Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-01 / 44. szám

„GESZ TENYEBA RNA“: Az itt közölt kosztüm fiatalos és jól kihasználható. Vastag szövetből készül — lehet kockás, spriccelt — ősszel, kora tavasszal viselhető, és begombolható teddyber béléssel egész télen viselheti. Tehet rá kis szőrme- gallért is, de nem fontos. Szép öltözéke lesz, ha az anyaghoz illő színből egy szövetblúzt csináltat.

„KÍVÁNCSI VAGYOK“: Tévedés, hogy a kisestélyi nem kihasználható, s tévedés az is, hogy csak egy télen lehet viselni. Kisestélyiben nemcsak színházba, hangversenyre mehet, hanem táncos szórakozóhelyre, mulatságba, sőt még bálba is. A kisestélyi annyira divatos és elterjedt, hogy kezdi kiszorítani a nagyestélyi ruhákat. Az idei szezon legnagyobb kisestélyi divatja a bársony. Lehet szilvakék, zöld, bordó, de a legdivatosabb és persze legelegánsabb és nem utolsó sorban legpraktikusabb a fekete. Egy fekete bársony kisestélyit évekig viselhet, mindig divatos és elegáns lesz Maga a bársony annyira szép és jól öltöztet, hogy a legegyszerűbb fazont ajánljuk. Nemsokára közlünk modelleket.

■y................ > ... .

Mit mikor, hová?

A jólöltözöttség első feltétele, hogy tudjuk, mit — milyen öltözéket — mikor kell viselni. Elegánsabban megjelenni ott, ahol ez nem szükséges. épp olyan hiba, mint sportosán öltözni oda, ahová elegáns ruha való. Ez azt jelenti, hogy nem veszünk fel kockás szoknyát vagy sportpulóvert táncolni vagy színházba, nem megyünk kisestélyi- . ben a moziba, sem pedig reggel a tejért vagy zöldséget vásárolni nem megyünk vadonatúj, elegáns kabátunkban, különösen, ha az halványrózsaszín vagy világossárga. Ez utóbbi bizony gyakran előfordul. S a hiba nemcsak az. hogy a kabát könnyen bepiszkolódhat, hanem: elegáns kabáthoz elegáns cipő, táska, s más tartozék illik. Az elegáns kabát bizony sokat veszít eleganciájából, ha harisnya nélkül vagy zoknival, kitaposott cipővel, bevásárló táskával, kesztyű nélkül viseljük.

Ugyanígy fölösleges pl. egy kimondottan elegáns táskát (retikült) vinni, ha egyszerűen bevásárláshoz vagyunk öltözve. Ilyenkorra a bevásárló táska való.

Általában délelőtt mindig egyszerűbben, sportosabban öltözünk, mint délután és este. Sportos kosztümhöz. kabáthoz, lapossarkú vagy félma- gassarkú cipőt viselünk, míg az elegáns öltözék, ruha, kabát vagy kosztüm magassarkú cipót kíván.Ha egészségi okokból magassarkú cipőt nem viselhetünk, a lapossarkú fazonjának elegánsnak kell lennie.-„Kékszemű barna kislány": A lehető legnagyobb hibát csinálja, amikor haját mosóporos vízben mossa. Hogy is juthat ilyesmi eszébe? A mosópor szódát tartalmaz, ami a legnagyobb méreg a hajra nézve. így nincs ok a csodálkozásra,' ha haja tönkremegy. Most, miután a bajt már megcsinálta, nem segíthet másképpen, minthogy haját a lehető legrövidebbre vágatja és csakis tojássárgáNem egyszer halljuk megjegyezni régi ruhákra: kabát

alá jó lesz. Ezen nincs semmi furcsa, így is van. Ha sétálni megyünk, s nincs szándékunkban sehová sem bemenni, fölösleges elegáns, új ruhát venni a kabát alá. Egyre azonban vigyázni kell. A ruha lehet régi, de mindig olyan állapotban, hogy ha esetleg útközben kedvünk szotťvan bemenni a moziba vagy találkozunk egy ismerőssel és az behív magához — a kabátot mindig levehessük.

Nagyon csúnya, ha kabát alá piszkos, gyűrött, túl szűk vagy bő ruhát veszünk, szoknyát biztosítótúvel összetűzzük, stb., azzal, hogy: „úgysem veszem le a kabátot“. Nem beszélve arról, hogy ilyen ruhában sehol, tehál otthon sem tartózkodhatunk. Otthonra rendes otthoni ruha való, amit erre a célra csináltattunk vagy vettünk. Ezt a rendes otthoni ruhát sem szabad azonban kabát alá viselnünk Nem szép látvány, ha valaki leveszi a kabátját, s alatta pl. flanell ruha, vagy még elrettentőbb! — pongyola van! Ez annál visszataszítóbb, ha a flanell ruha ráadásul ki is lóg a kabátból.

javai mossa, minden más mosószer nélkül. (Langyos vízzel öblíti le.) Ha haja rendbejött, elhagyhat ja a tojássárgás mosást, helyébe finom minőségű sampont használjon.

„Piros orr“ és „Mit tegyek“: A piros orrnak több oka lehet: vérkeringési zavarok, vér- szegénység, fagyás, idegesség, bélzavarok, stb.

Külső szépítő szerek keveset segítenek, az okot kell megállapítani és aszerint kezelni. Legjobb orvoshoz fordulni, de addig is tartsuk be a következőket: ne együnk pikáns, fűszeres ételeket, ne igyunk feketekávét (fehéret sem babkávéból), s ügyeljünk a rendszeres bélműködésre. Egyszer hetente kamilla fölött gőzöljük. Külső szernek ajánljuk: száraz krémmel bekenni az orrot és az arcbőr színénél egy árnyalattal sötétebb púderrel bepúderezni.

A lochnesi szörnyeteg titka, amely állítólag egy nem is olyan nagy skót tóban él, nem egyedülálló. Csodálatos vízi szörnyetegekről más országokból is hírek érkeznek és sok tudós foglalkozik ezzel a kérdéssel. Külföldön előszeretettel olvassák a szörnyetegekről szóló cikkeket és könyveket. Alábbiakban a legújabb adatokat közöljük a lochnesi szörnyetegről és az afrikai sárkányokról, a lochnesi szörny ikertestvéreiről.

NESSI- PERSONA GRATA — NEM AZ EGYEDÜLI A lochnesi szörnyeteg „titkát" még most sem fejtették meg a tudósok. Már több ízben le akarták „leplezni", a titokzatos Nessi- „személyiségét",

ahogy Loch-Ness legendáris lakosát nevezik. Azt mondják, hogy William Beebe az óceán mélységeinek meghódítója le akart ereszkedni a tó mélyére. Tervét azonban nem valósította meg, a tó vize rendkívül zavaros, úgyhogy néhány méter mélységben már alig lehet látni valamit Az angol tudósok már több ízben megkísérelték, de a végén lemondtak arról, hogy felkutassák a tó mélyét. Pedig elhatározták, hogy a tengermélységek mérésénél alkalmazott önmiíködö berendezéseket használják fel.

A szakkörök jelenleg ott tartanak, hogy nem tagadják Nessi létezését. Doktor M. Barton a híres angol zoológus ez év februárjában cikket közölt, melyben a tanúkihallgatások tudományos elemzése alapján megállapította, hogy Nessi név alatt valószínűleg egy hatalmas páncél nélküli teknősbéka „bújik meg", amely életmódjával a történelemelötti korban élő plesiosaorosra emlékeztet.

A skót hivatalok Nessit „persona grátá“- nak siettek kijelenteni és azóta nem szabad megölni vagy kárt tenni benne. A tudósok reménye arra jogosít, hogy már a legközelebbi időben megoldják a természet egyik „leghangosabb" természeti titkátvagy talán az emberi fantázia szüleményének a titkát

a „lau" vagy „sipe/cue-nauta", „mokele-mbembe" vagy „ajlali" néven ismert vízi sárkányok története, amellyel sokat foglalkoznak a tudósok. Ha meg akarunk ismerkedni vele, akkor a hűvös Jakutszkból Afrikába kell utána mennünk.

VÍZILÓ-FALÓK

■f mikor Hans Schotnburg, /k az ismert német utazó 1907-ben Észak-Rhodé- ziában a Bangveoló tóig eljutott, azon csodálkozott, hogy ebben az ingoványokkal és sűrű nádassal körülvett tóban nem él víziló. Hiszen ott valóban ideális életkörülményekre találna. Észrevételét elmondta a helyi kísérőnek, aki elmesélte, hogy a tóban egy olyan ragadozó él, amely kipusztította a vízilovat. Huszonöt évvel később, amikor Schomburg nyolcadszor járt Afrikában, meggyőződött róla, hogy Bangveoló sziget környékén a víziló kipusztítása még mindig foglalkoztatja a lakosságot. Amikor a Dililo tóhoz érkezett (Kelet- Angoláján), ott is hallott valamit a „sipekve“ nevű állatról, amely kipusztitotta a vízilovat. Amikor Schomburg visszatért Németországba és elmondta a dolgot Kari Hagenbecknek, az azonnal hajlandó volt fedezni egy tudományos expedíció kiadásait. Hagenbeck már más utazóktól is értesült az ilyen szörnyetegek létezéséről. Nézete szerint dwnsaurosokról van szó, amelyek túlélték különös körülmények folytán az őskort. És mivel szerette volna bebizoTehát: ha otthonról sétálni is indulunk, gondoljunk rá, hátha betérünk valahová, vigyázzunk, nehogy kabát alatti ruhánk miatt kellemetlen helyzetbe kerüljünk.

*

Valószínűleg mindenki tudja de sokszor megfeledkezik róla, hogy a kötény nem alkalmas látogatáshoz. Vagyis: ha főzés közben beugrunk a szomszéd- asszonyhoz valamit megkérdezni, magunkon hagyhatjuk a kötényt. Ilyenkor azonban nem ülünk le, nem kezdünk beszélgetésbe, egyszóval „nem felejtjük ott magunkat“.

Másrészről viszont ne felejtsük el és ne legyünk lusták felvenni a kötényt mindenkor, ha arra szükség van, még akkor is, ha csak néhány percről van szó. Meglátjuk, így kevesebb lesz a tisztítani való a kifröccsent zsírtól, lecseppent mártásoktól. Ezalatt azt értjük, hogyha pl. az előre elkészített ételt befejezzük, kisütünk valamit, kössük fel a kötényt, még öt percre is.

N

essi titka tulajdonképpen azzal a kérdéssel függ össze, vajon lehetséges-e, hogy a földön özönvíz előtti szörnyetegek éljenek? A föld különböző vidékeiről, Ausztráliából, Üj-Guineából, Jakutszkból és Afrikából a kígyókhoz lyxsonló élőlényekről érkeznek hírek, amelyek elhatengeri ördög“ — három méter magasságban is tud mozogni.

nyitani. hogy ő a ritka és egzotikus állatok legnagyobb szállítója, a Bombeó tóhoz nagy expedíciót szervezett. A fő cél az volt, hogy élő dinosaurusok- kai térjenek haza. Az expedíció azonban nem érte el célját.

eiejantnagysűgú hüllőről, amely a faluhoz közeli ingoványokon élt. Parancsot adott ki, ha valaki megpillantaná, azonnal figyelmeztesse rá a királyt. Egyszer három izgatott ember azt mesélte, hogy látták a szörnyeteget, amint az ingovány szélén pihent. Megfigyelték, amint felállt és kúszva a vízbe bukott. Hosszú nyaka, kis feje volt és a lába pedig olyan, mint egy óriásgyíké. Levanica az ingoványhoz sietett, látta, hogy valami hatalmas, nehéz test fekszik a mocsár szélén, a parthoz széles út vezetett, és ott, ahol a szörnyeteg a vízbe ereszkedett, zavaros víz szökkent fel azokból a gödrökből, melyeket a szörnyeteg lába nyoma hagyott. Levanica azonnal hivatalos jelentést küldött Burocalendabe, Hardigó ezredesnek, az angol rendőrség főnökének, és arról értesítette, hogy „vagon nagyságú kígyó - fejű állatott látott, melynek nyoma 4—5 láb széles".

VADÁSZATOK

DINOSZAUROSZOKRA

y

ízözön előtti szörnyetegekről más helyekről is hírek érkeztek. A Victoria tóban angol tisztek zsiráf- nyakú állatot figyeltek meg, amelyet a négerek „launak“ neveztek. Grant az ismert afri- kakutató hasonló élőlényt látott a Nílus és a Drammond- Hay torkolatánál, a Njassza tóban. Stevens szerzsant pedig „tengeri kígyóval“ találkozott a Nílus felső ágánál.

Az afrikai sárkányokról szóló történet 1919-ben érte el tetőpontját, amikor az újságokban hírek jelentek meg arról, hogy egy dinoszauroszhoz hasonló élőlény megtámadott egy mérnököt, aki Belga-Kongóban a vasútépítésnél dolgozott. Azután kipusztított még néhány falut. Az egyik amerikai kutatóintézet állítólag öt millió dollár jutalmat ígért annak, aki élve vagy holtan kézre keríti a dinoszauruszt. Afrikába tömegesen dinoszaurusz-vadászok érkeztek. Egyidejűleg tudományos expedíciók is oda készülődtek. Az amerikai kutatóintézet hivatalos képviselője 1920. február 23-án a Times című lapban kénytelen volt de- mentálm a jutalom kiírására vonatkozó híreket.

1932-ben két hatalmas tudományos expedíció, egy svájci és egy amerikai, nyugat -afrikai útján újból találkozott egy

ei expedRftó vezetője is. Leírásai szerint az élőlény a hüllőkhöz tartozott, de nagyobb és veszélyesebb volt, mint a kro- kodílus vagy a víziló. A Csium- be folyó partján az ottani lakosság gyakran lát valami óriási állatot, és azt „libata"-nak nevezi. A svájci zoológusok is utánajártak, strichninnel meg- mérgezett malacot tettek ki csalétkiil a „libata" számára, de a yíziló húsa után, úgy látszik, ez nem jelentett számára csemegét. Doktor Monar 1932- ben ezt írta: Elméletileg kizártnak tartjuk, hogy még létezzenek a mezozoikus korszakban élő csúszómászók utódai. Afrikában azonban még sok olyan terület létezik, ahol eddig nem végeztek kellő kutatásokat.

ÉLHETNEK MÉG MA IS DINOSZAURUSZOK?

A

mint látjuk, a tudósok manapság is sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A kutatások eredménytelennek bizonyultak, s ezt az a körülmény is igazolja, hogy a történelem előtti szörnyetegek ritkán fordulnak elő, teljesen hozzáférhetetlen helyeken hatalmas mocsarak közepette.

Afrika nyújtja a legkedvezőbb életfeltételeket az őskori állatok számára. Éghajlata ugyanis lényegesen nem változott. Afrika olyan földrész, melynek túlnyomó részét majdnem ötszáz millió év óta nem öntötte el tenger. A geológiai változások, amelyeken ötven millió évvel ezelőtt mentek át a földrészek, Afrikát alig érintették. Szerencsésen elkerülte a jegesedési korszakot is, amely százezer évvel ezelőtt tönkretette Európa, Szibéria és Észak-Amerika melegövi növényzetét. A régen kihalt élőlények világából valószínűség szerint Afrikában tarthatták fenn a legjobban magukat, mert itt védelmet nyújtottak számukra az őserdők, lápok, sziklák, és az évezredek óta megállapodott időjárás. Mint egy természeti paleontológiái múzeumban, úgy élnek ott az őslények. Az okapi közép-afrikai emlőst századunk elején fedeztek fel Kelet-Kongó erdőségében. A zsiráfok családjához tartozik, amelyek valamikor Afrikában, Ázsiában, sőt Európában is nagy számban éltek, és sok millió évvel ezelőtt haltak ki. Csak az okapi maradt meg az őserdők rengetegében. Közép-Afrika nyugati tropikus erdőségeiben él a bongó, az egykori antilopfajták egyike, olyan csíkos, mint a zebra.

Felsorolhatnánk a harmadkom fauna Afrikában élő utódait, az őshüllőket, hiúzokat, vakondokat, szarvasokat, patás nyulakat, amelyeket Cuvier „miniatűr" orrszarvúaknak nevezett. N,

A német kormány 1913-ban Stein kapitány vezetése alatt kartográfiai és geológiai expe- . . .... díciót indított nyugat afrikai

gyatott tavak melyen vagy suru tartományaiba. A kapitány nem erdőségek közepette tanyaznak. hagyta figyelmen Ja ka_

Ausztráliában ott van a „bu- nip", a rendkívül bizonytalan formájú vízicsoda, Üj-Guineában pedig „a rau", a „stegosaurus" és a „brontosaurus“ „kevereke".

A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának jakutszki fiókjába levél érkezett Viktor Alekszandrovics Tverdohlebov- tól, a tudományos akadémia kelet-szibériai fiókjából, amelyben azt közli, hogy a Vorota tavon (az ojmjakonszki járásban ) a tó kellős közepén hatalmas ismeretlen élőlény bukkant fel. A víz felszínén világosan látták keskeny gerincét. A fején két szimmetrikus folt tűnt fel, valószínűleg ez volt a szeme. A szem közötti távolság legalább két méter volt.

Jellemző, hogy a találkozás a közeli Lalinki nevű tó mellett történt. A tó környékén élő emberek azt mesélik, hogy a víz fenekén titokzatos állat él, melyet a jakutok ördögnek nevezték el.

N. V Cserszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája jakutszki fiókjának vezetője szerint a jakutszki „csoda“ valószínűleg a delfinek családjához tartozik. Nem zárja ki azt a valószínűséget sem, hogy a titokzatos jakutszki élőlény az őslényekhez tartozik, amelyek 60—70 millió évvel ezelőtt lakták a földet. Sokkal gazdagabb

meruni lakosság körében elterjedt mendemondákat, „mohele- mbembe"-röl a fantasztikus szörnyetegről, amely rettegésben tartotta az egész környéket. Különböző vidékeken élő emberek teljesen egyformán írták le a szörnyet. Stein kapitány ezt irta: Az élőlény szürkésbarna színű, sima bőrű, hasonlít az elefánthoz, vagy egy bizonyos mértékben a vízilóhoz is. Hosszú és mozgékony a nyaka, csak egyetlenegy, de rendkívül hosszú foga van, és ez tulajdonképpen már nem is fog, hanem agyar. A farka hosszú és hasonló a krokodíluséhoz. A szörnyeteget csónakon nem lehet megközelíteni, mert felfordítaná és az embereket megöli. „Mokele-mbembe" a sziklás partok vízalatti hasadé- ka között él és növényi táplálékot keres magának. Megmutatták kedvenc ételét, a nagy fehér virágú „lianát", melynek gyümölcse az almára emlékeztet. A Somba folyó mentén ösvényt láttak, amelyen ez az élőlény állítólag tápláléka után járt.

K

amerun vidékéről is érkeznek hírek szörnyetegekről. A század elején Észak Rhodéziában a Zambézi folyó mentén a benszülöltek Baroceland nevű királysága feküdt. Levanica, a királyság kormányzója sokat hallott egy

hatalmas hüllővel, „amellyel szemben a kro- kodilus csak csecsemő." Az amerikai expedíció vezetője Kamerunban Ivan Senderson az ismert zoológus és író volt. Az expedíció tagjai

amikor csónakon félig elsüly- lyedt barlangok mellett haladtak el, egyszeresük azt hallották, amint a barlangból valami hatalmas test a vízbe ugrik. Csak a víz felszínén sikerült a „valamit“ látni, hatalmas hullámokat vert és azután a víz alá bukott. Hasonló titokzatos lényről ír doktor Monar a svájA világ legmagasabban fekvő

községében: A történelemben első ízben fordult elő az idén, hogy a tibeti Phari községben 4500 méterrel a tengerszint felett, gabonát és zöldségeket termesztettek. Phari, a világ legmagasabban fekvő községe, Jatunk és Lhassza között fekszik. Itt, a hófedte hegycsúcsok között épült községben, az évi legmagasabb hőmérséklet plusz 16 fok, a legalacsonyabb pedig mínusz 22 fok. Egész évben legfeljebb 70 fagymentes nap van ezen a vidéken. Az idén ősszel Phari lakossága vagy 30 hektáron rozsot aratott és krumplit termelt. Első ízben termeltek ezen a vidéken répát,

Vajon élhetnek-e egyes mezozoikus dinoszauruszok és tengeri hüllők? Sokan kételkednek benne, hiszen eddig még nem siL-uült egyetlen egyet se elfogni közülük és az ásatásoknál se találtak nyomukra. Ezért további kutatásokra és új érdekes felfedezésekre várunk.

parajt és egyéb zöldségféléket is.

Zajtalan szövőgép: Az idei dornbirni vásár szenzációja egy újfajta keletnémet szövőszék volt, amely az eddigiekkel ellentétben úgy dolgozik, hogy a szövet hosszanti és keresztszálai nem egymás mellett, hanem egymáson feküsznek, és azokat egy különleges varrógépfej speciális öltéssel fogja össze. Az újfajta szövőszék legjelentősebb tulajdonsága, hogy nincs rajta vetélő, miáltal jóformán zaj nélkül működik és jóval kevesebb üzemi balesetet okoz. Az új géppel óránként 156 méter szövet állítható elő.

OJ IEJOSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József. — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania 41.

Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszt) a Posta Hirlapszolgálata. K-20*01131