Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-01 / 48. szám

Fiatalok segítője Mindenhol nagy eseményt jelentett a Béke és Barátság Stafé­tája. A staféta északi ága az ostravai kerületen haladt keresz­tül. A ^kerületben első államása Frenstátban volt. A lakosság kitörő örömmel üdvözölte a stafétafutókat. Talaj hódítás Napjainkban nagyon sok szó esik a többtermelésről. Termé­szetesen vonatkozik ez a mező- gazdaságra is, ahol főleg a hektárhozamok emelésével ér­jük el ezt a célt. Az új munka- módszerek bevezetése is segít­ségünkre van ebben, de nem utolsó sorban a talajjavítás. A talajjavítási akció nálunk már nem a kezdeti állapotban van, szép eredményekkel dicse­kedhetünk, de még nagyon sok a tennivalónk. Földterületet, amelyen termelhetünk. nem hozhatunk le a csillagokból. A természettől keil azt elhódí­tani. A talajjavítás tehát terü­letnövekedést jelent, mégpedig a legtermészetesebb, a leghe­lyesebb úton. Ezért fordít rá pártunk és kormányunk annyi gondot. A fiatalok az idén is kivették részüket a csatornázásokból és a talajvizes területek lecsapo- lásából. Némely helyen öntöző- berendezéseket építettek. Nem volt terület és járás, ahol egy­két ifjúsági építkezésre ne került volna sor. Sok helyen a nagyobb falusi alapszervezetek a környékbeli üzemek segítsé­gével valósították meg a talajja­vítási munkálatokat. Különösen a királyhelmeci, dunaszérdahe- lyi és a párkányi járásra vonat­kozik ez. De szép eredmények voltak a lévai járásban is. Azok a fiatalok, akik részt vesznek a munkálatokban, gyakran nem is tudják, hogy milyen jelentős munkát végeznek. Pedig nagyon sokat segítenek a mezőgazda­ságnak. Gondoljuk el, hogy Dél-Szlo- vákiában több ezer hektár föl­dön sokkal többet termelhet­nénk, ha előzőleg javítás alá vennénk az említett földterüle­teket. Itt szó van öntözőmüvek építéséről és -a talajvíz lecsa- polásáról. Az. eddigi kalkulációk szerint több milliárd koronába kerülnek a különböző talajjaví- tási akciók. Ez az állami költ­ségvetést terheli. Viszont a be­fektetett összeg aránylag rövid idő alatt kifizetődik a megja­vított földterületek termés­többlete által. Az állami költ­ségvetés csökkentését elősegít­hetik a fiatalok, a CSISZ-tagok. Azok a főiskolások, akik nyári szünidejüket a csatornázások­nál töltötték és ott eredményes munkát végeztek, vagy pedig az alapszervezetek, melyek csak néhány napos vagy órás társa­dalmi munkában vesznek részt a talajjavításban, országos mé­retben bizony sokat tesznek. A termelést is elősegíthetik meg a költségvetést is csök­kenthetik. Közel egy milliárd koronával gyarapszik majd csak Dél-Szlovákiában a mezőgazda- sági termelés értéke, ha elvé­gezzük a szükséges talajjaví­tási munkálatokat. Országos viszonylatban természetesen nagyobb összegre rúg ez az érték. Százezrekre menő vagon­tételben állapíthatjuk meg a cukorrépa, takarmány és sze­mestermény termelési többletét a talajjavítási munkák befeje­zése után. Mennyi húst, tejet és kenye­ret jelent ez? Erről bizony hosszú számításokat lehetne végezni. Például néhány kilo­méteres csatornával sok helyen közel száz hektárnyi rosszul termő földterületet teszünk jó termővé. Ahol eddig csak sa­vanyú fű burjánzott és idősza­kosan lehetett megművelni a talajt, ott tervezett termelést folytathatunk. Előny ez, nagyon nagy előny. Hogy az említett termelési eredményeket elér­hessük, a fiataloknak bizony még jobban be kell kapcsolódni az új termőterületek megszer­zésébe. Semmiképpen sem he­lyes, hogy a fpiskolai brigádo- soknak sok helyen a falusi szervezetek nem segítenek a talajjavításoknál. Hiszen hacsak pár napot dolgoznának egy-egy építkezéshez közel levő falusi szervezetek, — amit megtehet­nének — már sokra mennénk. A imperializmus valaha szintén területeket hódított és hódít, más népek rovására, gyilkolás, háború által. Mi békésen hódí­tunk, ném fegyverrel, hanem ásóval és géppel, nem vérrel, hanem verejtékkel, nem más népek rovására, hanem a mi örömünkre. A természettől vesszük el a területet, megtör­jük szeszélyét, befolyásoljuk hatalmát az emberiség érdeké­ben. Békés és szép dolog ez. Csináljuk, merj a szép dolgokat mindig csinálni kell.-bi­Kis falu lapul az erdoborítot- ta hegyekhez. Az idő már leette a fák leveleit, csupán a hó hiányzik, arra vár a táj. Hóval köszönt be a tél és egyúttal nagyobb lendületet vesz a kul­turális tevékenység is minden faluban. A hegyhez lapuló kis falut Szádellönek hívják. Nyúl­farknyi rövid utcák, szép házak, barátságos nép jellemzi. Elha­gyatott vízimalom búsul a falu végén, mint valami kitagadott vándor. Erre sincsen szükség, bizon ára rég volt. amikor ga­bonáskocsik sorakoztak előtte, őrleményre várva. Pillanatba kerül csak megtalálni a helyi bizottság titkárát, annál is in­kább, meri szerencsém van és idehaza tartózkodik. Hallottam már hírt orról az emberről. Kiválóan segíti a kultúr- és a tömegszervezeti munkát. Emiatt tértem ide, kíváncsi vol­tam, hogy Spilka János, a szá- dellői helyi nemzeti bizottság titkára miképpen jár el e téren. — Kis faluban lakunk — kez­dett beszédébe. — Pontosan 55 házszám és 204 lakos van a fa­luban, fiatal persze még keve­sebb. Emiatt némi nehézségek adódnak a kulturális tevékeny­ség körül. Elsősorban kultúrhá- zat kell építeni, ami folyamat­ban van, csak be kell fejezni. Nincsenek ' hozzá szakemberek, alighanem vidékről kell kőmű­veseket toborozni. A CSISZ- szervezett pedig nemrég széle­sedett ki, most már attól várok több segítséget. Színdarabbal nem léptek fel mostanában? — kérdeztem. Nevetve beszélte el, hogy mi történt vele egy ízben. Valami­lyen hivatalos ügyben több csa­ládnál kellett megjelennie. Fi­gyelmesen körülnézett minden házban, ahová belépett. Észre­vette, hogy a fiatalok valamit írnak. Vajon mit Írhatnak min­denhol, ahol most jár — gon­dolta magában. Végre rájött, hogy egy olyan színdarabnak a szerepeit másolgatják, ren­dezgetik, aminek nincs nevelő hatása és jelenleg nem is en­gedélyezett. No, gondolta, jó, hogy útra késztette a hivatalos sors, legalább ezt is észrevette. És megmagyarázta a fiatalok­nak, hogy másmilyen színdara­bot tanuljanak, mert annak, amit írtak és a szerepeit is készültek már osztani, nincs nevelő hatása, nem való Szádel- lőre. 1 A fiatalok belátták, hogy iga­za van, bár voltak közülük egyesek, akiknek nem íetszett a közbelépés. ' Később azok is megnyugodtak és elhatározták, hogy más alkalommal jobban megválasztják a kultúrműsor anyagát. Bízni kezdtek a helyi nemzeti bizottság titkárában és lassanként megszerették őt. így jár az a titkár, aki éber s fi­gyelemmel kíséri, hogy mi tör­ténik a faluban. A CSISZ alapszervezete nem­rég még csak formálisan léte­zett. Egyik fiatal távol dolgozik, a másik ritkán jár haza, és még egy csomó ok miatt nejiezen ment az alapszervezet működé­se. Főleg a nevelőmunka hiány­zott, az- eszmei nevelés. Az előbbi eset után azután ráesz­méltek a fiatalok, hogy mégis­csak jó lesz, ha komoly munká­hoz latnak és ideális szervezeti életet valósítanak meg. Hiány­zott nekik a komoly szervezeti élet, naponta érezték ezt. Azt is tudták, hogy segítség nélkül, mivel elég kevesen is vannak, csak hosszú ideig tartó munka árán tudnak eredményt elérni az alapszervezet kiszélesítése és működése terén. Viszont jó lenne, ha gyorsabban jönnének az eredmények, erre figyelmez­tetett az el nem játszott szín­darab esete is. Éppen kapóra jött nekik a gondolat, hogy a titkárt kell megkérni, segít­sen a szervezésben. Viszont Sfbilka János is közeledett a fiatalokhoz és az alkalmon mú­lott, hogy egyszer azt mondták neki: Jani bácsi segítsen ne­künk rendbehozni 'az alapszer­vezetet. Ö pedig segített a fia­taloknak. Nemcsak, hogy gyű­lésre hívta őket össze és a lel­kűkre beszélt, hanem ahol talál­kozott velük, mindenhol szóba hozta az alapszervézet ügyét. Az agitációt és a nevelő munkát eredmény követte. Ma már ki- szélesedett az alapszervezet és tovább erősödik azokkal a fia-' talokkal, akik nemrég jöttek haza a katonaságtól. Az évzáró taggyűlésen Bábás Matildot vá­lasztották elnöknőnek, aki min­den bizonnyal jól vezeti majd az alapszervezetet Sokat lehetne még beszélni Spilka Jánosról, tömegszerveze­ti és kulturális tevékenységéről. Nemcsak a faluban előforduló hivatalos ügyek elintézését tartja kötelességének. Ezt úgyis el kell végeznie, amint mondta, ezért fizetést kap. El­lenben a nép nevelése, politikai irányítása, a kultúrház építke­zése, a CSISZ-szervezet műkö­dése szintén leköti őt, és segít, ahol kell, ahol tud. Minden te­kintetben számít a falu lakos­ságára, biztos benne, hogyha valamit tenni kell, egy ember­ként állnak mögötte. A falu pedig bízik benne. Nemcsak azt iátják személyében, hogy az adót beszedi, disznóvágási en­gedélyeket és egyéb hivatalos ügyeket intéz, hanem valóban a faluért él, dolgozik és vezeti is azt. B. I. iiMMIÉg v..:i A szádelloi völgy egyik regényes részlete Várok rád: A jelenlegi udvar­lója véleményünk szerint nem viselkedik helyesen. Mivel na­gyon gyakori kettőjük között a nézeteltérés, fontolja meg, nem lenne-e helyesebb szakita­L\mMLL6RJUMK Levelezni, isii®sulii Gimnáziumi tanuló vagyok, magyar és orosz nyelven leve­leznék csehszlovákiai tanulók­kal, főiskolásokkal. A levelezési téma, tánc, zene, irodalom. Cí­mem: Porst Klára, Pápa. Zrinyi u, 14. Magyarország. Orvostanhallgató vagyok csehszlovákiai lányokkal, fiúk­kal leveleznék, színházról, zené­ről, turisztikáról. Képeslap cse­re is szóba jöhet. Románul, franciául, magyarul és szlovákul várom a leveleket. Címem: Nie. Ladima-Szállasy Str. Macelari- cor 14. et. I. ap. 8. Cluj. Romá­nia. Filmről, zenéről leveleznék magyar, orosz vagy latin nyel­ven középiskolai tanulókkal. Cí­mem: Zádor Csilla, Pécs, Rét u. 45. III. e. 7. Magyarország. Szenvedélyes bélyeggyűjtő vagyok. Képeslapokat is szíve­Tíz éves helyicsoport Csemadok tíz éves hetényi helyi csoportja nemrég tartotta meg évzáró taggyűlését. A gyű­lésen körülbelül nyolcvanat! vettek részt. Szabó Benő a helyi csoport elnöke megnyitó beszé­dében méltatta az eddigi műkö­dést és Vicena Mária titkár pedig megtartotta beszámolóját. A beszámoló után a helyi cso­port legrégibb tagjait könyvju­talomban részesítették. Zsemlye Lajosné, Hencz Benő és Luca Balázs is kapott könyvet. Ezután élénk vita következett főként a sajtótermékek terjesz­téséről, a kulturális tevékeny­ségről. A tagok határozati ja­vaslatban elfogadták, hogy színre viszik Lovicsek Béla Húsz év után című színmüvét, Papp Sándor és Fónad Ferenc szép népdalokat énekeltek a gyűlés utáni kultúrműsor kere­tében HENCZ BÉLA, Hetény sen cserélnék csehszlovákiai fiatalokkal. Címem :Garamvölgyi Erzsébet, Békés, I. k. Petőfi út 6 szám. Magyarország. Magyarul leveleznék olyan fiatalokkal, akik gyufásdoboz címke és papírszalvéta gyűjte­ményeket is segítenének kiegé­szíteni. Címem: Nagy Mária, Gútorfölde, Zala megye, Ma­gyarország. Egy füieki iskolában A füieki 11 éves magyar tan­nyelvű középiskola tanulói jól felkészültek a csehszlovák- szovjet barátság hónapjára. Az iskolai CSíSZ-szervezet készí­tette elő a barátsági hónap alatt lefolyó akciókat. Sólymos Er­zsébet, az iskolai CSISZ-szerve- zet elnöknője elmondotta: min­dent megtettek, hogy a tanulók az orosz nyelv tananyagát mmM tökéletesebben sajátítsák el. A tanulók vállalták, hogy terjesz­tik a szovjet folyóiratokat. Nyolcvanan fizetnek elő a tanu­lók közül valamilyen szovjet folyóiratra. Levelezés útján barátságot kötnek a munkácsi iskolák ta­nulóival. A levelezés magyar és orosz nyelven folyik. Vitaestet rendeznek Solohov Embersors című művéről. Hozzájárulnak a helyi hangszóró csehszlovák­szovjet barátság hónapi prog­ramjának kibővítéséhez, és a tanulási versenyt a barátsági hónap végén értékelik ki. „Egy nagyon csalódott lány“: Kérjük, azonnal keresse fel szerkesztőségünkben dr. Michal Mártát, (Bratislava, Prazská9.). aki személyesen ad tanácsot a levelében feltüntetett kérdés­sel kapcsolatban. Mindenkit elfelednek dgyszer: Az említett fiú furcsán viselke­dett, valószínű azért, mert ön már más fiúval járt és ő ezt megtudta. Ügy tűnik, hogy in­kább a másik fiút szereti maga. Legjobb lenne, har' az elsőnek pontosan megírná, mi a helyzet. Szeretlek én, jöjj vissza hoz­zám: A féltékenység betegség, de mivel a fiatalember csak ak­kor féltékeny, ha ön mással szórakozik, tehát egy kis, alapja van is a féltékenységnek: Min­denesetre. neki nem a meny­asszonya, sem a felesége, ezért a nagy szigorúságnak nincs alapja. Félő, hogy a maga ter­mészete a fiútól nagyon eltérő, és ezen jó lenne komolyan gon- 1 dolkozni. Kettőnk titka: Szüleik közö­sen ellenzik, hogy együtt járja­nak, ezért nehéz lesz akaratuk ellen cselekedni. Gondolkozzon azon, nincs-e igazuk a szülők­nek. Mivel maga még nagyon fiatal, az sem volna baj, ha a komoly szándékokról lemonda­nának és mint jóbarátok járná­nak együtt. Az egyik szemem sír, a másik nevet: Véleményünk, hogy csak egy diákszerelemről van szó. Ha mégse, akkor a fiú keresni fog­ja az alkalmat, hogy találkoz­zon, vagy legalább írjon. Leg­jobb lenne, ha felkutatná a fiú címét és a rosszul sikerült talulka okát megmagyarázná neki: Mit tegyek? A jó házasság egyik alappillére a bizalom. Mi­vei az udvarlója betegesen fél­tékeny és bizalmatlan, azt ta­nácsoljuk, szakítson vele. Szeretnék boldog lenni: Ajánl­juk, beszéljen az illetővel és ha józan, tud hatni rá. Maga még fiatal, örülnek az együttiétnek, még tart a szerelem, de mi lesz, ha önnek kinyílik a szeme és a nagy szerelem elmúlik. Nem lehetne a- munkahelyén tudtára adrti, hogy rosszul viselkedik és ezért ne jusson pénzhez? Na­gyon komoly a dolog és vonja be szüleit a dologba. Beszéljen velük őszintén. Katicabogár: Azt tanácsoljuk, beszélje rá szüleit, hogy egyez­zenek bele a házasságba. Minden esetre úgy kell majd élniük, hogy a rosszhírü anyával ritkán .érintkezzenek, bár az is lehet, hogy a róla terjesztett hír csak pletykán alapul. Egy szomorú történet: Kizá­rólag ön a hibás. Ha van egy komoly udvarlója, akit szeret, akkor érthetetlen, miért ment egy másik fiúval sétálni és mo­ziba. Nem értjük néha a lányok gondolkozását. így érthetetlenül viselkedett vele szemben. Most, amikor ezért a fiú szakított, bajban van. Beszéljen a fiúval, magyarázza meg, hogy ez egy mepoondolatlan tett volt. Mivel szereti önt, azt hisszük, helyre- állnak a régi kapcsolatok. Szomorú menyasszony: Kérdi, hogy vőlegény után mennyi ideig szokás gyászolni. A kon­vencionális társadalmi szokások szerint elég hat hét. De erre nézve nem lehetnek előírások, mert ez teljesen egyéni. A gyászt nem a ruházatunkkal fejezzük ki, hanem a szívünk­ben hordjuk, és egész viselke­désünkben megnyilvánul. Hű olvasó: Több levél .érke­zett „szeretnék elhelyezkedni" jelige alatt, ezért jó volna, ha felújítaná a kérdést. Elbeszé­léseit küldje be szerkesztősé­günk címére. A Smeral utcai ház, ahol Kisfaludy Károly lakott. Egy régi házban Bizonyára sokan észrevették már, hogy a bratislavai Smeral utca 16. számú házon egy kis tábla van. A tábla jalirata ez: Kisfaludy Károly 1817-ik évi itt lakása emlékéül. S. K. 1876. A magyar vígjáték atyja lakott itt, a főépülettől elkülönített kis emeleti házban és itt dolgozott híres színmüvein. Hosszú viszontagság után ke­rült a híres színműíró és költő lakónak e jalak közé. .4 Smeral utcai kis házban nem kellett lak­bért jizétnie. Ballus tanácsosé volt ez a ház, aki támogatja a fiatal tehetségeket. Szalatnai Rezső azt írta róla, hogy saját szőleje volt és háza. Ő maga is írt egy érdekes német nyelvű könyvet 1823-ban Pressburg und seine Umgebungen címen. Nem­csak egy pohár borra látta szíve­sen az írókat és művészeket, hanem mint maga is tolljorgató, ahol tudta, támogatta őket. Mi­kor meghallotta, hogy Kisjaludi a városban tartózkodik és nyo­morog, azonnal felajánlotta szá­mára egyik szobáját. A kis szo­bában nappal szorgalmasan dol­gozott a költő. Munkahelyén Széchényi István is felkereste. Esténként azonban látogatója volt a Magas út heurig ereinek. Az (fkkori alkotásaiban nyomot hagyott nyughatatlan természete. Bratislavai tartózkodás alatt lett figyelmes a szlovákiai témákra, mint Szécsy Máriára, Stibor vaj­dára és Csák Mátéra. Róluk itt sokkal többet hallott, mint azé-' lőtt bárhol. Érdekelték ót ezek a történetek. Kisfaludy Károly bratislavai tartózkodásának margójára azt is fel kell jegyeznünk, hogy leg­híresebb vígjátékán a Kérők-ön is valószínűleg itt kezdett dol­gozni. A Kérők-et 1953-ban szlo­vákul is bemutatta a nyitrdi Kerületi Színház. Kisfaludy Becs­ben ismerte meg Kotzebue Der grade Weg das beste című darab­ját, mely ihletet adott neki a Kérők megírásához. Valószínű­leg már Becsben kezdett dolgozni a darabon, melyet Bratislauában folytatott és amelyet 1817-ben Budapesten fejezett be. Kisfaludy Károly szerencsésen egyesítette Kazinczy Ferenc és bátyja, a Bratislavát is megjárt Kisfaludy Sándor irodalmi irá­nyát. Ez új egység feltételeit a régmúlt és újnak az ó életét is meghatározó összeesküvése te­remtette meg — írják Bóka László és Pándy Pál — kiszaka­dása a hagyományos nemesi élet­formából és harca ennek polgá­rosításáért. Nem járt osztályának annak a mélyreható kritikájával, mint Kölcseynél, de éppen ezért válhatott Kisfaludy, — aki csak a feudális életformának fordított hátat eszméivel és érzelmileg nem tárta fel ez osztály haladá­sának mély ellentmondásait — egy új korszak egyik első vezé­révé. így lehetett irodalmi éle­tünknek egyik nagy szervezője és a magyar vígjátéknak mind- •tnáig élő klasszikus megterem­tője. MÁRTONVÖLCY1 LÁSZLÓ Maradi jeligére: Ne igazod­jon a többi leány után, úgy cselekedjen, ahogy azt belső meggyőződése szerint a Teghe- lyesebbnek tartja, és ahogy édesanyja ; tanította. Legyen mindig természetes és ne utá­nozza a többieket. Szívesen vá­laszolunk kérdéseire. Chata' jóga jeligére: Kérésé­vel forduljon a következő cím­re: Sportové kníhkupectvo, Bra­tislava, Gorkého ul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents