Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-29 / 13. szám
tazxrr» TIZENÖT ÉVE SZABAD BRATISLAVA Fontos állomás A CSISZ-alapszervezetekben e napokban befejeződtek a tagsági gyűlések. Megtárgyalták a CSISZ KB-nak a CSISZ szervek területi újjászervezésére vonatkozó határozatát és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére indított építőversenyt. A tagsági gyűléseken a CSISZ járási konferenciáira is megválasztották a küldötteket. A konferenciákat túlnyomó részben 1960. április 2-ig tartják meg. A CSISZ járási és kerületi konferenciáira folytatott következetes készülődést az a köri Imény is bizonyítja, hogy a konferenciákat olyan időszakban tartják meg, amikor a fel- szabadulás 15. évfordulójára rendezett ünnepségek mellett a helyi nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Nemzetgyűlés tagjainak meg- válas/fására készülünk. A járási és kerületi konferenciák politikai szempontból vett előkészítésénél rendkívül fontos, hogy a jelentés és a határozat a konkrét helyzetet tükrözze és az újonnan szervezett járásokban és kerületekben irányítást nyújtson az ifjúsági szervezet tevékenysége számára. Az idei járási és kerületi konferenciák előkészítésénél elsősorban szenteljünk figyelmet a CSISZ új járási és kerületi tagsága megválasztásának és ne hagvjuk figyelmen kívül azt a szempontot sem, hogy a vezetőségekben feltétlenül képviseltessék magukat a legfontosabb üzemek, állami gazdaságok, a nagy és jelentékeny szövetkezetek, és válasszák be a CSISZ eddigi járási vezetőségeinek jól bevált tagjait. Az alakuló járási és konferenciák kapcsolatban fontoljuk mer ne feledkezzünk meg arról, hogy a CSISZ járási és kerületi vezetőségei az új területi szervezés feltételeiben milyen munkamódszerekhez folyamodjanak, hogy lényegesen emelkedjen a szervezési tevékenység és a politikai nevelőmunka színvonala. A járási és kerületi konferenciák adjanak feleletet arra a .kérdésre és hozzanak határozatot arra vonatkozólag, hogy az új szervezés feltételei mellett hogyan dolgozzanak az aktívával és tagjait milyen rendszeres oktatásban részesítsék. A járási és kerületi konferenciákra történő előkészületekkel kapcsolatban a CS1SZ- szervek és szervezetek foglalkozz: iiak azzal a kérdéssel is, hogyan érhetnének el javulást az ifjúsági szövetség számbeli gyarapodása és szociális összetétele terén. A CSKP XI. kongresszusának határozata a CSISZ-szerveit, szervezeteit és a CSISZ minden tagját az ösz- szes fiatalért felelőssé teszi. Ez azt jelenti, hogy „továbbra is mélyítsük el a szövetség kebelében a munkát, főként a munkásifjúsággal kapcsolatosan, amely a szövetség magvát jelenti, terjesszük ki a falvakban a szövetség befolyását és hatékonyabban dolgozzunk a diákifjúság körében“. így tehát a CSISZ sorai bővítésének kérdését nem vehetjük le az alakuló járási és kerületi konferenciák programjáról. Ezek a kérdések álljanak a CSISZ összes szervei és szervezetei figyelmének középpontjában. Bratislava, 1960. március 29. IX. évfolyam 13. szám Ara 60 fillér TEREMTSÜNK VIRÁGZÓ KERTEKET, PARKOKAT, ZÖLDELLŐ LIGETEKET Használjuk ki a tavaszi ňš/tt 11/ 'T. ___ 1 7. t- 7- Ii nel ért*«/) rtlfnli hXah/iI 1 - n 1 f W i*i e* n /\li o + Májusban ünnepeljük hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 15. évfordulóját. Életünk minden szakaszán látjuk, hogy népünk milyen lelkesen, kiváló munkaeredményekkel, a legméltóbb keretek között kívánja megünnepelni ezt a nagy évfordulót. Száz és száz példa mutatja, hogy az ifjúsági szervezetek is értékes szocialista kötelezettségvállalásokkal köszöntik e nagy napot. Igyekezetünket azonban még fokozzuk és járuljunk hozzá ahhoz, hogy hazánk az ünnepségek alatt valóban a legszebb köntösben tündököljön. A fiatalok ezért egyre na- fit ja, teremtsenek virágzó ker- gyobb számban kapcsolódjanak teket, parkokat, zöldellő ligetebe a különféle akciókba, szépít- két. sék, csinosítsák élet- és mun- A CSISZ joblonicai falusi kakörnyezetüket. Távolítsanak szervezete megértette a felhí- el mindazt, ami falvainkat csú- vást és a helyi nemzeti bizottBalról jobbra: A. Zigansin, F. Poplavszkij, A. Krjucskovszkij és I. Fedotov New York-i pihenőjük alatt. Az egész világon csodálat övezi körül azt a négy hős szovjet katonát, akik negyvenkilenc napig küzdöttek csaknem étlen-szomjan a nyílt tengeren az életért. A kitartás és a hősies küzdelem példátlan esete »'UJ—W ...III1 ez a tengerészet történetében. Képünkön % a négy hős cső- ■ ****-■ • ' nakja látható. Sággal karöltve brigádokat szervezett, hogy közösen építsék a kultúrházat, rendezzék az utcákat, nyessék a fákat. A jablonicai 8 éves középiskola tisztasági ellenőrző őrségeket szervez az egyes utcákban és parkokban. Harcolnak azok ellen, akik vétenek a tisztaság szabályai ellen. A CSISZ-tagok a pionírokkal együtt védnökséget vállalnak a parkok virágágyai felett és gondoskodnak arról, hogy az ablakokba és a szabad térségeken virágot helyezzenek el. Azok a CSISZ-tagok, akik a szövetkezetben dolgoznak, gondoskodnak arról is, hogy a szövetkezet területén virágot ültessenek, padokat helyezzenek el, és így a szövetkezeti dolgozók kellemes, szép környezetben pihenhessék ki magukat. Dubnica n/Váhomban a CSISZ- tagok azzal igyekeznek üdülést és felfrjssülést nyújtani, hogy fürdőtelepet építenek. Büszkék arra, hogy a helyi nemzeti bizottság őket bízta meg a fürdő építésével és a munkát „Ifjúsági építkezésnek“ nevezte el. A fiatalok egyek abban, hogy valóban közös erővel teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Az amfiteátrum építéséből is alaposan kivették részüket. Büszkék, hogy maradandó emlékeket állítanak fel és majd idős korukban eldicsekedhetnek velük. ŠTEFAN ŠTULAJTER Uáiávat em A csónak parancsnokának, Aszhad Rahimz- janovics Zigan- sinnak a szülei nagy örömmel olvassák fiúk és társai megmentéséről közölt újsághíreket. HATODSZOR z n It látogat el hazánkba a világhírű Alekszandrov együttes, mely jelenleg Párizsban szerepel. Az együttest nem kell bemutatni, hisz emlékezetünkben élnek felejthetetlen fellépései, melyekre országunk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából 1955- ben került sor. Olvasóink előtt talán kevésbé ismeretes, hogy az együttes tagjai nemcsak kiváló művészek, de túlnyomó többségük részt vett a Nagy Honvédő Háború harcaiban is. így például Nyikolaj Szergejevics Szi-' menko és Konsztantyin Ivano- vics Karelin, az együttes ban- duristái, Leljusenko tábornok tankista brigádjában harcoltak és részt vettek Prága felszabadításában. Jevgenyij Baljajev énekes Ostravánál is harcolt. Pavel Andrejevics Kucsnyikov és Nyikoláj Szkatkin Malinovsz- kij marsall hadseregének voltak tagjai és részt vettek Dél- Szlovákia, valamint Bratislava felszabadításában. Az együttes további tagjai hangversenyeket adtak a különböző frontszakaszokon, így például a blokád alatt lévő Leningrádban is. Két évvel ezelőtt Moszkvában történt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának ünnepségein vettem részt. Tele voltunk élményekkel és új benyomásokkal. Boldogan fogadtuk el Vaszüij Mihájlovics Trusov meghívását. Azon a napon Moszkvában nehezen találtunk volna olyan házra, amelyben ne ünnepeltek volna. A szovjet polgárok kényelmes, szép otthonukban emelt hangulatban töltötték ezt a nevezetes napot. Mi, csehszlovák polgárok, akik olyan messziről jöttünk el a szívünkhöz olyan közel álló szovjet felszabadítóinkhoz, végtelenül örültünk a megtisztelő meghívásnak. V. M. Trusov elvtárs is hazánk felszabadítóihoz tartozik. Mintha csak saját rég nem látott testim vérünkkel találkoznánk, Olyan érzés fogott el mindany- nyiunkat. Kérdéseire alig győztük a válaszokat. Sokat, nagyon sokat kellett mesélni. Sugárzó tekintettel figyelte elbeszéléseinket, ragyogott az arca, annyira örült sikereinknek. Se vége, se hossza nem volt a bensőséges, igaz baráti beszélgetésnek. Amíg élek, nem felejtem el szavait: „Ne féljetek, a fasiszták már sohase teszik be lábukat hazátok területére. A Szovjetunió biztos védelmet nyújt számotokra. Hajam már őszbe vegyül, nem vagyok már fiatal, de azért újból csak segítségetekre sietnék, ha arra sor kerülne. És ugyanúgy gondolkodik mitíden szovjet ember. Mi mindannyian nagyon szeretjük Csehszlo»Ili vákiát. De ne féljetek, hasonló helyzetre már nem kerül a sor, a béketábor erősebb, mint a háborús uszítók". Milyen megnyugtató érzés, hogy ilyen barátaink vannak. De vajon miért jegyzem le mindezt? Mert egész természetes, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján ezek és ilyen gondolatok foglalkoztatnak. Bratislava felett Trizutjak szobrászművész csodálatosan szép alkotása emelkedik. Emlékmű, amely hálánkat fejezi ki — hálánkat azok iránt, akik életük árán harcolták ki szabadságunkat. A sok millió hátás csehszlovák polgár között én is meg- illetődéssel gondolok felszabadítóinkra és közöttük V. M. Trusovra. R. BOROVÝ yozalem Az elmúlt tizenöt esztendő alatt negyedmilliós nagyvárossá épült ki Bratislava. A történelem során páratlan fejlődés ez, melyhez a szovjet hadsereg hős harcosai nyitották meg az ut at. A Garam és a Vág völgyében a vörös hadsereg 1945. március 16. és 31-e között nyomult előre. Március végén egységei átlépték a Vágót és üldözőbe vették a visszavonuló német hadsereget. A Schill és Juntk német műszaki egységek hiába állítottak fel Bratislava előtt sáncokat. A győzedelmes vörös hadsereget nem lehetett feltartani. Ebben az időszakban Bratislava irányába a 25-os tüzérgárda divíziói és Sumilov vezérezredes parancsnoksága alatt a 7-es gárda nyomult előre. Céljuk Bratislava volt. Akkoriban nálunk már csak a megszálló német hadsereg megtizedelt egységei tartózkodtak. Ezek elvesztették lábuk alól a talajt és fejveszetten menekülni igyekeztek. Kétségbeesve, rettegve menekültek a vörös hadsereg elől, míg a lakosság alig várta, hogy a szovjet hadsereg elhúzza a felszabadulást. Az előrenyomuló vörös hadsereg elől futottak a deklasszált Szálasi-féle elemek, a honvédek, minden kato nal fegyelem és vezetés nélkül Ausztria felé tartottak. Az 1945 április 1-én már Szencet's felszabadították a szovjet katonák. Ebben a harcban, Szencki- rályfa keleti részében, az úgynevezett Vvhonban felmorzsolódott a német tankosok egysége, de a szovjetek is veszteséget szenvedtek. A sebesültek között volt Iván Andrijevics Beznoscsenko alezredes, Vaszi- lij Mihájlovics Gusev őrnagy és mások. Ezen a szakaszon négy közkatonával együtt elesett Stefan Alekszandrovics Bodalov őrnagy. Ezeket Brátis- lavában a Slavinon 1946 április 12-én temették el. Áz ütközet után a német tankelhárító üteg mezei úton a „varmenti“ hídon keresztül Szene felé húzódott és ezzel megnyílt a győzedelmes út Bratislava felé. Ä polgárok, akik a bombázás és harcok elől az óvóhelyeken bújtak meg, előjöttek, hogy üdvözöljék felszabadítóikat. Ma visszaemlékezünk a dicső 4. gárdadivíziő egységéire, ímelyek először „Övrucs“ vá- oskát szabadították fel és ezért a „az ovrucsiak“ büszke nevet viselték.
