Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 1. szám

Ä míves kűASá .? Ä Csemadok losonci helyi csoportja a közelmúltban bemutatta Baróti-Eise- mann Bástyasétány 77 című operettjét. ........ Három rokonszenves fiatal­ugyesen, erzenenyen formálja a edény. Az első fajtát a fazeka- emberrel és három csinos fiatal kanosokat, vázákat, cserepedé- sok, az utóbbit a korsósok ké- lánnyal indul a cselekmény, nyékét. Lám. Ecker István és Se- szítették. A fazekasság olyan ré- akiket a lakáshivatal bürokrá- bo Gusztáv szinte versengve ké- gi, mint a modori nép, de való- ciája hoz össze Budán, a Bás- szitik a formás vázákat, amelyek szinüleg ók is a német telepe- tyasétány 77 számú műemlék- elöször száradnak néhány napig, sektöl, a kőbánoktól vették át nek nyilvánított romos házban. majd az égető kemencébe ke- ezt a mesterséget. Patkó, lakáshivatali előadó a rtó/?efr. Az első kiégetés után Az elmúlt században hányát- lányoknak is s a fiúknak is ki- kenu az agyagedeny a nepmu- lámak induU a modQri fazekas. utalja a házat. vaS2!f, fcezeöe, akik virágokat, sdg^ elfelejtették a finomabb A lánvokat Anna titkos imá- sznlofurtoket, kulonbozo targya- edényekhez szükséges agyag ke- dója, Török professzor, a fiúkat kot es alakokat festenek reaja. verési módját is. S bár létesí- Feri bácsi, építőmester támo- Ebhen a művészi munkában a hagyomány és fantázia kevere­tettek itt egy kerámia-ipari is- gatja. . . . .. , . kólát, de az érdektelenség kő- Végül is a fiatalok közti el­í'■ eos2ázados motívumok esuj vetkeztében ezt is meg kellett lentétet civódások közepette a elgondolásom. Fut az agyagon a szüntetni. Az iskola elhagyott szerelem oldja fel. Ki-ki meg- vekony ecset, s felvülózik a va- mühelgét Micska Jőzstf ve^eát< találja a maga párját. Amit te- zan eagy _ korsón a szivárvány aki Q S2Zoudfc népi kerámiát is- hát a bürokrácia képtelen volt minden szi«e, a népi leiek, nepi mét felvirágoztatta ezen a tájon, megoldani, azt megoldják a fia- muveszet alkotta kedve. Micska József halála után egy talok. A Bástyasétány 77-es Bástyasétány dón házban székel a modo- II rt kerámia üzem. Az ud­varon cserépedények tar­ka halmaza, agyagkupacok gadják a látogatót. Vezetőnkkel, sorra járjuk azt a néhány szobát, ahol az Az üzem raktára népművészeti hat munkdst' foglalkoztató üze- A három kislányt Szvetlik Er- Csaszlovszky János, Levický A rendezői munkát H. Kovács ugyeskezu dolgozók, népművé- múzeumhoz hason.it. Méternyi met újjászületett kerámia- zsebet, Vámos Anikó és Vona István és Béres László alakítá- Kató nagy hozzáértéssel végez- szek a modori kerámia remekeit magas vázák, szobrok, díszes 1 - ... - - - - ­f . ,A,Z aQyapedenyt a festes után ideig ismét pangott az agyag- házat korabeli stílusához hűen f - újólag kiégetik: es megkapja miVesség, mígnem Jurkovics és kijavítják és családi házzá ala­, ma..’.. v,.jfg,es Jormajat, amely z0ch modori lelkészek kezdemé- kítják át. táncjelenetekben, amelyekkel kell. Szluka Béla főleg rutinos Otvbs Jánossal gyönyörködi éti a szivet es a nyeZlssgre részvénytársaság ala- A losonciak meglepően jól végeredményben eldöntötték az tehetségével és biztos mozgá­a munkahelyeket, szemet. ....................... kult, amely gépesítette a tizen- válogatták össze a szereplőket, operett sikerét. sával tűnt ki. üzem művészi készítményeit Vera alakítja. sa meggyőző, jó. Csaszlovszky te. Elsősorban a táncbetétekre készítve. Ötvös János egyébként agyaghordócskák, likórös készle- kedveiten fogadták az egész Mo- Vámos Anikó Tini szerepében a legegyszerűbb jeleneteket is gondolunk itt, amelyekkel régi dolgozója az üzemnek, a tek, hamutálcák es nem is_ narchiában, több kiállításon is először lépett komoly szerep- mesterien játszotta. De elis- ügyesen tarkította az operettet. vég^utáTamTb^n került Csum /»ľwľpľmyofál^u- kerepelte*:, mint Prágában, a pel a színpadra. Természetes méréssel kell szólnunk Levický Természetesen a sikernek Modorra Mamár óvfzeti a nét pa a műié- ra^amenti ginben, Pécsben, es közvetlen játékával mar az es Béres alakításáról is. Deák Sándor díszlettervező és Ä5ÄS Z%lTXwn*lépZa BudaPesten eS ^unnben. első ^Uanatban elragadta a a zenekar is részese. A Csema­Legelöbb azt a termet tekin- kerámia-kályha is, amelynek A modori fazekasok hírnevét Szvetlik Erzsébet szolidságé- Szabó László kedélyessége he- fft^z^píonortta^^ťno^halad" tettük meg, ahol hatalmas hen- csempekockain a szölomuvelest el xs vitték a világ minden ta- va] tűnt kL lyesen érvényesült. Hrugyan gerekben, úgynevezett „dobok“- örökítettek meg a bontástól {^^^l^ttek^a^ Vona Vera néha mintha elfú- Ferencet Török professzor sze- ™rrwQirr,0c ban keveri a a év az aqiiaavévet. e9eJzen a szüretig. Negyven óráig forog a forró Ötvös elvtárs kedvtelve muto- tött szabadságvágyát, henger, belsejében a két mázsá- 9atia a szívéhez nőtt figurákat, A modori kerámia-üzem ma is nyi agyagpéppel A keverési idő a remekbe szabott vázákat, disz- működik és ma is olyan közked­velte után kiszedik a pépet, ki- edényeket. veltségnek örvend a kézi mun­préselik és máris munkába vehe- Sz° esik a modori kerámia- kával formált és festett agyag­tik a korongozók. A kipréselt !'Par múltjáról is. áru, mint hajdan. Szocialista agyag olyan, mint a gitt, köny- Tulajdonképpen két ága fejlő- rendünk támogatja és továbbfej- nysn gyúrható alakítható döfi ki itt az agyagiparnak, a leszti a nép leikéből szakadt mü­A korongozók úgy dolgoznak mázas tűzálló edény — és a fi- vészetet, amely mindnyájunk mint évszázadokkal előtte. Ako- nomabban kivitelezett sárga, fe- drága kincse, rongot lábukkal hajtják s kezük ®s k^k emaile tányér és DÉNES GYÖRGY 3 - • .Ír “ .. . ír Vona Vera néha mintha eltu- Ferencet Torok professzor sze- ,. • —P« . «fc* n#m. Szluka Bélát pedig bát azonban partnere segítse- Sasek és Anné Lilita jósnő ala- gével szépen kiküszöbölte a kításában szintén dicsérnünk CSIKMÄK IMRE C3 ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ Ľ3 ■ c CD ■ CD ■ CD a CD ■ O E CD a CD 9 CD ■ CD H CD B CD ■ CJD M C nyos költői formákkal, verseit a néger népdalok ritmusára költi. Claude McKay a legtehet­ségesebb néger költő. Ő mondja Botrány A nyugat-berlini „szabad" Volksbühne (Népszínház) az idei Gerhard Hauptmann-díjat Hans Westrum fiatal drámaíró­nak ítéite oda. A kitüntetett író semmi áron sem akart a közönség előtt mutatkozni, Mi­ért? Mert a Hans Westrum írói álnév mögött a 45 éves Hans Baumann, a Hitler ifjúság koszorús költője bújik meg. A legnagyobb babérokat azzal a verssel aratta annak idején - |§ később meg is zenésítették - | hogy: mi tovább menete­lünk, míg minden Összedől kö­rülöttünk, mert ma a miénk Németország, holnap pedig az egész világ“. Talán azért ítélték oda a dí­jat Baumann alias Westrum- nak, mert a fasiszta rablóhábo­rú ideológiai előkészítője volt? A „szabad“ Volksbühne a díj odaítélését ezzel indokolta: Baumann nem ismeretlen iro­dalmár, akinek még küzdenie kellene az elismerésért és a Hauptmann díj csakis ismert irodalmár számára jöhet szá­mításba. •• • i $ W..H M19 ífíšŕ­0 í. # ?Jl§st A CSEMADOK NAGY KÉRI HELYI SZERVEZETINEK évzáró taggyűlésére az „Előre a kultúrforradalom befeje­zéséért" jelszó alatt, valamint a tíz éves évforduló ünnepi jegyében került sor. Szlovák Pál beszámolójában kiemelte a színjátszó csoportot, amely Lovicsek Béla Húsz év után IS ték le a négereket. ki először, hogy a négerek vég­eredményben Csákiakkor lesz­nek egyenlők, ha majd a fehé- ... . rek között sem lesznek osztály­KÖNYVPIACUNKON 1HOST tesen híven tükrözi a nép saja- kü!önbséaek JELENT MEG Harlemi árnyak tos helyzetét és a néger költé- a ' címen a legkiválóbb északame- szét valóban az elnyomottak Egyetlen elnyomott nép kol- rikai néger költők antológiája, költészete. Az amerikai néger teszeteben sem erezzük olyan Olvasóink bizonyára érdeklő- kétszeresen szenved; proletár- I déssel olvasgatják majd a szép volta és sötét bőre miatt. A I verseket, hiszen általában ke- XIX. század végén Paul Low­I. v « • • - no HlmUnM iái í, ..á , — 1 _ 1 erősen az igazság és a szabad­ság utáni vágyat, mint a néger költők verseiben. Mindig közös­veset tudunk az igazi néger fence Dunbar művészete éri el fe9‘ k.<J1*;ok maradnak, akar irodalomról. Ha néger művé- az amerikai irodalom színvona- kedvesükhöz szolnak, akar taj- H székről beszélünk, elsősorban >át, irodalmi rangra emeli népe ban gyönyörködnek. a dzsessz zenére gondolunk, angol nyelvjárását. Műveikben ne az egzotikumot pedig a dzsessz szerzőinek csak Longston Hughes pedig, aki keressük tehát, hanem egy ke- egyharmada néger. A néger a századforduló körül született, vésbé ismert nép költészetét, p dalok közül az úgynevezett spi- már nem törődik a hagyomá- M. M. I rituálékat ismerjük, amelyek tulajdonképpen munkadalok, és a blueseket, amelyek szerelmi dalok. A négereket mindig a szabadság utáni vágy ihlette, szörnyű rabszolgaságban éltek, H az amerikaiak az elmúlt száza­dokban még rabszolgának vásá­rolták meg őket és főleg déli államai!: ültetvényein telepítet­Irodalombarátok című színmüvét tizennyolcszor adta elő Berencsen, Cétény- ben, Besenyőn, Koltán és másutt. A tánccsoport szintén szép munkát végzett. A „Zobor-aljai csárdások" című tánccal sikert sikerre halmozott. Az ünnepi taggyűlésen dicsérő oklevelet kapott a helyi csoport, Panyár Vilmost pedig oklevéllel és Csemadok- jelvénnyel tűntették ki és tízesztendős munkájáért. a Berreg a csen- lókórusról, illetve a szavatókör­gő, vége a szü- röl is. A szavalókórus leginkább netnek. Csönd forradalmi verseket ad elő; leg­É van. Csak a ta- többet Majakovszkijtól szavai­ig nár hangja szü- nak. A szavalókórusnak az a cél­|| rödik ki a folyó- ja, hogy a tananyagon kívül H sóra. Bartha Ti- megismertesse és megszerettes­H *>r tartja a ma- se a diáksággal a magyar, a iäätíÉ. gyár órát. A bal- szlovák, a cseh, a szovjet és a ládáról magya- világirodalom klasszikusainak különítik a négereket; szavazati ráz és Arany Jánosról, a magyar műveit. A szavalókórus iskolán joguk korlátozott s a déli álla- irodalom nagy mesteréről. Bal- kívül is szerepelt, persze egész mokban máig sem ment ki lada, ballada... estét betöltő kultúrműsor kere­si divatból a lines. Most egy diáklány kellemesen tén belül. A szavalókörről még A néger irodalom termesze- csengő hangját hallom. Tömör, annyit: jó szavatokat és előadó­o-fj c a m mc. *e> a» * amit mond. kát nevel. Ozorai Katalin példá­-w-»* vv-Tv v^ ballada: dráma, 1863-ban beszüntették ugyan a rabszolga rendszert, de a tár­sadalmi életben még ma is el­dalban ul az idei komáromi országos AZ IRODALMI SZEMLE 637- Aztán tessék egy Szépprózai mossa ki a halottakat csontos- ti iskola tanulói is rájönnek, elbeszétve. _ szavalóversenyen a második lett. ik oldalán található a Nyelv- mondat: „Benjámin legelőbb a túl, deszkakoporsőstul.“ A Rima miért sántít „A vagonban nin- lden, így tanultam én is, régi Kati nemcsak kitűnő szavaló, de művelés című rovat. A legújabb legidősebbet, a vele egyidős vidékén dombra vagy dómból- csen zenebonáző ember, ki-ki i° tanáromtól, Ozorai Ferenctöl, az iskola egyik legjobb tanulója számban Mayer Imre tanár pel- Ancsit szemelte ki, de hogy az dalra temetkeznek évszázadok libáját kosárban, fejében gond- ak* szintén itt tanít, itt hinti el is. Kiváltképp az irodalomban lengérre viszi a Pionírok Lap- kiadta útját jókora meglökés- óta, ahová a folyó vize nem ér ját utaztatja.“ Még szerencse, az szívekbe, agyakba a tu- érzi otthon magát. Az irodalom- jában előforduló kisebb-na- sei, a legkisebb Trézsire vetet- el. Az ősöknek volt.^nnyi eszük, hogy nem a libáját utaztatja dás magját. E nagy tapasztalat- ról úgy beszél, mint egy har­gyobb helyesírási és stilisztikai te szemét, aki jussa gyanánt hogy halottaikat nem tették az fejében. „Aztán hogy mindent ra^> műveltséggel rendelkező pe- madéves egyetemista, aki iroda­hibákat. Ugyanakkor a Szemle nem leningben (és most azt áradás útjába. „Érti a rigó és kitudtak egymásról..." Kitud- dagógus^ korát meghazudtoló lomtörténetet tanul. 511-ik oldalán a következő hinné az ember, hogy gyolcs- sírról-sírra rebben, érti az ni semmit nem lehet, esetleg lelkesedéssel, odaadással tanít, Ennyit és ezt akartam röviden mondatok szerepelnek Lehocky ban, de nem ráncos szoknyá- őrtállő daru, nyújtogatja toll- megtudni. dolgozik. 0 az iskola irodalmi leírni. Búcsúzom, leballagok az Teréz regényrészletében: ban), de rövid ráncos szoknyá- babújtatott lábát és krúgat“. csak egyetlen „szépprózai“ körének vezetője. Bartha Tibor iskola lépcsőin. Fülemben zsong „Amelyik gyerek elhullt (ál- ban, batya-cipősen járt". Holtig Jegyezzük meg mindjárt, hogy ;rast vettünk szemügyre és a kulíúrÍMei'ós- __ egy ismerős, kedves Ady vers: latok hullnak el), kicsit megsi- tanul az ember: batyacipősen húsvét mindenkor március 21-e mennyi benne a magyartalan- ^2 e^s9’ a {e9jobban érde- ...Oh, ifjúi, szent megjózanodás, ratják, ahol jut, szerényen is lehet járni. És vajon még után következik. A darvak pe- s^g és a stiláris hiba. Elaludtak vz iskolában folyó sok- Komoly, nagy fény, hős férfiú megtorozzák“. Múlt és jelen idő milyen-cipősen lehet járni, ki dig kétszer költöznek éven- a lektorok? Vagy egyes tollfor- rétü kultúrmunka nem megy-e — szeret, keveréséről itt ne beszéljünk, mondaná meg? „Szál ingecske ként, március elején és októ- gatóktól kritikátlanul vesz- 0 tanu^vs rovására? S a felelet: Emléketek ma is milyen csodás. berben. Tehát ebben az esetben nek ej s közölnek kéziratokat ? nem’ sót elősegíti a diákokat a hős harc az Étet és megélni szép, csak a szerző kedvéért téved- jgy történhetett, mert ez a re- tanulmányi eredmény elé- Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók, hetett el a daru. De még igy qényrészlet olyan hoqv se füle résében, mert például az irodai- ifjú vitézlők lengeteg szívét. sincs rendjén a dolog. Ugyanis se farka. Ha legalább még fel- mi fc°>&en olyan írókról, költők darvat a Rima-menti réteken öltöztették volna szép ruhába! rol‘ irodalmi müvekről beszel­ÄŕíWU tss r* V»1\ "?rr,n ^ «• - ■>—-------------------------------------------------- elő, belekékül, belefakul, míg £l9ye.lmen kívül hagytuk. Per más j-úidetése is. Hlyen például Ami «mél érdekesebb, hogy suhog rajta.“ Ezek szerint szál nyerítve ugatva kitör melléből ^^IXt meStani ? ??jűZ ^efségefc segítése, bá- eddig nem tudtuk: a „tor“-hoz nadrágocska, szál gatyácska, a köhögés.“ Az aláhúzott ré- , ... tontasa, biztatása. Müveik felöl­iqekötőt is lehet kapcsolni. Az szál pulóverecske is nyugodtan szék a lehetetlennel határosak. Lehet hogy a szerkesztők a vasasakor kölcsönösen ramutat­iskolábán azt tanultuk, hogy suhoghatna rajta. Talán az egy „Az apró parasztportákon, zsel- nyelvrontás elrettentő esete - nak hibáikra, gyöngéikre, ered­megvendégelni lehet és nem szál ingecske lenne helyes. És léreknél megállt az idő.“ Vala- nek sorozatát igyekezték fel- — (te) Érdekes jelentés A Brnoi Nemzetközi Nagyvá­ményeikre, ösztönzést kapnak az sár információs irodájának je­meqtorozni Mindenki a földje, most egy olyan idézet követke- mi hiányzik ebből a mondatból, tüntetni a részletben, ezt v - önálló alkotáshoz. Ilyen tehet se- íentése szerint igen nagy si­módia szerint rokonodik“. zik, amit a magyar ember nem nemde? „Kypuszné a kocsma szont jelezhették volna az ol- get és jó költőt sejtet Vörös Gi- kerrel zárult a tavalyi nemzet­Uovan mi ez’ Magyarázza meg, ért meg: „Meg kell nézni, meg- sarkáról még utolsót integet.“ vasoknak. zella, a XI. osztály tanulója, közi nagyvásár. A látogatok aki tudja! .Most is: hol van lesni bukdosva bújni!“ Ha kész az épület, nem lehet a önkéntelenül adódik a kér- Meglepően jól fogalmaz Bodo száma 2 362 491 volt. Ez azt je­méq a húsvét hétfői locsolódás, Most pedig nézzük a tárgyi sarkáról integetni. Ha nem dés, vajon az Irodalmi Szemlé- Teri is. Elolvastam egy prózai lenti, hogy naponta több mint toiásszedés Vajon mi locso- kérdéseket. „Szép is, nagy is a kész, akkor meg még nem nek nyelvművelő seprőjét elő- munkáját és meglepett gondola- 150 000 látogató tekintette meg lódik’ Bizonyosan valami hús- derjési temető. Lombos füzes korcsma............s máris tűnik a szőr nem a saját portáján kel- fainak tömörsége, nem diákos a vásárt. Külföldről - úgyszól­vét hétfőn locsolódni fog1 Talán és á földéhes Rima van mögöt- derjési láthatár, a derjési fel- lett volna-e használnia? ízű fogalmazása, tiszta, értelmes ván az egész világ országaiból locsolásról lesz itt szó és az te. Ha megárad, beleharap a hőnyájak“. Ehhez a mondathoz mondatai és stílusa. - 13 500 volt a látogatók szá­mindjárt, más. partba, temetőcsücsökbe és nem kell kommentár, a nemz«» EEC MISKA Hadd szóljak valamit a szava- ma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents