Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-10 / 19. szám

A Sajó füzes partjától egy ha- ** jításrtyira, a görnyedt he­gyek lábánál húzódik meg sze­rényen Gömör. Külsőre olyan, mint a többi hegyi falucska. 1070 lakosa van. Itt is a vakolatlan, félig kész házak tucatjai figyel­meztetik a vándor utazót: íme mi gömöriek is jól gazdálkod­tunk tizenötéves szabadságunk­kal. Egyedül bolyongók kavicsos utcáján, a múltat idézem, ami­kor még kisablakos házikók pis­logtak a kis Sajó völgyre, Szoti- tag Zoltán földesúr birtokára. 6 volt itt a hajdani kiskirály, a legendás gömörmegyei urak sarja, akikhez Mátyás király egy víg lakoma után eképpen szó­lott: „lm, dolgozott a munkás, míg vígadónk, urak'. Ne váltanák fel őket, hogy ők vigadjanak?" S a legenda azt tartja, felváltot­ták bíz’ a kapásokat, és a király parancsára dombról lefele ka­páltak a pocakos „dicsőséges nagy urak“. A gömöriek e histó­riára módfelett büszkék. Nagy Pista bácsi is szívesen beszélt erről, amikor szóvá tettem előt­te. Ezt nem is csodálom, hiszen kétkezi napszámos ember volt ő is világ életében s úgy szeret­te az urakat, mint'ló a verést. Az urak földjét túrta évtizede­ken át, télen pedig favágó volt. De a haszon az úr zsebébe ván­dorolt, az övében csak egy pár garas „cincogott“. Mondja is ér­ces, kemény hangon: — Ügy volt az, ahogyan József Attila írta: „A tövit töröm és a gally ja jut" ...! Megilletödve hallgatom a vers­idéző munkában, harcban edzett öreg kommunistát. Alig ocsúd­tam fel a meglepetéstől, amikor szikrázó szemekkel, kemény hangon dörgi el a Favágó har­madik strófáját: „Ej, döntsd a tőkét, ne siránkozz, Ne szisszenj minden kis szilánkhoz! Ha odasújtsz körül a sorshoz Az úri pusztaság rikoltoz — A széles fejsze mosolyog..." Majd megtörli homlokát, mély sóhaj fakad fel lelke mélyéből, felemeli konok, büszke fejét és halk szavakkal mondja: — Hej, hányszor hullt nya­kamba csiklandani a zúzmara, és de sokszor sújtott le az én fej­szém is, míg egyszer olyan ha­talmas erővel lesújtott, hogy nemcsak rikoltozott, de meg is remegett belé az úri pusztaság .. Ügy ömlik a szó ajkáról, mint a Sajó rohanó, fodros vize. Kér­deznem sem kell, hogy mikor találkozott a költő versével elő­ször. Ö mondja él, hogy 1936-os évekből ismeri ezt a verset. Fa­vágó volt ő is, a „tövit törte“ s csak a gallya jutott, sokszor még az sem. Füstös, hideg föld­kunyhóban lakott tizedmagával. Napi 14 órát dolgozott, éhezés, megaláztatás, üldözés: ez jutott osztályrészéül. Nagy Istvánnak, a favágónak, a harcos emberte­len sorsban nyomorgó kommu­nistának.' Ennyi, sem több, sem kevesebb. Czekután felvetődik a kér­™ dés, van-e író, költő, aki meg tudná írni igazán mélyen átérezve azt az 1945-ös téli reg­gelt, amikor Nagy Pista bácsi meglátta az első szovjet kato­nát? Ki tudná azt az érzést le­írni, azt a mélyről fakadó sóhajt szavakkal érzékeltetni, melyek negyven évének mélységéből buggyantak ajkára: — Végre, ezt is megértem .. vége az üldözésnek ... S ebben minden, minden ben­ne volt: keserves élete, sorsa, üldöztetése, felszabadult boldog emberi érzése, az emberé, kom­munistáé, aki szabad... 5 amikor megkérdeztem tőle, milyen érzésekkel, gondolatok­kal tekint vissza az elmúlt ti­zenöt évre, egyszerű keresetlen szavakkal mondotta el szabad emberi élettöredékét. — A felszabadulás után azon­nal megalakítottuk a községi tanácsot. A tanács tagjai kom­munisták és becsületes párton- kívüli szegény emberek voltak. A tennivaló sok volt, kért a nép, kértek a harcoló katonáknak. Amit tudtunk, adtunk. Nem két marokkal, csak féllel, de abban az időben sokat ért az is. Nem volt ám könnyű akkor, mégis KIK KÖVETIK PÉLDÁJUKAT? A Német Űemoflfratikus Köztár­saságban a filmipar is nagy lehetőséget nyújt a fiatalok ér­vényesülésére. Képünkön Bruno Wegner, a Defa filmgyár egyik fiatal mestere. Királyhelmecen a május 1-i felvonuláson találkoztam a bodrogmezöi fiatalokkal. Áz­tál a jelszóval vonultak fél, hogy a harmadik ötéves terv termelési mutatóit már 1963 végére elérik. A menetben hozzájuk csat­lakoztam. Kevés szó esett közöttünk, amíg el nem értük azt a város melletti helyet, ahol az ernberáradat fegyel­mezett sorai felbomlottak, hogy majálisban folytatódjon a nagy ünnepély. Gondoltam, kár ezt az ünnepi hangulatot praktikus kérdésekkel zavar­ni. Vártam, majd csak adódik alkalom megtölteni tarsolyo­mat néhány fontos adattal. Nem soká kellett várnom, hiszen bármilyen foglalkozá­sú ember — még a legünne­pélyesebb ünnepen is — leg­szívesebben a saját munka­köréről beszél. Csoportúnk egy ideig jobbra, balra szem­lélődött, majd a hatalmas gyepszőnyeg-asztal mellett kiválasztott egy alkalmas he­lyet, s mire „asztalunkra“ szőlőlé is került, akkorra a beszédcsermely is folyammá szélesedett. Számomra ott kezdődött a lényege, hogy: — Hát fiúk, jól fel kell kötni azt a bizonyos ruhada­rabot, hogy szégyent ne vall- junk. Ezt Matyi János, az EFSZ elnöke mondotta a körülötte állóknak. Barnaképü, a söté- tebb b'órűekhez tartozónak látszó fiatalember, Polóka Bandi vette át a szót. Ahogy jobban szemügyre vettem, ki­derült, hogy valójában szőke ő, csak éppen a nap, meg a tavaszi szelek barnára festet­ték — ugyanis az alváson kí­vül ritkán tartózkodik fedél alatt, mert ő a gépi brigád vezetője. Azt mondotta: — Tudja mit, Jani bácsi, ha már vállaltuk, akkor biz­tos is lehet benne, hogy raj­tunk nem múlik a siker. De hadd mondjam el, hogy milyen siker nem múlik raj­tuk. Az, hogy a harmadik ötéves tervet három év alatt teljesítik. És még valami. A gépi brigád tagjai vállalták, hogy az idén egy öthektáros parcellán ők végzik el a négyzetes-fészkesen vetett kukorica munkálatait, és ezen a területen hektáronként 86 mázsás szemes termést ér­nek el. Hegedűs Jan1-, a brigád egyik legjobb traktorosa, a brigádvezetőhöz hasonlóan vélekedett a dologról, sőt még ezt is hozzátette: — Nézze elnök elvtárs, azt már a nagyapám is tudta, hogy jobb életünk csak akkor lehet, ha többet termelünk. Mi pedig igazán nem szé­gyelljük bevallani, hogy min­dig jobban akarunk élni. De ne részletezzük a be­szélgetést, mert a szóból volt Komposzt, komposzt... Hazánkban az istállótrágya csak 73 százalékban fedezi a szükségletet. Márpedig a terv előírja, hogy a növénytermesz­tést ez évben a tavalyival szem­beni 11.2 százalékkal kell nö­velni. Ez csak úgy lehetséges, ha megadjuk a földnek mind­azt, amire szüksége van. Ha azt akarjuk, hogy a föld termő­képessége javuljon, a hiányzó 27 százalék trágyát pótolni kell. A műtrágyázás nem elégséges, mert a föld humusztartalmát kell növelni — komposztra van szükségünk. Nagyon sok helyen alig 1.3 százalék a humusztar­talom, holott 2-3 százalék szük­séges. így a föld termőképes­ségének javítása érdekében szükségessé válik a komposz- készítés. Mezőgazdaságunknak ez év­ben 10 millió köbméter kom- poszra van szüksége, ebből Szlovákiában 2.5 millió köbmé­tert kell készíteni. A legtöbb szövetkezet vezetősége kellően megértette a komposztkészítés szükségességét. Különösen az ifjúság mutat nagy érdeklődést e munka iránt. Alig találunk falut, ahol ne vállaltak volna ez irányban kötelezettséget. A bratislavai kerületben 300 000 köbméter komposzt készítését vállalta az ifjúság. Eddig 34 000 köbmétert készítettek. A leg­szebb eredményeket a duna- szerdahelyi járásban érték el. Dióspatonyban 1000, Eperjesen 600, Bősön 640, Nagylúeson 1100 köbméter komposztot ké­szítettek. A járásban 2500 vagon komposzt készítését vállalták, s eddig több mint 900 vagon­nal készítettek. A prešovi kerületben meg­szervezték a „komposztkészítés hónapját“. Elhatározták, hogy a vállalt 300 000 köbméter kom­poszt felét már májusban elké­szítik. Melyik járás követi példáju­kat? © A znojmói ÄG 400 000 ser­tés hizlalására készít önműködő etető berendezéseket. © Az orlíki vízerőmű dolgo­zói arra kötelezték magúkat, hogy a hatalmas tavat egy ne­gyedévvel hamarább telítik meg vízzel. Az orlíki víztartály 280 millió köbméter vizet foghat fel. A duzzasztógát építését 1963-ra fejezik be. © Bankón, Kassa mellett Kö- zép-Európa egyik legnagyobb magnezitbányájában eddig már több mint 9 millió köbméter földanyagot távolítottak el. A munkát a nagyteljesítményű szovjet gépek könnyítik meg. © A Bohunice melletti atom- villanyerőmű pontosan a terv betartása mellett épül. Ez év­ben elkészülnek a betonmunká­val, és 1961-ben megkezdik a technológiai berendezés fel­szerelését. SZERVEZÉSSEL ÉS A NAGYTERMELÉSI MÓDSZEREK BEVEZETÉSÉVEL 1970: Mezőgazijaság - ipar A CSKP KB 1960 április 7—8-án megtartott ülésén Antonín Novotný elvtárs beszámolójában fontos fejezetet jelent a me­zőgazdaságról szóló rész, ahol a mezőgazdaság komplex gépe­sítésével foglalkozik. E kérdések megoldása természetesen nagyfontosságú, hiszen ezáltal megoldódik a mezőgazdasági munka megkönnyítése és leegyszerűsítése is, A fenti kérdé­sekről a mező- és erdőgazdasági újítási javaslatokkal foglal­kozó központi szervezet vezetőjével, Štefan Mrázik elvtárssal beszélgettünk. Azt akarjuk, hogy a me- zőgazdasági termelés 10 év alatt elérje az ipari terme­lés színvonalát. Mi a véleménye, hogyan teljesíthetjük ezt a fel­adatot ? © A nagygazdasági egységek lehetőséget nyújtanak a kom­plex gépesítés bevezetésére. A harmadik ötéves terv szerint majdnem 40 milliárd koronát akarunk a mezőgazdaságba be­ruházni, ebből 26 milliárdot az EFSZ-ekben. A munkásosztály olyan segítséget nyújt a mező- gazdaságnak, hogy 10 év lefor­gása alatt feltétlenül kiegyen­lítjük az ipari és a mezőgazda- sági termelés színvonala közötti különbséget. Természetesen ez attól is függ, hogy a szocialista mező- gazdasági nagytermelésben mennyire használják majd ki a gépesítési eszközöket. Ezen a téren már most is sokat ha­ladtunk, de azért még hiányok­kal is találkozunk. Az újítókra bőven. Én még arra voltam kíváncsi, hogy a szövetkezet vezetői hogyan vélekednek a fiatalokról. Erre Vaszily Já­nos, az EFSZ agronómusa vá­laszolt. — Nálunk aránylag kevés fiatal dolgozik a szövetkezet­ben. Igaz, hogy a gépi cso­portban valamennyien fiata­lok. A fiatalos lendület meg is látszik munkájukon, nem hoznak szégyent szövetkeze­tünkre. vár a feladat, hogy ezeket a hiányokat javaslataikkal eltá­volítsák. O Gyakran kapnak olyan “ újítási javaslatokat, ame­lyek alapján remélhetjük, hogy a mezőgazdasági gépesítés fel­lendül ? © Az 1960-as év első negye­dében 126 újítási javaslat érke­zett központunkba. Ezek közül három javaslatot mint talál­mányt szabadalmazásra ter­jesztettünk fel. Eddig 36 újítási javaslatot népszerűsítettünk és a gyakorlati felhasználások út­ján évente 16 880 222 korona megtakarítást érhetünk el. Az előbbi számban kifejezett meg­takarításon kívül a népszerűsí­tett javaslatok előmozdítják a gépesített eszközök és beren­dezések karbantartását, javít­ják a munkamenetet, emelik a munka biztonságát és higié­niáját és megkönnyítik a mező­gazdasági munkát. O Az a 16 millió valóban *-* szép összeg. Felsorolhat­na néhányat az újítási javasla­tok közül ? 9 A legtöbb javaslat a mun­kamenet javítására, a termelés gazdaságosságára törekszik Hogy csak néhányat említsek; a vetőgépek magvezetőjének a módosítása, a DT 54-es trak­tor kerekeinek átalakítása, az öntözőcsövek átépítése — ezek a javaslati tervek a gyakorlat­ban mind nagyszerűen beváltak. A Reméljük, hogy minden ^ mezőgazdasági vállalat alkalmazhatja majd ezeket az újdonságokat. De vajon honnan értesülnek az érdeklődők az újítási javaslatok létezéséről? 9 A mezőgazdasági és erdő- gazdasági újítási javaslatokkal foglalkozó központi szerv fel­dolgozza a beérkezett javasla­tokat, és azokat brosúra for­májában ismerteti. A gyűjte­mény Sborník néven 14 000 példányszámban havonta jele­nik meg és hazánkban minden mezőgazdasági vállalat ingyen kapja. A Sborníkban az újító javaslatokat röviden ismertetik és a leírásokat képekkel vagy rajzokkal látják el. A magyará­zat alapján mindenki felhasz­nálhatja az újítási javaslatokat. 99099999*99 © A moszkvai „Csehszlovákia 1960". kiállításra egy 170 cm hosszú, 50 cm széles, 150 kg súlyú szalámirudat küldtek a prágai húsfeldolgozó üzem dol­gozói. © Leningrádban 1 millió kW teljesítményű turbinát szer­kesztettek, amely egyedülálló a világon. ® A. Schenk, svájci eszter­gályos befejezte művét, melyen 21 évig dolgozott. 1.8 millió gyufaszálból 1:50 arányban fel­építette a milánói dóm modell­jét. szívesen vállaltunk minden ne­hézséget, hiszen már tudtuk, magunknak fáradozunk, nem Szontag földesúrnak. S őszintén megvallom, nem szívesen beszé­lek magamról. Nézze, én tíz éve vagyok a falu HNB-titkára, most újra jelöltek. Négy évig voltam képviselő, a járási pártbizottság tagja, s amit eddig tettem, úgy tettem, mint kommunista. S a jövőben is csak így cselekszem. Nekem nem sokkal van többem, mint tizenöt éve, de van becsü­letem, kommunista és emberi hitelem. Nékem ez elég. Falum népének van bőven, jut erre is, arra is. Például ebben a kis fa­lucskában a felszabadulás óta 40 új ház épült. Azelőtt? Emléke­zetem óta kettő. Ám ez még nem minden. Igaz, ez is világo­san jelzi a falu fejlődését. — Most építünk egy hatalmas kultúrházat. Egy millió koronát kaptunk a teljes felépítéshez. Az építkezésnél többnyire fiatalok dolgoznak, s ha már a fiatalok­ról van szó, megvallom, büsz­ke vagyok rájuk. A szövetkezet­ben is szorgalmasan és becsüle­tesen dolgoznak. A kultúrmun- kában is megteszik a magukét. Persze van még hiba is, de az is ott van, ahol dolgoznak ... Nagy bácsi most órájára pil­lant, megdörzsöli homlokát, és egy kissé bosszúsan mondja: — De elszelelt az idő. Nekem ma még gyűlésre kell mennem, Tornaijára. Tudja a választások előkészítéséről lesz szó ... Elbúcsúztunk, és gyalog in­“ dúlok az állomásra, s fél utómból visszanézek a lombját bontó, fehérbe öltözött fák kö­zött megbújó falucskára és fél­hangosan mormogom magam­nak: gömöri jó emberek, Nagy bácsi a tiétek, értetek van, őt jelöltétek újra titkárotoknak. Nyugodt lelkiismerettel léphet­tek majd az urnák elé. TÖRÖK ELEMÉR Ne Szaporítsuk a szót, az agronómus elismerő szavaira valóban méltók a bodrogme­zöi fiatalok. Becsülettel ki­vették részüket az új kultür- ház építéséből. Ott vannak az élen, ha faluszépítésröl van szó, és nem túlzás, hogy a szövetkezeti munkában is az élen járnak. Az említetteken kívül még sok példa bizonyít­ja, hogy a bodrogmezöi fia­talok az első sorokban foglal­tak állást a harmadik ötéves terv három év alatti teljesí­téséért, hogy méltóképpen köszöntsék felszabadulásunk dicső évfordulóját. —la— Nemzetgazdaságunk minden ágazatában egyre növekedik a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák száma. Képünk a brnoi papírgyár fióküzemében, Skalicán készült. Már ebben az üzemben is megalakult a címért versenyző kol­lektíva: Anna Formánkévá, Mária Gajdušková, Mária Víletová és Anna Špačková, akik a díszes levélpapírborítékokat készítik. Y A židlochovicei állami gaz- f daság hazánk élénjáró gazdaságai közé tartozik. Főként az állattenyésztés­ben elért szép eredményeik ismertek. Az új technológia bevezetésével jelentősen csökkentették az önköltsé­get és növelték a munka termelékenységet. A gazda­ság Donova farmja (a felső képen) a legkorszerűbb far­mok közé tartozik. A farmot 1958-ban kilenc hónap alatt építették fel. Az istálló kor­szerű, szeliős, minden köve­telménynek megfelel. A gé­pesítés lehetővé teszi, hogy nyolcán gondozzanak 244 fejőstehenet. A nyitott is­tállókban egészséges növen­dékállatok növekednek. A farm újabb istállókkal bővül — az építkezést bri- gádosok végzik. Itt is, mint a legtöbb csehországi állami gazdaságban, találkozhatunk szlovákiai brigádosokkal. Alsó képünkön két gímesi fiút látunk. Ök olyan minde­nesfélék, mindenféle munkát elvállalnak. A kiváló korszerű farmot másfél év alatt több mint 400 000 látogató kereste fel. Ajánljuk a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak, hogyha kirándulást szerveznek a é cseh és morva országré­t szekbe, keressék fel az em­lített farmot, mert ott érté­kes tapasztalatokat szerez­hetnek. NAGY BÁCSI MEGMARAD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents