Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-25 / 43. szám

l’üi'dö'pv Wimm,, hödfrn, (út... A Jem is közönséges köd ez, mert amint a kétkerekű gépjármű belefúródik a tájra lapuló szürkeségbe, szinte úgy érezzük a párás levegőt, mint­ha szemerkélő eső csapna az arcunkba. S az embernek aka­ratlanul is úgy tűnik, hogy az átláthatatlan szürkeség minden őszi munkát tétlenségre kár­hoztatott. A riportanyaggal kapcsolatban az indulás előtt táplált reménység is olyan szűkre zsugorodik, mint a sűrű ködben a látóhatár. És a Gom­bai Állami Gazdaság helyi üzemegységének irodájában még a titkon táplált bizako­dást is megnyesegeti Kiss Sán­dornak, az üzemegység vezető­jének nyilatkozata: — Hát cudar az időjárás az őszt munkákra. Ezek után kissé kockázatos­nak érezzük, de azért feltesz- szűk a kérdést: — És hogyan állnak az őszi munkákkal ? — Hogyan ? — ismétli és nyújtja a kérdést az üzemegy­ség vezetője, a mindenki Sanyi bácsija, — hát kérem azt innen az irodából el sem hinné... S miközben ó az őszi mun­kák menetéről szóló legjrisebb adatokat kiteregeti előttem, én, — hogy nagy csalódás ne érjen — felkészülök a legrosz- szabbra. — Irodából így fest a hely­zet, — tolja elém Kiss Sándor a papírokat, — de ha van tü­relme megvárni a köd ritkulá­sát, akkor maid a helyszínen készíthet jegyzeteket a mun­kák állásáról. Belepillantok a vetési tervbe. Először azt veszi, észre a szem, hogy a talajelökészítés és a ve­tés tervezett ideje és a mun­kák valóságban történő elvég­zése között bizony különbség van. Méghozzá szembeötlő kü­lönbség. Hogy milyen? Egyetlen munkát sem húztak el a tervezett határidőig, azaz: az agrotechnikai határidő le­járta előtt földbe került a rep­ce, a rozs, az őszi árpa, hason­lóképpen az őszi keverék és október 10-ig az őszi búzának is több mint felét elvetették, de a talajt már az összes alá előkészítették. A vetés befeje­zése csak azért maradt pár nappal későbbre, mert közben az eső belekotnyeleskedett a számításba. Persze a tervezett időt így is megelőzték. Még sok mindennel eldicsek­szenek. Azzal is, hogy a kerté­álló. Hittner Gyula bácsi a mélyszántást szorgalmazza. Most ó a nappalos, mert a múlt héten társa, Szabó István volt: A trágyái még a keveröszán- tással beszántották, s most jó magágyat készítenek a cukor­répának. Távolabb a burgonya­földön már a vetőgép nyomá látszik. A kukoricatáblához igyekszünk. Mikóczi Mihály, a fiatal trak­toros, Varga Tibor. Kovács Ist­Most kell igyekeznünk, mert ilyenkor még élvezet a szántás — magyarázza Hittner bácsi. szetben egy csupa fiatal lá­nyokból álló csoport a szocia­lista munkabrigád címért ver­senyez. Az állattenyésztők na­gyobb részben fiatalok, de eredményeiknek már öreg a hírnevük, mert most is több mint 9 literes a napi tejhozam tehenenként, a sertések súly- gyarapodása' is szép, a híres gombai versenylovak mellett dolgozó fiatalok szorgalma és hozzáértése pedig egyenesen példátlan a környéken. ván és Sárközi Sándor éppen akkor kezdenek egy új táblá­ba. Igaz, hogy a kombájnnak nehéz a munkája, mert a sok esőtói felázott a talaj, elpuhult a kukoricaszár, de azért ha az idő engedi, akkor napi 3—3,5 hektárnál nem adják alább. Már csak azért is igyekeznek, mert a kukorica szárát a cu- korrépajejjel és a szelettel együtt silózzák. Szólok kísérőmnek, hogy ha már itt vagyunk, nézzük meg a cukorrépa betakarítását is. Ő, mintha csak ez lenne a leg­természetesebb, ilyenképpen válaszol: — Esetleg a diószegi cukor­gyárban találkozhatnánk a ré­pánkkal. Még október 11-én el­szállítottuk az utolsót. De az­ért a gyárban is felismerhet­nénk, — mondja mosolyogva Kiss elvtárs — mert a mienkre még nem tapadt annyi sár, mint akik most szedik. 7 ávozóban még visszanézek a most már őszi fényben fürdő határra. És milyen más érzésekkel, ismeretekkel és gondolatokkal, mint néhány órával előbb a ködbeburkoló- zott vidékre. Még a vonatban is Horváth Péter traktoros sza­vai csengenek a fülemben: — Az ötéves terv mutatóinak négy év alatti elérését mi is vállaltuk. Azt meg valameny- nyien tudjuk, hogy ehhez a jó alapokat már most kell meg­teremtenünk. Sok sikert hozzá, gombaiak! A dolgozók érdekében 17őzben felszakadozik a köd- -ÍV. felhő és indulunk a ha­társzemlére. Mindjárt a falu­szélen következik az első meg­A szocializmus építése során egyre jobban elmélyül hazánk­ban a dolgozók, a vállalatok és az egész társadalom egységes érdekközössége. Ezzel karöltve szüntelenül növekszik az FSZM szervező és nevelő hatása a szocialista szektor dolgozóira. Az FSZM sokoldalú tevékeny­ségének egyike annak kulturá­lis-nevelési munkássága. In­tézményei közé soroljuk az üzemek dolgozói és családtag­jaik számára létesített üzemi klubokat, vörössarkokat, szak­Többel jobbal olcsóbban Nem véletlen, hogy éppen e jelszó valóraváltását tűzték a tartják a szövetkezetét. Ebben CSISZ szervei az ifjúság elé. A harmadik ötéves terv telje- a faluban az ifjúság problémái sítése a mezőgazdaságban négy év alatt, komoly, felelősség- a falu problémái is. Nincsen teljes feladat elé állítja a CSISZ-szervezeteket. A CSISZ bá- olyan CSISZ vezetőségi ülés, torkeszi szervezetének felhívása, majd a komáromi járási ahol a pártszervezet, a HNB szervezet ötéves terve iránymutatóul szolgálnak a szerveze- vagy a szövetkezet vezetősége tek és járások részére, hogy miképpen, milyen formában ne képviseltetné magát. S mi- kell megkezdeni az ötéves terv teljesítését ifjúsági vonalon, kor azt halljuk, hogy a szövet­„ ,,, , . kezet a növénytermesztés te­SZLOVAKIABAN az ötéves ser. felhívta a szervek es szer- rén 1963-ban az állattenyész- terv végére el kell érnünk, vezetek figyelmét. Némi javu- tésben pedig 1964-ben teljesí- hogy az egy hektárra eső tér- lás érezhető e téren, de a tj g harmadik ötéves terv fel­nielés húsból 162 kg, tejből 643 helyzet mindmáig nem meg- adataiti akkor lehetetlen nem liter és tojásból 500 darab le- nyugtató. arra gondolni, hogy a szövet­gyen. Már e néhány szám is Hogy miért hangsúlyozzuk kezetben minden második tag érezteti, hogy a feladat csak a ^ dijandóan a tervek kidolgo- fiatal. mezőgazdasag fokozottabb ge- zását? Azért, mert ma már a Minden iárásban van néhány pesítese, a meglevő géppark t k VP7etőj ha se- Mlnclfn jarasDan van nenany telies, kihasználása úi techno- szovetkezeteK v?zet0'’, falu, ahonnan hasonlókat le­teljes Kinasznaiasa, uj tecnno g]tSegrol van szó, azt kérdezik, , t viszont mi van a logia es U] munkamódszerek unnv- mikor mihen és mennvit hetne mm. viszont mi van a bevezetésével válhat valóra. sľatanek ° Shoqv a CSISZ- tbbbiveI? Ml nem elégedhetünk S7pn nyírfákkal lehet iaazol- se91T;eneK * ? n°9y . f r. , meg egyes szép eredmények­bzep peiaakKdi lenet igazol tag0k erre válaszolni tudjanak, . ,átlaa az iránv­ni, hogy az itjusag tevékenyen szükséges> hogy ismerjék a ^ a* Tináén cSISZ-taqnak vesz reszt a mezogazdasagi „«vetkezet feladatait s ebből ad0‘ M„ ,n , , ‘ , ta«naK; termelésben Énoen ezért vált fzovetkezet ta;a“a,alt’ & eL. , minden fiatalnak fel kell tenni termeiesoen. Éppen ezert tan indulva az EFSZ vezetőivel Te hoovan seoítesz9 aZCSISZeľafu™Teíveľe\ei mi- kbfsen k‘d°'9°zzák saját.hter_ Meg kell neki magyarázni hogy keppen tÚdnanarrTeghatáso- £kf intőén ° ' a harmacilk ötéves terv~ né9y sabban segíteni a mezőgazda- év alatti teljesítése 7 milliárd sági termelés fellendítésében. Viszont nem elég csak kidől- korona többtermelést jelent a Az aktívát, ahol mindeme kér- gozni a tervet, meg is kell azt tervezettel szemben. S ebből désekiől szó esett, az elmúlt valósítani. S ez a valóraváltas az összegből mindenki a vég­héten rendezte meg a CSISZ 0tt sikerül a legjobban, ahol a tt munka =ránvábA részese­“"*» «*■*“« BtoBs*s* ^« SST5Ä3Ä* idősebbek segítséget. Ne cső- M J ... dálkozzunk, hogy Csallóköz- tobbet kaP; tehat nem aranyoson a szövetkezeti tag- a „tervért", hanem elsősorban ság 45 százaléka fiatalokból a saját jobb holnapjáért dolgo- itt valóban magukénak zik. (Cs) MI A JELENLEGI HELYZET? A bátorkesziek felhívására Szlovákiában ez ideig több mint 300 CSISZ-szervezet vál- s lalta az ötéves terv négy év alatti teljesítését. Gútán, Baj- • 4 csőn, Szentpéteren és egyebütt, a jól dolgozó ifjúsági kollektí­vák értékes vállalásokat tet­tek a terv határidő előtti tel­jesítésére. Ez így első tekin­tetre szép eredmény, de a lát­szat a jelen esetben csal. Ha figyelembe vesszük a mezőgaz­daságban dolgozó ifjúság szá­mát, a falusi CSISZ-szerveze- tek számát és kötelezettség­vállalásaik értékét, akkor az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. íme, a tények: A Kelet-Szlo­vákiai kerületben 217 szövet­kezet vállalta az ötéves terv négy év alatti teljesítését, — viszont csak 41 falusi szerve­zet dolgozta ki konkrétan, mi­képpen akarják segíteni szö­vetkezetüket célja elérésében. A Nyugat-Szlovákiai kerület­ben valamivel jobb a helyzet. Itt 190 szervezet dolgozott ki konkrét tervet, persze ez is kevés. A hiányosságokra már a CSISZ KB VIII. plenáris ülé­Az ország egyik legkorszerűbb húsfeldolgozó üzemét építik Zvolenban. Képünkön az építkezés vezetői tanácskoznak, hogy miképpen rövidítsék le az építkezési munkálatok idejét úgy, hogy az üzem már 1962 júniusában megkezdhesse a termelést. szervezeti könyvtárakat, ter­melési-technikai szertárakat, valamint az üzemi szálláshe­lyeken, 'internátusokban és távol eső munkahelyeken be­rendezett kultúr-központokat. Amennyiben valamelyik vál­lalatnak nem áll módjában sa­ját épületeiben vagy helyisé­geiben üzemi klubot létesíteni, külön épületet emelhet annak elhelyezése céljából, amennyi­ben megszerzi a Kerületi Szak- szervezeti Tanács és az illeté­kes nemzeti bizottság hozzájá­rulását. Több helybeli vállalat közösen is építkezhet, ha elő­zőleg megállapodtak a költség- viselés részarányában. A dolgozók egészségének megóvásáról és pihenéséről szóló gondoskodás egyik részét az üzemi és a pionír-üdültetés képezi. Üzemi üdülőtelepeken és pionírtáborokban történő megvalósításáról azok élvezőin és magán a vállalaton kívül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is gondoskodik. Mindezen létesítmények meg­vásárlásával, bérbe vételével, építésével és átalakításával, valamint felszerelésével felme­rülő költségeket a vállalat for­rásaiból, a dolgozók vállalati alapjának hozzájárulásából vagy egyéb alapokból fedezik. Fmellett azonban figyelembe kell venni az üzem gazdasági eredményeit, az üzemi és a pionír-üdültetés szükségletei­nek terjedelmét is. (Bővebb részleteket a tör­vénygyűjtemény 122/1960 Zb. számú hirdetménye tartalmaz.) Példás Pártunk tizenegyedik kong­resszusának határozata értel­mében az iskolának az élettel való kapcsolatát el kell mélyí­teni, a tanulókat a gyakorlati oktatás kapcsán mind közelebb kell hozni az élethez, hogy az iskolában szerzett elméleti ok­tatást, gyakorlati ismeretekkel tudják összekapcsolni. Ez az oktatási mód biztosítékot nyújt arra, hogy az iskola padjaiból kikerült diák könnyebben tud pályát választani és ha alkal­mazásba kerül, már lesznek bizonyos gyakorlati ismeretei. Az iskoláknak ezt a feladatot nem éppen a legkönnyebb megoldani: ehhez lehetőségek­re van szükség, szerszámodat, műhelyeket kell bebiztosítani a tanulók részére, továbbá üzemeket kell látogatni, hogy a tanulók sokoldalú ízelítőt kaphassanak az életből. A poli­technikai nevelés mellett igen hatékony segítséget nyújt eh­hez a munkához az üzemek és az iskolák közötti védnökségi szerződés. A komáromi hajó­gyár és második lakótelepen lévő nyolcéves iskola között már ötéves tradíciója van a védnökségi szerződésnek. Az elmúlt évben a hajógyár dolgozói asztalosmúhelyt ren­deztek be a tanulók részére és az idén ezt a műhelyt még i I Répa, répa, répa ... mindenütt, amerre a szem ellát. A gyárkapu előtt Oroszkán, közvetlen az országút mellett, szemben a gyárkapuval mázsaház áll. Teherautók, traktorok ka­nyarodnak eléje, néhány percre megállnak a mázsán, majd viszik tovább termé­küket. A környék szövetke­zetei minden percet kihasz­nálnak. igyekeznek a jó tér- mást rendeltetési helyére szállítani. Hétköznap é« va­sárnap, kora reggeltől késő estig egymást váltják a kü­lönböző jármüvek a mázsán. Aztán méterrel arrébb ter­hűktől igen könnyen meg­szabadulnak. A hatalmas ‘ vizsugár két-három perc alatt lesodorja egy-egy autó­ról a szállítmányt, és a víz a répát földalatti csatorná­kon juttatja az üzembe. A betontárolók mindegyikében 180—200 vagon répa vára­kozik. Ez a tartalék. Ha netalán a kisvonat és az autók nem szállítanának eleget, akkor innen sodor­tatják be a vízzel a szüksé­ges mennyiséget, hogy za­vartalanul termelhessen a gyár. Az egyik tároló mellett hosszú vagonsor, s a kocsik­ból még kézi erővel villával dobálják ki a répát. Fárasz­tó, nehéz munka. A legügye­sebbek négy-öt vagont ürí­tenek ki naponta. A tárolók között mozdony tolja a sze­relvényt a vízcsóva alá. A kocsik kiürítését a hatal­mas vízsugár négy-öt perc Patus Zoltán bezárja a ki- 1 ürítet vagonok ajtaját és • a szerelvény indulhat újabb ■ szállítmányért. i alatt elvégzi és a kis moz- • dony visszafelé tisztára mo- ' sott üres kocsikat vontat.; Máj nemsokára újból meg- ■ ismétlődik a művelet, s ez '. így megy nap-nap után. ; Az üzem igyekezik behoz- • ni a lemaradást, amit a gép- ! hiba okozott, ha minden jój; megy, behozzák a késést, • ezért igyekeznek annyira ! a dolgozók, a gyárkapun ; bélül és kívül egyaránt. Fent a kis hídon •megfordítanak néhányszor egy ; ■ kereket, és a ! ■ vízsugár négy- ;; öt perc alatt ;; lesodorja a te- <. herautóról a I! répát. így indul ;; el utolsó útjára ■■ a fehér ara- ; I nyunk, hogy aztán néhány ■ ■ nap múlva mint édes cukor zsá- 11 kokba csoma- ; • golva hagyja el a gyárat. együttműködés tovább bővítik főleg faanyagok és szerszámok szállításával. A hajógyár dolgozói által nyúj­tott segítség azonban még mindezzel nem merül ki, mert októberben már átadják a ha­jóépítők a lakatosmúhelyt. Az iskola és az üzem közötti egészséges viszonyra mi sem jellemző jobban, mint az a tény, hogy a lakatosmúhelyt az iskola közelében lévő hajógyári üzemi klub földszintjén helye­zik el. Ugyanakkor azonban a hajógyár szakembereket biz­tosít, akik a rádió és elektro­technika tudományára oktatják az ifjúságot. Ugyanakkor azonban az is­kola segít, amennyire a lehe­tőségei megengedik: az iskolá­nak nincs alkalmas, nagyobb méretű kultúrterme, így a ha­jógyár különféle összejövete­lek és rendezvények céljára átengedi az iskolának a klub nagytermét, az iskola viszont a hajógyár sportolóin segít azáltal, hogy a rendelkezésük­re bocsátja modernül berende­zett tornatermét. A hajógyár dolgozói nemcsak szakmai segítséget nyújtanak a tanulóknak, hanem igyekez­nek arra is, hogy örömet is szerezzenek a gyerekeknek, így az idén a hajógyár rendezi meg az iskolában a már nagy tradícióval rendelkező Télapó ünnepséget. A nyár folyamán kölcsönzik az iskolának az új üzemi autóbuszt, amelyen ki­rándulásokra mehetnek a gye­rekek és a festői fekvésű po- čuvadlói nyaralóban tölthetik el a szünidőt. Az ilyen védnökségi szerző­dés megkívánja a két fél kép­viselőinek állandó kapcsolatát is, így az idén az iskola képvi­selői részt vesznek a hajógyár szakszervezeti üzemi bizottsá­gának ülésein, az iskola képvi­selői az üzemi bizottság mel­lett működő gyermekekkel foglalkozó bizottságnak, a ha­jógyár dolgozói viszont részt vesznek a szülői értekezlete­ken, a pionírok gyűlésein stb. Az elmúlt években kulturális téren nem sok segítséget nyúj­tott a hajógyár az iskolának, ebben az évben azonban a ta­nulóknak az üzemi klub egyes érdek- és szakköreibe való be­vonásával ezen a téren is meg­javul a munka. Az iskola diák­sága részt vesz a kultúrműso­rok összeállításában és szemé­lyes szereplésével is részt vest a műsorokban. Ilyen távlatai vannak a komáromi hajógyár és a lakótelepen lévő nyolcéves középiskola védnökségi szer­ződésének. A jó eredmények minden bizonnyal nem marad­nak majd el. (is)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents