Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-26 / 30. szám
Komáromban a múlt héten szombaton és vasárnap a gépipari üzemek fiataljai találkozóra jöttek össze és részt vettek több termelési és kulturális természetű összejövetelen. A találkozón jelen voltak az aranyosma- róti Chladnicka-üzem, a bra- tislavai Kablo üzem, a tol- mácsi S. M. Kirov üzem, és a bánovcei Tatra üzem fiataljai. Találkozó a Duna partján • Öt gépipari üzem fiataljai a találkozón • Fegyelem és szépség a sport- és kulturális találkozókon • Jól sikerült munkaértekezletek Találkoztak az újítók, a szocialista munkabrigád címért versenyző és kitüntetett csoportok, valamint az ifjú hegesztők • Hol vannak problémák Többször is kellene rendezni ilyen találkozókat • KEZDJÜK AZZAL, hogy pontosan kezdődött. Az ízlésesen kinyomtatott meghívókon cice- rós betűk hirdették: megnyitó szombaton reggel nyolc órakor a lakótelepen lévő üzemi klubban. Nyolc órakor a fiatalok már fegyelmezetten ültek a helyükön és a találkozó elkezdődött. A CSISZ kerületi bizottságának a képviselője megnyitó beszédében hangsúlyozta, a találkozó egyik legnagyobb előnye az lesz, hogy a fiatalok megismerik egymást személyesen is. A komáromi hajógyár fiatal dolgozói nagyon sok más üzemben gyártott szerkezetet, készüléket szerelnek fel a hajókra és a minőséggel bizony nincsenek mindig megelégedve. A találkozó után azonban a my- javai Armatúrka üzem fiatalja a szerkezet legyártásánál már arra is gondol, hogy mit szól hozzá a hajógyárban dolgozó Kemény Pista és a Búkor csoport? Mert ha legközelebb találkoznak, akkor bizony vagy orcapirulással, vagy pedig örömmel kell fogadni a kölcsönös észrevételeket. SZEMLE A HAJÖGYÄRBAN A találkozó részvevői a megnyitó után megtekintették a hajógyárat. A fiatalok meleg szerettei a szemükben álltak meg az üzemi kikötőben ringa- tődző gyönyörű gyártmányok előtt, amelyek a Szovjetunióba viszik népünk szeretetét és megbecsülését felszabadítónknak. Megcsodálták az üvegtetejű hatalmas szerelőcsarnokokat és több munkálatot a helyszínen tanulmányoztak. HÄROM IFJÚSÁGI MUNKACSOPORT találkozott ezután rögtönzött munkaértekezleteken. A második üzemrészleg ebédlőjében jöttek össze a szocialista munkabrigád címért versenyző csoportok, de több olyan kollektíva is, amelyet már kitüntettek a büszke címmel. Pekarík József elvtárs, a hajógyár üzemi bizottságának alelnöke tájékoztatta a fiatalokat a verseny eredményeiről. Pekarík elvtárs elmondotta, hogy a hajógyárban 700 ember kapcsolódott be eddig a versenybe, ebből tizenhét ifjúsági munkacsoport. Három ifjúsági munkacsoport nemrég nyerte el a büszke címet. „Szocialista módon dolgozni már megtanultunk — mondotta —, de hiányosságok vannak a kulturális életre vonatkozó rész teljesítésében“. AZOK A TELEVÍZIÓK! Mi lehet az oka annak, hogy Komáromban, ahol három üzemi klub működik, mégis aránylag kis érdeklődés tapasztalható a kulturális rendezvények iránt? — Ezt a gondolatot vetették fel a fiatalok. Tény az, hogy sok a televízió Komáromban, de ezzel talán nem lehet mindent magyarázni. Valószínűleg szervezési hibák vannak — állapította meg az egyik résztvevő — ugyanis Stará Túrán — ahol jóval kisebb finommechanikai üzem működik, sokkal jobb a' kultúrmun- ka. Mit csináltak a fiatalok Stará Túrán? Az üzemi klub vezetősége szép díjakat tűzött ki az ifjúsági munkacsoportok részére, amelyek versenyeznek egymással. Az üzemben mindenkinek van ismerőse, így egyik a másikat hozza el a fellépésre. amelyet azután tánccal és kérdésfelelet-rendezvények- kel tarkítanak. Hogy milyen eredmények születtek? A háromszáz embert befogadó üzemi klub kicsinek bizonyult és most egy nagyobbat építenek. Működnek természetesen gyermekcsoportok is, van gyermekvonószenekaruk és később bekapcsolódtak a munkába a szocialista munkabrigád címért versenyző csoportok is. NŐNEK AZ EMBEREK A szocialista munkabrigád címért versenyző csoportok találkozásán érdekes történetet mesélt el a hajógyár képviselője a fiataloknak. Nemrég az első üzemrészlegen dolgozó Domonkos Tihamér elvtárs hegesztő szerencsétlen körülmények folytán hirtelen meghalt. Az illető tagja volt a szocialista munkabrigád címmel kitüntetett Stefanik-csoportnak. Az üzemben az egyes szervezetek azonnal munkához láttak, hogy segítséget nyújtsanak az elhalálozott családjának. De elkéstek. A Stefanik-csoport tagjai igen szép felajánlást tettek, s kötelezték magukat, hogy heti keresetükből négy órát az elhúnyt családjának megsegítésére ajánlanak fel és segítséget nyújtanak elkezdett családi házának megépítésénél. Az üzemrészleg többi dolgozója is követte az ifjúsági munkacsoport példáját és rövid időn belül 140 018 koronát gyűjtöttek össze. A gépeké a döntő szó A kosticei szövetkezeti tagokat arról ismerik a breclavi járásban, hogy minden újdonságot elsőként próbálnak ki. Ha valamilyen új munkamódszer bevezetéséről hallanak, időt és fáradságot nem sajnálva saját szemükkel győződnek meg annak előnyeiről. Ez az új iránti érdeklődés és bizalom már sok hasznot hozott a szövetkezetnek. Mikor néhány hónapja a szövetkezet elnöke, Tureőek elv- társ először hallott a két menetes aratásról, rögtön szólt a szövetkezet mechanikusának. — Mi a vélenyed, Miroslav? — Megpróbáljuk. Ha nem volna jó, bizonyára nem ajánlanák. Ilyen választ kapott. Miroslav véleményével egyetértett a szövetkezet vezetősége is. A hír elterjedt a faluban és a szomszédos községekben is. Ennek következményeképpen szombaton reggel a környék valamennyi szövetkezetéből jöttek érdeklődni, ismerkedni a kétmenetes aratással. — Három napja fekszik rendben ez a tizenkét hektár árpa, s délután már beszállítjuk a magot a raktárba. Mi 120 hektár learatását terveztük kétmenetes módszerrel, de még talán többet is learatunk — monja Vlastislav Kuja, az agronomics, a rendeket nézegető embereknek. A jelenlevők alaposan megnéztek mindent: Megállapíthatták, hogy a rendben fekvő kalászok nem érnek a földre. Nem igaz tehát az állítás, hogy eső esetén renden rohad az árpa. Ha netalán megáznak a rendek, akkor is gyorsán megszáradnak a kalászok, mert nem érnek földre, a kalászok és a föld között járhat a levegő. A kétmenetes aratás egyik előnye éppen abban rejlik, hogy viaszérésben lehet levágni az árpát és három nap alatt a nedvessége 80 százalékról 25 százalékra csökken. Nincs szémveszteség akkor sem, mikor a kombájnra szerelt emelőszerkezeten a rendek bejutnak a gépbe. Nem beszélve arról, hogy az egész kétmenetes aratás mindössze hat munkaerőt vesz igénybe. A kombájn után szalmaprés csomagolja bálokba a szalmát, s így megkönnyíti a szállítást. Az emberek nézegették a gépeket, érdeklődtek a hektárhozamok iránt. — Ez a tábla 28 mázsát adott hektáronként, a szomszédos tábla jobb, azt remélem, megadja a harmincat, — felelgetett készségesen az agronomics. Nein dicsekedett, de nem is hallgathatta el, hogy csütörtökig beadási kötelességüket és a hét végére befejezik az aratást. - CS • MIRŐL BESZÉLT A KABLO ÜZEM KÉPVISELŐJE? „Ti nagyvárosban dolgoztok, nálatok biztos nincsenek hiányosságok kultúra terén“! — Ezzel fogadta valaki a bratis- lavai Kablo üzem képviselőjét. „Ne higyjétek“ — mondotta a küldött. „A cél ugyanis az, hogy mi magunk hozzunk létre kultúrát, azonban három színház vagy tizenhét mozi, több kabaré és még sok, sok kulturális intézmény mellett ez nem könnyű dolog. Mi úgy csináljuk: ezeket látogatjuk, ezenkívül pedig olvasódélutánokat rendezünk egy-egy jó könyvről. AZ IFJÚ ÜJlTÖK az üzemi klub üléstermében jöttek össze. Pásztor elvtárs, a hajógyár képviselője arról beszélt, hogy míg 1948-ban összesen 3 újítási javaslatot adtak be, addig 1956-ban már 282 javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Két évvel később pedig a beadott újítási javaslatok száma 826! Hogyan értük el ezeket a szép eredményeket? Az év elején mindig közzé tesszük az újítók tématikus feladatait és kihasználjuk a propaganda eszközeit. Bekapcsoljuk a mozgalomba az ifjúságot. Olyan kiváló fiatal újítóink vannak, mint Siksay, Lehotsky, Géč és Krakovský elvtársak, és még sokan mások. MIT MONDOTT HUDEC ELVTÄRS, A CSISZ TITKÁRA? „Nagy örömmel tölt el, hogy szervezésileg sikerült jól megoldanunk a találkozót. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy mindent pontosan a tervezett időre hajtsuk végre. Városunkban még ilyen szép ifjúsági mulatságok nem voltak, mint a találkozó alatt. Az ifjúság megmutatta, hogyan kell fegyelmezetten, szocialista módon viselkedni. Hogy mit szeretnék végezetül? Ha minden évben sor kerülhetne ilyen találkozóra és mindig másutt. Tapasztalatainkat szívesen átadjuk. (k. I.) Él Ph v' i/s-; . í* m A bajcsi állami gazdaságban nemzetközi aratás van. Itt próbálják ki a különböző országokban gyártott új gépeket. Képünkön a prostéjovi Agrostrojban készült SMUN jelzésű csehszlovák kombájnt látjuk, amely eddig még jól bevált a próbaaratásban. Borskén az üvegipari tanulóotthonban kiváló mesterek vezetésével sajátítják el az üvegkészítés tudományát a tanulók. Képünkön Ján Jankovec mester a másodéves Irena Poldovát oktatja • • • • • • • • •••••••••• • ••••••• • I Ok is vállalták HaZin szövetkezete 1959- ben jubilált, vagyis több mint tíz éve szövetkezeti falu, s tegyük mindjárt hozzá, hogy a nagymihályi járás egyik legjobb szövetkezete. E kis falucskában, mely szerényen húzódik meg a kékló Vihorlat lábánál, elsősorban a kommunistákat illeti a dicsőség. Ök hintették el a közös gazdálkodás gondolatának magjait, s amikor a jó talajba hulló mag gyökeret vert, ők erősítették a sarjadó, növő szövetkezetét. A kételkedőket, az ingadozókat meggyőzték, a reakciót a sarokba szorították, s mindezt munkával, az elért jobbnál jobb eredményekkel tették. említették, melyeknek a helyrehozása, a teljessé tétele már folyamatban van. Ám száz szónak is egy a vége, mert a tagság egyön- tetííleg elfogadta a vezetőség döntését. S már meg is kezdték merész vállalkozásuknak teljesítését mind az agrotechnika, mind pedig a zootechnika terén. A növénytermelésben például a következőképpen írták szét a terméshozam emelését: 1961 1962 1963 1964 búzából 30,4 31,30 32,75 33,54 árpából 28,25 28,93 29,61 30,30 kukoricából 33,91 35,17 38,13 42,80 cukorrépából 343,00 352,00 402,00 418,00 Amikor megjelent a párt felhívása a harmadik ötéves terv négy év alatti tedjesí- téséről, összehívták a helyi pártszervezet kommunistáit, melyen a fiatal szövetkezet elnöke P r i č elvtárs és több vezetőségi tag is jelen volt. Vitatkoztak, érveltek, vé- giilis erre a közös megállapodásra jutottak: minden feltétel megvan a haíini szövetkezetben is, hogy megrövidíthetik egy évvel a terv tejesítését. A terv részletes kidolgozásával egy tizenegy tagból álló csoportot bíztak meg. E csoport tagjai személyesen beszélgettek a szövetkezet tagságával, s a többi között szó esett a hiányosságokról, s a nehézségekről is. Így példáid a takarmány, a szarvasmarhaállomány, stb. elhanyagolását is megS ahhoz, hogy ezt elérjék, többszörösére emelik az állatállományt, s így több istállótrágyát adhatnak a földnek. Biztosítják a trágya nedvtartalmának a megmaradását, s a jó vetőmagok beszerzését. S még ebben az évben hektáronként 2,8 köbméter komposztot készítenek, s itt megjegyzem, hogy a komposzt készítésében 1964-ig 4,2 köbmétert érnek el hektáronként. Továbbá 1964-ig 30,8 százalékkal növelik a sertésállományt, s az egy hektárra eső húsmennyiséget 56 kilogrammal, a tejét 27 százalékkal, a tojásét pedig 28 százalékkal növelik. A közös terv megvalósulását segíti elő a tizenhét egyéni kötelezettségvállalás is, mely pénzben 392 482 koronát tesz ki. Azt hiszem, ez a pár számadat is példaadóan nyugtázza a hažiniak nagyszerű tervét, mely ma még valóban terv, de holnapután már valóság lesz. Hiszen nem egyszer meggyőződhettek már arról, ha bö volt az aratás, az őszi terménybetakarítás, azzal nemcsak