Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-08 / 45. szám

■■Jjp.t- -Á5| wpppi|li.­_—,------------- — •"'«ÍN.. ....... \ Számos olvasónk kérésére közöljük ezeket a szép, fiatalos kisestélyi ruhákat. Mindkettő rövid, de bálba is viselhető. Az első rózsaszín taft fekete bársony szegélydíszítéssel és övvel, a másik fehér tüllbol vagy szilonból készül, nagyon széles redőzött szatén vagy bársony övvel. (Rózsaszínből vagy vilá­goskékből is szép). mert egy elegáns kisestélyit bálban is viselhet. Ha a kises- '*[<£(. télyi bársonyból van, inkább il­lik színházba, hangversenyre, míg a taft, szilon, tüli, stb. kis­estélyi tulajdonképpen rövid estélyiruhaként hat, és így bál­ba inkább megfelelő. Ne feledkezzen meg egy me­leg pongyoláról és papucsról, legyen meleg fejkendóje, sálja, térdharisnyája, kesztyűje. Vi­gyen egy kalapot és esetleg egy kötött vagy horgolt sapka-sál- kesztyü együttest. A kézi úti­táskán kívül egy retikült és egy estélyi retikült vigyen. Végül ajánljuk, lássa el magát nappali és éjjeli meleg fehérneművel. K. VERA: Kéthetes újévi moszkvai útjára jó meleg hol­mikat vigyen. Elsősorban is szüksége lesz vagy egy szőr­mével bélelt kabátra, vagy egy irhabundára, esetleg másféle bundára. Vigyen egy meleg szoknyát, saját anyagjából vagy hozzáillő kötött mellénnyel, egy vastag, meleg pulóvert és 2—3 vékonyabbat. Fontos, hogy le­gyen egy olyan meleg szvettere, amit a szoknyához és a ruhák­hoz is viselhet. Jó hasznát ven­né egy kötött ruhának, ill. kötött kosztümnek is, amit per­sze ruhának viselne. Ha nincs kötött szoknyája sem, még egy szövet szoknyát vigyen helyet­te. Két-három ruha elég lesz. Az egyik lehetne a most diva­tos bolyhos szövetből, egy min­tásból (csíkos, kockás), és egy egyszínű szövetből. Két-három blúzt is vigyen, amiket pulóver vagy szvetter alatt viselhet. Nagyestélyire nincs szükség, KÖTÖTT EGYÜTTES SOÓS MAGDI és „SZERETÜNK ÍÖTNI" kötött sapkát kérnek. Ez a sapka egyszerű és nagyon íivatos. Egy sima, egy ford, bordáskötéssel készül, 6 cm nagasan visszahajtva. A sapká­val azonos fonalból divatos gal­lérbeállítást is köthetünk, kirá­gott ruhákhoz vagy pulóverek­hez viselik. Ezért ügyeljünk a szín megválasztására, hogy minél több ruhadarabunkhoz „menjen“. Legpraktikusabb a fehér, a halványszürke vagy sárga, de ez persze ruhatárunk színéitől függ. „TAPASZTALATLAN HÁZI­ASSZONY“: Kérdései helyénva­lók, fokozatosan mindegyikre felelünk. Tehát: F ehérjék nélkül a szerve­zet nem életképes. Olyan fontos anyagok ezek, ami­ket semmivel sem lehet pótolni. Szükségesek a test leiépítésé­hez, az elhalt sejtek újjáképzo- déséhez, hormonok és más fon­tos anyagok képződéséhez. A fehérjéktől függ az energia, ezért táplálékunknak elegendő fehérjét kell tartalmaznia. Leg­bőségesebb fehérjeforrás a tej, tejtermékek, hús, tojás, krump­li, gabonaszemek, hal és a hü­velyesek. , jténhidrátokra rendkívül nagy szüksége van a szervezetnek. Ezek fej­tik ki a hőt, az energiát. A szervezet által végzett mun­ka nagy mértékben a szénhid­rátok számlájára történik. A szénhidrátokhoz tartoznak az összes cukor- és keményítőfé­lék^ Á sványi sókat állandóan fel kell vennie a szervezet­nek, hogy összes funk­cióit teljesíteni tudja. Legfon­tosabbak: alcium és foszfor nagy szerepet játszanak a csontképzódésnéf, fogak fejlődésénél, fontosak az ide­gekre és izmokra. Kalcium ta lálható a tejben és zöld főze­lékfélékben, foszfor a gaboná­ban, húsban, tejben, tojásban és dióban. V as, a vér oxigént tartal­mazó anyaga, nyilvánva lóan Igen fontos a szer­vezetre, Hiánya vérszegénysé' get idéz elő. Vasat tartalmaz a máj, spenót, fejessaláta, pa­radicsom, káposzta, hal, gabona, tojássárgája. •-ÍJ . IS „NY'LONCSATT“: A hosszú haj nem divat, j de azért, akinek a rövid haj nem áll jól, nem kell, hogy levágassa a haját. A divatot min- ; denben csak mértékletesen szabad követ- i nünk, v. i. ki kell választanunk azt, ami jól l áll. A hajviseletre ez duplán vonatkozik. Mit sem ér a legdivatosabb frizura, ha nem áll jól, elrontja egész megjelenésünket. Épp ezért kell nagyon vigyázni a frizura megválasztásánál, tóként arra, hogy ne öre- > * s>. gítsen. A kontyot, ha nem is a legújabb di­*”• .......Ä vat, azért viselik, de bizony öregít. Ezért fiataloknak csak abban az esetben ajánljuk, ha nagyon jó! áll (ami igen ritka). A leg­újabb frizura fő vonala, hogy a homlokba van fésülve (fenti képünk). A másik ké­pünkön egy általánosabb frizurát mutatunk be. ez viszont a legtöbb fiatal lánynak jól áll. A frizurákat küldjük még „SZŐKE LÁNY"-nak és „ÁGľ'-nak is. . W / ™ 1915. MÁRCIUS 22-én öt hó­napi hősies védekezés után, éhínség folytán megadta ma­gát az oroszok által körülzárt Przemyst, a monarchia legna­gyobb erődjének helyőrsége — jegyezték fel az akkori törté­netírók. Tízezredmagával fog­ságba vándorolt Konta Boldi­zsár is, a 72-ik gyalogezred közlegénye. Özvegyember volt már, amikor otthon ráadták a „közös" mundért, kiskorú fiát szomszédja gondjaira kellett bíznia. Mert Konta Boldizsár­nak menetelnie kellett kelet­jeié ... ... Krasznojarszk, kelet-orosz város, Szibériának Jenisszej nevü‘kormányzóságában, a Je­nisszej és Krasznaja Jarka ösz- szefolyasánál... — olvasta földrajzkönyvében a kis Konta, amikor apjától megérkezett az első és egyúttal utolsó tábori levelezőlap. A végtelen kiter­jedésű Oroszországban közben különös hírek keltek szárnyra,, amelyek eljutottak Krqszno- jarszkba is, az ország legna­gyobb fogolytáborába. Éhezőé, fázva, lerongyolódva, kétség és remény közt lesték a szórvá­nyosan érkező híreket a hadi­foglyok, akiknek száma egye­dül ebben a táborban megha­ladta a százezret. 1917. októ­ber 25-én azután világgá mennydörögték az Auróra ha- jóiitegei a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom kezdetét. Az egyik reggelen ágyúzás zajára ébredtek a hadifogoly­tábor lakói. A lövegek fejük fölött süvítettek, akárcsak Przemysl ostroma alatt. Meg­indult a nyugati tőkés hatal­mak intervenciós szóidat er,zká- ja által támogatott ellenforra­dalom, amelyet Szibériában Kolcsak irányított. — Konta Boldizsár közlegény, aki nem volt hajlandó újból verbuvál- tatni magát se a cárért, se a királyért, felhasználva a zűr­zavart többed magával kitört a táborból és megszökött. — Ennyit sikerült megtudnia apja addigi sorsáról a közben fel­cseperedett Konta fiúnak pedig az életét. Mielőtt kiszen­vedett, borzalmas kínokban fetrengő bajtársa révén üzene­tet küldött számomra. Arra kéri — úgymond — fiát, gyújt­son elhalálozása napjának év­fordulóján mindig egy kis mé­csest annak jeléül, hogy nem felejtette el idegen földben nyugvó apját és hogy megem­lékezzen a \iagy eszméről, amelyért az az életét áldozta: az egyén és a népek szabadsá­gáért, a proletariátus végső győzelméért. Konta Boldizsár ugyanis 1919. október 25-én hánya le szemét, pontosan két évvel a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom kitörése után. AMIKOR TUDOMÁST SZE­REZTEM ÉDESATYÁM UTOLSÓ ÓHAJÁRÓL — folytatta Konta — minden évben eleget tettem szerény kívánságának. Mivel pedig az emlékezetes október 25-e a mi naptárunk szerint november 7-re esik, á közbe­eső napok valamelyikén mindig ellátogatok Bratislava egyik legszebb fekvésű temetőjébe, a Csalogány-völgybe. Első világ­háborúbeli egyszerű orosz ka­tonák sirjqra bukkantam ott, akik mint hadifoglyok szintén idegen földben porladoznak. Inkább a hadifogságot válasz­tották, alighanem ők sem akartak harcolni a cárért. Épp­úgy rájuk kényszerítették a katonazubbonyt, mint atyámra. Az elhunyt orosz bajtársak egyikének születési adatai a sírfelirat szerint hajszálra egyeznek édesapám adataival, amiért is, mintegy jelképesen, ott szoktam meggyújtani egy kis mécsest már harmincöt év óta, azaz ... — Azaz, csak harmincnégy éven keresztül, mert ez idén — őszintén szólva — egysze­rűen megfeledkeztem róla. Fe- ledékenységémét nem akarom mentegetni üres kifogásokkal már csak azért sem, mert ez idén éppen halottak napjára esett munkaszünetem, amikor ■elég időm lett volna, no meg a virágot vásárló rengeteg nép láttán is eszembe juthatott volna kötelességem. Vagy ta­lán azt hozzam fel védelmem­re, hogy harmincöt év alatt a legfájóbb seb is beheged? Nem tudom... — így már csaknem beeste­ledett, mire észbe kaptam és mégis elindultam az őszi ködbe borult Oszmolov úton a csalo­gány-völgyi temetőbe pótolni mulasztásomat. A legtöbb sír­hanton már ott pislogott egy, két, három vagy több gyprtya, egyébként az alkonyat vívta élet-halál harcát örök ellenfe­lével, a rézsútoson eső, fáradt napsugárral. Halálos enyészet nős, összerezzent és zavartan forgatta kezében a gyufaskatu­lyát. Helyette a kisfiú vála­szolt gyermeki őszinteséggel: — Bácsi kérem ..., kérem, ne tessék haragudni, de olyan szo­morú volt ez a sír világosság nélkül. — Hiszen már minde­nütt égnek a gyertyák! Megszégyenítve meredtem a kis gyertya lángjába, amely vádlóan imbolygott az esti szélben. Igazad van — böktem ki végre gépies helyesléssel — már mindenütt égnek a gyer­tyák, csak ■.. Amikor a leány észrevette zavaromat, nekibátorodott és mesélni kezdett: — Nagyapa sírjára nem vi­hetünk mécsest, messze innen mm az eltemetve, tetszik tud­ni? Apuka mesélte, hogy ami­kor az első háború volt, beállt vöröskatonának és ott esett el szegény valahol Oroszország­ban ... Nem emlékszem, mi a neve annak a városnak. Vet­tem hát egy gyertyát és ide tettem az orosz katona sírjára, párája terjengett a krizanté­mok tengere fölött, fanyar illa­tuk egybeolvadt a sercegő viaszgyertyák édeskés szagá­val. Zsebemben az elkésett mé­csessel közeledtem a számomra oly meghitté vált orosz kato- nasirhoz, ahol legnagyobb meg­lepetésemre két gyermek kör­vonala. bontakozott ki a sötét­ségből. Közelebb érve megfi­gyeltem, hogy egy serdülő korú leány meg egy kisfiú gyufával bajlódnak a sír körül. Kezükkel gátat formáltak a szél ellen és sikerült meggyujtaniok egy pi­cike fehér gyertyát, amelyet gyöngéden a sírkőre helyeztek. . - ODALÉPTEM TEHÁT AZ ISMERETLEN GYERMEKEK­HEZ és megtudakoltam, miért gyújtanak gyertyát egy szá­mukra bizonyára idegen síron? A leány, mint a tett énért bü­amely csakugyan oly elhagya­tott volt világosság, nélkül. Bi­zonyára ott is akadnak gyer­mekek, akik gyertyát visznek nagyapa sírjára, ugye? SZERETTEM VOLNA MEG­KÖSZÖNNI, úgy szerettem volna valami szépet, valami nagyon szépet mondani, de tor­kom összeszorult, nem jött ki hang a számon. Csak álltam ott lehorgasztott fejjel, szót­lanul, könnyesen . .. Mire újból felnéztem, a kisfiú csodálkozó nagy szemével találkozott te­kintetem, amelyek mintha azt mondták volna: — Ne sírj, bá­csi, hiszen én se sírok már, lá­tod? És csak egészen halkan, ta­lán inkább magamban mond­tam: — Köszönöm, gyerekek! K. H. TTTHlUiUrim* Krasznojarszkból hazaszállin- gozó hadifoglyoktól, amikor elült a nagy vérzivatar, az első világégés. CSAK JÓVAL KÉSŐBB — mondja el most saját szavaival a ma már deresedő „fiatal“ Konta — 1925-ben találkoztam össze Bratislava környéki mun­kahelyemen egy félkarú aggas­tyánnal, aki 1919-ig vállvetve harcolt apámmal az oroszor­szági ellpnforradalmárok ellen. Mindketten a nép gyermekei voltak, a félkarú mint,kertész, apám mint gazdasági cseléd tengette azelőtt életét. Mi sem természetesebb tehát, hogy szökésük után azohnal kapcso­latot igyekeztek teremteni a szovjet hadsereg oldalán har­coló nemzetközi katonai alaku­latokkal, ami tömérdek szen­vedés és nélkülözés árán vég­re sikerült nekik. — A sors kifürkészhetetlen szeszélye folytán azonban ép­pen az utolsó ütközetek egyike vált mindkettőjükre nézve vég­zetessé: az idősebbik otthagy­ta bal karját, szegény apám ISMERIK A BONNI „OLCSÓ ATOMBOMBA“ ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TITKÁT Manfred von Ardenne professzor, Sztálin-díjas és Nemzeti-díjas híres atomfi­zikus, a drezdai atomkutató intézet vezetője a rádióban nyilatkozott a frankfurti „Degussa“-üzem „titkos“- nak nyilvánított eljárásáról, amellyel Adenauerék az. úgynevezett „olcsó atom­bombát“ szándékozzák elő­állítani. Ardenne professzor, aki a Szovjetunióban tíz évig végzett kutatómunkát, kijelentette, hogy a NDK szaktudósai az „államtitok­nak“ bejelentett nyugatné­met gyártási mód legkisebb részleteit is ismerik. Ez az eljárás Steenbeck profesz- szortót, a NDK-ban jelenleg működő szakembertől ered, aki több német atomfizikus­sal együtt a Szovjetunióban végzett kísérleteket. Mun­katársai közé tartozott Dr. Gerold Zippe is, aki most a frankfurti „Degussa“ szol­gálatában szerenté haszno­sítani Steenbeck eljárását. A SZOVJET TUDOMÁNY SIKEREI A maga nemében egyedül­álló műtétet hajtott végre Szvjatoszlav Fjodorov szem­orvos Lena Petrova diáklá­nyon. Plexiüveggel helyet­tesítette páciense szemlen­cséit. A lány egy héttel az operáció után 50 °/o-ra, to­vábbi 12 nappal később 70 %-ra nyerte vissza látását, néhány nappal később pedig teljesen egészségesen távo­zott a kórházból. A Stockholmban megtar­tott Nemzetközi Űrhajózási Szövetség konferenciáján nagy érdeklődést keltett A. A. Mihajlov, szovjet akadé­mikus, a pulkovoi csillag- vizsgáló igazgatójának elő­adása egy részletes Hold- átlasz elkészítéséről. Mihaj­lov professzor bejelentette, hogy a harmadik Lunyik negyven percig fényképezte o Holdat és a felvételeket két ízben sugározta televí­zió segítségével a Földre. Bizonyos atmoszférikus és légi zavarok következtében csak kilenc negatív jutott el céljához. Ezek közül hár­mon felismerhető a Hold felületének 231 jól megkü­lönböztethető eleme. 190 részletet csak két-két fel­vétel árul el tisztán és 57 részlet csak egy-egy képen látható. Az egyező részletek elemei alapján a "Szovjet- ■ unióban elkészítették és forgalomba is hozták az új részletes Hold-atlaszt. Ukrajnában, Záporozsje vidékén új, dús vasérctele­peket tártak fel. Rövidesen hozzáfognak 4 hatalmas vasüzem építéséhez, melyek mindegyike évi hat millió tonna nyersvasat termel majd. 1965-ben Ukrajna több vasat fog termelni, mint Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Svédország együttvéve. Gorkijban vízrebocsátot-, ták a világ első nagy két-' törzsű hajóját. A folyami] jármű 600 tonnányi átüti szállíthat, melyet nem a' hajó belsejében, hanem a; széles fedélzeten helyeznek1 el. A hajó mindkét törzsébe' egy-egý távvezérlésű hajó­müvet építenek. SZOVJET MÉRNÖKÖK GUINEÁBAN A Szovjetunióból 40 vas­útépítő szakember indul e napokban Guineába. Felada­tuk az ország vasútvonalai­nak korszerűsítése. Az egy­kori francia gyarmati ható­ságok annyira elhanyagol­ták a Konakry és Kankan közötti 600 km vasútvonal karbantartását, hogy a köz­lekedés jelenleg igen koc­kázatos. A szovjet mérnö­kök öt hónap alatt dolgoz­zák ki a vasútvonal korsze­rűsítésének leggazdaságo­sabb megoldását, kiküszö­bölik a veszélyes szakaszo­kat és kicserélik az elavult berendezéseket. CJ IFJOSAG — a CSISZ Szluvákial Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postaliók 30 — Főszerkesztő Szőke József. — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne Ól, Bratislava, u). Nár. povstania 41. Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. K—13*01273

Next

/
Thumbnails
Contents