Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-25 / 43. szám

Változatlanul Hruscsov elv­társ New York-i útja és ENSZ- beli tevékenysége a fő politikai vezértéma. A moszkva-luzsniky Lenin stadion sportpalotájában október 20-án a moszkvai dol­gozók nagygyűlésén Hruscsov elvtárs beszámolt amerikai út­járól és a nemzetközi helyzet­ről. A Szovjetunió rendületle­nül tovább harcol a leszerelés­ért, — mondotta többek között Hruscsov elvtárs. — Ezért, ha a burzsoá politikusok azt han­goztatják, hogy a Szovjetunió­nak csak ideiglenesen van szüksége a békés együttélésre, és mi kommunisták csak a megfelelő pillanatra várunk, hogy háborút robbantsunk ki és háborúval változtassuk meg más államok politikai és tár­sadalmi rendszerét, akkor mi a szemükbe vágjuk: hazudnak. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy az erők viszonyát valamely osztály javára min­den egyes államban az osztály­harc dönti el Ha megnöveked­nek a forradalmi proletár erők, akkor a proletariátus saját be­látása, telist a proletariátus érdekében, a forradalmi osz­tály érdekében dönt a politikai hatalomról és a társadalmi rendszerről. S e kérdést a konkrét viszonyok és a régi osztályok harci módszerei sze­rint oldjp meg. Ellenzünk min­den huzavonát a leszerelés ko­moly kérdésében és nem egye­zünk bele, hogy végtelen tár­gyalásokkal vezessék félre a népeket. Javaslataink nagyon reálisak. Nem háborúra szólí­tunk fel, hanem követeljük a tartós béke feltételeinek meg­teremtését. A népek nagy re­ményeket fűznek az ENSZ-hez, azt akarják, hogy oldja meg a vitás nemzetközi kérdéseket és olyan helyzetet teremtsen, melyben tartós vllágbéke ho­nolna. Hogyha a helyzej: a jö­vőben is úgy alakul, mint ed­dig, akkor az ENSZ semmilyen lényeges eredményt nem ér el. Helyesen cselekedtünk, amikor felszólítottuk az ENSZ tagálla­mainak kormányfőit, hogy ko­molyan foglalkozzanak a világ előtt álló létfontosságú nem­zetközi kérdésekkel, a gyarma­ti rendszer felszámolásával, Kí­na törvényes jogainak vissza­adásával. az USA agresszív cselekményeivel, és. a legko­molyabb nemzetközi kérdéssel, a leszereléssel. Fontosnak tartjuk, a rendkívüli ülésszak összehívását, mely kizárólag e kérdésről tárgyalna. Jövő év márciusában, áprilisában hív­hatnák össze a rendkívüli ülés­szakot. Bármilyen hűvös is a szov­jet-amerikai viszony, mi foly­tatjuk a békés együttélés leni­ni politikáját. Meggyőződésünk, eljön az az idő, amikor álla­maink, népeink és kormányaink viszonya megjavul. A marxiz­mus-leninizmus győzelmes ta­nításhoz híven, hősiesen hala­dunk előre és nincs a világon olyan erő, mely feltartóztatná a népek előrehaladását a ra­gyogó cél felé.“ P árizs, London, New York, Tokió, Sidney, a Riviéra azúrkék ege, saját lu­xusautó, gyönyörű lakás, dol­lárcsekkek ... hát nem gyönyö­rű kilátások ezek?" Talán a sorrendi változik, de minden beszélgetés így kezdő­dik a Valka nevű gyűjtőtábor­ban, ahol az árulók fülében cseng még inkább mint máshol régi hazájuk into szava: „Ha te hagysz el engem, nem halok belé, de ha te hagysz el, te belepusztulsz!" A fantasztikus ígéretek per­sze nem akkor kezdődnek, ami­kor a menekült a felvételi iro­dán a táborban jelentkezik. LELKI ELŐKÉSZÍTÉS A Valka tábor Nürnberg mel­lett fekszik. Az „osztályegyen­lőtlenség" már a menekültek elhelyezésénél mutatkozik. A fabarakkokban ,Jaknak" a „kö­zönséges" menekültek, míg az előkelőségek, „aldk már Ígére­tet tettek, hogy belépnek a nyugatnémet kémszolgálatba, épített házakban laknak. A tábor német vezetés alatt áll. is éves a na A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti központja jelenti, hogy ok­tóber 28—51-én Szófiában ünnepélyes értekezésre jön össze a DÍVSZ plénuma, j Pietro Pieralli a DÍVSZ el- j nöke ebből az alkalomból j kiértékeli a világifjúsági szövetség eddigi tevékeny­ségét és megvitatják az 1961-es év tevékenységére vonatkozó tervet. Bulgária Kommunista If­júságának Szövetsége gaz­dag műsort állított össze a külföldi küldöttek számára. Azokban az országokban, ahol a DÍVSZ működik, a 15. évforduló tiszteletére nagy ünnepségeket rendeznek. A francia ifjúság a német mi­litarizmus és az algériai há­ború elleni harc hetét ren­dezi meg. Havannában nagy ifjúsági összejövetelt ren­deznek, amelyen nemcsak a kubai ifjúság képviselői, hanem a többi latin-ameri­kai ország képviselői is részt vesznek. Bécsben, ok- } tóber 27-én ünnepélyes ke­retek között a Szabad Ausztriai Ifjúsági Szövet­ségnek adják át a DÍVSZ zászlaját, amelyet a VII. VIT kiváló rendezésével ér­demelt ki. Varsóban ünnepélves hangversennyel nyitják meg az Ifjúsági Hetet. A lengyel pionírok az algériai gyer­mekek számára gyűjtenek tanszereket. Indiában, a kalkuttai ifjúság házában, amelyet a DÍVSZ segítségé­vel építettek fel, nagy ün­nepséget rendeznek. A DÍVSZ megalakulásá­nak 15. évfordulója alkal­mából a DÍVSZ tiszteletbeli jelvényével tünteti ki azo­kat, akik az elmúlt években aktívan vettek részt abban a harcban, amelyet az ifjú­ság jogaiért, d békés együttélésért és a világbé­kéért folytatunk. Az emigránsok Az igazgatósági épületben nyertek elhelyezést a „CIC“, az amerikai kémszolgálat, a német rendőrség, a Szabad Európa tábori rendőrségének, valamint a Katolikus Szövetség irodái. Mindenkit elsősorban a német rendőrség „regisztrál“. Ujjlenyomatot, fényképet ké­szítenek és az újoncot a „tran­zit“ barakkokba osztják be. Takarót és étkezési jegyeket kap. Az úgynevezett „igazolás“ után pedig priccset. Az ellátás nagyon gyenge, úgy hogy a fia­talok minden áron minél előbb munkához akarnak jutni, hogy végre jóllakhassanak. Piszok, éhség, állandó veszekedések, verekedések, a „bennlakók“ erkölcsi züllöttsége, razziák és különböző bűnügyekben nem egyszer gyilkosság elkövetésé­vel kapcsolatos kihallgatások — ez jelenti a tábor életét. Innen szeretne menekülni až újonc. Igenám, de hová? A me­nekültek Nyugat-Németország- ban nem tudnak elhelyezkedni, csakis „feketén" dolgozhatnak, többnyire élelemért. A tábori rendőrség gondosan figyelem­mel kíséri a növekvő nyomort, mert az jeladás a „felszabadí­tók“ számára, akik jól tudják, hogy a tábor poklából csakis a kémkedés útján lehet kijutni. „A felszabadítók“, a kémszol­gálat ügynöke azután megkezdi toborzó tevékenységét és elő­adásaiban pontosan úgy festi le a Nyugat életét, mint ami­lyenről a fiatal akkor álmodo­zott, amikor elhagyta hazája határát és az árulás útjára lépett. Amikor a menekült aláírja, hogy munkájával segíteni kívánja a kémszolgálatol, akkor a Valka táborból kikerül és kémkiképző oktatásban ré­szesül. Megtanulja, hogyan kell átlépni az országhatárokat, fi­gyelni a katonai alakulatok mozgásait, milyen szemszög­letből fényképezze a katonai objektumokat. Az oktatás fo­lyamán megtanulja a fegyver­kezelést, hamis okiratokat kap és már indulhat is a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságba. 500-tól 1000 márkáig terjedő jutalommal kecsegtetik, de visszatérése után 100 márkánál ritkán kap többet. Ha az új­donsült ügynök meghátrál a határátlépéstől és nem hajlan­dó teljesíteni a kitűzött fela­datokat, akkor újból visszake­rül a Valka táborba. Ha még­sem sikerül megvásárolni a lelkeket, akkor katonai táborba kerülnek az újoncok, ahol be­felszabadítása' öltöztetik őket. Csakhamar megismerkednek az idegenlé­giók nevelési eszközeivel, a po­fonokkal, veréssel és a nélkü­lözéssel. Új nevet vesznek fel és ezzel hivatalosan és gyakor­latilag mint hazájuk fia meg­szűntek létezni. Leplombált vagonokban Mar- sciilébe száliitják őket, onnan pedig a Sanct Nicolas erődít­ménybe, majd Órán algériai ki­kötőbe és onnan a Sidi bel Abbes-i kiképzőtáborba. JINDR1CH KUDELA, 28 ÉVES PRÁGÁBÓL SZÁRMAZÓ FIATALEMBER EZT MESÉLI E gy kis egységhez vezé­nyeltek, ahol Burrell parancsnok és Schmidt szerzsant az egykori SS tagja vett „kezelésbe". Rettenetesen szenvedtem és ezért szökésre határoztam el magam. Éjjel kimásztam a táborból,, de az őrök lefogtak és a híres kém- eJhárító szolgálat vett „kihall­gatás alá“ A kihallgatás alatt csúnyán össze-vissza ütlegel­tek és 30 napos fogságra ítél­tek. Az első büntetés az volt, hogy fejjel lefelé egy fára kö­töttek ki, és lekvárral tömték be a számat. Csak reggel vág­ták le a kötelet, alig tudtam mozgatni végtagjaimat. Csak azután adtak valami levesfélét. Három óra táján a szerzsant két légionárius kíséretében a cellámba lépett. Kivezetlek és azt parancsolták, hogy ássak egy 60 centiméter mély, 180 cm hosszú és 70 cm széles árkot. Ezt a gödröi sátorvászonna! kellett betakarnom, mégpedig úgy, hogy alatta csak kevés levegő keringjen. Ebben a gö­dörben 30 napot töltöttem egy légionárius őrizete mellett. így büntetik azt, aki szökni akar. A gödör közelében víztartály állt, de én nem ihattam. Az őr azt a parancsot kapta, hogy ha inni próbálkoznék, azonnal lőjön. A földhöz szorítottam ajkamat és onnan szívtam ma­gamba a nedvességet. Kétszer naponta két órára felkelhettem és gyakorlatokat végeztettek velem, miközben egy 25 kg-os homokzsákot akasztottak a há­tamra. A szerzsant vezénylete mellett futnom, ugranom kel­lett, közben pofonokkal és rú­gással „buzdítottak“, amikor a forró napon majdnem össze­estem“. Mit tűzzünk ehhez? Boldog lehet az a menekült, aki maga mesélheti el szörnyű élményeit. Felvételünk az algériai idegenlégióban készült, ahová a cseh­szlovákiai menekülteket is toborozzák. \ ______________... J A forradalmi Törökországra NATO-kürökben ma úgy tekin­tenek, mint „tiszteletreméltó“ családok gyermekére, aki vi­selkedésével bemocskolta a fa­mília becsületét és aki részéről a rokonság a legrosszabbra van elkészülve. „Minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb“, ez a szabály, amit ilyen esetekben alkalmaznak és úgy látszik, ezt tette magáévá a NATO is Tö­rökországgal szemben. Míg előbb a nyugat sajtója minden alkalmat felhasznált, hogy megörvendeztesse olvasóit Menderes gangszterre emlé­keztető képével, ma néma csend borítja ezt a kínos inci­denst. Közben pedig a forrada­lom alkotta új tömörülés, a Török Nemzeti Egység új uta­kat keres úgy a kül- mint a belpolitika terén. A nyugat szándékosan nem vesz tudomást Gürsel tábor­noknak, az ankarai új kormány miniszterelnökének néhány je­lentős megnyilatkozásáról. így például arról, amelyben ez az öreg generális, aki már Kemal Ataturk alatt küzdött Török­országnak az imperializmus el­len viselt hadjáratában, egy sajtókonferencián üdvözölte az algiri nép szabadságharcát. Ilyen buzdítás eddig bizony egy NATO állam részétől sem hangzott el. Gürsel egy másik kijelentésében pedig megálla­pítja, hogy Középkeleten ez idő szerint a békét semmiféle ko­moly veszély nem fenyegeti. Az ilyen híresztelések azt a látszatot igyekszenek kelteni, hogy a Középkelet kommunista felfordulás küszöbén áll. Végül pedig jellemző Gürsel mentali­tására a török tartalékosokhoz intézett beszéde, melyben töb­bek között leszögezi: „A mo­dern fegyverek sem tudják többé egy élni akaró nemzet elnyomását állandósítani. A legfontosabb az életszínvonal emelése“. Figyelemreméltó az a körül­mény is, hogy Ankara és ístambu! újságjaiban ma olyan külpolitikai fejtegetések látnak napvilágot, melyeket Menderes idején — ha egyáltalán meg­jelenhettek volna — hazaáru­lásnak bélyegeztek volna. Telje­sen szabadon írnak ma a békés együttélésről, mint az egyedüli lehetőségről, mely a világpoli­dr Haspel Erzsébet, Ili! Gondolkoztatok már azon, hogy miből van összeállítva az élő test? Nagyon sokan közü- letek ezen a kérdésen elcso­dálkoznak és azt felelik hogy: „nem lehet mindent egy kalap alá tenni," mert, hogy: „amíg az emberek és állatok teste csontból, húsból, vérből stb. tevődik össze, addig a növé­nyek teste gyökérből, tőből ill. törzsből, levelekből stb. áll. De senki sem gondol arra, hogy ezek a feltűnően változatos ré­szei az élő testnek, ú. n. szer­vei, már magasan rendezett egészet alkotnak, tehát önma­guk is kisebb egységekből van­nak összetéve. A legérdekesebb az egészben azonban az, hogy ezek az alapépítőkövek, ame­lyekből mind a növények, mind az állatok szervei vannak ösz- szeóllítva, alapjukban véve egyformák Az egész élő Ter­mészet összetartozandóságának legdöntőbb bizonyítéka ez, a legalacsonyabbrendú szerves élőlényektől kezdve, melyek szabad szemmel nem is látha­tók, — egészen az emberig. Minden élő szervezet ezen építőköve a sejt. Fő részei alapjában véve egyformák, mind a növények, mind a leg- magasabbrendű állatok testé­ben. Az első sejtet már 1667-ben Hooke angol természettudós fedezte fel, amikor egy maga szerkesztette primitív módon csiszolt üvegekből összeállított mikroszkópon egy darab para­fát vizsgált; el is nevezte a méhsonkolyokban levő sejtek szerint, — melyhez a parafa- sejtek nagyon hasonlítanak, — tika stabilitását helyreállíthat­ná. Ankarában pedig cikk je­lent meg, amely arról beszél, hogy Törökország mostantól fogva szövetségeseihez és ba­rátaihoz a teljes egyenlőség alapján fog beszélni és nem vásárolja majd meg segítségü­ket nemzeti függetlensége árán. Mindegek a hírek azt mutat­ják, hogy a májusi katonai felkelés nem csupán ún. őrség­váltás volt, mert főmozgató ereje a hazafias lelkesedés, a függetlenségre és újjászüle­tésre való törekvés voltak. A forradalmi lendületet ez al­kalommal a kis- és középpol­gárság radikális elemei, fiatal tisztek és a diákság képvisel­ték, akik a Nemzeti Egység Bizottságának hátgerincét ké­pezik. Ennek a forradalmi len­dületnek még sok kemény aka­dályt kell leküzdenie: elsősor­ban a hadseregben még ott settenkedő konzervatív ellen­állást, az Egyesült Államok katonai támpontjainak nyomá­sát és a nyugati hatalmaktól való gazdasági függőséget, amely számokban kifejezve 3 milliárd dollár adósságot jelent. Hogy ezek az akadályok le­A Német Szövetségi Köztársa­ság felújítja a náci hadbírósági apparátust. Méghozzá A. Nor­den tanár, Németország Egy­séges Szocialista Pártja Politi­kai Irodájának tagja a folyó évi október 14-én megtartott sajtókonferencián bemutatta, hogy a hitlerista Zeitschrift für Wehrrecht című lap mun­katársai ma ugyanilyen címen lapot adnak ki és a bonni ka­tonai törvények azonosak a ná­ci katonai törvények magyará­zóival. Az új katonai törvénye­ket 355 egykori hitlerista had­bíró útján léptetik életbe, akik eddig polgári bíróságoknál mű­ködtek és most már Strauss hadügyminisztériumába helyez­ték át őket. Az élet építőkövei sejtnek. Bizonyára sokan cso­dálkozni fognak, ha megtud­ják, hogy az élő szervezetek testének fő alkatrésze a víz, amely a fehérjékkel és ásványi anyagokkal együtt képezi az ún. cytoplazmát: a sejt fő ré­szét. A cytoplazma nyálkaszerú anyag. Rendszerint a sejt kö­zepében, a cytopiazmában egy erősebb, többnyire gömbalakú testeeskét találunk. Ez az ú. n. sejtmag, vagyis nukleusz. Na­gyon fontos alkatrészét képe­zi a sejtnek, amely a sejtek szaporodásánál elsőrendű sze­repet játszik. A növényi sejt cytoplazmá- jában még apróbb piazmafikus testeeskék vannak, ú. n. plasz- tidák, melyeknek kötelessége, a növény életéhez szükséges anyagok előállítása. A legfon­tosabb ilyen anyag a levél zöldje, az ú. n. chlorophyll, amely a növényeknek lehetővé teszi a napsugarak segítségé­vel a levegőben lévő szénsavat és a vizet cukorrá változtatni, mely anyag különféle változata a növény életfenntartásához feltétlenül szükséges, A levél zöldje vegyi szempontból néz­ve hasonló a vér vörös festék­anyagához az állatoknál. A növényi sejt ezenkívül sejt­hártyával van körülvéve, amely a sejtnek bizonyos erősséget ad, s főként az öregebb sejtek­nél megvastagodik. A sejthártya a szó szoros értelmében hiányzik az állatok sejtjeinél, legfeljebb a cyto­plazma erősebb rétegével van borítva. Az állatok sejtjei ez­ért alkalmazkodóbbak a növé­győzhetők legyenek, Mindenek­előtt a nép nagy tömegeinek, a parasztoknak és napszámo­soknak erejét kell majd moz­gósítani, amelyek a lakosság egy harmadát teszik ki és egy félig feudális rendszer nyomása alatt nyögnek. Ezt a kérdést csak egy bátran keresztülvitt földreform fogja megoldhatni. Hosszú az út, mely az anka­rai államcsínytől az igazi for­radalomig/vezet. De érdemes lesz azt végigküzdeni, mert célként ott áll a török nemzet teljes függetlensége. A vésztörvényszék most ült össze, hogy ítéletet mondjon Menderes, Bayar és társai fe­lett. Lábbal tiporták a nemzet alkotmányát és az egyéni sza­badságot és ezért nem számít­hatnak irgalomra. Figyelmez­tetés lesz ez mindazoknak a „vezéreknek“, akik más or­szágokban Menderes ösvényén haladnak. Ro. PILLňNTflS TnÜLTBfl „Letartóztattak egy kommu­nista lapszerkesztőt. Fleische mann Ferencet, a „Rudé Prá­vo“ szerkesztőjét Kassán ab­ban a percben tartóztatták le, amikor egy ifjúmunkás gyűlé­sen szónokolni akart.“ (FRISS HÍREK, 1929. SZEPTEMBER 6.) „Bezárták a liptószentmik- lósi polgári iskolát. A pozsonyi közoktatásügyi minisztérium e napokban zárta be a liptó- szentmiklósi polgári iskolát. A bezárás oka az, hogy a község vonakodott kiegyenlíteni szám­adásait, amelyek az iskola se­gítségére vonatkoztak. Az is­kola tanárai már át is vannak helyezve Szlovenszkó más ..is­koláiba, A tanárok áthelyezé­sével kapcsolatban be fog zá­ródni az ipariskola is. Ennek következtében 300 tanuló ma­rad, oktatás nélkül.“ (FRISS HÍREK, 1929, SZEPTEMBER 11.) „A dohánytőzsdékben tilos árusítani a kommunista lapo­kat. A kommunista lapok köz- lése szerint a dohányárudákat szigorú hivatalos rendeletben értesítették, hogy ' a kommu­nista lapokat és folyóiratokat nem szabad árusítaniok és ki- állítaniok. A rendelet ellen Vé­tő dohányárusítóktól megvon­ják a trafikengedélyt. Az ösz- szes kommunista lapok kiadói kártérítési pert indítottak az államkincstár ellen, mert a til­tó rendelet szerintük törvény- ellenes.“ (A REGGEL, 1929. SZEPTEMBER 7.) nyék sejtjeinél. Természetesen hiányoznak az állatok sejtjei­nél a plasztidák is, mert ezek­re életfenntartásukra szüksé­gük nincs. Mind az állatok, mind a növények sejtjeiben különböző kristályok, sók és szerves festékanyagok találha­tók. Mindebből láthatjuk, hogy a növényi sejt alapjában véve nem különbözik az állatok sejtjeitől, és hogy a különbség közöttük csak másodrendű je­lentőségű. Az ily módon szervezett sejt magában hordja az élet összes szükségleteit: képes önállóan táplálkozni, télegzeni és külső befolyásokra reagálni (p. o. érintés, világosság, vegyi sze­rek), mozogni és szaporodni. Ez az élő anyag legalacsonyab­ban rendszeresített egysége és önálló életre is képes. A legalacsonyabb rendű szervek mind a növényi, mind az állatvilágban csak egy sejt­ből állanak, és a sejt életrend­szere egyúttal az egész élő szervezet életrendszere is. Ilyen egysejtű szervezetek a növények életvilágából például a baktériumok különböző ne­mei, amelyek gyakran igen ve­szedelmes betegségek okozói, különböző alakjuk van. Például gömbölyűek vagy gyengén ová­lisak a kokkusok, némely geny- nyes betegségek okozói; pál- cikaalakúak a Koch által felfe­dezett tödővészbacilusok, vi­szont a behajtott vastagabb pálcikák, a kommá baktériu­mok közé tartoznak például a kolerabacilusok. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents