Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-08 / 10. szám

A kellemes sosem árt Mai életünkhöz elválaszthatat­lanul hozzátartozik az udvarias­ság. Ennek bizony mindannyian örülhetünk, mert ez nemcsak azt jelenti, hogy kellemesebben fo­lyik életünk és jobbak embertár­saink iránti kapcsolataink, ha­nem azt is, hogy rendszerünkben lehetővé vált ■ az, hogy necsak állandóan saját magával törőd­jön az ember. Másokra is tekin­tettel kell lennünk, méghozzá mindenféle téren, olyan mérték­ben, ahogy az tölünk kitelik. Kevesebb bosszúságot okozzunk egymásnak és teljesen illeszked­jünk be a közösségbe. Nemrég Prágában jártam. Lép- ten-nyomon meggyőződhettem a prágaiak messze földön híres udvariasságáról. Az elárusító- helyeken mesébe illő udvarias Sággal szolgálják ki . az eladók a vásárlót, az étkezőhelyeken a pincérek és felszolgálószemély­zet udvariassága szinte• határ­talan. A villamosmegállóknál nyoma sincs a tolakodásnak. Va­lahogy úgy fest az egész, mintha minden villamoson járó ember, két nappal előbb tervbe venné, hogy legutolsónak száll fel a jár­műre. Ez nem azt jelenti, hogy hosszabbodik a menetidő, mert udvariasan, nyugodtan sokkal gyorsabb a fel- és leszállás. v | BÄi,«1 'Ti SäpPÉ Sk H 1 iff " ■ fi F* k# \ A ľ v hr & - «1» & : -'V'- «SK-, A gyönyörű Vencel-téren sé­táltam.. Elgyönyörködtetett az aranyváros esti ragyogása. Möfor már jónak láttam szálláshelyem­re menni, a villamosmegálló felé. tartottam. Nem voltam benne biztos, melyik járatot vegyem igénybe. Csakhamar megláttam egy tájékoztató táblát és arról próbáltam megállapítani az út­irányt. Biztos voltam benne, -hogy a tábla szerint is eligazodok, mert eléggé ismerem a fővárost és volt annyi időm, hogy ne za­varjak mást feleslegesen a kér- dezgetéseimmel. Valahogy bele­merültem a tájékoztató sillabi- zátásába: Szórakozásnak tekin­tettem az egészet, s meg is feledkeztem a mellettem elsuha­nó villamosokról. Egyszer csak valaki hátulról megfogja vallom, udvariasan kalapot emel és mo­solygó arccal érdeklődik, hogy melyik villamosra várok, mert ö bizony útbaigazít. A pillanat tört része alatt körülnéztem és már heten álltak mellettem, idősebb asszonyok és fiatalok is, mind­annyian segítségemre siettek. Pedig nem kérdeztem seňkiťól az npn^ útirányt, nem akartam ezzel senkit molesztálni. Megvallom őszintén, akkor már tudtam is, y^gyha már így van, bizony, nem melyik járatot vegyem igénybe, utasíthatom vissza ezt a kedves De hirtelen az eszembe ötlött, udvariasságot és megmondtam Prágában pezseg az élet, pedig ismernek tolakodást az emberek. FELKÉSZÜLTÜNK Arcok mosolygása, fiúk és lányok öröme, kék ingek illata és hangszerek- csillogása. Ez a képe az ifjúság alkotóverse­nyének. Az öröm seregszemléje is ež sok CSISZ-alapszervezet- ben. Épp az ifjúsági alkotóver­senyeken mutatják meg a fiúk és a lényok művészi tehetsé­güket, amiben kellőképpen ér-, dekelve vannak. Az alapszerve­zetek itt mutatják meg művé­szi és szervezőképességüket a kultúrfarradalom terén. A mi alakulatunkban is nagy múltra tekint vissza a CSISZ-szerve- zet. Magunkévá tettük a kato­nák kulturális tevékenységének további fejlesztését és maga­sabb színvonalra emelését. Büszkén jelenthetjük, hogy alakulatunk eredményesen ké­szült fel a versenyre. A magyar anyanyelvűek természetesen magyarul vesznek részt az if­júsági alkotóversenyeken. Az elmúlt hónapokban már javában folyt a. csoportok és az egyéni versenyzők előkészítése. A tánc- és énekkar Lúdvík főhadnagy elvtárs vezetésével már több dicsőséget is szerzett. Az együttes a Goral nevet vi­seli. Elég régen, még 1954-ben alakult. Minden évben újabbnál újabb és jobbnál jobb tehetsé­gek kerülnek a csoportba. A csoport a tavalyi évben a kerületi versenyen az első helyezési érte el. Egyik legak­tívabb tagja Juhász elvtárs közkatona, aki egyúttal művé­szeti vezető is. Alakulatunk egy másik kultúrcsoportja együtt dolgozik a mirošovoi alapszervezettel. Az itteni alap- szervezet 12. tagja, főként lá­nyok, együtt énekel és táncol alakulatunk katonáival. A kul- túrcsoport tagjai közül meg kell dicsérni Pócs, Kuchár és Ruby katonákat, dkik minden tehetségüket, szabad idejüket feláldozzák a kulturális tevé­kenység sikeréért. A jövőben is szükség lesz arra, hogy a CSISZ-alapszerve- zetek az alakulatokban jól mű­ködjenek művészi téren, fej­lesszék gazdag hagyományaink szépségét. Népi igazgatá­sunk sokat törődik velünk, ka­tonákkal, megad minden lehe­tőséget, hogy jól érezzük ma­gunkat a hadseregben. Teljesen rajtunk múlik, hogyan, tesszük életünket érdekessé az alaku­latunknál. MARTINCSEK RUDOLF, katona MEGMmUHK , Különös házasság: Nem he­lyeseljük, hogy azzal a férfivel jár. Túl nagy felelősség egy házasságot szétszakítani, és ami azt illeti helytelen és elítélen­dő. Gondoljon arra, hogy a gyermek elveszti apját. A nős férfival okvetlenül szakítson, és ha lehetséges béküljön ki a régi ismerősével. Bambino: Eljárása nem he­lyes. Teljesen helytelen, hogy egy asszonyt, akinek három gyermeke van, eihidegít a fér­jétől és elválásra akarja bírni. Még akkor sem adhatunk ön­nek igazat, ha a férj sokkal idősebb. Ön túl fiatal ahhoz, hogy a következményekre gon­dolhasson. Legjobb volna, ha megírná címét és levélben vá­laszolnánk. mit akarok, úgy mintha nem lett volna ott a tájékoztató tábla. — Ja, vagy úgy — feleltek, — akkor csak a hetessel menjen, ne féljen, nem fog eltévedni. Még egyszer melegedhettem barátságos mosolyukban és egy pillanat alatt elszéledtek mellő­lem, mindannyian siettek kitű­zött céljuk felé. Kellemesen hatott rám az eset. Kérdezni sem kell semmit, mert ezek a jószívű prágaiak belelát­nak az emberbe, ellesik a legrej­tettebb, legtitkosabb gondolatot és ha tehetik, ha módjukban áll, felsorakoznak segíteni. Egyszer egy hatvan éves cseh bácsi Plzenben valami három ki­lométert gyalogolt velem együtt, csak azért, hogy megmutathas­son valamit, s nehogy letérjek a helyes útról. Vagypedig alud­tam a vonatban, és a körülöttem ülök megnyugtattak, hogy majd vigyáznak a csomagjaimra, bár amúgy sem gondoltam volna, hogy elvesznének. Prágában az ember szinte úgy érzi magát, hogy nincs egyedül, hanem egy csafádban van és mindenki törő- dik\ele, tehát neki is mindenki­vel törődnie kell. Büszkék is vagyunk Prágára, hazánk fővá­rosára. Sajnos azonban vannak még olyan emberek is, akik nem tő­rödnek embertársaikkal, nem veszik őket figyelembe. A csalló­közi vonaton hányszor előfordul, hogy hideg időben valaki kinéz az ablakon és visszaül a helyére, az ablakot pedig nyitva hagyja. Érsekújvár felé a vasúti kocsi ajtaját hagyják nyitva. Ilyesmi Prága felé is előfordul. De nem olyan gyakran, mint például mi­felénk. De le kell szögezni, hogy fiatalságunk igen gyors ütemben fejlődik és minden tekintetben azon van, hogy a maga életén keresztül szebbé tegye embertár­sai életét, helyzetét is. Bizony sokat változott nálunk a helyzet ezen a téren is a felszabadulás óta, mert módunkban áll és fon­tos is, hogy másokkal is törőd­jünk. BAGOTA ISTVÁN Visszavárlak gondolatban: A hibát ön követte, el, hogy a rosszul. sikerült találka után nem adta tudtul a félreértés okát. Most írni már nem lehet, legfeljebb valamelyik közös is­merősük által üzenhet. Ha minden, igyekezet ellenére sem találkoznának, akkor felejtse el, hisz a fiú is kereshetné az alkalmat a kimagyarázásra. Ha nem jönne, akkor foglalkozzon a másikkal. Zászlót bontott a hóvirág, nemsokára az ibolyák is nyílnak. A napos vasárnap délutánokon már százával keresik fel a fia­talok a természetet és a hétvégi kirándulóhelyeket. Ha egy kicsit komor is még az erdő, majd leveti vedlett, téli ruháját és felcseréli az ünnepibb tavaszival. Nincs bajuszod öcsém J^léka Két hónapon keresztül szer­kesztőségünkbe a levelek százai érkeztek, hogy segítőkezet, jé tanácsot nyújtsanak egy lesze­relt katonának, akit cserbenha­gyott a szerelme. Ezeknek a le­veleknek, véleményeknek, ta­nácsoknak csak kis hányadát tudtuk lapunkban leközölni vagy belőlük részletet olvasóink elé tárni. Jelenleg sincs mó­dunkban az egyes vélemények­re kitérni, ezért csupán a vita során felmerült legfőbb kérdé­sekre igyekszünk röviden vála­szolni. (Reméljük, hogy a to* vábbi hasonló viták során, fo­kozatosan sikerül minden kér­désre megfelelő választ adni. Ugyanis közöljük olvasóinkkal, hogy az elkövetkező hónapok során még több hasonló vitát indítunk lapunkban.) A vita során felmerült leg­főbb kérdések az alábbiak vol­tak: 1. Helyes-e, hogy a fiúk ka­tonai idejük letöltése előtt ko­molyan udvarolnak, komoly Ígé­retet tesznek stb. ? 2. Kötelező-e a hűség a ka­tonaság ideje alatt is, avagy nem? 3. Hogyan viselkedjenek ,a fiatalok (fiúk, lányok) szerel­mükkel szemben, ha az katona vagy hosszú ideig távol van? Mindenekelőtt le kell szögez­nünk, hogy a katonaság ideje alatt felborult szerelmek okát egyenként kell megítélni. Itt sem azt, hogy a lányok, sem azt, hogy általában a fiúk az okai, nem mondhatjuk. Előfor­dul, hogy a fiú, előfordul, hogy a lány, esetleg mind a kettő a hibás. Az igaz szerelem a hosszabb távoliét miatt sem borulhat fel. De hűtlen lesz az a lányok Vitazáró IS hibásak a szerelmes, akinek a szerelme nem volt igaz, nem volt mély, lángoló és őszinte. Lehet, hogy az ilyen ingatag szerelem is megszilárdult volna idővel, ha a szerelmesek nincsenek egy­mástól távol, de ez nagyon két­séges. Az igaz szerelem,, az igazi vonzalom minden körül­mények között képes áldoza­tokra, kiáll minden próbát, le­küzd minden nehézséget és győztesen, megedzödve kerül ki a küzdelemből. A serdülőkor beálltával a fiúk és lányok szokásos baráti kap­csolatában mélyebb és izgalma­sabb érzés új hangjai csendül­nek fel. A baráti körből kezd kiválni egy fiú vagy lány, aki iránt egy másik lány vagy fiú leküzdhetetlen vonzalmat táp­lál. Ez a vonzalom különböző formákban nyilvánulhat meg. Gyönyörködik a neki tetsző lény külsejében, arcvonásaiban, mozgásában, hangjában. Később kezd belső világa, szellemi ké­pességei, jelleme, munkája vagy tanulmányai iránt is érdeklőd­ni. Azt akarja, hogy a szeretett lénnyel minél többet együtt le­hessen, egymást minél jobban megismerhessék, egymásban minél többet gyönyörködhesse­nek. így kezdődik és fejlődik általában a szerelem. De igazi, mély szerelem ez már ? A köl­csönös vonzalom érzése néha annyira erős, hogy a fiatalok elvesztik józan ítélőképessé­güket és sok meggondolatlan lépést, tettet követnek el. Álta­lában megállapíthatjuk, hogy mielőtt a fiú bevonul katoná­nak, nincs elég idő és mód, hogy a szerelmesek egymást alaposan kiismerhessék, köl­csönös szerelmük erejéről meg­bizonyosodjanak. A távoliét ideje alatt mind a fiúk, mind a lányok új érzelmek, új isme­retségek hatása alá kerülnek, és ha a régi érzelem nem elég erős, az új föléje kerekedik, vagyis új szerelem kezdődik és a régi felborul. Általában az első szerelem mélynek, igaznak tűnik, de gyakran csalódás követi. Ezért sem azt, hogy a katonaság előtt komolyan udvarolhatunk, sem azt, hogy nem udvarolhatunk komolyán, nem állíthatjuk. Ud­varoljunk mindig komolyan, de ha szerelmünk felborul, sohase kövessünk el végzetes lépést, ne ragadtassuk magunkat meg­gondolatlan tettekre (ivás, ön- gyilkosság stb.). Igazuk volt a vita során azoknak, akik azt állították, hogy a csalódott sze­relem után még mélyebb, iga­zibb, forró szerelem vár ránk egy másik lénnyel. De nem ért­hetünk egyet azokkal, akik a csalódásra gyógyírul újabb, könnyelmű szerelmet ajánla­nak. Ha csalódtunk, sohase kezdjünk ki mással, se heccből, se truccből, sem azért, hogy könnyebben, hamarabb felejt­sünk, hamarabb megvígaszta- lódjunk. Hiszen sohasem tud­hatjuk, hogy a csalódás vég- Ieges-e, avagy pillanatnyi ösz- szeveszés. Állíthatjuk, hogy a katonaság alatt is hűek maradhatnak a fiatalok egymáshoz, hiszen a szerelmesek többsége a való­ságban hű is marad. Az igaz szerelem megér minden áldo­zatot, mert az áldozatok csak megedzik, még forróbbá, iga­zibbá teszik érzelmeiket. Hiba lenne, ha a fiúk azt hinnék, hogy távollétükben a lányok hűtlenek. A legtöbb esetben a lány hűen vár és nem követ el semmiféle könnyelmű lépést. Viszont az is helytelen, ha a lányok nem bíznak a, fiúkban, amíg azok katonák. A katona olyan ember, mint a többi. Tel­jesíti a legnehezebb és legne­mesebb állampolgári kötelessé­gét és ezért minden bizalmat hűséget, megértést megérde­mel. Nem helyes, ha a lányok nem hisznek nekik, amikor egy-egy ígéretüknek nem te­hetnek eleget. Ha a katona nem ír időben, ha nem jön el a ta­lálkára, ha nem jöhet szabad­ságra, annak mindig megvan a maga komoly oka. Higyjünk nekik, ne legyünk bizalmatla­nok és meggondolatlanok. De a fiúk se kívánják, hogy a lá­nyok távollétük alatt odahaza üljenek és se moziba, se szín­házba, se mulatságra ne járja­nak.' Járjanak, művelődjenek és szórakozzanak is. Bálba is el­mehetnek édesanyjukkal stb. Az igazi szerelmet nem lehet megingatni. De vigyázni is kell erre a szerelemre. Őrizni kell és kerülni minden könnyelmű lépést. Ezt a lányok sohase felejtsék el! És még valamit. Az igazi sze­relem a legnagyobb bizalmat és megértést követeli mind a két féltől. Megértést és egyetér­tést! Igazodjunk egymáshoz, egymás igényeihez. Az igazi szerelmes sohasem tesz olyat, amiről tudja, hogy párjának nem fog tetszeni. Ez az egyet­len biztosítéka a kölcsönös megértésnek, bizalomnak, za­vartalan hűségnek, szerelem­nek. A közelmútlban ugyan már hallottam, hogy Bogyán fiatalok vezetik az EFSZ-t, de mégis elcsodálkoztam, amikor a szö­vetkezet elnökével találkoztam. Meglepett, hogy ilyen fiatal el­nök vezeti ezt a közös gazda­ságot. Bár sokkal nagyobb szö­vetkezetek is léteznek, mint a bogyai, mégis egy falu terme- ■ lését vezetni, naponta sok apró problémát megoldani, hol moso­lyogni, hol szigorú arcot vágni, meggyőzni vagy kérni valakit, bizony nem kis feladat. Ezt teszi Antal Kálmán a bogyai EFSZ valamikori csoportveze­tője már három éve. — Talán maga az ország leg­fiatalabb szövetkezeti elnöke — mondtam és biztosra vettem, hogy azt feleli — igen. De nem így történt. Némi gondolkozás után rávágta, hogy két évvel ezelőtt még ő volt, azt tudja biztosan. Ma már azonban akadnak nála fiatalab­bak is, sok ugyan nem, mond­juk három, négy. Ma még nincs egészen 28 éves, huszonöt sem volt, amikor elnöknek válasz­tották. Azért választották meg, mert bízott benne a tagság, és bizony kicsit aggódva fogadta el a funkciót. Az idősebbek és a pártszervezet segítségével azonban átjutott a kezdeti ne­hézségeken, megállta a helyét, állja még ma is, mint a