Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-12 / 28. szám

J ~ ~ —-----­„CSIPKERÓ­ZSIKA“: Kér­jük, tírja meg részletesen, merre húzódnak a ráncok és hogy csak a szeme körül rán­cos-e a bőre. „KIS CSACSI“: Többször ír­tunk róla, hogy hajfestést szakemberre kell bízni. Most, ha már egyszer elbabrálta a haját, ne csináljon semmit, mert még jobban árthat, várja meg, míg lenő a haja és ezután egyszer s mindenkorra eléged­jék meg az eredeti hajszínével. „HAMUPIPŐKE“: írja meg, hogy tulajdonképpen milyen az arca, pattanásos vagy szeplős- e, hogy tanácsot adhassunk. Ha egyedül nem tudja megállapí­tani, kérdezzen meg valakit és úgy írja meg. „FÜZFAVIRÄG“: Bizony, hi­bát követett el a krém haszná­latával. Amint arról már több­ször írtunk, zsíros arcbőrt kré- mezni nem szabad. Furcsa azonban, hogy a krémtől’ arca száraz lenne. Mindenesetre, egy közeli számunkban ismét kö­zöljük a zsíros arcbőr kezelési módját. „HILDA“: Húsz éven alul csak akkor kell krémet hasz­nálni, ha arra szükség van, vagyis látni lehet, hogy az arc­bőr ráncosodni kezd. Később, húsz éven felül, minden eset­ben ajánlatos a krém használa­ta, mégpedig a ráncosodás megelőzésére. Nem tudjuk, mi­lyen foltos az arca és milyen krémmel keni, de ha tényleg jót tesz a bőrének, csak hasz­nálja. Az, ha valaki túl fiatal korában ok nélkül össze-vissza használ mindenféle krémet, púdert, megárthat az arcbőr­nek. Ha azonban mértékkel és azt használja, amire szüksége van, csak javára szolgálhat. „NYITR AMENTI KISLÁNY“: Nem létezik, hogy barátnője haja nem nő, amióta levágatta. Talán megbánta, esetleg nem áll jól, és annyira türelmetle­nül várja, hogy gyorsan nőjön, hogy a normális növést nem veszi észre. Miután a zsíros hajjal nem­régen foglalkoztunk, kérjük, írja meg részletesen, mire sze­retne választ kapni ezzel kap­csolatban. „SZŐKE SELYMES HAJ“: Va­lóban nem ajánlatos a terhes­ség ideje alatt tartóst csinál­tatni, mégpedig azért, mert nem tart. A haj nagyon érzé­keny és reagál a szervezetben végbemenő minden változásra. Ha már megcsináltatta, legyen nyugodt, más baja nem történ­het, minthogy nemsokára ismét sima lesz a haja. (Feltéve, hogy a tartóst rendesen csinálták.) Az étkezésről általában (Folytatás) A gyümölcsök közül az almát, körtét haraphatjuk, vagy miután lehámoztuk, ! szeletekre vágva esszük, í Otthon is késsei-villával I esszük a dinnyéket, hogy megszokjuk így, mert ha I valahol megkínálnak vele, nem illik harapni. Tudnunk kell azt is, hogy a kávéskanál csupán a kávé I (ill. más ital) keverésére I szolgál és nem arra, hogy I kanalazzunk vele. Miután az I italt megkevertük, a kiska- I nalat a csészealjra tesszük ^ és a folyadékot kiisszuk. Ha I forró, megvárjuk, míg kihűl. : Nem szürcsölünk, hanem ^ rendesen iszunk. Vigyázunk § arra is, hogy minél hangta- lanabbul helyezzük vissza a csészét a tányérkára. A ^ csésze fülét három ujjunk­kal (hüvelyk, mutató és kö- ^ zépső) úgy fogjuk, hogy uj- ^ jaink összeérjenek és nem húzzuk át egy ujjúnkat sem a csésze fülén. Sokhelyütt szokás kenye­ret aprítani a levesbe. Nos, aki ezt megszokta, valószí­nűleg szereti, nem akarjuk tehát megfosztani élvezeté­től, de figyelmeztetjük, hogy ezt csakis családi körben tegye. Ugyancsak nem illik a tányért kenyérrel kitörül­ni vagy az utolsó falatot úgy tenffi szájunkba, hogy lehajolunk a tányérhoz és úgy toljuk bele a maradé­kot. Előfordul, ha egy kézzel eszünk valamit, hogy az utolsó harapást nem tudjuk ügyesen felvenni a villára ill. kiskanálra. Semmi esetre sem szabad kezünkkel segí­teni, vagy amint említettük, a szájunkba kaparni. Ha nem sikerül felvenni, inkább gyakorlattal ezt egyszer s gyakorlattal ezt egyszers- mindenkorra kiküszöbölhet­jük. (Folytatjuk) %d«wuiR(v» házasságokhoz. Az első fel­sőrészének anyaga csipke, ugyancsak esipkebetét van a plisszírozott szilonszok- nyán is. A ruha spicces ki­vágása masniban fejeződik be. A másik ruha anyaga brokát, nehéz csipke vagy taft, nagyon egyszerű, de elegáns. Ugyancsak nagyon egyszerű és elegáns a har­madik modell is. Csipkéből H. MÁRIA: Nem írta meg, hova megy brigádra és milyen munkát fog végezni, tehát csak nagyjában adhatunk tanácsot. Fő ruhadarabja a munkaruha lesz, s ez akár mezőgazdasági, akár ipari munkánál, nadrág legyen. Lehet egy hosszú — esetleg kantáros — nadrág vászonból és egy rövid (mező- gazdasági munkához). Összesen 6-8 tarka, színes blúzt és trikót vigyen, továbbá 3-4 mosóruhát, ebből az egyik elegáns legyen (pl. vászon, piké, stb.), rossz idő esetére egy szoknyát, puló­vert és egy kuligánt vagy kar­digánt. Vigyen még melegítő együttest és fürdőruhát. Ne feledkezzen meg a fejkendőről és eső- vagy ballonkabátról. Vigyen egy kényelmes cipőt (amiben dolgozik majd) és egy jó szandált. Hálóingeket ne vi­gyen, hanem pizsamákat, (le­hetőleg sötéteket). Túl meleg idő esetében a rö­vid nadrágban és blúzban, kü­lönben a szoknyában, blúzban és kuligánban utazzon. Miután nem tudjuk hol lesz — tartozékokat illetően nem tudunk tanácsot adni. Ügy vél­jük, elég lesz, ha fonott vagy műanyagból készült kosarat visz magával. SZ. GIZELLA, SZ. ANNA, „ELVIRA“, BOLDOG MENY­ASSZONY és „VERONIKA“ kérésére közlünk menyasz- szonyi ruhákat. Az itt közölt három menyasszonyi ruha közül választhatnak, mind szép és elegáns és megfelel a nemzeti bizottságon kötött BAKULÄR MÁR­TA kérésére tele­víziós készülék alá alkalmas térítőt közlünk. Reméljük ez megfelel, elő­nye, hogy tetszés szerinti méretben készíthető. A min­tát a leszámolható rajz szerint üres és tömött lyukaes- kákból készítjük. ic: n S B 5 i 35 if*-1 .X-?■ W:jj í® S-H i • t*. 8 s ff jsjl jp;: 3 * .. ::: 'V 5; ±zz it*­::: H tz: T1* JL * ľ T 1 _ ­-2 t _. ... .:±C * __-j • + ti' ľ 4 3 11 ö i*' :!É Sí W lí ii __4 * IT­■ V--­JÖ ■» j+f itj ji [!■ i ♦ [3 pí 1 £ - ■ :p ii Ä _i i ,4-15 EZ: 1 1 + 1 1, ♦ ▼ It l-\ n n s; Eii iz\ ffM B: i;-i­- ♦ . fii || Éi- j $tJÍ \l\í :i:- - JĹ ▼ .J ’ £ ‘ S3 L. tti |;j-~pj Síi SSír i t p| tT1 •N H _ fii j*!­‘íí ü B ffl .. X Üt 5 Z‘. ::: ■5 SS 5--­_ti I: 3 1 „PRAKTIKUS“: Ha a mosó- ruha elegánsan van megvarrva, nyugodtan viselheti elegáns ruhának. Pettyes vászonruhá­jára az első két modellt küld­jük. Ha nagyon nyáriasat, ki­vágottat akar, úgy az elsőt válassza, de a második is na­gyon praktikus és szép. Ugyan­ezt a két modellt küldjük „ILDIKÖ“-nak kázsmér anya­gához. Ha az első ruhát vá­lasztja, a díszítés piros, a má­sodik esetében pedig a plaszt- ron krémszínű legyen. Az első fiatalosabb, inkább azt csinál­tassa. Többi kérdéseire hama­rosan válaszolunk. „LENKE“: Szó sincs róla, hogy a sötétkék-fehér csíkos öreges, fiataloknak nem való. Nagyon szépen, fiatalosan meg lehet csináltatni. Nézze meg a 3. modellt, milyen szép sö­tétkék-fehér csíkosból, piros­fehér pettyes bordűrszerű be­tétekkel. A kivágás a vállakat szabadon hagyja, de kis kimonó- ujjban végződik. „SZERETŐ SZÍV“: Ha még nem vettek volna egymásnak kölcsönösen ajándékokat, elég lenne egy csokor virág. A hely­zetnél fogva azonban egy kilós doboz finom bonbont és egy csokor virágot ajándékozzon a lánynak. „SZÖSZKE“: Igaza van, tán­con kívül idegen fiúval megis­merkedni nem illik, csak ha valaki bemutatja. A tánc az ki­vétel, akkor felkérhet fiú is­meretlen lányt is táncolni. Hogy azután miről beszélget­nek, arra nincs előírás. Külön­ben is, látnia kell, hogy a fiú őszintén beszél-e a szerelemről vagy sem. Lehet, hogy valóban első látásra megtetszik a fiú­nak és akkor nem baj, ha ő ezt meg is mondja. Csak ezért el­utasítani egy fiút, annak nincs értelme. Különben mást nem mondhatunk, minthogy egy ko­moly fiúismeretséget nem le­het sem siettetni, sem elősegí­teni. (Legföljebb azzal, hogy minél többet jár társaságba). Legjobb, ha nem gondol rá, hogy már komoly udvarlót sze­retne. Sosem lehet tudni, mikor és hogyan ismeri meg az „iga­zit“. Sokszor egy közömbösnek vélt bemutatásból fejlődik ki a komoly ismeretség, esetleg házasság. De ne gondoljon az ilyesmire minden alkalommal, amikor egy férfit megismer. S ha eljön az „igazi“, maga is meglepődik majd, mennyire nem gondolt erre, amikor meg­ismerte. *•* # ä ) í é i é i A vasalást sokan a nehéz munkák közé sorolják. Egyrészt azért, mert huzamosabb ideig állni igen fárasztó, (bár ezen könnyen lehet segíteni, hiszen készül magasan csukódó nyakkal. A szilon menyasszonyi ruhát nem tartjuk nagyon megfelelőnek, sokkal szeb­bek a tartalmas anyagok, mint csipke, brokát. A ruhákhoz kis fátyolt vagy kis kalapot viselünk. „Nehéz" nntiból-IM ülve is lehet, sót ajánlatos is vasalni, szokás kérdése az egész), másrészt pedig magát a vasalást nehéz műveletnek tartják. Nos, csak annak nehéz, aki nem „tud" vasalni. Meg kell tehát tanulni. És miután tanul­ni sosem késő, tartsuk magun­kat az alábbi szabályokhoz. Nem bánjuk meg, a „rettegett" vasalás szórakozássá Válik szá­munkra. Hogy könnyen és szépen va­salhassunk, már a kötélről való LESZEDÉSNÉL kell vigyázni a ruhára. Nem szabad össze-vissza, rendetle­nül bedobálni a kosárba, hanem szépen összehajtogatva bele­tenni. Az is fontos, hogy minél előbb vasaljuk, mert a hetekig, hónapokig „pihentetett" fehér­neműt már nehéz szépen kiva­salni. Az ELŐKÉSZÜLETEKRE, ill. a vasalóhelyre is kellő gon­dot kell fordítanunk. Az asztal ne legyen sem magas, sem ala­csony, ez u. i. az első feltétele annak, hogy hamar ki ne fá­radjunk. Legyen egy pokró­cunk, amit csakis vasaláshoz használunk, ezt terítsük le egy sima vászondarabbal (ami szirt­ién csak erre való), úgyhogy a vasalóhely teljesen sínig le­gyen. A vászondarab elég nagy legyen, úgyhogy a pokrócot teljesen befedje. A felénk eső részénél hajtsuk a pokróc alá, nehogy ide-oda csúszkáljon. A vasalót, megfelelő tartóra téve az asztalra tegyük, és ne pl. konyhaszékre, mert a gya­kori fel-leemeléssel fölöslege­sen fárasztjuk magunkat. A ruha rendes BESZÖKTETÉSE, ill. spriccelése, szintén fontos. Ajánlatos mindig néhány órá­val előbb (esetleg előző nap) bespriccelni, mégpedig egyen­letesen, nehogy az egyik helyen valóságos tócsa legyen, máshol meg száraz maradjon. Spricce- lés után a ruhát szorosan ösz- szehajtjuk (jobb mintha csa­varjuk), miközben a hajtásokat kisimítjuk. Ha mindezen „előfeltételek­nek" eleget tettünk, hozzá­kezdhetünk magához a vasa­láshoz. Forró vassal dolgozzunk (vászonnemüeket, tehát fehér­neműt), mert csak meleggel nem lehet rendesen vasalni. Különösen a kezdő vasalók fél­nek, hogy a ruhát elpörkölik. Ha a vasalót nem hagyjuk el- tüzesedni, v. i. állandóan vasa­lunk vele, (a vasalást bekap­csolt vasalóval csak annyira szakíthatjuk meg, amennyi időt egy-egy darab összehajtása igényel, s akinél az lassabban megy, jó, ha inkább kikapcsol­ja ) nem történhet baj, de vi­gyázzunk, mert ha csak egy picit is mozdulatlanul hagyjuk, könnyen pörkölés lehet a vége. Ha mégis megtörténik a baj, csepegtessünk rá hagymalevet és hagyjuk megszáradni, azu­tán kimossuk. Ha a pörkölés nem túl erős, egy kevés sóval vagy ecettel is eltávolíthatjuk. A VASALÓT ne nyomjuk, ne erőlködjünk, mert ez valóban fölösleges. Maga a vasaló elég nehéz ah­hoz, hogy kisimítsa a ruhát, elég, ha — miközben bal ke­zünkkel a ruhát igazítjuk — könnyedén vezetjük. (Folytatjuk) ŰI IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákia) Központi Bizottságának Lar Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákia) Központi Bizottságának kiadór’vatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 - Postafiók 30 - Főszerkesztő Szőke József. - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania 4L Előfizetés egy évre 3LŽ0 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. K-09*01277

Next

/
Thumbnails
Contents