Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-08-11 / 32. szám
Illem és kötelesség A köszönésnél sok apróságra kell ügyelni. Nem szép, ha túl hangosan köszönünk, de az sem, ha csak orrunk alatt morgunk valamit. Ez úgy néz ki, hogy nem akarunk köszönni, de azért mégis rászántuk magunkat. A túl hangos köszönés viszont úgy hat, hogy magunkra akarjuk terelni a figyelmet. Köszönjünk érthetően, de ne hangsúlyozzuk az egyez szavakat. Ha férfi köszönt nőt, a fejét mindig egy kissé meghajtja, ha kalap van a fején, természetesen leveszi. Legnagyobb illetlenség kalappal a fejen köszönni. Előfordul, hogy a férfiak úgy tesznek, mintha a nőt nem vennék észre és csak már, amikor egészen közel érnek, hirtelen a kalapjukhoz kapnak, de nem emelik le, és nem is kell, hiszen közben már elhaladtak a nő mellett. Lehet, hogy sokan ezt nagyon jő megoldásnak tartják, de vegyék tudomásul, hogy viselkedésük csúnya és illetlen. Minden férfi megadhatja nöismerősének azt a tiszteletet, hogy rendesen köszön és megemeli a kalapját. Nem kell persze egész félkört leírni, csak megemelni és amint az illetőt elhagytuk, a kalapot ismét visszatesz- sziik fejünkre. Sapkát csak akkor kell levenni, ha siltes, másfélét (pl. rádiósapka) a fejen hagyunk és meghajolva köszönünk. A köszönés ne legyen erőltetett. Ha jó ismerősünknek szól, egy kissé elmosolyodunk, de nem túlságosan. Rideg, merev arccal köszönni nem szép. A köszönést fogadni sem szabad eröltetet- ten. A köszönő s.zót mondjuk ki érthetően (ugyancsak vigyázunk, hogy ne túl hangosan), de ne csak valami morgásféle legyen, és nézzünk rá az illetőre. Ha mosolyog, viszonozzuk. Köszönést akarattal nem fogadni illetlenség, sőt neveletlenség. Ha valakire neheztelünk, és nem kívánjuk, hogy nekünk köszönjön, mondjuk meg neki előzetesen, de haragunkat ne úgy adjuk tudtára, hogy a köszönését nem fogadjuk. (Folytatjuk) Kevesen tudják, hogy egészségi szempontból milyen fontos a fekete retek. Nem is igen fogyasztják, pedig a leve rendkívüli hatást gyakorol a szervezetre nézve. A levet úgy kapjuk, hogy a retket egészen vékony szeletekre vágjuk, besózzuk és „izzadni“ hagyjuk. Kis idő múlva levet ereszt, amely elősegíti az anyagcserét, és bámulatos hatást eredményez az epe-betegségeknél (epevezeték megbetegedése, epekő és homok). A gyermekeknél annyira rettegett szamárköhögésnek is kitűnő orvossága a fekete retek. A reteklevet mézzel keverjük össze, és ebből a keverékből naponta egy kanállal adunk a beteg gyermeknek. A kúra A kötény igen fontos ruhadarabja a nőnek. Főzésnél, takarításnál, sose hiányozzon. Nem kevésbé fontos az is. hogy a kötény praktikus is legyen, vagyis hogy jól betakarja a ruhát, hogy az ne piszkolódjék. Modelljeinken három nagyon szép és praktikus kötényt mutatunk be. Az eisó kettő ón. ruhakötény, melegben ruha nélkül is viselhető. A fekete retek finom, ízletes, nem nehéz megszokni a fogyasztását. Ne legyintsünk tehát kezünkkel, mert fogyasztásával értékes tápanyagot kap szervezetünk. után a szamárköhögés csakhamar elmúlik. A fekete retekből ízletes salátát készíthetünk. Megreszeljük és reszelt almával és apróra vágott dióval keverjük össze. Az ilyen saláta kimondottan „duzzad“ a vitaminoktól. A fekete retek persze tavasz- szal tartalmazza a legtöbb tápanyagot, de azért egész évben ne hiányozzék asztalunkról. Legjobb, ha a fent említett mód valamelyikét naponta alkalmazzuk. A vékonyra szeletelt, besózott fekete retek húsleveshez is igen finom. Akkor se essünk kétségbe, ha a retek „fás“. Ne dobjuk el, hiszen a leve az egészséges. Már többször foglalkoztunk lapunkban részletesen mind fogyó-, mind hízókúrával, de olvasóink ismételt kérésére, nagyjában megint ismertetjük a főbb tudnivalókat. Előfordul ugyanis, hogy valaki nem akar- vagy nincs módjában - egy előírás szerinti fogyókúrát tartani, mégis jó, ha legalább tudja, hogy mihez tartsa magát. Gyakori bizony, hogy nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek sincsenek tisztában vele, hogy tulajdonképpen mi hizlal, mitől kell tartózkodnia annak, aki fogyni akar. A hízásra hajlamosak legalább -a helyes táplálkozással ügyeljenek arra, hogyha Rend és étvágy Teri fiatalsága ellenére elismert, kitűnő gazdasszony, nagyszerűen, ízletesen főz. Nemrégiben azonban azt tapasztaltam, hogy a kitűnő gazdasszonyság körül baj van. Egy délelőtt váratlanul látogattam meg és a konyhában találtam. Az elém táruló látványtól földbe gyökerezett a lábam.: a konyhaszekrény csaknem összes fiókja kihúzva, az asztal tele krumplihéjjal, zöldségmaradványokkal, az egyik konyhaszéken egy liszteszacskó, a másikon egy kisebb „vajdling“ tele vízzel... És mindennek a tetejébe Teri egy ócska, kifakult selyemruhában, a zsebétől lefelé végig elszakadt nylon-kötényben, szemébe lógó, izzadságtól csapzott hajjal! Hát ez bizony nem volt valami étvágygerjesztő. Mert amellett, hogy jó ételt főzünk, arra is kell ügyelnünk, hogy a konyha ne csak főzés után legyen rendes, hanem közben is és a gazdasszony is rendes legyen. Nem kételkedem benne, hogy Teri tisztára mossa a húst meg a zöldséget és tisztán tartja a konyhát. Hiszen én nem is láttam piszkot, csak rendetlenséget. Tehát, hogy ne csak főztünk legyen híres, tartsuk be a következő szabályokat: Mindig tiszta konyhában kezdjünk főzni. Ha hazajöttünk a bevásárlásból, mindent tegyünk a helyére, a konyhát seperjük ki, az asztalt töröljük le. Tegyünk rá papírt és erre tisztítsunk mindent, azután a papírral együtt dobjuk ki. Ha fiókot húzunk ki vagy a konyhaszekrény valamelyik ajtaját nyitjuk ki, azonnal csukjuk vissza, még ha tudjuk is, hogy öt perc múlva ismét szükségünk lesz onnan valamire. Az elővett fűszert, lisztet, stb. rögtön tegyük a helyére. És ha már itt tartunk, megjegyezzük azt is, hogy ezeket a dolgokat ne tartsuk papírzacskókban, hanem üvegekben, dobozokban. így gusztusosabb is, meg aztán főzés közben nem szakadhat el a zacskó. A konyharongyot ne használjuk az edények fülének megfogására. Erre a célra tartsunk egy-két kisebb rongyot, melyeket a tűzhely fölötti szögre akasszunk fel. Ha valamit megmostunk, a tálat öblítsük ki és tegyük a helyére. Főzés előtt minden főzőedényt öblítsünk ki. Mindig tiszta, főzéshez „illő" ruhában főzzünk, nyáron mosóban (kreton, krepp, stb.), télen- flanelt háziruhában vagy szoknya-blúzban és rendes, lapossarkú cipőben. (Semmi esetre se papucsban!) Kötényünk mindig tiszta legyen és fejünket kendővel vagy szalaggal kössük le, de amint asztalhoz ülünk, a kötényt és a kendőt is vegyük le. És még valami: az ételt ne kóstoljuk a fakanálról, amivel ismét keverünk, hanem csepegtessünk a kezünkre belőle. Az előbbi lelkiismeretlenség nemcsak a vendéggel, de még a családtagokkal szemben is. „PIROS RÓZSASZÁL“: 1. Utcán ismeretséget kötni nem illik. A fiú részéről nemhogy illetlenséget, de bizonyos szemtelenséget is mutat. Ha a fiúnak nincs a lánnyal olyan közös ismerőse, akit megkérhet, hogy mutassa be neki, keresse az alkalmat, hogy mulatságon megismerkedhessen vele. Itt táncra kérheti, bemutatkozhat, és ha a lánynak is kedve van hozzá, az ismeretség folytatódhat. Máshol azonban mint táncnál, csak egy harmadik személy mutathatja be a fiút. 2. Pongyolában fiatal lány otthon — különösen nappal ne tartózkodjék. A pongyola nem erre való. Egy fiatal lány nyári otthoni ruhája mosóanyagból készül (kreton, krepp) és ez úgy szép, ha mindig frissen mosott és vasalt. így aztán semmi akadálya, hogy a fiú előtt ilyen ruhában mutatkozzék. Ha éppen kötényben van, azt vegye le. De az ajtót kötényben is kinyithatja, hiszen nem .‘.tudhatja ki jön, vendég vagy a szomszédasszony jött kérdezni valamit. A vendéget vezesse be a szobába, azután menjen ki, a kötényt vegye le, ne üljön le benne. (Amikor kimegy a szobából, elnézést kér a fiútól). 3. A szülők, ha nem is az egész látogatás alatt, de időközönként vegyenek részt a társalgásban. Egy ideig ott lehetnek mind a ketten, azután csak az édesapa, majd később csak az édesanya. Mindennek azonban feltűnés nélkül, közvetlenül kell történnie. 4. Ha a váratlan vendég látogatóba érkezik, tehát pl. nem csak valamit eljött megmondani, illik megkínálni. Nyáron a gyümölcs erre a legalkalmasabb. A gyümölcsöt — lehet többféle is, vegyesen — üvegtálra tesszük és üveg tányérokat adunk hozzá. Ha a gyümölcsök között álma vagy körte van, kést is szükséges adni. A sárgadinnyét felszetelve üvegtálcára tesszük és villát és kést is adunk hozzá. Az asztalt nem szükséges abrosszal leteríteni, a gyümölcsöstálat és a tányérokat is a díszterítőre tehetjük. nemis fogynak, de legalább ne hízzanak. Mit hagyjunk ki tehát étrendünkből? Elsősorban a tésztaféléket (gyúrt és sült tészták, gombócok) zsíros húsokat (a húst lehetőség szerint csak főzzük vagy pároljuk) és általában a zsíros ételeket. Legjobb, ha a főzéshez olajat használunk és azt se sokat, vagyis ne legyen zsíros a rántás. Tiltott mindennemű édesség (cukorka, sütemények), tejföl, tejszín, méz, dió, mák. Burgonyából, rizsből a lehető legkevesebbet együnk, és azt is csak vízben kifőve, minden zsiradék nélkül. Leghelyesebb, ha a húst csak zöldfőzelékkel (tök, bab, saláta, stb.) esszük, ez így tápláló és tudvalévő, hogy a zöldség nem hizlal. Kenyeret csakis a reggelihez fogyasszunk, vajjal vékonyan megkenve, hozzá teát igyunk. Szigorúan tilos kenyeret az ételhez (leveshez, húshoz főzelékkel) enni, mert ez nagyon hizlal. Ha napközben megéhezünk, együnk gyümölcsöt, de főleg csak almát, mert pl. mind a görög, mind a sárga dinnye, a körte, szilva, nagy cukortartalmuk miatt hizlal. Még jobb gyümölcs helyett egy-két zöld paprikát vagy paradicsomot enni, persze kenyér nélkül. Ne igyunk se sört, se gyü- mölcsszörpöket, csak vizet! Nagyon fontos, hogy étkezés után mozogjunk, semmi esetre se pihenjünk. A mozgékonyságnak is különösen nagy szerepe van a lefogyásnál. A kövérek általában kényelmesek, lassú mozgásúak. Erről le kell szokni! Sose sétáljunk, mindig menjünk, és mindent gyorsan, fürgén csináljunk. Nem kevésbé fontos a sportolás. Úszás, kerékpározás, röplabdázás, igen jót tesz. Persze akkor semmi értelme, ha miután sportolás közben megéheztünk, utána alaposan jóllakunk. Végül pedig hangsúlyozzuk, hogy a fogyáshoz nem kis önuralom szükséges. Ne kapjunk be gyorsan egy-két krémest, mikor senki se látja, fogadkoz- ván, hogy „majd nem vacsorázom“, és ne lakjunk néha jól tejfeles túróscsuszával, mondván, hogy „valamit csak enni kell“, mert ily módon kár a fáradságért, eredményt ne is várjunk. Őszibarack-torta: 20 dkg lisztből, 10 dkg vajból 6 dkg cukorból egy tojássárgájával porhanyós tésztát gyúrunk és ezzel befedjük a tortaforma alját. Félig megsütjük. Hi kihűlt, a forma oldalát megvajazzuk, meglisztezzük. A félig kisült lapra 30—40 dkg meghámozott, keményebb, fél őszibarackokat fektetünk, megszórjuk cukros, darált mandulával. Rá egy tojásból készült piskótamasszát öntünk és a sütőben készre sütjük. 5 cm magasak. A szoknya felső része 19 cm magas és ugyancsak 580 szem hosszú. Felső rész háta: 140 sz-el kezd. 3 cm-ként 1 — 1 sz-t szap. 6X. 19 cm-es köt. magasságnál a karkivágást fogy. 5, 2X2, 3X1 sz-ként, majd 4 cm-ként szap. 1 — 1 sz-t 3X. 17 cm-es karlyukmagasság- nál a vállát 4X6 sz-ként elfogy. A maradék sz-ket egy sorban befejez. Eleje: 170 sz-el kezd. 3 cm-ként szap. 1 — 1 sz-t 5X. 17 cm-es köt. magasságnál a mellvarrást kész. 28 sz-t befejez, majd a köv. sorban felveszünk 28 új sz-t a befejezettek fölé és még 3 cm-t kötünk. 20 cm-es köt. mag.-nál a karkivágást fogy. 12. 2X3, 2X2, 4X1 sz-ként, majd 4 cm-ként szap. 1 — 1 sz-t 3X. 17 cm-es karlyuk mag.-nál a nyakkivágást fogy. először a középső 15 sz-t, majd ettől jobbra és balra 4X3 sz-ként. 13 cm-es karlyuk mag.-nál 4X6, 1X16 sz-ként elfogy, a vállát. A horgolt rész 35 cm hosszú és 5 cm magas. A horg. részeket egy pikósorral behorg. A szoknyát behúzva állítjuk a derékrészhez. Baloldalon nyílást hagyunk és zippzá- rat varrunk bele. A karöltöt 142 sz-ből álló 2.5 cm-es kötött pánttal szegjük be. Stóla: Mérete 50X185 cm. 30 dkg fonalból, 4-es tűvel köt. 100 sz-el kezd. 1. sor: sima 2. sor: sima 3. sor: 2 sz egybekötve, 2 ráhajtás 4. sor: a lekötött sz-ket ford, lekötjük, a rá- hajtásokból egyet kész. és ezt ford, lekötjük, így nagyobb lyuk lesz. A kész stólát kirojtoz- zuk és a szálakat a rojtozásnál kifésüljük. Ezt a szép ruhát kb. 1 kg fonalból kész. A kötött részeket 2-es tűvel kötjük, (színén sima, visszáján ford.) a csipkemintát a minta szerint horg. Szoknya: 164 cm hosszú lc-sorral kezd. a mintával folyt. Az alsó horg. rész 34 cm magas, a két keskeny csík u. i. hosszú és 5—5 cm magas. A kötött csíkok 580 szem hosszúak és ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSIS2 Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség te adminisztráció, Bratislava, Praíská 9. — Telefon 445-41. - Pnstaflók 30. - Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlaélarne 01, Bratislava, uL Nár. povstanla 4L Előfizetés egy évre 31.20 - Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. A -693919
