Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-12 / 15. szám

Ejn&eh. i&gyen. a tadpáti Jlkő Pista a hajdani kályhás- segéd 32 éves, tizenhárom éve tagja a pártnak. Hogyan lett Pista ilyen fiatalon párttag? Nem a véletlen dolga ez. Mint mondani szokás, nem esik mesz- sze az alma a fájától. S llkó bácsi e családfának a törzse. Száz vihar lépte ezt a fát, ám a törzsét meg nem hajlíthatta. A 21 éves kopott, tépettruhás szakállas honvéd hírét vette az 1917-es szocialista forradalom­nak. Felébredt benne az ember, számba vette hányatott, megalá­zott, elburjánzott ifjú éveit, ap­jának, testvérének cselédsorsát, a négyéves oktalan, gyilkos há­borút, mely virágzásnak indult ifjú éveinek legszebb rózsáit sza­kította le. Felidézte a röpködő halálthozó golyókat, srapnelokat, és miért volt mindez? Miért feküdt ö évekig a lövészárokban, sárban, hóban? A jászóvári pre­montrei fehérpapokért? Azokat védje még most is, akik az apja cselédsorsát szánták neki is? Nem, ebből elég volt! Az orosz proletárok, muzsikok fellázadtak uraik ellen. Lám ők okosabbak és bátrabbak, ezek ellen harcol­jak én? Miért? Mit ártottak ők nékem... így töprengett magában a sza­kállas, rongyos honvéd, a papok cselédjének a fia, töprengett ö, töprengtek százan és■ ezren, akik már tudták, hol a helyük. Tudta a cseléd fia is. Városkátona lett. Három évig védte a fiatat szov­jet hatalmat. 1921 őszén került haza, szívében új hittel, remény­nyel, a világot megrendítő forra­dalmi, kommunista eszmével. Ennek az eszmének örök esküt és hitet vallott, s ezt tartja ma is, 64 éves deresedé fejjel. Hkó bácsinak két fia van. Béla a fiatalabb, Pisti az idősebb. 1947-ben, a Beneš féle emberron- tó soviniszta rendszer alkonyán és az 1948-as Gottwald-i jégtörő február derengő hajnalán léptek a kommunista párt csatasorába. A 32 éves hajdani kályhásse­géd ma két gyermek boldog édes­apja. Harminckétéves korában mondotta a nagy magyar, a vi­lágirodalmi rangú proletár költő, József Attila: Harminckét évem elsietett, havi kétszázra sosem telt. az ám, hazám! ... Pistinek ma jut új házra, rádióra, motor- kerékpárra, mindenre. Igaz, ö nem költő, csak egyszerű ember, nincs magas, sőt középiskolája sem, de van életiskolája. Mi ö a polgári életben? A párt har­cps, becsületes közkatonája. Igaz, a katonaságnál többre vitte: tar­talékos hadnagy (az öccse is). C ha most mindent el akarnék mondani Pistiről, regénybe kellene szőnöm az életét, illetve az llkó családét, mert az apa és a két fia élete egyenként csak töredék, összegezve egész. így cn is csak töredéket mondok el. éveket átugorva, vázlatos, kurta mondatokkal illesztem össze Pisti töredék élettörténetét. 1953-ig a kályhásmesterséget folytatta, hol Nagymihályban, hol Tereöesen, Gálszécsen és Ki- rályhelmecen dolgozott. Végül :s a királyhelmeci járásban, szülő­földjén, a tártölü rónák hazájá­ban, a Bodrogközben kötött ki. Ez idő tájt Bodrogköz rónáin már messzenyúló, széles búzá­éi rizsföldeket ringatott a fürge szél, S nem egy falu gazdái mir mind közösben dolgoztak. Ám voltak szép szóimmal, akik halla­ni sem akartak a szövetkezetről. A falu gazdag parasztjainak, a sunyin meglapuló reakció, pa­pok befolyása alatt álló kis- és középparasztok makacsul ragasz­kodtak az ősi gazdálkodáshoz. Pedig már volt a járásban pél­damutató szövetkezet is, amely virágzásnak indult, tanúbizony­ságot tett a közös gazdálkodás előnye mellett, mint például Pisti szülőfalujában a leleszi Május 1. szövetkezet. Mégis nyakaskod- tak, sokan konokságból „csak- azértis" szántlékből. Ám a párt sem aludt, harcba hívta katonáit. így került Pisti is egy hathónapos pártiskolázás után a járási mezőgazdasági osz­tályra mint agitátor. S amikor megkérdeztem tőle, hogyan em­lékezik ma vissza ezekre az évek­re, kezével gyér hajába túrt, erőset szippantott a cigarettájá­ból, köhintett is egynéhányat, hogy ezzel is időt nyerjen kusza emlékeinek összerakásához, hogy végül a legkirívóbbat kotorja elő emléktarisznyájából. — Zétény volt a legnehezebb, de számomra a legszebb emlék is. Már ötször jártam itt. Elő­ször el sem jöttek a gyűlésre, másodszor már eljött egy-két bátrabb, pipás paraszt bácsi. Az ötödik gyűlésen már akadt négy­öt aláíró is. Ám amikor hatod­szor kijöttem, meglepődtem, mert senki sem volt a kultúr- házban. S az igazi meglepetés csak ezután jött. Már a motor­kerékpáromon ültem, amikor egy hangoskodó tömeg közeledett felém. Körülállták, szitkozódtak, hadonásztak. Elég az hozzá, hogy nagyon dühösek voltak. Végül is nyugodt, higgadt szavakkal sike­rült a felkorbácsolt kedélyeket lecsillapítani, szót értetni velük. Mondjam tovább? Még az este ötvenen írták alá a belépési nyi­latkozatot. Lehajtott fejjel, szé­gyenpírral az arcukon, bocsánat­kérő szavakat hümmögtek: hogy ők így nem akarlak, ügy nem akartak semmit, de felpaprikáz­ták őket. Ekkor döbbentem rá igazán, hogy többet ér egy szép szó száz gorombánál, mert tudni kell ám az emberekkel beszélni is, kiváltképp a mezók népével. Itt mind a ketten elhallgatunk, s én lelki szemeimmel láttam a feldühödt tömeget, s köztük az alig 26 éves fiatal, tapasztalt kommunista szelíd, higgadt sza­vait hallottam. Ám ezt már va- lóban hallottam, mert Pisti újra megszólalt. — így volt, nehéz, de mégis szép volt. Majd mélyet sóhajtva folytatja: 1957-ben járásunkban befejeződött a falu szocializúLása, s mondom magamnak: na Pisti, itt megtetted a magadét, menj egy házzal tovább. S el is men­tem a csernői állomásra egyszerű munkásnak. Pedig maradhattam volna a járáson továbbra is... / tt be is fejezhetném íráso­mat, ha nem jön valami újabb Pisti életébe. De jött, s így én is tovább tekerem életének fonalát. Pisti a termelőmunkában is példásan helytállt. Állami kitün­tetésre javasolták. Munkatársai megszerették, s amikor már szaktársaival testvéri családdá forrott, elhangzott a párt újabb hívó szava, s ó ment, mert kom­munista és ember: oda áll, ahol a legnagyobb szükség van rá. 1960. március 1-től a kistárkünyi helyi nemzeti bizottság új titká­ra. Komoly feladatok előtt áll. A falu kommunistáinak segítsé­gével egyesíteni kell a két szö­vetkezetét. — Nehéz dió lesz — mondja — de vállaltam. A jelek\arra mu­latnak, hogy ha nehezen is, de mind a két falu dolgozói hajla­nak az egyesítésre. Őszre a két szövetkezet így egy hatalmas tábla lesz, 2200 holdat vallhatnak majd magufüenak a tárkányiak. S mi lesz a következő lépés? A két község egyesítése. Pisti azt mondja: ez is meglesz. De ezt olyan határozott, magabiztos hangon mondja, hogy ember le­gyen a talpán, aki kételkedni mer szavaiban. TÖRÖK ELEMÉR Dióspatonyban új iskola épül. Az építkezést jelentősen támo­gatja az EFSZ, a munkában a falu lakosai is részt vesznek. Nagyobb felelősséggel! Ha a CSISZ járási vezetősé­gein a kétéves mezőgazdasági tanonciskolába való toborzásról érdeklődünk, különböző véle­ményeket hallunk. Léván öröm­mel mondják, hogy már lassan el is feledik a toborzást, rég teljesítették az előírt tervet. Náluk nincsen kampány, az is­kolákban a nyolc év alatt meg­szerettetik a gyerekekkel a mezőgazdaságot. így az iskola elvégzése után önként választ­ják az egyik legegészségesebb foglalkozást, a mezőgazdasági munkát. S mivel szakmunkások akarnak lenni, az már termé­szetes, hogy előbb elvégzik a tanonciskolát. Persze távolról sem ilyen szép a helyzet a legtöbb járásban a toborzás terén. Mert milyen véleményt alkothatunk a pre- šovi kerület azon 11 járásának CSISZ-funkcionáriusairól, ahol Üj útra léptek Csehi község sokat fejlődött a felszabadulás óta. Nem hiány­zik falunkból a villany, hang­szóró, minden házban találunk rádiót s mind több a televízió, motorkerékpár és személyautó tulajdonosok száma. Az már természetes, hogy a mosógép és hűtőszekrény nagy közked­veltségnek örvend. Kétszer he­Felejthetetlen élmények tente filmvetítés van, és gyak­ran tartanak különböző érdekes előadásokat. Ez már a mai fia­taloknak, természetes, s csak az idősebbek beszédeiből tudják, hogy a felszabadulás előtt ho­gyan éltek nálunk az emberek. Falunk földművesei is addig szemlélődtek, míg valóban meg­győződtek, hogy a közös mun­ka jobb életet biztosit. így ala­kult meg nálunk is az év ja­nuárjában a szövetkezet, és egyesültünk a szomszédos kis- cétényi EFSZ-el. A két kis köz- Azt mondja a közmondás, kát felhasználjuk munkánkban, ség földművesei az új szövet- hogy mindenki saját Szerencsé- Az ilyen tapasztalatcsere mind- elnökéül Gajdos Istvánt jének a kovácsa. Mi, a szőlős- két fél számára nagyon sok választották. Ez az egyesülés is kei szőlészeti és gyümölcster- hasznot eredményez. Mindany- elősegíti a falu fejlődését, és mesztési mesteriskola tanulója nyian örülünk, hogy részt ve- a fiataloknak még nagyobb le- tanév kezdetén gondoltunk a hettünk a kiránduláson és haza-» hetőségeket biztosít. Bár köz­közmondásra. Célunk világos térve hazánk felszabadításának ségünkben még nincs kultúr- volt: az elméleti és gyakorlati 15. évfordulóját kötelezettség- ház, a csiSZ-szervezet így is tudás minél tökéletesebb elsa- vállalással köszöntjük. Ezer példásan dolgozik. Többször órát dolgozunk a szövetkeze- rendeztek kultűrproaramot és tekben és 1600 órát egyéb mun- fényképkiállítást is az iskola kákban. helyiségében. Kása Mihály, Pécsik Lajos, Szőlőske. Csehi még egyetlen ifjút sem nyertek meg a tanoneviszony megköté­sére. Bizonyára nem mondhat­ják, hogy „az ifjúságot nem érdekli a tanonciskola“, mert ugyanebben a kerületben a vra- novi járásban már 41 tanonc- s«erződést kötöttek. Máshol kell keresni a hibát: Keresés közben azután arra a következ­tetésre jutunk, hogy a CSISZ- funkcionáriusok nyilván helyte­lenül viszonyulnak a toborzás­hoz és nem értették meg annak jelentőségét. Az említett járá­sokban a CSISZ járási vezető­ségeinek sürgősen változtatniuk kell a helyzeten. Ebben az évben 10 600 fiatalt kell megnyernünk a kétéves tanoneviszony megkötésére. A nitrai kerületen kívül — ahol eddig 761 tanoncszerződést kö­töttek — a többi kerületekben __________________________________________________________aránylag lassan halad a tobor­zás. Szlovákiában a lannncvi- .veony megkötésének tervét alig több mint 18 százalékra teljesí­tették Nagyon szépen halad a tobor­zás a Nové Zámky-i járásban, ahol a szövetkezetek vezetősé­gei, a nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek is foglal­koznak a kérdéssel. Érthető, hogy már eddig 101 jelentkezőt tartanak nyilván, de a toborzás tovább folyik. A szövetkezetek vezetői Tardoskedden, Koltán, Csúzon, Jászfalun és több más községben is megértették, hogy a tanoneviszony megkötése el­sősorban a szövetkezet számára jelent előnyt, mert két év múlva ifjú szakmunkásokat kapnak. Ezektol a szövetkezeti vezetők­től vegyenek példát a többiek és főként a CSISZ járási veze­tőségek tagjai, és nagyobb fe- Az ifjúság a žilinai kerületben is tevékenyen kiveszi részét a lelosséggel teljesítsék a fontos város-és faluszépítési akcióból. A legtöbb városban és faluban feladatot: a kétéves mezőgaz- szombati és vasárnapi brigádnapokat rendeznek. Képünkön a dasági tanonciskolába való to- vrütkyi vasutastanulók egy csoportját látjuk munka közben, borzást. (s) játítása mellett az iskolai CSISZ szervezet vezetésével bekapcso­lódni a kulturális, politikai és testnevelési munkába. Azt hi­szem . ezt az elhatározásunkat eddig még elég szépen teljesít­jük. Csak néhány számot emlí­tek: 24 esetben adtunk esz- trádműsort, 37-en megszerez­ték a Fucsík-jelvényt, szorgal­masan készülünk a II. Országos Spartakiádra. A tantervben foglalt gyakor­lati munkán kívül szabad időnk­ben a szakmai tudás még mé­lyebb elsajátítása érdekében szakköröket alakítottunk. Épí­tettünk egy üvegházat és egy elhanyagolt borpincét használ­hatóvá tettünk. Tevékenyen be­kapcsolódtunk mindennemű bri­gádmunkába, ezt talán legjob­ban az összegyűlt 11.490 koro­na bizonyítja. Ezt az összeget hasznos célra fordítottuk. A CSISZ KB és a magyaror­szági KISZ KB által szervezett cserekirándulások keretén be­lül márciusban ifjúsági szerve zetünk 28 tagja öt napot töltött Magyarországon. Voltunk Budapesten és a Ba­latonnál is. Meghatóan meleg fogadtatásban részesítettek a budapesti Siállitóberendezések Gépgyárának fiataljai. A továb­bi napok is gazdag élményt je­lentettek számunkra. Személyes barátságok kötődtek, amelyek majd levelezésekben folytatód­nak. így még jobban megismer­jük egymás problémáit, alkal­munk nyílik segíteni egymáson. A gyönyörű kirándulás gazdag emlék számunkra. A Magyar- országon szerzett tapasztalato­í A kalondai EFSZ-ben a múlt év szeptemberében épült * J fel 740 000 korona költséggel az új üvegház. A fiatalok * addig is szorgalmasan dolgoztak az EFSZ-ben, de az J Uvegház felépítésekor egy brigád alakult lányokból. J Azóta már jó hírnévre tettek szert, hiszen csak február­it ban 22 000 fej salátát küldtek alosonci piacra. Most már * a második termés retket és a karalábét szállítják. A na­* pókban az első uborkájuk is piacra került, i Zöldségtermesztés mellett virágtermesztéssel is fog- í lalkoznak. Jeftimol Dániel kertész elismeréssel nyilatko- J zik a lánybrigád: Bálint Valéria, Tóth Gizella, Mucsina * Mária, Pápai Erzsébet, Lipták Mária, luth Éva és Tóth j Júlia munkájáról. A brigád szorgalmas munkájával kő­it- moly bevételt biztosít a szövetkezetnek. * í SÓLYOM LÁSZLÓ, í Losonc SZÓ : í GYAKRAN megfigyelhetjük, hogy amikor a vízállás és me­teorológiai hírek adására kerül a sor, a hallgatók leállítják a rádiót. Ezek a hírek nem érdek­lik őket. Nem gondolnak arra, hogy milyen nagy fontosságúak, hányán várják ezeket a híradá­sokat, amelyek gazdaságunk kü­lönböző szakaszán fontos útmu­tatásul szolgálnak. A meteoroló­giai szolgálatot a felszabadulás után lényegesen kiszélesítették. 1945 előtt nem is létezett még annyi hidrometeorológiai ága­zat, mint manapság. Ha össze­hasonlítjuk a számadatokat, megállapíthatjuk, hogy a felsza­badulás előtt Szlovákiában alig száz földalatti vízmérő állomás létezett, ma pedig már több mint 'háromezer állomás műkö­dik. Százhatvan fenolőgiai állo­más helyett ma már ötszáz ál­lomáson figyelik a növények és állatok életében előforduló idő­szakos jelenségeket és az ég­hajlati tényezők közötti kölcsö­nös kapcsolatokat. Ma több mint 750 forrás áll tudományos meg­figyelés alatt. A hidrológusok azelőtt ezekkel nem is törődtek. Az utóbbi években új tudo­mányágak, mint például a bio­klimatológia, agrometeorológia születtek. A hidrológiai szolgálat tevé­kenysége elsősorban a mező­gazdaság számára kíván segít­séget nyújtani és előmozdítja hogy szövetkezeteink, állami gazdaságaink nagyobb hektár­hozamokat érnek el. Hasonló­képpen vízre van szüksége, és ezt a legkisebb befektetések útján kívánja elérni. Ezért az agronómusoknak tudniuk kell, hogy milyen források vagy fo­lyók nyújthatják a szükséges vízmennyiségeket és hol lehet a legolcsóbban vizet nyerni a talaj tartalékaiból. A vízálláson kívül természe­tesen nagy fontossággal bírnak a légköri viszonyok. A klimato­lógia célszerűen és megbízha­tóan hasznos segítséget nyújt a mezőgazdasági termelők szá­mára. A hidrometeorológia pe­dig fontos ismeretekkel látja el a vízgazdasági építmények, mint duzzasztógátak, meliorá­ciós munkák tervezésében és építésében alkalmazott dolgo­zókat. A vízállásjelentés hírei nagy jelentőséggel bírnak az energe­tikai feladatok teljesítésében, jó szolgálatot tesznek a dunaha- józás és az árvíz elleni védelem számára. Ezért a Vág völgyében és a keletszlovákiai síkság te­rületén egyre több vízállást je­lentő állomást létesítenek. Legújabban kiszélesítették a csapadék és a légkör rádióakti­vitásának rendszeres mérését is. A légköri viszonyokra vonat­kozó jelentések különösen a "e- pülőforgalom lebonyolítására nézve fontosak. Természetesen nem állíthat­juk, hogy a hidrometeorológiai szolgálat már tökéletesen ele­get tesz a követelményeknek. A hidrológiai és meteorológiai jelenségeket évtizedeken rend­szeresen kell figyelni, hogy va­lóban felelősségteljes következ­tetésekre jussunk és az elért eredményeket célszerűen fel­használhassuk. Ezt a szolgálatot, mivel nem nyújtott gyors hasz­not, a múltban nagyon elhanya­golták. Ezen a téren is erősen érezzük, hogy mennyire ugrás­szerűen kell bepótolni a múlt mulasztásait. Ha 15—20 évvel ezelőtt ennyit áldoztak volna a hidrológiai és meteorológiai in­tézmények kiépítésére, akk®r többszáz millió koronát takarít­hatnánk meg gazdaságunk szá­mára. A SZAKEMBEREKET ezen a téren is sok fontos feladatmeg­oldása várja, de komoly és megbízható munka vár arra a 2200 önkéntes megfigyelőre is, akik Szlovákia különböző vidé­kén az éghajlati viszonyokat, a csapadékot és más meteoro­lógiai jelenségeket figyelik. Ä megfigyelők soraiba a jövőben eoyre több fiatal lép majd be. (tn.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents