Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-11 / 15. szám

N

7/uíŕfm

mrnwmJ

„KÖPENY": Tévedés, hogy a munkaköpeny mér nem divat, öregít és ezért csak vénlányok viselik. Bizony, sok munkánál jé szolgálatot tesz, mert védi a ruhát, s a viselője mindig rendesen néz ki. Irodában gépirónoknek nem föltétlenül szükséges, mert a gépelésnél karjuk szabadon mozog, s így a ruha sem nem piszkolódik, se nem kopik. Más a^ helyzet azoknál, akik állandóan az Íróasztalon írnak (pl. könyvelonók), mert Így ruhájuk újjá állandóan az íróasztalhoz sűrolódik, tehát piszkolódik es kopik is.

A munkaköpenynek ia vannak új változatai, nem szükséges, hogy „régimódi" legyen. Anyaga lehet szatén (csak télen, mert nyáron meleg) vászon, stb. Legpraktikusabb szín a sö• tétkék vagy barna.

Két nagyon szép, újszerű köpenyt mutatunk be, reméljük, tetszeni fognak. Az első modell érdekessége, hogy rövidujjú. A szép formájú gallér egy nagy gombban végződik, majd rejtett gombolásban folytatódik. A bevágott zsebeket, gallért, ujjakat és övét piros vagy feher tózés díszíti, de pántozást is alkalmazhatunk. A másik modell férfireveres, nagy rátett, tűzött zsebekkel.

Kedves „Elkeseredett lány", meglepetten olvastuk levelét, mert őszintén szólva úgy éreztük, Mintha valamikor a múlt században írta volna. Akkorban ugyanis, az akkori kizsákmányoló társadalmi rendszer szokásai szerint egy szakácsnő nem volt más, mint az urak. kiszolgálója. Csodálkozunk azonban, hogy ma, a szocialista társadalomban, amikor minden ember egyforma, tekintet > nélkül arra, milyen munkát végez, nem értjük, hogy lehet — bár látjuk hogy barátnői befolyása alatt — ilyen elkeseredett levelet írni azért, mert a szakácsnői pályát választotta. Igen furcsának tartjuk barátnői nézetét, mert ők is tudhatnák, hogy áz „egyszerű" szakácsnő, aki jól és lelkiismeretesen- végzi munkáját, épp olyan megbecsülésre Méltó tagja társadalmunknak, mint a „tanult" ember.

Hogy barátnői szerint „nagy/ ra tartja magát“? Úgy véljük,

A köpeny viselésével kapcsolatban még megjegyezzük, hogy nagyon helyes lenne, ha a lányok is köpenyben járnának iskolába. Egy-egy osztály lányai megegyezhetnének a köpeny színében és fazonjában s egyformában járhatnának. Ez szép és praktikus is lenne, olcsóbba is jönne, mint az iskolaruhák, nem beszélve arról, hogy sok diáklány összetéveszti az iskolát a szórakozóhellyel, s valóságos táncruhában jár iskolába. Bár ezt sok osztálytárs megirigyeli, lényegében azonban nagyon helytelen viselet, aminek nem lenne szabad előfordulnia.

A haj i nő ékessége - mondja a régi közmondás, és ez így is van. Természetesen mindenki szeretné, ha szép haja lenne, de hajápolásra csak akkor gondol, amikor már valami bajt észlel, (hsllás, törés, stb.) Pedig a bajt rendre hozni mindig nehezebb, már csak azért is, mert a haj rendellenességei a szervezetben beállott zavarokat tükrözik vissza. Idegesség, kimerültség, gyomor- és hátbántalmak, mind hátassal vannak a hajra, fjlöször mindig a belső bajokat kell kezelni, s a legtöbb esetben — de persze nem mindig — a haj magától i* rendbe jön.

Sok a panasz a haj zsírosodására. Ez többnyire olyankor fordul elő, ha az arcbőr is zsíros, tehát a kettőt együtt , kell kezelni. Ezt ajánljuk „KLÁRI“fiak is, továbbá hogy haját ritkán mossa vízzel és szappannal ill. samponnal, de naponta kenje be tojássárgájával és alkohól keverékével. A masszát 20 pépe után alaposan mossa le. Ha ez nem használ, föltétlenül forduljon orvoshoz.,

ebből az az igazság, hogy egyenlőnek érzi magát velük és másokkal, ami helyes is, tekintet nélkül arra, hogy mi a foglalkozásuk.

Ami pedig kimondottan a szakácsnői pályát illeti, úgy látszik, barátnői még sosem ondoltak arra, mi lenne, ha senki sem választana ilyen „megalázó“ foglalkozást. Nem lennének vendéglők, üzemi konyhák, nem lenne ki főzzön a betegeknek a kórházakban, gyermekeknek a bölcsődékben és napközi otthonokban, a pihenni és szórakozni vágyóknak az üdülőtelepeken. Nem megalázó*, hanoin fontos és hasznos munkát végeznek a szakácsnők, nagy Részben leveszik a terhet a dolgozó asszonyokról. És csak egy a lényeges: hogy munkájukat becsületesen végezzék.

Ehhez tartsa magát, főzzön sok-sok olyan jó ebédet, hogy a fogyasztók „megnyalják utána a szájuk szélét“. És még valami: olvasson sokat, művelődjön, mert a munkán kívül ez az az út, ami egyenlővé teszi az embereket.

(Folytatás)

Mér nem vágyálom

• • • • •

Megértjük, hogy „HÓVIRÁG“ sem 1 akar orvosi se- i gítséget igénybe 1 venni, mert úgy gondolja, kicsi! ségről van szó,

: mégis azt ajánlí juk, jobb előbb mint később. A hajhullást ugyanis sokkal könynyebb megakadályozni kezdeti stádiumban, amikor pl. a kvarcolés is megteszi a magáét, mint később. Ami a haj törését illeti, először is a töredezett hajvégeket le kell vágatni. A hajat csak tojássárgájával mossuk »(sem szappant, sem sampont nem használunk hozzá). A hajszálak megerősödését napi néhány perces fejbőr-masszírozással segíthetjük elő (ujjaink hegyével dörzsölgetjük a fejbőrt.

IIHT KESZTYl

Már a VI, században tudták, hogy az árucsere lebonyolítása a folyami hajókon a legolcsóbb. Hazánkban az Elba és a Moldva folyón már a legrégibb időben is élénk kereskedelmet bonyolítottak le, A szomszédos szászoknak mezőgazdasági termékeket szállítottak, helyükbe fegyvereket és ruházati cikkeket kaptak. Valamivel később sört és bort, sót és fűszereket is cseréltek. A dunai hajózás sokkal későbbi keletű, csak a XI. századból vannak értesüléseink arról, hogy a Dunán is vontattak már hajókat. Igen ám, de ezek a hajók nemcsak a kereskedelem céljait, hanem a kalózokat és háborús kalandorokat is szolgálták. Ki hinné, hogy a XVIII. század elején a Duna vizét 400 ágyúval felszerelt hadihajó szelte keresztül-kasul.

A folyami hajózásról jelenleg hazánkban két nemzeti vállalat gondoskodik. Az Elba-Odera Csehszlovák Hajózási Nemzeti Vállalat és a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat. Az első a Déčín-Ostí nad/Labem-Mélník-Holešovice és az NDK- kikötők között bonyolítja le a forgalmat. Hazánk főleg ércet, foszfátokat, ipari sót, gyapotot, jutát szállít, mi viszont szenet, cementet és cukrot kapunk. A Csehszlovák Dunahajózási Vállalat Csehszlovákia és a Duna ment1 c^szágok között bonyolítja le a forgalmat. Az áruküldeményeket Braila és Galac román kikötőkön keresztül, a szovjet Reni és Izmail kikötők érintésével szállítjuk az óceánokon túli országokba. A kőolajat speciális tankhajókon szállítják.

Milyen hosszúak a hajózható utak? Amikor a hajó a Prága- Holešovici kikötőt elhagyja, Hamburgig 771 km-t tesz meg. Stetinig 792 km-t. A Dunán a hajóút sokkal hosszabb. Bratislavától Reniig 1738 km-t tesz ki az út. Az áruforgalom lebonyolításához 700—1000 tonna horderejű uszályokat, tankokat és vontatóha.iókat, az úgynevezett remorkőröket használják. Egy erős remorkőr az Elba alsó folyásán vagy a Dunán tíz uszályon 6000 tonna terhet is vontat. Ez már egy középnagyságú tengeri hajó számára is tekintélyes megterhelést jelent. A folyamokon 300—900 tonna rakfelületű gőzhajók is közlekednek. A mai hajósok életéről

nincsen tiszta képünk. Még mindig úgy képzeljük el, hogy a kikötökben kormos korcsmákban üldögélnek, hazárdjátékokat játszanak, részegesek és véres verekedések hősei. Hogyan élnek a mi hajósaink, amikor mondjuk egy hajónk Magdeburgban vet horgonyt? A kikötőben a mi hajósaink a Csehszlovák Hajózási Vállalat kultúrházának kényelmét élvezik. Hamburgban pedig, ebben

a forgalmas nemzetközi kikötőben, még kulturális hajónk is van. Erre aztán igazán büszkék lehetünk. Sokan megcsodálták már az Üj élet nevű hajónkat. A hajón matrózaink számára fényűzően berendezett vendéglő, klubhelyiségek, könyvtár áll rendelkezésre. ahol pihenhetnek és szórakozhatnak.

A dunai hajók személyzete előszeretettel a testvéri országok hajózási vállalatainak kulturális központjait keresi fel. Bratislava sem marad ezen a téren vissza. A hajósok számára űj otthont építettek, ahoi kellemes környezetben összejöhetnek és szórakozhatnak.

Tudjuk, a fiatal fiúk vágyálma, hogy valami nagy hajóra jussanak, lássák a tengert és magukba szívják a távoli országok és vidékek csábító illatát. Ma már ez a vágya is könnyen teljesedhet a fiataloknak, mert már létezik rendes, hajótanulóotthon, ahol a jövő hajósait és matrózait nevelik. A. tanulóotthonban a növendékek megismerkednek az új elektrotechnikával, a hajószerkezettel, a műszaki rajzzal és szakszerű tornában is kiképzésben részesülnek. Három év alatt hajólakatosi minősítést nyernek. A technikai középkáderek kiképzéséről a dečíni ipariskola gondoskodik. Az iskola végzett tanulói hajókormányosok, gépészek és kapitányok lehetnek. Esetleg tovább folytathatják tanulmányaikat a Tengerészeti Főiskolán, ahol tengeri hajóink tiszti és műszaki kádereit képezik ki.

Léteznek repülőhajók? Az Elbán és a Dunán nemrég radarberendezésű hajókat láthattunk. Kísérleti útról volt szó, amely nagyon jó eredménnyel végződött. A közeljövőben már a folyami hajókat is radarberendezéssel szerelik fel. A régi hajókat folyamatosan kicserélik. Nem feledkeznek meg a hajók higiéniai berendezéséről, sem arról, hogy a hajókon fürdőszobák, .zuhanyozók, mosógépek, hűtőszekrények és más technikai vívmányok legyenek. Nem feledkeznek meg az országon belüli személyhajó-forgalom fellendítéséről sem. A hajóutazás mindig üdítőleg hat és nagyon egészséges, mert az atmoszféra a víz szintje felett nem abszorbálja az ultraibolyasugarakat. A levegő itt sokkal tisztább, mint az országutakon, úgy hogy a tüdő a hajóút folyamán több oxigént szív magába Az ötéves terv teljesítése idején az üdültetési utazások céljaira úgynevezett repülőhajókat is igénybe vehetünk. Ezek a hajók óránként 70 km-es gyorsaságot is elérnek. Lesznek majd 36 személyes és 70 személyes hajók is. Minden bizonnyal megnyerik az üdülést keresők tetszését.

Tegyünk még említést a bágerekről? Talán nem is szükséges, mert ezekről már a folyóiratok sokat Írtak. Űj bágereink határozottan emelik a cseh és szlovák hajógyárak jő hírnevét. Létezik egy olyan vontatóhajónk is, amely nyolctíz jól megrakott uszályt is elvontat. Ez harminc tehervonatnak felel meg. (Egy tehervonat pedig kb. 30 vagonból áll.) Megemlítjük még a MOL-1575 K jelzésű motoros személyszállítő-hajót. Ezen a hajón vendéglő, szalonok, posta, kórház és cukrászda is van. A hajón 419 személy utazhat a legnagyobb kényelemben, a személyzet maga 70 tagból áll. Hajógyáraink nagyon büszkék az üveglaminátból készült mentőcsónakra, amely édes, valamint tengervízben is egyaránt használható.

Hazánkban a termelés egyre növekedik, ezzel kapcsolatosan természetesen emelkedik a külkereskedelem és a folyami hajózás is.

Az ötéves terv feladatainak teljesítéséhez tartozik, hogy a folyami hajók teherképességét 65 százalékkal emeljük.

A komáromi hajógyárban eddig már 16 hajó javítási munkálatait fejezték be. Vállalásuk szerint a Sitno és Detva hajókat is pontosan adják át a forgalomnak.

A TUDOMÁNY

e's a technika

VILÁGÁBÓL

„JÁZMIN" ÉS „LILLA“ kérésére közöljük ezt a szép nyári horgolt kesztyűt. A pontos leírási levélben küldjük el.

Az ókori ázsiai és más népek a fákat gyakran istenekként tisztelték. Róma városában külön papi rendek gondozták a szent fákat. Ha a szent berkekben és ligetekben ki kellett vágni egy fát, akkor az isteneknek előbb állatáldozatot kellett bemutatni. A diófát Zeusnak, a szomorú fűzfát Júnónak, a borostyánt Bacchusnak szentelték. A szlávok a hársfát tisztelték. Németországban a tölgyfát tartják nagy becsben. A családtagok elhalálozását előbb a tölgyfáknak jelentették és csak azután a hivataloknak. A növények közül a fák érik el a legmagasabb kort. Az Etna vidékén, Nicoleban van egy legalább kétezer éves fa. Át^ mérője 64 méter, száz lovas fér el alatta és eszerint is nevezték el a Száz lovas fájának. Angliában is vannak 2-3 ezer éves fák. A libanoni cédrusok korát még magasabbra becsülik. A Szenegál folyó partján a Cejbus-fák kora meghaladja az 5 ezer évet is.

Ismerjük a közmondást: hallj gat mint a hal. Még nem is olyan régen nem tudtuk, hogy a ponty halk szerelmi dalt dúdol. Erre a dalra felelgetnek a hímpontyok. Érdekes, hogy csak a sajátfajtájú ponty dalára figyelnek fel.

A sáskák olyan nagyétküek, I hogy egyes sáskafajok saját I magukat is felfalják. Először a

lábaikat kezdik „fogyasztani“ azután a testük alsó részét. A kísérletek azt mutatják, hogy nem az éhség készteti ókét erre a lépésre, úgy látszik a saját testüket tartják a legízle‘tesebbnek. Amikor a sáska a saját lábát kezdi enni, olyan étvágyat kap, hogy nem tudja abbahagyni az evést, amíg saját magát „meg nem emészti".

★

A forró égöv országaiban olyan hangyák élnek, amelyek hasonlóképpen, mint a méhek, mézet készítenek. A mézet a mézgyűjtő hangyák testükben helyezik el, úgyhogy valóságos élő „mézesbödönökké“ válnak. A hangyák a szükség napjaiban felkeresik a „mézesbödönöket“ és kiszívják belőlük a mézet.

★

Legújabban kísérleteznek a zöldségféleségek dehidrálásával, azaz a hidrogénnek a vegyületekből való elvonásával, úgy, hogy már üzemekben porrá dolgozzák fel a karfiolt, sőt a burgonyát is. A víztelenítési folyamat elég egyszerű, a zöldségféléket előbb felőrlik és harminc-negyven Celzius fokú hőmérséklet mellett kiszárítják. A szárított zöldségak nem vesztik el a táp- és vitaminértéküket. 100 tonna burgonyából 15 tonna burgonyaport nyerhetünk, 100 tonna karfiolból pedig 8 tonna karfiolport. Használatnál a zölcfségport vízzel vegyítjük és teljes tápértékű eledelt nyerünk belőle.

Wellington délafrikai városban egy Francois Cilii nevű kertésznek sikerült egy olyan almafajtát kitenyészteni, mely soha nem hullatja le levelét és az egész év folyamán termést ad. Más délafrikai kertészetekbe is küldött csemetéket, vajon ott is megtartja-e a fa a tulajdonságait. A hírek szerint ott is megfogamzottak, virágoztak és termést adtak. Az új fajta a betegségek ellen ellenállóbb, mint az eddigi fajták. A fa RE 99 jelzés alatt van nyilvántartva.

Egy franciaországi gyár olyan üveg előállítását kezdte meg, melybe szöget lehet verni, anélkül, hogy az üveg repedezne. Az üveg ugyanis olyan rostból készül, ami puhává teszi, mint a bársonyt.

tV

Már régen megállapították, hogy a lárma, a zaj károsan hat az emberi szervezetre. Eddig kétféleképpen védekeztek ellene, vagy a lármát igyekezték tompítani, ' vagy a hallószervet látták el védőeszközökkel. Most újabban a japán tudósok megállapították, hogy a lárma az emberi szervezetből nagy mértékben B 1 vi-< tamint használ fel és ezért ezt kell pótolni. Ezek szerint azt ajánlják, hogy azok a dolgozók, akik fülsértő zajban végzik munkájukat, táplálkozás (zabpehely, lencse, sárgarépa, tej, tojás)

vagy preparátumok útján jussanak B 1 vitaminhoz (Thiamin).

„Best — of — the — Nest“ tojásgyár (Johnstownban, Pennsylvania) egy új épület építését tervezi, melyben egy fedél alatt kerek millió tojó lesz. Az építkezés 9 millió dollárba fog kerülni. A kétemeletes épület méretei 320 x 190 m. A tyúkok napi fogyasztása 100 tonna takarmány lesz és naponkint 1400 láda tojást szállítanak New-Yorkba. Az épületben egy klimatikus berendezés szabályozni fogja a hőmérsékletet. Az állatokat kisebb tenyészetekből fogják pótolni. Úgy tervezik, hogy a 200 alkalmazottnak a fele főiskolai végzettségű szakember lesz.

☆

Harshamm svéd kifttővárosban egy Karlsson nevű halász felesége válni akart, férjétől, mert az egy élő angolnával megverte. A bíróság a válást nem mondta ki, hanem a halászt 30 svéd korona pénzbüntetésre ítélte, állatkínzás miatt.

*

A Dalton Rubber gyár megkezdte újfajta autóabroncs gyártását. Az autókerék külső abroncsaiba (köpeny) gumiból készült szivacsos bélést helyeznek el. A kerék ruganyos, nem árt neki a szög, és amikor próbaképpen egy tenyérnyi darabot kivágtak, nem lehetett észrevenni a változást.

ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská fl. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania 41. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Kéziratokat nem érzünk meg ás nem adunk vissza. ’ K-05*11154