Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-11 / 15. szám

Ellenőrzés, nyilvántartás Sok faluban elbeszélgettem már a CS1SZ alapszervezetének elnökével vagy a vezetőségi tagokkal. A legtöbb helyen hű képet adnak az alapszervezet életéről és munkájáról tervei­ről, sőt az egyes CSISZ-tagok működéséről is. ellenben van­nak helyek, ahol az alapszerve­zet vezetőségének tagjai vagy az elnöke azt sem tudják, hány tagja van a szervezetnek. A pontos nyilvántartás hiányzik tehát ebben az esetben, és bé­­nítőlag hat ez a hiány a szer­vezeti életre is. Vajon hogyan lehet pontosan tervezni, célki­tűzéseket megvalósítani, ha nem osztjuk meg konkrétan és személyenként a különböző feladatokat Ahol nincs rendes nyilvántartás és a vezetőségi tagok nem ismerik kellőképpen az alapszervezel tagjait, sok­ban hiányos, eredménytelen munka folyik. Ezen az állapo­ton — már ahol fennállnak ezek az állapotok — segíthe­tünk a tagsági igazolványok ellenőrzésével. A tagsági iga­zolványok ellenőrzése az idén augusztus elsejétől november elsejéig valósul meg. Tehát há­rom hónap lesz majd az ellenőr­zésre. de az előkészületeket éppen a siker érdekében már jóval hamarabb meg kell kez­deni. Az előkészületek _nemcsak abból állnak, hogy ahol eddig nem tették meg, végre valahá­­ra pontos kimutatást készíte­nek a tagok létszámáról. Ezt is meg kell ugyan tenni, mert ez a kezdet, ez az első lépés de ki kell egészíteni az új tagok megnyerésével és el kell érni, hogy az igazolványok ellenőr­zésének idején már az üj ta­goknak is legyen tagsági iga­zolványuk, mert így az alap­szervezet vezetősége nem vé­gez kétszeri munkát az ellen­őrzés céljából. Lényeges dolog a tagdíjak teljes rendezése, folyamatosan, hónapról hőnap­ra. Az a fiatal, aki a tagdíját még nem rendezte, a legrövi­debb időn belül fizesse meg, nehogy az ellenőrzésnél ezáltal hiba keletkezzen vagy egyálta­lán megnehezítse az ellenőrzés munkáját Nem szabad elfelej­teni, hogy az ellenőrzés inkább a vezetőségi tagokra hárul, hi­szen lényegében véve ők el­lenőriznek, de ennek sikeréhez minden egyes CSISZ-tagnak hozzá kell járulni. Az alapszervezetek vezetősé­geit a CSISZ járási titkárságai pontosan tájékoztatják majd az ellenőrzés lefolyásának kü­lönböző mozzanatairól. Ugyanis különböző módszereket dolgoz­hatnak ki a járási vezetőségek, amelyek szerint megvalósítják a sikeres ellenőrzést. Mégis, már előre meg kell említeni: az ellenőrzés ne^sak abbéi áll­jon, hogy beragasztják a tag­sági igazolványba az ellenőrző bélyeget és így a tagsági díja­kat rendezik. Az ellenőrző bi­zottság beszélgessen el a tag­díjat kiegyenlítő tagokkal. Nem helyes, ha mondjuk egy ötven A. Ivanov, a leningrádi egyetem zoológiái tanára a „Vitéz“ nevű tudományos kutatóhajón vett részt a tenger faunájának kutatásában A hajón jól felszerelt laboratóriumban vizsgálták a különféle tengeri élőlényeket. A képen láthatjuk A. Ivanov tanárt és I. V. Kuleminova laboránsnőt a preparátumok ké­szítése közben. Az erdő él Prágában nyitották meg az erdőüzemek és erdészeti kutatóintézetek dolgozóinak részvételével a fák és erdők hónapját. Április — a fák hónapja. Nemcsak így mond­juk, hanem már hagyománnyá vált hazánkban, és ebben az időszakban fokozottabb figyelemmel fordul mindenki az erdők felé. Nagyobb gonddal ápolják, gondozzák ilyenkor a fákat is. — Az erdőknek élni kell — szögez­ték le a megnyitó gyűlésen. Bátran hozzátehetjük, ha az erdő él, akkor éltet is minket, embereket. Nagy gondot is fordítunk a fásításra, erdősítésre. A harmadik ötéves terv folyamán a mezőgazdaság fejlesztésének keretében nagy súlyt helyeznek az erdő­sítésre. Több mint 123 ezer hektárnyi új erdőt létesíte­nek. Nemcsak új összefüggő területek erdősítéséről van sző, hanem folyók melletti utak, beültetésről is, és más növények számára hasznavehetetlen területek fásításá­ról. Körülbelül 20 millió gyorsan növő nyárfaféleséget ültetnek el, ami által a papírgyártásunk és egyéb ipari létesítményeink nyersanyagbázisát növeljük. Talajjaví­tási szempontból szintén nagy előnyt biztosít a fásítás, erdősítés. A fiatalokra is hárul feladat a fásítással kapcsolatban. Nemcsak a fák ültetésénél segíthetnek, de sokat tehet­nek az erdő megvédésében is. Idejében elháríthatják a tűzkárokat és az utak mentén vagy a falvak belterü­letén ültetett fák gondozását, ápolását is vállalhatják. A fák ápolásával a mezőgazdaságnak segítünk és egyúttal ipari nyersanyagbázisunkat is növeljük. tagú alapszervezet egyszerre akarja megvalősítani az ellen­őrzést. Helyesebb csak néhány fiatallal foglalkozni egyszerre, hisz így bővebben jut idő min­denre és az őszinte beszélgetés alatt sok minden kiviláglik majd az alapszervezet munká­jával kapcsolatban. Ezek sze­rint tehát nem egy- vagy két­órás munkát vesz igénybe az ellenőrzés, hanem hosszabb ideig tart. Ne csak azt nézzük, hogy mit rejt a tagsági igazol­vány, hanem azt is, hogyan vette ki részét az igazolvány tulajdonosa az alapszervszet munkájából. Lényegében véve mozgósító hatást kell elérni a fiatalpk között a szervezeti élet további javításával kap­csolatban. Az ellenőrizendő fia­talokkal beszélni kell arról, ho­gyan veszik ki részüket az alapszervezet munkájából. E folyamat alatt el kell érni a tagdíjak pontos fizetését min­den hónapban. Áz egész ellen­őrzést tekintetbe véve, a já­rási titkárságok útmutatásait jó előre beszéljék meg az alap­szervezet vezetőségének tagjai. Ilyen komoly feladatot nem le­het előzetes megbeszélések, ki­dolgozott tervek nélkül sike­resen megvalósítani. Az ellenőrzés után, az ada­tok eredményei alapján el kell készíteni a tagság pontos nyil­vántartási ívét. A névsor ne csak a CSISZ-tagok nevét tün­tesse fel, de tartalmazza szü­letési idejüket, foglalkozásukat, iskolai végzettségüket is. Így bizonyos esetekben pontos át­tekinthetőséget kap a vezető­cég az alapszervezet ügyeivel kapcsolatban. Ne felejtsük el, hogy a tagság nyilvántartása szinte egyet jelent az alapszer­vezet jó vezetésével. Ha tu­dom mennyi pénz van a zse­bemben — aszerint vásárolok, ha nem tudom előbb-utóbb hi­ba csúszik a számításomba. Ha tudjuk, hogy pontosan mennyi tagunk van, hány éves és mi­lyen foglalkozású fiatalokból tevődik össze az alapszervezet, akkor jő munkaterveket, helyes célkitűzéseket valósíthatunk meg. Ha nincs nyilvántartás. ,-akkor bizony nem tudjuk há­nyadán állunk. Ebben az eset­ben a vezetőség azzal sem le­het tisztában, hogy például a vállalt társadalmi munkát vagy más egyebet, hogyan és kik valósítják meg. Sok mindentől függ egy alap­szervezet munkájának sikere. Ehhez a sok mindenhez tarto­zik a tagsági igazolványok el­lenőrzése is és a tagság pon­tos nyilvántartása. Használjuk ki tehát ezt a lehetőséget.-bi-Vasárnaponként a szép tavaszi időt kihasználva kirándulók ezrei keresik fel hazánk természeti szépségeit. A kirándulók közül sokan a Tátrába is eljutnak. A Tátrában ilyen szép tu­ristaházak várják a kirándulókat pihenést, nyugalmat kínálva. A negyvenedik évforduló tiszteletére A CSKP alapításának 40. év­fordulóját országszerte értékes felajánlásokkal, kötelezettség­vállalásokkal köszöntik hazánk polgárai. E tekintetben a CSISZ zemp­léni alapszervezetének tagjai sem maradnak le. A zempléni fiatalok a nagy évforduló tisz­teletére 18 egyéni és 12 kol­lektív kötelezettségvállalást tettek, a CSKP történetével pe­dig külön tanulókör keretében ismerkednek a fiatalok. Elha­tározták, hogy beszélgetéseket is rendeznek a falu idősebb kommunistáival. Ezenkívül az alapszervezet négy fiatalt ké­szít elő a pártba való belépés­re. Országszerte fontos problé­ma a fiatalok megnyerése a mezőgazdaság számára. Zemp­lénben ez sem okoz nagy gon­dot, mert a CSISZ-tagok túl­nyomóan a szövetkezetben dolgoznak és az alapszervezet vezetősége vállalta, hogy to­vábbi négy fiatalt nyer meg a mezőgazdaság számára. Az EFSZ-t segítik azzal a vállalá­sukkal is, amely szerint 500 órát dolgoznak le brigádban a mezőgazdaságban. Különösen az új öntözőberendezés építé­séből veszik ki részüket. Vál­lalásuk keretében 1500 köbmé­ter komposztot készítenek, ami szintén a szövetkezet szántó­földjeinek a termelékenységét növeli. A faluszépítési akcióban 200 órát dolgoznak társadalmi munkában. így köszöntik a párt alapításának 40. évfordulóját a zempléni CSISZ-tagok. KOVÁCS ZOLTÁN Űj színek, illatok • Boldog ombeFek földije A kutaiszi autógyár gépkocsi­jaival a Szovjetunió minden zugában találkozhatunk. Grúzia negyven éve szabadult fel. De miért csak negyven éoe 'szabad a Grúz Szovjet Szocia­lista Köztársaság? Hát nem szabadult már fel 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista forradalom idején, amikor az orosz nép lerázta magáról az úri jármot ? Igen, de még nem végleg vált szabaddá. Az ellen­forradalmárok átmenetileg el­vágták a Kaukázustól délre fekvő, égbenyúló hegyei miatt különben is nehezen megköze­líthető kis országot a Vörös Hadsereg zömétől. Gyenyikin cári tábornok, aki az első vi­lágháború végén éppen a romá­niai Duna-szakaszon operált hadseregével, az összeomlás után belépett Alekszejev ellen­­forradalmi seregébe. Kornyilov eleste után ő vette át a pa­rancsnokságot és 1918 júniusá­ban volt állomáshelyéről kiin­dulva 60 ezer főnyi hadsereg élén betört Dél-Oroszországba. Kezdeti sikerei során többek között a már felszabadított Grúzia egy részét is újból leigázta, amit főként az ottani nagybirtokosok és burzsoá na­cionalista elemek árulásának köszönhetett. Grúzia másik ré­szébe, valamint Örményország - bd viszont korszerűen felsze­relt angol és török intervenciós haderők hatoltak be. A túlerő­vel szemben a még sok min­denben hiányt szenvedő Vörös Hadsereg kénytelen volt lassan visszavonulni. Végül azután Bugyonnij lovashadosztálya át­törte Gyenyikin frontját, a Vö­rös Hadsereg 11. hadosztálya pedig kikergette az idegen be­avatkozókat a Kaspi- és a Fe­kete-tenger közötti térségből, így tehát csak 1921-ben szaba­dult fel Grúzia az úri elnyomás alól. A grúz dolgozók nemcsak az ellenforradalmárok ellen vívtak felszabadító harcot, ha­nem már az 1905-es forradalom idején a barrikádokon tanúsí­tott hősiességükkel is bebizo­nyították szabadságszeretetü­­ket és a proletár nemzetköziség végső győzelmébe vetett ren­dületlen hitüket. De volt is kiért harcolniuk. A felhők tejfehér tengerében úszó hegycsúcsok, a termékeny völgyek, a feneketlen mélységű sziklaszurdékok, és rohanó vad­vizek szépségeiben most rilár nemcsak az urak gyönyörköd­hetnek. A háborította hegyek lejtőin ma már síelő munkások siklatlak tömegesen lefelé a rózsaillattól terhes völgyekbe. A Fekete-tenger aranyfövenyes partjain az üdülők tízezrei na­poznak, pihennek vagy fürde­tlek'. A grúz föld mélyében megtaláljuk a történelemelötti és az ősember lakhelyének, barlangjainak, valamint a Di­noszauruszok nyomait éppúgy, mint a pogánykor emlékeit és a keresztény építészet alkotá­sait a hatodik és a hetedik századból. Mindezzel szöges ellentétben ugyanakkor sze­münkbe ötlenek a mai lüktető élet hatalmas alkotásai, a kor­szerű ipari létesítmények és az élénk forgalmú kikötök. Arrébb a színpompás szőlő-, tea- és citromültetvények. Grúzia ősi fővárosa Mcheta fölött komo­ran pillant le ránk a VII. szá­zadban épült kolostor, alatta pedig a gátnál a tajtékzó hegyi folyó vize hajtja engedelmesen e9y gigantikus villamoserömü turbináit. Távolabb a Grúz Tu­dományos Akadémia büszkesé­gét, az új atomreaktort muto­gatják az idegeneknek. Csiaturában, amelynek kör­nyékén mangánt bányásznak, ugyancsak élénk élet uralkodik. A magas sziklák között kifeszí­tett drótkötélpályán egymást követik az érccel megrakott csillék. Serény bányászok hoz­zák felszínre a természet gaz­dag tárházából származó grúz mangánt, ők látják el nagy részben a Szovjetunió kohásza­ta számára szükséges érccel hazájukat. A jó minőségű grúz mangán egyúttal fontos kiviteli cikke az országnak, külföldön is nagy keresletnek örvend. Ugyancsak jó hírnevük van a Kutaiszban gyártott gépkocsik­nak, a tbiliszi szerszámgépek­nek, a rusztavi színes fémeknek és a zesztafoni vasöntvények­nek. Az ipari központok növe­lésével párhuzamosan emelke­dik a mezőgazdasági termelés. Azzal karöltve pedig a lakosság életszínvonalának állandó felfe­lé ívelése. Azt mondják, hogy aki csak egy kortyot ivott a híres grúz borból, egész életén át vissza­sírja zamatját. A felséges ízű grúz tea, szőlő, citrom és na­rancs, jóformán minden szovjet dolgozó asztalán fellelhető. Nem csoda, hiszen örömteli boldog emberek termesztik, akik szívüket, lelkűket, nótá­jukat oltják a pompás gyümöl­csökbe. Es mindezen serény kezek tulajdonosai, a teaszedő­­nök, Csiatura bányászai, Kahe­­tija szőlőtermesztői, a rusztavi kohászok, kolhozparasztok ts pásztorok emellett tovább fej­lesztik ismereteiket, javarészük felsöiskolai intézmények leve­lezőtagozatán folytatja tanul­­niányait. Szovjet Grúziának minden ezer lakosa közül ma már átlag 38-an egyetemi vagy főiskolai végzettségűek. Ez a rövid mérleg mindennél éke­sebben beszél: a szovjet hata­lom negyven éve alatt ilyen csodás változásokon ment át az a derék nemzet, amely évszá­zadokon keresztül csak bánatot, szenvedést és könnyet ismert. K. H. Mlyňanyban, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia arborétumá­ban — kísérleti erdejében — a szabad ég alatt több mint 1800 különböző bokrot és fát láthatunk. Hazájuk Észak- Amerika, a Földközi-tenger partja, a Kaukázus, Kína vagy a forró égövi tájakhoz tartozó vidék. Lépten-nyomon csodál­hatjuk a télen-nyáron zöldelő park szebbnél szebb részleteit. A babérfa mérgeszöld levelei összevegyülnek a kínai maha­góni-fa leveleivel, pár lépéssel tovább a Hameniles Japonica sárga virágai virítanak. A Bal­kán üdvözletét suttogják a cezmin-fák, Amerikát a 45 m magas Segue Gigantica képvi­seli, mellette ott látható az aprólevelű cédrusfa, a kalifor­niai Tbrreya és más egzotikus fatörzsű növény. Télvíz idején megbámulhatjuk a fiatal bam­buszágakat és vagy húsz tölgy­fa zöld ágait. A mlyftanyi „oázis“ ma 34 hektár területre terjed ki, de már a legköze­lebbi időben további 14 hektár­ral szélesítik ki és külön rész­leget nyitnak a keletázsiai, japán, kínai, koreai, a Szovjet­unió távolkeleti részeinek fa­­törzsü növényei számára. A fák számát 2500-ra emelik. A tudományos kutatók sokat vesződnek a fák gondozásával. Munkájuk valóban eredményes­nek mondható, hiszen örökzöld színt visznek városainkba, az új településekre és az ipari kombinátokba. Elméletileg és gyakorlatilag is bebizonyítot­ták, hogy a távoli egzotikus országok növényei nálunk is moghonosíthatók. A növénytermesztés terén az ipari központokban, a Vítkovicei Vasmű és a Žiar n/Hronom-i alumínium-kombinát környé­kén tanulmányozzák a külön­böző gázok, gőzölgések, korom és füst befolyását a növények fejlődésére. Azt tanulmányoz­zák, hogy az ilyen ipari vidé­keken milyen fák volnának a legalkalmasabbak. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tölgy- és a nyírfák egyes fajai a legellenállóbbak, a leg­érzékenyebbek pedig elsősor­ban a nagylevelü fák — a gesz­tenyék, A Keletszlovákiai Vas­mű környékének fásítására vo­natkozólag is kidolgozták már a terveket. A mlyňanyi arboré­tum tudományos dolgozóinak tapasztalatait felhasználják a városok szépítési akcióiban is, kiszélesítik a zöldövezetet, sé­tányokat, ligeteket és az idény­virágok kiültetésére virágágya­kat terveznek, hogy friss színt, kellemes illatot hozzanak a dolgozók életébe. * ★ ★ SZÍVESEN leveleznénk Máthé Hilda, Budapest V. Kálmán utca 21, III. 24. Általá­nos témákról levelezne magya­rul, 17 éves. , Grúber Erzsébet, Kúnszent­­miklős, gimnázium, Magyaror­szág, Magyarul és oroszul le­velezne, színészképeket cserél­ne, 16 éves. Bánk János, Szigetvár, A. A. I-, Magyarország. Filmről, ze­néről levelezne magyarul, 18 éves. Bodó Lajos, Budapest, XIV. kér. Cházár András u. 6. sz., Magyarul levelezne különféle témákról és bélyeggyűjtésről, 17 éves diák. Bólyás Erzsébet, Jászapáti, Rapi u. 6. sz., Magyarország. Csehszlovákiai fiatalokkal leve­lezne magyarul, képeslevelező­lapot cserélne, 16 éves diák. Tóth Júlia, Veľké Slemence, č. 10. p. p, Ruska, okr. Trebi­­šov, ČSSR. Magyarul levelezne 'filmről, zenéről, 17 éves diák. Víg Györgyi, Nagykanizsa, Vörös Hadsereg út 7., Magyar­­ország. Papírszalvéta-cseréről és színészképek gyűjtéséről le­velezne magyarul, 16 éves ta­nuló. Varga Gizella, Nové Zámky, D. S. Š. mad. X. a, ČSSR. Ma­gyarul szeretne levelezni kü­lönböző témákról. Papírszalvé­ta-cseréről is szó lehet, 16 éves tanuló. Linget Ferenc, Budapest III, kér. Keled u. 3. Képeslapgyűj­­tésröl és annak cseréjéről le­velezne magyarul, 17 éves. Vastag Mária Szeged, Dobd utca 37, Magyarország. Magya­rul, oroszul levelezne, jelvé­nyeket, gyufaskatuiya-címké­­ket cserélne, 16 éves tanuló. Pintér Károly, Kúp, Fő utca 74, Veszprém-megye, Magyar­­ország. Bélyeggyűjtésről, gyu­­faskatulya-címke gyűjtésről levelezne magyarul vagy néme­tül, 17 éves gimnáziumi tanuló.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents