Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-30 / 35. szám

M irtueri a&tsjjitsrnuvr ctocyc­ben van valami remé­nyekkel, félelemmel, kí­váncsisággal teli várako­zás. Az elsősök, akik elő­ször lépik át az iskola kapuját, szívszorongva ülnek le a padokra, s inkább érzik, mint tudják, hogy az igazi gondta­lan gyermekkor ezzel a nappal befejeződött. A most követke­ző korszakban a játszás mellé a tanulás párosul, hogy majd az elkövetkező évek folyamán a játszást teljesen kiszorítsa. Sok gyermek fél is ettől, ki nyíltan bevallja, ki pedig ma­gába fojtja félelmét, reszkető szorongását. Többnyire a szülők az okai a gyermekek idegenkedésének az iskolával szemben. Nem felej­tik el még az évekkel ezelőtt hallott ijesztő szavakat sem: „Majd az Iskolában, ott nem lesz olyan jő dolgod, mint itt­hon", „Csak próbálj rosszal­kodni az iskolában, majd ellát­ják a bajodat", stb. S ijesztgetni a gyermeket. Sőt, a szülő feladata, hogy előkészítse a köte­lességtudásra, felelősség- érzetre, és az iskolával kapcsolatos természetes kíván­csiságát jó irányban fejlessze. A jő irány alatt értjük: beszél­jen arról, milyen érdekesek az egyes tantárgyak, és mi minden szépet és hasznosat tanul majd az Iskolában. És még egy igen fontos fel­adat hárul a szülőre iskolás gyermeke nevelésében: az első naptól kezdve tanúsítson ér­deklődést nemcsak a gyermek tananyaga iránt (ez elenged­hetetlenül szükséges), hanem az iskolában lefolyó összes ese­ményekkel szemben. A leckéből ne csak kikérdezze a gyerme­ket, hanem beszéljen is róla vele, és türelemmel, érdeklő­déssel hallgassa végig, ha gyer­meke iskolatársának feleletéről vagy éppen elkövetett csínyjé- ről beszél. Egyszóval: a szülő is „éljen" az iskolával, tudjon mindenről, ami ott történik. Ezzel nemcsak gyermeke ta­nulmányi eredményét segíti elő, hanem egymásiránti viszo­nyukat, a gyermek beléje ve­tett bizalmát is megpecsételi. Í nagyobb diákokhoz, akik már néhányszor érezték a szeptember elsejei szívszorongást, annyit, hogy az év végi jó ered­ményt legkönnyebben úgy érhetik el, ha közvetlenül szeptember 2-től lelkiismerete­sen tanulnak, becsületesen ké­szülnek minden egyes órára, így év közben is nyugodtak, izgalommentesek, és szinte észrevétlenül készülnek fel a jó bizonyítványra. Egyet tart­sunk tehát szem előtt: rend­szeres tanulás a jó eredmény alapja. i „FEHÉR": A ruhát ad- ( ja tisztítóba, mert a taft , igen kényes, és tisztítása i után — ami nem is-biz- t tos, hogy sikerül — meg­maradhat az egész ki- ' tisztított terület helye. r t „DÚCA“: A szemölcs f eltávolítására házi mód- t szer nincs. Forduljon kozmetikus vagy bőr- óyógyász szakorvoshoz. „ERZSIRE": Forduljon a következő címre: Ko­munálne služby, Suché 1 mýto 9. Bratislava. Fi- s gyelmeztetjük, hogy s csakis így adhatja fel a s rendelést, mert a postán . szállított áruk biztonsá- ' óért nem felelnek. Ha i' nesszé lakik Bratislavá- é ól, küldje egy ismerősé- , nek, hogy az személye­sen elvihesse. s KEDVELT ÖLTÖZET a kötényruha. Diáklá­nyoknak is igen alkal­mas Iskolai viselet. Nagy előnye, hogy alacsony és molettebb termetű nők is viselhetik, mert nem „vágja úgy ketté“ az ala­kot, mint a szoknya­blúz. Másik előnye, hogy régebbi blúzainkat, pu­lóverjeinket is „elhord- hatjuk" benne. Igen kedvelt és prakti­kus az is, ha a szoknya anyagából mellényünk is készült. Az öltözék így „komplettebb" és mele­gebb is. Képünkön egy rakottszoknyát, hozzáva­ló öves mellénnyel és egy nagvgalléros, mély- kivágású kötényruhát mutatunk be olvasóink­nak. I Jótanácsok szeptember elsejére i UTOLSÖ ÁLLOMÁS: 60 EZER KILOMÉTERRE A FÖLDTŐL Vitathatatlan, hogy a világ­mindenségben való közlekedés jgyetlen eszkö­ze még hosszú ideig a rakéták lesznek. Pilla­natnyilag sem­mi egyéb köz­lekedési esz­közt még nem ismerünk. De képesek-e csu­pán a rakéták a bolygók közti forgalom sze­repét egyedül betölteni? Nem tehet-e valami könnyebb és ol­csóbb közleke­dési eszközt föltalálni? Már sok tervet is­merünk azokról az átszálló ál- 'omásokról, a- meiyeket a koz­moszba akar­lak felállítani Egy ilyen át­szállóállomás tervén dolgoz­nak jelenleg a tuaosoK, amely közvetlenül a Földről kiinduló forgalom át­szállóhelye lenne. Föltételezik, hogy erről az átszállóállomás­ról közvetlenül kötélpályát le­hetne létesíteni a Fődre. Ennek a kötélpályának a számítások szerint mintegy 50—60 ezer kilométer hosszúnak kell len­nie. Már ma is elképzelhetjük eme tervnek néhány részletét. Elsősorban azt kell világosan látnunk, hogy ez a kötélpálya nem állhat csupán egyetlen kötélből. Egy szál kötelet bár­milyen erős lenne, könnyen el­szakíthatnák a világmindenség­ben röpködő meteorok. Továb­bá azt kell látnunk, hogy ez a kötélpálya különböző helyeken különböző erős kell hogy le­gyen. Például a Föld közelében lesz a leggyengébb és ott lesz a legerősebb, ahol a vonzóerő, vagyis a Föld és a műbolygó vonzóereje kiegyenlítődik, mert csak így lehet a széthúzó erő­ket kellőképpen kiegyenlíteni. Továbbá világos az is, hogy a kötélpálya nem lehet egyfajta anyagból A villamosvonat kocsijai her­metikusan elzárják az utaso­kat a külvilágtól. Az első meg­álló mintegy ötezer kilométer­re lesz a Földtől. Ide fognak Számos olvasónk kívánságára ismét közlünk kötött térítőt. A pontos leírást az érdeklődő knek díjmeniesen, küldjük. t)T 1FJÓSÁG - a CSIS2 S/iováklal Központi .-ágának Car Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákia! Mzpontl Bizottságának kladőb’vatala Szerkesztősén éa adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. - Postafiók 39. — Főszerkesztő Szőke József. — Nyomta a Západoslovenská tlačiarne 01, Bratislava ul. Nár povstania 41 Előfizetés egy évre 3L29 — Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. ' w—ll*01303 A világűr első utasai 1. kép: Belka és Sztrelka megérkezik Moszkvába, a sajtófo­gadásra. zak tehát, ahelyett, hogy elő­rehajtanák az űrhajót, fékezik mozgását. A mesterséges hold sebességét veszítve megnyúj­tott ívben kezd közeledni a Föld felszínéhez. Annak meg­felelően, hogy a szputnyik az atmoszféra mind sűrűbb réte­geibe jut, fékezése mind erő­sebbé válik. A pályasík egyes pontjain lehetséges újabb réka- tafékek alkalmazása, megfele­lő földi parancsra. A tudományos közvéleményt foglalkoztató elsőszámú kér­dés: A kozmikus sugárzásnak, az atmoszféra felsőbb rétege rádióaktivitásának az élő szer­vezetre gyakorolt hatása. A különböző nyilatkozatokból, szakvéleményből úgy tűnik, hogy ennek a problémának a megoldásától függ elsősorban, mikor válik lehetővé élő ember űrrepülése. Varsavszkij professzor, a ké­miai tudományok doktorának nyilatkozata arra hívja fel ^ a figyelmet, hogy a jelen kísér­let olyan sugarak tanulmányo­zását segíti elő, amelyek nem jutnak el a földfelületig. Első­sorban a „kemény“ ibolyántúli sugárzásról van szó. Iszakov szakvéleménye szerint a koz­mikus sugárzások teljes felde­rítése és az ellenük való véde­kezés az űrrepülések során még további erőfeszítéseket és ta­nulmányokat igényel. A Föld közelében már felderített két rádióaktív veszélyzónát, a má­sodik szovjet szputnyik-űrhajó elkerülte. Iszakov feltételezi, hogy nagyobb távolságokra újabb veszélyzónák találhatók. „Minden esetre az élőlények rövid tartamú űrrepülése ke­vesebb veszély leküzdésével jár, mint a naprendszer más bolygóira történő hosszabb űr­utazás.“ Iszakov végül azt a meggyőződését fejti ki, hogy a szovjet tudomány már közel jár a biztonságos űrrepülés összes feltételeinek megterem­téséhez. Van itt néhány olyan tudományos kérdés, amelyet a második szovjet űrhajó sike­res útja oszlatott el. Ilyen pél­dául a súlytalanság állapotának az élő szervezetre gyakorolt hatása. Az állatok a korábbi rakétarepülések során csak rendkívül rövid időre kerültek a súlytalanság helyzetébe, most viszont Belka és Sztrelka csak­nem egy egész napon át pró­bálta ki azt az állapotot. „A legutóbbi időkig tartotta magát az a feltevés, hogy a súlyta­lanság állapota feltétlenül ko­moly zavarokat okoz a szerve­zet vérellátásában és az ideg- rendszer működésében. Belka és Sztrelka kozmikus repülése azonban megdöntötte ezt a vé­leményt,“ — állapítja meg Ba- rabaszov akadémikus. A METEORVESZÉLY MINIMÁLIS Hasonló a helyzet a korábban sokat hangoztatott meteor-ve­széllyel kapcsolatban is. Az­előtt sokat írtak arról is, hogy a kozmoszban óriási sebesség­gel keringő, szilárd részecskék feltétlenül károkat okoznak a mesterséges égitestnek. Egész teóriák születtek ennek a ve­szélynek a valószínűsítésére, s az ellene való bonyolult vé­dekezés módozataira. A soro­zatos szovjet rakétakísérletek — s különösen ez a mostani — ami lehetővé teszi, hogy a tu­dósok megvizsgálhassák a koz­mikus térségből visszatért űr­hajó felületét, — bebizonyítot­ták, hogy a meteorveszély mi­nimális, s nem befolyásolja alapvetően a kozmikus repülé­seket. Hírek, apróságok • A világ legnagyobb városa Houston, texasi államban van. Természetesen, nem neki van a legtöbb lakosa — lakosainak száma mintegy egy millió — de ő fekszik a legnagyobb terü­leten. Az egész város területe 2900 négyzetkilométer, amely kétszer akkora, mint nagy- London területe. • A világ legmagasabban épülő alagútja most épül a Szovjetunió Tyan-San hegysé­gében, 3200 méter magasság­ban lesz és autóúttal köti ösz- sze Frunzet Osszál. Hosszúsága két és fél kilométer. Ez az au­tóút lényegesen megrövidít) a közlekedést Észak-Kirgízia te­rületei közt. • Kínában miniatűr rönt­genkészüléket állítottak elő, amenynek súlya összesen hét kilogram. Könnyen szállítható és működéséhez elegendő a kö­zönséges villanyvezeték árama. : rencsés visszatéréséből szár- < mazó tudományos haszon felé i fordul. A sajtó valóságos ost- 1 rom alatt tartja mindazokat a 1 tudósokat, akiktől információ­kat remélhet erről a korszak - alkotó űrrepülésről, s a szov­jet Űrkutatás várható további fejleményeiről. LESZÁLLÁSI PARANCS A 18. FORDULATBAN A korábbi rakétarepülések al­kalmával az embereket elsősor­ban maguk a rakéták foglal­koztatták. Ma mindenki az em­ber kozmikus repülésének fel­tételei iránt érdeklődik. „A szovjet mérnökök lényegében teljesen megoldották a mester­séges égitestek felküldésének problémáját" — írja a Pravdá­ban Martinov professzor. „A fellövendő súly már nem kér­dés többé: három év alatt dia­dalmenetnek beillő átmenet zajlott le az első szputnyik nyolcvanhárom kilogrammos súlyától a második űrhajó 4600 kg-jáig.“ A rakétával kapcsolatban csupán a földre való visszaté­rés módja maradt meg szen­zációnak. A világhírű Sternfeld akadémikus erről a kérdésről igen érdekes nyilatkozatot adott a sajtónak. Elmondotta, hogy a hordozórakéta változat­lanul kering a második szput- nyik-űrhajó pályáján. Sternfeld rámutat arra, hogy az űrhajó­nak a földre való visszatérése összefügg a kozmikus magas­ságban megtett útjával, a föld­körüli fordulatainak számával. Ha nem a földkörüli 18. fordu­lat idején kapta volna az űr­hajó a leszállási parancsot, ha­nem akár másodpercekkel előbb, vagy később, akkor messze a megjelölt ponttól jutott volna vissza planétánkra. A leszállás alkalmával az űrhajó egyre ki­sebb ellipszoid pályán kerin­gett a Föld körül, s többször is „megmerítkezett az atmoszfé­ra sűrűbb rétegeiben, amíg vé­gül fokozatosan elvesztette se­bességét és leszállhatott a ki­jelölt területekre. Rádiótechnikai szempontból már a Hold túlsó oldalának lefényképezésekor megoldották a parancs távolból történő ki­adásának kérdését és az olyan mesterséges holdak esetében, amelyeknek pályája közelebb van a Földhöz, mint a harma­dik Lunyiké, a megoldás köny- nyebb, — írja Sternfeld. — Ilyen körülmények között, a földre szállítás nagyjából a következőképpen történik: Föl­di parancsra bekapcsolódik a szputnyik rakétamotorja, amelynek fúvókája előreirá­nyul. így a szputnyik haladá­sának irányába kiáramló gá­A hétfő esti órákban — nen sokkal azután, hogy a sajti képviselői lehetőséget kaptak t S' két űrkutya, Belka és Sztrelki ® fényképezésére és filmezésén k — a négylábú űrhajósok „sze- n regeitek“ a moszkvai TV mű­sorában is. A keddi szovjet la­pok terjedelmes riportokat kö- y zölnek a remek kis jószágokról részletesen leírják, hogyan vi­* selkedtek a kutyák az űrrepü­lés különböző szakaszain, é1 . milyen tudományos eredmé- a nyék várhatók Belka és Sztrel- s ka további orvosi megfigyelést y során. y NAPI KÉTSZERI ÉTKEZÉS . AZ ŰRHAJÖN s Mint a lapok megírják, a két t állat az „űrhajós-tanfolyamon“ _ egész sor próbán ment keresz­tül. Hozzászoktatták őket 1 hirtelen fellépő nagyobb zajok­hoz, a vibrációhoz, a különle­ges elhelyezkedéshez, a f egyel- k mezeit magatartáshoz. Bár c i kutyák már korábban megszok­ták, hogy a különleges körül­1 mények között ne végezzenek felesleges mozdulatokat, az úi elején kissé nyugtalankodtak annál is inkább, mert első íz­ben emelkedtek a magasba. r A kutyák a repülést közvet- ’ lenül megelőző időszakig ren­des táplálékot kaptak: főtt ká- ' sát, darát hússal és vizet. A ■ rajt előtti hetekben közvetle­2 nül a „tréning" időszakában t már hozzászoktatták őket ah­hoz a táplálékhoz, amelyet az 1 űrhajó fedélzetén naponta két­szer kaptak; zselészerű, nagy - tápértékű koncentrátumot s amely egyformán tartalmazzc 1 a szükséges táplálékokat és c 1 vizet. A kutyák még a földön * megszokták az „önkiszolgálási is": hozzászoktak az automati­. kus táplálékadagoló berende­zéshez. Érdekes, hogy az úi 1 során a két állat nem veszí­■ tett súlyából. I Jól viselték el az utat az űr- . hajó egyéb utasai is. Az űrha­jó fedélzetén — mint köztu­* domású — több tartályban le­■ gyeket is elhelyeztek. Az egyik ■ tartályban például több, mint l 50 légy volt. A kísérlet céljára hímlegyeket gyűjtöttek, hogy megvizsgálhassák, hogy hogyan i hat az űrhajózás az utódokra. 1 Külön edényben helyezték el a kísérleti célokra felhasznált tradeskantia nevű növényeket. A tartály alján a növények ' gyökérzete természetes körül­mények között földben volt Az űrutazás semmiféle káros be­folyással nem járt a növények- . re. Az egyik tradeskantia pél- ' dóul folytatta virágzását. ■ A közönség érdeklődése most már mindinkább a második szovjet szputnyik - űrhajó sze­ipíteni egy hatalmas heli- ? »lektromos állomást, a további n íllomás valószínű néhány órá- fi /al később fog következni és s i vonzóerők kiegyensúlyozásá- s iák a pontján lesz elhelyezve. (i V további út során a villamos- z 'onatnak már nem lesz szűk- 1 lége semmiféle hajtóenergiá- a a. Egyedül a Föld taszítóereje ^ ogja továbbvinni. n Néhány óra múlva a vonat fl negérkezik a kozmikus út vég- f( illomására. Itt az átszállóállo- n nás körül valóságos város épül a najd ki, amelynek lakói szoros s is állandó kapcsolatban lesz­tek a Földdel. Innen indulnak íz utasok tovább a világmin- lenség különböző pontjai felé. Ilyennek képzeljük el ma- íapság a világmindenségbe ve- P :etŐ kötélpályát. E kötélpálya T negépítésének legnehezebb ré- a ize a kezdet lesz. Legnehezebb s; esz addig a pontig megépíte- ő íi, ahol a vonzóerők kiegyen- 1c lúlyozódnak. Éppen ezért va- 2! ószínű mübolygót kell kibo- k isátani, amely kifeszíti a kö- L élpálya eme szakaszát. Ez az :lső kötél valószínű nem lesz é| -astagabb az emberi hajszál- S: iái. Még így is több mint ezer gi onnét fog nyomni. Aztán fo- bi :ozatosan vastagítják, erősítik s; 1 pályát és meghosszabbítják ki további állomások felé. te Mindez egyelőre csupán el- ki :épzelés. De a tudomány mér- ri öldes lépésekkel halad előre s így nincs kizárva, hogy még gi bben az évszázadban elkészül ai z a kötélpálya. ki é: J. ARCUTANOV, zi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents