Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-12-22 / 51-52. szám
AZ ÄLLOMÄSTÖL jobbra fordulók. Nyugodt, kimért léptekkel rovom a macskaköves utat. Enyhe őszi szél paskolja arcom, s úgy brummog a fülembe, mint a tűzhely alatt szunyókáló macska, havas téli időben. Az ég kéken dereng, mintha nem is ősz, hanem tavasz lenne. Csupán a fák kopasz, hűvös gallyai, a sápadt kókadtfejű fűszálak hirdetik, hogy ősz van. E tiszta napfényes őszi mesz- szeségben a nyurga, eget karmoló gyárkémények szelíd lomhasággal pipálnak. A füst kéken úszik, gyönyörű gomolyagban, egyre magasabban s úgy hívogat, mint valami felfoghatatlan, s mégis barátságos integetés. Búg a gyár szirénája. Két óra, váltás van. S mire a gyár főbejáratához érek, a tárt kapu előtti tér olyan, mint egy rajzó méhkas. Zsong, ömlik kifelé a roppant tömeg. S míg a váltás megesik, én is elintézem a gyár területére szóló belépési engedélyt. Kísérőt is kapok s elin- . dúlunk... A gyárüzem nyitott ablakain át tompa zörej szűrődik ki. S alig teszünk egy pár lépést, néhány kanyart, amikor a frissen festett cséplőgépek Bakonyába érünk. Azért mondom, csehszlovák gyártmányú cséplőgépeknek a nem szocialista országokban is jó hírük van. — Ez valóban így van. — Van külföldi megrendelésük? — Sokat szállítunk a tengeren túli országokba is, kiváltképp Brazíliába, Mexikóba és Argentínába. A gyönyörű cséplőgépek valamelyikét is nemsokára valamelyik argentinjai, brazíliai újságíró, farmer vagy egyszerű kétkézi mezőgazdasági munkás csodálja majd meg. Ezt azért mondom, mert ezekből a gépekből oda is szállítunk. A beszélgetés közben hol megállunk, hol tovább megyünk, de még mindig a cséplőgépek között. S aki végig akarja nézni az üzemet, az nem is kerülheti el a gépek gyártási folyamatát, az első alapváztól kezdve a különböző nagyságú hengerekig, fogaskerekekig, csavarokig, szegekig, magtisztítókig, stb. Ügy egyeztem meg én is a kísérőmmel, hogy a száraz számadatok a bonyolult gyártási ismertetések helyett körsétát tartunk a gyártelepen s a látottak alapján írom meg cikkemet. S itt elnézést kérek, ha a látottakból egyet-mást nem említek meg vagy elhallgatok va[yugodt arcú munkások a gé- 1 iek felé hajolva végzik pontos, I elelősségteljes munkájukat. | t szem rebbenés nélkül kíséri | kéz mozdulatait. Egy kis fi- 1 yelmetlenség és kész a selejt I agy a baleset. Itt minden ideg- I zálra, érzésre szükség van. I 'inom, pontos munkát kíván I legutolsó csavar is. A gép I nechanikusan végzi dolgát s az I mber ésszel és érzéssel irá- I .yítja. Mondhatnám a gép és az 1 mber kötött itt hűséges örök 1 larátságot. Itt, hol lánc zúg, 1 endkerekek szíja csattan, hol S zúgás-búgás szinte lábra kap, i lindul és mászik a sivalkodó I épek között s kiszáll a tárt J blakokon át, hogy tompa hang- , oszlányként leüljön pihenni a 1 áros szélénél ... 1 S mi az egyik üzemből a máikba megyünk, járunk, megélünk, nézelődünk. Én olykor sodáló hódolattal állok meg gy szép, jól sikerült munka lőtt. Már talán a tizedik üzem- észleget is bejártuk, s mindé- * LÜtt a munka, az alkotás lázas ; :épe fogad. Olyan az egész 1 izem, mint egy filmszalag, mely assan pereg, melyen a képek- j iöl, az élet sokszínű mozzanatból, emberek sorsából, harcá- 1 iól teljességgé tömörül a végső ! nondanivaló. Talán a hasonlat 1 ántít egy kicsit, de élek vele, sert bennem ezt a benyomást . :eltette a három órás üzemjá- 1 ás, míg végül eljutottunk a ■égcélhoz, a lényeghez. A sok záz munkáskéz alkotta cséplő- lermetező - vontató-fúrógépek lez. Oda, ahol az utolsó csava- okat, kerekeket igazítják és rősítik a gépekre, ahol festik 1 is kipróbálják őket. S a minden , liba nélkül működő gépeket ■gy helyiséggel, egy térrel to- • ■ább szállítják, ahol további orsukra várva csillognak, vil- ognak az bágyadt őszi nap- ényben. EBBEN a szerelőműhelyben alálkoztam a prostéjovi Agro- ■ troj (mezőgazdasági gépgyár) gyík legidősebb munkásával, nesterével a többszörös újítóul, a Munkaérdemrenddel ki- üntetett Zastozil mesterrel, lastozil mester negyven éve lolgozik ebben az üzemben, lókat átélt, kipróbált kommu- íista ember. 1917-ben ő is ott főit a prostéjovi -tüntető' tömeg ömör sorfalai között, mint kanasz fiatal, kezdő gyári mun- tás. Átélte a sortüzet, melyet tz osztrák katonák nyitottak L vtdtelen tömegre, hogy 23 ialott vérével, életével több izáradjon a gyilkosságra parancsot adó urak szennyes lelkén. Ám Zastozil mester nem fe- ejt, s nem is fog felejteni ;oha! Fiatal tanítványait nemcsak i kézügyességre, a gép, a mes- erség szeretetére tanítja, ha- íem int, oktat, idézi a múltat, i sortüzet, a 23 halottat, az imbertelenséget, háborút, a tért, harcos, hányatott nehéz sletét idézi okulásul. E meleg, ipái szívű mester ma már nem Tavaly múlt nyolcvan éve, hogy a prostéjovi Agrostroj gépei zúgni kezdtek, s ez alkalomból tüntették ki Munkaérdemrenddel a képünkön is látható Zastozil mestert. Felvételünkön munka közben látjuk őt, amikor kitartó türelemmel tanítja s oktatja egyik fiatal tanítványát. hogy Bakonyába, mert ha erdejébe mondanám, nem volna teljes képe, kifejezője a látottaknak. Kísérőm talán észre is vette csodálkozó meglepetésemet s mindját magyarázatát adja e furcsa látványnak. — A kész, kipróbált üzemképes gépeket itt összpontosítjuk. Nincs itt mindig ennyi gép. Ha két nappal később jön, már a felét sem találja. — És hová szállítják innét? — Ez a megrendelésektől is függ. A legtöbbet a hazai állami vagy szövetkezeti gazdaságokba. Küldünk a szomszédos népi demokratikus országokba is. — Ügy hallottam, hogy a Lokomotív MARD-90-es jelzésű lamit. Nehéz is lenne mindent besűríteni egy rövid cikkbe, amit' a látási, hallási szerveimmel felfogok és elraktározok emlékeim tarsolyába. MENJÜNK HÁT TOVÁBB, a gyárüzemek belsejébe és nézzük meg, mi folyik odabenn ... Mindenütt zúgás, zakatolás, csattogás. Hatalmas 4—5 méteres átmérőjű kerekek sivítása, tejfehéren izzó kemencék sistergése, narancsszínt játszó tüzes csavarok, fogaskerekek, kígyóként sziszegő szikrázása; vas, olaj, terpentin szag, s mindez újszerűén, csodálatosan és lenyűgözően hat rám. Esztergapadok, fúró- formáló' gépek, olajoskezű, figyelőszemű . TvT' * TTTV7TVTTTvvTTTTTvtttTTtTtTvtTTTTTTtTtttvTtttTTtTtT ; « ; ; Éjjel a szerelőcsarnokba n C sie valahogy minden szebb, este másképpen hatnak | ránk a környező világ jelenséget, este az ember j I fáradtabb, energiátlanabb és a képzelete is jobban hajlik j a merengésre, melankóliára. Este más tud lenni egy re- I gényrészlet, varázslatosabb, lebilincselöbb a mese, eleve- j 1 nebben hat a lírai cselekmény a színpadon; egyszóval este j I egy kicsit talán minden még szebb, este egy kicsit minden j valahogy más. A sötétben vagy a félhomályban hosszúra j 1 nyúlnak az árnyékok s rejtelmet-súgón ásítanak a homá- J lyos részek; szép és felemelő, félelmetes és borzongató j I egyszerre minden. 1 Egyedül, kóborlók az éjjeli műszak alatt a hatalmas sze- j '• rel'ócsarnokban, a sápadt fények mint beteg csillagok gyér \ I fényt permeteznek a félelmetesen ható, hatalmas hajótes- j I tekre. ► Ejfél felé jár . . . • Fények villannak jel: he gesztőink szorgalmas keze alatt ! olvad az első pillantásra konok, hajlíthatatlannak látszó j « vaslemez, zajlik, dübörög a munka. Zajlik és dübörög késő j ► éjszaka is, az ember behatol a természet éjszakai nyugal- \ ► másságába, eloszlatja a sötétséget és a saját alkotó akara- | ► tát érvényesíti éjszaka vagy .nappal, a földön, a vizeken, de \ ► az atmoszféra kékl'ó titokzatosságában is! Mert hiszen ! ► minden az ember által van: a munka, a mesterséges fény, ! ; a forrasztás s mindennek összessége: a hajó. ; Sokat írtak a költők, az írók, sokat beszéltek szép szóval t ; szónokok, de tenni, látni — ez mindennél felemelőbb. — ! ; Odahaza most édes mosollyal szuszog a gyermek s mellette i l a még álmában is öt féltő édesanya, a családfő pedig.... ! ; a családfő pedig birkózik az iromba, hatalmas vaslemezzel, ! ; pokoli zörejjel hajlítja, formálja a megfelelő alakúra; itt ! ; nincs idő az ábrándozásra! Azaz mégiscsak van. Van, mert ; a cél, megfogalmazhatatlanul szép, jelemelő: hisz nemso; kára, tán hónapok, hetek múlva elkészül ez a csodás úszó ; palota, amelyen ott van az 8 keze munkája is. Eljön a pil- j ; lanat, amikor megszólal az érchangú hajókürt és a hatal- \ más tömeg a partról-nézi, amint úszik át egy híd alatt j ; valahol a Volga-Don csatornán vagy másutt ez a csodás j ; műremek, amely az ő alkotása is! Minden szép, ha j ; mély értelem búvik meg benne. Szép a munka is, ha haszna, \ ; öröme telik benne az embernek és elvezet valamilyen J ; célhoz. ; Célunk ismeretes: a hol nap már idevetíti arany sugarát [ ■ s ilyen célért semmi sem kevés. Ilyen célért az álom idő- j ; szakát felcserélhetjük a dübörgő nyugtalansággal, a hitvesi • ; ölelést a keményjogású kalapáccsal, mért ez a holnap már j 1 egyedül a miénk, értünk lesz és így érte az áldozathozatal j sem áldozathozaial, hanem erkölcsi kötelesség, a közös \ ", érdek előmozdítása. I i assan kijeié indulok. Kint csillagfényes éjszaka, nyu- » í “ galom. Szokatlanul lágy szellő andalog el mellettem, J l minden szép, álombaringató. Itt a nyugalom — ott a lük- * l tető élet világa! Melyik szebb? Nehéz ezt eldönteni. Szép * í az éjszaka a természetben, viszont van-e szebb, ha az J t ember mind magasabbra nő? — Ott bent pedig az erő, az J l alkotás s az ember magasan a csillagok fölé emelkedik... { Í KOMLÓSI LAJOS ' [ :nyek OUtiUUUH X a X z a-i a a a a o S *< N 1/5 a KOHÁSZATI IPARUNK bővítése és korszerűsítése elsősorban megköveteli — amint azt már említettük — az elegendő kokszolható szénmennyiség biztosítását. Ugyanakkor meg kell gyorsítanunk a földtani kutatómunkák ütemét, hogy hatványozott mennyiségű vas-, réz-, ólom- és cinkérckész- leteket juttathassunk kohá- hászatunknak. Ezen ércnek megszerzéséről egyrészt újabb lelőhelyek feltárásával, másrészt az eddigi fejtések kibővítésével gondoskodunk. A nem fémes nyersanyagok közül is fel kell tárnunk a mészkő, kaolin, kerámiai és tűzálló anyagok, valamint az üveghozamok új lelőhelyeit népgazdaságunk — mindenekelőtt kohásza- tuhk — szükségleteinek fedezésére. A kohászati alap, a fém- feldolgozás elsősorbáh gépipari termelésünk tervezett fellendítésére szolgál. A kohászati termelés ütemének növelésével egyúttal megoldjuk a kohászati termékek forrásai és azok szükséglete között eddig tapasztalható aránytalanságot népgazdaságunk valamennyi ágazatában. Ezt a célt továbbá új kohászati üzemek létesítésével, a meglévők átépítésével és teljesítőképességük fokozásával akarjuk elérni. Mindezen munkálatok elvégzésére harmadik ötéves tervünk folyamán ugyanolyan összeget fordítunk, mint amilyent az elmúlt tíz esztendő alatt összesen adtunk ki hasonló beruházásokra. Kohászatunk hatalmas fellendülését azonban elsősorban a Szovjetuniótól kapott vasércmeny- nyiségre alapítjulc Kohászat tekintetében a harmadik ötéves terv legnagyobb méretű építkezése hazánkban a Keletszlovákiai Kohómú lesz. Emellett jelentős mértékben kifejlesztjük és átépítjük a kuncicei, TÉNYEK SZÁMOK • • TÉNYEK ÉS SZÁMOK • Mahovácek (s fiatal munkás. Az utolsó csavarokat erősíti meg a cséplőgépen. fogaskerekeket formál, csiszol, hanem ifjú lelkeket, kamasz fiatalokat nevel emberré és mesterré. Öt év alatt ezer fiatal szakmunkásnak adta át tudását, mesterségét és emberségét. Ezer fiatalnak, kiknek ma az esze, tudása, keze fúrja, kalapálja, csiszolja, csavarozza, szerkeszti a messze határokon, földrészeken túl is híres Lokomotív MARD-90, Made in Ce- choslovakia jelzésű cséplőgépeket. Üdv a munkátoknak harcos, igazszívű prostéjovi fiatalok. TÖRÖK ELEMÉR Tudja hogy ... a hajszál 0, 000 000 3 centimétert ’nő egy másodperc alatt, ... az emberi szem korral világosabb lesz, ... az elefánt után a lónak van a legnagyobb szeme, ... repülőgépről nézve a szivárvány keresztformájúnak tűBővítsük az ifjúság szaktudásál • • < • a vítkovici és a trineci üzemeket, Lohovicen, Vesely na Morave-ban és Jihlaván kohászati másodtermékeket feldolgozó kombinátokat, Szereden pedig új nikkelkohót létesítünk. Az említettekből világos, hogy a kohászat és az attól függő gépipar előirányzott fejlődése fogja elsősorban eldönteni harmadik ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítását. A gépipar sikeres fejlesztése — amint mondottuk —, valamint az építkezés és a külkereskedelem is nagyrészt a kohászati termeléstől függ. A kohászat fellen- viszont aéDekre és építkezésekre van szükségünk. Ezért fokozott feladatok hárulnak a kohászati beruházási építkezés és a nehézipar valamennyi dolgozójára: idejében el kell végezniük a tervezett építési munkálatokat és a kitűzött határidőben le kell szállítaniuk a szükséges gépeket. Csakis így teljesíthetjük a kohászati termelés igényes feladatait. Hogy képet alkothassunk magunknak e fejlődés gigantikus méreteiről, megemlítjük, hogy 1965-ben 10.5 millió tonna acélt szándék- szunk termelni. Acéltermelés tekintetében Csehszlovákia amúav is már az else helyek egyikél foglalja el e világon. 1965- ben pedig elérjük, hogj egy főre 73Í kg acélt termelünk, és ezzel hazán! jóval túlszárnyalja a 2 Amerika’ Egyesült Ä1- j lamok múl évi átlagát. Népgazdaságunk fejlesztésére 312 milliárd ko rónát tervezünk. Ebből az iparba 120 milliárc a mezőgazdaságba 40 milliárd és a köziekedé fejlesztésére 28 milliárd koronát fordítunk. Vllandóan nő azok száma, akik zakképzettségüket, általános nűveltségüket bővíteni akarók. Erre minden lehetősége negvan mind a fiataloknak, nind az idősebbeknek, használ- uk hát ki ezeket a lehetőséteket. KÜLDJÜK A LEGJOBBAKAT A fiatalokat nyerjük meg el- ősorban annak, hogy kétéves nezőgazdasági tanoncvlszonyt [össenek, mert ezen a téren ;omoly hiányok mutatkoznak, t bratislavai kerület a tobor- ási tervet csak 86 százalékban eljesítette. A toborzott 2240 nezőgazdasági tanuló közül sak 1870 lépett be valóságban mezőgazdaságba, ami azt je- enti, hogy ezzel a tervet csak 2 százalékban teljesítették. Az skolaév folyamán sok tanuló ihanyagolja kötelességét. Ének az okát abban látjuk, hogy endszerint a nyolcéves iskola -SSyengéb tanulóit veszik fel, lyanokat, akik másutt nehezen oldogulnának. Az EFSZ-ek em törődnek eleget a mező- azdasági tanulók anyagi ter- tészetű kérdéseivel. A CSíSZ- zervezetek is elhanyagolják a anuiókat, nem kísérik ügyeimmel tanulmányi előmenete- iket. A szocialista nagytermelés zorosan összefügg a munka ontos megszervezésével és az j technika érvényesítésével, zért állandóan gondoskodjunk mezőgazdaságban dolgozó fia- alok szaktudásának bővítéséül, mert ezzel elősegítjük n jrmelés növelését is. SEDIVY GUSTÄV adatnak eddig még nem tettek eleget, mert még csak nem egészen 4000 fiatalt sikerült meggyőzni arról, hogy a mező- gazdaságban helyezkedjen el. Kétéves mezőgazdasági tanonc- viszonyt sem kötöttek még annyian, mint amennyinek a terv szerint kellett volna. A fiatalok mezőgazdaságba való toborzása terén még komoly hiányok mutatkoznak. Még mindig találkozunk fiatalokkal, akik a mezőgazdasági munkát kerülik és lebecsülik. A szövetkezetekben és általában a mezőgazdaságban dolgozók átlagos kora még mindig tül magas. NEMCSAK ÍGÉRNI - ADNI IS KELL Komoly hiánynak tudható be, hogy a mezőgazdasági toborzási tervet többé-kevésbé csak globálisan teljesítik. A fiatalok mezőgazdaságba való toborzása terén a legjobb eredményeket a dunaszerdahelyi, szenei, a nagymegyeri, somorjai járásokban érik el. Ahol nemrég alakították a szövetkezeteket, azok még aránylag gyengék, mint pl Malackán, Skalieán, Senicén, Trencínben, Myjaván és Nővé Mesto nad Váltómban. Ezekben a járásokban az utóbbi két év alatt alig növekedett a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma. A fiatalok toborzásánál Esősorban a nemzeti bizottságok és a szövetkezeti vezetőségek segítségére van szükségünk, tehát arra, hogy a mező- gazdaságban olyan feltételeket teremtsenek, amelyek között a fiatalok jobban érvényesülhetnének. Sok szövetkezet vezetősége nem fordít kellő figyelmet tz ifjúsággal összefüggő kérdésekre. Ezt a körülményt azzal magyarázzuk, hogy a szövetke- setek vezetőségeiben nagyon tevés a fiatal és így sok szövetkezeti vezetőség nincs is dsztában az ifjúság problémáival. Ezért sürgős megoldásra vár a következő feladat: Szervezzük be a fiatalokat a szövet- cezetekbe rendes tagokká és írjük ei, hogy minden szövet- tezetben legalább egy fiatalt bízzanak meg és az képviselje i fiatalok érdekeit. Az ifjúságra a mezogazdasag- ! ban foltozott feladatok várnak, : főképp az olyan kerületekben, < mint a bratislavai, mert az ilyen < kerületektől függ, hogy mező- i gazdasági termékekkel mennyi- ! re tudjuk fedezni az egész la- 1 kosság szükségleteit. Mindamellett hangsúlyozzuk, ! hogy ebben a kerületben a fia- 1 falok szép eredményeket értek 1 el az építés terén. Többek kö- I zött a talajjavítási munkában, 1 a komposztkészítésben, de még 1 i^pk hiány észlelhető az ifjú- 1 Mgnak a mezőgazdaságba való 1 toborzása és a szakképzettsé- 1 géről való gondoskodás terén. ! TÖBB FELELŐSSÉGGEL 1 A CSISZ kerületi konferenciája határozatának értelmében a bratislavai kerületre az a fel- adat hárul, hogy ez év végéig 1 5000 fiatalt toborozzon a mező- j i
