Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-15 / 46. szám

i barátság honapjaiian A dunaszerdahelyi üzemi klu­bot bátran nevezhetjük a kul­túra házának. Ez a hatalmas épület 2 millió hatszázezer ko­rona beruházással épült. Nem epészen egy éves múltra te­kint vissza, mégis azt kell mondanunk, hogy „gazdag múltja“ van. Hiszen máris több mint öt különböző kör működik a klubban. A kör tagjai több­nyire fiatalok. Főként a bábszínkörben és a tánc- meg zeneszakkörben dolgoznak szívesen a fiatalok. A bábosoknak eddig három be­mutató előadásuk és 11 fellé­pésük volt. Egy-egy előadást még most is emlegetnek nem­csak a gyerekek, hanem a fel­nőttek is. — A közeljövőben szeretnénk csillagászati, technikai szak­kört alakítani, s megszervezzük a komoly zene kedvelőinek és az ifjú színjátszóknak a körét is — mondja Jarina elvtárs, az üzemi klub igazgatója. Nem mindennapi dolog az sem, hogy megszervezték a népi egyetemet is. Eddig négy előadást tartottak. A népi egyetemnek 27 hallgatója van, köztük a iunaszerdahelyi nö­vényvédelmi brigád tagjai is, akik a szocialista munkabrigád óimért versenyeznek. Azért is jelentkeztek az egyetemre, hogy ezzel is bővítsék ismere- tekiet és minél előbb kiérde­meljék a büszke címet. — Az ifjúság számára nem készítenek valami kellemes meglepetést? — kérdeztem Jarina elvtársat. — Szeretnénk bevezetni az ifjúsági délelőttöket. Bratisla- vában ez nagy közkedveltség­nek örvend, remélem, nálunk is meghonosodik. Az est észrevétlenül lopako­dott be a dunaszerdahelyi ut­cákba, de az üzemi klub olva­sótermében nem vesznek tudo­mást az idő múlásáról. A báb- színkör tag jaj próbálnak Brau­ner Tibor vezetésével. A seprő (Kis Ica) szorga­lomra tanítja a lusta Sárát (Alföldi Hona). Mikor benyi­tunk, már éppen vége a pró­bának. — Ez valóban fiataloknak való — mondom. — öregek is vannak itt — jegyzi meg tréfásan Branner János. — Három nős ember Ez itt Johancsik Ottó, háromgyer­mekes családapa. Vidám a hangulat a körben. Nem csoda tehát, ha szívesen járnak ide a fiatalok, vonzza őket a közösség. A bábkörnek 17 tagja van. — Olyan ez a kis közösség, mint egy család, — mondja Johancsik elvtárs. Ha születés vagy névnap van, azt közösen ünnepeljük meg. A lelkes kis csoport, vagy úgy is mondhatnám, hogy a „láthatatlan hősök“, hetente háromszor próbálnak. Most négy egyfelvonásos jelenetet tanulnak, a Seprüt, Andris pó­ruljár-t, Kiskacsát és a Három fiúcskát. — Legnagyobb öröm az első bemutatón ért bennünket — mondja Johancsik elvtárs. Több mint 500 gyerek nézte meg előadásunkat. Az idén többet akarunk dolgozni. Mit készítettek a barátság hónapjára? — Színes tarka esztrádmü- sorral lépünk jel itt Dynaszer- dahelyen és vidéken is. No­vember 6-án volt az első fellé­pésünk. — S a további tervek? — Nyáron szeretnénk egy pionírtáborba ellátogatni, hogy ott is örömet szerezzünk a mw gyerekeknek Büszkék vagyunk rá, hogy a mi „kis családunk­ból" — a komáromi területi színházhoz is került egy lány, Melechárik Vilma — dicseked­nek. íme, dunaszerdahelyi fiata­lok, az üzemi klub kapuja nyit­va áll Az olvasóteremben öt­venféle újság, könyvek, szak­körök várnak benneteket. Meg­látjátok, ha átlépitek a klub küszöbét, nem fogtok unatkoz­ni. Oj, nemes szórakozások, ta­nulás, baráti melegségü kö­zösség vár benneteket. Siesse­tefci NÉMETH JÄNOS DÉNES GYÖRGY: BRATISLAVA I. KEDD- 10.40 A SĽUK műso­rából 11.20 Zene mellett 13.10 Katonaegyüttesek műsora 17.30 Fiatalok világa 18.00 Ifjúsági kívánsághangverseny 20.00 L. Kiss Ibolya: Bilincsek — rádió­játék SZERDA: 10.35 K. H. Má- cha: Május — Szavalja Václav Voška 11.00 Asszonyok félórája 13.35 Tarka muzsika 15.00 Be­széljünk helyesen 18.00 Orvosi tanácsadó 20.00 Szocialista munkabrigádoknak játszunk 20.30 Oj barázdát szánt az eke 21.10 Szülők iskolája CSÜTÖR­Kereszt a hóban Török Dózsa János emlékének, aki 1917-ben esett el a fehérek elleni harcban. Forró vér ciklott a hóra, Török Dózsa János vére, rőt rózsát pingált a halál nyütt katonaköpenyére. Kék szeme az égre fordult, megdermedt a felhő benne, égigérő máglyát rakott szívére a naplemente. Nyikolaj Mihalkov szőtlan áll felette, rejti könnyét, de a lelke rémülten sír: Dózsa Jánost jaj, megölték! Az ég kupoláján sötét felleg vonul: varjak szállnak; havas pusztán ölelkezik orosz bánat, magyar bánat. V Nyikolaj Mihalkov gyantás fenyőágból rö keresztet, fenyőágon, fenyőágon kóbor szelek könnye reszket. Szibéria, havas puszta, örömödben mennyi bánat! Elringattad, elaltattad a megfáradt katonákat. Orosz sírok, magyar sirok hallgatnak már sok-sok éve, de bezengi álmainkat a szabadság szívverése. Csipkebokor Csipkebogyók gyöngyszeme békít, vörös igézet a bokor, ez is az ősz, ez is az ősz, ez a szeszélyes szép csokor. Állok előtte szomorúan, negyven évvel a vállamon. Hány ősz köszön még vissza rám és hány tavasz? Találgatom. Ki tudja, lesz-e még Időm egy csendes, boldog búcsúszóra? Mielőtt mellem kosarában megáll a drágamívű óra? éneklés mesterei 13.10 Vidám hétvége 14.00 Pionírok dél­utánja 14.30 Ifjúsági rádiójáték 16.50 Lenin Prágában — riport 17.40 Ifjú világjárók klubja 18.00 Napjaink kultúrája 20.00 Nevet a falu — vidám tarka­est VASÁRNAP: 9.00 Katonáink életéből 10.50 Élőszóval 11.00 Ünnepi műsor a barátsági hó­nap tiszteletére 13.00 Falusi vasárnap 15.00 Sport 17.00 Iro­dalom a fiataloknak 18.50 Ze­nei naptár 20.00 Ünnepi rádió­játék a Nagy Október emlé­kére. TELEVÍZIÓ — BRATISLAVA KEDD: 19.30 Nővérek - szovjet film SZERDA: 17.30 Gyermekeknek 20.00 A holtak házából — opera Dosztojevsz­kij regénye nyomán CSÜTÖR­TÖK: 18.00 Fiatalok klubja 20.00 Keresztút — szovjet film TÖK: 10.40 Népi együttesek műsora 12.40 Táncoljunk 15.00 Az örök vágyról 17.00 Baráta­ink zenei életéből 17.30 Pioní« roknak 18.00 Kívánsághangver­seny - földműveseinknek 20 00 Rádiójáték PÉNTEK: 11.00 Szülők iskolája 12.40 Népdalok 13.35 Külföldi melódiák 15.00 Beszéljünk helyesen 16.15 Vi­dám népi muzsika 17.00 Zenés útirajz — Kijev 18.00 Kíván­sághangverseny 20.00 A II. Lip­csei Könnyűzenei Fesztivál SZOMBAT: 9.00 Rádió népi­egyetem 11.00 Ballada az álom­ról — versek 12.40 Az opera­relérkezett az a pillanat, amikor Bratislava polgárai sze- Lz retettel üdvözölhették és köszönthették a világszerte ismert szovjet Berjozka művészegyüttest. Ügy jöttek hoz­zánk, mint régi ismerősök, barátok. S mi úgy fogadtuk őket, mint testvér. Ezt a barátságot, testvériséget példázta és még jobban elmélyítette a bratislavai Pihenés és Kultúra Parkjá­ban és szerdai és a csütörtöki színben, szépségben, gyönyörű és felejthetetlen fellépésük. A Berjozka együttes 1949-ben járt utoljára hazánkban. Az együttes akkor még nagyon fiatal volt. Mindössze egy éves. 1948 májusában alakították. Nadezsgya Nadezsgyája Sztálin díjas nemzeti művésznőnek, az orosz népi hagyomány, a művészi ízlés, a gazdag rendezői tapasztalatok ismerete lehetővé tette egy olyan együttesnek a megszervezését, mini a Berjozka. Mondhatom, ez a gyönyörű leány táncegyüttes művészetében és szépségében egyedülálló a népi tánc tör­ténetében. Táncuk olyan benyomást kelt a nézőre, mint egy hatalmas folyó hullámzása, erdők zúgása. Aki látta, s hal­lotta ezzel az érzéssel ballgaott haza, a hűvös, csillagfényes őszi esten, a dunapart sétányán. A Berjozka tizenkét év alatt huszonnégy ország népével ismertette meg az orosz népi táncok és dalok páratlan szépségét. Ez évben még nem szerepeltek külföldön, első kül­földi útjuk Csehszlovákiába vezetett. Az idei külföldi szerep­lések elmaradása azzal magyarázható, hogy filmet készítettek róluk Leányok nyara címmel. A film főszereplője az együttes egyik legtehetségesebb táncosa, Mira Kolesova. Reméljük, hogy a filmen újra viszontlátjuk őket, s milliók és milliók gyönyörködhetnek majd a Nyírfácska együttes szebbnél-szebb táncaiban, a negyvennyolc kedves, szép szovjet lányban, a fehér nyírfácskákban. Azt hiszem a kultúrparkban kevés nép­művészeti együttes kapott még olyan fergeteges és megér­demelt tapsot, mint ők. Ez a szűnni nem akaró tapsorkán is azt jelezte, hogy a Nyírfácska együttes olyat produkált, .ami­vel nemcsak a közönség, de a szakértők elragadtatását is meg­nyerte. (tör) PÉNTEK: 17.30 Legkisebbjeink­nek 18.15 Tanuljunk oroszul! 19.45 Prágai zene 21.00 Ver­senyezzünk! SZOMBAT: 20.00 Sportszerűtlen kabaré VASÁR­NAP: 13.20 Magyarország — Ausztria labdarúgó mérkőzés 19.00 Csehszlovákia — Svédor­szág — jégkorong 21.00 így él Moszkva. TELEVÍZIÓ — BUDAPEST KEDD: 18.01 Varázsszem 19.00 Film SZERDA: 19.00 Pil­langókisasszony — operaköz­vetítés CSÜTÖRTÖK: 19.45 Malva — szovjet film SZOM­BAT: 19.40 Jaroslav Hašek-est VASÁRNAP: 19.50 Vörösmarty: Vén cigány, továbbá film. BUDAPEST, KOSSUTH RÄDI0 KEDD: 11.20 Népi zenekarok műsora 13.00 Gazdatanfolyam 13.40 Technikáról 15.10 Egy fa­lu — egy nóta 15.30 Élő szó­val — muzsikával 19.00 Köny- nyűzenei fesztivál SZERDA: 13.00 Timur és csapata 15.10 T Az értől az Óceánig — Megem­lékezés Ady Endréről 17.15 Szív küldi... 20.25 Tánciskola CSÜTÖRTÖK: 12.10 Tánczene 13.50 Paripán fut a szél 15.30 Nemzetközi diáknap 15.50 Egy falu — egy nóta 17.30 Európa vigyázz! 18.30 Ifjú Figyelő 19.20 Cyrano de Bergerac — színmű PÉNTEK: 10.10 Balaton — irodalmi összeállítás 13.00 Timur és csapata 13.45 Gazda­szemmel ... 14.35 Állami Aru­ház — részletek 15.50 Szív kül­di... 17.15 ötórai tea 17.45 Rá­dióiskola 19.05 Az Ifjúsági R%- dió műsora 20.30 Fehérek közt egy európai — Thomas Mann Magyaországon SZOMBAT: 9.30 A Szabó-család 12.50 Könyvek­ről 13.05 Szív küldi 14.10 Pető­fi útján 15.10 Élőszóval.., 20.30 Kozmetika nélkül — vi­dám műsor VASÁRNAP: 8.49 A zálogba tett város 10.50 Rá­dióújság 12.15 Magyar nóták 16.00 Szív küldi 16.35 Üj zenei Üjság 17.10 Kincses Kalendá­rium 20.15 Szemtől-szembe. ★ ☆★☆★☆★☆★•ír ★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆★☆ ★☆★☆★☆★☆★☆ ★☆★☆★☆★☆★☆★☆ Sokféle nyelven Jegyzetfüzetem egyik lapján ez áll: Moszk­J va, 1960. Vili. 3Í. Délután fél kettőkor érkezik vonatunk a pályaudvarra. Két hatalmas autóbusz vár ránk s visz bennünket a külvá­rosba, a széli ében-hosszában ismert Turista Szállóba. Szerdai napon ismerkedünk a város­sal, forgalmával, az emberekkel és nem utolsó­sorban az első moszkvai ebéddel, melyet nem sokkal érkezésünk után fogyasztunk el. De ne is az ebédről beszéljünk, hanem az ebédlőről. Olyan kép fogad a helyiségben, hogy még a legrosszabb májjal megáldott külföldi is kénytelen elismerni: a szovjet főváros valóban a mozgalmas világ központja. Ugyanis, bár­merre pillantunk a fényes ebédlőben, a földgo­lyó majd minden nemzetének jelen van a fia s jó étvággyal fogyasztja a bőre méretezett porciót. Kívánják a felsorolást ? Földrészek szerint kezdhetném és a megállapítással foly­tathatnám, hogy itt ebédel most Ázsia, Afrika, Ausztrália, Amerika és Európa. Es hány nyel­ven folyik a terefere? Bizony, nem kis gond lenne a felsorolása ... Annál az asztalnál történetesen, ahol én ebé­delek, csinos fiatal pár ül. Alacsony, zömök, barna lány és egy magas, erősen lebarnult férfi. Kedélyesen beszélgetve eszegetnek. Egy szót sem értek a szavaikból, angolul folyik a társalgás. Ám annyit mégis sikerül megtud­nom, hogy szingapúri a férfi s ausztráliai a nő. Ne sajnálják a fáradságot, vegyenek elő térké­pet és tekintsenek rá. És képzeletükben vagy akár a térképen húzzanak vonalat például Szingapúr és Moszkva között. Rádöbbennek, hogy szédületes a távolság Mi hozta, csalta, vonzotta ide ezeket a fiatalokat? Mi késztette őket arra, hogy a szovjet fővárosba repülje­nek? Talán csak annyi, hogy a fiatal lélek messzi tájakra vágyik? Nem, jóval több ennél. Ha megkérdeznénk tőlük, habozás nélkül felel­nék: — Moszkva, a mozgalmas világ szíve!.,. Azonban maradjunk csak a jegyzetfüzetnél. Hiszen a dátum alatt távirali stílusban fogal­mazott mondatok hevernek. Keltsük életre őket. Fél négykor komolyabb városszemlére in­dulunk ... Megtekintjük Moszkva tereit, su­gárút jait, nevezetességeit... Elhaladunk Csehov háza előtt is, s megelevenedik képzeletünkben a nagy orosz író világszerte ismert müveinek nem egy alakja. Majd a Lenin hegy megtekin­tése van soron ... A tetőről nagyszerű kilátás nyílik a fővárosra. A magasba ívelő épület­kolosszusok hatalmas méretű építőmunkáról adnak elképzelést.., S ha már itt tartunk, az építőmunkánál, be­széljünk részletesebben arról a színes csem­pékkel kirakott nagy uszodáról, amely a Vörös tér közelében fogadja a moszkvaiak tízezreit. De hogyan írjuk le a leírhat at lant? Nyitott uszodáról van szó, fent a sétányon emberek nyüzsögnek s lent a vízben szintén emberek lubickolnak. Akik fent állnak a sétá­nyon, azok nyugodtan befoghatják szemük sugarába a fürdőt. Anélkül, hogy a területére lépnének. Tavaly nyitották meg s azóta nincs zárási idő. Évszakok jönnek, évszakok mennek, ez azonban nem változtat a tényen, a fürdő kapuja nyitva. Szó szerint így van, ahogy mon­dom, a téli hónapokban sem zárják be a stran­dot. Szakadhat a hó, zuhoghat a hűvös őszi eső, a víz hőfoka ugyanannyi: huszonnyolc fok. Villannyal fütik a nyitott uszoda vizét, ez az oka az állandó hőmérsékletnek. J'ie mondjunk valamit a látogatottságról is. ” Nyolc egyenlő részre oszlik a fürdő s egy-egy rész befogadóképessége kétezer ember. Nem nehéz tehát kitalálni, hogy a fő­városi uszoda napi kvótája kereken tizenhat - ezer! Két fiatal cseh társaságában ott maradok a sétányon és naplementéig gyönyörködöm a fürdőző moszkvaiakban. Aztán este belefo- lynuk az emberáradatba, amely adott esetben a Gorkij úton hömpölyög végig. Színes neon­fények, csörömpölő villamosok, robogó autó­buszok, kivilágított és ízlésesen berendezett kirakatok vonják el a figyelmet a népes utcá­tól. A Moszkva szálló éttertnében vacsorázunk. Gyorslift visz fel a tizenötödik emeletre. Mint­ha marékkai szórnák a csillagokat a városra, fényben úsznak a házak, a terek, a sugárutak. Csillagos égbolt a fejünk felett, csillagos ég­bolt a városra terítve... összekoccannak a po­hara\]f, Ljfélkor érünk haza s a Turista körül ^ mintha most kezdődne az élet, egymásba kapaszkodnak a fiatalok... körtánc... ismer­kedés, barátkozás ... sokféle nyelven ... a világ minden tájáról idehozott szerénységgel s egy­fajta felismeréssel: Moszkva a mozgalmas világ lüktető szíve! MÁCS JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents