Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-29 / 13. szám

tazxrr» TIZENÖT ÉVE SZABAD BRATISLAVA Fontos állomás A CSISZ-alapszervezetekben e napokban befejeződtek a tag­sági gyűlések. Megtárgyalták a CSISZ KB-nak a CSISZ szer­vek területi újjászervezésére vonatkozó határozatát és ha­zánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 15. évfordulójá­nak tiszteletére indított építő­versenyt. A tagsági gyűléseken a CSISZ járási konferenciáira is megválasztották a küldötteket. A konferenciákat túlnyomó részben 1960. április 2-ig tart­ják meg. A CSISZ járási és ke­rületi konferenciáira folytatott következetes készülődést az a köri Imény is bizonyítja, hogy a konferenciákat olyan időszak­ban tartják meg, amikor a fel- szabadulás 15. évfordulójára rendezett ünnepségek mellett a helyi nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Nemzetgyűlés tagjainak meg- válas/fására készülünk. A já­rási és kerületi konferenciák politikai szempontból vett elő­készítésénél rendkívül fontos, hogy a jelentés és a határozat a konkrét helyzetet tükrözze és az újonnan szervezett járások­ban és kerületekben irányítást nyújtson az ifjúsági szervezet tevékenysége számára. Az idei járási és kerületi konferenciák előkészítésénél elsősorban szenteljünk figyel­met a CSISZ új járási és kerü­leti tagsága megválasztásának és ne hagvjuk figyelmen kívül azt a szempontot sem, hogy a vezetőségekben feltétlenül képviseltessék magukat a leg­fontosabb üzemek, állami gaz­daságok, a nagy és jelentékeny szövetkezetek, és válasszák be a CSISZ eddigi járási vezetősé­geinek jól bevált tagjait. Az alakuló járási és konferenciák kapcsolatban fontoljuk mer ne feledkezzünk meg arról, hogy a CSISZ járási és kerületi vezetőségei az új területi szer­vezés feltételeiben milyen mun­kamódszerekhez folyamodjanak, hogy lényegesen emelkedjen a szervezési tevékenység és a politikai nevelőmunka szín­vonala. A járási és kerületi konfe­renciák adjanak feleletet arra a .kérdésre és hozzanak hatá­rozatot arra vonatkozólag, hogy az új szervezés feltételei mel­lett hogyan dolgozzanak az ak­tívával és tagjait milyen rend­szeres oktatásban részesítsék. A járási és kerületi konfe­renciákra történő előkészüle­tekkel kapcsolatban a CS1SZ- szervek és szervezetek foglal­kozz: iiak azzal a kérdéssel is, hogyan érhetnének el javulást az ifjúsági szövetség számbeli gyarapodása és szociális össze­tétele terén. A CSKP XI. kongresszusának határozata a CSISZ-szerveit, szervezeteit és a CSISZ minden tagját az ösz- szes fiatalért felelőssé teszi. Ez azt jelenti, hogy „továbbra is mélyítsük el a szövetség kebelében a munkát, főként a munkásifjúsággal kapcsolato­san, amely a szövetség magvát jelenti, terjesszük ki a falvak­ban a szövetség befolyását és hatékonyabban dolgozzunk a diákifjúság körében“. így tehát a CSISZ sorai bőví­tésének kérdését nem vehetjük le az alakuló járási és kerületi konferenciák programjáról. Ezek a kérdések álljanak a CSISZ összes szervei és szerve­zetei figyelmének középpontjá­ban. Bratislava, 1960. március 29. IX. évfolyam 13. szám Ara 60 fillér TEREMTSÜNK VIRÁGZÓ KERTEKET, PARKOKAT, ZÖLDELLŐ LIGETEKET Használjuk ki a tavaszi ňš/tt 11/ 'T. ___ 1 7. t- 7- Ii nel ért*«/) rtlfnli hXah/iI 1 - n 1 f W i*i e* n /\li o + Májusban ünnepeljük hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 15. évfordulóját. Életünk minden szaka­szán látjuk, hogy népünk milyen lelkesen, kiváló munka­eredményekkel, a legméltóbb keretek között kívánja meg­ünnepelni ezt a nagy évfordulót. Száz és száz példa mutatja, hogy az ifjúsági szervezetek is értékes szocialista kötelezettségvállalásokkal köszöntik e nagy napot. Igyekezetünket azonban még fokozzuk és járuljunk hozzá