Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-11 / 41. szám

/ „ÉRETTSÉGIZNI FOGOK", „SZALAG­AVATÓ", „KATI ÉS LIDI“ ÉS „ÉRETTSÉ­GIZŐ LÁNYOK" ké­résére közlünk sza­lagavatóra alkalmas ruhákat. Mindhárom szép és főleg fiatalos, diáklányoknak alkal­mas Készülhetnek szövetből vagy bár­sonyból, ill taftból, akkor természetesen elegánsabbak. A ru­hák olyan fiatalosak és egyszerűek, hogy sem bársonyból, sem taftból nem hatnak túl díszesnek. Ami a szint illeti, fiatalosabb á’ sötétkék, bár ké­sőbb. mikor már nem járnak iskolába, fi fe­kete jobban kihasz­nálható és elegánsabb 1. Sötétkék szok­nya, fehér blúzzal, sötétkék pántdis/ités- s*»l. (Nagyon szép taftból). 2. Sötétkék bársonyruha, nagy fehér gallérral, 3. Sö­tétkék bársony- vagy szövet ruha fehér szilonhetéttel. A. 2. és 3. ruha készíthető 3/4-es újjal is. Szalagavatóra „VARRÓI ANFOI.Y AM“, „SZERETEM A VARRÁST": Varrótanfolyamokat a járási székhelyeken lévó Művelődés Házak (Dom osvety) ren­deznek. Ugyancsak itt kap­nak bővebb felvilágosítást is. tetsimm A nők nagy résié túlzot­tan nem veszi figyelembe az időjárás szeszélyeit, v. i. irt! ÍÍU* „GYERE ÜLJ KEDVES MEL­LÉM“: Teljes mértékben a lány­nak van igaza. Fényképésznél csakis jegyespár fényképénél* heti le magát. Egy lány, akinek nem kérte meg a kezét, nem tartozik magához, mit keresne vele a fényképésznél? Ha fi­gyelné a „Mi illik“ rovatban megjelenő válaszokat, láthatta volna, hogy mennyi baj van az udvarlóknak vagy lányoknak adott fényképekkel. Egy fény­képésznél csináltatott közös kép, később esetleg még nagyobb kellemetlenségeket okozhatna. Elhisszük, hogy valóban komoly szándékkal udvarol a lánynak, de azért a képpel várjon addig, amíg eljegvzik egymást. Ha pe- d'3 eljegyzésre nem kerül sor, mi lenne azután a képpel? Egy Ilyen közös kép kellemetlen len­ne magának és a lánynak Is. Megértjük, hogy szeretné, ba legalább fényképen láthatná a lányt, de erre nincs más mód, mint amatőrképet csinálni. Ha nincs gépe, kérje meg egy is- nerósét, hogy fényképezze le magukat. Ebben nincs semmi, inti későbbi kellemetlenségekre adhatna okot. De ismételjük, a lánynak van igaza, fényké­pészhez menni nem illik. „EGY BARNA FIÚ“: Leveléből nem értettük meg, hogy tulaj­donképpen miról is van szó. Nem értette a fiú nevét a be­mutatkozásnál. vagy a fiú egy­általán nem mutatkozott be és azért nem tudja, hogy hívják. Első esetben, — ha nincs közös ismerősük — említse meg a fiú­nak, hogy nem értette jól a nevél. A második esetben való­színűleg vannak közös ismerő­seik — hiszen hogyan kerülhe­tett volna sor ismeretségre, ba nem mutat kozott be — így tőlük kérdezze meg a fiú nevét. gyors változásait. Mit ér­tünk eza'att? Egyesek eső­ben, dérben harisnya nélkül [árnak, vékony blúz fölött tgy ballonkabáttal akarják úzonyitani, hogy ők meny­eire „edzettek", s az ered­mény persze — megfáznak. Mások viszont, ha egy kis szél fúj, annyira bebugyolál­ják magukat, mintha az Eszaki-sa'kra készülnének, s az eredmény — megfáz­nak. Ez természetes is. A hideg idő beálltával éssze­rűen kell öltözködnünk, és ezzel nemcsak egészségünk­re vigyázunk, hanem az esz­tétikai követelményeknek is eleget teszünk. Mindkettő eléréséhez az első követelmény, hogy le­gyen esőbe való rendes öl­tözékünk, elsősorban jó, la­possarkú cipőnk, nehogy tü- sarkú cipőben tipegjünk a zuhogó esőben. Akik nem „bírnak“ alacsonysarkú ci­pőben járni, esőben zártabb magassarkút viseljenek. A ballonkabát divatos és szép viselet esőben is, lehet rövid, háromnegyedes vagy hosszú. Ha nincs hozzá ka­pucni. persze esernyővel vi­seljük. Esőkabátot elég na­gyot vegyünk, hogy kabátra is ráhúzhassuk. HORGOLT SAPKA üt®!M. Olvasóink kérésére divatos hongoit sapkát közlünk. A poo- tos leírást díjmentesen postán küldjük el. Ha esik az eső, nem biz­tos, hogy hideg is van. Ne öltözzünk tehát túl melegen, mert megizzadunk és meg­fázunk. Összegezve: mindig az idő szerint öltözzünk, se túl hidegen, sem melegen. Ha az időjárás megválto­zott, ne habozzunk mi sem negváltoztatni tervünket aznapi ruházatunkat illető­in. Vagyis: ha este ágy gon- ioljuk, hogy másnap fel­tesszük az új halványkék, vékony pulóverünket, s reg­gelre hűvös szélre vagy bo­rúra ébredünk, tegyünk le tervünkről, s az időhöz mér­ten, egy melegebb, s esetleg „komolyabb" színű ruhada­rabot válasszunk. Sok kellemetlen megfázást elkerülhetünk, ha nem tar­tózkodunk fűtött helyiség­ben kabátban felöltözve. Ha valahová bemegyünk. — akár 10 percre is — vegyük le kabátunkat, vagy pl. üz­letben, legalább gomboljuk ki. Különösen ne üljünk fű­tött helyiségben kabátban (még addig sem, amíg pl. valakire várunk). — Nem mégy el rögtön a rácstól?! — kiáltott rá ijed­ten a nevelönó a kis Trudéra, aki egy óvatlan pillanatban át­bújt a ketrecek előtti biztonsá­gi korláton. — Hiszen ezek ragadozók! — Mi az, hogy ragadozók? — érdeklődött a csöppség. — Fenevadak, vadállatok! Hát nem tudod, hogy az orosz­lánok közveszélyes, vérszomjas bestiák ? I Fenevadak? — Hallotta, kedves kartárs. — s-ólt át a másik ketrecbe a berherorosľlán, miközben méltatlankodva rázta hatalmas sörényét — milyen lesújtó vé­leményt mondott rólunk az a csúnya szemüveges kígyó? Olyan rút, hogy menten kihány­nám, akár a cethal-kolléga az öreg Jónást. Különben se baj­lódnék vele. csupa csont és bőr! — Nekem se kéne, vetette oda fitymálóan abesszíniái faj- rokona — sohasem buktam ezekre a cingár hamburgi né­metekre. Az olaszok húsa sem valami Ízletes, de lagalább van mit rágni rajtuk. — Éppen az olaszokról jut eszembe, hogy egyszer bizony kénytelen vol­tam „elintézni“ egy Abesszí­niában vendégszereplő pufók feketeingest... legyen neki könnyű a föld! Azt is csak azért kaptam el. mert annyit legyeskedett körülöttem. A köztem és a gömbölyű kis tál­ján között támadt nézeteltérés­re azután szegény Leo bácsim fizetett rá: segítségemre akart sietni, de mielőtt elkezdődött a csihl-puhi, lelőtték szegény öreget. Pedig éppen ő figyel­meztetett mindig, ne kezdjek ki emberállattal, többet ér az antilophús. Igaza volt, mert amikor kicsontoztam az olaszt, élvezhetetlennek bizonyult. Ta­lán azért.Ariért izzadt az isten­adta. Fekete ingét kiköptem tehát és húsát átengedtem tá­voli rokonomnak, Hiéna néni­nek, az ottani hullaeltakarító vállalat elnöke özvegyének. Az abessziniai betörés utáni évek­ben igen szűkös viszonyok kö­zött tengődött, alig tudta fel­nevelni kölykeit, a szegény kis félárvákat. — Leo bácsi bőréből állítólag ágyelőt készítettek valahol az örök városban. Hja. ( nehéz, de szép idők voltak... , — Én sem imádtam az em- I berhúst — szólalt meg elme- l rengve a berberoroszlán. — Sőt, Allahban boldogult Félix sógo- ( rom egyszer gyomorégést ka- , pott tőle. Különben bevallom. , hogy egy alkalommal én is j kezet — azaz mancsot — emel- | tem egy amerikai kocavadász- [ ra. De miért? Annyit durroga- , tott a szerencsétlen, hogy a , célt tévesztett golyók bal füle- ] met csiklandozták. Ez szerfe- . lett idegesített, hát meglegyin- , tettem a képét. Később hallót- t tam, hogy ettől elfelejtett lé- , legezni. Így tehát — kedves , kollégám — én is mindössze r egyetlen egy emberállattal vé- , geztem, akárcsak maga. Lelki­ismeretünk megnyugtatására szolgáljon viszont, hogy mind­ketten önvédelemből cseleked­tünk, oroszlánbecsületünket védtük csupán ... * * * A hamburgi állatkert orosz­lánketrece előtt ugyanakkor két férfi izgatottan vitatkozott: . — Itt nyugodtan tárgyalha­tunk, Mister Businessmann, — 1 biztosította a hórihorgas német j amerikai társát — ilyenkor ke­vés a látogató, nincsen, aki ki­hallgassa párbeszédünket. — Ismételten figyelmeztetem te­hát, hogy megbízóm találmánva páratlan a maga nemében, egyenesen korszakalkotó! Min­den állam hadügyminisztériuma boldog lenne ha ilyen halékonv tömegirtó fegyver birtokába juthatna, amely ... — Miért nem szabadalmaz­tatja akkor megbízója találmá­nyát saját hazájában, Nyugat- Németországban? Herr Strauss bizonyára kapna az alkalmon... — Ebben igaza van, Strauss csakugyan megvásárolná. De nekünk dollárra van szüksé­günk, mégpedig sürgősen. Csak nem maradunk Európában, ami­kor a csodafegyvert bevetik? Nem mintha attól tartanánk, miszerint honfitársaink életét veszélyeztethetné, de sohasem lehet tudni, mivel válaszolnak a másik oldalról. — Térjünk azonban a tárgyra: először is nem mérvadó, vajon önök hoz­zák-e forgalomba a bonbonokat, vagy mi, elvégre a „családban“ maradnak. Másodszor: tudja-e, mi az a lacra? Nem? Nos tehát a lacra a lepránál is borzalma­sabb betegség. Amíg azonban mindkét betegség lappangásl ideje rendes körülmények kö­zött hónapokra, sót évekre te­hető a fertőzéstől számítva, addig a mi szerünk, a Laeroid, radikálisabban „dolgozik“. A mesterséges úton előállított, hipervirulens hacilusokhól álló százezerszeres potenciára sűrí- a tett illő töménvoidat ugyanis t azonnal elvégzi romboló liatá- sát. Nem hiszi el? Vigyen egy a kis próbaüvegcsét a Pentagon- nak, tessék, minta érték nélkül! s Tegyenek vele kísérletet, mond­juk .. mondjuk valamelyik déli államban, ha megmozdul a szí­nes bőrű csőcselék, he-he-he, hiszen elég van belőle. Ami pedig a Laeroid azonnali hatá­5 sát illeti, egyszerűen lenyűgö- ■ zőnek mondhatom állatokon s végzett kísérleteink alapján. 6 Mert ahol a csupán nyolcszáz - gramm súlyú bonbon leesik, k száz kilométeres körzetben percek alatt nyomorultul el­pusztul minden élőlény, he-he- he. C'gv lemállik a hús a csont­ról, akár a puhára főtt csirke­combról, a gyermekek meg egyenesen... Velőtrázó, panaszos oroszlán­üvöltés verte fel az állatkert csendjét: — És ezek merészelnek bennünket bestiáknak, fe­nevadaknak nevezni?! K. H. „Időjárás boszorkányok" a Kaukázusban A világ egy napja A moszkvai Izvesztyija című lap felhívja az embereket a földkerekségen foglalkozásra, korra, nemzetiségre való tekin­tet nélkül, hogy mindazt, amit 1960. szeptember 27-én hallot­tak, láttak, éreztek, gondoltak, tapasztaltak, megélték, írják le és küldjék be az Izvesztyija szerkesztőségé­nek elmére, hogy a befutott leveleket, nap­lótöredékeket, fényképeket és más anyagot a Világ egy napja című könyv má­sodik kötetébe összegyüjtsék. Makszim Gorkij kezdeménye­zésére ugyanis huszonöt évvel ezelőtt egy egész egyedülálló, rendkívüli jelentőséggel blrő mű első kötete született meg. Olyan könyv jött létre, amely visszatükrözi az 1935-ös év szeptember 27-t nap esemé­nyeit és érzékelteti Hldgolyóbi- sunk akkori érverését. Ezer és ezer egyszerű ember, újságíró, irő, fényképész rögzítette le annakidején e nap eseményét. Tarka mozaik keretében látha­tóvá vált az emberek akkori ábrázata. jelentessenek meg egy ilyen könyvet. „Különösen a fiatal nemzedék sokkal jobban meg­értené a történelmi fejlődést, ha összehasonlításokat tehetne a huszonöt év­ve! ezelőtti vi­lággal és el­mondhatná — írja Fegyin — milyen lelkese­déssel dolgozott apám, nagy­apám, ha a vi­lág ennvi idő megváltozhatott, hozzáfűzi: A fiatal elgondolko­zik majd azon, hogy mit tegyen a következő negyed században, hogy a világ még gyorsabban fejlődjön. Vegyünk részt ebben az iro­dalmi vállalkozásban, küldjünk be naplótöredékeket, iskolai feladatokat, leveleket és más dokumentumokat, amelyek az 1960-as év szeptember 27-re vonatkoznak. A küldeményt az Oj Ifjúság szerkesztőségébe is be lehet küldeni, szívesen köz­vetíti. A Kaukázus festői vidékén gy negyed évszázaddal ezelőtt .tesít ették az első geofizikális Moratóriumot. Ma már azon helyen egy egész város épült ti. és az az Elbrusz komplex utatóexpedíció székhelye. Az eggik laboratórium a fel- ö-erdöövezet széfén épült Ha- tintás teherszállító kocsik és illanygene’-áfnrok láthatók a közelében A laboratórium azt a problémát szeretné megolda­ni, amely az egész világon fog­lalkoztatja a tudósokat: az időjárás szabályozásának kér­dését. Jól tudjuk, mennyire hasznos lenne rájönni arra, hogy miképpen lehetne a felhő­ket egyszerűen összeterelni és arra kényszeríteni, hogy csapa­dék formájában ott essen, ahol arra a legnagyobb szükség mu­tatkozik. HANGHULLÁMOK MINT „REAGENS ESZKÖZÖK“ A mostani kísérletek alapo­san eltérnek az eddigiektől. Eddig többnyire .,aláfagyasz­tott“ felhőkkel kísérleteztek. Az elbruszi tudományos expe­díció most olyan felhőkkel fog­lalkozik, amelyek fagyponton felüli hőfokot mutatnak ki. A laboratórium dolgozói akuszti­kailag igyekeznek a felhőkre hatást gyakorolni. A tudósok olyan jelenségből indultak ki. amelyet mindannyian jól isme­rünk. Képzeljük most el, hogy az eget sürii, fekete fellegek borítják. Már-már azt hisszük, hogy minden percben megered az eső, de mégsem! Hirtelen villám cikkázik át és fülsiketítő mennydörgéssel egyidejűleg, mintha csak kannából öntenék — zuhog az eső. A mennydörgés — ez az a hatalmas hanghullám, a tulaj­donképpeni „reagens“ eszköz, vagyis a „fizikális katalizátor“, amelyet mesterségesen is igény­be vehetünk. Ez a gondolat vezérelte a tudósokat, amikor alatt ennyire Majd az irő ti Annakidején ilyen címeket Írtak az egyes fejezetek fölé: A sebeiből vérző Kina, A nél­külöző Románia, A nyomorgó Bulgária, Lengyelország sötét­ségben. Ma ezekről az orszá­gokról más fejezeteket Írha­tunk és egész más fejezetekkel bővíthetjük ki Ázsia és Afrika népeinek történetét Is, akik még egy negyed évszázaddal ezelőtt a gyarmatosító urak os­torcsapásai alatt nyögtek és ma már független államokban élnek. Sok minden megváltozott az elmúlt 25 év alatt. Az Izvesz­tyija ezt Írja: „Kérésünkkel külföldön élő barátainkhoz for­dulunk, mindenkihez, aki segít minket abban, hogy megalkos­suk az 1960-as év szeptember 27-i napjának a krónikáját. Kérjük, küld jenek be leveleket, újságcikkeket, fényképeket, re­gényrészieteket, amelyek ezen a napon keletkeztek. Konsztantyin Fegyin az is­mert szovjet fró örömmel kö­szöntötte a Világ egy napja cí­mű mű második kötetének el­indítását és azt a javaslatot tette, hogy minden 25 évben 1. Melyik nyelvcsoporthoz s tartozik az albánok nyelve? ( 2. Mióta termelik a lent? 3. Mikor használták az el- ' ső postagalambokat? ' 4. Mit ettek az emberek, mielőtt még kenyeret sütőt- 1 tek? 1 5. Mi nyújt .több meleget, nárom ing egymás felett, vagy egy olyan vastag ing, mint a három együttvéve? 6. Mennyit nyom egy tíz méter hosszú és ugyanolyan 1 széles felhő? 1 7. Honnan ered az a ba­bona, hogy a kéményseprő szerencsét hoz? 8. Mióta hordanak kesz­tyűt? 9. Hol van a krokodilusok paradicsoma ? 10 Milyen forrő a cigaret­ta füstje? FELELETEK 1. A keleti indogermán nyelvek csoportjához. 2. Egyike a legrégibb Ipari ő. Eloszor Anakreon, idő­számításunk előtt 530-ban említi őket. 4. Magokat őröltek, vízbe áztatták, majd kiszárították és úgy fogyasztották el. 5. Három Ing egymáson nagyobb meleget ad' mert az ingek között vékony le­vegőréteg képződik, amely fenntartja a meleget. 6. 160 tonnát. 7. A középkorban azt hit­ték. hogy a kéményben rossz, szellemek lakoznak és a ké­ményseprő azzal hoz szeren­csét, hogy kisepri a ké­ményt. 8. Pontosan nem tudjuk, négyszáz évvel időszámítá­sunk előtt Xenofon a perzsa katonákat férfiatlannak ta­lálta, mert a fagy ellen kesztyűt hordtak. 9. Karacsi, pakisztáni vá­rosban, a folyó deltájánál van egy védett térség, ahol a világ összes krokodilus- fajtáit megtalálhatjuk. 10. A füst, amelyet a do­kísérleti célokra külön kamrát építettek, mesterséges ködöt képeztek, amely rendszerint másfél óráig sem foszlott szét. Mihelyt azonban hanghullámo­kat bocsátottak ki rá, a köd egy-két perc alatt eloszlott. Az Elbrusz hegység lejtőjén rendeztek be később laborató­riumot. A természetben na­gyobb teljesítményű hang ge­nerátorokra volt szükség. A laboratóriumban dolgozó Vjal- cev nevű tudós olyan hatalmas hang-generátort szerkesztett, melynek kapacitása 25 kilowat­tot tesz ki. Ezt a hanghullám- áramlatot egy felhő felé irányí­tották és filnifelvételeket ké­szítettek a felhőben lejátszódó folyamatokról. Az egyik felvé­telen a legnagyobb nagyítóval is alig látható apró csöppeket észleltek. A filmen azonban olyan csöppeket is láthattak, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy a földre essenek. De nem teszik, mert a felfelé tóduló levegő feltartja őket. Egy má­sik felvételen a tudósok meg­figyelték, hogy a kis vízcsöppek száma kisebbedik, míg a na­gyobb csöppek megsokszoro- sódnak. A hanghullámok hintázó moz­gásba hozzák ugyanis az eső­cseppeket, amelyek egyre in­kább egymáshoz surlódnak, egybe olvadnak, súlyosabbá vál­nak és a földre hullnak. Körülbelül így képzeljük el J a mesterséges eső keletkezését. De hogy a valóságban hogyan játszódik le majd a folyamat, növényeknek. Lenmaradvá- hányző magába szív eleinte n.yokat legrégebbi ásatások- 27 fok, a cigaretta végén ná! is találtak már. pedig 52 fok meleg. a tudósok sem tudják még pon­tosan. Hisszük azonban, hogy a kísérletek idővel eredményre vezetnek . m IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — PostaHők 30. — Főszerkesztő Szóke József. — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania 41. Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. K-ll*01445 'ľ ! * . ■ ■- í'- ' ­Néhány pontban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents