Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-07 / 23. szám

A fiatal erí és szépség szimfóniám A kerületi és területi spar- takiádok péntektől vasárnapig elérték tetőpontjukat. Az egész ország területén 24 stadionban több mint 500 000 gyakorlatozó mutatta be szebbnél-szebb be­mutatószámát. A híres straho- vi napok —/a II. Országos Spar­takiád előtt ezek voltak az utolsó főpróbák. Szlovákiában Bratislavában, Nitrán, Banská Bystricán, Žili- nán, és Košicén folytatódtak a II Országos Spartakiád kerületi bemutatói. A legnagyobb kerü­leti spartakiád Bratislavában volt, ahol vasárnap délelőtt 35 000 gyakorlatozó vonult vé­gig a városon. A színpompás gyakorlatok mindenütt órási sikert arattak az egyes stadio­nokban összegyűlt nagyszámú közönség körében. A kétéves lelkiismeretes gya­korlatozás meghozta gyümöl­csét és igazolta, hogy örömmel tekinthetünk testnevelésünk legnagyobb ünnepe, a II. Or­szágos Spartakiád elé. A napokban amikor dolgozó­ink a szocialista alkotmányter­vezetet tárgyalják és legjobb fiaikat és leányaikat válogatják Tippelj velünk 1. ČSR — Magyarország 1 2. Nitra — Trnava X 2 3. ČH Bratislava—Dukla X 2 4. ČH Brno — Stalingrad X 1 5. Košice — Hradec X 1 6. Pardubice — Prešov X 2 7. Dynamo Praha—Ostrava 1 8. Sokolovo — Slovan X 1 9. Teplice — Most X 1 10. Opice — Déčin X 2 11. O. Trenčín—TTS Trenčín 2 12. Kobylisy — Žižkov 1 13. Motorlet — K. Hora 1 14. Martin — Prostéjov 1 t így keltett volna Športka: 14, 21, 25, 32, 36, 39 ki, hogy a Nemzetgyűlésben, Szlovák Nemzeti Tanácsban és a nemzeti bizottságokban kép­viseljék érdekeiket és aktívan hozzájáruljanak a szocializmus építésének betetőzéséhez a II. kerületi spartakiádok a legjobb bizonyítékai voltak népünk egységének és eltökéltségének, hogy feltartózhatatlanul foly­tatják megkezdett útjukat a szebb és boldogabb jövő felé. Marseilleben július 6-án Szovjetunió-Csehszlovákia A Francia Labdarúgó Szövet­ség már nyilvánosságra hozta az Európa Kupa elődöntő mér­kőzéseinek határidőit és játék­helyeit. A Franciaország — Ju­goszlávia mérkőzésre szerdán július 6-án kerül sor Párizsban a Pare des Princes stadionban és a Szovjetunió—Csehszlová­kia mérkőzésre aznap MarSeil- leben, míg a döntőt vasárnap július 10-én játszák Párizsban ugyancsak a Pare des Princes stadionban. Valamennyi mérkő­zésre esti világítás mellett ke­rül sor. Minket természetesen a legjobban érdekel válogatott csapatunk mérkőzése a Szov­jetunióval. Ezért érdeklődéssel vártuk a szovjet labdarúgók nevezését. Íme a 17 játékosból álló keret: Jasin, — Maszla- csenko, Kuznyecov, Maszlyen- kin, Krutyikov, Netto, Carjev, Vojnov, Apuhtin, Meszhi, Kalo- jev, Metreveli, V. Ivanov, Pone- gyelnyik, Bubukin, Batanov és Keszarev. MWwnvA.vwvivivtvttvmwvkvvrtwtMwmwvmw Magyarország-Skécia 3:3 (1:1) A Magyarország — Skócia nemzetek közötti 'barátságos labdarúgó mérkőzés a buda­pesti Népstadiónban nagy iz­galmat váltott ki a több mint 90 000 nézőben rendkívül drá­mai befejezésével. A magyarok a 66-ik percben 1:3 arányban vesztésre álltak és amikor Gö- röcs a 71-ik percben egy gólra Csökkentette a skótok előnyét, a hazaiak hatalmas hajrába kezdtek. Csaknem szüntelenül támadtak az ellenfél kapujára, azonban nem volt szerencsé­jük. Végül a 91-ik percben (Ellis angol játékvezető meg­hosszabbította a játékidőt sé­rült játékos ápolásánál elvesz­tett percekkel) Tichy lábáról a labda megtalálta az utat a skót hálóba. Tichy ezzel helyrehoz­ta hibáját, amit azzal követett el, hogy a 11-ik percben meg­ítélt tizenegyest a kapu mellé helyezte. A magyarok vezető gólját a 18-ik percben Sándor szerezte. A 34 ik percben a skót válogatott újonca Hunter kiegyenlített. A 63-ik percben Herd megszerezte a skótok ve­zetését és Young problemati­kus lesállásból 3:l-re fokozta az előnyt. A skót csapat bécsi veresége után meglepte a magyarokat technikailag fejlett támadó já­tékával, nagy küzdöképességé- vel és lelkesedésével. A ma­gyar csapatban a védelemben Sipos tűnt ki, míg a legveszé­lyesebb csatár Sándor volt. A második félidőben Fenyvesi játéka is javult. A csapat leg­gyengébb része a halfsor volt. A magyar csapat a következő felállításban játszott: Grosics, — Mátrai, Sipos, Dalnoki — Bundzsák, Kotász — Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi. Zászlófelvonás a bratislavai kerületi spartakiádon. fy&uid Ma a $t%ak(UP-ot(i(U(yMA<m Amidőn a szerkesztő három órás délutáni strahovi körsé­tája után az önkiszolgálású étterem üzembehelyezésének el­ső napján, az étterem 150 modern asztalai egyikéhez ült, hogy étvággyal harapjon a diétás virslibe, már az ezer száz­tizenegyedik látogató volt. Ez a szám is meggyőzően igazolja, hogy Strahov ereiben már élénk élet folyik. Minden nap sok újat hoz magával, a stadion kül- és belalakja végső formá­kat ölt és a tribün körüli körben a műanyagok mind élénkebb színeiben játszó elárusító sátrak és az újonnan kiültetett pá­zsit gyönyörű látványa bűvöli el a szemlélőt. Tartsunk azon­ban oda, ahova a véletlen látogató szeme nem nyer betekin­tést. NÉGY MŰSOR EGYIDEJŰLEG A štadión fő folyosója né­hány helyiségében székel a spartakiád technikai agya. A fő elektro-akusztikai berendezé­sek már teljesen felkészülve várják a spartakiád megnyitá­sát. Innen a fő diszpécser asz­talától és négy program-asztal­tól egyidejűleg négy műsort lehet közvetíteni. Ide futnak össze a štadión valamennyi legfontosabb helyéről a vona­lak. A ZENE EGYELŐRE A PÁNCÉLSZEKRÉNYBEN A mellékhelyiségben azok dolgoznak, akiknek megbízha­tósága és gondossága kell hogy százszázalékos legyen. A be­mutatók indulóit és zenéjét ez­úttal nem élő zenekarra bízták, hanem hat magnetofon szalag­ra. Egymás mellett hat nagy Telefunken készülék áll, me­lyeknél nincs tökéletesebb Eu­rópában. A hangtechnikai osz­tályon a barandovi filmstúdió legjobb szakemberei technikai szaktudásukkal és lelkiismere­tességükkel biztosítékai annak, hogy itt minden „klappolni“ fog. Ha csődöt mondana a technika, ha az egyik magneto­fon felmondja a szolgálatot? Ezzel számolni kell. Minden bemutató zenéjét egyidejűleg két magnetofon szolgáltatja. Az egyik magnetofon vonalát a fő bemutatóterületre vezetik, a másik vonal a stúdióban vég­ződik. A zenei kíséret közvetí­tésében kétszer két magneto­fon váltakozik. A harmadik „ikret" „hideg tartaléknak“ tartják, arra az esetre, ha va­lamelyik magnetofon zavar kö­vetkeztében megszűnne közve­títeni. Abban sem lehet bízni, hogy a két működésben levő magne­tofon sebessége egyenlő lesz. Ezért nagyon fontos az össz­hang ellenőrzése. Az ellenőrzés részben optikailag két modu- lométeren történik, részben „sztereohallgatók“ segítségé­vel: a technikus egyik fülében az egyik magnetofont, a másik fülében pedig a másodikat hall­gatja. A két készülék sebessé­ge szükség szerint beállítható. Az egyes kísérőzenék szalagjai egyelőre páncélszekrényben pi­hennek, nehogy bármilyen sé­rülés érje. HARISNYÁTÓL EGÉSZEN A... A próbák idején csak a ket­tes számú öltöző áll a gyakor­latozok szolgálatára. Régi me­sebeli labirintusra emlékeztető hatalmas faépület ez, mely 7780 gyakorlatozőt „tűntet el" bendőiben és egy félóra lefor­gása alatt átöltözve és felké­szülve ismét kibocsájtja őket. Minden emeletre vezető két önálló Iépcsöház, harminc ren­dező és lépcsőházi, emeleti és kabinszámmal ellátott belépő­jegy (öltözőjegy), melyet min­den gyakorlatozó kézhez kap, teszi lehetővé ezt a gyors „spartakiádi toalettet“. Az öl­töző parancsnokának, Ľubomír Kreneknek jó és rossz tapasz­talatai vannak a gyakorlato- zókkal. A legjobban a Červená hviezda gyakorlatozott dicséri, akik a legfegyelmezettebbek és úgymond semmit sem felejte­nek az öltözőben. Csaknem hi­hetetlen mi mindenről lehet megfeledkezni. Harisnya, zok­ni, — kérem, — haza lehet menni mezítláb. A feledéke­nyebbek feűőbb fajai közé tar­toznak azok, akik a cipőjüket hagyják itt és tornacipőben mennek haza. A nők gyakrab­ban könnyebb ruházattal is megelékszenek, mint jövete­lükkor, és így még korobinék is maradnak a fogasokon. Ä2 ifjúság bizony gyakran össze­téveszti az öltözőt a játéktérrel és így az idősebb rendezők be­avatkozása kénytelen a hango­san szórakozó, zajosan dobogó fiatalokat fegyelemre, rendre inteni. FÖLÖSLEGES RIADOK Minden percben lehet itt ta­lálkozni kék egyenruhába öltö­zött, megfontoltan lépkedő em­berrel, a prágai tűzoltókar tag­jával. , A sorakozótér melletti központjukba futnak össze az öltöző harminc riadókészüléké­nek vonalai. Még nem fordult elő itt tűzeset, ennek ellenére már néhányszor a riadó helyére sietett motorkerékpárján a szolgálatos. Szerencsére fölös­legesen, mert csak suhanc- csinyről volt szó. Állítólag a tiltott cigarettázás elsősége a nőket illeti. Talán nem tudato­sítják eléggé, milyen veszélyt jelent az eldobott cigaretta­csík. A fő napokon ötven tűzoltó, két motoros öntözőgép és egy ciszterna lesz készenlétben. Összesen nyolcvan vízcsap a stadion területén és minden öltözőben tizenkét tűzoltóké­szülék több vizet képes szol­gáltatni, mint amennyire szük­ség lehet. A preventív intézke­dések azonban a legfontosab­bak és így éjjel-nappali Őrjá­ratok és az öltözők elhagyása utáni ellenőrzések a minimális­ra csökkentik a tűzveszély le­hetőségét. A falusi sportért- a Szovjetunióban A Szovjetunió kolhozaiban, szovhozaiban és traktorállomá­sain közel 60 000 sportkör mű­ködik, s e sportköröknek több mint 5 és félmillió tagja van. A GTO-mozgalom népszerűsé­gét mutatja, hogy a sportegye­sületi tagok mintegy 30 száza­léka megszerezte a GTO-jel- vényt. Mintegy 400 000 falusi versenyző rendelkezik minősí­téssel. A múlt évben éppúgy, mint az előzőkben a falusi sportolók sok szép sikert arat­tak országos és nemzetközi versenyeken egyaránt. A hatal­mas ország falusi sportja közel másfélszázezer társadalmi ok­tatót foglalkoztat, s a különbö­ző sportágakban működő ver­senybírók száma száze*zren fe­lül van. A társadalmi munkások tíz­ezrei dolgoznak a sport­körökben és munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a sportkörök sikereihez. Az ország szinte minden vi­dékén szép számmal akadnak olyan területek, ahol a nagy lehetőségeket jól kihasználják a szovjet falusi sportolók. Az eredmény ellenére a Szov­jet Sportegyesületek és Sport- szervezetek Szövetségének (SZSSZ) elnöksége legutóbb megállapította, hogy a falusi sportkörök munkája nem kielé­gítő. Sok kolhozban, szovhozban, traktorjavitó-állomáson és szövetkezetben a sportkö­rök nem használják ki a rendelkezésre álló lehető­ségeket, a szakosztályok munkája sem kielégítő, versenyeket is csak alkalomszerűen rendeznek. An­nak ellenére, hogy a lehetősé­geik megvannak, nem gondos­kodnak megfelelő sportlétesít­mények építéséről, a sportve­zető-, edző- és versenybíró- képzésről. A falusi ifjúságnak a sportmozgalomba történő be­vonása sem megfelelő ütemben történik. Sok kolhozban, szov­hozban és traktorjavító-állo- máson nincs sportkör. 1959-ben például az OSZSZSZK-ban 800, Lettországban 700, Kazahsztán­ban 200 kolhozban nem volt sportkör. Hiba az is, hogy a sportszervezetek nem fordí­tanak kellő gondot a sport népszerűsítésére a falusi lakos­ság körében, kevés sporttárgyú előadást rendeznek, nem hasz­nálják ki a helyi sajtót és a falusi művelődési központo­kat a sport népszerűsítésére. Az SZSSSZ elnöksége a falusi sportmunka megjavítására 17 pontból álló határozatot hozott, amelynek teljesítése tulajdon­képpen a falusi sport sokmilliós hadseregének hozzájárulása a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi határozatainak sikeres végre­hajtásához. A határozat tegfontosabb pontjai a következők: A sportszervezeteknek arra kell törekedniök, hogy a test­nevelés és a sport a falusi la­kosság életében mindennapivá váljék. E feladat mielőbbi vég­rehajtása érdekében a hétéves terv során el kell érni, hogy a falusi sportolók száma 10 millió, 1960 végéig pedig 6,5 millió legyen. Rendkívül nagy fontosságú a határozatnak az a pontja, amely elrendeli, hogy 1960-ban minden kolhozban, szovhozban és traktorjavító­állomáson sportkörnek kell ala­kulnia. Nagy jelentőségű a ha­tározatnak az a pontja is, amely szerint 1962-ig minden sport­körben versenybírói csoportnak kell lennie és minden 15—20 sportolóra kell jutnia egy tár­sadalmi oktatónak. Ezek felké­szítését tanfolyamokon a sport­körökben, illetve a kerületi központokban kell elvégezni. Hogy milyen jelentőséget tu­lajdonít az elnökség a falusi sportmunka megjavításának, mutatja az is, hogy testnevelő tanárokat, vezető edzőket kül­denek majd s falusi sportkö­rökbe a társadalmi edzők, ve­zetők és bírák felkészítésére. Külön figyelmet kell fordlta- niok a falusi sportköröknek a jövőben az atlétika, a síelés, a kerékpár, a lovassport, a röp­labda, a labdarúgás, a kosár­labda, az úszás, a birkózás, a súlyemelés, az asztalitenisz a kézilabda és a népi nemzeti sportok fejlesztésére. A szov­jet honvédelmi sportszövetség (DOSZLAAF) bizottságaival karöltve kell gondoskodniok a sportlövészet, a motorkerék­pár és más sportágak fejlesz­téséről. 1965 végéig 3 millió minősített sportolónak kell len­nie az említett sportágakban, hogy a falusi sportolók színvonala megközelítse a városi sportolókét. Hogy a határozat e pontja megvalósuljon, rendszeres ver­senyeket kell rendezni a fal­vakban, valamint a szomszédos falvak kolhozainak, szovhozai- nak és traktorjavító-állomásai- nak sportköreivel. A határozat egyik legfonto­sabb pontja az, amelyik elren­deli, hogy 1962-ben meg kell rendezni a falusi ifjúság országos spartakiádját, amelynek döntőjét a moszkvai Lenin-stadionban bonyolítják majd le a szövetségi köztársa­ságok válogatott csapatainak részvételével — 13 sportágban. A spartakiád döntőjét a köz- társasági, területi kerületi spartakiádok előzik meg. A fa­lusi sport színvonalának eme­lését célozza az a rendelkezés, amely szerint ,1962-től kezdve a falusi sportolók országos ver­senyein csak azok vehetnek részt, akiknek egyes sportágak­ban I„ másokban legalább II. osztályú minősítésük van. Utal a határozat a sportegészség­ügyi munka fontosságára, s ar­ra, hogy az üzemi tornát a szovhozokban és traktorjavító­állomásokon is mielőbb be kell vezetni. Nagy gondot fordít a hatá­rozat a falusi iskolák tö­megtestnevelési és sport­munkájának megjavítására. Már ebben az évben minden hétéves iskolában és középis­kolában sportkört kell szervez­ni és arra kell törekedni, hogy egy két éven belül minden is­kola mellett sportpálya legyen. A jövőben a falusi társadalmi oktatókat és versenybírákat az iskolák felsőbb osztályú tanulói közül kell kinevelni, különösen azok közül, akik gyakorlatilag is megállták a helyüket. 1960— 61-től a fő- és középfokú test- nevelési tanintézetekben a fel­vételeknél legalább 50 százalé­kot kell biztosítani azoknak a falusi fiataloknak a számára, akiket a falvak irányítanak oda. Elhatározták népszerű sport írások kiadását is a falusi fia­talok számára, oktatási és szemléltető eszközök kiadását társadalmi oktatók részére, va­lamint olyan könyvek és füze­tek kiadását, amelyek népsze­rűsítik a legjobb sportkörök tapasztalatait. A határozat sze­rint kötelezni kell a sportújsá­gok és sportfolyóiratok szer­kesztőségeit, hogy rendszere­sen foglalkozzanak a falusi sportszervezetek munkájával, rendszeresen közöljenek olyan anyagokat, amelyek segítséget nyújtanak az aktíváknak a fa­lusi sportmunkában. Széleskörű intézkedéseket tartalmaz a határozat a fa­lusi sportlétesítményeknek társadalmi úton való építé­sére, lőterek, sí- és kerékpárbázisok létesítésére. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a léte­sítmények jól berendezettek legyenek és a dolgozók egész­ségét szolgálják. Intézkedése­ket tartalmaz a határozat a fa­lusi sportegyesületek anyagi és pénzügyi alapjának megerősí­téséről. Ajánlja a szakszerve­zeti sportegyesületeknek, vala­mint a hadsereg sportklubjai­nak, hogy nyújtsanak segítsé­get patronálás formájában a falusi sportegyesületeknek. Vé­gül támogatva és helyeselve jónéhány köztársaság falusi sportegyesületeinek kezdemé­nyezését a szocialista verseny­zésre, az elnökség megbízta az SZSSSZ központi elnökségét, hogy írja ki a falusi sportegye­sületek ilyen országos verse­nyét. Sütet

Next

/
Thumbnails
Contents