Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-22 / 47. szám
GII ANYI VALÉRIA kérésére közöljük ezeket az egyszerű, fiatalos iskolaruhákat. 1. Végiggombos ruha, nagy zsebekkel, érdekes szabású felsőrésszel, kockás anyagból. 2. Mintás vagy egyszínű szövetből készül ez az egyszerű ruha, érdekes gallérmegoldással. A rágombolható fehér gallér kis sávot hagy a sajátjából készült galléron. 3. Szép és praktikus viselet iskolába a rakott szoknya, blúzzal és a most nagyon divatos mellénnyel. Pótoljuk az elmulasztottakat — S. néni, miért nem ment a lányokkal a moziba? Régi ismerősömet, S. nénit látogattam meg a múltkoriban. Lányaival, Ágnessel és Anikóval éppen az ajtóban találkoztam, siettek, s a rövid üdvözlés után, egymás szavába vágva elhadarták, hogy moziba mennek, „remek“ filmet adnak, s tegnapelőtt is „csudajó" filmet láttak. Amikor az ajtó becsukódott mögöttük, S. néni egy mélyet sóhajtott, aztán hirtelen és nagyon gyorsan beszélni kezdett, apró-cseprő lényegtelen dolgokról. Láttam rajta, hogy valami bántja, hogy valami fáj neki. Miközben kis szünetet tartott a láthatóan erőltetett beszédáradatban, megkérdeztem: „BARNA ASSZONY": A 7/8-os spriccelt kosztümöt vigye, de téli kabátot is, feltétlenül. A kosztümszoknyán kívül vigyen még egy szoknyát és egy hosszú nadrágot, vagy két szoknyát, továbbá 2-3 pulóvert, 3-4 blúzt. 1-2 szvettert. Jó, ha van egy mellénye, a szoknya anyagából, vagy egy különálló, ami a szoknyához, a nadrághoz is illik. Lehet szövet vagy kötött is. Mindezeket felváltva viselheti a kosztümhöz, szoknyához, ill. nadrághoz. Vihet még egy mintás szövetruhát (kockás, csíkos, vagy a most divatos bolyhos szövetből) és egy egyszinű szövetet. Egy nagyobb és egy kisebb táskát (retiküit) vigyen. A nagy táska ne legyen műanyag vagy kosárféle, mert az nyárra való. Ruhát, különösen olyat, ami különös gondot igényel, mint a taft, csak az moshat ki, aki vasalni is tudja. Legjobb lenne, ha szakemberrel vasaltatná ki, ha ez nincs módjában, kicsit nedvesítse be és visszájáról vasalja. „SZERETNÉK SZÉP LENNI": Ezúttal további kérdéseire adunk választ. 4. Semmiféle hintőport alkalmazni nem szabad. 5. A pattanások külső kezelésével egyidejűleg megfelelő étrendet kell tartanunk. Nem eszünk sós, fűszeres, zsíros, savanyú, forró ételeket, nem iszunk erős feketekávét és szeszesitalt. 6. a szőlő pattanásokat Még az előbbinél is nagyobb sóhaj volt a válasz, majd lassan, szemét lesütve, hozzátette: — Engem sose hívnak... s valahányszor magam kértem, hogy vigyenek engem is, mindig azzal ütötték el, hogy nem nekem való, úgysem érteném meg, és különben is, minek nekem moziba járni öregségemre. amikor fiatal koromban sem jártam ... Ezt bizony nem tételeztem fel S. néni két lányáról. Nem tudtam, hogy úgy gondolkoznak, hogy az édesanyának otthon a helye, elég, ha dolgozik, a szórakozás nem neki „való". Ez nagy tévedés, és óvakodjunk, hogy ily’ tévedésbe essünk. Vigyük magunkkal édesanyánkat moziba, sőt, ha lehetséges, színházba is, annál inkább, hogy fiatal korában csak a munka jutott neki osztályrészül, szórakozás nélkül. Ha egy-egy jó filmet adnak, vegyük meg már előre a jegyet, .meglepetésnek, meglátjuk, menynyire fog neki örülni. Es ha valamivel tényleg nem lenne tisztában, magyarázzuk meg neki, türelmesen, arra gondolva, nem az ó hibája, hogy fiatal korában nem volt módja iskolába, szórakozóhelyekre járni. OV pedig, ahol a lány már férjnél van, ill. a fiú nős, és együtt laknak az édesanyával, esténként ne csak az unoka pesztrálására használják a nagymamát. Azokon az estéken, amikor ők nem mennek szórakozni, biztosítsanak egy-egy színház - vagy mozijeggyel szórakozási lehetőséget a nagymamának is, ha nincs rokona, ismerőssel is elmehet. (Esetleg megvehetjük a jegyet az ismerős részére is). Ha pedig még nincs kisgyerek, akire vigyázni kell, vigyék magukkal a fiatalok az édesanyát. Ez nemcsak jól esik neki, hanem művelődik is vele és legalább részben pótolja a fiatal korában elmulasztottakat. idéz elő, az egyéni, mint pl. egyesek kiütéseket kapnak epertől, baracktól, ecettől, stb. 7 Nincs semmiféle krém, ami megszünteti a pattanásokat, sőt, — amint azt utóbbi üzenetünkben hangsúlyoztuk, — nem szabad semmiféle krémet használni. 8. Nagy baj nem történik a krémek elcserélésé- vel: a nappali krém összeállításánál tekintetbe veszik az idő viszontagságait (szél, eső, nap, stb.), míg az éjjeli krémnél arra számítanak, hogy az arc teljes pihenése mellett beleszívja magát a bőrbe. 9. Lalaghé a krém neve, a minőségétől függ (zsíros, száraz, stb.), hogy mire használjuk. » y Iső pillantásra a 110 éves fi életkor meseszerűnek és valószínűtlennek hangzik. Pedig alig egy évvel ezelőtt Azerbajdzsánban meghalt egy bebizonyíthatóan 151 éves férfi. Eivoszovnak hívták, és egy Pirasura nevű faluban élt. A helyi szovjet hatóságok behatóan foglalkoztak családi viszonyaival, 1958-ban a Szovjetunió még postabélyeget is kiadott a matuzsálemi kort elért Eivoszov tiszteletére. Grúziában gyakran találkozunk 110-120 éves és még ennél idősebb emberekkel. A hatóságok pontos okiratok alapján bizonyítják be a vének állításait. A magas korú emberek százalékszáma Grúziában valóban magas. Nem ritka azonban, hogy másutt is találkozunk 100 éves emberekkel. Egyre inkább azt a nézetet vallhatjuk, hogy az emberi kort lényegesen met lehet hosszabbítani. Buffon francia természettudós (XVIII. sz.) a leghaladóbb elméletek előfutára megállapította, hogy az emlősök 6-7- szer hosszabb ideig élnek, mint amennyi ideig a növekedési időszakuk tart. Az embernél normális körülmények között ez az idő 150 és még több évet tenne ki. Doktor Hufeland német tudós (1762—1832) Makro- biológia vagy a Hosszú élet titka című művével nagy feltűnést keltett. Öt tekinthetjük a Gerontológia alapítójának. Ez a „fiatal" tudományág az emberi élet meghosszabbításával foglalkozik. Hufeland könyvében kifejtette, hogy az ember elérhetné a 200' évet is, és emellett végig egészséges és friss maradhatna. Feltételezhető, hogy egy állat nyolcszor hosszabb ideig él, mint amennyi növekedési időre van szüksége. Az embernek 25 évre van szüksége, míg testileg és szellemileg teljesen kifejlődik. Ebből az elgondolásból kiindulva miért ne érhetné el a 200 éves kort is? Hufeland a következőkben sorolja fel azokat a tényezőket, amelyek megrövidítik az emberi életet: poros levegő, a sűrű városi települések, a sok gond, a különböző kábítószerek használata, testi és erkölcsi elpu- hultság, túlzott táplálkozás és ivás, a szellemi erők túlfeszített sége, . kicsapongó életmód, káros szenvedélyek, az unalom, a testi ós erkölcsi önfertőzés ...“ Hufeland egészségügyi tanácsaival mint: Sokat legyünk levegőn, egészségesen táplálkozzunk, végezzünk sok testmozgást, ügyeljünk a tisztaságra — valóban újszerű gondolatokat terjesztett. Korát azzal is megelőzte, hogy a tengeri fürdőt melegen az emberek figyelmébe ajánlotta. fűkben termesztett erős dohányt szívják. Sok tudományos kutató feltételezi, hogy a grú- ziaí kellemes mérsékelt éghajlat, a hegyi levegő és az ásványvizek is hozzájárulnak az emberi kor meghosszabbításához. De még senki sem jött rá a „titkok nyitjára". Azelőtt hamarabb haltak meg az emberek. Az ember biológiai szempontból nézve valóban hosszabb ideig élhetne. Emellett ne felejtsük el, hogy az emberek átlagkora ma lényegesen , emelkedett. 200 évvel ezelőtt az átlagos életkor 32 év volt, ma már 67 év. Moliére komédiáiban egy 40 éves férfi már aggastyánnak számít. Euban meglepő eredményekhez vezetett, de sok tekintetben még további fejlesztésre vár. Legújabban doktor Aslan román orvosnő novokain kezelési módszere járul hozzá legjobban a magaskorúak életének meghosszabbításához. Az orvosnő Visnyevszkij szovjet tanár munkáiból indult ki, amikor a fájdalomcsillapító novokain, amely az emberi szervezetben mint stimuláló szer vált ki hatást, sok esetben fiatalító változásokat idéz elő. A bukaresti Parhon intézetben novokain kezeléssel aggkori gyengeségben szenvedőknek valóban friss, fiatalos erőt kölcsönöznek. Az élet meghosszabbításáMahmud Eivasov Sahnonával, dédükunokájával A HOSSZÜ ÉLET ÉTRENDJE rópában az utolsó évszázadban az emberek átlagos kora 27 évvel emelkedett. Ezt az eredményt a gyermekhalandóság csökkentésével, az orvostudomány és a higiénia fejlődésével, a betegségek elleni védekezés fokozásával és a járványok leküzdésével érjük el. Ezek a tényezők egyidejűleg ahhoz is , hozzájárulnak, hogy kitoljuk az öregkort, az öregkor határát és az emberi életet meghosszabbítjuk. Az emberek évszázadok, sőt évezredek óta foglalkoznak az élet meghosszabbításának gondolatával és csodálatos, hogy milyen különféle recepteket ajánlottak. A középkori alkimisták könyvei is sok ilyen „receptet“ tartalmaznak, de ezeket majdnem lehetetlen lejegyezni. Érdekes azonban, hogy az öregedés elleni harcban használt szerek között sok olyanra találunk, amelyeket már évszázadok előtt ismertek. Brown-Sequard angol fizioló- gus a múlt század elején állati nemi sejtekből készített kivonatot és injekció formájában alkalmazva felfrissíteni vélte az emberi szervezetet. Próbálgatásával csak felelevenítette a régi kínaiak és a római papok kísérleteit. Az évszázad elején Mecsnyi- kov orosz tudós, Pasteur tanítványa is háborút üzent az öregedésnek, és az öregséget egész egyszerűen betegségnek tekintette. Azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan szérumot fedez fel, amely az emberi szervezet „jó" sejtjeit felfrissíti és a rosszindulatú sejteket, amelyek a szervezetben idős korban el- burjánzanak — megöli. Mecs- nyikov elgondolásaiból kiindulva Gogomolec ukrán tudós felfedezte a zitotoxikus szérumot, amely valóban egy fontos szövetet — a kötőszövetet újítja fel. Mecsnyikov módszere valóért folytatott harcban azonban a legnagyobb eredményt a hormonok és vitaminok használata jelenti. 'S AZ ÖREGEDÉS FOKMÉRŐJE A geriátria — így nevezik az öreg emberek gyógyításával foglalkozó orvostudományi ágat — ma már több aggkori jelenség, így meghülyülés) ellen is felveszi a harcot. Természetesen még nem beszélhetünk csodaszerekről, amelyek minden esetben tartós sikert biztosítanak. A geriátria első célja az, hogy megállapítsa, egyáltalában hogyan megy végbe az öregedés folyamata. Ha majd ezt megállapítják, csak akkor láthatnak hozzá az öregedés ellen folytatott harchoz. A Szovjetunióban léteznek olyan kutatóintézetek, ahol az öregedést egyenesen „mérik". Négyszáz munkást és értelmiségit 29—49 éves korban havonta pontos vizsgálatnak vetnek alá. Ezek a vizsgálatok ahhoz a megállapításhoz vezették a kutatókat, hogy az öregedés nem az ötvenes évek elején lép fel, hanem már sokkal előbb, közvetlenül a fejlődési évek befejezése után. Ezeknek a kutatásoknak köszönhető, hogy néhány év múlva egy bizonyos kortól fogva — minél előbb, annál jobb — minden embert kivizsgálnak és pontosan előírják életmódját. Mindenki számára egyéni étrendet dolgoznak ki és előírják, milyen testi mozgást vagy szellemi tornát végezzen. A haladó tudomány majd lehetővé teszi, hogy a szervek kopását és a test legyöngülését kiegyenlítse. Amíg azonban nem értük el az orvostudomány ilyen fejlett fokát, csak azt ajánljuk, hogy azok, akik betöltötték harmincadik életévüket, szabályos időközökben vizsgáltassák meg magukat. Csakis így fedezhetjük fel a „gyöngébb pontokat", és eltávolíthatjuk őket még mielőtt „fájó pontokká" válnak. A Szovjetunióban már külön klinikák léteznek, ahol ezeket a kivizsgálásokat végzik. Moszkvában mindenkiről kartotékot fektetnek le, pontos élet- rendi utasításokat adnak, mégha nem is beteg. Előírják az alvás idejét, a munkamódot és az étkezési szabályokat is. Az élet meghosszabbításával kapcsolatos kérdések szociális problémákat is felszínre hoznak. A hosszúéltűség szorosan összefügg az anyagi jóléttel és biztonsággal. A szovjet gerontológusok sokat foglalkoznak az idősek munkabeosztásával és foglalkoztatásával is. Az új tudományág a közeljövőben meghozza a maga gyümölcseit. Már ma világosan látjuk, hogy az emberi életet idővel meg lehet hosszabbítani és nem tartozik majd a reiulkívüli jelenségekhez, hogy egy ember eléri a 150 éves kort. G. G. yioaoRoaoaoEoaoaoEOEOEOROio^ "A tudomány világából ő * A Ki *-> A A ri 1 é-t +nrlf uh K x-v rtTT n rw ftWlU/SmiAlr tli/íart 0 1 A Grúziában végzett kutatások folyamán a tudósok arra a kérdésre szeretnének választ kapni, hogy Grúziában miért élnek sokáig az emberek, mivel táplálkoznak. A statisztikai adatok rendkívül érdekesek. Az idős emberek kétharmada túlnyomóan nő. Majdnem mind férjes asszony vagy özvegy. Sok közülük többször is volt férjnél. A legtöbbnek több gyermeke volt. Rendszerint még magas korban is a mezőgazdaságban tevékenykednek. Táplálékuk vegyes és változatos. Sok főzeléket és nyerskosztot, hagymát, salátát, diót, gyümölcsöt, főként szőlőt és mazsolát fogyasztanak. Sok- tejet isznak és előnyben részesítik a tejtermékeket. Különösen szeretik a „matsonit", a grúziai joghurtot. Főzésnél sok kukoricalisztet használnak. Kevés húst fogyasztanak, elsősorban szárnyast. Szeretik a mézet, amely ott kiváló minőségű, kevés bort, vizet és teát isznak. Ehelyett ásványvízzel csillapítják szomjukat. A Kaukázusban mindenfelé kiváló ásványvíz- források találhatók. A grúziaiak egyszerre nem esznek sokat, de naponta legalább háromszor- négyszer és egész rendszeresen mindig ugyanabban az időben. A grúziai vének statisztikai kimutatása alapján számszerint a negyedrésze dohányzik, de gyakran látunk 115 éves aggastyánokat is, akik a saját kert0 ■ ,0 ■ 0 ■ 0 ■ :o ■ 0 ■m 0 ■ 0 ■ 0 p 0 ■ 0 m 0 ■ 0 ■ 0 5 5 ö s s 5 Mindeddig úgy tudtuk, hogy az embernek hideg időben több kalóriára van szüksége, mint melegben. Egy kísérletsorozat azonban nemrégiben ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította be. Tudósok önkéntes vállalkozók egy csoportjával háromszakaszos kísérleteket végeztek; a kísérleti személyeknek tíznaponként különböző hőmérsékleti viszonyok között kellett dolgoz- niok. Az első tíz nap alatt 40 C fokos melegben tűző napon voltak, a második szakaszban csaknem ugyanilyen melegben de árnyékos helyen, a harmadikban pedig 25 C fokos szobában dolgoztak. A kísérleti személyek egész nap bármit ehettek, amihez csak kedvük volt. Kiderült, hogy az első két időszakban négyszáz kalóriával többet fogyasztottak, mint a hűvös szobában. Testsúlyuk valamivel gyarapodott ugyan, mert a melegben sok folyadékot ittak, de szervezetük megnövekedett energiaszükségletei miatt a test szövetállománya csökkent. Az energiaszükséglet növekedését a meggyorsult vérkeringés, a test hőmérsékletének emelkedése, az izzadságmirigyek fokozott tevékenysége, s az izzadással járó kalóriaveszteség idézte elő. A madarak életének, vonulásának tanulmányozására, újabban a technika legújabb vívmányait használják fel a tudományos kutatók. Egy tudományos kutatóintézet munkatársai nemrég harminc gramm súlyú, 40 nap működési idejű telepes, négy tranzisztoros miniatűr rádióadót szereltek befogott madarak hátára, majd a madarakat szabadon bocsátották. A parányi rádióadók jelzéseit két irányított antennával fogták fel, s érdekes, új adatokhoz jutottak a madarak vonulásával kapcsolatban. Az ukrán Mezőgazdaság-gépesítési és Villamosítási Kutatóközpontban új mezőgazdasági gépek kipróbálása van folyamatban. Jó eredményeket értek el egy sokoldalú cukorrépa vetőgéppel, amely a kétkezi munkát a negyedére csökkenti. Vetésen kívül az új gép a fiatal hajtások trágyázására is használható. Nagy kapacitású kukorica arató és cukorrépa arató gépeket ia gyártanak, amelyek meg is tisztítják a learatott répát. Megkezdték a sárgadinnye földek megművelésére alkalmas törpe traktorok tömeggyártását. A gép súlya mindössze 170 kilogramm, sebessége óránként 5 kilométer. Az új traktor talajlazítóval, árokásóval é« ka- szálógéppel is felszerelhető. 9 2 D m o: ■ i 1 0(-m o: ■ o ■ 2 o: 3 ■ 2 o Q a 2 o JIOROIOROIOEOBOBOBOIOgOIOlCg OJ IFJÜSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Meglelenik minden kedden Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiők 30. — Főszerkesztő Szőke József. — Nyomta a Západoslovenské tlaélarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania 41, Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. K—19*01208
