Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-27 / 39. szám

A szép és ízléses öltözködést mindig ajánlatos a praktikussággal összekötni. így van ez a harisnyaviseléssel, ill. nem-viseléssel is. Nyáron valóban praktikus harisnya nélkül járni — és ez a lenge mosóruhákhoz meg is felel.

Két divatos kosztüm. Az első puha sötétkék szövetből készül, fehér tűzéssel, a másik kockás anyagból zseb- pántdíszitéssel. A sötétkéket V. MÁRTÁNAK és „ŐSZI KOSZTÜM“ jeligére küldjük, megcsináltathatják szürkéből vagy bésből is, piros vagy fekete tűzéssel. A második modellt „FRANCISKA" csináltassa meg nagykockás anyagából.

ősszel azonban más a helyzet. Nem hat szépen és nem is ízléses, ha szövetruhához, kosztümhöz, — amint az bizony elég gyakori látvány — nem húzunk harisnyát. Erről szokjunk le, mert nem szép, még „edzettek“ számára sem, akiknek történetesen nem kékül- zöldül lábszáruk a hidegtől. Ismételjük, szövetruhához, kosztümhöz, kabáthoz, akkor is harisnyát húzunk, ha

lábunk nem fázik, ez a jó

öltözködés egyik feltétele.

•

A kötött holmi, bármilyen szép és drága is, sportos viselet, színházba, hangversenyre, tánchoz, nem való. (Különösen a kötött ruha téveszt meg sokakat!) Az egyetlen kivétel a csakis erre a célra készült estélyi pulóver, (Fekete, dekoltált pulóver, esetleg különleges díszítéssel.)

T

udom Margitkám,hogy nagy csalódást okoztam neked, amikor a minap nekem szegzett kérdésedre: Ugye nekem van igazam? — a tényállás megállapítása után — egyenesen nem-et feleltem. Ha azóta gondolkoztál a dolgon, valószínűleg magad is rájöttél, hogy bizony nem volt igazad.

De mi is tulajdonképpen a vita tárgya?

Édesanyádat, aki évek óta vezeti háztartásodat, néhány hétre magához hívja másik lánya, azaz a te testvéred, pihenni. Te viszont nem akarod engedni, mert azt sem tudod, mihez kezdenél édesanyád nélkül, neked kellene elvégezned a háztartási teendőket, főzni, takarítani, mosni, vasalni, stb. neked, aki ehhez egyáltalán nincs szokva. Hát itt bizony egyszerre két hiba is merül fel: z egyik, hogy a háztartás súlyát, minden munkát édesanyádra hagytál, elfogadod, hogy terített asztal várjon, amikor munkából hazajössz, a lakás kitakarítva, a ruha kimosva, kivasalva, s valóságos hőstettnek minősíted, ha egy évben kétszer segítel eltörülni az edényt. Emellett még lelkiismeret furdalást sem érzel, mert úgy állítottad be a dolgot, hogy édesanyád, akinek „mindene a háztartás", örül, hogy kedvére dolgozhat. Te ugyan valamennyire kiismered magad a háztartási munkában, dehát a „mamának az egészen másképp megy“, mondod te, mert amíg te hozzákezdd. ö megfőzi az ebédet.

F

alóban így is van. De miért? ÍAert te évek óta ezt hajtogatod, ahelyett, hogy legalább néha kivennéd a fakanalat a kezéből. és nem is gondolsz arra, hogy ő — tekintve, hogy oly régen tartja a kezében — el is fáradhatott benne És most mindjárt itt van a másik hiba: nem akard elengedni édesanyádat néhány hétre, hogy kipihenje magát, hogy ha már te nem juttatod őt egy kis pihenéshez, legalább a testvérednél egy kis lélegzethez jusson.

gyan azzal érvelsz, hogy ott sem fog pihenni, neked „viszont" itt marad a nyakadon az egész munka: Valid be nyíltan, minden ezen a

„viszont"-on múlik. Pedig milyen jó lenne, ha az alatt az idő alatt legalább jól belejönnél a háztartási teendőkbe, s tekintve, hogy gyakorlat teszi a mestert, neked is jobban állna majd kezedben a fakanál s édesanyád visszatérte után, legalább a munka egy részétől megszabadítanád.

„ Nem kétséges, M hogy minden nő V szép akar lenni.

Ezt azonban ifi nemcsak szép- ) j ségápolással, szépítőszerek használatával érhetjük el. Ismernünk kell a „természetes“ szépítőszereket, és mindenekelőtt

TISZTÁBAN KELL LENNÜNK SAJÁT HIBÁINKKAL. Ezeket őszintén be kell vallanunk, mert csak így tudhatjuk, mi előnyös részünkre és mi előnytelen.

KIVÁLÓ TERMÉSZETES SZÉPlTÖSZEREK a víz, levegő és napfény. Ne becsüljük le, használjuk ki őket, nemcsak szépségünk megóvásához, de elősegítéséhez is hozzájárulnak.

A MÉRTÉKTARTÓ, EGÉSZSÉGES, tápanyagokban gazdag, vitamindús táplálkozás nemcsak az egészség, hanem a szépség alapja is. Étrendünk összeállításánál tehát ügyeljünk erre.

A TORNA. IS A SZÉPSÉGÁPOLÁSHOZ TARTOZIK. Amellett, hogy megszabadít a fölösleges kilóktól, egész testünket ruganyossá teszi s a helyes tartást is elősegíti.

A JŐ ALAK ÉS HELYES TARTÁS mitsem ér, ha ross» a járásunk. Fájó lábbal nem járhatunk szépen, a fájdalom minden lépésnél megmutatkozik. Fordítsunk tehát gondot lábunk ápolására.

AZ ALVÁS A LEGEGYSZERŰBB s amellett a leghatásosabb szépítőszer. A nemalvás lérí az arcról és elcsúfítja a legszebb arcvonásokat is. i A nyolc órai alvást tekintsük szabálynak.

Barcelonában, Spanyolország gazdaságilag legfontosabb, nagyságára nézve pedig második legnagyobb városában ezer és ezer ember egyik napról a másikra tengeti életét. Az első, ami az idegennek feltűnik az, hogy sehol a világon nem találkozunk annyi vakkal, mint itt. Amikor e jelenség okai iránt érdeklődtem, azt a választ kaptam, hogy a vakok azért gyülekeznek itt, hogy valami élelemhez^jussanak. A legtöbb vak abból él, hogy sorsjegyet árul, vagy pedig cipőt tisztít.

Ebből azonban nehéz megélni. Most pedig azt szeretnénk elmondani, hogy milyen nehezen él Spanyolországban a rendőr, pedig a Franco-államban valóban a rendőr képviseli a hatalmat.

Fényképezés közben egy barokk szökőkút mellett pillantottam meg egy aranygombos, egyenruhás rendőrt, mellén kitüntetések díszlettek és a fegyveres rendőrség rendjelei. Éppen vizet ivott. Kissé nevetséges pózban. Lefényképeztem, de a rendőr hirtelen felém fordult.

— Segnor! Adja nekem a filmet.

Ellenkeztem, de mindhiába.

— Ha nem adja ide a filmet, akkor velem jön a komisszariá- tusra.

Szerettem volna kibújni e kellemetlenségek alól, ezért a rendőrnek felajánlottam a filmtekercs utolsó néhány méterét. De az igazságszolgáltatás .jobb kezét“ nem lehetett meggyőzni. Mit tehettem mást, kivettem a tekercset a gépből — ezáltal természetesen értéktelenné vált. A rendőr a filmen minden áron saját képét szerette volna látni.

— Semmit se látok... — morogta. A jelenet végül azzal végződött, hogy odaadtam neki az egész filmet, ő pedig hosszú mondókáját ezzel fejezte be: — Sietnem kell, megyek.

Azt hittem, hogy őrhelyére siet vissza, utána néztem, és láttam, hogy sorban az üzletek redőnyét húzogatja le. A tulajdonosok mindig kiléptek az üzletből és valami aprópénzt adtak át neki. A Franch-kormány képviselője pedig mélyen meghajtotta magát.

— Gracias, segnor — mondotta és folytatta útját. Az üzlettulajdonos pihenőre tért. Déli egytől négyig teljesen megbénul a város forgalma.

Később hallottam, hogy a rendőrök így keresik meg a „mellékeset". Szükségük van rá, mert keresetük alig haladja meg a munkások bérét. A magasabb rangú rendőrök az elegáns utcák nagyobb és szebb üzleteit „rezerválják" maguknak. Azokat az üzleteket, amelyek többet fizetnek, pl. az ékszerüzleteket. Emellett a redőnyök lehúzását darabonként 1 pesetáért az alárendeltekre bízzák.

így élnek azok, akiknek nincs állandó munkájuk és nem szakemberek. És vajon, hogy élnek a munkások? Barcelonában és Madridban sok munkással beszélgettem. Megtudtam, hogy egy fémmunkás — aki aránylag szépen keres — napi száz pesetát kap feleségére és két gyermekére. Ha sikerül neki a túlórázás, ami ma különösen nehezen megy, akkor megkeresi a napi 120 pesetát is. Az építészetben vagy a gyárakban a munkások gyermekpótlékkal

együtt 40 pesetát keresnek naponta.

MILYENEK A KERESETI LEHETŐSÉGEK?

Valóban nehéz megállapítani, hogy az ilyen kereset mellett milyen a spanyol lakosság vásárlási ereje. Az Accion Patronat — az ipari munkások szervezete ilyen arányban állítja fel az életszükségleteket, emellett nem gyanúsíthatjuk meg őket azzal, hogy pesszimisták: 40 pesetára van szüksége egy egyedül élő embernek, 107,27 pesetára pedig egy négytagú családnak. Rögtön hozzátehetjük, hogy ezt az életszínvonalat csak azok a spanyol munkások érik el, akik kiváló szakképzettséggel rendelkeznek és állandó munkahelyük van. Négy személy élelmezése naponta 49,55 pesetába kerül. A nem szakmunkás még ezt a minimumot sem éri el, még akkor sem, ha hozzászámítjuk a családi pótlékot. Házbérre, fűtésre, világításra napi 20 pesetát kell számítani. IS pesetát négy személy öltöztetésére. Egy nagyon rossz minőségű ing 70 pesetába kerül, egy pár cipő 150-be. A gyermekek taníttatására napi 15 pesetát számítsunk. Egy tankönyv 80—100 pesetába kerül. Egy csomag rosszminőségű cigaretta 4 pesetába, mozijegy 5—15 peseta, színházjegy 30— 100. Érdekes, hogy a spanyol városokban nem létezik közép- osztály, amely azok között foglalna helyet, akiknek semmijük sincs, és azok között, akiknek mindenük van bőségben. Hasonló a helyzet vidéken is, ahol kevés a kisparaszt. A kisgazdaságok nem nyújtanak nagyobb jövedelmet, mint azt, amit a „peones-ek", a nincstelenek érnek el. Ezen az életszínvonalon állnak 1960-ban a spanyolok a Franco-diktatúra húszéves uralnia után.

MILYENEK A TANKÖNYVEK?

Ha talán érdekelne, hogy Franconak hogyan sikerül tudatlanságban tartani a spanyol értelmiséget, elég, ha bemegyünk egy könyvkereskedésbe és átlapozzuk az iskolai és főiskolai tankönyveket. Spanyol- országban a kulturális élet az egyház kezében összpontosul. Valóban olyan diktatúra uralkodik, hogy még egy apró rést sem engedélyeznek, ahol egy kis fény, világosság, modern nézet és gondolat beszivárogna. A felső osztályokban bevezetett filozófiai tankönyvben a következő fejezeteket találjuk:

1. Bizonyítékok isten létezéséről.

2. Bizonyítékok a pokol él mennyország létezéséről.

3. Szent Tamás iskolájáról.

A kereszténységen kívüL minden tanítás tévedésen alapul éi eretnek. Ebben az utolsó fejezetben egyetlenegy szóba tömörítik az utolsó évszázadok filozófiai áramlatait: eretnek.

A hitoktatás az iskolában nemcsak kötelező, hanem főtantárgy is. A legfontosabb a hittanvizsga nemcsak az alacsonyabb fokú iskolákban, hanem az egyetemen is, ahol hittanvizsga nélkül nem lehet a felsőbb évfolyamokra beiratkozni. így például az orvostanhallgatónak, mielőtt patológiából tenne vizsgát, be kell „bizonyítania" a szűz Mária szeplőtlen fogantatására vonatkozó „tétel" igazságát. Az egyik könyvkirakatban ilyen könyv- sorozatot láttam: A vallás téziseihez alkalmazkodó „tudományos" művek.

A kormány abban az igyekezetében, hogy kulturális téren megőrizze az egyház uralmát, sokszor túlkapásokat követ el. Így például Spanyolországban nemrég tűnt fel a „Szép ara" című film. A film történetébő, csakhamar rájövünk arra, hogi a „Szép ara", amelyről a filmben szó van, tulajdonképpen aj egyház. A film meséje a következő: Egy fiatal pap egy szé- tesszoknyájá nő kedvéért elhagyja a „szép arát", csakhamar azonban rájön tévelygésére és visszatér az egyházhoz. Angel Aranda, a legismertebb mai filmszínész olaszországi tartózkodása alatt kijelentette: Spanyolországban csakis vallási vagy katonai tárgykörből merített filmeket forgatnak.

A spanyol faluban az egyház fennhatalma elsősorban a hatalmas kiterjedésű egyházi birtokokban mutatkozik. Pontos adatukkal nem rendelkezünk, de a spanyolok többsége bebizonyítaná, hogy a termőföld túlnyomó része az egyházi rendek, különösen a jezsuiták kezében van.

A vallási hierarchia kéz a kézben egysíkon halad a latifundiumok tulajdonosaival. A „pueblos"-okban, azaz a falvakon, ahol a spanyolok 65 százaléka él, a papoknak nagyobb a hatalma, mint a polgári hatóságoknak.

MÉG VALAHOL A FEUDALIZMUSBAN ÉLNEK A feudális jogok, így például a termény egy részének beadása, azokról a földekről, amelyek nem képezik az egyház tulajlanság és maradiság uralkodik. Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy ezt az állapotot az emberek némán tűrik. A szigorú cenzúra és rendörrendszer ellenére néhány fiatal írónak sikerült olyan müveket napvilágra hozni, amelyek valóban haladó szellemről tanúskodnak, így például Luise Goytosolo is ezekhez az írókhoz tartozik. Franco fogházba juttatta, mert lázadozó hangot mert felvenni. Nem egyedül álló eset. Madridban például nemrég szrájkba léptek az ügyvédek és demokratikus szellemű jogi reformokat követeltek.

A sötétségből menekülök mozgalma egyre erősebb és a legszélesebb néprétegekbe is terjed. Maga az egyházi hierarchia is érzi, hogy Franconak és kormányának ég a talpa alatt

donát, még ma is érvényben vannak. Egyes helyeken az egyházi apparátusnak jogában áll megbüntetni azt, aki nem vesz részt a vallási körmeneteken. A bűntettek jegyzéke a papiakból egyenesen a rendőrségre megy. Mindehhez még hozzájárul a nem katolikus egyházak üldözése. Az egyik spanyol törvény lefekteti, hogy a katolikus egyházi felvonulásokon kívül minden más gyülekezés tilos. És azt, aki nem a katolikus egyház tagja, az állam ellenségének tekinti.

Spanyolország azokhoz az országokhoz tartozik, ahol még ma, a XX. században is tudata föld. Megfigyelhetjük, as egyház mindent elkövet, hogy megszilárdítsa egyeduralmát és valahogy lerázza azt a felelősséget, melyet a fasiszta rendszerrel szemben a múltban és ma is érez.

Ez év májusában Sevillában a spanyol papok értekezletén határozatot hoztak, hogy a paplakok csakis egyházi központokat képezhetnek. A valóságban az egyház anyagi ideológiai téren sem mond le privilégiumairól. A kísérletek csak arra szolgálnak, hogy az emberek szeme előtt valamiképpen mentegethessék magukat.

NÉHÁNY PONTBAN

1. Mennyi villanyenergiát termelnek hazáknban 1965- ben?

2. Hány milliárd koronát tesznek ki az ötéves tervben a beruházások?

3. Az 1961/65 évben hogyan emelkedik a dolgozók száma?

4. Mennyi kokszot, nyersvasat és acélt termelünk 1965-ben ?

5. Hogyan emelkedik a vegyipari termelés?

6. Hány háztartásban lesz 1965-ben hűtőszekrény, televízió és mosógép?

7. Hány autó, motorkerékpár, robogó kerül az 1961— 65-ös évben a forgalomba?

8. Hány lakásegység épül fel az ötéves tervben hazánkban és ebből mennyi Szlovákiában ?

9. Hány egész estét betöltő film készül az ötéves tervben ?

10. Az 1961—65-ös évben mennyivel emelkedik a szállodai szobák száma ?

11. Hány rádió- és televízió tulajdonos van hazánkban?

12. Hány kórház van a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ?

13. 1960 júniusában hány lakosa volt köztársaságunknak?

* * *

1. A villanyenergia termelés 1965-ben eléri a 39 milliárd kWo-t. Azaz 60,7 százalékkal lesz több, mint 1960-ban.

2. A III. ötéves tervben

322 milliárd koronát tesznek ki a beruházások, azaz 59 százalékkal többet, mint a II. ötéves tervben.

3. Az 1961—65-ös években a dolgozók száma 435 ezer személlyel növekedik.

4. 1965-ben 11,6 millió tonna koksszal, 7,7 millió tonna nyersvassal és legalább 10,6 millió tonna acéllal termelünk többet.

5. 1965-ig a vegyipari termelés az 1960-as évvel szemben 97 százalékkal emelkedik.

6. 1965-ben minden harmadik háztartásra jut hűtőszekrény, minden 1,8 háztartásra televízió és minden 1,5 háztartásra jut mosógép.

7. 1961—65-ben körülbelül 220 ezer autót adnak el, 1,2 millió motorkerékpárt és robogót.

8. A harmadik ötéves tervben 482 ezer lakásegység épül fel, 152 ezerrel több, mint a második ötéves tervben. Szlovákiában 192 ezer lakás épül.

9. 183 egész estét betöltő film készül el.

10. A szállodaszobák száma 15 700-al emelkedik.

11. Három millió 105 ezer rádió, 398 ezer vezetékes rádió, és 654 ezer televízió- tulajdonos.

12. 237 kórház van 102 ezer ággyal.

13. 13 millió 650 ezer lakos él .hazánkban, ebből cseh területen 9 millió 658 ezer és Szlovákiában 3 millió 992 ezer.

ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József. — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania 41.

Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. K-21*01117