Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-19 / 16. szám

ANTONIN ZÄPOTOCKÝ: Emlékezés Le I i0Z2&2gZigZ2gQgZ2gZ3gQgz>. tzzez&zseČS <3íEa!S^Sžŕ^íS>fS!^síQ!Saí2S!!S>ŕ^íSaQŕ^E.' Vlagyimir Iljics a Magas-Tátrában Az első világháború után 1920- ban történt. Európa még nem tért magához a háború megráz­kódtatásaiból. A felborult orszá­gok területén új államok kelet­keztek. A régi cári Oroszország, a világ egyhatoda területén meg­született a szocialista szovjet köztársaság. Ausztria—Magyar - ország is összeomlott és terüle­tén új államok keletkeztek. Kö­zöttük volt Csehszlovákia is. Az új államok új formák után ku­tattak. És ez a keresés sokszor vitákra és harcokra adott alkal­mat. Ezekben a harcokban nem­csak az egyes politikai áramla­tok, hanem egész társadalmi rétegek kerültek ellentmondásba. Európában ezért állandó nyug­talanság uralkodott. Oroszor­szágban és nálunk is. Moszkvába összehívták a ül. kommunista internacíonálé kongresszusát. Erre a kongresszusra a csehszlo­vákiai szociáldemokrata párt ke­belén belül alakult baloldali el­lenzék képviselőjeként mentem el. Az ellenzéki mozgalom Kladno vidékén volt a legerősebb. A vö­rös Kladno engem küldött a kongresszusra és én mentem. Nem volt olyan egyszerű az út. Lengyelországban dúlt a háború és a szovjetek győzedelmesén Varsó felé közeledtek. Kénytelen voltam Németországon keresztül menni, onnan pedig hajón az észtországi Reveibe, majd a lett­országi Rigába. Rigából Leniti- grádba és Moszkvába. Mindenütt meg kellett állni és mindenütt nehézségekbe ütközött az ember. Végre Moszkvába érkeztem, de nagy késéssel. A kongresszus már megkezdődött, Moszkvában a cári Kreml koronázó termében tartották meg. A kongresszusra a tárgyalási szünetben érkeztem és ott lát­tam meg először Lenin elvtársat. A terem közepén az elnökségi emelvényen egy alacsony ember ült, felemelt térdén egy füzetet tartott, amelybe megjegyzéseket írt. Én is megálltam hasonlókép­pen, mint ahogy a küldöttek egész sora megállt. Senki se akarta zavarni. Ez tehát ő, Lenin. Ez a név tartja reszketésben az utóbbi három év folyamán a ka­pitalista Európát. Minden joga ypegvolt ahhoz, hogy rémületben tartsa, de ezt csak ma látjuk világosan. Hogyha az élő Lenin félelemben, rettegésben tartotta a kapitalistákat, halála után még nagyobb riadalmat okozott. Lenin meghalt és a leninizmus él. Lenin és a leninizmus helyes megértése több országban véget vetett a kapitalista rendnek és a dolgozó népet a szabadság és a szocializ­mus útjára vezette. 1920-ban sokan még nem hit­ték el ezt. Még azok közül se hitték, akik akkoriban a kom­munista internacionále kongresz- szusának szünetében az emelvé­nyen ülő Lenin előtt álltak. Azok között se hitték el, akik részt- vettek a kongresszuson és akik­kel Lenin a kongresszus szónoki emelvényéről vitázott. A tár­saim, Csehszlovákia küldöttei között is később többen hitetle­neknek bizonyultak. De a dolgo­zók milliói hittek. Nemcsak, hogy hittek, hanem Lenin szavai sze­rint is cselekedtek. Akkoriban a kommunista internacionále kongresszusán való első találko­zás után szorosan felzárkóztam a hívői tömegéhez. Sohase bán­tam meg. A kongresszus folya­mán alkalom nyílt arra is, hogy Leninnel személyesen beszél­jek. Amikor egy . júliusi délután a szállodába jöttem, azt az üze­netet adták út, hogy menjek a Kremlbe, Lenin elvtárshoz, aki hivatja a cseh küldötteket. A meghívást nagy izgalom követte. Mi, csehszlovák küldöttek egy­szeriben az érdeklődés közép­pontjában álltunk. Nem kétséges, hogy a többi ország küldöttei között sok irigyiink akadt. Két­ségek gyötörtek. Hogyan, és mi­ről beszéljek majd Leninnel? Én, Kladno, a bányaváros jelenték­telen szociáldemokrata funkcio­náriusa. Egyáltalában miért ér­dekelheti Lenint a kis Csehszlo­vákia ? Még Lenin dolgozószobájának küszöbén is ezek a gondolatok foglalkoztattak. A félelem fölösle­gesnek bizonyult. Lenin minden­ről jól informált volt. Elsősorban bebizonyosodott, hogy érti a cseh nyelvet. Hason­lóképpen mint ahogy mi is értet­tünk oroszul, ha oroszul nem is beszéltünk. Kisült, hogy nincs is tolmácsra szükség. Lenin ismerte Prágát. 1912-ben a bolsevik orosz párt illegális kongresszusán járt ott. A beszélgetést olyan kérdéssel kezdte, amely egyetlenegy cseh embert se hozott volna zavarba. Azt kérdezte, hogy Csehország­ban még mindig eszik-e a szil­vásgombócot. Prágai tartózkodá­sa idejéből emlékezett vissza erre a cseh ínyencségre. Ilyen bevezetés mellett a látogatás tökéletesen baráti és bizalmas hangnemben folyt, akkor is, ami­kor politikai kérdésekre és prob­lémákra tért át. Lenin Csehszlovákia iránt ér­deklődött. A nagy térképen kék ceruzával berajzoltatta velünk az új határokat. A beszélgetés azután Podkarpatská Rus és a Magyarország iránti viszony (ez a magyar kommün bukása után volt) és több más politikai probléma körül forgott. Lenin elvtárs különösen a ma­gyar probléma iránt érdeklődött. A legrészletesebb felvilágosítást akarta beszerezni. Ebből az alka­lomból érdekes kijelentést tett, amellyel megmagyarázta érdek­lődését Magyarország problémája iránt. „Sok elvtárs van itt nálunk a magyar emigráció köreiből. De az önök véleményét szeretném hallani. Saját tapasztalataimból tudom, hogy az emigráció min­A CSISZ KB utazási osztálya az idei évadban a baráti orszá­gokba gazdag választékban ál­lította össze a tanulmányi ki­rándulásokat. A dolgozók, diá­kok és kollektívák, de egyének is érdeklődésük szerint utaz­hatnak északra vagy délre, me­hetnek üzemi autóbuszokkal vagy motorkerékpárral, rövi- debb vagy hosszabb útra. A Szovjetunióba, Moszkva — Leningrád, vagy Moszkva —Le- ningrád — Kijev, Moszkva —Volga — Don csatorna 14 napra 1600 koronába kerül. Moszkva —Kau­kázus—Kijev, vagy Moszkva — Krím —Kijev háromheti tartóz­kodással 2200 koronába kerül. Az elmúlt évben mutatkozott állandó nagy érdeklődés folytán az idén is indítunk társasuta­zásokat Moszkvába a májusi ünnepségekre. Magyarországi útnál a ČSD dig úgy ecseteli a hazájában uralkodó viszonyokat, ahogy azo­kat látni szeretné és nem úgy, mint ahogy azok a valóságban festenek“. így és hasonlóképpen beszélt Lenin. Egyszerűen és érthetően, de minden mondatából kiérezted, hogy mennyi igazság, élettapasz­talat és rendkívüli tudás sejlik benne. Lenin és a leninizmus azért győzedelmeskedik, mert ilyen belső igazságból eredő meggyőző erőből fakad. Győzött a világ egyhatodán és győzedelmesen előretör a többi világrészen is. Lenin meghalt, a leninizmus örökké élni fog és vele együtt a Lenin elvtársra való élő emlékezés is. dolgozói számára érvényesek a kedvezmények. Júniusban a hétnapos társasutazás részve­vői a négynapos budapesti tar­tózkodást háromnapos balatoni üdüléssel és tihanyi kirándu­lással teszik változatossá. A társasutazás vonaton 940 koronába kerül, beleértve 120 forint zsebpénzt. A ČSD ked­vezményei nem érvényesek. Az egyik társasutazást az energe­tika dolgozói számára rendezik meg. Igen változatos szabadságot nyújt a 14 napos Balaton — Budapest út. A főszezonban júliusban és augusztusban a Balatonnál töltött kilenc nap után négynapos szórakoztató programmal bővített budapesti tartózkodás következik. A tár­sasutazás 1560 koronába kerül (240 forint zsebpénz), résztve­vőit sátrakban helyezik el. Tu­Vlagyimir Iljics Lenin élet­rajzának tanulmányozása köz­ben természetesen nagyon ér­dekelnek minket azok a részle­tek, amelyek a Magas Tátrában töltött kirándulásaira vonatkoz­nak. Lenin 1912 júniusában költözött Lengyelországba, ahol teljes két évet töltött. Télen Krakkóban élt, nyáron pedig Poroninban, egy Tátra alatti falucskában. Az akkori Galicia az Osztrák Magyar Monarchiá­hoz tartozott, és Ausztria nem tartott fenn baráti kapcsolatot Oroszországgal. A lengyel nép gyűlölete a cárizmus ellen — a bolsevikok, a cárizmus legna­gyobb ellenségei számára ked­vező légkört biztosított a lakos­ság körében. Lenin közel akart lenni hazája határaihoz. Krak­kóban S. J. Babocki orvos szál­lásolta el Lenint és kezelésbe vette - feleségét, aki akkoriban Basedow-kórban szenvedett. Krakkói lakásán Lenint gyak­ran felkeresték az orosz forra­dalmárok, mert a határátlépés nem okozott különösebb nehéz­ségeket. Krakkóban is széles­körű tevékenységet fejtett ki, és előkészítette a IV. dumába a választásokat. Krakkói laká­sán tartották meg a párt úgy­nevezett „februári“ összejöve­telét. Vlagyimir Iljics nagyon jól érezte magát Krakkóban, amint azt a rokonsághoz írt leveleiből tudjuk. 1912 augusz­tus végén Babocki elvtárs tár­saságában tette meg az első kirándulását a Babja Horára. Onnan pillantotta meg a Magas UNK? rista otthonokban 1420 korona, beleértve 240 forint zsebpénzt is. Az előle bejelentett ČSD kedvezmény érvényes. Hasonló rövidlejáratú kirán­dulásokat rendeznek a lengyel városokba és 14 napos utakat a Balti-tengerre. Az NDK váro­saiba motorkerékpáron is in­dulhatnak az érdeklődők. A me­zőgazdaságban dolgozó ifjúság számára 6 napos társasutazást terveznek Lipcsébe. Ezt a ki­rándulást 1960 júliusában ösz- szekötik az NDK VIII. mező­gazdasági kiállításának megte­kintésével. Az NDK-ba 14 napi tartózko­dással is rendeznek társasuta­zásokat. A Fekete-tengerhez, Bulgáriába és Romániába induló társasutazásokra csak kollektí­vák jelentkezhetnek. Bővebb felvilágosítást a CSISZ járási vezetőségei nyújtanak. Tátra csúcsait. Nagyezsda Krupszkaja továbbra is gyön­gélkedett és ezért elhatározták, hogy a 700 méter magasságban fekvő Poronino falucskában te­lepednek le. Nagyezsda Krupsz­kaja egészségi állapota a ma­gaslati tartózkodás ellenére sem javult, és ezért Svájcba utaz­tak, hogy ott szakorvost keres­senek fel. Nowytarg —Trstená— Kraľovany — Žilina — Bratislava —Bécsen keresztül utazhatott Svájcba, de valószínűbb, hogy Lenin a Krakkó — Bohumin — Breclav—Becs útvonalat válasz­totta. Lenin azután még tartózko­dott Poroninban, ahol 1915. ok­tóber 6 — 19 között tanácsko­zásra jött össze a pártvezető­séggel. A Magas Tátrában Lenin valószínűleg 1913. augusztus második felében járt, ekkor mászta meg a Rysi csúcsot. A pontos dátumra vonatkozólag a kiránduláson résztvett. A. Bugavic és Bogacki visszaemlé­kezései eltérőek. Az utat Poro- nintól gyalog tették meg, mert az autóbuszjegy árát, 30 koro­nát a társaság tagjai, Lenin, Zinovjev, Kamenyev és Babocki nem engedhették meg maguk­nak. A társaság egy része a Tengerszem-csúcson maradt, Vlagyimir Iljics azonban hajnali háromkor a Fekete-tó felé in­dult, s a krakkói munkásklub tagjainak csoportja is hozzája szegődött. Lenin szédülést ér­zett, amikor a csúcsról a mély­ségbe tekintett — írja em­lékirataiban Babocki. Amikor Babocki kényelmesebb utat ajánlott, Lenin kijelentette, hogy „sose szabad kitérni a ne­hézségek elől“. Vlagyimir Iljics valószínűleg ezenkívül is több kirándulást tett a Magas Tátrában, de csak a Babia Horára, a Svinyicára és a Rysire tett látogatásairól tu­dunk. Hogy járt-e Szlovákia valamely városában, arra vonat­kozóan a kutatások még nem derítettek fényt. Lenin lengyel- országi tartózkodására vonat­kozólag sok dokumentum elve­szett, többek között a krakkói könyvtára és számos kézirata is. Valószínű, hogy idővel még felbukkannak Lenin szlovákiai tartózkodására vonatkozó ada­tok is. -m­A Dél Afrikai Unióban nagyméretű strájkban kezdtek a rend­őri terror ellen. Képünkön láthatjuk amint a rendőrség erő­szakkal munkába kényszeríti a sztrájkolókat. HOVA UTAZZ 3®®SE®®®®SE®®®®j^®®®S®®S®®S.!:®®®®^®®®ES®®®ESHB®0®ESi5|®®(in®aB!i]®ií]ES®!i!®®®®SSE!S)EE®E®®®®S®®®ES®E®®®E®S®®®®®®®E®®®®®®®®®®S®®®®S®®®[jíilS[a[B®S®®S®®E®B PAVEL LOMÉN Az ifjúsági mozgalom tizenötéves tevékenysége a felszabadult köztársaságban Lehetetlen volna felsorolni, hogy a CSISZ a kommunista párt vezetése mellett milyen sikereket és hőiességeket ért el. Az új emberért folytatott harcban sok nehézséget és ko­moly problémát kellett megol­dani. Megoldásra várt az ifjú­ságnak a népgazdaság fellendí­tésében való részvételének kér­dése, az eszmei nevelés és a szervezés problémái. A kér­dések megoldását a szervezeti munka különböző részlegén az ifjúság széleskörű tevékenysé­ge támogatta. Az ifjúsági szövetség életé­ben és munkájában a tapaszta­latok szinte kimeríthetetlen forrását a Komszomol vezette szovjet ifjúság nyújtotta. Az ifjúságnak az elmúlt idő­szakban a párt segítsége mel­lett olyan kártevőkkel is rendet kellett teremtenie, mint amilye­nek Hejzlár, Lebenhart, Toman és mások voltak, akik az ifjú­sági mozgalomban helytelen munkamódszereket honosítot­tak meg és gátolták a szervezet előrehaladását. Az első ötéves terv minden lehetőséget meg­adott arra, hogy a fiatalok lel­kesedésüket érvényesítsék, nagy tettek utáni vágyukat kielégít­sék és a társadalomban szá­mottevő erőt tegyenek ki. Az ifjúság bebizonyította, hogy tu­datában van annak, milyen nagy időket élünk. A CSISZ I. kong­resszusa előtt a milliós szerve­zetért folytatott harcát az ifjú­sági szövetség arra használta fel, hogy a fiatal fiúkat és lá­nyokat az építőfeladatok teljes sikeréhez vezesse. Az építők első soraiban az üzemi ifjúság állt. A fiatal munkások és mun­kásnők széleskörű kezdeménye­zést fejtettek ki azért, hogy a nevezetes eseményekkel kap­csolatosan kötelezettségválla­lásokat tegyenek és azokat tel­jesítsék. így például a CSKP IX. kongresszusa tiszteletére 31 422 fiatal munkás teljesítet­te vállalását, az FSZM II. kong­resszusának tiszteletére pedig 71 000. 1950 januárjában „az üzemi csoportok hetében“, to­vábbá 1950 augusztusában az „ifjúság tervezési mozgalmá­nak“ keretében főként a nor­mák megszilárdításával és a normák ellenőrzésére vonatkozó kezdeményező javaslatokkal nagy értékek születtek. Az ifjúsági mozgalmak jelen­tős fordulatot hoztak a CSISZ életébe. Nagy jelentőségű az 1950 júniusában megtartott CSISZ-kongresszus. A kongresz- szus a CSKP KB levele és Gottwald elvtárs beszámolója alapján azt a feladatot tűzte ki, hogy az ifjúsági szervezet száz­ezreket számláló új tagjaiból lelkes, áldozatos és öntudatos hazafiakat, a szocializmus igazi építőit neveli. A MUNKÄSIFJÜSÄG AZ ÉLEN A további időszakban, mivel a munkásifjúság állandóan kez­deményező tevékenységet és aktivitást fejtett ki, egyre in­kább hangadó lett. A CSISZ- szervezetek az üzemekben egy­re fokozottabb mértékben részt vettek a termelési kérdések megoldásában és a fiatalokat arra ösztönözték, hogy azok túlteljesítsék a termelési fela­datokat. A CSISZ-tagok az üzemekben ifjúsági élmunkás csoportokat, ifjúsági műhelyeket, munkasza­lagokat, munkacsoportokat szerveztek, amelyek a termelési feladatok teljesítésében példa­adók lettek. A CSISZ sikeresen újító mozgalmakat indított, gaz­dasági ellenőrző bizottságokat szervezett és segített a hoz- raszcsot bevezetésében. „A ki­váló minőségért“ indított moz­galommal a ^CSISZ-tagok harcot folytattak a selejttermékek el­len. Az ifjúsági mozgalom által népszerűsített munkamódszerek az „ifjúság millióiért“ mozga­lomban érvényesültek a legjob­ban és csúcseredményekhez vezettek. A szovjet komszomolok pél­dája nyomán az élmunkások, az újítók és a sztahanovisták je­lentették ifjúságunk számára az eszményképeket. A munka­hősiesség példaképei Hiring, Kroslak, Szigl és Pohorelec elv­társnők, továbbá Svoboda, Sla­bej, Vdovíak, Miska elvtársak lettek. Az idősebb munkások oldalán a szocialista munkaverseny leg­magasabb formájában a szocia­lista munkabrigádokban az if­júság arra tanít bennünket, hogy hogyan kell szocialista módon élni és dolgozni. Ez idő tájt több mint 100 ifjúsági kol­lektíva nyerte már el ezt a megtisztelő címet és néhány ezer ifjúsági kollektíva harcolt e büszke cím eléréséért. A PARASZTIFJÜSÄG IS jelentékeny mértékben vette ki részét az ifjúság sikereiből. A CSKP XI. kongresszusa után a falusi szervezetek a felvilá­gosító tevékenységtől áttértek a falu szocializálásában nyúj­tandó konkrét segítségre. A CSISZ-tagok hatékonyan részt vettek az új EFSZ-ek alapítá­sában. Az új szövetkezeteket „Az ifjúság a szövetkezetért“ mozgalom fellendítésével segíti. A párt és a CSISZ KB felhívá­sára több mint 20 000 fiatal a határvidék parlagon heverő földjeire sietett, hogy ott gaz­dag termőföldeket és virágzó falvakat teremtsenek. A CSISZ falusi szervezetei segítséget nyújtottak a szövet­kezetek megszilárdításában és kiépítésében. Ezért több éven keresztül figyelmet fordítottak a rétek és legelők gondozására, a silózással összefüggő munká­ra és a gazdasági épületek fel­építésére. A szövetkezetekben ifjúsági munkacsapatokat szer­veznek és nagy mértékben hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a me­zőgazdasági termelésbe egyre inkább bevezetik az új munka- módszereket. E feladatok telje­sítése terén kiváló eredménye­ket értek el a CSISZ ružindoli, ígrami, Svätý Peter-i szerveze­tei, továbbá a bajcsi állami gaz­daság ifjúsági alapszervezete és a krškanyi GTÄ. A szocialista vívmányok új életet teremtettek a falvakban. Büszkék vagyunk arra, hogy a falu szocializálásában a CSISZ vezette ifjúság olyan példaadó tevékenységet fejtett ki. A CSISZ HAGYOMÁNYAI AZ ISKOLÁKBAN A CSISZ már a közép- és főiskolákon is gazdag tevékeny­ségre tekint vissza. A főiskolai hallgatók körében harcot foly­tatott a különböző egyesületek ellen. A kommunisták oldalán olyan jelentékeny feladat tel­jesítésében vettek részt a főis­kolás CSISZ-tagok, mint ami­lyen az 1949 — 50-es években a főiskolák demokratizálása volt. A főiskolákat megtiszítot- ták a reakciós elemektől, a CSISZ-kádereket megszilárdí­tották. A CSISZ-szervezetek munkáját különösen a munká­sokat előkészítő tanfolyamokat végzett főiskolai hallgatók tá­mogatták és lendítették fel. Az ifjúsági szövetség egyre gazdagabb tevékenységet fej- •tett ki. Harcba lépett a.mély és alapos tudásért, a jő előmene­telért és azért, hogy a főisko­lások alaposabban készüljenek fel az életre. Az Ifjúsági alko- tőverseny, később pedig a tu­dományos ismereteket terjesztő esték nagy szerepet játszottak a szervezet életében. A főisko­lák forradalmi átszervezése, amely napjainkban megy végbe, az ifjúsági szervezetek számára valóban minden tekintetben al­kalmat nyújt arra, hogy a szo­cialista értelmiség nevelése ér­dekében még hatékonyabban éreztesse befolyását. * * * Az ifjúság aktív részvétele a szocializmus építésében min­denkor a legjobb nevelőeszköz­nek bizonyul. Az ideológiai ne­velés elmélyítése érdekében az ifjúsági szervezet különböző munkamódszerekhez folyamo­dott. A CSISZ politikai oktatása keretében 1950 óta több száz­ezer fiatal látogatta az érdek­köröket, előadásokat, a kérdés — felelet estéket. A művésze­tek iránti érdeklődést a kultu­rális tömegmunka keretében kifejtett különböző akciókban elégíthették ki a fiatalok és az Ifjúsági alkotőverseny különö­sen lehetővé teszi, hogy a fiata­lok tehetségüket fejlesszék és kibontakoztassák. Az Ifjúsági alkotóverseny rendezését 1949- ben kezdték meg és az óriási mértéket öltött. A testnevelés és a védelmi tevékenység is nagyon elterjedt, és különösen most a II. Országos Spartakiád- ra tett előkészületek időszaká­ban és az ifjúsági sportjátékok újabb bevezetésével lényegesen fellendült. A CSISZ-t az építés terén elért Sikerekért 1955-ben a CSISZ II. kongresszusa alkalmá­ból a Köztársasági Érdemrend­del tüntették ki. A CSKP XI. kongresszusán még nagyobb megtiszteltetés érte az ifjúsági szervezetet, amikor a párt a CSISZ-t bízta meg az ifjúság kommunista nevelésével és azt a határozatot hozta, hogy az ifjúsági szövetséget közvetlenül a pártszervek és szervezetek vezetése alá helyezi. * * * Az emberiség történetében 15 év rövid idő. Népünk e rövid idő alatt forradalmi változáso­kat ért el, hiszen hazánkban közvetlenül a szocializmus épí­tésének befejezése előtt állunk. Röviden igyekeztünk össze­foglalni és rámutatni arra, hogy ifjúságunk milyen szerepet tölt be a szocializmus építésében. A siker elérésében a fiatalokat az örömteli szép jövő távlatai serkentették, ez adott számuk­ra erőt harcban az ellenséggel. Ifjúságunk előtt állandóan a lenini Komszomol példaképe lebeg és ezért átvette a Kom-?, szomol tapasztalatait és nagyon sokat tanult belőle. Az elérts eredmények arra késztetik az, ifjúságot, hogy a jövőben még' több kötelezettségvállalást te­gyen, további sikereket érjen el és új emlékművekkel jelezze az ifjúság építő útját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents