Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-01 / 35. szám

utcán, munkahe- ^ J g f tó

íyefi vagy rná- j j JjJj* * JVTQyLg»'

se&b nférfi yelejt I

valamit. Nem " ......................... " ~

szabad elmennünk mellette anélkül, hogy fel ne vegyük és egy „tessék“ szócska kíséretében út ne adjuk. Akinek viszont átadtuk, köteles megköszönni.

Sokan nincsenek vele tisztában, mit kell mondani akkor, ha megköszönnek nekünk valamit. Vannak esetek, amikor nem mondunk semmit — ez főleg idegenekkel szemben érvényes, mint pl. ha — lásd fent — megköszönik nekünk, hogy felvettünk egy leejtett tárgyát, erre nem. jár felelet. Vagy: helyet adtunk az autóbuszban, megköszönik; nem kell rá felelni semmit. Ha azonban szívességet tettünk egy ismerősünknek s 5 ezt megköszöni, azt mondjuk: „kérem“, vagy „szívesen". Ha az illető nagyon hálálkodik mondhatjuk: „szóra sem érdemes", vagy „semmi az egész".

Az illem, a jó modor megkívánja, hogy az illemszabályokat ne csak ismerősökkel szemben alkalmazzuk, hanem baráti — sőt családi körben is. Pl. ha egy barátunknak vagy családtagunknak átadunk valamit, mindig mondjuk: „tessék". (Az illető természetesen megköszöni.) Ugyancsak ezt a szót mondjuk, de kérdő módban, ha nem értettük jól, amit hozzánk beszéltek. Tehát: „tessék?“, vagy „hogyan kérem?".

Ha messziről hívnak minket, vagy ránk szólnak, ne mondjuk, hogy „mi van?", vagy „mit akarsz?“, hanem mindig „tessék?“, „kérem?“, vagy hívás esetén: „jövök".

Sok családban és ismerősök között szokás, hogy nagyobb távolságokról füttyszóval hívják egymást. Többnyire egy bizonyos dallam a füttyjelük. Ez nagyon csúnya. Hívjunk mindenkit a nevén, még ha messzebb van is az ülető. Az egyetlen kivétel, ha tömegben elveszítették egymást a társaság vagy család tagjai. Ekkor adhatják füttyszóval tudtára a többieknek, hogy merre vannak. Ezt természetesen csakis a szabadban alkalmazzuk (pl. kiránduláson, sportünnepségen), amikor a néven való szólítás elveszne a tömegben. Zárt helyiségben (színházban, moziban, stb.) az ilyesmi szigorúan tilos.

(Folytatjuk)

A szoknya-blúz a fiatal lány ruhatárának egyik legfontosabb ruhadarabja. Különösen Iskolába a legpraktikusabb viselet. Első modellünkön egy nagyon „hálás" kötényruhát mutatunk be. A blúzból csak a gallér és az ujja látszik. Ősszel-tavasszal rövidujjú blúzokkal, télen hosszúujjú blúzzal, pulóverrel a legpraktikusabb iskolaruha. Legszebb szürkéből drappból, barnából, készülhet spric- :es szövetből Is.

A második modell puha szövetből készült szoknyát és hozzáillő egyszínű szövetblúzt ábrázol. A harmadik nagykockás rakott szoknya egyszínű pulóverrel. így kitűnő iskolaruha, ha viszont a szoknya anyagából készült stólával viseljük, felvehetjük esti sétához vagy társaságba is.

i Kis és nagy diákokhoz

a

zekután pedig azokhoz a szülőkhöz szólunk, akiknek gyermekei most veszik fel először hátukra az iskolatáskát. Szoktassák rá gyermeküket arra, hogy minden nap elmeséljék, mi történt az iskolában, mit tanultak, mit csináltak. Az első naptól kezdve mutassanak érdeklődést a gyermek munkája, azaz a tanulás iránt. Bármily sietős dolgunk van, ne üsssék el „jó, jó, majd elmondod máskor"-ral. Ezzel elveszítik a gyermeknek beléjük vetett bizalmát, az őszinteségét. Mert ha a gyermek megszokja, hogy mindent elmond szüleinek ami az iskolában történt, egyaránt elmondja a jót mint a rosszat. Ez pedig az alapja annak, hogy a rosszat orvosolni lehessen. Szeptember elsején tehát necsak a diákok, hanem az iskolába járók gyermekek szülei is kezdjék meg az új tanévet. Az Űj Ifjúság szerkesztősége nevében mind nekik, mind a diákoknak sikeres úi tanévet kívánunk.

0 szeptember elsejében van valami, ami az újévre emlékeztet. Ezen nincs semmi csodálnivaló. Oj tanév kezdődik ekkor, ami a diá- •ok számára bizony jelent annyit, mint az újév kezdete. Megható, ünnepélyes dátum a szeptember elseje és — legyünk őszinték — az újévhez hasonlóan ekkor is tesznek fogadalmakat, de természetesen csak a tanulással kapcsolatosan: az új tanévben szorgalmasabban fogok tanulni, mint az előbbiben, egyetlenegyszer sem megyek készület- lenül az órára, stb. Engedjétek meg, kis és nagy diákok, hogy nagyon röviden hozzászóljunk ehhez a problémához.

ondanivalónk lényege enyM

nyi: tartsátok be fogadalmaitokat. Ezzel saját munkátokat könnyítitek meg, hiszen a jó tanulás alapja a rendszeres tanulás, az óráról-órára való pontos készülés. Ha csak egyetlen leckét kihagyunk, nem tanulunk meg rendesen, hézag keletkezik, amelyet aztán igen nehéz „betömni".

a következő feladatot — attól függ, milyen tantárgyról van sző — de ha azt megértjük is, később egész biztosan „megérez- zük" majd a „hézagot", s a pótlás valószínűleg nehézségekkel jár, Mert nem arról van szó, hogy „megússzuk“ felelés nélkül, ha nem készültünk, a tudatlanságnak mindig magunk látjuk kárát. Mindig rossz bepótolni az elmulasztottakat, s minél többet kell pótolni, annál rosszabb.

zokjuk meg, hogy előbb

S mindig a kötelesség jön (bármilyen elcsépeltnek is tartjuk ezt a mondást) és csak azután a szórakozás. Ha nekünk még tanulniva- lórík van, s társnőink moziba hívnak, legyen annyi „lelkierönk", hogy Nem-et mondjunk. Ne dobjuk sarokba a könyvet, mondván „majd megtanulom mozi után". Nem, abból már úgysem lesz semmi. Este, szórakozás után már nem lehet rendesen tanulni, hiszen tudjuk jól, hogy akkor már fáradtak leszünk, esetleg a látottakon fogunk gondolkodni.

Kiss Teréz kívánságára közöljük ezt a gyönyörű szép receterítőt. 181X181 kockából álló hálózatos alapon készül. Mérete kb. 115X115 cm. Tömööltéssel (nincsenek keresztbe futó szálak) és vászonkötésű öltéssel ' (a fonalat két irányba vezetjük) készül.

Majerszky Mairiannak és Szűcs Editnek üzenjük, hogy kéréseik iránt érdeklődtünk, de még nem kaptunk pontos ••álaszt. Amint megkapjuk, levélben érettjük mindkettőjüket.

Gömbölyű receterftő

„MAGDOLNA“: Kérését, hogy £/IßßfjtA

egy táncruhát egy falusi kul- f Mí/i í

túrházban és Prágában is visel- fSÉ-t'f i-%J

hessen, — ezt maga is jól tudja

— elég nehéz megoldani. Mi kétféle megoldást ajánlunk: csináltasson egy elegáns sötétkék bársony- vagy taftruhát, de úgy, hogy két részből álljon, szoknyából és blúzból. A fazonnak nem kell kimutatni, hogy szoknya-blúzról van szó, tehát a blúzt beteheti a szoknyába. Prágában vagy máskor, ha nagyobb városba utazik, így mint ruhát viseli, otthon pedig a szoknyához viseljen elegáns fehér szilon, csipke, vagy más könnyű anyagból készült blúzt. A sötétkék szoknya fehér blúzzal fiatalos és valószínűleg jól is fog állni. A másik megoldás: csináltasson egy elegáns rózsaszín vagy világoskék puha szövet- vagy jerseyruhát, úgy is azt írja, hogy ezek a színei. Ez a megoldás is szép és fiatalos. Egy közeli számunkban közlünk erre alkalmas modellt.

Tizenhét éves korában már ruzsozhatja száját (hiszen nem diáklány, alkalmazásban van) de véleményünk szerint, ha elkezdi, folytassa Is, ne csak egyes alkalmakra rúzsozza magát. Tudnia kell azt is, hogy a rúzs elhalványítja a száj eredeti piros színét. Jól válassza meg a rúzs színét, ne legyen^ feltűnő (rikító), és — miután barna haja van — ne legyen túl világos. Nem fontos, hogy a rúzst vastagon kenje, elég, ha élénkebb színt ad az ajkának.

„BARNABŐRÜ HABLEÁNY": Láttatlanban nehéz megmondani, milyen szín áll jól valakinek, még ha tudjuk a haja és arcbőre színét is, mert sokszor a haj vagy arcbőr árnyalatán múlik, jól áll-e egy szín vagy sem. Nagyon szívesen adunk választ, de csak általánosságban, hogy tudják magukat mihez tartani. Tehát; a barnáknak jól állnak a nem túl erős pasztellszínek (zöld, kék, lila) a sárga, fehér, bés,«esetleg szürke és ha nem túl barna az arcbőrük, a piros. Nagyon kell vigyázni a rózsaszínnel. Csak akkor áll jól, ha kimondott rózsaszín, árnyalatai, az eperszín, frész, már nem szoktak jól állni, Kerülni kell a sötét drappot, a barnát és a feketét.

Nyáron legnagyobb divatszín a sárga volt, az őszi divatszínek még nem alakultak ki pontosan. Az eddigi divatbemutatókon elég nagy számban szerepeltek a zöld különböző árnyalatai, a szürke és a drapp. Őszi divattudósításunkban majd részletesen számolunk be a kialakult divatszínekről.

RÄCLECSÖ: A kizsírozott, tűzálló edény aljára megtisztított, fél zöldpaprikákat teszünk. Erre keveréket szórunk paradicsom, paprika és hagymakockákból. Tejfelt öntünk rá. Most erre egy réteg párolt rizs kerül. Ezt pedig befedjük vékonyra vágott füstölt szalonnával, zsíros sült hússal vagy karikára vágott füstölt kolbásszal. Arra is tejfelt öntünk és a sütőben jól átsütjük.

KAKAOS GOLYÖK: Megdarálunk 1/4 kg olcsó kekszet, ösz- szegyúrjuk 10 dkg őrölt dióval, 15 dkg cukorral, 3 evőkanál baracklekvárral és 3 evőkanál rummal. Apró golyócskákat formálunk belőle, ezeket kakaós cukorban egyenként megforgatjuk és mignonpapírba tesszük.

KÖNNYŰ DARAMORZSA: Személyenként egy tojást számítunk. Sűrű palacsintatésztát keverünk tejjel, tojás sárgájával, pici sóval és darával. Köny- nyedén belevegyítjük a tojások habját, és azonnal készítjük. Sok zsírt forrósítunk épaljú lábasban, majd beleöntjük a masszát. Gyakori fellazítás, keverés mellett 10-15 perc alatt elkészül. Meghintjük porcukorral. lekvárt vagy befőttet adunk hozzá.

w

iö-'l

iSUí'víí*

|

l m

OJ IFJOsAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala, Szerkesztőség Is adminisztráció, Bratislava, Praiská 9. — Telefon 443-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlaélarne 01, Bratislava, uL Nár. povstania 41.

Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. A-546019

apró ütögetésekkel bőrünkbe masszírozzuk. Utána langyos, majd hideg vízzel leöblítjük az arcot, s bőrtápláló krémet teszünk fel vékony rétegben.

A nyári naptól kiszáradt „megviselt“ arcbőrre igen üdítő, friss pakolás a következő: kávéskanálnyi tejszínbe pár csepp citromot teszünk, a pépet vattával felkenjük s hagyjuk jól felszívódni. Ha nem izgatja a bőrt, egy-két Óra hosszat is fennhagyhatjuk. Ezt egy héten keresztül mindennap alkalmazzuk, de csak abban az esetben, ha bőrünk elbírja a tejszínt s ez nem okoz égető, viszkető érzést. Az ilyen pakolás varázs- szerűen tűnteti el a nem nagyon mély, csupán szárazság okozta ráncokat.

A nyári arcápolásnál nagy szerepet játszanak a különböző zöldségek és gyümölcsök. Használjuk ki tehát a nyár utolsó heteit és a zöldségeket necsak asztalunkra, hanem az arcbőrünkre is tegyük.

Jó érett uborkának a levét kinyomjuk, átszűrjük, arcunkra és nyakunkra kenjük. Kb. tizenöt percig hagyjuk fenn, azután hideg vízzel leöblítjük. Hasonlóan járunk el a paradicsomiével is. Mind az uborka, mind a paradicsompakolás fehérítő hatású. Mindig csak frissen elkészítve alkalmazzuk, mivel az ilyen zöldséglé könnyen sava;- nyodik, az arcbőrre pedig csakis a friss zöldséglé gyakorol jó, üdítő hatást, sőt, a romlott zöldség káros is lehet!

Az almapakolást késő őszig alkalmazhatjuk: egy kis almát darabokra vágunk és egész tejben megfőzzük. Még melegen az arcra kenjük és legalább öt percig hagyjuk rajta.

Ha fáradtak vagyunk — és ez arcunkon visszatükröződik — viszont társaságba akarunk menni, hársfatea-pakoiást alkalmazunk. Erős hársfateát főzünk, néhány csepp citromot csepegtetünk bele és ezzel borogatjuk arcunkat. A borogatás

Valljuk be őszintén, többet napoztunk a kelleténél, s az erős napfény alaposan kiszárította az arcbőrünket. Ezt sür- • gősen jóvá kell tenni. Ilyenkor 1 szinte kívánkozik az arcra egy 1 meleg olajpakolás. A követke- 1 zőképpen járunk el: friss étola- 1 jat vízfürdőn megmelegítünk. 1 Vattacsomókból négyszögeket 1 készítünk - belemártjuk a langyos olajba s arcunkra és nya- í kunkra helyezzük őket. (A nyá- s kát sosem szabad kihagyni). í Szemünkre kamillateás tampont I teszünk. Tizenöt percig hagyjuk i fenn, az olajmaradékot pedig t