Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-24 / 21. szám

A csúcsértekezlet elmaradá­sának okait tárgyalják ma vi­lágszerte. Az angol lapok a pá­rizsi értekezlet kudarcáról szól­va hangsúlyozottan utalnak az amerikai kémrepülésekre, a washingtoni kormány hazudo- zásaira éš hetvenkedéseire. A Times párizsi tudósítója arra mutat rá, hogy a Szovjet­unióban keltett súlyos felhábo­rodás dacára Hruscsov eleinte azon fáradozott, hogy nyitva- tartsa az ajtót a csúcstalálkozó előtt. Áz elnök azonban nem vett tudomást a kivezető útról és Washington baklövései újabb és újabb olajat öntöttek a szov­jet felháborodás tüzére. A fel­háborodás a Szovjetunióban vé­gül olyan fokot ért el, hogy úgy látták a helyzetet: Hruscsovot felkérték, ne üljön le tárgyalni azzal az emberrel, aki megta­gadta a kémrepülések beszün­tetését. A konzervatív angol l#p washingtoni tudósítója sze­ben Eisenhower és vele a re­publikánus kormányzat rendkí­vül súlyos tekintélyveszteséget szenvedett. A francia sajtó állásfoglalá­sára jellemzők az olyan meg­nyilatkozások, melyek szerint jobb, hogy a párizsi találkozón a jelenlegi helyzetben nem tör­tént semmi. A Liberation ha­sábjain Jean Maurice Hermann arról ír, hogy az Egyesült Álla­mok ama szövetségesei, akik nem tudták, hogy az USA-nak átadott támaszpontok milyen mesterkedésekre szolgálnak, most nyugtalankodnak. Norvé­giától Japánig, Pakisztántól Tö­rökországig a támaszpontok egész rendszere kérdésessé vált. Pierre Courtade a ľ Humani- té-ben azt hangsúlyozza, hogy az atlanti szövetség-koalíció megingott ebben az erőpróbá­ban. Ma már mindenki számára világosra háborúval való fe­nyegetőzés hatástalan a Szov­jetunióra. Eisenhower elnök, aki ezt nem értette meg, rövid idő múlva letűnik a politikai színpadról és az Egyesült Ál­lamok történetében páratlan csődtömeget hagy utódjára. A párizsi események jelentős visszhangot váltottak ki a tá­vol-keleti országokban is. Ezek közül igen jellemző a támasz­pont-szempontból érdekelt ja­pánok véleménye. A Hokaido Szimbun című tokiói lap szem­leírója szerint teljesen indokolt volt Hruscsovnak az a kijelen­tése, hogy a csúcsértekezleten hasztalan tárgyalni, ha az Egyesüli Államok nem ismeri piilőgép szovjet terület fölé való berepülésében. A nemzetközi visszhangok közül érdemes még megemlíte­ni az osztrák sajtó véleményét, hiszen Hruscsov júniusban Becsbe látogat. A legújabb pá­rizsi események után a Hrus- csov-látogatásra jelentkező új­ságírók száma példátlanul meg­nőtt. A csúcstalálkozó meghiú­sulásának kérdésében még az osztrák kormánykoalíció lapjai is keserű szemrehányásokkal illetik az amerikaiakat. A Wie­ner Zeitung hangsúlyozza, hogy az amerikaiak eljárása „nem helyeselhető". Az Arbeiter Zei­tung egyértelműen az amerikai katonai vezetőket és kémfőnö­köket okolja a csúcstalálkozó kudarcáért. Majd „szégyenletes blamázsnak" nevezi a katonai körök által feltalált mesék hi­telvesztését. Fejlesszük szakképzettségünket! Felhívjuk a mezőgazdasá­gi szakemberek és dolgozók figyelmét, hogy a szükséges szakképzettséget a Komáro­mi Mezőgazdasági Műszaki Iskolában megszerezhetik. A Mezőgazdasági Megbí­zotti Hivatal rendeletére is­kolánk a következő táv- és magántanulási módozatokat szervezi meg. A. 3 éves távtanulás, A tanulmányi idő szakérettsé­givel fejeződik be. Ez a vég­zettség a mezőgazdaságban teljes értékű érettséginek számít. B. 5 éves távtanulás. A ta­nulmányi idő teljes érettsé­givel végződik és ez főisko­lai tanulmányok folytatáséra is jogosít. C. 3 éves magántanulás. Főként azok számára, akik már más iskolán érettségiz­tek. Ezek a tanulmányi formák igen beváltak, ezt bizonyítja az a tény, hogy az utóbbi években mintegy 80 hallgató szerzett érettségit az isko­lánkon. Ez évben is 18 táv- tanuló készül az érettségire. Felkérjük az érdeklődök figyelmét, hogy mennél na­gyobb számban jelentkezze­nek. Közelebbi információkért és jelentkezési ívért szóban és írásban forduljanak isko­lánkhoz. Cím: Poľnohospodárska technická škola, (Vyučova­cím jazykom maďarským.) Konzultačné stredisko DŠ. Komárno, A komáromi mezőgazdasá­gi műszaki iskola igazgató­sága egyúttal figyelmeztette szerkesztőségünket, hogy a 19. számunkban, a Pályavá­lasztási tanácsadó rovatban helytelenül ismertettük a hároméves távtanulás záró­vizsgájának értékét. A Föld­művelésügyi Minisztérium legújabb rendelete értelmé­ben a hároméves mezőgaz­dasági technikum záróvizs­gája egyenrangú az érettsé­givel, nem használható fel azonban más szakmában, mint a mezőgazdaságban. bői összejött Kir kanonokkal, akivel első látogatásakor nem sikerült találkozni, mivel az egyházi szervek ezt meggátolták. A választás előtti gyűlések lefolyásából látjuk, hogy dolgo­zóink nagy figyelmet szentelnek a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságok különböző fokoza­taiba való választásoknak. A legfelső állami szervbe — a Nemzetgyűlésbe összesen 300 polgárt jelölnek. Ebből 233 férfi és 67 nő. Szociális összetétel szerint; 89 munkás, 45 szövet­kezeti tag, 107 párt- és közhl- vatalnok, 59 értelmiségi. A ka­tonaság és a közbiztonsági szervek részéről 10 személyt jelölnek. A jelöltek közül 205 cseh, 83 szlovák, 6 magyar 1 lengyel, 3 ukrán, 2 pedig német nemzetiségű. A jelöltek több, mint fele különböző kitüntetés és rend tulajdonosa. A jelöltek között van: a Szocialista Munka Hőse, a Klement Gottwald Rend 13, a Köztársaság Rend 30 tu­lajdonosa, a Munkaérdemrend 20 kitüntetettje, 24 képviselő- jelölt szocialista munkabrigád vezetője vagy tagja. A Nemzet- gyűlés jelenlegi tagjaiból 116-ot újból képviselőnek jelölnek. Szlovákiában 87 képviselője­löltet jegyeztek be a Szlovák Nemzeti Tanács jelölő listájára. Ezeknek 83 százaléka szlovák, 11 százaléka magyar, 5 százalé­ka ukrán és 0.2 százaléka cseh nemzetiségű. Ami a különböző fokozatú nemzeti bizottságokba való vá­lasztásokat illeti: cseh vidéken összesen 142 195 jelöltet je­gyeztek be. Ebből 134 164 jelöl­tet a városi és helyi nemzeti bizottságokba, 7017-et a járási és városi nemzeti bizottságok­ba továbbá 1411-et a kerületi nemzeti bizottságokba. A be­jegyzett jelöltek 78.2 százaléka férfi, 21.8 nő. 1957-ben a női jelöltek száma csak 16.2 száza­lékot tett ki. A 25 éven aluli jelöltek a képviselőjelöltek 4.15 százalékát teszik ki. Osz­tályösszetétel szerint 37,37 szá­zalékban munkások, (1957-ben csak 34.7 százalék volt), 23.2 százalékban szövetkezeti tagok. Szlovákiában a különböző fo­kozatú nemzeti bizottságokba 60 213 jelöltet jegyeztek be. A jelöltek 34 százaléka munkás, 33 százaléka szövetkezeti tag, 23 százalékba nő, és a 23 éven aluli jelöltek száma 7 százalé­kot tesz ki. Nemzetiség szerint a jelöltek 82.5 százaléka szlovák, 12.1 szá­zaléka magyar, 5 százaléka pe­dig a többi nemzetiséghez tar­tozik. A Nemzeti Front összes jelöltjét törvényes határidőben, 30 nappal a választás előtt je­lentették be az illetékes válasz­tóbizottságoknál. Érdekességek AMERIKAI MŰGYŰJTŐK A pekingi Palota Múzeumban megnyílt egy kiállítás, amely éles reflektorfénybe helyezi az Egyesült Államoknak azt a csel­szövését, amellyel a Kuomin- tang-klikk által Tajvanra hur­colt felbecsülhetetlen értékű műkincseket most Amerikába viteti, Amerika már sok-sok évvel a felszabadulás előtt is tervszerűen rabolta Kína kultu­rális kincseit. Műkincs-tolvajok már 100 éve folytatják Uzel- meiket Kínában, különösen az ezerkilencszázas évektől 1948- ig volt rendkívül élénk a tevé­kenységük. Jól szervezett útja volt a müklncscsempészésnek — diplomáciai személyzet, ka­tonai tanácsadók, kormánykül­döttségek, „műkereskedők“, és a módszerekben nem voltak válogatósak. Tízezrével lopták ki az országból a páratlan ér­tékű régi kínai festményeket, bronz- és jadetárgyakat, por­celánt, ritka könyveket, ősrégi buddhista és történeti kézira­tokat. Az amerikai „szakembe­rek“ attól sem riadtak vissza, hogy falfestményekből, nagy szoborcsoportokból, amelyeket elvitetni nem tudtak, részeket A szovjet világűrhajó kibocsáj- tása óriási visszhangra talált a Német Demokratikus Köztár­saságban is. A tudományos is­mereteket terjesztő társaság asztronautikai szakemberei a glóbuson megmagyarázzák a szovjet világűrhajó útját. vágassanak vagy töressenek le. Erre is sok példa van. Mintha a Mona Lisa-festményből ki­vágnák az arcot otthoni tanul­mányozásra. (Peking Review) HOL VAN A LEGTÖBB ORVOS? Jelenleg a föld összes orvo­sainak körülbelül egyharmada a Szovjetunió területén működik. Háromszáznyolcvanezer orvos és 1 millió 300 ezer középfokú képesítésű egészségügyi alkal­mazott gondoskodik a szovjet lakosság egészségéről. A forra­dalom előtt a mai Szovjetunió területén mindössze 23143 or­vos és körülbelül 50 ezer ápo­lónő működött. A hétéves terv időszakában még tovább növe­lik az orvosok számát: az a cél, hogy tízezer lakosonként kö­rülbelül 22 orvos álljon rendel­kezésre. Az egészségügyi hálózat nagyarányú kiépítése és az in­gyenes orvosi kezelés eredmé­nyeként a halálozási arányszám a forradalom előtti időhöz vi­szonyítva a gyermekeknél pél­dául egyhetedére csökkent. A szovjet lakosok átlagos élettar­tama több mint kétszeresére növekedett. (Berliner Zeitung) OROSZTANULÄS ANGLIÁBAN Több tízezer angol tanul oro­szul. A rádió orosz nyelvtanfo­lyamot indított és igen sokan hanglemezekről is tanulják az orosz nyelvet. Százhatvan kö­zépiskolában a gyermekek né­met vagy latin helyett oroszt tanulnak. Igen sok felnőtt esti iskolákon sajátítja el az orosz nyelvet. A tanerőhiány leküz­désére Angliában megalakult az orosz tanárok társasága. Mér­nökök, tudósok, üzletemberek eredetiben akarják olvasni az értékes orosz szakfolyóiratokat. (Dally Herald) t»«:- mumm ’{tutién ISI iüli $ A francia lapok mind első oldalén tudatják olvasóközönségük kel a szenzációs hírt: a szovjet űrhajó kibocsátását. »»»»»»»»»»»»»»»»»¥»»»»?»»»»»»»»»»»» y»»»»»»»»»»»»*¥» ¥»»»»»»»»»» Az alkotmánytervezet és az ifjúság Társadalmunk világosan az ifjúságban látja a jövőjét. A burzsoá társadalommal ellen­tétben a mi társadalmi életünk­ben az ifjúság kezdettől fogva küldetéséhez méltó helyet kap. A burzsoázia és a burzsoá állam igyekezete oda irányul, hogy a fiatalokat lehetőleg minél hosszabb ideig távol tartsa a társadalmi élet jelentős esemé­nyeitől. A burzsoázia nem meri bevallani, hogy fél az ifjúság befolyásától és attól tart, hogy a fiatalok zöme haladó szelle­mű. A szocialista állam jelenté­keny helyet biztosít az ifjúság­nak a társadalmi és az állami életben. Ez a körülmény az új szocialista alkotmánytervezet­ben is visszatükröződik. Az új alkotmány, melynek javaslatáról most országos vita folyik, nemcsak, hogy vissza­tükrözi a szocializmuson ke­resztül kommunizmusig vezető úton elért társadalmi fejlődé­sünk fokát, hanem további Utunk programját is jelenti. „A szocializmus győzött ha­zánkban" — szögezi le az új alkotmánytervezet bevezető cikkelye, és megállapítja, hogy a történelem új szakaszába lé­pünk, betetőzve a szocializmus építését, eljutunk a fejlett szo­cialista társadalom kiépítéséhez és felkészülünk a kommuniz­mushoz vezető átmenetre. Al­kotmányunk tehát céltudatosan a jövőre szegezi figyelmét. AZ IFJÚSÁG VILÁGÍTÓ TORNYA A jövő — ez az a távlat, amely az ifjúság elé tárul, amely abban a megtiszteltetés­ben részesül, hogy eljut a kom­munizmusig. Ezért a fiatalok számára az alkotmány jelentő­sége abban áll, hogy már most világítótoronyként szolgál, amely megmutatja a helyes irányt a megkezdett úton, me­lyen a munkásosztály első osz­tagának, a CSKP-nek, a munká­sok, földművesek és a dolgozó értelmiség soraiból kikerülő legaktívabb és legöntudatosabb polgárainak a vezetése alatt halad. Látjuk, az ifjúságnak nálunk minden alkalmat megadnak ah­hoz, hogy részt vegyen a jelen­tős társadalmi eseményekben és az állam igazgatásban. Nem­csak alkalmat nyújtanak az if­júságnak. hanem a szükséges általános műveltséget és szak- képzettséget is, és oda vezetik, hogy mér zsenge korában ké­pessége és ereje szerint alkal­ma legyen részt venni a társa­dalmi életben és annak kialakí­tására befolyást gyakoroljon. Az új alkotmány is ezt az elvet követi. A CSISZ-SZER VEZETEK HELYE Amidőn az alkotmány a dol­gozóknak a társadalom és az állam életében való aktív rész­vételéről, a jogok érvényesíté­séről beszél, az ifjúsági szer­vezetnek mint társadalmi szer­vezetnek a Nemzeti Frontban állapítja meg a helyét. Nálunk 18 éves korban már megvan a fiataloknak a szavazati joga és 21 éves korban már meg lehet választani a különböző fokazatú képviselőtestületekbe. Ebben a tekintetben is nagy különbséget látunk a burzsoá államokkal szemben, amelyek azzal, hogy aránylag magasabb korban adják meg a szavazati jogot, korlátozni kívánják a szavazati jog gyakorlását, kü­lönösen ami a törvényhozó tes­tületekbe való megválasztható- ságot illeti. Nálunk reális alkal­mat nyújtanak ahhoz, hogy az ifjúság a komoly társadalmi funkciókban is érvényesüljön. Ezt a lehetőséget az a körül­mény is elősegíti, hogy az ifjú­ságnak az iskolai képzettségen kívül mint pioníroknak és CSISZ-tagoknak alkalma nyílik felkészülni a társadalmi életben való aktív tevékenységre, és a fiatalokat nemcsak arra — a különben nagy fontosságú feladat teljesítésére neveli, hogy az ifjúság körében fejtse­nek ki tevékenységet — hanem arra is, hogy a többi társadalmi szervezettel és az állami szer­vekkel való érintkezésben is megállják a helyüket. A MŰVELŐDÉSRE VALÖ JOG Szocialista társadalmunk azon igyekezetét, hogy az ifjúság társadalmi életünk hasznos és valóban mozgató erejévé váljék, az új alkotmánytervezetben azzal fejezi ki, hogy a polgá­roknak a művelődésre való jogát elsősorban azzal biztosít­ja, hogy az iskolalátogatást 15 éves korig kötelezővé teszi. Az iskolák látogatása nemcsak kö­telező, hanem díjtalan is. Tár­sadalmi életünkben az ifjúság­ról való gondoskodás terén már az a kommunista elv érvénye­sül, hogy „mindenkinek szüksé­ge szerint".’És így az általános iskolákban szeptember 1-től kezdve már ingyen adják a tan­könyveket. Ezzel még jobban elmélyítjük és megszilárdítjuk iskolarendszerünk ingyenes jel­legét. Az új alkotmányi javaslat megállapítja, hogy a nevelés és az oktatás tudományos világné­zeten, a marxizmus-leninizmu- son alapszik. Ebben a szellem­ben halad az általános művelt­ség emelése és oda irányul az egész kultúrpolitika is. Az új alkotmánytervezet abból indul ki, hogy az iskolának az élettel és népünk munkájával való szo­ros kapcsolata — amely isko­lánk forradalmi átépítésében már a megvalósításhoz közele­dik — majd oda vezet, hogy az ifjúság az iskolákban sokkal jobban felkészül társadalmunk gazdasági és kulturális kiépíté­sére. Ez abban nyilvánul meg, hogy az új javaslat a gyerme­keknek és az ifjúságnak minden lehetőséget megad ahhoz, hogy testi és szellemi képességeik kibontakozhassanak. AZ EGÉSZSÉG VÉDELME A szocialista társadalomnak természetesen a testi és szel­lemi fejlődésben lévő ifjúság egészségének megóvásáról is gondoskodni kell. Ezen a téren is látjuk, hogy az egészségvé­delmi jog, amely mélyen benne gyökerezik az alkotmányban, már most érezteti hatását, amennyiben a gyermekeket 15 éves korig kivétel nélkül ingye­nes gyógykezeltetésben része­sítik. Ebben az irányban is megvalósítják a kommunista elvet — mindenkinek szüksége szerint. Az ifjúság fejlődését biztosí­tó védelemnek a munkafeltéte­lek megszabása módosításában is mutatkozni kell. Az alkot­mánytervezet nem feledkezik meg erről és jogrendszerünk­ben az alkotmányunkban lefek­tetett elvek alapján kíván gon­doskodni arról, hogy a munka­jogi rendelkezések keretében a munkaidő megszabásánál te­kintettel legyenek a fiatalko- rűakra, tiltsák be a gyermekek munkáltatását és a fiataloknak éjjeli műszakokba történő be­osztását. Tekintettel az általá­nos fejlődés fellendítésének biztosítására, így tehát az ifjú­ság munkavédelmét is nemcsak a családról és az államról való gondoskodás, hanem a társadal­mi szervezetről való gondosko­dás útján érhetjük el. Az alkot­mány elrendeli a társadalmi szervezeteknek, különösen a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomnak és szerveinek, hogy gondoskodjanak a fiatalok mun­kafeltételeire vonatkozó rende­letek betartásáról és azokat hatékonyan biztosítsák. Az ifjúság testnevelésének fellendítésével szorosan össze­függ az ifjúságnak a testneve­lésben és sportban való részvé­telének legszélesebb körű tá­mogatása nemcsak az iskolai nevelés kereteiben, hanem az önkéntes tömegnevelési szerve­zetek keretében is. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK FELADATAIRÓL Az alkotmánytervezet meg­adja az alapot arra, hogy az (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents