Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-01 / 9. szám

Nehéz szavakba fogialni azt az érzést, amikor az ember Clara Zetkinnek, érmék a nagy asszonynak két közyetlen mun­katárséval beszélgethet. Anna Rehme berlini és Gisl Kisch moszkvai titkárnője volt Clara Zetkinnek, akikké) nemrégen Prágában találkoztam. Clara Zetklnnel eltöltött éveikből néhány perccel meg­ajándékoztak. A szellemileg magasan állő Clara Zetkin lo­gikus és harcias szembeszátlása kora problémáival bámulatot érdemel. Kiválóan sikerült en­nek az okos és bátor asszony­nak az elméletet a gyakorlattal összekötni. Mindig gazdag ta­pasztalataiból merített, tudott érdekfeszítően beszélni, úgy­hogy magával ragadta hallga­tóit. ha sem fáradt bele min­dent pontosan megmagyarázni és türelmesen, aprólékosan ki. fejteni a dolgokat mindaddig, míg azt valamennyien megér­tették. Szavai nem szálltak el a hallgatóság feje felett, de hehatőák, szenvedélyesen meg­győzőek voltak. Clara £etkinre jellemző volt egyszerűsége és szerénysége. <3, aki a munkásosztály számá­ra a legtöbbet követelte, aki valamennyi dolgozó boldogsá­géért és jólétéért kitartóan harera kelt, saját magának so­hasem igényelt kiváltságos he­lyet, külön elismerést. Minden erejét az elnyomottak és a ki­zsákmányoltak felszabadításéra áldozta, szigorú kötelességtu- déssal hűen szolgálva a mun­kásosztály érdekelt. Személyi­sége és magatartása teljes összhangban volt azzal, amit hirdetett. Nem beszélt csak a szolidaritásról, de a proletár szolidaritást a valóságban Is gyakorolta. Birkenwerder-i há­zában gyakran elvtársak és forradalmárok rejtőztek, akik­ről személyesen gondoskodott, hogy nehéz politikai üldözteté­sük Idején átsegítse őket. A Birkenwerder-i lakása ma múzeum, Clara Zetkin kéziratait egye­dül írta, sohasem diktált. Sze­mel éléte utolsó éveiben annyi­ra legyengültek, hogy Írás közben észre sem vette, hogy kifogyott á tinta a tollából. Em­lékezőtehetsége ezzel szemben annyira éles volt, hogy később g tisztázatba való írásnál pon­tosan sző szerint lediktálte titkárnőjének a hiányzó mon­datokat, Clara Zetkin nagyszerű fel­lépése 1932, Vili, 30-én az újonnan megválasztott német parlament megnyitásénál óriási elismerést váltott ki a Szovjet­unióban is. Mintha ma hallanám - mondja Gisl Kiseh - annak a munkésembernek szívből jövő őszinte felkiáltását, aki a Prav­a parlament megnyitásán: „Ez a Clara Zetkin legény a tal­pán“ 1 Valamennyi elvtársat nagy izgalomban tartotta, vajon gyenge egészségi állapota meg­engedi-e, hogy megjelenjen a parlamentben és elmondja a megnyitó beszédet. — Clara Zetkin valameny- nyiünk gondját elűzte — veszi át a siót Anna Rheme. — Mint ismeretes, 1932-ben a fasiszták a parlamenti választásoknál hazug és hamis ígéretekkel a választók szavazatainak nagy részét megnyerték saját ma­guknak, úgyhogy aránylag erős frakcióval voltak a parlament­ben képviselve. A megnyitás előtti napokban a fasiszták teli szájjal ocsmárolták az idős dáből arról értesült, hogy Clara munkásvezért és fenyegetőztek, Zetkin súlyos betegsége ellené- hogy minden eszköz igénybe- re mégis elutazott Moszkvából vételével megakadályozzák Cla- Berlinbe, hogy részt vegyen ra Zetkin részvételét. Holló a hollónak... Az idősebb nemzedék életé­ben még élénken él a hitleri Németország és a francőlsta Spanyolország együttműködése a II. világháború alatt. A két fasiszta állam vezetői nagyon jől megértették egymást a há­ború alatt s a háború után is, amikor számos menekülő veze­tő nácit ölelt keblére a spa­nyol diktátor. Ezt a hagyományosan „gyü­mölcsöző“ barátságot és együtt­működést szándékoznak most felújítani az NSZK és Spanyol- ország vezető körei. A nyugat­német kormány ugyanis kato­nai utánpótlási támaszpontokat akar szerezni külföldön, E cél­ra elsősorban Spanyolország jönne számításba, amelynek kormányával már folynak Is a titkos tárgyalások. Ezzel egy csapásra két legyet ütnének a nyugatnémet militaristák: sza­badkezet kapnának a II. világ­háború után számukra eltiltott légi- és rakétaegységek kikép­zésére (hiszen Spanyolország nem német terület), másrészt kerülő úton bevonhatnák a régi „jó barátot” a NATO-ba, noha ez ellen több NATO-tagállam élénken tiltakozik. A terv napvilágra kerülése természetesen élénk visszhan­got keltett az egész világon. Ezúttal csaknem teljesen egyet Nyugati csemegék, csodabogarak Amikor 1932. augusztus 30-án az utolsó csöngetés jelezte a gyűlés kezdetét, s a hangza­var az ülésteremben elcsende­sült, belépett két elvtársra támaszkodva az akkor 75 éves Clara Zetkin. A parlament kom­munista frakciójának tagjai és a karzaton tartózkodó munká­sok viharos ünnepléssel és tapssal köszöntötték idős har­costársukat. A barnainges fasiszták, akik még néhány nappal azelőtt teli szájjal üvöl­töztek, mintha megnémultak én megbénultak volna helyükön. Clara Zetkin megkezdte vád­ló beszédét a fasiszták és azok megbízói ellen, azt a történelmi jelentőségű beszédét, mely ma — 28 év után — a neofasiszta fejlődés, a militarizmus és Nyugat-Németország felfegy­verzése következtében oly ak­tuális, mintha tegnap szólt volna hozzánk. Beszéde kezdetén a szavak fáradtan hagyták el ajkát, de néhány mondat után hangja újra a régi, erőteljes, magával- ragadó és lángoló volt. Maradjon Clara Zetkin a ki­váló szónok, az emberi jogokért harcoló újságíró, a békéért küzdő nő, az ifjúság szószólója példaképünk. L. Z. lehet érteni a New York Post elml amerikai lappal, amely a következőképpen kommentálja a tervet: „A nyugatnémet-spa­nyol katonai együttműködés a hírhedt hitleri „Lebensraum“ jelszóra emlékeztet és nyilván­valóan ez az oka annak, hogy a bonni hadügyminisztérium és a Nyugat beavatott katonai veze­tői olyan gondosan igyekeztek titkolni az előkészületeket. Most, miután a titok kitudó­dott, a nyugatnémetek szinte bizonyosan visszakozni fognak, azt állítva, hogy félreértették őket. Mégis, ennek az egész akciónak alattomos arroganciá­ja az, ami a lehető legnagyobb kétséget és bizonytalanságot kelti a Hitler utáni Németor­szág Iránt." Ehhez még azt fűznénk hozzá, hogy nem csu­pán ez az akció kelt nyugtalan­ságot a világ népeiben, hiszen ez csupán egy része annak a nyugatnémet törekvésnek, mely vis.zatérést jelent a múlt kí­sérletéhez: az egész világ fe­letti német uralom vágyálmá­hoz. Nyugatnémet és spanyol vezető körök viszont — a tör­ténelem eléggé közeli tanulsá­gai ellenére — nem számolnak azzal, hogy a kísértetek kora lejárt és feltámasztásuk elke­rülhetetlen kudarcra van ítél­ve. MUSSOLINI újból divatba jött. Az utolsó „Caesar“ özve­gye, pereputtyostu), ismét élénk részt vesz az olasz „felső tíz­ezer“ társadalmi életében. Ezt írja a londoni „Sunday graphlo“ római tudósítója, és így foly­tatja: Miután az olasz kormány feloldotta a zárat a család va­gyonáról és kincseiről, a famí­lia fényűző életet él Capri-i és Isohia-i villáiban és római pa­lotájában, — míg a hadirok­kantak — Mussolini hatalomvá­gyának áldozatai — nyomorú­ságos nyugdíjukból tengetik életüket. Franco generális leg­szebb szőnyegeit téríttette ki, amikor Mussolini özvegye láto­gatást tett nála. így akarta háláját leróni egykori bajtársa és segítője Iránt. Közben pedig Mussolini gra­mofon-lemezei, a „Duce" 'hábo­rús uszításaival nagyobb számú vevőre találnak, mint hírneves' énekesek lemezei. VÉLEMÉNYVIZSGÁLAT, A bonni kormány az utolsó hóna­pok folyamán francia hírügy­nökségek segítségével bizalmas akciót indított annak megálla­pítására, hogy a franciák mi­képpen vélekednek Nyugat- Németországgal, A vizsgálat eredményei, melyeket röviddel ezelőtt adtak át a bonni kor­mánynak, azt mutatják, hogy a franoiák 27 %-a esetleg le­hetségesnek tart egy francia- német együttműködést, 43% a német militarizmus feltáma­dásától fél, míg 30% azt tartja. hogy a németek alaptermészete barbár, szadista és agresszív hajlamokkal teli. HAROLD WILSON angol mun­káspárti képviselő meddőség­gel vádolta Mcmillan kormá­nyának külpolitikáját. Alsóházi beszédében kijelentette: „Míg az orosztk érdeklődése a hold hátsó része felé fordul, addig a mi érdeklődésünk Jayne Mansfield (angol filmszínész- nő) hátsó részeire korlátozó­dik. Valentina Petriscsevova, a Frundze nevét viselő moszkvai textilgyár munkásnöje értékes felajánlásokat tett. Ezek szerint már ez év negyedik negyedévé­ben eléri a 7 éves terv utolsó esztendejére előirányzott ter­melékenységet. KépUnkön Va­lentina Petriscsevová (balról a második) a műszak egyik dolgozónőjével egylitt láthatjuk Ennek a hírnek kiegészítése­képpen érdeklődésre tarthat számot az a madridi jelentés, mely szerint Franco kormánya hosszas közbenjárásra enge­délyt adott Jayne Mansfield filmjeinek bevitelére, azzal a kikötéssel, hogy azokon a film- színésznő csak elölről lehet fényképezve, — sohasem oldal­ról vagy hátulról. (Beavatottak szerint ennél a döntésnél je­lentős szerepet játszott az ille­tékes miniszter felesége). ZENEÉRTÖ TEHENEK. Az angol kormány hivatalos jelen­tést terjesztett az alsóház elé, amelyben szó van arról, hogy a tehenek, amelyek bécsi val- cereket hallgatnak, jobban te­jelnek. Ezzel szemben a dzsesszzene sok tehénnél a tej­hozam csökkenését vonta maga Után, OJ KIRÁLY A LÁTHATÁRON. Tortuga szigete, a Karib-ten- gerben, tengeri kalózok, vala­mikori búvóhelye, hamarosan dobra kerül Eladó a Haiti Köz­társaság. Ara kb. 4 millió dol­lár, Az új tulajdonosnak jogá­ban lesz magát királlyá kikiál- tatnl, pénzt verethet saját képmásával, adót róhat ki, sőt saját hadsereget is tarthat. Eddig 4 személy jelentkezett, kettő közülük fegyvergyáros, egy amerikai üzletember és egy politikai személyiség. - Nevü­ket az eladással megbízott ügy­nökség egyelőre nem akarja elárulni. B Katonai kiskáté A Ľ HUMANITE LELEPLEZI A SPANYOLORSZÁGI TERRORT A ľ Humanite a spanyolorszá­gi terrórról írva megállapítja, hogy munkásokat, mérnököket, írókat, festőket, szobrászokat hurcoltak börtönbe, „felforgató cselekménnyel" vádolva őket. Franco rendőrsége többjüket megklnozta. A spanyol hatóságok hihetet­lenül és nevetségesen hangzó félhivatalos közleményt adtak ki. Ennek állításait a nyugati sajtó egy része is fenntartással fogadta, mert annyira nyilván­való, hogy a megtorlásnak In­kább a Franco-rendszer nehéz­ségei, mint a rendőrök által állítólag könnyedén „felfede­zett" bombák adják az okát. Legutóbb száz- és százezer spanyol dolgozó tüntetett a „stabilizáció terve“, azaz a nyomor terve ellen, amelyet a monopóliumok kényszerítettek rájuk. y Spanyolország Kommunista Pártjának VI. kongresszusa, amely a legsürgősebb feladat­nak a „stabilizációs terv" elle­ni harc megszervezését jelölte meg. nyugtalansággal töltötte el Franco kormányát. Nagy néptömegek vesznek részt eb­ben a harcban és a polgárság is támogatja, hiszen a „terv" szörnyű következményeit a pol­gárság is megérzi. E mozgalmak elfojtását, a spanyol nép terrorizálását cé­lozza a Franco által megindított vad megtorlás — állapítja meg a ľ Humanité. A konfekcióipari dolgozók szak- szervezetének londoni csoport­ja nagy tüntetést készít elő Nyugat-Németország újjáfel- fegyverzése ellen. KépUnkön láthatjuk amint a szakszervezet tagjai a tüntetésen való rész­vételre hívják meg a dolgozó­kat. Előtérben „Ne adjunk atomfegyvert Németországnak" felirat olvasható. A nyugatnémet kormány asszociális politikájával 80 milliárd márkát fordít a katonai kiadásokra, és ugyanakkor csökkenti a kiadásokat a dolgozók betegbiztosítására. Hamborn —Marx- iohban nagy tüntetést rendeztek a Blank miniszter által kidol­gozott betegbiztosítási törvény ellen. A tüntetők transzparen­sein többek között ezt is olvashatjuk. „A koporsókészítők köszönetüket fejezik ki Blanknak". Csöndesen nyílik az es- presszó ajtaja, amikor a pült mögött megszólal valaki. — Ügy látszik ma ünnep lesz itt, nézze csak Jucika — s közben a rádióbemondó szavaira leszek figyelmes: Táncmelódiákat sugárzunk kedves hallgatóinknak. — Ott ni, nézze csak — hallom új­ból az iménti hangokat. — Bizonyára baj van a bátor­sággal, talán... — lehet, — hangzik a válasz, — különben mindjárt tudni fogjuk, mire megy a játék. Abbahagyom az olvasást, a bejárat felé nézek. A három újonnan jött vendég már he­lyet foglalt. Halkan tanács­koznak. Az idősebb az asztal közepére helyezett virágra mutat. — Ki adja át? — hangzik a kérdés. — Tiéd az elsőség, tudod tiszteljük a kort is, — mondja az egyik fiatalabb, mire nevetésbe kezd a kis társaság. No meg aztán te Jól beszélsz magyarul is, meglátod, hegy tetszeni fog neki. — De tovább nem is érdekel az egész. Névnapi köszöntőre vagy valami ha­sonlóra készülnek, gondolom, s talán sziverősitöre tértek be egy pár percre. Ojbót az újság fölé hajolok, de a sör álmosít. Nem olva­sok tovább, inkább a muzsi­kát hallgatom, mely oly kü­lönös lágysággal száll a kis helyiségben. Az órámra pil­lantok és fizetni akarok, ami­kor minden vendég a bejárat melletti asztal jelé fordul. En is úgy teszek. - Kedves Jucika — hallom a szláv ki­ejtésű magyar szavakat. — Megelőztük kissé az ünnepet, mert éppen akkor nem lehe­tünk együtt, igy hármasban, — és két kollégájára mutat. — De fogadja így is szere­tettel ezt a kis virágot. Maga mindig olyan figyelmes ... így aztán tovább marad­tam. Mellőztem a zenét, újból sört kértem és most már álmos sem lettem tőle. Van ez így néha. De sokáig nem gondolkodtam. Belelapoztam a vendégkönyvbe, mire lassan mindent megértettem. De hadd beszéljen az írás. 1959. július 25. Kitűnő fel­szolgálás és hasonló italok, frissítők. Aláírás: Dr. Lehoc- kfj. Ehhez csak annyit, hogy nálunk mindenütt hasonló italokat és egyéb frissítőket szolgálnak fel, és lám, mit mond a vendég, ha...?! 1959. augusztus 7. Nem először járunk a Rubin eszpresszóban, hogy megálla­píthassuk: Az itteni kiszol­gálással nagyon elégedettek vagyunk. De kiváltképp tet­szik a felszolgáló kislány mo­dora. Mindenkihez egyformán kedves, mindenki iránt fi­gyelmes. Ügy gondoljuk, hogy példaképül szolgálhatna má­soknak is magatartásával. Ez úton mondunk néki és az egész személyzetnek köszö­netét a pihenés óráiban itt eltöltött kellemes percekért. Végül még valamit. Nagyon kívánatos lenne, ha vendég­látóiparunk alkalmazottai mindenütt hasonlóan csele- 1 kednének, mint ez az elv- 1 társnő. Aláírás: Jón Hradek és F. R. Hradek, munkások. Az üzem vezetőjének kö­szönetét nem idézem, csak az említett kislány nevét: Végh Julianna. 1959. december 12. „A ven­dégek kedvére". Ezeket a sza­vakat kell használnom, mert úgy vélem, hogy az az elo- társnö, aki ma itt kiszolgált, szintén ezt tartja jelszóként. Alatta olvashatatlan aláírás. Lejjebb pedig a következő olvasható: Kedves vendégünk. Önt ezen a napon Végh elv­társnő szolgálta ki. Örülünk, hogy megelégedését írásban is tudtunkra adta stb. Alatta az üzlet vezetőjének az alá­írása. 1960, február 20. Eddig há- i romszor voltam az eszpresz- < ► szóban és mindig nagyon jól ti éreztem magam. Csak annyit <' szeretnék megjegyezni, hogy ,, hasonló eszpresszóra szükség < * lenne a város más részében is. Olvashatatlan aláírás. Cím: i > Bratislava Prievoz, Piesková ulica 33. -m Kár lenne folytatni, bár < > idézhetném a vendégkönyv <1 egész tartalmát. Ám térjünk vissza a már említett három jérjihez, a két J J Markó testvérhez és O. Sto- tárhoz. — Furcsái ja talán az * * egészet ? — kérdi tőlem Stolár elvtárs. Jucit mindenki < * nagyon kedveli. Végtelenül Végh Júlia beci'iletes és előzékeny. A minap példáid bejött egy fin tat ember. Nagyon sietős lebt tett a dolga, mert a kabátja se vetette le, mindjárt re. delt: Egy tábla csokoládét kérek, a leg jobbikból - mondta. És amikor kifizette csak ennyit szólt: ne ham gudjon elvtársnő, hogy igy történt az egész, de másképe nem tehettem. Későn néztem a naptárba. Ezt pedig fogadja el tőlem névnapi ajándékul — és a tábla csokoládét át­adva, máris távozott. Ezekután én sem tehetek másképp, minthogy csatla­kozzam a vendégkönyvbe irt megjegyzésekhez, a Markó testvérekhez és az öreg Stolárhoz. Utólag a kedves névnaphoz és előlegben a március 8-hoz hadd kívánjak további jó munkát a Rubin eszpresszó vendégeinek meg­elégedésére és megbecsülést a vendégek részéről.-sár-

Next

/
Thumbnails
Contents