tanácsot adni. Legjobb, ha a körzeti orvostól ortopéd or­voshoz kér beutalást. „CSILLAG“: Láthatatlanban nem tudunk tanácsot adni. Ajánljuk, forduljon kozmetikus szakorvoshoz vagy bőrgyógyász­hoz. (A körzeti orvossal utal­tassa magát hozzá.) Merre utazott „a világűr Koluiiusa ? Korunk legnagyobb tudomá­nyos kísérletének hőse, Jurij Alekszejevics Gagarin repülő­­őrnagy — az első ember, aki 90 percnél rövidebb idő alatt, több száz kilométer magasság­ban körülutazta a Földet >— visszaérkezett kozmikus útjá­ról. Ott, ahol járt, ahol űrha­jója másodpercenként mintegy 7,8 kilométeres sebességgel száguldott, teljesen más körül­mények uralkodnak, mint ide­­lenn, a Föld felszínén. Onnan nézve eltűnik az égbolt kékje és a koromfekete végtelenség ásít a bátor űrutazóra; s még az izzó napkorong környezeté­ben is látni lehet a tűszúrásnyi, éles pontokként ragyogó csilla­gokat. A világűr Kolumbusának űr­hajója a Föld légkörének úgy­nevezett termoszférájában ke­ringett. Régen, az iskolában még úgy tanultuk, hogy a légkör hőmérséklete — felfelé haladva — egyre csökken. Ma azonban már pontosabb képünk van a magaslégkör fizikai viszonyai­ról. A hőmérséklet csak körül­belül 19 kilométer magasságig csökken, onnantól kezdve hoz­závetőlegesen 40 kilométerig növekszik. Most egy újabb hi­deg légréteg következik, egé­szen 80—81 kilométer tenger­szint feletti magasságig, ahol a hőmérséklet eléri a mínusz 80 fokot. E hőmérsékleti mini­mum után a légrétegek — fel­felé haladva — újra melegeb­bekké válnak. Gagarin űrhajó­jának földközelségi pontja a felszín felett 175 kilométerre volt; itt a levegő hőmérséklete már közel 375 fok a zéruspont fölött! Még magasabban még nagyobb hőmérséklet Uralko­dik; 302 kilométer magasság­ban becslés szerint meghalad­hatja a 600 fokot is! Hogy azonban az ilyen rendkívül ma­gas hőmérséklet nem teszi tönkre az űrhajó fémfalát, az annak köszönhető, hogy a leve­gő ebben a magasságban- már igen ritka. A Föld felszínén a levegő minden köbcentimétere 35 trillió részecskét (molekulát és magányos atomot) tartal­maz. 200 kilométer magasság­ban a részecskék száma az előbbi értéknek közel milliár­dad részére csökken. 302^ kilo­méter magasságban pedig száz­ezer milliószorta kevesebb ré­szecske van egy köbcentimé­ternyi levegőben, mint a ten­gerszint magasságában. Ez a lég-»sűrűség« már a Hold lég­körével hasonlítható össze. Mennél jobban távolodunk a Föld felszínétől, annál in­kább csökken a légnyomás is. Az űrhajó pályájának földkö­zelségi pontjában például a lég­nyomás értéke körülbelül 340 milliószorta kisebb annál, mint amilyent a Föld felszínén ta­pasztalunk. E rendkívüli légköri körül­mények következtében az űr­hajó sokkal intenzívebb napsu­gárzást kapott, mint amilyen a tenger szintjéig eljut. A lég­kör felettünk levő rétegei ugyanis sok napsugárzást el­nyelnek, különösen a rövidhul­lámú tartományból. Ezek a su­gárzások főként az úgynevezett mezoszférában, a termoszféra alatt elhelyezkedő övezetben nyelődnek el, magában a ter­­moszférában viszont úgyszól­ván zavartalanul érvényesülnek. A Napból érkező röntgensugár­zás is csak 10Ó