Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-04 / 31. szám

AZ U| Hiúság Hagy uersenye Festival - Handbuch nyári llllllll öcsben ezekben a na­■ M pókban a Festival­í J Handbuch, a VIT-zseb­I **’ j könyv nélkülözhetetlen llllllll könyvecske. Röviden benne van minden, amit a fesztivál részvevőinek tudniok kell. Felvilágosítást ad arról, hogy hol zajlanak le az esemé­nyek és miként lehet oda villa­mossal a legrövidebb úton eljut­ni. Megtalálható benne, hogyan érhető el az elszállásolási hely és az is, hogy milyen bélyeget kell ragasztani a levelezőlapokra, le­velekre. És igy tovább, százféle hasznos tudnivaló olvasható a kis könyvecskében. Ahogyan telnek a napok, úgy alakul ki a sok-sok országból jött fehér és szines bőrű, sok­fajta nézetet valló, sok foglal­kozást űző fiatalban az íratlan Festival-Handbuch — vagyis a bécsi VIT íratlan szabályainak köre. Ezeket éppúgy betartják a fiatalok, mint ahogyan igyekez­nek az írott Festival-Handbuch tanácsait követni. Az íratlan szabályokat azért tartja be a fesztivál minden részvevője, hogy a találkozó a legrövidebb időn belül eljusson legfontosabb cél­jához: a fiatalok, a népek közöt­ti barátság erősítéséhez. Ebben az íratlan Festival- Handbuchban mindenekelőtt az áll, hogy barátsággal lehet köze­ledni minden békeszeretö fiatal hoz. Azok a jelenetek, amelyek de odakint, a stadionhoz vezető nak nem lehet, akkor ők sem te- Szövetségi Köztársaság ifjúsági úton köszöntötték a fiatalok kül- szik. és amint az algériai fiata- küldöttségével mint díszvendég dötteit. A fesztiválnak egy másik aranyszabálya is ott áll az írat­lan Fesztivál-Handbuchban: tedd félre előítéleteidet, amikor vala­kivel beszélsz, hallgasd meg őt, s azután ítélj. Az előítéletektől lók, úgy valamennyi küldöttség érkezett a VIT-re, és akinek a moszkvai világifjúsági találkozó­ról megjelent könyve az első ka­tolikus szerző tollából könyv a világ fiataljainak rend­szeresen megrendezett nagy ta­lálkozójáról, a nyugatnémet saj­tókonferencián egy ilyen kérdés­nek nap nap után tanúi lehetünk l.ot[ Je; ,Az amerikai és szovjet a Práterben, a fesztivál központ­jában, mind ezt bizonyítják. Al­gériaiak találkoznak és barát­az élen becsavart zászlóval vo­nult fel a szolidaritás jeléül. Az íratlan Festival-Handbuch szerint a világifjiisági találkozó nem politikai fórum, hanem a fiatalok találkozója, a béke és a mentes légkörre legjobb példa a barátság jegyében. Ez bizony so­szovjet és amerikai diákok talál- koknak nem megy a fejébe, akik re a következő választ adta: — —-----y. OJ.-P- ■ , ,l Cl CU , C.Tl 0001 pOlítlZÓlOk, S CUÍ úgy. ahogy Bonn, sem úgy, ahogy li ä hoav küzdrek az atomhalál ellen', j** tiltása, a béke nem politika' kér- SKjf f ^ e* „ dós, hanem mindegyikünk cleté­á ?! „ft nek elemi feltétele.“ m az íratlan Festival- Handbuchban ott áll az is, hogy nem szabad meghátrálni, a világ fiataljainak barátsága és összefogása nagy képes legyőzni. Emil a többszörös csehszlo­vák olimpiai bajnok és világre­korder mondta nekem, hogy ed­dig minden fesztiválon ott volt, de itt Becsben érzi a legnagyobb örömet a találkozó láttán. „Ed­dig is tudtuk — folytatta —, hogy a béke ifjú híveinek sere­ge és a béke eszméje nagyon erős. És most bebizonyosodott, hogy a béke gondolata áttör a iq iilffltai akadályt Zátopek, Moszkvából Szimferopólba naponta az utasok százai utaznak, hogy a krimi félsziget varázsszépségű üdülőhelyein töltsék szabadságukat. Az utasok kényelme érdekében a forgalmat ezentúl AN-10 jelzésű turbolégcsavaros repülök látják el, me­lyek az utat két óra 15 perc alatt teszik meg. Mint ismeretes, R. Nixon, az Egyesült Államok elnökhelyet­tese, a Szovjetunióban tartózkodott. Ellátogatott több szovjet városba és üzembe is. Többek között megtekintette Lenin- grádban a Leninről elnevezett atomhajtású jégtörő hajót. kozója, amely kedden délelőtt szívélyes, baráti légkörben zaj­\alokkanaÁoTk^lk^wab°^tathok kásfiatalok, diákok az egyik ame- ver eltiltásáról? Az idős dr. Leo szerben, életformában élnek ott- . . . “ ... * . ef i anní‘rt-4- oI*oí f-óL* TU7 <• vnKi/vnfuiítsiof I*«. /■* 'finf'nlnl.* ** fiatalok kezet szorítottak, össze ölelkeztek, üdvözölték és meg­ajándékozták egymást. Kultúr­műsor is volt és a szovjet mun­a fesztiválra érkeztek ugyan, de nem azért, hogy a VIT részvevői legyenek. Ezek újra és újra fel­teszik a kérdést: ha egyszer a VIT nem politikai fórum, miért határokon, nemcsak a föld egyes esik szó a békéről és miért be- országaiban, hanem mindenütt szélnek a fiatalok az atomfegy- otthon van, akármilyen rend­tanulják a dél-amerikaiakkal a csa-csa-csát, fehér és színes fia­talok találkoznak, ismereteket cserélnek, kezet szorítanak egy­mással. adtak ízelítőt tudásukból. S utá­na megkezdődött a vita a leg­teljesebb őszinteség légkörében. Az íratlan Festival-Handbuch Voltak az amerikai fiatalok kö- szerint a barátságot mindenek- zött persze olyanok is, akik sok előtt a vendéglátó osztrák nép mindent rosszul tudtak a szovjet iránt kell kifejezni. A bécsiek, fiatalok mai életéről. A baráti akik annyi mindent olvashattak találkozón leszámoltak ezekkel a a fesztiválról, amíg az meg nem tévhitekkel, kezdődött, és akik a polgári és Nagyszerű példája volt az szociáldemokrata sajtóban egy egyetértésnek az, ami a megnyi- sort sem olvashatnak róla, ami- tó ünnepségen a zászlókkal tör- óta folyik, egyre szívesebben lát- tént. A szovjet és az amerikai ják a fiatalokat a városban. A fiatalok valamennyi VlT-delegá- fesztivát első napjai alatt meg- dójával együtt egyszerre vállal- győzödhettek róla, hogy ezek a tak szolidaritást az algériai kül- kedves fiúk és lányok táncolni és döttséggel. Nekik az osztrák szórakozni akarnak, szeretik Bé- kormány megtiltotta, hogy a — eset, tisztelik az osztrák népet meggyőződésükhöz híven — Szó­éi eszük ágában sincs olyat ten- bad Algéria nemzeti zászlaja ni, ami ellentétben áll az oszt- alatt vonuljanak fel. Az algériai rák nép érzéseivel. Hogy a fo- fiatalok büszkeségét foggal sér- gadtatás az egyszerű osztrákok tette ez az intézkedés. A külön- részéről miképpen lesz mind szí- bözö delegációk között futótüz- vélyesebb, azt napról napra ta- ként terjedt el a hír: megsértet- pasztalhatjuk. A Práter-stadion ték az algériai fiatalokat. Nem zsúfolásig megtelt, már a meg- használhatják zászlójukat a nyitón is sokan rekedtek kint és megnyitón. Percek alatt meg- nagy azoknak a száma, akik a született tizenhétezer fiatalban stadionba ugyan nem jöttek el, az elhatározás: ha az algériaiak­rikai énekessel együtt énekelték Weissmantel, nyugatnémet ka- a fiatalok." a dal refrénjét. Az amerikaiak tolikus újságíró, aki a Német után a fiatal szovjet művészek PINTÉR ISTVÁN Az Cj Ifjúság Nagy Nyári Versenye részvevőinek figyelmébe Cikksorozatunk hetedik cikkével befejeztük nyári versenyünk anyagának közlését. Kérjük olvasóinkat, HOGY A KIVÁGOTT DÍSZES KEZDŐBETŰKBŐL ÁLLÍT­SAK ÖSSZE AZT A JELSZÓT, AMELYNEK JEGYÉBEN A VII. VILÁGIFJÜSÄGI TALÁLKOZÓ FOLYIK ÉS AMELY JELSZÓ A LEGJOBBAN KIFEJEZÉSRE JUTTATJA A HA­LADÓ IFJÚSÁG ÉS A VILÁG DOLGOZÓINAK LEGHÖBB VÁGYÁT. Az így összeállított jelszót ragasszák fel egy levelező- _ lapra és küldjék be az Oj Ifjúság szerkesztősége címére növeljék (Bratislava, Prazská 9.). Figyelmeztetjük olvasóinkat, Az egyik munkáscsoportnál hogy akik több példányszámból vágják ki az iniciálékat, az amerikai alelnök megállt és s a helyes megfejtést több példányban küldik be, minden ezt kérdezte: egyes megfejtéssel részt vesznek a sorsolásban, vagyis _ Tanulnak? az esélyük a megfejtések számával növekszik. _ Hogyne - válaszolta Ana­tolij Uszolev, az egyik munkás. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 15. „Nem kételkedem a szovjet nép békeszeretetében“ Nixon amerikai alelnök láto­gatást tett a novoszibirszki ne­hézgépgyárban és a gyár egyik műhelyében megkérdezte, mit jelent az egyik felirat. Meg­magyarázták neki, hogy a gyár­nak a hétéves terv alapján végzendő teljesítményét jelen­ti. A felirat azonban már el­avult, mert a felirat szerint a gyár termelését a hétéves tervben 1.7-szeresére kellene emelni, most azonban a gyár dolgozói lehetségesnek látják, hogy a termelést kétszeresére A sorsolás nyilvános lesz, helyéről és időpontjáról egy későbbi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. 1. díj: motorcsónak 2. díj: társasutazás a Szovjetunióba 3. díj: társasutazás Magyarországra 4. díj: gumicsónak 5. díj: sátor Ezenkívül 45 értékes díjat sorsolunk ki. — Én magam a technikum le­velező tagozatán tanulok. Iája, technikai főiskolája. Ezek­ben bármelyik munkás tanul­hat. — Nagyon jő, hogy eljött hozzánk — fordult az egyik munkás Nixonhoz. — Országa­ink között még mindig nem jó a viszony. Mit szándékozik ön tenni a megjavítására? — Egyik beszédemben majd válaszolok az ön kérdésére — mondotta Nixon. — Meggyőződött a szovjet emberek békeszeretetéről? — tették fel az újabb kérdést a gyár munkásai és alkalmazot­tai. — Igen — válaszolta az ame­rikai alelnök. — Most már nem kételkedem a szovjet nép bé­keszeretetében. Eisenhowen elnök szokásos szerdai sajtóértekezletén elő­— Én pedig az esti iskola 10. ször Nixon alelnök szovjetunió­osztályába járok - jegyezte meg Viktor Nyeuszpokojev csi- szoíómunkás. — Nálunk mindenki tanul — mondták a munkások Nixonnak. — Gyárunknak van levelező és esti technikuma, középisko­Az igazság az 1944 évi varsói felkelés körül ugusztus 1-én múlt 15 éve a varsói felkelésnek, amely Tragikus tévedését Bór- Komorovsky csak néhány héttel célul tűzte ki, hogy Varsót később ismerte fel, amikor fél Varsó már romokban hevert, 1944. szeptember 5-én London­ba küldött jelentésében ezt Írja: „Nem szabad olyan illúziót táplálnunk, hogy a szovjet of­németek rémuralma alól fel­szabadítsa. Tragikus döntés volt, amely ehhez a felkeléshez vezetett. Akik hozták, a londoni emigráns kormány, illetve en­nek kiküldöttei és Bőr-Komo- rovsky tábornok, elsősorban politikai meggondolásokból in­dultak ki és nem mérlegelték kellőképpen a katonai adottsá­gokat. Igaz, hogy 1944 júliusá­ban a szovjet hadsereg felsza­badította Lengyelország keleti részét és Lublinban megalakí­totta a lengyel Nemzeti Bizott­ságot, amely alapját képezte a későbbi lengyel kormánynak. De éppen azért, mert a vörös hadsereg oly gyors tempóban tört előre, a további előrehala­dást le kellett fékezni, hogy az utánpótlás ne maradjon el és a hadsereg a kötelékek újjá­szervezése után újabb offenzí- vába kezdhessen. A vörös had­sereg nem bocsátkozhatott a szükséges előkészületek nélkül újabb hadműveletekbe csak azért, mert Bór-Komorovsky tábornok idő előtt könnyelműen kiadta a parancsot a felkelés megindítására, anélkül, hogy annak Időpontjáról előzetesen hirt adott volna a szovjet főpa­rancsnokságnak. az időpontban a felkelésnek nem volt sikerre kilátása, mert a németek Varsóban túl erősek voltak és a legnagyobb hősies­ségnek is alul kellett maradnia a „Stukák“ és a nagykaliberü ágyukkal szemben. Maga a felkelés a németeket fenzíva egyik napról a másikra meglepte, mert az előkészületek el tudná foglalni Varsót. A né­metek elegendő erővel rendel­keznek, hogy a szovjet táma­dást feltartóztassák. Az orosz erők messze vannak utánpótlási bázisuktól, — ezzel szemben a németeknek minden szüksé­ges hadászati anyaguk és fel­szerelésük készenlétben áll Varsóban. És ott a Visztula, amely egymagában is hatalmas gát a szovjet előretöréssel szemben“. ÍV" ésői volt ez a felismerés. Hiába tört ki elemi erővel az annyi év óta visszafojtott gyűlölet a német hódítóval szemben és egy millió férfit és nőt megannyi hőssé avatott. A hősies önfeláldozásnak erre reménysugár tűnt fel a látha­táron. Londonból híre érkezett, hogy Eisenhower tábornok, ak­koriban a nyugati front főpa­rancsnoka, nagyobb légiakciót indít Varsónál a németek ellen. Ez újabb bátorságot öntött a felkelőkbe, türelmetlenül vár­ták a nyugati gépeket. Ezek nem sikerült. A túlsó parton levő németek pokoli gépfegy- vertüze megtizedelte a lengyel katonákat, úgyhogy kénytelenek voltak kísérletüket abbahagyni M iután ez az utolsó remény­legnagyobb titoktartással szeptember 18-án valóban meg­folytak. Az első napokban a felkelők határozott sikereket arattak, 2000 német foglyot ej­tettek és rengeteg gépfegyvert, muníciót és egyéb hadiszert zsákmányoltak. De amikor a nácik meglepetésükből maguk­hoz tértek, vérengző vadsággal vetették magukat a hősiesen harcoló felkelőkre. Ahová csak eljutottak, ott könyörtelenül folytak a kivégzések, kínzások és mészárlások, a házak láng­tengerré váltak és a lakók, férfiak, nők, gyermekek benn­égtek. Ezekkel a tömeggyilkos­ságokkal akarták a felkelőket megadásra bírni. De lelkesedés, harci készség, az érzésére, amely az összes hősiesség mind hiábavalók vol­jelentek, egy szovjet repülő­térről szálltak fel. Sajnos, őrültség volt azt remélni, hogy az a 107 repülőgép, amely Var­só felett elszállt és 16 tonna fegyvert és élelmiszert dobott le, a felkelés sorsára kihatással lehetne. Emellett a ledobott anyag nagy része az ellenség kezére került. Ennél már sokkal többet tett a vörös hadsereg. Szeptember 15-én elfoglalta a Visztula jobbpartján levő Praga városrészt és innét éjjelenkén- ti repülésekkel mintegy 150 tonna muníciót és élelmet jut­tatott a felkelőkhöz; sőt, ki- küldté a kötelékében harcoló középületeket pfedig dinamittal kb. 6500 főnyi I. lengyel had- felrobbantották. beli látogatásával foglalkozott. Megállapította, hogy „az a fo­gadtatás, amelyben Nixon a Szovjetunióban részesült, bizo­nyítja, hogy a szovjet nép ba­ráti érzelmekkel viseltetik az amerikai nép iránt." Arra a kérdésre, hogy az alelnök láto­gatása hozzájárul-e a Kelet és a Nyugat között lévő feszültség enyhüléséhez. Eisenhower azt válaszolta, hogy „ezt majd csak a jövő mutatja meg“. Az amerikai főváros politikai megfigyelői úgy vélekednek, hogy Nixon alelnök — a köz­társaságpártiak jövendő elnök­jelöltje — a Szovjetunióban tett látogatásával megjavította választási esélyeit. A kongresszusban Igen ked­vezően fogadtak Nixon moszk­vai megbeszéléseit. Kedvezően sugár is szertefoszlott, csakugyan nem maradt más hátra, minthogy a felkelők a németek kénye-kedvére meg­X 3S..Í ÄS NI»» lonadt««« ... 2-án aláírták a kapitulációs ok­mányt. A feltételek között a legsúlyosabb volt az, amely­nek értelmében minden lengyel lakosnak 1 — 2 napon belül el kellett hagynia Varsót — föl­dönfutókká lettek. A városban most már korlátlanul uralkod­hattak a nácik. Bár a kapitulá­ciós feltételek szerint szavatol­tak a visszamaradt vagyontár­gyakért, melyeket a lakosság nem vihetett magával, könyör­telenül elraboltak mindent, ami csak kezük ügyébe esett, a polgárokat acélos egységgé ko­vácsolta, függetlenül politikai hitvallásuktól, — építették a londoni emigráciős kormány és a varsói „nemzeti hadsereg“, (az Armija Krajowa) vezetői hadsereg tárgyalásokat katonai döntésüket. Pedig tud- kezdeni a németekkel a niok kellett volna, hogy abban tak. A varsói városrészek egy­más után estek a hitleristák kezébe és a helyzet tarthatat­lanná vált, olyannyira, hogy szeptember 9-én a nemzeti akart meg­adás feltételeiről. Ekkor egy új sereget a varsói testvérek megsegítésére és ezt néhány Sztálingrád mellett harcolt csa­pattesttel egészítette ki. Ez a lengyel hadsereg megkísérel­te, hogy átkeljen a Visztulán és összeköttetést létesítsen a Visztula balpartján harcban álló felkelőkkel. Az átkelés sajnos így végződött a varsói felke­lés, amely 63 napig tartott. A felkelők hősiességét a törté­nelem fogja megörökíteni, de a harcok eredménye annál bor­zalmasabb: 170.000 halott és egy város, amely nem volt egyéb romhalmaznál. Ro. Nem lehet megállítani... ! (A Komszomolszkaja Pravda karikatúrája)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents