Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-22 / 47. szám
w Uj technika a Hazánkban a gazdasági' tervek feladatainak teljesítése és • dolgozók lakásigényeinek kielégítése szükségessé teszi, hogy minél gyorsabban és olcsóbban építkezzünk. Ezt a feladatot akkor teljesíthetjük, ha azokat a korszerű építkezési módszereket alkalmazzuk, amelyek a Szovjetunióban már beváltak és a kísérleti építkezéseken nálunk is jó eredményhez vezettek. A harmadik ötéves tervben azokat az építkezési szerkezeteket alkalmazzuk majd, amelyek nálunk már beváltak és amelyekhez az építőipar már biztosította az építkezési elemek gyári előállítását, illetve a gyors építés lebonyolítását. Dióhéjban azokkal az építkezési szerkezetekkel kívánunk foglalkozni, amelyeknek köszönhetjük, hogy egy lakásegység építési költsége 85 ezer koronáról 60 ezerre csökkent, és az építés időtartama 1,5 •évről 10 hónapra rövidült le. Ismerkedjünk most meg a panelépítkezés alapfogalmaival. Paneleknek nevezzük azokat a gyárilag előre készített falrészeket, illetve falakat vagy födémeket, amelyekbe már be vannak építve a víz-, gáz- és villanyvezetékek, sőt a központi fűtés is. A paneleket az építkezés színhelyén szerelik össze. Az összeszerelés és a panelek felemelése daruk segítségével történik. A panelházak nagy előnye, hogy az új lakásokba rögtön az összeszerelés után be lehet költözni, a falak és a vakolat is teljesen száraz. Nálunk a leggyakrabban úgy szerelik össze a paneleket, hogy két panel érintkezésénél egy bizonyos hézagot hagynak, amelyet öntött vasbetonnal töltenek fel. Ez a vasbeton köti össze a paneleket, és egyúttal az épület szerkezeti vázát is képezi. Felmerül a kérdés, vajon tényleg olcsó és gyors-e a panelépítkezés? Az eddigi eredFelvéteKink ugyancsak Bratis- lavában, a röviden „Februárkának“ nevezett új városrészben készült - A képen látható tömbben 50 lakásegység épül. mények azt mutatják, hogy az összeszerelés valóban gyorsan és kényelmesen halad. Ma már 64 négyzetméter beépített területet, azaz körülbelül két lakás területét, 520-650 munkaóra alatt építenek fel. Ez az eredmény valóban kedvezőnek mondható. Ezzei szemben a panelek gyártásánál még nem értük el a kellő gyorsaságot, mert az előregyártásnál még nem vezettük be a teljes me- chanizálást és automatizálást. Idővel lényegesen csökkenthetjük még a panelek termelési idejét. Az anyagok és szerkezetek A bratisíavai Közgazdasági Főiskola első évfolyamát látogató diákok a pelržalkai Kovosmalt üzemben részt vesznek a termelésben és gyakorlati oktatásban részesülnek. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap keretében kilenctagú él- munkacsoportot szerveztek, amely fölött a szocialista munkabrigád vezetője, a „gépészet legjobb dolgozója“ címmel kitüntetett Ladislav Pečenka elvtárs vállalt védnökséget, és most arra buzdítja a munkacsoportot, hogy lépjenek versenybe a szocialista munkabrigád címért. Képünkön Ladislav Peéenka elvtársat a főiskolai hallgatók körében látjuk. terén elsősorban a- könnyű betonok jönnek számításba, melyek közül nálunk legáltalánosabban használt a keramzit. Ez égetett könnyű agyaggolyókból és cementből készül. Egyrg inkább használják a gázbetont, amely úgy készül, hogy a friss betonba gíjzt préselnek és a beton ez után a művelet után úgy fest, mint a szivacs. Jól bevált a kazánsalak-beton is. Ezekből a betonfajtákból készült épületek súlya kicsi. Előny még az is, hogy ezek az anyagok jó hang- és hőszigetelők és így lehetővé teszik a vékony falazást. Előnyösebbnek mutatkozik az utóbbi időkben az egyre gyakrabban alkalm'azott úgynevezett doboz-szerkezet, amelynél a födémeket és a külső falakat előre gyártják, de a belső teherhordó falakat a helyszínen öntött betonból készítik el, és ez képezi a ház tulajdonképpeni vázát is. Ennek az építkezési módszernek a panelházakkal szemben az az előnye, hogy kevesebb acélra és cementre van szükség, és, így az építkezés olcsóbb. Előnyösebb még az is, hogy megtakarítjuk a belső házelemek szállítását és előregyártását. Tavábbá az az előny is fennáll, hogy sztatikái szempontból megengedi a magasépítést is. Most kezdik alkalmazni. az előregyártott oszlopokból és gerendákból készült vasbeton vázakat, amelyeknél a faiakat egész könnyű anyagtí&l, sokszor műanyagból készítik« Például a bratisíavai új klinikai épületeket könnyű acélszerkezetből állítják fel, és a falakat alumínium-panelekből képezik. Oly formán, hogy a külső vakolat helyett alumínium lemezeJóska mégis vidám... Bratislavában a Hostinský utcában 36 lakásegységből álló pa nelbázak épüllek. Az apró, földszintes házak helyett egy egész új korszerűen épült városnegyed keletkezett. két használnak, míg a belső vakolat helyett műanyaglemezeket. A hőszigetelő anyagot pedig üvegvatta képezi. Ezeknek a házaknak a súlya a hagyományosan épült házakkal szemben a negyedére csökkent. Az előregyártott elemek a mezőgazdasági épületeknél is érvényesülnek, főképpen az istállók, csűrök és magtárak építésénél. Az említett építkezési szerkezetek egyelőre még csak az ipari és a városi építkezéseknél alkalmazhatók. A falusi lakóházaknál még nehezen tudjuk élképzelni a házelemek előregyártását csak azért is, mivel az építkezési helyek elszórtak és a házelemeket gyártó üzemek messzire esnek a falutól. De nincs messze az az idő, amikor komplex gépesíté- sű vándor-előregyártó üzemek létesülnek és a helyszínen gyártják majd az új falu lakóházait is. Szebben, gyorsabban, és olcsóbban épülnek majd a házak és nem lesz gond az anyag beszerzése sem. M. J. Az „Ifjúság millióiért“ mozgalom az aranyosmaróíi hútő- szekrénykészítő üzemben szép eredményeket hozott. A mozgalomban nemcsak egyesek, hanem egész kollektívák vesznek részt. A szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák tagjai egyik szép feladatuknak tekintik a takarékosságot s az újítások bevezetését. Az ifjú újítók azzal is dicsekedhetnek, hogy az országos versenyben, amelyet a iCovák című szaklap kezdeményezett, az első helyre kerültek. Az üzemben olyan kiváló újítók dolgoznak, mint Jozef Uhrický, aki újítási javaslatával 3000 korona évi megtakarítást ér el, s csak természetes, hogy az újítók munkájukért méltó jutalomban részesülnek. Michal lvanovič, Ján Antalík és Jozef Kutka szorgalmas munkájuk jutalmául a Balatonnál üdültek. miillők Az üzemben a pártszervezet nagy segítséget nyújt a fiataloknak problémáik megoldásában. Csakis a kommunisták segítségével tudták elérni, hogy vállalásukat, 500 ezer korona megtakarítását a fiatalok már az első félévben teljesítették. Az „ifjúság millióiért“ mozgalom az üzemben nagy érdeklődésnek* örvend. Azokat, akik valamilyen javaslatot terjesztenek elő, a többiek segítik elgondolásuk megvalósításában, így természetes, hogy a fiatalok maguk mellett érezvén az idősebbek segítségét, még nagyobb feladatok teljesítésére vállalkoznak. Mivel a harmadik ötéves tervben minden téren nőnek a követelmények, ók is azt a célt tűzték maguk elé, hogy az „Ifjúság millióiért“ mozgalom keretében a jövő évben egy millió koronát takarítanak meg. -sA felhőtlen nyári égen pacsirta énekelt, s alant dúskalászú gabonatáblák ringtak a napsütésben. Vidám volt az egész minden- ség, harsogott az élet. A gulya is vidámabban loholt az országút túlsó felére, a rétre. Az ESSZ műhelyeiből hangos nótaszó hallatszott. A kovácsok ütötték a vasat, s néha-néha felbúgott egy traktor, kombájn. Aratás előtt volt, 1959 nyara. De Takács József mindebből semmit sem érzett, számúra hiába volt a napsütés, a fürdés. Még a legfiatalabb kori élményei a faluszéli jegenyésben sem tudták felvidítani. Pedig igazán gyerek volt még és örülhetett■ volna sok mindennek, sót az utolsó év végi bizonyítványnak is, melynek jegyeit ugyan még nem látta, de tudta, biztosan tudta, hogy csak jók lehetnek. Ám a napok így is, úgy is eltelnek, vidám-e valaki, vagy pedig bús. És Takács Jóskával is így történt. Végleg búcsúi mondott az alistai iskolának. Az egyik napon azután útra kelt s Nagymegyerig meg sem állt. Zsebében a nyolcadikos iskolai értesítővel egyenesen a járási nemzeti bizottság épületének tartott . . . De csakhamar lógó fejjel távozott onnan is. Más szakmát javasoltak neki, mint amit szeretne. — Márpedig ö, Takács Jóska, más nem lesz, ha addig él is, csak kőműves. Visszafelé, az állomásra vezető úton akaratlanul is az első városi útja jutott eszébe. A magas épületek fölé emelkedő daruk, a sok különös furcsaság a félig kész háztömbök körül, mind, mind az állványra hívta. És most újból és újból ezek a képek jártak az eszében. S így gondolataiba merülve azon vette magát észre, hogy újból a járási nemzeti bizottság épülete felé tart. Hogy és miképp történt, még ma sem tudja. Annyi azonban biztos, hogy a munkaerőt art alékok ügyosztályának vezetője előtt feszesen kihúzta magát és csak ennyit mondott: „Én márpedig csak kőműves leszek ...“ Takács Jóska valóban kőműves lett, illetve még csak lesz. Az első év sikerült, bár nem a legjobban. A gyakorlati munka az igen, abban nincs hiba, de az elmélettel kicsit baj van. A fizika, a technológia már nehezebb. A másodéves kőműves tartane azonban vidám. Az akarat és jókedv, lekiizdi a nehézségeket. És valóban. Az ellenőrző könyvecske is ezt bizonyítja. A bratisíavai Hydrostav n. v. farkastoroki ipari tanulóinak otthonában a tulajdonképpeni élet csak délután kettőkor kezdődik. A hét első három napját az iskolában töltik az ipari tanulók, a többit pedig a kőműves-állásokon. Persze mindez a'hét bármelyik napjának csak a felére vonatkozik, illetve a tanítás és a gyakorlati munka is csak délután egy óráig tart. A tanítási napokon azonban kettőtől négyig tanulási idő van, a többi délután pedig szabad. Szabad oly különösen hangzik a szó. De mégis mit jelent Takács Jóska számára a délutáni szabad? — A múlt héten a Csapajevról szóló könyvet olvastam ki. Most pedig Robin Hood van soron. Futja az időmből... Lámpagyújtás után elcsendesedik az első emeleti szoba. Jóska és két társa a könyvek fölé hajolnak. ny-d e — És rňost mutatok Önöknek valami igazán érdekeset — mondta a vezetőnk, aki Moszkvában az Össz-szövetségi kiállításon kalauzolt bennünket. — Ez az eszköz fordulatot jelent majd a talajművelésben. Kíváncsian követtük. Végül megálltunk egy szokatlan formájú gép előtt. Amikor közelebbről megnéztük, csodálkozva állapítottuk meg, hogy ez tulajdonképpen — eke. Miben is különbözik a közönségestől? A három ekevas egy meghosszabbított fémkeretre van erősítve. Az első ekevas egy méter hosszú, a másik valamivel kisebb, a harmadik 30 centiméteres. Mind a három vas ellentétes irányba hajlított, mint valami óriási ventillátor lapjai. HÚSZ TERMŐ ESZTENDŐ Ogyesszában felkerestem Csikalik profesz- szorl, az új mezőgazdasági gép feltalálóját. A professzor megmutatta „munkahelyét“, a területet, ahol különféle kísérleteket folytat. Megálltunk két kis parcella előtt. Egyiken „kísérlet“, másikon „ellenőrzés" feliratú táblácska. A kísérleti parcellán hatalmas, közel négy méter magas kukorica. Az ellenőrzési parcellán köriilbelüi két méter magas. — Mit gondolnak, milyen régen termelünk már a kísérleti parcellán? — kérdezte Csikalik professzor. — Húsz éve. Megszakítás nélküli Az ellenőrzési parcella azóta már háromszor pihent. Hogy mi a titka? Nézzék!... A tudós felemelt egy széles deszkát, me!y a két parcellát elválasztotta. A percellák között mély hasadékot láttunk, valóságos talajmetszetet. Érdekes, szokatlan látvány tűnt szemünk elé. A FÖLD ÚJRAÉLED... A kísérleti parcellán a talaj egy méter mélységig porhanyós volt. A kukorica gyökerei erősek, gazdagon szétágazóak. Az ellenőrzési parcellán a porhanyós réteg nem haladta meg a 30 centimétert. A gyökerek szemmelláthatóan gyöngébbek és rövidebbek voltak. — így van ez a mi mezőgazdaságunkban — mondotta a professzor. — Már régen csak 20—30 centiméter mélyen szántanak, ami nagy hiba. Az átforgatott réteg alatt ún. szántóföldkéreg fekszik, amely nem engedi át sem a vizet, sem a tápanyagokat. Vagyis azt jelenti, hogy a növények számára ez hasznavehetetlen. Közelebb mentünk a hasndékhoz, a talaj metszethez. A tudós tovább magyarázott: A Keleíszlovákiai Vasmű számára dolgozó bo- ciari üzem dolgozóinak egy csoportja. — A megkérgesedett réteget felszántottuk. Ezzel lehetővé tettük a talaj számára, hogy lélegezhessen, hogy átjárja a nedvesség. Ezenkívül trágyát is juttattunk a mélybe. A föld egy méternyi mélyen úgyszólván újjáéledt és a növényeknek kétszer annyi tápanyagot és fejlődési területet adott. — De hogyan lehetséges az, hogy a talaj állandóan termékeny? — kérdeztem. — Hiszen ilyen erős növény, mint a kukorica bizonyosan kimeríti egy méter mélységig is. — Nem — mondotta a professzor. — A talaj tápanyagai önmaguktól visszatérnek. Hiszen éppen ebben rejlik az „emeletes szántás“ tulajdonképpeni előnye... A TÁPANYAGOK FORRÁSA Csikalik professzor kifejtette, hogy az emeletes szántásnál a felszántott rétegek három emeletet képeznek. A legfelső és részben a középső emeletben történik a gyökérzet fejlődése. A harmadik réteg, „a legalsó emelet“, tartalékban marad. Szántáskor ebbe a harmadik rétegbe kerülnek az elhalt növényi és gyökérrészek. A porhanyós környezetben, melyet szabadon átjárhat a nedvesség, a levegő, gyorsan szétbomlik és humusszá alakul. Ezenkívül a víz a leét felső rétegből kiáztatja a tápanyagok egy részét, melyek szintén az alsó rétegben rakódnak le. így a mélyben néhány év alatt bőséges tápanyagforrás keletkezik. — Minden tizenkét évben egyszer különleges szántást hajtunk végre — úh. földátforgatást, — mondotta Csikalik professzor. — Az alsó réteget felülre fordítjuk, a legfelsőt alulra — pihenni. —• Nem gondolja, hogy egy ilyen szántás nagyon sokba kerül? — kérdeztem. — Természetesen sokba kerülne, ha kézi erővel végeznénk. De hiszen látták már a kiállításon az új segítőtársat, az emeletes ekét. AZ ÖRIÄSEKE MUNKÁBAN Az egyméteres ekevas könnyedén hasította, hozta a felszínre, forgatta a föld alsó rétegét, míg a 30 centiméteres kicsi ekevas a felső réteget fordította a mélybe. A középső ekevas ezalatt a földréteg második emeletét forgatta. Ezzel egyúttal folyt a trágyázás is. Ezt is érdekesen oldotta meg a tudós. Egy tartályt szerelt az ekére, melyből futószalag'segítségével került a trágya és az ásványi sók az ekevasak fölötti nyílásig. Innen a tápanyagok egyenesen a földrétegekbe szóródtak. A tudós elmondta, hogy ez az eke négyezer ember munkáját végzi. Közönséges traktor vontatja. — Természetesen ez az újfajta szántás drágább, mint a közönséges, viszont ilyen szántásra csak minden 12. évben van szükség. Ez azt jelenti, hogy az emeletes szántás kétszer olcsóbb, mint a közönséges, nem beszélve a többi előnyéről — fejezte be magyarázatát a tudós Csikalik, aki találmányáért 1959-ben aranyérmet kapott. Módszerét több kolhoz és szovhoz alkalmazta. Az emeletes talajművelés a gyakorlatban jól bevált és nagyotx sok előnyt jelent: kiküszöböli a gyom és a rovarok kártevését. A gyom gyökerei, magvai és a rovarok lárvái egy méteres mélységbe■ kerülnek, ahol elpusztulnak és trágyává alakulnaff. Ezenkívül a mély, porhanyós réteg kétszer több nedvességet köt le. Az emeletes szántást a kerti, meiiei és .erdei növények termesztésénél egyaránt alkalmazhatjuk. Az ily módon megművelt föld kétszeres termést ad. Ezért találó a szovjet kolhoztagok elnevezése, akik az emeletes szántást a terms- lékenység forrásának nevezik, *
