Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-13 / 50. szám
* MÓRICZ ZS1GM0ND: /Qz a félelmes harmadik KULTURÁLIS HÍREK A z öregasszony összerez** zent a csengetésre. Sietve ment ajtót nyitni. Csakugyan a menye érkezett Kutatva nézett az arcába, dt nem látott rajta semmit. Adél- ka rosszkedvű volt, mint rendesen. — Éhes vagy fiam? — Nem vagyok. Monátan már, hogy én nem vagyok éhes Mama mindig úgy néz rám mintha éhenhalnék. — Fiam, nem is tudom, mit élsz. Én csak azt látom, hogi idehaza nem eszel semmit. — Eszem odabent. Húsz filléi a reggeli, ötven fillér az ebéd három tál étel, és tíz fillérért eszem uzsonnát. Nyolcvan filléi s akkorára dagadok, mint égi luftballon. És maga még itthor is tömne. Azt nem mondta meg, hogi reggelire csak egy zsömlét szokott enni, uzsonnára semmit s ebédre is a kisebédet, a harmincfillérest, azzal, hogy húst nem szabad ennie. így is negyvennyolc fillérbe kerül egynap kosztja, az egy hónapban felmegy tizenkét-tizenöt pengőre mert néha vagy egy zsömlével vagy egy kis cukorral megtoldja. így tesz a többi kiszolgáló- lány is az áruházban. Már, ak tisztességes és nem másnál a barátságán élősködik. Nagyor kicsiny a fizetés, egy hónapbar sem megy fel többre huszonegy-huszonkét pengőnél. A nyolcvanfilléres napi koszt k se telne belőle. És az ura munkanélküli és már két hete ai egész lábát lejárja s nem tűi hazahozni egy vasat sem. Közben levetkezett és lefeküdt az ágyba. Ez egy luxus amit megengedhet magának hogy amint hazajön, azonna lefekszik. El is alszik, csak akkor ébred fel, mikor Viktot hazajön. — Mi van? — Semmi. A mama félénken nézi őket mint egy kis szürke egérke és óvatosan kisomfordál és behoz egy lábasban hideg krumpli- paprikást. Szó nélkül odatesz a fia elé. — Ez mi? — Főztem, fiam. A tanárék- nál voltam bent takarítani. A fiatalember hozzáfog enni. Nem bír ellenállni, sokkal többet eszik, mint amennyit illik, de éhes. Egész nap nem evett, csak három zsemlét. Mikor jóllakott, odamegy a feleségéhez s a paplanon keresztül megsimogatja. — Nincs semmi? Az asszonyka halkan s rettegve mondja: — A Blitz nagyon megnézett. — Szólott? — Azt mondta: mi az, kisasszony, maga nem bír mozogni? — No és? — Hát erre felfutottam a létrára, mint a mókus és csak voltak, hpgy se beszélni, se megnyugodni nem tudtak. Ha az áruházban észreveszik, hogy Adélka már ennyire előrehaladott stádiumban van, föltétlenül elbocsátják. A tél pedig egy kárpitosnak nem ad munkát. Már felélték, ami kevés félretett pénzük volt s képtelenek új pénzt szerezni. Igaz, Adélka többet hazahozni nem tud, csak néha egy-két pengőt adhat az urának, de ha kiesik, akkor az ő kosztjáról is gondoskodni kell. — Mondtam, hogy eredj el az orvoshoz. A fiatalasszony hallgatott. Az orvos pénzbe kerül. S akkor kezdődött a tél, az ura akkor esett ki mindenből. És ő nem • Olaszország lakosságának száma szeptember végi adatok szerint 51 051 000. • Csehszlovák és tjiagyar ifjúsági könyvkiadási szakemberek múlt szerdán baráti találkozót rendeztek a budapesti Csehszlovák Kultúrában. • A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének Petőfi kutatócsoportja legutóbbi munkaérte-, kezletén vitát rendezett Petőfi szülőhelyének kérdéséről. A megbeszélés részvevői általában arra az álláspontra jutottak, hogy Petőfi Sándor szülei a költő születésének idején bizonyíthatóan Kiskőrösön laktak. Semmi ok sincsen tehát arra, hogy megváltoztassák a közfelfogásba is teljesen átment véleményt: Petőfi Kiskőrösön született. A kutatócsoport természetesen ezentúl is szívesen fogad és megvizsgál minden eddig nem ismert adatot, amely Petőfi Sándor születésének körülményeire vonatkozik. • Nehru miniszterelnök Üj Delhiben megnyitotta a Lev Tolsztoj napokat. Az indiai irodalmi élet legkiválóbb képviselői előadásokat tartanak a nagy orosz íróról. © Szergej Prokofjev szüle- ősének 70. évfordulója alkal- nából szimfonikus hangver- ;eny-sorozat kezdődik a szövet fővárosban. Andrej Bagar nemzeti művész és Hana Meličková érdemes művésznő Ivan Bukovčan új vígjátékának próbája közben. Hosszú évek vágya... úgy adogattam neki lefelé a dobozokat. De dzt hiszem, nagyon 'megnézett. A fiatalember ijedten kapta fel a kezét: — Mozog? — De még hogy! Rúg. — lói nézünk ki. Mély gondba merülve hallgattak. Az öregasszony figyelt és lesett minden szót. Megértette őket, pedig süket volt. A szeméhez emelte a zsebkendőjét és kiment a pici konyhába, s többet nem is jött be. A fiatalok nem tudtak elaludni. Olyan aggodalomban Rádió BRATISLAVA I. Kedd: 10.05 Iskolásoknak 10.40 Népdalok 11.00 Egy partizán emlékeiből 11.20 Zene mellett 13.10 Katonai együttesek műsora 15.00 Orosz szerzők művei 17.30 Fiatalok világa 18.00 Ifjúsági stúdió 20.00 Vígjáték. Szerda: 10.35 Váratlan találkozás 11.00 Asszonyoknál 12.40 Filmzene 15.00 Beszéljünl helyesen 15.30 Ifjúsági együt tesek műsora 17.00 Kívánság hangverseny 18.00 Orvosi ta nácsadó 20.00 Szocialista mun kabrigádoknak játszunk 20.31 Scsipacsev verseiből Csütörtök 11.00 Oj könyvek 12.40 Táncze ne 13.10 Népi muzsika 16.1 Táncoljunk 17.00 Barátaink ze nei életéből 17.30 Pionírok fél órája 18.00 Kívánsághangver seny 20.00 Hajnal előtti sötét ség — rádiójáték Péntek: 10.01 Azt kérditek, ki vagyok? 11.0' Szülők iskolája 13.35 Külföld melódiák 15.00 Beszéljünk he lyesen 15.05 Iskolásoknak 16.1; Vidáman 17.30 Pionírok műsor; 18.00 Kívánsághangversen; 20.30 Négyen egy faluból 21.0 Rádió népi egyeteme Szombat 10.35 Tarka műsor 12.40 A operaéneklés mesterei 13.1 Vidám hétvége 14.00 Pioníro! délutánja 14.25 Barunka - Zápotocký elvtárs könyve nyo mán 17.00 Szombati mulatsá 17.40 Ifjú utazók klubja 18.0 Oj idők kultúrája 20.00 A fal nevet 21.30 Tánczene Vasárnap 9.00 Katonáink életéből 9.3 Népdalok 10.00 Mark Twain-r emlékezünk 10.50 Élőszóv; 13.00 Falusi vasárnap 16.30 Va sárnapi öröm 17.00 Irodalomrť a fiataloknak 18.50 Zenés nap tát 20.00 Melódiák. TELEVÍZIÓ — BRATISLAVA Kedd: 19.30 Tudjátok, hogy... — tudományos film. 20.20 Tár colni tanulunk 21.00 Fiatalé műsora Szerda: 17.30 Legk: sebbjeinknek 18.05 Az emb< — a szépség alkotója 19.: Operettközvetítés Csütörtöl 20.00 Befejezetlen regény • szovjet film. Péntek: 17.Í Kihullt a kezekből a véres szurony, rongyos köpenyben szakállas katonák Jöttek fáradtan, mint öreg emberek: tartalék töltényüket is eldobták. Hosszú évek vágy szította csókok csattantak, kézfogás, gyöngéd ölelések, Síró gyerekhangok, szakállal, bajusszal régnemlátott apjuk nem ismerték meg. Gyermekeknek 19.30 A szövetkezeti klubban 20.15 Hetet egy este — verseny. Szombat: 18.00 A fehér hegyek tükrében 20.00 Egész Kijev velünk énekelt 21.30 Thompson őrnagy feljegyzéseiből Vasárnap: 10.00 Cseh film 19.40 Utolsó visszatérés — szlovák film. BUDAPEST - KOSSUTH RÄDIÖ Kedd: 10.10 Lányok, asszonyok 12.10 Operettrészletek 13.00 Gazdatanfolyam 13.20 Dallal, tánccal 13.40 Nem boszorkányság technika 14.15 Zenés találkozó 15.10 Egy falu — egy nóta 18.20 Levélféle Móricz Zsigmondhoz - Ady verse 18.27 Magyar nőtaest 20.30 Lót és a többiek Szerda: 10.45 Szívesen hallgattuk 14.00 Mindenki kedvére 15.10 Lakodalom után — ifjúsági rádiójáték 17.15 Szív küldi 19.25 Népdalcsokor 20.30 Tánciskola Csütörtök: 9.00 Mesélő városok — Prága 12.20 Magyar nóták 13.50 Ezüst mese 15.30 A holnap küldöttei 15.50 Egy falu — egy nóta 17.50 Lányok, asszonyok 18.05 Szív küldi 18.35 Ifjú figyelő 18.55 Amerikai Elektra — drámai trilógia Péntek: 11.00 Gyári sziréna 12.10 Táncmelódiák 13.20 Operettrészletek 13.45 Gazdaszemmel 15.30 Beszélgetés külföldön járt fiatalokkal 15.50 Szív küldi 19.00 Puccini: Bohémélet — opera. Szombat: 10.10 Suttog a fenyves 12.10 Népi muzsika 12.50 Mit olvassunk 13.05 Szív küldi 19.05 A Szabó-család 20.30 Hamlet a mellényzsebben Vasárnap: 9.45 Édes anyanyelvűnk 9.50 Kálmán Imre operettjeiből 13.05 Magyar nóták 14.00 Szív küldi 17 45 Kincses Kalendárium 20.20 Népdal-est. TELEVÍZIÓ — BUDAPEST Kedd: 18.00 A szánkó — film Móra Ferenc nyomán 19.0í Álarcosbál — opera Csütörtök: 19.20 Karácsonyi ajándékok 20.20 Apák és fiúk — film Szombat: 20.00 Idegen utcábar — televíziós játék 21.30 Komédiások - balett Vasárnap: 19.5C Ellopták a villamost — olass filmvígjáték. is mert. Nem úgy nevelték otthon. Még beszélni sem tudott a dologról. Most is csak sírt, s mikor jól kisírta magát, dacosan összeszorította a fogait és hallgatott. M ásnap reggel a megszokott időben csinosan, lányosán felöltözött és elment. Az ura valami aggodalmat érzett és elkísérte az áruházig, ló három kilométert kellett menniük a városon végig. Az utcán sokan jártak, a villamosok üresek voltaié. Mindenki gyalog igyekezett a munkahelyére. Csak úgy mentek egymás mellett, anélkül, hogy megérintették volna egymást. Mintha valami eltaszította volna őket egymástól. Mint valami villa- *mos feszültség, csak úgy lengedeztek egymás testétől el s mégis egybe voltak fűzve. Az áryház előtt a fiatalember rámosolyodott a kis feleségére: — No, szervusz. Sok szerencsét! Adélka is elmosolyodott. — No, nézz meg, hát látszik valami ? — Nem, semmi, csak bátran... De azért egyél. — Még mit! Az asszonyka, mint egy kis hősnő libbent be az éppen kinyitott bejáraton. Az ura megfordult s néhány lépés múlva visszanézett. Valami nyugtalanította. Mintha Blitz urat látta volna az ajtóban. Már nem látta, de azért ott maradt a közelben. Nem bírt elmenni. Egyre nagyobb nyugtalanság volt benne. Nem tudta volna megmondani, mért, de úgy érezte, most dől el az élet. Nézte ezeket a nagy kőházakat, dühvei és gyűlölettel. Mennyi ház és mennyi ember és milyen Előkerült a rozsdás kapa, kasza, vidáman nyerített a ló az ólba’, A kiskertekben szépen mosolyogva bíbor szirmait nyitotta a rózsa. Valahogy így kezdődött nálunk a béke. Erőnk rügyezni kezdett és kisarjadt. Vágyainkat fénnyel és friss harmattal tápálta egünk vén vándora a: Nap. Álmaink fénybokrai kigyúltak, és felitták elhullt könnyeink árját: Tűzikék, pipacsok égő szirmai és a sárguló dús gabona táblák. Békés nyájak legelésztek rétjeinken, _ hallottam gyáraink kezdő moraját. Ügy toppannál be hozzánk, mint várva-várt vendég, megtisztult orcáddal: Szabadság. TÖRÖK ELEMÉR Patak partján Már alkonyodon, hogy kijöttünk, s míg néztem égő két szemedet, mely mint a rőzseláng melenget: milliárd csillag gyűlt fölöttünk. t Mennyi bú gyötört már bennünket, és ma ez mind a múlt árnya csak, szerelmünk oly, mint kristály patak, s fitymáló balsors már nem űzhet. Szívünkre emlék álmok szállnak, mint alkonyaikor lenge árnyak a tájra, s ó, nézd, hogy mosolyog le ránk a hold, és mily boldogok vagyunk, boldogabb csak az lehet, aki tőlünk is jobban szeret. Nyugatnémet történelemtanítás „Hitler jó ember volt, de az SS felbujtatta őt”. A következő idézet egy másik iskolai dolgozatból: „Hitler szövetségi elnök volt. Megölette a zsidókat és az ösz- szes holttesteket betaszította egy nagy verembe”. Ehhez és hasonló szemléletet eláruló iskolai dolgozatok elolvasása után a Münchenben megjelenő „Kultúr“ című folyóirat munkatársa utána járt: hogyan és mire tanítják ma Nyugat-Németországban a tanuló ifjúságot? Áttanulmányozta az új tankönyveket, s utána beszámolt kutatásairól: Cikkének címe: Német kortörténet az iskolákban és a nyilvánosságban ... Az alábbiakban idézzük a cikk figyelmét érdemlő részleleteit. A Klett-Verlag által kiadott hivatalos tankönyv Mussolini dicsérete után például ezt tanítja Hitlerről: „A III. Birodalomba egyesítette az összes németeket. Csak az számított igazi németnek, aki párttag volt. Valamennyi gyermek a párté volt, a Führe- ré, és a Hitler-Ifjúságé. Aki1 szemben állt a párttal, azt ártalmatlanná tették“. A cikkíró is megállapítja, hogy az „ártalmatlanná“ nagyon is absztrakt kifejezés. A történelemkönyv a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság ítéleteiről ezt írja: „A hadsereg vezetői, az SS-parancsnokok a párt irányító tisztviselői háborús bűnösöknek számítottak“. Ugyanez a tankönyvkiadó a magasabb fokozatú iskolai osztályba került diákok történelemkönyvében két tacitusi tömörségű sorban magyarázza meg, mi volt az SS: „Az SS alá rendelték a koncentrációs táborokat. Az SS- állam a nemzet valamennyi élettevékenységét behálózta“. A Diester-Verlag által kiadott tankönyv szerzője félreérthetetlenül magyarázza a nürnbergi ítéleteket: „A bíróságok működéséhez teljes egészében hiányzott a nemzetközi jogi alap. A győztesek egysze- mélyben törvényhozók is voltak: vádlók és bírák. Az, ami a politikai élet legszélesebb körbe volt tisztogatási akcióját, az úgynevezett „nácitianítást“ (Entnazifizierung) kellett volna szolgálnia — a teljesen ártatlanok millióit sújtotta“. Hasonló szellemben ír egy másik történelemkönyv a spanyol polgárháborúról. A müncheni folyóirat cikkírója a tankönyvek áttanulmányozása után dr. Rüding'erhez, a bajor kultuszkormányzat történelemoktatási referenséhez fordult, hogy magyarázatot kérjen arra: mi az oka annak, hogy a Tanítás a história egyes eseményeivel és tényeivel kapcsolatban „függetlenedett a valóságtól“. Dr. Püdinger egyebek között így válaszolt: „Minden attól függ, hogyan tanítja a tanító az anyagot. Teljes bizalmam a pedagógusoké . . Egyébként helytelen dolog azt követelni a tanítóktól, hogy negatív értelemben beszéljenek a III. Birodalomról“. Az irodalomtanítás területén hasonló jelenségeket talált a riporter. Az olvasókönyvekben náci-írók szemelvényei tananyagként szerepelnek. Ennek a közoktatási programnak a következménye, hogy végül is a kisiskolás kacskaringózó írással papírra veti: „Hitler jó ember volt, de az SS felbújtotta őt“. így igyekeznek a náci pedagógusok kiforgatni a történelmet Nyugat-Németországbaa. © Brecht Rettegés és nyomorúság a Harmadik Birodalomban című művét nem szabad többé nyugat-berlini iskolában előadni. Néhány héttel ezelőtt az egyik iskola három estén át játszotta ezt a Brecht-művet, de ekkor közbelépett a nyugatberlini szenátus és betiltotta a további előadásokat. Hivatalosan pedagógiai okokra hivatkozott, mondván, hogy a próbák és az újabb előadások „túlterhelést“ jelentenek a diákoknak. Valójában azonban a szenátus fél Brecht eszméinek elterjedésétől Nyugat-Németország- ban. ✓ nagy tél! Itt kell megfagyni a télben, mint a farkasnak az erdőben. De a farkas nősténye kiszülhéti a kölykét, senki nem szól bele, s mi lesz evvel a szegény kis asszonnyal?... Jött, ment, le s fel, egyre sebesebben, s már nem látott senkit, csak a maga belsejében villámló dühöket és bánatokat. Oly ideges volt, hogy már gondolkodni sem bírt. — De mit is kínozzák any- nyit? — mondta hangosan, s egészen biztos volt benne, hogy Adélka nincs a pultja mellett, hanem valahol bent, valamelyik irodában áll és várja a sorsát. S ebben a pillanatban megjelent az áruház előtt egy sápadt és szédülő fiatal nő: alig ismerte meg a feleségét. — No, mi az? Az asszonyka vállat vont. —lói megvárattak, akkor az orvosuk megvizsgált és azt mondta, hetedik hónap. — Elküldték? Az asszony elébe nyújtotta a tenyerét. — Negyven pengőt adtak. Tj'zzel elindultak előre az utcán a sok nép közt. Ügy érezték, mintha elvágta volna valami félelmetes hatalom a köldökzsinórt, ami összekötötte eddig őket az élettel.