kilométer ma­gasságban nyelődik el teljesFh, úgyhogy a »Vosztok« űrhajót — amely 100 kilométernél jó­val nagyobb magasságban ke­ringett — a Napból származó, igen erős röntgensugárzás is érte. A világűr távolabbi részeiből érkező kozmikus sugárzást al­kotó részecskék útjuk során összetalálkoznak a légkört al­kotó molekulákkal. E folyamat következtében újúbb, úgyneve­zett másodlagos kozm.ikus su­gárzás keletkezik és. tulajdon­képpen ez terjed tovább a lég­kör mélyebben fekvő részei és a földfelszín felé. Abban a ma­gasságban azonban, ahol a »Vosztok«. keringett, még az elsődleges, nagy áthatolóképes­ségű kozmikus sugárzás érvé­nyesült. Amint ismeretes, a jelenlegi kísérletet több, kutyákkal és más, élőlényekkel végrehajtott kísérlet előzte meg. A szovjet tudósok a korábbi kísérletek alapján megállapították, hogy az űrhajók utasait kellőképpen meg lehet védeni a káros su­gárzások, így a Nap röntgen­­hullámai, a kozmikus sugárzás, Gagarin kabinjában lassabban jár! az idő Jurij Gagarin repülőőrnagy csodálatos, Föld körüli útja egész sereg érdekes kérdést vet fel. Ezek közé tartoznak azok is, amelyek Einstein rela­tivitás elméletével állanak kap­csolatban. A relativitástan különös, a megszokottól lényegesen eltérő fogalmakat vezetett be. így például az elmélet szerint a mozgó rendszerek belsejében az idöfolyamat másként telik, mint az illető rendszerekhez képest nyugalomban levő, más rendszerekben. Ezek szerint a Föld körül nagy sebességgel keringő űrhajó belsejében az idő valamivel lassabban telik, mint idelenn, a Földön. A két­féle időfolyamat közötti eltérés mindazonáltal igen kicsiny. Az időkülönbség csak akkor válna naggyá és számottevőb­bé, ha a világűrben haladó ra­kéta sebessége erősen megkö­zelítené a fény sebességét. Ha a Vosztok-űrhajó átlagos pályamenti sebességét 7,6 ki­lométernek vesszük, másodper­cenként, akkor kiszámítható, hogy míg a Föld felszínén 1 órányi idő telt el, addig az űr­hajó belsejében ennél körül­belül 3 ezredmásodperccel ke­vesebb. Az űrhajó úgynevezett ,,nyu­galmi“ tömegén azt a tömeget értjük, amelyet még indulás előtt, a Föld felszínén határoz­hatunk meg. Ha azonban az űr­hajó nagy sebességgel mozog, akkor — a relativitás-elmélet, szerint — tömege is megnő. Az említett sebesség mellett a 4725 kilogrammos „nyugalmi“ tömegű űrhajó tömege közel 4 grammal megnőtt. Amikor megkezdődött a fékeződés, ez a „plusztömeg“ fokozatosan mind kisebbé és kisebbé vált és akkor tűnt el teljesen, ami­kor a Vosztok leszállt a Föld felszínéfe. A relativitástan egy további, érdekes következménye az, hogy a mozgó testek, a mozgás irányában kissé megrövidülnek. Mennél nagyobb a sebesség, annál erőteljesebb ez a rövi­dülés. A Vosztok-űrhajó eseté­ben — ha a rakétatest hosszát 5 méternek tételezzük fel — hozzávetőlegesen 5 ezredmilli­­méternyi hosszúság-csökkenés következett he. A fékeződés ideje alatt az űrhajó hossza fokozatosan növekedett és ere­deti „nyugalmi“ hosszúságát a földre érés pillanatában nyerte vissza. A távoli jövőben az em­ber kétségkívül kilép majd a naprendszer térségeiből is, hogy a távoli csillagok bolygó­rendszereit, keresse fel. Az ehhez szükséges úgynevezett ion- és fotonrakéták ma még csak tervben léteznek. A relativitás elmélete azon­ban határt szab a sebességnek. Ez a határ a fény sebessége (másodpercenként 300 ezer ki­lométer). Semmiféle anyagi test nem érheti el és nem ha­ladhatja túl a fény sebességét. A fény sebességével történő mozgásnál ugyanis a rakéta tömege végtelen naggyá, a mozgásirányban végtelenül vé­konnyá válnék, a rakéta belse­jében pedig a szó szoros értel­mében véve „megállna az idő“. Végezetül még egy érdekes adat: ha kiszámítjuk azt, hogy mekkora mozgási energiával rendelkezett a Vosztok-űrhajó, amíg a Föld körül kei^ngett, meglepően nagy számot ka­punk. Körülbelül ugyanekkora volt a mexikói Paricutin tűz­hányó által kidobott anyag­­mennyiség tömege és mozgás­­sebessége által képviselt moz­gási energia az 1945 és 1952 közötti években. w Ohio amerikai államban az öegyik sorompó előtti táblán Na következő szöveg olvasha- Xtó: Tíz másodperc múlva a Vvonat áthalad. A vonatnak ('teljesen mindegy, vajon az A ön automobilja a vágányo- X kon áll-e. Legyen elővigyá­­ßzatos. Eddig még nem tör-, Qtént meg, hogy az ilyen \ esetben a vonat járt volna V rosszul. 5 Az amerikai autóbalesetek A statisztikai adatai a követ-' Vkezők: 1959-ben az USA-ban ó 37 600 halálos baleset volt Q (900-al több, mint 1958- Xban), 287 000 megsebesült vbaleset folytán (50 000-el Ntöbb mint 1958-ban). A ha-­­Alálos balesetek 43,1 %-t túl- Vzott sebesség okozta, a kö­rvetkező, azaz 15,9 °/o-t a N halálos baleseteknek a hely- Atelen oldalon hajtás idézte velő. A közlés további részé­iben azt-olvashatjuk, hogy A az automobilizmus óta kb. X62 millió ember sérült meg Wbaleset folytán. Civil Eugiueering \ * dTudja, hogy az ember jobb füle A valamivel magasabban van, Vmint a bal oldali, O az ember az egyedüli élő­lény, melynek orrlyukai fe­lülről nem láthatók, szabad szemmel az égen csak 2000 csillagot tudunk megszámlálni, a verebet Amerikában csak a múlt század 60-as éveiben ismerték meg. Angliából hozták, hogy a hernyókat pusztítsa, az egyenlítőn huszonnégy órából 40 % az éjszakára, 10 % a hajnalhasadásra és az alkonyra, míg 50 % a nappalra esik. Ezzel szem­ben a sarkvidéken 22 % az éjszakára, 27 ló. a hajnalra és alkonyaira, és 5l % a nappalra, 200 000 emberi hajszálból megfont copf 200 q súlyt bír el, a délamerikai Andokban 7 millió indiánus található, kiknek 80 %-a teljesen írás­­tudatlan és a világon leg­alacsonyabb színvonalon él, a világ legnehezebb em­bere Mills Dardon amerikai állampolgár volt. Magassága 224 cm és súlya 440 kg volt. Egy ebédre képes volt meg­enni 1 kg sonkát, 18 tojást, 40 kétszersültet és 2 liter kávét, az erős ibolyántúli sugárzás stb. ellen. E kísérleti eredmé­nyek ismeretében kerülhetett most sor Gagarin űrhajójának felbocsátására, miután tökéle­tes védelmet sikerylt biztosíta­ni számára. Hédervári Péter .Gálocskával és Lenocskával épít köszöntőnk...’ A Moszkva közelében le­vő katonai lakótelepen, ahol az első űrhajós lakik, sok újságíró fordul meg. A két­szobás lakásban állandóan szól a rádió, nyitva a tele­vízió, Jurij Gagarin 26 éves felesége, Valentyina Ivanov­na, a két kisgyerek, barátok, ismerősök társaságában vár­ja az újabb és újabb híre­ket. Még tartott az út, ami­kor a posta meghozta az el­ső üdvözlő táviratokat. Az űrhajós felesége tudott fér­je útjáról és könnyes szem­mel értesült arról, hogy Ju­rij Gagarin épségben tért vissza a Földre. A Krasznaja Zvezda jut­tatta el a férjnek felesége első üdvözlő szavait: „Drága Jura! Gálocskával és Lenocskával együtt kö­szöntünk téged. Nagyon bol­dogok vagyunk, hogy sze­rencsésen visszatértél a vi­lágűrből. Minél hamarább várunk haza. Ölelünk, csó­kolunk szeretett űrhajó­sunk!“ ★ Bár az első űrhajósról szóló jelentések szerdán Ju­rij Gagarin, szovjet repülő - őrnagyról beszéltek, Mali­­novszkij marsall hadparan­csából kitűnik, hogy Gaga­rin főhadnagyként szállt be a szputnyik- űrhajóba és mire visszatért Földünkre — őrnagy lett. Malinovszkij marsall szov­jet honvédelmi miniszter szerdán parancsot adott ki, amelyben közli, hogy Gaga­rin főhadnagyot április 12- én egy szputnyik-űrhajón a kozmikus térségbe irányí­tották, hogy elsőnek építse ki az ember útját a világ­űrbe, s e példátlan hőstet­tel újabb dicsőséget szerez­zen a szovjet hazájának. A parancsban ezenkívül az állt, hogy a szovjet hon­védelmi miniszter Gagarin főhadnagyot soronkívül őr­naggyá lépteti elő. ★ A világ első űrhajós piló­tájának a neve szimbólum­má vált. A Szovjetunióban utcákat és tereket, hegy­csúcsokat és gleccsereket neveztek el Jurij Gagarin­­ról. Kiváló szovjet színészek és írók azt javasolják, hogy a Moszkva központjában lé­vő Manyezsnaja teret ne­vezzék el az Űrhajósok te­rének és állítsanak fel rajta emlékművet. Az Alu-Tau egyik 4400 méter magas csúcsát is Jurij Gagarinról nevezték el. Moszkvában az űrutazás pillanataiban két kisfiú született, mindkettőt Jurij névre keresztelték. * Konsztantyin Ciolkovszkij, a nagy orosz tudós családja táviratban üdvözölte Jurij Gagarint. A távirat így hang­zik: „Elragadtatással fogad­tuk hős tettének hírét. Üd­vözöljük önt, az Űrrepülés úttörőjét. abból az alkalom­ból, hogy megvalósult az emberiség álma. A Ciolkovszkij-család." ★ Gagarin címére egyébként ezerszámra érkeznek az üd­vözlő táviratok, levelek és lelkeshangú köszönetek. A lapok és a rádió szerkesztő­ségében már több szekrényt töltenek meg az üdvözletek. Megérkeztek az első aján­dékok is Egy hatéves mosz­kvai kislány például gyúr­­mából apró űrhajót készí­tett és elküldte az első űr­hajósnak. Egy másik moszk­vai kisgyerek — az egyik iskola elsőosztályú tanulója — hatalmas rajzot készített arról, hogyan képzeli el Ga­garin utazását. ÜJ IFJŰSAG - a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő ség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. - Telefon 445-41. - Postafiók 50. - Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské llaciarne 01 Bratislava ul Nár nnv=t,ni= 41. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vfásza. ’ K—05*111(2 • óránként 3 ezredmásodperc „megtakarítás“ • 4 grammos tömegnövekedés • 5 ezredmilliméterej rövidülés • Az űrhajó különös változásai

Next

/
Thumbnails
Contents