a szövetkezet gazdagodott, de az is, aki a több és a jobb termést szorgos munkájával elősegítette. (t) Az érsekújvári járásban levő udvardi szövetkezet kertészete messze környéken ismert. Ki- lencventagú kerít -ti csoport Jé munkájának eredménye, hogy az elszállított zöldségért az első félévben már több mint fél millió koronát kapott a szövetkezet. Képünkön Nagy Ilonka uborkaszedés közben. Hazánk egy-egy lakosára nem több, mint 0,38 hektár szántóföld jut. A rétek és legelők feltörésével és a lecsapo- lással termővé változtatott hektárokkal ezen már csak keveset tudunk változtatni, növelni. Ez nagyon kevés, és nemzetgazdaságunk érdeke megkívánja, hogy az 1957-es évhez viszonyítva 1965-re átlagosan 47,2 százalékkal növeljük a mezőgazdasági termelést. Igenám! De hogyan? Erre a kérdésre csak az lehet a válasz, hogy a talaj termőerejének fokozásával. Mert talajaink jelenlegi állapotukban nem elég „erősek" ahhoz, hogy a tervezett hozamokat megadhassák. Gazdagítani kell tehát a talajt, minden eszközzel. Sajnos, az évenként szükséges tápanyagpótlő 15 millió tonna istállótrágyának csupán háromnegyed része ál! rendelkezésünkre. Ha azonban alaposan Tápanyagot a talajnak megvizsgáljuk lehetőségeinket, rájövünk, hogy van tartalékunk bőven a hiányzó mennyiség pótlására. Mert például Kínában már 4000 éves múltra tekint vissza a komposztozás, nálunk azonban még csak gyerekcipőben jár ez a művelet, holott hozzávaló nyersanyagunk a földterület arányában nekünk sincs; kevesebb, mint Kínának. Nem véletlen tehát, hogy pártunk Központi Bizottsága a komposztkészités meggyorsítását tűzte elénk, s e fontos munkában elsősorban ifjúságunkra támaszkodik. Bennük látja azt az erőt és lendületet, amely képes a tervezett 2,5 millió köbméter komposzt elkészítésére. De tulajdonképpen mi is a komposzt, miért éppen erre van olyan nagy szükség, hogy készítésére országos mozgalmát indítunk? A komposzt szervestrágya, mely összetételében alig különbözik az istállótrágyától. Használati előnye, hogy egyenesen televényként kerül a - talajba. Előállítási előnye pedig az, hogy rengeteg rendelkezésünkre álló anyagból készíthető. Felhasználható tavak és mocsarak iszapja, meszes vizek, ürülékek, utak és árkok sara, tőzeg, kender- és lenhulladékok, a cukorrépa mosóvize, szesz-, kender-, bőr- és gyógyszergyárak szennyvize, komlóhulladék, dohány- és napraforgómaradványok, romlott zöldségek, burgonya és egyéb növények szára, gyomnövények és parkok hullott lombjai, halhulladékok, gázgyárak ammóniás vize, fahamu, dolomit, kukoricakóró, silómaradványok, repceszalma, a lecsapolás vezetékeinek tisztításából eredő tele- vényes anyag, melegágyakban kihasznált trágya, stb. Az egyes anyagok összeállítási arányára szinte lehetetlen valamilyen sablont szabni, hiszen az mindig a helyi feltételekből adódik. Azt azonban jó tudni, hogy jó komposztunk csak akkor lesz, ha: a) nem lesz benne felesleges, illetve kevés nem bomlandó anyag; b) a vízmennyiség nem haladja meg a komposztmennyi- ség 55 százalékát. c) a komposztot alkotó anyagok mennyiségének 15 százaléka szervesanyag. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy összetételében akkor jó a komposzt, ha a 15 százalék szervesanyag mellett 20 százalékát tőzeg, 10 százalékát meszes hulladék, 10 százalékát istállótrágya alkotja, a további 45 százalékot pedig fenti ösz- szetételnek megfelelően a helyi anyagforrásokból eredő anyagok egészítik ki. Komposzttelepet sohasem szabad tapostatni, hanem csak könnyedén kell rakni. Az összerakás után 7 napon belül kb. 15 fokra felhevül. Ha a hevülés ettől magasabb, a telepet vízzel hígított trágyalével öntözzük. A komposztot 5 héten belül átrakjuk, hogy megfelelően érjen. A telep érése alapanyagától függően 6 héttől (zöldhulladék), 6 hónapig (napraforgóvagy dohányszár) tart. A kész komposztot a földön vagy egyenletesen szórjuk szét, vagy pedig a termesztett növény sorközében helyezzük el. (Folytatjuk)
