Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-18 / 16. szám

l„Világrengés hozta...“\

A munkástanácsra nagy feladat hárult, mivel a város környéke s maga a város is hadszíntérré változott. A burzsoá csapatok több ízben a város határáig nyomultak előre, ám a vörös katonák minden esetben visszaverik ték támadásukat. Később # Felsőpokorágy, Hegymeg, <• Ráhő és Tiszolc körül lán(* goltak heves ütközetek. A é hegymegi harcokban vesztette életét Kőte László 19 4 éves vöröskatona, akinek (I hősiessége közismert volt (I bajtársai körében. A dandár (I nemzetközi volt, szlovákok (I és románok is küzdöttek 4 soraiban.

4 A rimaszombati munká- 4 sokból, kisiparosokból megf alakult a Gömöri zászlóalj, r A direktórium a konzervf gyárat a hadsereg élelmezéf sére állította be, de a gyár f munkásai már előzőleg is f derkasan helytálltak a prof letárhatalomért folyó munf kában.

dött az eperjesi munkásta- ( nácsnak, melyben nagy lel- ( kesedéssel üdvözölték Eper- , •jes felszabadult dolgozóit. ( A táviratot a párttörténeti , intézetben őrzik. (

A vörös hadsereg később | megkezdte a visszavonulást. | A dandárt és a gömöri kato- ( nákat Szolnok mellé, a tiszai | frontra vezényelték át. Eb- | ben. az időben már felütötte ( fejét az ellenforradalom, | mely az antant segítségével | nemsokára győzelmet ara- | tott. Megkezdődött az irtó- | hadjárat a kommunisták el- | len. |

Äosiner elvtársat eß hét { társát a putnoki piac- ( téren fényes nappal mezte- ( lenre vetkőztették és fél- | holtra botozták. Tarjányi { Ferenc a bot ozás okozta sé- ( rülésekbe később belehalt. { Porai a helybeli temetőben, { jeltelen sírban pihennek. ( Tarjányi Ferenc a város ( mártírja lett, életét adta a , proletárdiktatúráért. \

Több kommunista a mis- , kolci fogházba került, az el- ( lenforradalmi törvényszék ( több évi szabadságvesztésre ( ítélte őket... (

Persze, ez csak néhány ( színfoltja az előadó érdekes ( és sok helyen megrázó visz- , szaemlékezésének. A vissza- ( pillantást \ sok kedves és ( megható epizód gazdagítot- t ta, melyek szinte hús-vér ( valóságukban a közönség elé ( állították a 19-es események ( néhány résztvevőjét, így, például Lehoczky Pál vas-{ munkást, a direktórium el- ( nőkét. Szabó Tibort, Karikás , Frigyest és másokat, akik ( akkoriban a város macska- | köves utcáin jártak. |

Az előadó ezután a hall- ( gatóságnak a 19-es eseményekre vonatkozó kérdéseire 1 válaszolt. 1

Nagy tetszést aratott Ko- 1 vanics László 10. osztályos1 tanuló, aki Várnai Zseni1 egyik forradalmi versét adta { elő. <

„Viláyrengés hozta, (

világrengés hajtja, * a vörös Keletről 1

a sápadt Nyugatra ..." { Szárnyaltak a teremben a 1 költőnö szavai, s a kemény 1 munkástenyerek ütemesen 1 vetődtek össze a szavalat 1 utár>1 h'lményszerüen hatottak 1 ^Réthy Istvánnak, Cseh- 1 Szlovákia Kommunista Párt- 1 ja népszerű, kitűnő harco- 1 sának szavai, aki az előadást 1 követő beszélgetés során 1 megvilágított néhány olyan 1 diktatúra utáni eseményt, 1 melyekről eddig nem volt ' tudomásunk. Ihletett han- ' gon szólott a pártnak a hu- ' szas és harmincas években ' végzett munkájáról, valamint a szovjet hadseregnek a német fasizmus ellen vívott hősi harcairól,

Réthy elvtárs felszólalása méltó befejezése volt a meleg hangulatban eltelt estének. V. J.

egy emlékmű emelkedik, amelyet a chod nép állíttatott fel Jan Kozina-Sladky örök emlékezetére és dicsőségére.

Ki is volt Jan Kozina-Sladky?

A cseh nemzet számára oly végzetes fehérhegyi csata (1620) után, az évszázadokon keresztül viszonylag szabadon élő chodok jogait is megnyirbálták. A vidék népe, amely soha sem ismerte a földesúri önkényt — földesurat kapott. Talán egy feudális úr ténykedése sem hagyott olyan fájdalmas sebeket az alattvalók szívében, mint Lawminger birtokos Önkényeskedése. Az ősi szabadságjogokhoz vérig ragaszkodó chod nép legdrágább kincsének, a szabadságnak elvesztése fűződik Lamminger nevéhez. Az új földesúr első dolga az volt, hogy megsemmisítse a chodok kiváltságleveleit. Ez a tett, amely hivatalos látszatot akart adni a szabadságot élvező chodok igájába

Hazánk nyugati határán, a csodálatos Sumavában terül el egy történelmi eseményekben gazdag vidék, a chodok vidéke. A chodok■ a középkori Csehország történelmében hasonló szerepet játszottak, mint a magyaroknál a székelyek. A 13. század második felében uralkodó 11. Premysl Ottokár cseh király az ország határainak védelmére telepítette őket erre a vidékre. A történészek még a mai napig sem döntötték el, mely vidékről kerültek Domazlice környékére a chodok. Több történész azt állítja, hogy 11. Premysl Ottokár magyarországi hadjárata alkalmából Nyitra környékéről telepítette a határszélre ezt a népet.

Az új telepesek falvai a királyi erdők nyúlványainál, az ország természetes, hegyekkel védett határánál terültek el. A chodok küldetése tehát az volt, hogy védjék a cseh királyság határait a német beszivárgással szemben. Ha ellenséges csapat közeledett a határhoz, a chodok eltorlaszolták az utakat. Míg a bajor szomszédok a torlaszokat eltávolították, addig megérkezett Pilzenböl a királyi csapat, amelyet jelzőtiizekkel értesítettek.

Az ifjabb chodok a határnál tartózkodtak, járták az általuk jól ismert csapásokat. Az öregek és az asszonynép pedig a földet művelték, az'élelemről és a díszes ruházatról gondoskodtak. Minden chodnak volt egy hűséges kísérője, a kutya. Fegyverük az ú. n. „cekan" (fokos) volt.

A chod határvédök szolgálataikért bizonyos kiváltságokat élveztek az uralkodótól. Nem robotoltak, ingyen vághatták a tüzelő- és a házépítéshez szükséges fát, a felsőbb hatóság engedélye' nélkül nősülhettek, ipart űzhettek és bárhova szabadon járhattak vásárra, anél\PuM/Q,WL (idő

kül, hogy vámot kellett volna fizetniük. Külön címerük és pecsétjük volt. Címerükben egy kutyafej volt, ami a mai napig is a vidék szimbóluma.

A chodok kiváltságai Luxemburgi János király 1325-ből származó kiváltságlevelén alapulnak, A kiváltságokat a feudális urak, akiknek nem tetszett az egyszerű nép szabadabb élete, az idők folyamán nagyon megnyirbálták. A chodok elnyomatása a Lamminger - család birtoklása idejében érte el a tetőpontját. A chodok jogaikért vívott küzdelmét Alois Jirásek „Kutyafejesek" c. történelmi regényében mutatja be. Jirásek mesterien megalkotta a chod nép típusát Jan Kozina- Sladky népi hős alakjában.

* * *

Domazlicétöl nyugati irányban, Ojazd község közelében emelkedik egy hegy, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész vidékre. A hegy neve „Vyhledy" (Kilátó) és ormán

hajtásának, annyira felkavarta a környék lakosainak kedélyét, hogy nyílt összeütközésre került sor a chodok és a Lamminger hívására megjelent császári csapatok között. A harc eredménye a chodok számára volt kedvezőtlen. Sokan elestek közülük — és a „föbünösöket", akik legjobban ragaszkodtak a szabadsághoz, köztük Jan Kozina-Sladkyt is, a bíróság elé állították — rebellió és népizgatás vádjával. Ez a vád főbenjáró bűnnek számított a császári hivatalok előtt. Kozinát 1695 november végén Pilzenben nyilvánosság előtt felakasztották. Minden chod községből egy csoport férfit rendelt Lamminger (akit a nép a maga nyelvén Lomikurnak nevezett) a látványos bosszúállásra, hogy „okuljanak" a történtekből. De a földesúr e tette még nagyobb elkeseredést és gyűlöletet gyújtott a chod szívekben. Lamminger-Lomikar nevét a Sumava nyúlványainál,

Domazlice főtere.

Domazlice környékén rhég ma is a legnagyobb gyűlölet érzésével ejtik ki

* * *

A chodok szabadsága pár évszázadra elveszett. Az elnyomatás azonban nem tudta megtörni a szülőföldhöz, a szabadsághoz, a nyelvhez való ragaszkodást. A határvédök kései unokái 1938 után, a német megszállás alatt kezdettől fogva aktív ellenállást fejtettek ki. Igazi szabadsághoz azonban csak népi demokratikus rendszerünkben jutottak. Ez a rendszer örökre megszüntette a Lomikarok és midennemű más nagyurak korlátlan hatalmát a dolgozók fölött — és így beteljesült a chodok évszázados vágya — a szabadság.

SOMOGYI MÁTYÁS

BRATISLAVA

Chod fiú és lány népviseletben.

Munkára nevelés és gyermekirodalom

Bilincs a elme Karel Kachyna, a neves cseh rendező új filmjének. Képünkön Jirina Svorcová, Magda szerepében.

A Szovjet írószövetség moszkvai és leningrédi tagozata nemrég vitatta meg a gyermek- és ifjúsági irodalom problémáit. A vitához Szamuil Marsak levélben szólt hozzá. Ebből a Lítyeraturnaja Gazetában is közölt levélből ismertetünk néhány részletet.

— Most az egész Szovjetuniót foglalkoztatja a munkára való nevelés gyakorlati megoldásának igen fontos feladata — írja többek között Marsak. — Magától értetődik, hogy a gyermekirodalom sem maradhat közömbös e probléma megoldása iránt, s nem elégedhetünk meg primitív erkölcsi prédikációkat tartalmazó, hirtelenében összecsapott könyvecskék kiadásával.

PRÉDIKÁLNUNK NEM SZABAD.

a lehető legérdekesebben, legszórakoztatóbban kell írnunk a munkáról. A gyermekeket azok a müvek ragadják magukkal, azok vannak későbbi viselkedésükre nagy hatással, melyekből maguk vonják le a következtetéseket. Egyáltalán nem szükséges, hogy a munka a könyv egyetlen vagy akár fő témája legyen. De amikor a szerző munkáról beszélget a gyermekekkel, olyan érdekesen és izgalmasan kell beszélnie, mint a kalandos utazásokról, vagy éppen az űrrepülésről.

Tudósok, feltalálók, repülőgép-konstruktőrök munkájáról sok jó és kevésbé sikerült könyvet írtak már nálunk a

gyermekeknek — írja a továbbiakban Marsak. — Valószínűleg jóval nehezebb feladat ennél a munkások és parasztok mindennapi munkájáról érdekesen és művészi igényességgel írni a gyermekek számára.

Marsak elismerően emlékezik meg Tvardovszkij Olvasztárok című elbeszéléséről, melyet a szakma alapos Ismerete és a szakma mesterei iránti mélységes tisztelet hat át. Tvardovszkij munkája nem termelési riport, hanem igazi elbeszélés, emberi jellemek élettel teli rajza. Aki olvassa, fellelkesül az olvasztárok ügyes és Ötletes munkáján, s azt Is megtanulja, hogy minden szakmának megvannak a maga törvényei, szigorú szabályai és előírásai.

Marsak javasolja az ifjúsági könyvkiadónak: indítson könyvsorozatot, melyben elbeszélések és kisregények állítanák a fiatalok elé nemcsak a mérnökök és feltalálók életét és munkáját hanem azokét a mesterekét, kiváló szakmunkásokét is, akik nélkül a legtehetségesebb mérnökök sem jutnának semmire az új technika továbbfejlesztésében.

Sorozatok indítása — írja Marsak — elég kockázatos, mert előfordulhat, hogy- gyengébb, unalmasabb munkák is kiadásra kerülnek. De a szerkesztőség leküzdheti ezt a veszélyt, ha gondoskodik róla, hogy minden egyes elbeszélést tehetséges, hozzáértő szerző írjon meg.

Végül Marsak kifogásolja,

hogy a gyermekeknek és serdülőknek írott tudományos ismeretterjesztő művek meglehetősen véletlenszerűen jelennek meg. Rendszerint úgy, hogy ez vagy az a szerző javaslatot tesz a kiadóvállalatnak egy-egy aktuális téma feldolgozására. Pedig ha valahol, e területen igazán csak a tervszerű átgondolt munka vezethet sikerre.

Marsak visszaemlékezik arra, hogy annak idején Gorkij javaslatára több társával együtt kidolgozták a gyermekkönyvek kiadásának tematikáját. E munkában Igen nagy segítséget nyújtottak a leningrádl tudósok, akik több eredeti és igen érdekes témát ajánlottak. Hasonló együttműködésre lenne ma is lehetőség és szükség hogy a kiadóvállalatok átgondolt tematikával, s kezdeményezést kezükbe véve teljesebb és hasznosabb munkát végezhessenek e területen is.

A gyermekirodalom nem lehet csupán az ifjúsági Írók és az ifjúsági könyvkiadó ügye. Túlságosan nagy és felelősségteljes munkaterület ez ahhoz, hogy az embereknek e viszonylag .szűk köre oldja meg a problémáit. Be kell vonni a legjobb Írókat, de a legtehetségesebb pedagógusokat, a legkiválóbb mérnököket és tudósokat is. Mindannyiunk számára igen sok tennivaló akad, ha meg akarjuk valósítani az ifjúsági és gyermekirodalom átfogó programját, melynek alapjait még Gorkij rakta le — fejeződik be Marsak levele.

(ér)

Kedd: 13.20 Melódiák, amelyek örömet szereznek 16.00 Kívánsághangverseny 18.00 Fiatalok stúdiója 20.00 Csehszlovák dzsessz I960.; Szerda:

12.05 Friss ritmusban 16.10 A táncritmus forgatagában 18.00 Kívánsághangverseny 20.00 Egri Viktor rádiójátéka Lumumbáról — az afrikai nép hőséről; Csütörtök: Orosz és szovjet melódiák — délutáni koncert 17.05 Egy óra a fiatalok számára 20.00 Lenin és a kultúra 22.00 Operettparádé; Péntek: 13.20 A hála virágai — a párt megalapításának 40. évfordulója tiszteletére 16.00 Esztrádműsor 18.00 Kívánsághangverseny 20.00 A Szlovák filharmónia ünnepi koncertje a párt megalapításának évfordulója tiszteletére; Szombat: 12.05 Vidáman fejezzük be a hetet

13.20 Klasszikus operákból 17.05 Szlovák szerzők szórakoztató zenéjéből 20.00 Esztrádból — esztrádba! — a hallgatók kívánsága szerint; Vasárnap:

12.30 Népi zene 15.00 Kívánsághangverseny 17.00 Sportközvetítés — különböző sporteseményekről 20.00 Leon Kruczkowski: A Szabadság első napja — rádiójáték.

KOSSUTH RÁDIÓ

Kedd: 14.15 Muzsikáló fiatalok 15.30 Élőszóval — muzsikával 18.00 Részletek Johann Strauss: Cigánybáró c. operettjéből 22.25 Kamarazene; Szerda: 12.15 Könnyűzene délidőben 14.35 Népi együttesek műsorából 17.15 Szív küldi szívnek szívesen .20.25 Tánczene; Csütörtök: 13.00 Operarészletek

14.00 Román fúvószene 15.50 Egy falu — egy nóta 19.00 Egyvelegek 22.15 Tánczene; Péntek: 13.20 Tere-fere, könnyűzene 17.15 ötórai tea 18.45 Szovjet, népi együttesek műsorából 20.25 Szűcs László két vidám jelenete; Szombat: 14.00 Népdalcsokor 15 40 Élőszóval

— muzsikával 19.05 A Szabócsalád 20.25 Faramuci figurák, Vidám műsor Gádor Béla írásaiból; Vasárnap: 12.15 Jő

ebédhez szó! a nóta 15.00 Mario Lanza éneke! 17.10 Kincses Kalendárium 18.00 II. félidő! Közvetítés bajnoki iabdarúgórtiérkőzésekről 22 25 Oly jő ez a vasárnap! Könnyű zene.

televízió

Kedd: 19.30 Francia film:

Archimedes, a csavargó 21.00 Fiatalok adása — este a klubban; Szerda: 21.15 Kijózanodott

— I. Lukovskij drámai képe;

Csütörtök: Televíziósjáték: Bozena Nemcová — Éva Mária Bergerovától; Péntek: 20.30

Lenin Prágában — majd a prágai kamarazenekar ünnepi koncertje, Lenin születésének 91.-ik évfordulója alkalmából; Szombat: 20.45 Esztrádmüsor

Prágából; Vasárnap: 16.00

Sportközvetítés 20.00 Egyenes átvitel az olomouci színházból: A nagy Bobby.

i A Csemadok rimaszombati helyi csoportja a közelmúltban eiöadást rendezett „A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége, — Rimaszombat városa a proletárdiktatúra idején“ címmel.

A közönség feszült érdeklődéssel hallgatta Kosiner Imre felolvasását, aki a diktatúra alatt a városi direktórium alelnöke volt.

Az előadó elmondta, hogy a vörös hadsereg 1919 májusának egyik napján, a kora reggeli órákban vonult be a városba. A házakon vörös lobogók lengtek, a lakosság már talpon volt és lelkesen ünnepelte a híres 39-es dandárt. A harcosok parancsnoka Sárói Szabó Tibor volt, akit katonái a vörös hadsereg Csapájevjének neveztek. Sárói oldalán Karikás Frigyes menetelt, aki előbb páncélvonat -parancsnok volt, majd a 39-es dandár politikai megbízottja lett.

A városparancsnokságot Rothbart Emil, a géppuskás osztag vezetője vette át, aki részletes utasításokkal látta el a munkástanács és a direktórium tagjait. A dandár bevonulása után a direktórium azonnál munkához látott.

A munkáshatalom nagy gondot \fordított a gyermekét anyavédelemre. A város parkját ünnepélyes keretek között adták át a proletárgyerekeknek. A pincelakókat kényelmes lakásokba költöztették. A lakáshivatal vezetője Tarjányi Ferenc volt, aki feladatát proletár becsülettel ■ teljesítette.

A pártszervezet helyi lapot indított, a „Gömöri vörös újságot", melyben — többek közt — számos cikk jelent meg a Szovjetunióról.

A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása után a rimaszombati direktórium meleahanaú táviratot kül-