ahhoz, hogy hazánk az ünnepségek alatt valóban a legszebb köntösben tündököljön. A fiatalok ezért egyre na- fit ja, teremtsenek virágzó ker- gyobb számban kapcsolódjanak teket, parkokat, zöldellő ligete­be a különféle akciókba, szépít- két. sék, csinosítsák élet- és mun- A CSISZ joblonicai falusi kakörnyezetüket. Távolítsanak szervezete megértette a felhí- el mindazt, ami falvainkat csú- vást és a helyi nemzeti bizott­Balról jobbra: A. Zigansin, F. Poplavszkij, A. Krjucskovszkij és I. Fedotov New York-i pihenőjük alatt. Az egész vilá­gon csodálat övezi körül azt a négy hős szovjet katonát, akik negyvenki­lenc napig küz­döttek csaknem étlen-szomjan a nyílt tengeren az életért. A ki­tartás és a hő­sies küzdelem példátlan esete »'UJ—W ...III1 ez a tengeré­szet történeté­ben. Képünkön % a négy hős cső- ■ ****-■ • ' nakja látható. Sággal karöltve brigádokat szervezett, hogy közösen épít­sék a kultúrházat, rendezzék az utcákat, nyessék a fákat. A jablonicai 8 éves középiskola tisztasági ellenőrző őrségeket szervez az egyes utcákban és parkokban. Harcolnak azok el­len, akik vétenek a tisztaság szabályai ellen. A CSISZ-tagok a pionírokkal együtt védnöksé­get vállalnak a parkok virág­ágyai felett és gondoskodnak arról, hogy az ablakokba és a szabad térségeken virágot helyezzenek el. Azok a CSISZ-tagok, akik a szövetkezetben dolgoznak, gondoskodnak arról is, hogy a szövetkezet területén virágot ültessenek, padokat helyezze­nek el, és így a szövetkezeti dolgozók kellemes, szép kör­nyezetben pihenhessék ki ma­gukat. Dubnica n/Váhomban a CSISZ- tagok azzal igyekeznek üdülést és felfrjssülést nyújtani, hogy fürdőtelepet építenek. Büszkék arra, hogy a helyi nemzeti bi­zottság őket bízta meg a fürdő építésével és a munkát „Ifjúsá­gi építkezésnek“ nevezte el. A fiatalok egyek abban, hogy valóban közös erővel teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Az amfiteátrum építéséből is ala­posan kivették részüket. Büsz­kék, hogy maradandó emlékeket állítanak fel és majd idős ko­rukban eldicsekedhetnek velük. ŠTEFAN ŠTULAJTER Uáiávat em A csónak pa­rancsnokának, Aszhad Rahimz- janovics Zigan- sinnak a szülei nagy örömmel olvassák fiúk és társai megmen­téséről közölt újsághíreket. HATODSZOR z n It látogat el hazánkba a világhírű Alekszandrov együttes, mely jelenleg Párizsban szerepel. Az együttest nem kell bemutatni, hisz emlékezetünkben élnek fe­lejthetetlen fellépései, melyek­re országunk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából 1955- ben került sor. Olvasóink előtt talán kevésbé ismeretes, hogy az együttes tagjai nemcsak kiváló művé­szek, de túlnyomó többségük részt vett a Nagy Honvédő Háború harcaiban is. így pél­dául Nyikolaj Szergejevics Szi-' menko és Konsztantyin Ivano- vics Karelin, az együttes ban- duristái, Leljusenko tábornok tankista brigádjában harcoltak és részt vettek Prága felszaba­dításában. Jevgenyij Baljajev énekes Ostravánál is harcolt. Pavel Andrejevics Kucsnyikov és Nyikoláj Szkatkin Malinovsz- kij marsall hadseregének vol­tak tagjai és részt vettek Dél- Szlovákia, valamint Bratislava felszabadításában. Az együttes további tagjai hangversenyeket adtak a különböző frontszaka­szokon, így például a blokád alatt lévő Leningrádban is. Két évvel ezelőtt Moszkvában történt. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 41. évfordu­lójának ünnepségein vettem részt. Tele voltunk élmények­kel és új benyomá­sokkal. Boldogan fogadtuk el Vaszüij Mihájlovics Trusov meghívását. Azon a napon Moszkvában nehezen találtunk volna olyan házra, amelyben ne ünne­peltek volna. A szovjet polgárok kényelmes, szép otthonukban emelt hangulatban töltöt­ték ezt a nevezetes napot. Mi, csehszlo­vák polgárok, akik olyan messziről jöt­tünk el a szívünk­höz olyan közel álló szovjet felszabadí­tóinkhoz, végtelenül örültünk a megtisz­telő meghívásnak. V. M. Trusov elvtárs is hazánk felszaba­dítóihoz tartozik. Mintha csak saját rég nem látott test­im vérünkkel találkoz­nánk, Olyan érzés fogott el mindany- nyiunkat. Kérdései­re alig győztük a válaszokat. Sokat, nagyon sokat kel­lett mesélni. Sugár­zó tekintettel fi­gyelte elbeszélésein­ket, ragyogott az arca, annyira örült sikereinknek. Se vége, se hossza nem volt a bensőséges, igaz baráti beszél­getésnek. Amíg élek, nem felejtem el szavait: „Ne féljetek, a fasiszták már soha­se teszik be lábukat hazátok területére. A Szovjetunió biz­tos védelmet nyújt számotokra. Hajam már őszbe vegyül, nem vagyok már fiatal, de azért új­ból csak segítsége­tekre sietnék, ha arra sor kerülne. És ugyanúgy gondol­kodik mitíden szov­jet ember. Mi mind­annyian nagyon szeretjük Csehszlo­»Ili vákiát. De ne félje­tek, hasonló hely­zetre már nem ke­rül a sor, a béketá­bor erősebb, mint a háborús uszítók". Milyen megnyug­tató érzés, hogy ilyen barátaink van­nak. De vajon miért jegyzem le mind­ezt? Mert egész természetes, hogy hazánk felszabadu­lásának 15. évfor­dulóján ezek és ilyen gondolatok foglalkoztatnak. Bratislava felett Trizutjak szobrász­művész csodálato­san szép alkotása emelkedik. Emlék­mű, amely hálánkat fejezi ki — hálán­kat azok iránt, akik életük árán harcol­ták ki szabadságun­kat. A sok millió hátás csehszlovák polgár között én is meg- illetődéssel gondo­lok felszabadítóink­ra és közöttük V. M. Trusovra. R. BOROVÝ yozalem Az elmúlt tizenöt esztendő alatt negyedmilliós nagyvárossá épült ki Bratislava. A történelem során páratlan fejlődés ez, melyhez a szovjet hadsereg hős harcosai nyitották meg az ut at. A Garam és a Vág völgyében a vörös hadsereg 1945. március 16. és 31-e között nyomult elő­re. Március végén egységei át­lépték a Vágót és üldözőbe vették a visszavonuló német hadsereget. A Schill és Juntk német műszaki egységek hiába állítottak fel Bratislava előtt sáncokat. A győzedelmes vörös hadsereget nem lehetett feltar­tani. Ebben az időszakban Bratis­lava irányába a 25-os tüzérgár­da divíziói és Sumilov vezérez­redes parancsnoksága alatt a 7-es gárda nyomult előre. Cél­juk Bratislava volt. Akkoriban nálunk már csak a megszálló német hadsereg megtizedelt egységei tartóz­kodtak. Ezek elvesztették lábuk alól a talajt és fejveszetten menekülni igyekeztek. Kétség­beesve, rettegve menekültek a vörös hadsereg elől, míg a lakosság alig várta, hogy a szovjet hadsereg elhúzza a felszabadulást. Az előrenyomu­ló vörös hadsereg elől futottak a deklasszált Szálasi-féle ele­mek, a honvédek, minden kato nal fegyelem és vezetés nélkül Ausztria felé tartottak. Az 1945 április 1-én már Szencet's fel­szabadították a szovjet kato­nák. Ebben a harcban, Szencki- rályfa keleti részében, az úgy­nevezett Vvhonban felmorzso­lódott a német tankosok egysé­ge, de a szovjetek is vesztesé­get szenvedtek. A sebesültek között volt Iván Andrijevics Beznoscsenko alezredes, Vaszi- lij Mihájlovics Gusev őrnagy és mások. Ezen a szakaszon négy közkatonával együtt ele­sett Stefan Alekszandrovics Bodalov őrnagy. Ezeket Brátis- lavában a Slavinon 1946 április 12-én temették el. Áz ütközet után a német tankelhárító üteg mezei úton a „varmenti“ hídon keresztül Szene felé húzódott és ezzel megnyílt a győzedel­mes út Bratislava felé. Ä polgárok, akik a bombázás és harcok elől az óvóhelyeken bújtak meg, előjöttek, hogy üdvözöljék felszabadítóikat. Ma visszaemlékezünk a dicső 4. gárdadivíziő egységéire, ímelyek először „Övrucs“ vá- oskát szabadították fel és ezért a „az ovrucsiak“ büszke nevet viselték.

Next

/
Thumbnails
Contents