Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-18 / 42. szám

OJ IFJCSAG — a CSISZ Szlovákia) Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Pražská #. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József. — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania 41. Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. K-ll*01445 „FIATAT f.ÄNYOK" „SZÖVFTRUIIA“. „MAGDA*.és „ITT AZ ŐSZ" kérósérr közöljük ezeket a fiatalos szrivwruhákat. Mind­három elegáns és p?.s/(ells/ínekbö! alkalmas. 1 Érdekes, gal­lérnélküli ruha. dísze a szoknyán lévő négy gomb. 2. Szók szokn.yájú ruha. elütő színű gallérral (de lehet azonos színű Iá). Dísze a gallért legombolo pánt 3. Üde, az elorés/en két- zsebes ruha, megkötös nyakmegoldással. ízlésesen 6$ praktikusan „FIATALASSZONY": Igen helye* hogy az előszoba be­rendezését fontosnak tart­ja. Az előszobának a lakás- bőm épp úgy megvan a rendeltetése, mint bármely más helyiségnek, tehát kell, hogy célszerű legyen. Emel­lett igen hozzájárul a la­kásról alkotott benyomás­hoz, hiszen ide lépünk be először s esetleges rossz benyomásunkat a többi he­lyiségek — ha szépek is — nem tudják pótolni. Csinosan és praktikusan berendezheti az előszobát, ha az egyik fal men­tén akasztós és polcos szekré­nyeket készít - tett (puhafá­ból). A szekré­nyek szükség­szerinti magas­ságúak lehetnek, esetleg a mennyezetig is érhetnek. Ezt nagyon ajánljuk, így megoldódik a minden ház­tartásban fennáló „szek­rénykérdés“. Itt tarthatók télen a nyári, nyáron a téli ruhák a molyt(donitott hol­mik kabátok stb., a felső polcokra pedig bőröndöket helyezhetünk. A szekrény elkészíthető úgy is, hogy pl. a középső része, v. i. tu­lajdonképpen a két szek­rény közti rész fogasul szol­gál. Ide helyezzük a tükröt és az esernyőtartót is. A hátsó falat színes kretonnal vonhatjuk be, vagy pedig ehelyett a két szekrény kö­zé eau előszobafalat te­•loapipiqioic 0 s; vlNCENÉ: 1. A mag- • netofont nem találjuk S célravezető megoldásnak a tanulást illetően. Két rí különböző dologra ugyan 2 összpontosíthatjuk fl­Ö gyelmünket, de nem a tanulással kapcsolatban. 5 Ebhen az esetben ugyan- U is minden figyelmünket összpontosítani kell, hi­szen a tanulandókat ala­posan, maradandóan kell emlékezetünkbe vés­nünk. Házi munka vég- 3j zése közben magneto- Q főnről hallgathatunk elő- ■ adást, felolvasást, zenét, Q stb., de nem tanulhatunk. 2 Megértjük, hogy sok munkája melleit nem jut elég ideje a tanulásra, mégis helyesebb lesz, ha minden nap előbb egy- _ kettőre elvégzi a házi Q teendőket s utána nyu- ■ godtan nekilát a tanu- H lásnak. Jó lenne az is, ha m férje magára vállalná a 0 reggeli tennivalókat, hogy tanulhatna akkor is, mielőtt munkába megy. Ilyenkor az agy pihent s a tanulás köny- nyebben, gyorsabban - megy. Férje segíthet a 0 házi munka egy részének ■ magára vállalása mellett, 0 abban is, hogy kikérdezi a már megtanult anyag­it» bői Az ilyen „felelések“ U mellett végezhet bármi- ® lyen munkát. Ez igen jó J gyakorlat, s ha férje ■ néha nem is tud segíteni, Q sajátmagának is adhat fei kérdéseket, így jól ismétli, rögzíti az anya­got. 2. Érettségire való ruhát majd idejében köz­lünk. 3. Hasonszakmák: 5 fotoriporter, filmopera- U tőr. szülik. Jó, ha van az előszo­bában egy kis asztalka (vendégek táskájukat tehe­tik rá, amíg levetkőznek) és egy szék, ha hely van rá. Igyekezzünk az előszobá­ból nem raktárt csinálni, azaz teletömni mindennel, amit máshol nem tudunk tihelyezni Ha valóban kény­telenek vagyunk pl. szeny- nyesládát, varrógépet, stb. az előszobában tartani, úgy hozzuk összhangba a többi bútorzattal, terítsük le azo­nos színű kretonnal. Ha 100 %-os szabály, hogy a lakásnak mindig rendben kell lennie, ez az előszobára 200 % - ban vonatkozik. ■ 0 ■ 0 1" „Illik, nem illik“: illik! Piros düftinnel díszíthetnek világos színű ballont (drap­pot, szürkét) és 20 éves koruk mellett nyugodtan viselhetik. (És viselhetnék akkor is ha jóval idősebbek is lennének.) A 15—16 éves lányok öltözködése valóban eltér a már „felnőtt" fiatal lányokétól. nem szabad azonban azt gondolni — különösen a színeket ille­tően — hogy egy 20 éves lány öltözködésének egy öregasszonyéhoz kell ha­sonlítania. „Mirtusz“: Nincs más hátra, mint a szvettert át­festetni fehérre. (Másik kérdésére legközelebbi szá­munkban kap választ). „Első fagy“: Az ú. n. mo­hair-fonal nálunk nem kap­ható: Hasonló hatást ér el, ha duplaszálű tisztagyapjú pamutból köt szvettert, 4-es Kötőtűvel. Modellt hamaro­san közlünk. Cs. E. Ha van egy meleg izövetből készült kosztüm­le. abban menjen, egy puló­vert, egy blúzt és szvettert ügyen hozzá. Ezenkívül vi­gyen egy egyszínű szövet- uhát, ha este esetleg tán­colnának. Ha nincs meleg kosztümje, szoknya-blúz- szvetterben és átmeneti ka­bátban menjen. Elég, ha egy pár magassarkú Cipőt visz — feltéve, hogy jól jár benne — ha nem, vigyen lapossarkút is. Kis retikült vigyen, kesztyűt, további jpizsamát, papucsot, nappali fehérneműt és esőkabátot vagy esernyőt. „Fehér rózsa“, „Szomo­rú“, J. Jankóvá: Az említett holmikat tisztítóba kell ad­ni. mert az ilyen anyagokat legbiztosabb vegyileg kitisz­títani. 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 Szombathy Méda horgolt pu­lóvert kér. A pontos leírást díjmentesen, postán küldjük el. Chilei tragédia KEDDEN REGGEL TÖRTÉNT ß tpiilögipünk Chilébe in­dult, abba az országba, amelyet a „világ utolsó sarkának“ vagy a „bolondos földrajz országának" neveznek. Chile keskeny sávot képez, amely a legszélesebb helyen is alig tesz ki többet 350 kilomé­ternél és Dél-Amerika csendes- óceáni partja mentén 4000 kilo­méternyi hosszúságban húzódik. Az IL 18 jelzésű légi óriás kü­lönös feladat előtt állt. Gyógy­szert, élelmiszert és gyapjúta­karókat szállított Chile lakos­sága számára, amely az erős földrengések következtében olyan mérhetetlen sokat szen­vedett. A földrengés május 21-én, szombat reggel 6 óra 8 perckor kezdődött. Cöricepcione, Valdigia, San­tiago és más chilei városban és faluban a lakosság túlnyomó része még mélyen aludt. Ebben az időben hatalmas földalatti robbanás reszkettette meg az ország déli részét, és Linarest'ól északra, délen pedig Los Ange­les felé morajlott. A legerőseb­ben Concepcionéban érezték, ahol a földren­gés egy teljes percig tartott, Chile többi ré­szében pedig 10 másodpercig A: első földtől ...v nem okozott nagyobb káro­kat A földlöké­sek vízszintesen emelkedtek és nem váltottak ki olyan hálóst, amely a földké­reg rétegeinek csuszamlását vonta volna ma­ga titán Alig múlt el három perc, Concépcione la­kosai pánik fé­lelemben kiro­hantak az utcá­ra, félig mezte­lenül, sokan karjukban szo­rongatták ki­csiny gyerme­keiket. A vil- lanyerömüvek megszűntek működni. A sötét ségben a gyermekek és anyák- jajveszékelését lehetett hallani, a házak falai óriási robaj köze pette összeomlottak. Szüntele­nül permetezett az eső. Az ország északi része még semmit sem tudott a további tragédia kezdetéről. A további földren­gésről, mert hiszen már 1939. január 24-én éjjel olyan föld­rengés sújtotta Concepcione város területét, melynek követ­keztében vagy 20 ezer ember vesztette életét.-» j éhány órán keresztül Chile /\/ déli része teljesen el volt ” vágva az ország többi területétől. Concepcionében közben tűzvész ütött lei. A hely­zet egyre veszélyesebb lett, mert nem volt víz, a vízvezeték teljesen tönkrement. Dél jelé már az áldozatok számáról és a károk nagyságá­ról keringtek hírek, Concepcio- éban május 21-én több, mint 00 ember halt meg. Latéban agy ötven, Talcohuaneban tíz. i legjobban azok a régi épiile- ek sérültek meg, amelyek ón­ak idején 1939-ben kibírták földrengést. Amikor Sant Jágóba érkez­em, találkoztam evakuált con- epcionei lakosokkal. Egy autó- lechanikus ezt mesélte: Kora egyel keltem, éppen munkába gyekeztem. Családom a város égén, egy kétemeletes házban zkott. A feleségem reggelit ké- zített, lánykáim még aludtak. Ikkor éreztük az első földlö­kést. 1939-ben a földrengés saládunkat súlyosan érintette. \kkor halt meg apám és két dösebb bátyám Én 13 éves vol­ám. Most rögtön ráböbben- ünk, milyen veszély fenyeget lennünket és az egész várost, lógtuk az alvó gyermekeket1 és Hrohantunk velük az utcára. Jéhány másodperc múlva újabb öldlökést éreztünk és mögöt­tünk házunk, mint a kártyavár imlott össze. S ok concepcionei menekült már nem is akar vissza­térni a városba. Egy Ragas nevű fodrász ezt mesél­te: Én már bizony egy percig sem akarok élni abban a rette­netes városban. 1939-ben a földrengésnél vesztettem el a feleségemet és a fiamat. Most megint mindenemet elvesztet­tem, Sant Jágóba nem hozhat­tam magammal mást, mint a borotvámat. Ez most az egész vagy onom, ennyi, ami megma­radt. És ezután harmadszor elölről kezdhetem az életemet. Május 21-én délben repültek az első gépek a súlyosan súj­tott területekre. Gyógyszert és élelmiszert szállítottak. A DS- 6V gépnek nagynehezen sike­rült Concepcionéban a kórház mellett leszállni, amely tele volt sebesültekkel. „A munkásnegyedek szenved­ték a legnagyobb károkat" — mondták a repülök, mert ott már nagyon ócskák voltak a házak és építésüknél nem számítottak a földrengés lehe­tőségeivel. A délután folyamán Sant Jágóba más déli fekvésű járá­sokból is hírek érkeztek. A földrengés a 25 tartomány (köz- igazgatási egység) közül 13 at sújtott. Az anyagi károk meg­haladták a többszázezer dollárt. Épületek, hidak, utak, vasútok sérültek meg AMIKOR A CSENDES-ÓCEÁN HÁBOROG A z első nap sajnos, csak a katasztrófa kezdetét jelentette, mert a bor­zalom csak azután fokozódott. Május 22-én és a rákövetkező napokon a földalatti robbanások és a földrengés még erőtelje­sebbé vált A borzalmakat bete­tézte az a csapás, amelyet a Csendes-óceán hozott magá­val. Hatalmas hullámhegyek emel­kedtek a parton és előretör­jük, hogy a város háromezer lakosa közül hányán maradtak életben. Puerto Saavedra városa nem az egyetlen áldozat. Chiloe szi­gettől nem messze fekszik Puerto Monti város. Ez is tel­jesen eltűnt a föld színéről, az újságokban közölték egy szem­tanú visszaemlékezéseit: „Ami­kor az első lökést éreztük, ki­rohantam a házból. A mi házunk egy domb alján feküdt, egy- szercsak azt láttuk, hogy a domb széfnyílik és két részre oszlik. Nagynehezen sikerült ki­jutni a városból, mögöttünk hatalmas vízhullámok magukkal sodortak mindent, ami útjukban állt, embereket és házakat. Hasonló sorsra jutott a Chiloe szigeten Ancud városa is. £-y gy La Glória nevű motor- 1 yacht a kikötő közeié- * ben vetett horgonyt. Amikor az óceán vizei apadni kezdtek, a yacht fedélzetén ki­lenc csónakról találtak az em­berek menedéket. Vagy harmin­cán lehettek. Azt remélték, hogy a La Glória hamarabb ki­kerül az óceánra, mint ahogy a víz a part mentén apadni kezd. Az apály olyan erős volt, hogy a yacht néhány perc múl­va hét mérföldnyire a parttól zátonyra jutott. Az emberek egyik csoportja a szárazföldön igyekezeti elérni a partot, ek­kor azonban hatalmas hullámok torhyoxodtak a part fölé és eltemették a menekülőket. Mindnyájan elav<ztullak, azok is. akik a yachton maradtak és azok is, akik a partra igyekez­tek. A TŰZHÁNYÓK ÉS A POLITIKUSOK M ájus 21 én kedden vil­lámgyorsan elterjedt a hír: Chile déli részén a tűzhányók működni kezdtek Rendkívüli tevékenységet mu­tatott a Rimihue nevű tűzhá­nyó is. Szemtanúk azt mesélték, hogy a Rimihue tűzhányó füstje és tüze 9 ezer méter magasságba emelkedett. Egy levelező, aki május 24 éh felkeréste ezt a területet, a következőket me­sélte: A mi repülőgépünk 8500 láb magasságba emelkedett, hogy kikerülje a felhőket. Tá­volban az Ösorno tűzhányó kör­vonalai rajzolódtak. De a kép valami szokatlant mutatott. Délen egy rettenetes furcsa vörös csikós hamuszínü felhőt láttunk Eleinte azt hittük, hogy a felhő a Kordillerák felöl kö­zeledik és zivatart hoz magával. Csak később láttuk, hogy vul­kanikus tevékenységről van szó. A repülő olyan közel került a tűzhányóhoz, hogy a füstfelhő teljesen eltakarta Erős, mész- szelátóval megfigyelhettük, hogy lent mi történik. Sok kü­lönálló krátert láttunk, az egyikből füst és tíizfelhök száll­tak. A másikból párás forró viz bugyborékolt. A hegytetőn öm­lött a láva. Hol itt, hol ott újabb tűzfészkek keletkeztek, a politikusok milyen szemszög­ből akarták kihasználni. Egy bizonyos Sant Jágóban megjelenő szélsőségesen jobb­oldali reakciós amerikapártl lap, rövid beszélgetést közölt az Egyesült Államok egyik poli­tikai tényezőjével, aki a legko­molyabb ábrázoltai azt állította, hogy az elemek olyan pusztítást végeztek, mintha tíz hidrogén­bomba robbant volna fel. Vajon ezzel mit akart mondani? Mi­lyen célokat követett valótlan állításával9 Hiszen az egész világ tudja és sohasem feled­kezhet meg arról, hogy Hirosi­mában az amerikai uralkodó­körök parancsára egyetlen bomba robbanása következtében több mint százezer ember pusz­tult el és ma a hidrogénbombá­nak tízszer nagyobb az ereje, mint az atombombáé. Az elemi csapás következtében Chilében tízezer ember vesztette el éle­tét. Mit akart az amerikai poli­tikus kijelentésével elérni? fa­lán mélyebb részvétet akart keltem a súlyosan sújtott chilei néppel szemben ? Nem. Ennek semmi köze a humanizmushoz és az emberi érzelmekhez. ... És a napok múltak, a há­borgó tenger megnyugodott, a földrengés jelző állomások ke­vesebb tektonikus tevékenysé­get jeleztek, csak a tűzhányók okádtak továbbra is forró lávát és sok-sok kilométer távolság­nyira maguk alá temettek min­dent, amit elértek. A z ország nehezen tért magához, pontosan meg­állapították a károkat és kidolgozták az újjáépítési tervet. Amikor újból a belügy­minisztériumban jártam, hogy megtudjam a károk magassá­gát, két hivatalnok egy beszá­moló fölé görnyedt, amelyben összegezték az elviselt károkról szóló jelentéseket A számosz­lopok végtelen szenvedést, kínt, fájdalmat és szerencsétlenséget rejtettek. A legszerényebb szá­mítások szerint az anyagi károk egy milliárd dollárt tesznek ki. Azokat a vidékeket sújtotta a földrengés a legjobban, ame­lyek az országot acéllal gabo­nával. szénnel és textillei, cel­lulózával, cukorral látták el. — A legborzalmasabb tragé­diát jelentette a földrengés, a legrosszabhon már túl va­gyunk, most csal az a gondunk, hogyan építsük fel újra. hazán­kat. A Komszomolszkaja Pravda nyomán ememmmmmmm 'v tek, magukkal ragadtak háza­kat, falvakat, városokat és száz és száz embert a tengerbe so­dortak Nemrég még ott virult a tengerparton Puerto Saavedra városka is. Ma már nem létezik. És valószínűleg sohase tűnik fel a térképen. Mindmáig nem tud­ás szinte úgy tűnt, mintha az egész föld egyetlenegy höm­pölygő lávatömeg lenne. A ka­tasztrófa egyre nőtt. Ilyen ele­mi csapást tízezer évenként egyszer tapasztalt a föld. Nem hagyhatjuk említés nél­kül, hogy a chilei földrengést 1. Milyen súlya van a Napnak? 2 Mennyi élelmiszerre j van szüksége az embernek ; évente? 5 Mit tartalmaz a burgn- I nya túlnyomó részben? I 4 Hogyan változott meg az utolsó száz év alatt a Földön az időjárás? 5. Mennyi idő alatt és mi­lyen magasságban repüli körül az űrhajó a fóldgöm- böt ? 6 Hogyan keletkezik a sör habja ? 7. Mikor jutott el az em­ber a tenger legnagyobb mélységére? 8 Milyen volt a víz nyo­mása abban a mélységben? 9. Hogyan ciripel a tücsök? » * * 1. 1983 qadriliion tonna. 2. Körülbelül 500—600 ki­logrammra. 3. Keménvítőlisztet. 4. Az időjárás a Földön a tudományos megfigyelések szerint egyre melegebb, a sarkvidéken kisebb a jégké­reg. 5. 91 perc alatt 320 km maoassagban. 6. Apró szénsavbuboré­kokból, ezek az árpa erje­dése következtében kelet­keztek. 7. 1960. január 22-én Jacques Piccard és Don Wales a Csendes-óceán kör­zetében 11 521 méter mély­ségbe jutottak. 8. A víz nyomása egy négyzetcentiméterre 1180 kg-ot tett ki. 9. A nősténytücsök egy- náshoz dörzsöli felső szár­nyait, az egyik szárnya re- :és, a másik sima.

Next

/
Thumbnails
Contents