Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-25 / 34. szám

A Pribyslav melletti Hesovban gyártják a híres Pribinkát, a C vitamint tartalmazó üdítő italt, melynek különösen a gyerme­kek, betegek és a szoptatós anyák örülnek. A múlt évben 20 féle változatban került piacra, 753 tonna mennyiségben, ami­nek tartalma 3 millió liternek felel meg. Amíg 1958-ban a sze­szesitalok gyártása 130 000 hek­toliterrel csökkent, addig az alkoholmentes italok termelése az 1957-es évhez viszonyítva jelentősen megnövekedett. A citromot, amelyből a Pribinka készül, ügyes leánykezek válo­gatják. ★ Kivettük részünket A komáromi magyar tannyel­vű 11 éves középiskola X. B és XI. B osztályának tanulói a nyá­ri szünetben sem lustálkodtak. Még az iskolai évben önként jelentkeztek egyhónapos bri­gádmunkára. Nagy volt az öröm, mikor megtudták, hogy mező- gazdasági munkát fognak vé­gezni. A král'kai állami gazda­ságon dolgoztak. Örömmel vé­gezték munkájukat, mindig ki­pirult és mosolygó arccal men­tek a learatott búzatáblák felé. Várták őket az aranysárga szí­nű kévék és a mosolygó nap­sugár. Hangos volt a határ éne­küktől, mely a madarak csiri- pelésével vegyült. Délben új erőre kaptak a friss birkagu­lyástól, és egész nap fáradtsá­got nem ismerve dolgoztak.< Es­ténként sem voltak elfáradva. Új otthonukban vigadtak, har- monikáztak és táncoltak. Ész­revétlenül telt el az egy hónap, és egészségesen, barnára sült testtel tértek vissza kedves otthonukba. Matyasovszky Mária, Kálna. Szeptember l.-a háború elleni harc nemzetközi napja Szeptember elsején lesz 20 éve annak, hogy a hitleri fasiszta német hadsereg megtámadta Lengyelországot s e barbár tettével a máso­dik világháború vérözönébe zúdította a világot. A Békevédők Világtaná­csának idei stockholmi jubi­láns ülése a csehszlovák küldöttség javaslatára a há­ború elleni harc nemzetközi napjává nyilvánította szep­tember elsejét. Ezen akció célja, hogy az egész világon fokozza a békevédők elszánt harcát az új háborút szító alattomos erők Hlen, meg­mutassa a békeszerető né­peknek a múlt véres esemé­nyeit előidéző és lehetővé tevő okokat, és felhívja fi­gyelmüket, mit kell tenniük annak érdekében, hogy a há­ború rémségei soha többé ne fenyegessék az emberiséget. A háború elleni harc nem­zetközi napját hazánkban is elsősorban arra használják fel a békevédők, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseire, a béke­harc mostani legfontosabb feladataira irányítsák a nép­tömegek figyelmét. A béke erőinek legfontosabb felada­ta napjainkban, hogy lanka­datlan küzdelmet folytassa­nak a nemzetközi'feszültség enyhítéséért, a hidegháború megszüntetéséért, a kor­mányfők értekezletének leg­rövidebb időn belül való megtartásáért, az atomkísér­letek megszüntetéséért, a Eegyverkezés csökkentéséért. A békemozgalom az utóbbi években jelentős sikereket ért el. A Szovjetunió és a szocialista tábor követke­zetes békepolitikája egyre inkább megingatja a háborús erők pozícióit, egyre többen ismerik fel, hogy a szovjet békepolitika az, amely min­den téren figyelembe veszi az emberiség érdekeit és éppen ezért egyre nagyobb tömegek zárkóznak fel mellé az egész világon. Hazánk népe is egy emberként tá­mogatja a Szovjetunió béke- javaslatait. Nagy remények­kel nézünk Hruscsov elvtárs USA-beli és D. Eisenhower szovjetunióbeli látogatása elé, amely látogatások meg­valósulása a béke erőinek a legutóbbi időben kivívott egyik legnagyobb sikere. Szeptember elsején, a há­ború elleni nemzetközi harc napján hazánk minden lako­sa újból tudatosítani fogja a békeharc nagy jelentősé­gét. Az egész világon minden embernek létérdeke, hogy e harcban aktív részt vállal­jon. Hazánk kormánya né­pünk akaratát kifejezve kö­vetkezetes békepolitikát folytat. E politika sikere an­nál nagyobb lesz, minél inkább megerősödik orszá­gunk nemzetközi helyzete. Ennek alapja pedig népgaz­daságunk gyors fejlődése, országunk erejének állandó növekedése, népünk erköl­csi-politikai egységének szi­lárdsága. Ez a tény adja meg hazánk minden egyes lakosa békeharcának fő tartalmát. Példásan DOLGOZNAK uzeu* vt*t A gömörhorkai papír- és cel­lulózé gyár nem nagyon dicse­kedhet korszerűségével. Gépi berendezései, épületei már meg­lehetősen ósdiak, — bizony nagyon elkelne ide egy kis fia­talítás. A gyár dolgozói azonban nem nagyon törődnek a régi- módisággal, azt vallják, hogy az öreg gyár is hozhat dicsőséget, ha a benne dolgozó munkásság lelkes és szorgalmas. Ezt bizo­nyítja az elmúlt második évne­gyed nagyszerű teljesítménye is, amikor is ilyen eredmények­kel rukkoltak ki Katona József igazgató munkatársai: Az össz­termelés tervét 102.7, az ön­költséget 95.6, a cellulózegyár- tást 102.4, a termelékenység tervét pedig 102.3 százalékra teljesítették. S hogy mi ezekben az eredményekben a megemlí­tésre érdemes különlegesség? Az, hogy a gömörhorkaiak ezek­kel a teljesítményekkel messze lepipálták az ország sokkal fia­talabb és korszerűbben felsze­relt papírüzemeit. S olyan di­csőséget szereztek üzemüknek és falujuknak, amelyet még az ország legnagyobb ipartelepei is méltán megirigyelhetnek. A gömörhorkai papír- és cellu­lózé üzem dolgozói ugyanis nem kevesebbet, mint a kormány és a Központi Szakszervezeti Ta­nács vörös zászlóját kapták meg lelkes munkájuk elismerése képpen. A Podpolianski Gépgyár hrinyo- vai üzemének dolgozói nagy lendülettel lát­tak hozzá a má­sodik félév ter­vének teljesíté­séhez. Különö­sen szép fel­ajánlásokkal kö­szöntik a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 15. év­fordulóját, vala­mint üzemük 10- éves fennállá­sát. A nyerster­melés értékének tervét 235 000 koronával lépik túl, és 100 000 korona értékű árut termelnek terven felül. Ján Palkó és Martin Krahul'ka az egyik legkere­settebb gyárt­mányukon, a PF-1900 jelzésű földgyalun dol­goznak. Feketebalog új iskolát kap, melynek költségei 2, 550 000 koro­nára rúgnak. A község lakosai, különösen a nők mindent megtesznek, hogy az új tizenhét osztályos kilencéves közép­iskola minél előbb elkészüljön. Képünkön is láthatjuk, hogy a balogi asszonyok urai szavuknak. MEGMENTETT MILLIÓK tani a vasat, a réz kedvéért fel kellett áldozni emezt. A rozsnyöbányai új gépi be­rendezés, az elektromágneses szeparációs üzem szellemes mó­don oldja meg ezt az eddigi fájó problémát. A megőrölt érc egy lassan forgó mágneshenge­ren folyik keresztül, a rezet átengedi magán, a vasat pedig vonzása révén különválasztja a réztől. Ezer és ezer tonna vasat ment meg a bányaigazga­tóság ezáltal, s millió és millió koronával gazdagítja államunkat az elkövetkező esztendők során. Hiszen csupán az első eszten­dőben, olyan ércfejtés mellett, mint amilyen eddig folyt, közel félmillió korona értékű túlter­melést jelent ez az új berende­zés a rozsnyói bányáknak! Fontos üzemrészleggel gazda­godott a rozsnyói vasércbányá­szat augusztus második felében. Olyan gépi berendezést szerel­tek fel, amely forradalmasítja a rezet is tartalmazó vasérc hasznosítását. A rezet is tartal­mazó érc nagy mennyiségű vas­tartalmát választják ki ezek a csodálatos gépek, — azt a vastartalmat, amely eddig hulladékként került a bánya szeméttelepére. Rezet ugyanis csupán csak törtszázalékban tartalmaz a rozsnyói Mária bánya vasérce. Vasat viszont még harminc szá­zaléknál is többet. Mivel pedig a réz még a vasnál is fontosabb nyersanyag, s mert technoló­giánk nem tudta eddig feldol­gozható állapotban különválasz­A munkaverseny eredménye A CSISZ korponai járási ve­zetősége szép kezdeményezésbe fogott a nagy nyári munkák ideje alatt. Felhívást bocsátott ki arra vonatkozóan, hogy az ifjúsági munkacsapatok verse­nyezzenek egymással az aratás­ban és a cséplésben. A korponai felhívásra a CSISZ losonci já­rási vezetősége legelőször rea­gált. Felhívta az összes falusi szervezeteit, hogy fejlesszék ki a szocialista munkaversenyt az aratási munkák idején. A loson­ci járásban a vilkei alapszerve­zet tárgyalta le és fogadta el legelőször a felhívást. Három nyolc tagú munkacsapatot szer­veztek, akik részt vettek az aratásnál és a cséplésnél. Azt is megszervezték, hogy minden egyes CSISZ tag 8 órát dolgo­zott le a gabonabetakarításnál. A vilkei EFSZ tagjai örömmel vették tudomásul a fiatalok se­gítségét. A CSISZ tagok és munkacsapataik versenyeztek egymással. A korponai felhí­vásnak tehát Vilkén is meg lett az eredménye, mert számotte­vő mennyiségű gabonát takarí­tottak be a fiatalok, ezáltal sok értéket mentettek meg és le­rövidítették a gabonabetakarí­tás idejét. SÖLYOM LÄSZLÖ, Losonc. Dobrán már learattak. Elsők lettek a járásban, így a vándor­zászló hozzájuk került. A szor­galmas munka meghozta a maga gyümölcsét, sőt mi több, pél­dául szolgálnak a járás többi szövetkezeteinek is. De a mun­ka jó része még hátra van. Azt szeretnénk, hogy a csépléssel is olyan ügyesen végezhetnénk, mint az aratással. Iván elvtárs az EFSZ elnöke bizakodóan be­szél a cséplési munkákról. Nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem a kívülállók is megtesz­nek mindent a gyors betakarí­tásért. Külön ki kell hangsú­lyoznom a dobrai vasutasokat, Kertész Bélát, Kertész Gyulát, Cserticky Józsefet és még má­sokat is. Munkájuk végeztével nap mint nap a szövetkezet se- gtségére siettek. CSOMA ÄRPÄD, M. Dobra ELSŐK A KERÜLETBEN Ifjúság a holnapért. E jejszó alatt láttak hozzá a mohi CSÍSZ- szervezet fiataljai az aratáshoz. Felhívásukra a nyitrai kerület számos CSISZ-szervezete vála­szolt. Itt meg kell említenünk a mányai fiatalok munkáját is, akik elsők között válaszoltak a mohiak versenyfelhívására. A mohi fiatalok Czúdor Ár­pád főiskolai hallgató vezetésé­vel mindent megtettek, hogy felhívásuknak eleget tegyenek. Húsz vagon gabona kipséplésé- vel járultak hozzá a szövetke­zeti tagok megsegítéséhez. így méltán érdemelték ki a CSISg SZKB zászlaját. A mohi fiatalok nemcsak a munka szakaszán az elsők. Szabad idejüket is oko­san, megfontoltan használják ki. Vasárnaponként társas ki­rándulásokat szerveznek külön­böző fürdőhelyekre, a nyári munkák befejeztével pedig nagy mulatságot rendeznek, ahová meghívják a környékbeli CSISZ- szervezeteket is. Bizonyára nem maradnak távol a járás és a kerület küldöttei sem. Céljuk elérésére, hogy más CSISZ- szervezetekkel is megismertes­sék munkacsoportjuk sikereit, beszélgetéseket rendeznek. Ha a mohi fiatalok munkájáról be­szélünk, nem feledkezhetünk meg Czúdor és Barát elvtársak aktív tevékenységéről sem. • LÜLEI LAJOS, ' Losonc Elbúcsúztak egymástól a 93 ország képviselői, akik egy hét­ig tárgyaltak a DÍVSZ V. ülésén a prágai Kongresszusi Palotá­ban. Tárgyalásuk három főpont­ja a békeharc, a gyarmati rend­szer felszámolása és az ifjúság jogainak kérdése volt. A tárgyalások fő problémáját továbbra is a háborús veszély elleni harc képezi, amely a bé­keerők állandó növekedésének ellenére még mindig fennáll. Ha a háborús fantaszták tervei sosem sikerülnének, ez a há­ború szélén való egyensúlyozás még így is katasztrófát okoz. A kongresszusi terem emelvé­nyén elhangzott beszédekből megtudtuk, hogy mily káros ha­tást gyakorol a népekre pszi­chológiailag a háborús hisztéria előidézése, mennyire kellemet­lenné teszi életüket. Megrémül­ve vettük tudomásul, hogy a légkör és az élelmiszerek rá- dióaktivitása következtében mily gyorsan növekszik Angliá­ban, Ausztráliában, Japánban, a Csendes-óceáni szigeteken és másutt is a leukémiás betegek száma. És végül, a fegyverkezés gazdasági veszteségeket is je­lent. Ennek következményei pedig természetesen a fiatalok A iövö építőinek szavai------------------------------------------------------------­A DÍVSZ V. ülés n megvitatott problémák margójára életszínvonalában tükröződnek vissza. Míg 1929-ben a háborús kiadások az egész világon négy millió 200 000 dollárt tettek ki, 1957-ben ez a szám több mint száz milliárd dollárra növeke­dett. Nagy-Britannia küldötte, Wil­liam Collins arról beszélt, hogy a fiatal angolok, skótok, írek szervezeteinek küldöttei gyak­ran nem elég jártasak a politi­kában és előfordul, hogy több kérdésben nem egyeznek meg, mégis a többségük egységes frontot képez az atom-öngyil­kosság elleni harcban. Megem­lítette a tüntető felvonulásokat, a szakszervezetekben, az egye­temeken és a vidéken kifejtett agitációs munkát. Kijelentette azt is, hogy Anglia tudósai és egyetemi tanárai csaknem mind az angol kormány atom-tervei- ellen foglalnák állást. Vincenzo Balzamo, az Olasz Szocialista Ifjúság Szövetségé­nek titkára bírálta a DÍVSZ munkáját. mégpedig azért, mert kevés befolyást gyakorol azokra a szervezetekre, ame­lyek nem tagjai. Ha a DIVSZ- nek sikerülne további európai ifjúsági szervezeteket megnyer­ni programjának, ezzel növe­kedne a béke megőrzéséért folytatott harcának ereje is. Balzamo bírált egyes nyugat- európai szervezeteket is, hogy békeharcukat nem támasztják alá kellőképpen politikai mun­kával. Enélkül — mondta — a demokratikus jogokért, a mo­nopolizmus valódi arcának le­leplezéséért folytatott harc nél­kül, nem lehet eredményes bé­keharcot vívni. A békével kapcsolatos többi kérdéssel foglalkozó vitafelszó­lalások tartalma is hasonló volt A vita leglényegesebb momen­tuma az volt, hogy a vitázók követelték, a DÍVSZ terjessze az igazat a szocialista államok­ról és hogy a szervezetek szen­teljenek több figyelmet az ál­lamrendszerük demokratizálá­sáért folytatott harcnak. Mély benyomást gyakorolt ránk a gyarmati, függő és a nemrégen felszabadult országok küldötteinek felszólalása. Az emelvényen öntudatos, büszke, lelkes emberek álltak. Büszke­ségüket elsősorban az a tudat támasztotta alá, hogy az idő visszavonhatatlanul az ő javuk­ra dolgozik, hogy a gyarmato­sításnak már megásták a, sírját. Az afrikai országok küldöt­teinek többsége (Nabiay, a Gui­neái köztársaság küldötte, Tó­nikára, az Afrikai Ifjúság Ta­nácsának elnöke és mások) fel­szólalásában az 1960-as év elő­készítéséről beszélt, amikoris több gyámsági terület nyer ön­állóságot. Különösen azt vitat­ták, hogy lehet elkülöníteni ezekben az országokban az im­perialistákhoz húzó elemeket, akik gyakran a függetlenségért küzdő harcosoknak adják ki magukat. A gyarmati és függő orszá­gok, valamint az újonnan ala­kult országod küldöttei kitértek olyan jelenségekre is, mint pél­dául a demokrácia mellőzése a nemrégen felszabadult orszá­gokban. Igen érdekes volt Ib­rahim Szaidnak, a szíriai illegá­lis Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség elnökének hozzászólása. Arról beszélt, hogy az Egyesült Arab Köztársaságba ismét — ezúttal illegálisan benyomul az imperializmus, és azokat, akik­nek ezt meg kellene akadályoz­ni, üldözik, illegalitásba kény­szerítik vagy bebörtönözik. Az imperializmus ármánykodá­sáról Cordillo R. A. Calcinezy, Kuba küldötte beszélt. Lelep­lezte az amerikai imperializ­musnak és az Amerikai Államok Szervezete egyes tagjainak elő­készületeit a Kuba elleni kato­nai intervencióban. Felszólítot­ta a küldötteket, hogy minden eszközzel igyekezzenek ezt az intervenciót megakadályozni. Szinte hihetetlenül hangzot­tak a részvevők nyilatkozatai a nyugati ifjúság jogfosztottságá- ról. Az olasz küldöttek például elképesztették a azzal, hogy 1955 óta több mint fél millió állandó munkanélküli van hazájukban. A japán küldöttek­től megtudtuk, hogy a 730 000 fiatal közül, akik ez idén fe­jezték be tanulmányaikat, alig a fele remélheti, hogy még kép­zettségének alul megfelelő he­lyen is alkalmazást kaphat. Még rémítőbb tények bizonyították, hogy a gyarmati országokban 900 millió gyermek közül 600 millió beteg és hogy egy orvos­ra százszor annyi beteg jut, mint Angliában. Továbbá arról beszéltek, mily módon küzde­nek a demokrácia ellen irányuló törvényekkel szemben, a gyüle­kezési és a szólásjogért, mily elszántan kell harcolniuk a leg­minimálisabb művelődésért, az iskolahálózat kiszélesítéséért, a nők megkülönböztetése ellen, stb. A vita megmutatta a DÍVSZ V. ülésének jelentőségét, ho­gyan növekszik a fiatalok hala­dó szervezeteinek szerepe nem­csak az ifjúság életében, ha­nem világviszonylatban is. A DIVSZ-nek ma nyolcvanöt mil­lió tagja van. Az erőt azonban nemcsak ez a szám jelenti. Ez csak megsokszorozza e szerve­zet egységének és haladó elvei­nek erejét. e. j.

Next

/
Thumbnails
Contents