Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-07 / 27. szám

Fej és után SZERKESZTŐI üzenetek Az esti fejés utolsó csöppjei s sajtárba kerültek. Utána le­csatolták a fejőgépeket a tehe­tek tőgyéről, majd beszélgetni kezdtünk a két legjobb fejövei, vfikus Gyulával és Nyilfa Já­nossal, az űjgólyási állami gaz­daság legjobb fejőivel. Nemrég vállalták, hogy a tervezett 8 és fél liter fejési átlagot 9 literre emelik, őszintén szólva a kilenc iter sem sok, viszonylag azon- oan eléggé kiemelkedő átlag. Mikus Gyulát tavaly ki is tün- iették jő fejési eredményeiért. Nyilfa János beszélt a leg­többet. Nemrég került a fejő­csoportba, de azért már nem számit új fejőnek. A tejhozam emeléséről sokszor tárgyalt az üzemi pártszervezet és ő mint párttag kötelességének tartot­ta, hogy önként vállalja a leg­rosszabbul tejelő egyedeket. Kívánsága minden nehézség nélkül teljesült, s elhatározásá­tól kezdve néhány nap múlva már az istállóban foglalatosko­dott. Addig tehenet csak mesz- sziről látott. Soha életében sem fejt, a takarmányozáshoz szin­tén édeskeveset értett. De eredményeket kell felmutatni, súgta a benne feszülő akarat és ő mindent megtett az eredmé­nyek érdekében. Mikus Gyula segített neki, tőle kapott csak tanácsot, ötletét. A többi fejők elszigetelődtek, kinevették, ki­gúnyolták. Jobb lenne, ha a CSISZ-szervezettel törődne — mondogatták. Tudniillik a párt- szervezet részéről ő az üzemi CSISZ-szervezet Istápolója. De sem a CSISZ-szervezetet, sem a fejést nem hagyta annyiban, két fronton is megállta helyét. Néhány hónap alatt utólérte tanácsadójának, Mikus Gyulá­nak fejési átlagait s ma ketten a legjobb fejők az állami gaz­daságban. — Vajon mi az oka, hogy aránytalanul rövid idő alatt legjobb fejővé vált — kérdez­tem tőle. — Kérem szépen, lelkiisme­ret kérdése ez, nem is annyira a munkáé — felelte. — Az, aki állatokkal dolgozik, velük fog­lalkozik, mindenképpen nyakig van a munkában. A különbség csak munka és munka közt van. Szeretni kell a tehenet, élni kell érte, értéket látni benne és tudományos alapra kell helyez­ni a vele való foglalkozást. A kiadott parancsokat teljesí­teni az állatok körül nem nagy művészet, persze én nemcsak ezt tettem. Spekuláltam. Lát­tam, hogy a többi fejők egy­szerre adnak nagyobb takar­mányadagokat a teheneknek. Logikusan rájöttem, hogy ez nem helyes. Egyszer ilyenkép­pen jóllakik az állat, de később éhezik, s emiatt nyugtalan. Hadd töltse csak meg a bendő- jét háromszor az én tehéncso­portom. És a következő etetés­re való tekintettel osztottam el az adagot. Reggel, délben egy­forma adagot kaptak, de este sokkal többet, mert egész éjjel senki sem etette őket. így éjjel nem bőgtek az éhségtől. Meg is hálálták az egy szinten moz­gó tej hozammal. A tisztítás kérdésétől, a szellőztetéstől, stb. is sok függ. A nagyszegi állami gazdaság istállójában például térdig érő trágyában, Nyilfa János és Mikus Gyula. Az esti fejés után nyugodtan, már semmivel sem törődve, szem­lélik a róríasá- got, De szép ez a Csallóköz! Szép a major is, Űjgólyás- puszta. Sokkal szebb is lehetne azonban, hogy­ha a CS1SZ üze­mi szervezete többet törődne a major szépí­tésével. Vajon mikor ültetik körül fákkal szükebb lakhe­lyüket az itteni fiatalok? Re­méljük a legkö­zelebbi tagsági gyűlésen ezt a kérdést is meg­tárgyalják bokáig érő trágyalében gyúród­nak az állatok, nem csoda tehát, ha tejet sem adnak. A mi istál­lónkban rend van — felelte. Sajnos a többi fejő nem vesz példát a két legjobb fejőről. Féltékenyek, irigyek rájuk. Csak fizetéskor summognak, amikor Mikus és Nyilfa egyszer annyi fizetést kap, mint ők. Persze az eredményektől, job­ban mondva a tejhozamtól függ a fizetés. Mégis, az állami gaz­daság igazgatósága vagy Anya- lai Béla, a gazdasági osztály vezetője miért nem lép közbe, hogy a többi fejő is vegye át a két legjobb fejő módszerét. Bizony súlyos szervezési és gazdasági hibát, követnek el, ha elnézik, hogy Nyilfa János a legrosszabb fejőstehenekből legjobbakat faragott, viszont a jobbakat is tönkre teszik a rossz fejők. A helyzeten bi­zony ideje lenne változtatni. A CSISZ-szervezetről is igen jól gondoskodik Nyilfa János. Szeretik őt a fiatalok, tisztelik, mert példaképet, jó munkást látnak benne. Hallgatnak min­den szavára, nemcsak akkor, ha kirándulásról van szó, de akkor is, amikor a munka végét kell megfogni. Bár csak Anyalai Bé­la, a gazdasági osztály vezetője gondoskodna annyit az üzemi CSISZ-szervezetről. Akkor már bizonyára fásították volna a fiatalok Üjgólyás pusztát, nem úgy nézne ki a major környéke, mint egy letarolt sivatag. Az Hicér Barnabás, Kőrös: Leve­lednek nagyon örülünk, miért nem írtál már hamarabb is. Re­méljük máskor is írsz, azonban a körösi hibákért mint az alap­szervezet elnöke te is felelős vagy. Várnai Tibor, Nyitra: Elnézésé- sedet kérjük, hogy kissé később hozzuk írásod. Viszont ez ne vegye el kedved attól, hogy to­vábbra is rendszeresen írjál. J. János, katona: írásod saj­nos nem közölhetjük, reméljük legközelebb közlésre alkalmas sorokat kapunk. Ratimorszky Gyula, Komárom Írásod túl rövid, nem fejezed ki mondanivalódat rendesen, s ami még nagyobb baj, késve érkezett, ezért nem is közöl­hettük. t\ Sándor, katona: Versed sajnos nem üti meg a mértéket, nem közölhetjük. írásod jó len­ne, ha időszerűbb témáról írnál, írjál a CSISZ-szervezetről vagy érdekes eseményről. Molnár János, Boly: A turista jelvénnyel foglalkozó írásod sajnos nem közölhetjük, mert a tanév befejezése után idősze­rűtlen. írjál legközelebb másról, örömmel közöljük. sem ártana, ha szépítenék a majort és kicsit rendbehoznák az útjait. A fiatalok ebben so­kat segíthetnének. Persze ez rajtuk is múlik, meg Anyalai Bélán is. Például az osztályve­zetőnek nem szabad lett volna a fiatalokat akadályozni egy kirándulás megvalósításában, amikor azt a tudtával előre megszervezték. A szervezési hibának igen súlyos következ­ményei vannak, nemcsak a fia­talokra, hanem az állami gazda­ságra nézve is. Jobban bízzon a fiatalokban, támaszkodjon rá­juk a munkában s irányítsa őket tőle telhetőén. B. I. XII. A félkarú árus A múlt héten énektől hang­zott, tánctól tarkállott Brno, a nagy iparváros. Több mint százezer fiatal találkozott itt. Ismerkedtek, barátságot kötöt­tek, felejthetetlen szép napok­ban, élményekben volt részük. A találkozó a bécsi VIT előtti manifesztáeiós összejövetel volt. A hazánk minden részéből összegyűlt fiatalok a Nemzetek Barátsága terén nyitották meg a manifesztáeiós találkozót, mely a béke és barátság jegyé­ben zajlott le. Százötven kü­lönböző rendezvényen szóra­kozhattak a fiatalok. De nemcsak a találkozó részt­vevői részesültek gazdag él­ményben, hanem a találkozót végignéző egyének Is. Életerős, munkára kész fiatalok felvonu­lásának lehettünk tanul. A vá­ros művésziesen jellegzetes karcsú tornyai rég nem láttak már ilyen széleskörű, vidám összejövetelt. Boldog napokra virradtunk, jó időkre, amikor a fiataloknak a tanulás mellett az igen komoly termelő munka mellett szórakozásra, táncra, ifjúsági találkozóra Is idejük van. Hej, valamikor szomorúbb napokat is láttak az előbb em­lített karcsú tornyok és a vén­falú Spielberg. Most tüntettek a fiatalok, ellepték a város gyö­nyörű utcáit. A rég megtörtént dolgokat nem feledték el, a ma- nifesztációs találkozó kinyilvá­nította, hogy soha többé nem kívánja vissza egy fiatal sem a múltat. A találkozó résatvévői közül többen megtekintették a brnoi Vár kazamatáit. A várost megszálló hitlerista hadak annak idején rabolták, zsákmányolták a népet. A Gestapo a Várban fészkelt. A pápára támaszkodó, vele vér­szövetségben lévő hitlerista kormány végrehajtói három akasztófát állítottak fel a vár­kápolnában, s azokon végezték ki a hazafiakat. . Mély erkölcsi és emberi gyalázatot követtek el. Vajon abban a korban volt a jó világ? Nem! Soha többé nem kérünk belőle. A brnoi találkozó résztvevői a mai korszakért lelkesednek és a népi demokratikus rend­szerért dolgoznak. Nem létezik olyan erő, amely a haladást megállíthatná, mint ahogy a Duna vizét sem lehet megállt tani, mert minden gátat széj jelzúzna, előbb, utóbb hegyeket borítana el. Ml békét akarunk és dolgozunk jövőnk érdekében. Erősebbek vagyunk, mint a Duna folyása és vajon ki lenne az az elvetemült, meggondolat­lan, aki a nagy sodrás ellen akarna gátat emelni? Porrá zúzódva omolna le minden al­kotása, feszülő erőnkkel utat nyitnánk a fejlődésnek. Nem, nem lehet már minket megállt tani, mi mindig előre megyünk. Erről tanúskodik a fiatalok brnoi találkozója is.-bi­A technikai kiállításokról Az ifjúság általános művelt­ségének emelése ma egész tár­sadalmunkat érinti. Pártunk XI kongresszusa világosan rámu­tatott arra a tényre, hogy az elméletet a gyakorlattal kell összekötni. Az első szép ered­mények már korábban megmu­tatkoztak, de eredményekről beszélhetünk ma is. Erről ta­núskodnak a kerületi technikai alkotó kiállítások is. A nyitrai kiállítás is meggyőz arról, hogy ifjúságunk teljes tudással éá igyekezettel készülődik a gya­korlati életre. A nyitrai kerületben 69 külön­féle iskola vett részt a kiállí­táson. Az iskolákban 193 külön­böző technikai kört szerveztek. A kiállított tárgyakat a tanu­láshoz is szépen felhasználhat­juk. Részt vettek a kiállításo­kon a tanonciskolák, különböző szakiskolák és a nyolcéves kö­zépiskolák is. Külön figyelmet érdemel a galgócl tanulóiskola, amely 45 tárggyal szerepelt a kiállításon. VÁRNAI TIBOR, a CSISZ kerületi vezető­ségének dolgozója, Nyitra. A csónak-kikötőnél félkarú efnber képeslapokat kínál a csó­nakázni készülőknek. — Uram ... — mondja elcsuk- ló hangon és arca irtózatos fin­torba rándul. Csupa forradás és lila folt az álla, nyaka, egyik füle összezsugorodva búvik meg ko- kopott sapkája alatt. Gyorsan vásárolunk tőle né­hány üdvözlő lapot és a himbá- lódzó csónakba telepszünk. A csónakos vidám, bőszavú ember, odakiált az árusnak: — A keresetből százalékot adsz, Martin! — és elindítja a motort. Aztán felénk fordulva magyarázóan hozzáteszi: — Nem kell félni. Jó ember. Bányász volt Borinage-ban. Rob­banásnál megsérült, megégett... Ismét magam előtt látom ezt a szerencsétlen emberroncsot és megborzadok. Jól emlékszem még a pár évvel ezelőtti bányász­szerencsétlenségre, amely az egész világot megrázta. Kétszáz­harminc halott. A korom és füst birodalmában, 1300 méter mélyen a szén rab­szolgái még ma is hihetetlenül primitív viszonyok között dol­goznak. Évente millió és millió tonna kőszenet hoznak felszínre a fullasztó bányalégből, a negy­ven fokos hőségből, a sötétség földalatti labirintusából. Borinage, a bányalég és a bá­nyász- szerencsétlenség klasszt - kus hazája. És ezen nem sokat Halpiac Csónak-kikötő szépít semmiféle széllöztető be­rendezés, nem segít semmi. (Igaz, hogy a bányabárók nem is sokat költenek a szellőztető berendezé­sek modernizálására.) Régente, mielőtt a bányászok leereszked­tek „vezekW'-t küldtek maguk előtt. A vezeklő fegyenc volt, hosszú fáklyával bejárta a vaja­tokat, folyosókat és ha a metán­gáz meggyulladt, ott veszett. Amikor a gázok elégtek és a le­vegő ismét tiszta lett, a bányá­szok csak akkor mentek le a mélybe. íme, néhány adat a bányász- szerencsétlenségekről: 1821-t öl 1850- ig 217 szerencsétlenség, 1851- től 1880-ig 202 szerencsét­lenség, 1900-tól 1929-ig 110 sze­rencsétlenség, „193i-ben borzal­mas szerencsétlenség történt Borinage-ban. A „Tief de Lam- brechies" bányában május 15 én bányalég robbant. Negyvennégy bányászból csak kettő menekült. A mentési munkálatok megindul­tak és ekkor alig másfél napra rá a mentőlegénység is robbanás áldozata lett, újabb tizenöt ha­lott, hat súlyos sebesült. Har­minckét hullát megtalállak, hu­szonöt ember odalent maradt, talán még éltek, talán már akkor is halottak voltak? Az igazgató­ság víz alá helyezi a bányát, hogy elfojtsa a tüzet. Május 20-án 5 szálalékos bérleszállítást akartak életbe léptetni, de az izgalom hatása alatt június 3-ra halaszt­ják. III. Lipót király a szeren­csétlenség színhelyén megszólít egy ment'ómunkást: „Nehéz a munkátok, ugye, barátom?“ „Igen, nehéz" — jeleli a bányász — „és ezért megvetés a részünk és lefaragják a bérünket". Új­ságírók a nevét kédezik. „Incon- nu". (Ismeretlen) — válaszolja. A L’Agrappe bányában 1879. április 17-én a szörnyű szeren­csétlenségnél egy fiatal holland misszionárius elosztja minden ruháját és sírva, kétségbeesetten próbál vigaszt hinteni a szeren­csétlenül jártak hozzátartozói között. Minden erejével segíteni akar, de hozzátartozói félőrülten elviszik erről a vidékről. „Továb­bi élete és alkotása nem más, mint örült, hajszolt menekülés e borzalom elől, a művészetbe. Menekülés a legfeketébb sötét­ségből a legrikítóbb világosságba. A komorságból a színességbe. Menekülés a mélységből a ma­gasságba, menekülés a szénpor­ból a virágporhoz. Menekülés a szűk bányászlakásokból a tág gabonaföldekre. Menekülés a sa­lakhegyektől az arany sík säg ok­ra“. Á tobzódó színeknek ez a zseniális életrekeltője Vincent van Gogh végül is őrülten hal meg. És minden háború végigvihar- zott itt. Itt futott 1792-ben Goethe a menekülő weimarl csa­patokkal, a forradalom rongyos csapatai elől. Ma, hét millió tonna finom Csatorna utca Innen - onnan 9 A Német Demokratikus Köztársaságban gépek segítsé­gével gyűjtik be a paradicso­mot, borsót és a babot. • Franciaországban a lapok most közölték azoknak a he­lyeknek a jegyzékét, melyek iránt a turisták leginkább ér­deklődnek. Első helyen szerepel az Eiffel torony, második he­lyen a párizsi repülőtér, azután következik a Versailles! kastély, negyedik helyen a Louvre és a huszonkettedik helyen a Notre Dame székesegyház áll. • Pekingben már megjelent a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének új kiadása. • Néger vagyok — a címe az afrikai dolgozó tömegek életét ábrázoló új játékfilmnek, ame­lyet most mutattak be a fran­ciaországi mozikban. Jean Ro­chet etnográfus és filmrendező néger színészekkel és filmszak­emberekkel együtt olyan müvet alkotott, amely a l’Humanité megállapítása szerint kineriia- tográfiai, művészeti és törté­nelmi esemény. • Hollywoodban most kezdik forgatni Verne Utazás a Föld körül című híres regénye film- változatát. ® Most jelent meg Homérosz Odisszeája, a nagy görög éposz új magyar fordítása. A fordí­tásnak az az érdekessége, hogy nem az eredeti hexameteres formát követi, hanem párosef- mű tizenkettősökben tolmácsol­ja az eredetit. Az új magyar Homérosz rendkívül élvezetes olvasmány. • Az atomháború elleni ösz- szefogásnak szép példáját kö­vetik a világ filmesei. Elhatá­rozták, hogy egyszerre mutat­ják be az egész világon A tengerparton című amerikai fil­met, amely megrázó képekkel mutatja be az atomháború pusztításait. Eddig 22 világvá­ros jelentette be, hogy decem- bér 22-én megtartja a bemuta­tót. • A beyreuthi ünnepi játé­kok történetében ez évben elő­ször engedélyezte a rendőrség, hogy a televízió közvetítést ad­jon a műsorról. Augusztusban Wagner: Mesterdalnokok című operáját sugározzák. • Az SOS Pacific című angol film hősei egy repülőkatasztró­fa életben maradt tagjai, akik az utolsó pillanatban menekül­tek meg a közeli szigeteken végbemenő H-bomba robbanási körzetéből. 9 Korea elhatározta, hogy a vülanyerő, szén, vas, cement és vegyészeti cikkek termelé­sében, valamint a halászat terén még ez idén túllépi Japán ter­melését. • Szovjet tudósok olyan vegyszert állítottak elő, amely a sós vizet édessé változtatja, mégpedig 24 óra alatt tizenkét tonnát. Ezzel megoldják a ten- gerenjáró hajók ivóvíz problé­máját. 9 Koreában minden üzemnek, minden iskolának, minden hiva­talnak külön zenekara van. szén hever hatalmas hegyekben eladatlanul, mert Amerikából, Nyugat-Németországból olcsóbb szén jön Belgiumba. És a „mély­ség ördögei" rettegnek a mun­kanélküliségtől. Fizetési átlaguk 5.100 frank. Sok a külföldi mun­kás, olasz nyomorgó, lengyel, magyar disszidens, mert a belga nem szívesen megy dolgozni ebbe az eleven pokolba. A nők fizetése húsz százalékkal, a tizenkilenc éveseké húsz százalékkal, ti­zennyolc éveseké harminc száza­lékkal kevesebb a húsz éven felüli férfimunkásokénál. Nyugdíj jo­gosulttá csak az válik, aki nyug­díjba lépéskor még legalább 66 százalékra munkaképes. Akinek a munkaképessége ennél alacso­nyabb, minden nyugdíj jogosult­ság nélkül az utcára teszik. Be­tegség esetén a gyógyítási költ­ségeknek csak 50 százalékát téríti meg a betegsegélyző. A drága gyógyszereket mindenki­nek magának kell megvásárolnia a saját pénzéből. Egy kilogramm krumpli 3 frank, banán 12 frank, karfiol 6 frank, egy újság 3 frank. A lakbér a fizetés 25 százaléka. Mindenki fizet kereseti adót és vásárlási adót. A sörnél 25 szá­zalék, a kenyérnél 30 százalék vásárlási adót kell fizetni. Brügge csatornáinak motor­csónakosa azonban csak a sze­rencsétlen Martin sorsáról tud. Mindig másra tereli a szót: — A gazdám hithű ember. Nem szereti, ha... — mondja, és mi mindent megértünk. Neki is vigyáznia kell a kenyerére. SZŐKE JÓZSEF, Jó idők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents