Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 4. szám

Szocialista munkabrigádok — hathatós segítség a fiúk és lányok neveléséhen Fokozzuk az Ifjúsági Szövetség befolyását IMRICH PIATNICA, A CSISZ KB TITKÄRA KI VEHET RÉSZT A VERSENYBEN? A szocialista munkaverseny a fiatalok mozgalma. Terjeszté­se közben különféle akadályok merülnek fel; a feltételek vagy alacsonyak, vagy pedig túl ma­gasak azok/ számára, akik je­lentkeztek vagy jelentkezni akarnak a versenybe. Minde­nekelőtt tisztáznunk kell a kér­dést, ki jogosult részt venni a szocialista munkabrigád cí­mért folyó versenyben? Való­színűleg sokan meglepődnek, hogy minden létező vagy éppen alakuló kollektíva bekapcsolód­hat a versenybe. Téves az a fel­fogás, hogy csak a légfejlettebb, szakmailag legképzettebb és politikailag légfelvilágosultabb kollektívák versenyezhetnek, így ugyanis az új szocialista emberért indított mozgalom csak egyes kiváltságosokra szo­rítkozna. A mi érdekünk, hogy nálunk minden emberből új ember váljék, hogy mindenki jobban dolgozzon, hogy gondol­kozzon a munkáján, és tudató­fények és szamok A SZOVJETUNIÓBAN a terv szerint az 1959-es év­ben 4.1 tonnával kellett vol­na növekednie az acélterme­lésnek — a valóságban 5 millió tonnával növekedett, így tehát csupán az egy év alatti termelési különbség majdnem annyi, mint Olasz­ország egész évi acélterme­lése. • A Szovjetunió villany­áram termelése 1959-ben az 1958-as évhez viszonyítva 26.6 millió kilowattal nőtt — a terv 22.4 millió kilowatt emelkedést irányzott elő. Tehát a valódi termelés egy év alatti terven felüli növe­kedése megfelel Svájc és Hollandia egész évi villany­áram termelésének. Az ipari termelés növe­kedése az 1953—59-es években 1959-ben a kolhozokban és a szovhozokban 18 százalék­kal növekedett az állatok létszáma, ebből 14 százalék­kal nőtt a fejőstehenek szá­ma. A malacok száma 17 százalékkal, a juhoké 6 szá­zalékkal növekedett. Az ál­lattenyésztés fejlődéséről tanúskodnak az alábbi szá­mok is. A tavalyi évben 1.9 millió tonna marha- és ba­romfi hússal, 2.1 millió tonna tejjel és 1.1 millió tonna tojással vásároltak fel töb­bet a Szovjetunióban, mint az 1958-as évben. san nagyobb hasznot hozzon a társadalomnak, hogy minden­ki tanuljon, műveltebb, szak­mailag felkészültebb legyen, hogy mindenki a szocialista együttélés alapelvei szerint él­jen, - törődjék a társadalom ügyeivel, a családjával, a gyer­mekek szocialista nevelésével, stb. Ez persze nem jelenti azt, hogy csökkenteni kell a követelmé­nyeket és igényeget az embe­rekkel szemben. Éppen ellenke­zőleg. Arra törekszünk, hogy mindannyian a legjobb dolgo­zók színvonalára emelkedjenek, hogy az új szocialista tulajdon­ságok az emberek legszélesebb rétegének tulajdonságává vál­janak. Ezt az alapelvet elsősorban a CSISZ-szervezeteknek kell magukévá tenniük. Ma 8000 if­júsági kollektíva létezik és mindössze 2000 versenyzik a Szocialista munkabrigád címért. Ebből azt látjuk, hogy a CSISZ- tagok nem támogatják eléggé a munkásosztálynak ezt az új mozgalmát. Nem terjeszti kel­lőképpen a szocialista munka- •brigád mozgalmat pl. a Záluží u Mostu-i Sztálin Üzemek CSISZ-szervezete, ahol az évzá­ró taggyűlésen további 30 ifjú­sági kollektíva létesítését vál­lalták, de ebből csak 5 kapcso­lódik be a versenybe, sem a karvini járásban, ahol 117 if­júsági kollektíva közül csupán 12 versenyez, vagy a humpoleci járásban, ahol 15 ifjúsági kol­lektíva közül egy sem kívánja elnyerni a szocialista brigád címet. CSAK A TAPASZTALATCSERE HASZNÁL Az új mozgalom fejlesztése terén elért eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szocialista munkabrigád címért folyó ver­sennyel a szocialista munkaver­senynek egy új, magasabb for­mája született. Nemcsak gazda­sági szempontból fontos, ami azt jelenti, hogy nemcsak az új technika tökéletes ismeretéről és bevezetéséről, az új, techni­kailag jóváhagyott normákról és azok bevezetéséről, a kapa­citás teljes kihasználásról, a kétműszakos gyártásra való át­menetről van szó — hanem ezekkel egyetemben a dolgozók szakképzettségének és politikai ismereteinek állandó fokozását is tűzzük ki célul. Fokozni kell részvételünket a termelés irá­nyításában, a társadalmi mun­kában, le kell győzni a régi, elavult nézeteket a szocialista tulajdonnal, a társadalommal és a családdal szemben. Az új mozgalmat tehát így kell értelmezni, és ezt meg is kell magyarázni az összes ifjú­sági kollektíváknak. Kell, hogy vállalásaikban visszatükröződ­jék minden, ami új, ami már létezik, át kell venni azoknak a kollektíváknak a tapasztala­tait, amelyek már megkapták a címet vagy most versenyez­nek érte. Helyes lenne, ha a CSISZ-szervezetek a szak- szervezetekkel közösen serken­tenék és megszerveznék az ed­digi tapasztalatok kicserélését, s ha ezekre a gyűlésekre meg­hívnák az összes ifjúsági kol­lektívák vezetőit és egyes tag­jait is, ha még nem is kapcso­lódtak be a versenybe. Ezeknek a kollektíváknak és különösen az ifjúsági kollektí­váknak segítő kézre van szük­ségük. Kell, hogy ezt a CSISZ- szervezet nyújtsa neki a szak- szervezettel és az üzem gazdasági vezetőségével karölt­ve, mégpedig egészen a kezdet kezdetén. Hiszen számos kol­lektívában azt sem tudják, mi­lyen kötelezettséget vállaljanak, milyen problémák várnak meg­oldásra munkahelyükön, hogyan fokozzák képzettségüket, mi­képpen segítsenek a technikai­Emellett azonban fontos, hogy mindannyian legyenek tisztá­ban, miszerint ez nem mihden, ez csak a kezdet. Ma igyek­szünk megjavítani a munkafe­gyelmet, elmegyünk együtt a színházba, holnap brigádmun­kára, rendbehozzuk munkahe­lyünket, holnapután sportolni megvünk együtt, egyesek a pio­nírszervezetbe mennek dolgoz­ni, különféle társadalmi munkát vállalnak a szervezetben. Ész­reveszik, ki hogyan él, mit csinál munka után, hogyan ta­nul, hogyan segít a családjának, hogyan viselkedik a nőkkel és öregekkel szemben. Az ilyen élet megyalósításá- nek alapja, hogy a CŠISZ-szer- vezetek igyekezzenek minden kollektíván belül CSISZ-munka- csoportot alakítani. LÉNYEGES AZ ELLENŐRZÉS Nagy figyelmet kell fordítani a vállalások teljesítésének el­lenőrzésére is. Ezt törvénnyé kellene tenni mindén CSISZ- szervezetben, minden kollektí­vában. Helyesen cselekednek azok a kollektívák, ahol naplót vezetnek, feljegyzéseket készí­tenek munkájukról, rendszere­sen összejönnek, fokozott igé­nyeket támasztanak a tagokkal szemben, segítik őket. Hiszen egy ilyen napló egy élő törté­nelem, ez az ellenőrzés és ér­tékelés feltétele. A kollektíván belüli értékelésen kívül töre­kedni kell a nyilvános értéke­lésre is, a vezetőségi és tag­gyűlések. valamint a munkaér­tekezletek ellenőrzésére, és nemcsak abból az alkalomból, amikor a kollektíva kéri a szo­cialista munkabrigád címet, ha­nem működésének egész ideje alatt. Szabállyá kellene tenni, hogy a taggyűléseken értékel­jék ki az egyes kollektívák vál­lalásait, hogy ott a kollektíva tagjai elmondják, hogyan dol­goznak, hogyan élnek, miben küzdenek nehézségekkel és mi­ben van segítségre szükségük. így növekszik a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség befolyása a mozgalomnak mint az ifjúság kommunista nevelése eszközé­nek terjesztésében. :3BC3«CDlC3iCD«C31CZ>lC3BC3BC=>*CDi01C3B0f Kiszorítjuk az évfordulót A Zlaté Moravce-i hűtőszekrény készítők alaposan felkészül­tek tervük teljesítésére Már ebben az évben is lényegesen emelkedett tervük, de a harmadik ötéves terv még nagyobb feladatokat állít az üzem dolgozói elé. 1965-ben már 150 000 hűtőszekrényt kel! készíteniük. Az üzem külföldi megrendelé­seket is elfogad. A képen látható hűtőszekrényeket koreai megrendelésre készítik. Napjaink problémái lag jóváhagyott normák kidol­gozásában, mi az a Seifert módszer, mit kell tenni, melyik módszert kell elsajátítani, hogy mindenki új módon dolgozzon, stb. A CSISZ-szervezetek fela­data. hogy a kollektívák tagjai felelős személyektől feleletet kapjanak ezekre a kérdésekre. A leggyakrabban azt sem tudják a kollektívák tagjai, ho­gyan kell szocialista módon élni. Egyesek vállalják, hogy megjavítják a munkafegyelmet, közös mozi- és színházlátoga­tásokat szerveznek, együtt fog­nak előadásokra járni. Erre azonban sokan azt mondhatják: Ez valamilyen furcsa szocialista élet — moziba és színházba járni! De nézzük csak ezt meg közelebbről: az emberek nem ismerik jól egymást, nem tud­ják, kit mi érdekel, milyen problémái vannak — miért ne lehetne tehát az ismerkedést éppen egy közös kultűresemény látogatásával kezdeni? Vagy pedig: a kollektíva tagjai nem járnak pontosan munkába. — Miért ne lehetne megígérni, hogy ezentúl pontosak lesznek? A csallóközesütörtöki 8 éves középiskola tanítói és tanulói szeretettel készülődnek a fel­szabadulás ünnepének méltó megünneplésére. Ezt az elhatá­rozásukat kötelezettségvállalá­suk is bizonyítja: A tanítók április 1-ig 460 órát dolgoznak társadalmi munkában (előadások, tanfolyamok veze­tése stb.). Április 1-ig befeje­zik a spartakiád-gyakorlatok teljes betanítását és azután már csak az egyes gyakorlatok tökéletesítése lesz fö gondjuk. A tanulók április 1-ig 240 kg papírt és 160 kg rongyot gyűj­tenek. Munkájukkal elősegítik az új iskolaépület határidőre kitűzött befejezését. A nyári aratási és begyűjtési munkák idején a tanítók és tanulók kö­zösen 2200 brigádórát dolgoz­nak. JANKOVICH A. Megérdemelt jutalom A zselízi magyar tannyelvű 11 éves középiskola CSISZ- szervezetének tagjai a CSISZ járási vezetőségétől jó munká­jukért 500 korona értékben ju­talmat kaptak. A tanulók tavaly tevékenyen részt vettek a le- csapolási munkákban és az ál­lami gazdaság zselízi részlegén két hektár cukorrépát gondoz­tak. Az agrotechnikai határidő betartásával sikerült 380 má­zsás hektárhozamot elérniük. A tanulók ebben az évben is tevékenyen részt vesznek köz­ségük építésében és a nyári szünidőben a tavalyihoz hason­lóan bekapcsolódnak a brigád- munkába. Ifj. Andriskin József T ervezni és tanulni — * e két fogalom össze­függő, elválaszthatatlan. Ezt a szövetkezetek vezetői ér­zik a legjobban, főként most a téli időszakban, amikor az évi termelési terveket ké­szítik. A tervkészítés mindig alapos hozzáértést kívánt, de az idén kivételesen meg­nőtt a tervezői: felelőssége. A szövetkezetek ez évi ter­vei „ugródeszkát“ jelente­nek a harmadik ötéves terv teljesítéséhez. Ha az idén sikerül túlteljesíteni a fela­datokat, ha megfelelően emelkedik a hektárhozam és növekedik az állatok hasz­nossága, akkor szilárd alapot teremtettünk a harmadik ötéves terv feladatainak tel­jesítésére. Ezért van rendkívüli je­lentősége az évi termelési terv helyes kidolgozásának. Ezért mentek és mennek a politikai dolgozók és a szakemberek százai a fal­vakra, hogy segítséget nyújt­sanak e nagy munka elvég­zésében. És ezért maradnak közülük nagyon sokan állan­dóan falun, hogy segítsenek e tervek valóváltásában. Mi­vel a terv kidolgozása és a normák helyes megállapí­tása az egész tagság érdeke, ezért alaposan meg kell vi­tatni az egyes termelési sza­kaszokon a terv-feladatokat és figyelembe kell venni minden egyes javaslatot és hozzászólást. M ost van itt az ideje an­nak is, hogy a -CSISZ vezetősége rendezze az EESZ vezetőivel az ifjúsági mun­kacsapatok kérdését, mert ahoi arra lehetőség van, ott el kell érni, hogy ezek a csapatok konkrétan vállalják munkaszakaszukon a terme­lési feladatok teljesítését. Erre különösen azokban a szövetkezetekben van szük­ség, ahol az ifjúsági kollek­tívák már jelentkeztek vagy jelentkezni akarnak a szo­cialista munkabrigád címért folyó versenybe. Mert h°9y őszinték legyünk: nem elé­gedhetünk meg csupán azzal, hogy egy szövetkezet kerté­szetében mind fiatalok dől- ;; goznak és ezek elhatározták, • ■ papírra fektették, hogy ők ! | ifjúsági munkacsapatot al- ;; kotnak — viszont a kerté- • > szét nem teljesíti pénzügyi !", tervét. Egy csoport jó mun- ;; kájának elsősorban a terme- • ■ lési feladatok teljesítésében kell megmutatkoznia. Helye- ;; sen oldják meg ezt a prob- ■ ■ lémát a tőrei szövetkezet- 1 ben, ahol címért versenyző 11 csoportot szerveznek és ez ■> a csoport vállalja a kerté- ' ! szét pénzügyi tervének tel- ;; jesítését. Hasonlóan járnak ;; el a galántai és a nagyme- • ■ gyeri járás több szövetkeze- 1! tében. • • p ersze, ha az ifjúsági ■ r munkacsapatok teljesí- 1 teni akarják munkahelyükön ;; a pénzügyi tervet, akkor ta- ■ • nulniuk kell, mert a tanulás, • ■ a szaktudás fejlesztése szá- ' mukra nélkülözhetetlen. De ;; valahogyan nem lehetünk ;; megelégedve — főleg egyes szövetkezetekben — a fiata- { lók részvételével a szövet- X kezeti iskolákon. Szlovákiá- ;; ban 2097 szövetkezeti isko- • • Iában 71 580 szövetkezeti 1 1 tag tanul. Ezenkívül a kü- ;; lönféle szakkörökben továb- ■ ■ bi 8600 szövetkezeti tag bő- 1 I víti szaktudását. Ha figye- ; | lembe vesszük e számokat, • • könnyen kiszámíthatjuk, 1 1 hogy Szlovákiában egy sző- ] | vetkezette átlag 20 tanuló < ■ jut. Tehát húszán tanulnak 1 1 egy-egy faluban, idősek, fia- ;; talok, asszonyok és leányok ;; együttesen. Márpedig a me- 1 ■ zőgazdaság előtt álló felada- 1 1 tok teljesítése szükségessé ;; teszi, hogy ezt a létszámot ■ ’ legalábbis a kétszeresére 1 I növeljük. És éppen itt jut ;; döntő szó a falusi szerveze- • ■ tek vezetőinek. El kell ér- 1 I niük, hogy a szövetkezetben ;; dolgozó fiatalok, de főként > • az ifjúsági munkacsapatok 11 minden tagja tanuljon a sző- ;; vetkezeti iskolában vagy va- ■ ■ (amilyen' szakkörben bővítse 11 tudását, mert csak így tud- • • ják teljesíteni a reájuk há- • • ruló termelési feladatokat. * ­- ős - • • A bratislavai gázmüvekben két ifjúsági kollektívának adták át ünnepélyes keretek között a szocialista munkabrigád címet. 1. Az oklevelet, amely a kollektívákat feljogosítja a szocialista munkabrigád cím viselésére, a két csoport vezetője, Štefan Pastierik és Pavel Šesták elvtársak vették át Hertler elvtársnak ' a FSZM kerületi vezetősége dolgozójának kezéből. 2. A brigádok munkájának szép eredményét mutatja a kép. Ezt az üzemet egy külföldi szakember segítségével szerelték fel a brigádok tagjai, így értékes devizát takarítottak meg, mivel az eredeti terv szerint az egészet külföldi cég­nek kellett volna elkészítenie. 3. A kollektívák egy csoportja vidáman nézi és olvassa az új címet: Szocialista munkabrigád. A főiskolai tanulók aránya ANGLIA , FWNCW0ÍS2AC NSZK , OLASZORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents