Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-22 / 47. szám

w Uj technika a Hazánkban a gazdasági' ter­vek feladatainak teljesítése és • dolgozók lakásigényeinek ki­elégítése szükségessé teszi, hogy minél gyorsabban és ol­csóbban építkezzünk. Ezt a fel­adatot akkor teljesíthetjük, ha azokat a korszerű építkezési módszereket alkalmazzuk, ame­lyek a Szovjetunióban már be­váltak és a kísérleti építkezé­seken nálunk is jó eredmény­hez vezettek. A harmadik ötéves tervben azokat az építkezési szerkeze­teket alkalmazzuk majd, ame­lyek nálunk már beváltak és amelyekhez az építőipar már biztosította az építkezési ele­mek gyári előállítását, illetve a gyors építés lebonyolítását. Dióhéjban azokkal az építke­zési szerkezetekkel kívánunk foglalkozni, amelyeknek kö­szönhetjük, hogy egy lakásegy­ség építési költsége 85 ezer koronáról 60 ezerre csökkent, és az építés időtartama 1,5 •évről 10 hónapra rövidült le. Ismerkedjünk most meg a panelépítkezés alapfogalmaival. Paneleknek nevezzük azokat a gyárilag előre készített fal­részeket, illetve falakat vagy födémeket, amelyekbe már be vannak építve a víz-, gáz- és villanyvezetékek, sőt a közpon­ti fűtés is. A paneleket az építkezés színhelyén szerelik össze. Az összeszerelés és a panelek felemelése daruk se­gítségével történik. A panelhá­zak nagy előnye, hogy az új lakásokba rögtön az összesze­relés után be lehet költözni, a falak és a vakolat is teljesen száraz. Nálunk a leggyakrab­ban úgy szerelik össze a pane­leket, hogy két panel érintke­zésénél egy bizonyos hézagot hagynak, amelyet öntött vas­betonnal töltenek fel. Ez a vas­beton köti össze a paneleket, és egyúttal az épület szerkeze­ti vázát is képezi. Felmerül a kérdés, vajon tényleg olcsó és gyors-e a pa­nelépítkezés? Az eddigi ered­FelvéteKink ugyancsak Bratis- lavában, a röviden „Február­kának“ nevezett új városrész­ben készült - A képen látható tömbben 50 lakásegység épül. mények azt mutatják, hogy az összeszerelés valóban gyorsan és kényelmesen halad. Ma már 64 négyzetméter beépített te­rületet, azaz körülbelül két lakás területét, 520-650 mun­kaóra alatt építenek fel. Ez az eredmény valóban kedvezőnek mondható. Ezzei szemben a pa­nelek gyártásánál még nem értük el a kellő gyorsaságot, mert az előregyártásnál még nem vezettük be a teljes me- chanizálást és automatizálást. Idővel lényegesen csökkenthet­jük még a panelek termelési idejét. Az anyagok és szerkezetek A bratisíavai Közgazdasági Főiskola első évfolyamát láto­gató diákok a pelržalkai Kovosmalt üzemben részt vesznek a termelésben és gyakorlati oktatásban részesülnek. A Cseh­szlovák-Szovjet Barátsági Hónap keretében kilenctagú él- munkacsoportot szerveztek, amely fölött a szocialista munka­brigád vezetője, a „gépészet legjobb dolgozója“ címmel ki­tüntetett Ladislav Pečenka elvtárs vállalt védnökséget, és most arra buzdítja a munkacsoportot, hogy lépjenek ver­senybe a szocialista munkabrigád címért. Képünkön Ladislav Peéenka elvtársat a főiskolai hallgatók körében látjuk. terén elsősorban a- könnyű be­tonok jönnek számításba, me­lyek közül nálunk legáltaláno­sabban használt a keramzit. Ez égetett könnyű agyaggolyókból és cementből készül. Egyrg inkább használják a gázbetont, amely úgy készül, hogy a friss betonba gíjzt préselnek és a beton ez után a művelet után úgy fest, mint a szivacs. Jól bevált a kazánsalak-beton is. Ezekből a betonfajtákból ké­szült épületek súlya kicsi. Előny még az is, hogy ezek az anyagok jó hang- és hőszige­telők és így lehetővé teszik a vékony falazást. Előnyösebbnek mutatkozik az utóbbi időkben az egyre gyak­rabban alkalm'azott úgyneve­zett doboz-szerkezet, amelynél a födémeket és a külső falakat előre gyártják, de a belső teherhordó falakat a helyszínen öntött betonból készítik el, és ez képezi a ház tulajdonképpe­ni vázát is. Ennek az építkezési módszernek a panelházakkal szemben az az előnye, hogy kevesebb acélra és cementre van szükség, és, így az építke­zés olcsóbb. Előnyösebb még az is, hogy megtakarítjuk a belső házelemek szállítását és előregyártását. Tavábbá az az előny is fennáll, hogy sztatikái szempontból megengedi a ma­gasépítést is. Most kezdik alkalmazni. az előregyártott oszlopokból és gerendákból készült vasbeton vázakat, amelyeknél a faiakat egész könnyű anyagtí&l, sok­szor műanyagból készítik« Pél­dául a bratisíavai új klinikai épületeket könnyű acélszerke­zetből állítják fel, és a falakat alumínium-panelekből képezik. Oly formán, hogy a külső vako­lat helyett alumínium lemeze­Jóska mégis vidám... Bratislavában a Hostinský utcában 36 lakásegységből álló pa nelbázak épüllek. Az apró, földszintes házak helyett egy egész új korszerűen épült városnegyed keletkezett. két használnak, míg a belső vakolat helyett műanyagleme­zeket. A hőszigetelő anyagot pedig üvegvatta képezi. Ezek­nek a házaknak a súlya a ha­gyományosan épült házakkal szemben a negyedére csökkent. Az előregyártott elemek a mezőgazdasági épületeknél is érvényesülnek, főképpen az is­tállók, csűrök és magtárak épí­tésénél. Az említett építkezési szerkezetek egyelőre még csak az ipari és a városi építkezé­seknél alkalmazhatók. A falusi lakóházaknál még nehezen tud­juk élképzelni a házelemek előregyártását csak azért is, mivel az építkezési helyek el­szórtak és a házelemeket gyár­tó üzemek messzire esnek a falutól. De nincs messze az az idő, amikor komplex gépesíté- sű vándor-előregyártó üzemek létesülnek és a helyszínen gyártják majd az új falu lakó­házait is. Szebben, gyorsabban, és olcsóbban épülnek majd a házak és nem lesz gond az anyag beszerzése sem. M. J. Az „Ifjúság millióiért“ moz­galom az aranyosmaróíi hútő- szekrénykészítő üzemben szép eredményeket hozott. A moz­galomban nemcsak egyesek, hanem egész kollektívák vesz­nek részt. A szocialista munka­brigád címért versenyző kol­lektívák tagjai egyik szép fela­datuknak tekintik a takarékos­ságot s az újítások bevezetését. Az ifjú újítók azzal is dicse­kedhetnek, hogy az országos versenyben, amelyet a iCovák című szaklap kezdeményezett, az első helyre kerültek. Az üzemben olyan kiváló újítók dolgoznak, mint Jozef Uhrický, aki újítási javaslatá­val 3000 korona évi megtakarí­tást ér el, s csak természetes, hogy az újítók munkájukért méltó jutalomban részesülnek. Michal lvanovič, Ján Antalík és Jozef Kutka szorgalmas mun­kájuk jutalmául a Balatonnál üdültek. miillők Az üzemben a pártszervezet nagy segítséget nyújt a fiata­loknak problémáik megoldásá­ban. Csakis a kommunisták segítségével tudták elérni, hogy vállalásukat, 500 ezer korona megtakarítását a fiatalok már az első félévben teljesítették. Az „ifjúság millióiért“ mozga­lom az üzemben nagy érdeklő­désnek* örvend. Azokat, akik valamilyen javaslatot terjesz­tenek elő, a többiek segítik elgondolásuk megvalósításában, így természetes, hogy a fiata­lok maguk mellett érezvén az idősebbek segítségét, még na­gyobb feladatok teljesítésére vállalkoznak. Mivel a harmadik ötéves tervben minden téren nőnek a követelmények, ók is azt a célt tűzték maguk elé, hogy az „Ifjúság millióiért“ mozgalom keretében a jövő évben egy millió koronát taka­rítanak meg. -s­A felhőtlen nyári égen pacsirta énekelt, s alant dúskalászú gabonatáblák ringtak a napsütésben. Vi­dám volt az egész minden- ség, harsogott az élet. A gulya is vidámabban loholt az országút túlsó felére, a rétre. Az ESSZ műhelyei­ből hangos nótaszó hallat­szott. A kovácsok ütötték a vasat, s néha-néha felbú­gott egy traktor, kombájn. Aratás előtt volt, 1959 nya­ra. De Takács József mind­ebből semmit sem érzett, számúra hiába volt a napsü­tés, a fürdés. Még a legfia­talabb kori élményei a falu­széli jegenyésben sem tud­ták felvidítani. Pedig igazán gyerek volt még és örülhe­tett■ volna sok mindennek, sót az utolsó év végi bizo­nyítványnak is, melynek je­gyeit ugyan még nem látta, de tudta, biztosan tudta, hogy csak jók lehetnek. Ám a napok így is, úgy is eltelnek, vidám-e valaki, vagy pedig bús. És Takács Jóskával is így történt. Végleg búcsúi mon­dott az alistai iskolának. Az egyik napon azután útra kelt s Nagymegyerig meg sem állt. Zsebében a nyolcadikos iskolai értesítő­vel egyenesen a járási nem­zeti bizottság épületének tartott . . . De csakhamar lógó fejjel távozott onnan is. Más szak­mát javasoltak neki, mint amit szeretne. — Márpedig ö, Takács Jóska, más nem lesz, ha addig él is, csak kőműves. Visszafelé, az ál­lomásra vezető úton akarat­lanul is az első városi útja jutott eszébe. A magas épületek fölé emelkedő daruk, a sok külö­nös furcsaság a félig kész háztömbök körül, mind, mind az állványra hívta. És most újból és újból ezek a képek jártak az eszében. S így gondolataiba merülve azon vette magát észre, hogy újból a járási nemzeti bizottság épülete felé tart. Hogy és miképp történt, még ma sem tudja. Annyi azonban biztos, hogy a mun­kaerőt art alékok ügyosztá­lyának vezetője előtt fesze­sen kihúzta magát és csak ennyit mondott: „Én már­pedig csak kőműves le­szek ...“ Takács Jóska valóban kő­műves lett, illetve még csak lesz. Az első év sikerült, bár nem a legjobban. A gyakor­lati munka az igen, abban nincs hiba, de az elmélettel kicsit baj van. A fizika, a technológia már nehezebb. A másodéves kőműves ta­rtane azonban vidám. Az akarat és jókedv, lekiizdi a nehézségeket. És valóban. Az ellenőrző könyvecske is ezt bizonyítja. A bratisíavai Hydrostav n. v. farkastoroki ipari ta­nulóinak otthonában a tu­lajdonképpeni élet csak délután kettőkor kezdődik. A hét első három napját az iskolában töltik az ipari ta­nulók, a többit pedig a kő­műves-állásokon. Persze mindez a'hét bármelyik nap­jának csak a felére vonatko­zik, illetve a tanítás és a gyakorlati munka is csak délután egy óráig tart. A tanítási napokon azonban kettőtől négyig tanulási idő van, a többi délután pedig szabad. Szabad oly különösen hangzik a szó. De mégis mit jelent Takács Jóska számá­ra a délutáni szabad? — A múlt héten a Csapajevról szóló könyvet olvastam ki. Most pedig Robin Hood van soron. Futja az időmből... Lámpagyújtás után el­csendesedik az első emeleti szoba. Jóska és két társa a könyvek fölé hajolnak. ny-d e — És rňost mutatok Önöknek valami igazán érdekeset — mondta a vezetőnk, aki Moszkvá­ban az Össz-szövetségi kiállításon kalauzolt bennünket. — Ez az eszköz fordulatot jelent majd a talajművelésben. Kíváncsian követtük. Végül megálltunk egy szokatlan formájú gép előtt. Amikor közelebb­ről megnéztük, csodálkozva állapítottuk meg, hogy ez tulajdonképpen — eke. Miben is különbözik a közönségestől? A há­rom ekevas egy meghosszabbított fémkeretre van erősítve. Az első ekevas egy méter hosszú, a másik valamivel kisebb, a harmadik 30 cen­timéteres. Mind a három vas ellentétes irányba hajlított, mint valami óriási ventillátor lapjai. HÚSZ TERMŐ ESZTENDŐ Ogyesszában felkerestem Csikalik profesz- szorl, az új mezőgazdasági gép feltalálóját. A professzor megmutatta „munkahelyét“, a te­rületet, ahol különféle kísérleteket folytat. Megálltunk két kis parcella előtt. Egyiken „kísérlet“, másikon „ellenőrzés" feliratú táb­lácska. A kísérleti parcellán hatalmas, közel négy méter magas kukorica. Az ellenőrzési parcellán köriilbelüi két méter magas. — Mit gondolnak, milyen régen termelünk már a kísérleti parcellán? — kérdezte Csikalik professzor. — Húsz éve. Megszakítás nélküli Az ellenőrzési parcella azóta már háromszor pihent. Hogy mi a titka? Nézzék!... A tudós felemelt egy széles deszkát, me!y a két parcellát elválasztotta. A percellák kö­zött mély hasadékot láttunk, valóságos talaj­metszetet. Érdekes, szokatlan látvány tűnt szemünk elé. A FÖLD ÚJRAÉLED... A kísérleti parcellán a talaj egy méter mély­ségig porhanyós volt. A kukorica gyökerei erő­sek, gazdagon szétágazóak. Az ellenőrzési parcellán a porhanyós réteg nem haladta meg a 30 centimétert. A gyökerek szemmelláthatóan gyöngébbek és rövidebbek voltak. — így van ez a mi mezőgazdaságunkban — mondotta a professzor. — Már régen csak 20—30 centiméter mélyen szántanak, ami nagy hiba. Az átforgatott réteg alatt ún. szántóföld­kéreg fekszik, amely nem engedi át sem a vi­zet, sem a tápanyagokat. Vagyis azt jelenti, hogy a növények számára ez hasznavehetetlen. Közelebb mentünk a hasndékhoz, a talaj metszethez. A tudós tovább magyarázott: A Keleíszlovákiai Vasmű számára dolgozó bo- ciari üzem dolgozóinak egy csoportja. — A megkérgesedett réteget felszántottuk. Ezzel lehetővé tettük a talaj számára, hogy lélegezhessen, hogy átjárja a nedvesség. Ezen­kívül trágyát is juttattunk a mélybe. A föld egy méternyi mélyen úgyszólván újjáéledt és a növényeknek kétszer annyi tápanyagot és fejlődési területet adott. — De hogyan lehetséges az, hogy a talaj ál­landóan termékeny? — kérdeztem. — Hiszen ilyen erős növény, mint a kukorica bizonyosan kimeríti egy méter mélységig is. — Nem — mondotta a professzor. — A talaj tápanyagai önmaguktól visszatérnek. Hiszen éppen ebben rejlik az „emeletes szántás“ tu­lajdonképpeni előnye... A TÁPANYAGOK FORRÁSA Csikalik professzor kifejtette, hogy az eme­letes szántásnál a felszántott rétegek három emeletet képeznek. A legfelső és részben a kö­zépső emeletben történik a gyökérzet fejlődé­se. A harmadik réteg, „a legalsó emelet“, tar­talékban marad. Szántáskor ebbe a harmadik rétegbe kerülnek az elhalt növényi és gyökér­részek. A porhanyós környezetben, melyet szabadon átjárhat a nedvesség, a levegő, gyor­san szétbomlik és humusszá alakul. Ezenkívül a víz a leét felső rétegből kiáztatja a tápanya­gok egy részét, melyek szintén az alsó réteg­ben rakódnak le. így a mélyben néhány év alatt bőséges tápanyagforrás keletkezik. — Minden tizenkét évben egyszer különleges szántást hajtunk végre — úh. földátforgatást, — mondotta Csikalik professzor. — Az alsó réteget felülre fordítjuk, a legfelsőt alulra — pihenni. —• Nem gondolja, hogy egy ilyen szántás na­gyon sokba kerül? — kérdeztem. — Természetesen sokba kerülne, ha kézi erővel végeznénk. De hiszen látták már a kiál­lításon az új segítőtársat, az emeletes ekét. AZ ÖRIÄSEKE MUNKÁBAN Az egyméteres ekevas könnyedén hasította, hozta a felszínre, forgatta a föld alsó rétegét, míg a 30 centiméteres kicsi ekevas a felső réteget fordította a mélybe. A középső ekevas ezalatt a földréteg második emeletét forgatta. Ezzel egyúttal folyt a trágyázás is. Ezt is ér­dekesen oldotta meg a tudós. Egy tartályt szerelt az ekére, melyből futószalag'segítségé­vel került a trágya és az ásványi sók az eke­vasak fölötti nyílásig. Innen a tápanyagok egyenesen a földrétegekbe szóródtak. A tudós elmondta, hogy ez az eke négyezer ember munkáját végzi. Közönséges traktor vontatja. — Természetesen ez az újfajta szántás drá­gább, mint a közönséges, viszont ilyen szán­tásra csak minden 12. évben van szükség. Ez azt jelenti, hogy az emeletes szántás kétszer olcsóbb, mint a közönséges, nem beszélve a többi előnyéről — fejezte be magyarázatát a tudós Csikalik, aki találmányáért 1959-ben aranyérmet kapott. Módszerét több kolhoz és szovhoz alkalmaz­ta. Az emeletes talajművelés a gyakorlatban jól bevált és nagyotx sok előnyt jelent: kikü­szöböli a gyom és a rovarok kártevését. A gyom gyökerei, magvai és a rovarok lárvái egy méteres mélységbe■ kerülnek, ahol elpusz­tulnak és trágyává alakulnaff. Ezenkívül a mély, porhanyós réteg kétszer több nedvességet köt le. Az emeletes szántást a kerti, meiiei és .erdei növények termesztésénél egyaránt alkalmaz­hatjuk. Az ily módon megművelt föld kétszeres ter­mést ad. Ezért találó a szovjet kolhoztagok elnevezése, akik az emeletes szántást a terms- lékenység forrásának nevezik, *

Next

/
Thumbnails
Contents