tölgy a hegyoldalban. Kürthi László zootechnikus most harminc éves, már hét éve vezeti a szövetkezet állat- tenyésztését. Szintén eredmé­nyesen. Gondoljuk el, milyen fiatal volt, amikor zootechni- kusnak választották. Lehet te-' hát a fiatalokban is bízni. Meg­tesznek azok is mindent, tőlük telhetőén vezetnek - egy nagy közös gazdaságot, ha megvan a kellő segítség, és előítéletek nélkül veszik tudomásul azt, hogy fiatal is lehet funkcioná­rius. Lehet jó szövetkezeti ve­zető a fiatalból. Példa erre Kürthi László és Antal Kálmán. De nemcsak a vezetők fiata­lok itt. A faluból alig jár ki fiatal dolgozni a városba. Meg­találnak mindent a szövetke­zetben, életcéljukat és jő kere­setet. Juhász Jenő, Fekete Jó­zsef, Fitos Rezső és még sok fiatal társuk a növénytermesz­tési csoport legjobb munkásai: Mészáros Ilona, Zsoldos Mária, Fekete Jolán pedig a kertészet­ben mutat jó példát. Puzser Katalin az állattenyésztésnél állja meg a helyét. Podluckövá Fíelena Rakottyásról jár a falu­ba. A kis rakottyási EFSZ-t ugyanis most csatolták a bogyai szövetkezethez. Fiatal lány ez a Helena, kötve hiszem, hogy van 18 éves, de büszkén dicse­kedett, hogy ő malacetető és a legjobb munkahelyen van. Munka után úgy öltözködik, hogy sok fővárosi lány megiri­gyelhetné. A fiatal vezetők tudják, mit kell adni a fiatalok­nak, tudják vezetni a fiatalo­kat. Ez is egyik oka, hogy meg­maradnak a faluban. Hatvanan látogatják a szö­vetkezeti munkaiskolát. A hat­van közül negyven fiatal. Szív­ják magukba a tudást, hogy megbirkózhassanak eredménye­sen ezzel a zsíros, ragadós földdsl. fviiár tudják, hogy tudás nélkül nincs több termelés, nincs elég pénz, alacsony a munkaegység értéke. Tanulnak, hogy több cukorrépát, zsírosabb tejet, keményebb, acélosabb búzát termeljenek, és ezáltal a munkaegység értéke a jelen­leginél is magasabbra nő. Je­lenleg, jobban mondva az 1959- es esztendőben hektáronként 111 kg marhahúst, 109 kg disz­nóhúst és 19 kg baromfihúst termeltek ki. Jelenleg 100 hek­tárra eső sertésállományuk 156 darab, a marhaállomány pedig 67. Jó eredmények ezek, kövér, mutatós számok. Szépíteni azért még lehetne rajtuk, de hiszen állandóan fejlődik ez a szövet­kezet, több lesz még majd itt az állat. Pillanatnyilag igazán megelégedhetünk a mostani' eredményekkel is. A fiatalok1 majd megmutatják, hogy mit tudnak, Látszik, nem hiába ta­nulnak a szövetkezeti iskolán és hogy milyen erő, akarat van a munkájukban. Milyen kár, hogy még némely helyen mellőzik a fiatalokat, azokat is, akik közép- vagy felsőbb mezőgazdasági iskolát végeztek. Sok helyen még bi­zony azt mondják az idősebbek, hogy „még nincs bajuszod öcsém, miért akarsz hát nekünk dirigálni“. Ha egy fiatal mond­ja, hogy miként kell silózni, vagy mi a hiba az állatállomány körül, milyen mélyre vessék a gabonát és hogyan trágyázza­nak, akkor bizony még sok helyen ellenállásba ütközik. Nem arról van szó, hogy min­dent a fiatalokra kell hagyni, de ha igaza van és tudásával segíteni tud, akkor miért nem veszik tekintetbe az igazságát és miért nem használják a tu­dását. A legkimagaslóbb terme­lési eredményeket majdnem mindig fiatalok érik el. Az idő­sebbek támogatásával és a fia­talos hibák korrigálásával bi­zony nagyon sok helyen, sok szövetkezetben lehetne már fiatal szakember vezető is. B. I. Bulgáriában Várnában az „Ekrom“ üzemben a legkorszerűbb infravörös sugárzású takarmányszárító készüléket állították elő. Előnye, hogy a takarmányt gyorsan szárítja és a vitami­nokat, valamint a többi tápanyagot nem semmisíti meg. A ves*- teségnélküli szárításnak igen nagy jövője van.

Next

/
Thumbnails
Contents