Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-29 / 39. szám

Baíajti Béla indulás előtt a tengelyvégeket keni. Az őszi napok szinte követelik a trágyahordást. Az ifjúságnak műveltséget kulturáltságot és kiképzést (Folytatás az 1. oldalról) EFSZ-ek, állami gazdaságok termelési csoportok és egyének a prerovi szövetkezeti tagok példája nyomán a termelési fel­adatok túllépésére irányuló szocialista kötelezettségválla­lásokat tesznek. A Szocialista Munkabrigád címért folytatott verseny a kollektívák új ver­senyformáját jelenti. 'A verseny célja a mezőgazdaságban az, hogy növeljék a munka terme­lékenységét, a termelés inten­zitását, harcoljanak a gazdasá­gosságért, sajátítsák el a leg­újabb, korszerű technika isme­reteit és haladó tapasztalatait, emeljék műveltségüket, szak- képzettségüket és tanuljanak meg szocialista módon élni. ÉPfTÖVERSENYÉNEK ALAPELVEI A TANULÓIFJÚSÁG A Csehszlovák Köztársaság szovjet hadsereg általi való felszabadítása 15. évfordulójá­nak tiszteletére indított építő­versenyben a tanulóifjúság el­sősorban a meliorációs munká­ban, a lakásépítésben, (főleg azzal segít, hogy résztvesz a 100 millió tégla legyártásáért indított versenyben), továbbá a mezőgazdasági beruházási építkezésekben, valamint a vá­rosok és falvak szépítési akció­jában vesz részt. Jelen időszakban előtérbe kerül az iskolai beruházási építkezés terén nyújtott segít­ség. Tekintettel az iskolák át­szervezési szükségleteire, az építési ütemet háromszorosan gyorsítsuk meg. Szépítsük városainkat, fal- vainkat és munkahelyeinket Csehszlovákia felszabadításának 15. évfordulója alkalmából A CSISZ szervezetei üzemekben, falvakon és az iskolákban kez­deményezzék akciókat a váro­sok, falvak, munkahelyek, épü­letek szépítésére, szervezzék meg fák kiültetését, létesítse­nek parkokat és játszótereket. Nyerjük meg a fiatalokat an­nak, hogy önként brigádokra jelentkezzenek és a város, falu, üzem vagy iskola keretében ön­álló feladatokat vállaljanak. • ••••• © Októberre kiemelik az utolsó roncshajót a Dunából. A második világháború végén 450 hajó hevert a Duna fenekén. © Szovjet sebészek már a szívet is meg tudják „foltozni*. Szívinfarktus után gyakran megvékonyodik a szívfal és ez fájdalmas érzést kelt és állan­dóan átszakadással fenyeget. A sebészek most „biológiai folto­zást alkalmaznak, mégpedig a rekeszizom lebenyéből. A le­benyt úgy szabják, hogy egyik vége a rekeszizommal kapcso­latban marad, a másik végét a szívburkon ejtett metszésen keresztül vezetik és hozzávarr- ják a szívizomhoz. Jelen időszakban a- falvakon és az állami gazdaságokban azon gondolkodnak a mezőgaz­dák, hogy a jövő évben hogyan emelhetnék legalább 6 száza­lékkal a mezőgazdasági terme­lést. Mezőgazdáink ezen célki­tűzése visszatükröződik a szö­vetkezetek és az állami gazda­ságok jövő évi terveiben. Sok fiatal dolgozik ma a fal­vakon, az állami gazdaságokban, a GTÁ-kon és hatalmas erőt képviselnek. A CSISZ-tagoktól és a fiataloktól elvárjuk, hogy a mezőgazdasági termelés fel­lendítésében jó példával járnak elől. Felsorolhatnánk, hogy az egyes szervezetek hogyan lát­nak hozzá a tervek teljesítésé­hez. Mit .tesznek a fiatal szö­vetkezeti dolgozók, valamint a fiúk, lányok, diákok, munká­sok és hivatalnokok a termelés emelésének érdekében. így pél­dául a slatinai EFSZ fiatal tagjai elhatározták, hogy öt hektár területen emelik a cu­korrépa hozamát és a tervezett 280 métermázsa helyett hektá­ronként 520 métermázsát érnek el. Húsz százalékkal emelik a rétek termékenységét, segí­tenek a zöldségfélék és a pap­rika termesztésében, mégpedig 40 métermázsáról 60 métermá­zsára emelik a hektárhozamot,, továbbá a tervezett 120 méter­mázsa burgonya helyett hektá­ronként 150 métermázsát érnek el. A termelés emelésénél nem feledkeznek meg a minőségről sem. Azok a fiatalok, akik köz­vetlenül nem dolgoznak a szö­vetkezetekben, vállalják, hogy a csúcsmunka idején nyújtanak majd segítséget főképp a ter­mény begyűjtésében, a melio­rációs építkezéseknél és más munkákban. ÉRVÉNYESÍTSÜK AZ ÚJ MUNKAMÓDSZEREKET Az állattenyésztésben dolgozó fiatalok részéről a kötelezett­ségvállalás teljesítése megkí­vánja, hogy a fiatalok valóban gondosan és lelkiismeretesen végezzék munkájukat és alapo­san elsajátítsák az állatgondo­zás terén bevált új módszere­ket. Léteznek azonban a köte­lezettségvállalások keretén be­lül olyan feladatok is, amelyeket nem lehet teljesen függetlenül a szövetkezet vezetőségétől vagy attól a munkacsoporttól elvégezni, amely a takarmány­alapot biztosítja. Ezért nagyon fontos, hogy alaposan gondoljuk meg, milyen kötelezettségeket vállalunk, hogy azokat az ifjú­sági kollektívák a legsikereseb­ben teljesíthessék. Az elmúlt évben, amikor az traktorosbrigádközpontban fel­tettük a kérdést, hogy mikép­pen látnak hozzá kötelezettség­vállalásuk teljesítéséhez, gyak­ran azt a felelték, „hogy meg­hosszabbított műszakon szer­vezzük meg a munkát“. Amellett, hogy a mezőgazda- sági munkának oly nagy fontos­ságot tulajdonítunk, és dacára annak, hogy főleg idénymunká­ról van szó, amelyet időjárás és más körülmények erősen befolyásolnak, nem ezt az utat látjuk a leghelyesebbnek. A vállalt kötelezettségeket más úton is teljesíteni lehet, nem fontos, hogy a műszakot meg­hosszabbítsuk. Jól megmondták a csifári traktorosbrigádban dolgozó ,CSlSZ-tagok. Ók nem úgy teljesítik a kötelezettséget, hogy meghosszabbítják a mun­kaidőt, hanem különböző gép­csoportokat haSznáinak, javít­ják a munkaszervezést, gondo­san karbantartják a gépeket, elmélyítik az együlttnuködést a szövetkezettel és más hason­ló eszközökhöz folyamodnak, csakhogy eleget tegyenek a kö­vetelményeknek. NEMCSAK AZ ÉV VÉGÉN A versenyek folyamán gyak­ran találkozunk azzal a jelen­séggel, hogy a kollektívák kihirdetik kötelezettségvállalá­sukat, de azután nem törődnek vele. Pedig jól tudhatják, hogy az egész évi kötelezettségvál­lalás mennyire fontos szerepet játszik, hiszen ettől függ a ter­melési terv teljesítése. Helyes, ha a CSISZ járási vezetősége versenyt indít a „CSISZ legjobb falusi szervezete“ cím megszer­zéséért. Ebben a versenyben jó példával jártak elöl a beszter­cebányai kerület egyes ifjúsági szervezetei, ahol a járási nem­zeti bizottság és a CSISZ járási vezetőségének zászlajáért fo­lyik a verseny. A verseny lé­nyegesen elősegíti azoknak a kötelezettségvállalásoknak a teljesítését, amelyek a mező- gazdasági termelés fellendíté­sére irányulnak. A szocialista munkaverseny­ben nagy jelentőséggel bírnak a kollektívák, a munkacsapatok és csoportok. A gútai ifjúsági munkacsapatok és az Ifjúsági Falu között sikeresen szervez­ték meg a munkaversenyt. Az eredményeket kölcsönösen ki­értékelték és kicserélték ta­pasztalataikat. A fiatalok sokat segítettek a szövetkezet kere­tében elindított munkacsopor­tok közötti versenyben. Az egyes CSISZ-szervezetek kez­deményezésére a legfontosabb mezőgazdasági munkaszakaszok között is részlegversenyeket indítottak. így például a trá­gyahordásban is versenyt indí­tottak. A bajcsi állami gazda­ság és a CSISZ damásdi falusi szervezete például értékes tár­gyakkal jutalmazták meg azo­kat, akik a trágyakihordásban a legjobb eredményeket érték el. Az ilyen versenyek keretében szép eredményeket érnek el a szenei, ógyallai és más járá­sok. Az igrami EFSZ ifjúsági kollektívája járási méretben első helyre került. A sertéshiz­lalásban a sárosfai szövetkezet ifjúsági kollektívája vezet, ahol például Ilurbanicová CSISZ-tag naponta 0.75 deka súlygyarapo­dást ér el. MILYEN CÉLOKÉRT TŰZZÜNK Tíz éves fennállását ünnepli a bratislavai Hegesztő Kutató Intézet. Az intézet munkájával egy értékes kiállítás ismertet meg. Felvételünk egy itt bemu (atotí új automatikus hegesztő gépet ábrázol. KI VERSENYT} A szövetkezetek, az állami gazdaságok, a GTÁ-k fiatal dol­gozói gyakran felteszik e kér­dést. Az ifjúsági szövetség ezen a téren valóban sok segítséget nyújthat. Elsősorban arról gondoskod­junk, hogy a kerületi és járási konferenciákon, valamint a CSISZ-tagok gyűlésein vállalt kötelezettségeket valóban tel­jesítsék. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a fiatalok segítsenek a meliorációs épít­kezéseken végzett munkákban, a komposztkészítésben, segítse­nek az istállótrágya értékesíté­sében, valamint az őszi munkák befejezésében. Ahol ezt megte­szik, ott jelentősen hozzájárul­nak a CSKP XI. kongresszusa határozatának teljesítéséhez. ALOJZ BUZNA, a CSISZ SZKB mezőgaa» dasági osztályának vezetője Szeptemberi délidőben Számunkra és a világ számára Felsövály határában akár tized- magával is süthet a nap. Az ember lépten-nyomon árnyékra talál. A háromszáznyolcvanöt lelket számláld • falucska körül hatvan hektárnyi gyümölcsös terül és te jó isten mennyi fával. £s az a temérdek sok fa mind szanaszét a mezön almával, kör­tével, szilvával. Senki nem nyúl hozzá, mindenki a máséban tisz­teli a magáét. A szövetkezeti istállókon túl, valahol a Vidzge lapos gyü­mölcsfái alatt ülünk Kosztár Kálmát} tanítóval és egy hatvan­hét esztendős atyafival, a szövet­kezet egyik legjobb munkásával, Nagy Miklóssal. Ez utóbbinak pipa a szájában s négyágú villa a lábánál, a dombról jövet ült le hozzánk beszélgetni. Derék, szá­las ember még most is Miklós bácsi, pedig fiatalon megrokkant a háborúban. A tanítót ismeri, a tanítóhoz fordul szavaival, hogy végre va- lahára utána vannak a cséplés- nek. És sóhajt megkönnyebbül­tebben. A tanító meg hely esi öleg bólintgat az öreg szavaira és a közeli kazlakra pislantva meg­jegyzi. — Éppen elég volt magának. Mindig a jankó alatt volt. — Ha nem állt oda egy se! Nevetnek derűsen, halkan. Nem állt oda egy se. Kit dicsér ez az egyetlen mondat. Kit, ha nem 'Nagy Miklóst, ezt az elfáraszt- hatatlan öregembert. A tanító most úgy kérdez, hogy nekem felelgessen Miklós bácsi. — Vasárnap mit szokott csi­nálni ? — Dolgozni! — mondja erő­sebb hangsúlyt adva szavának. — Sokat dolgoztam én már, tanító úr! Három egész esztendeig cse­léd vótam, azután meg napszá­mos, meg részarató, meg postás. Valami újabb gondolat el­akasztja előbbi szavait, hirtelen fordít a beszélgetés menetén: még most se jött semmi? — Mi beadtuk! — mondja a tanító. Én nem tudom, csak ök tud­ják, miről van szó. Talán nyug­díjemelésről, talán másról. Az öregember tudomásul veszi a megnyugtatásnak szánt választ és pipázik egykedvűen. Fújja, fújdogálja élvezettel a füstöt, rágcsálja a pipa csutoráját. A ta­nító meg nézi csendesen ezt a szolid szívó-fúvó igyekezetei, majd hangosan felnevet. — Nem vesztette még el soha a pipát? — Egyszer. Disznóölés után. Az asszony betette az ablakba a kocsonyát, én meg bele a ko­csonyába a pipát. Sötét vöt, oszt nem láttam, hogy hova teszem. Kegyel aztán alig találtam rá, belealvadt a kocsonyába. — Szeret dohányozni. — Szeretek. A pipámat a ko­porsómba is betétetem. Egy csapat asszony halad ki­felé a dombnak, szövetkezeti ta­gok valamennyien. Az öregember utánuk fordítja fejét és hosszan elnézi ókét. — Kedveli még az asszonyo­kat? Felcsillan a szeme. — Szeretem megölelgetni a fehércselédet. Szeretem megölel­getni még a jányomut is ... az a fajta vagyok! A tanító szélesen mosolyog. — Vót sok szeretője a felesé­gén kívül? — Majd megmondom, ha meg­halok. Elhallgatnak. Miklós bácsi a pipájába turkál, a tanító meg a falura veti pillantáséit. A házak felett futó villanyhuzalokra, a hangszórókra, meg az előttünk sorakozó új istállókra. — Mondjon a szövetkezetről valamit — biztatja az öreget. — Oszt mit mondjak? Kezdjek panaszkodni? Baj, nagyon nagy baj, hogy rövid az élet! Elég? Bólintunk. Szőke, tizenhatéves forma leány igyekszik a kazlakhoz. Kosztúr barátunk nevén szólítja. — Szeleczky Vali gyere csak! A lány nehezen, szégyellösen engedelmeskedik, azért kicsikét leül közénk. — Mi újság? — kérdi a tanító. — Semmi. — Apu jön? — Talán ... És itt szakítsuk meg a párbe­szédet. Mondjuk el mi gyorsan, hogy a lány szülei Csehországban élnek. Ott él apja, anyja és kilenc testvére. Ő meg a faluban nagy­mamával. Apját ismeri, anyját nem. Kilencszáznegyvenhat óta nem volt Felsövályban. Apja jár Napirenden a dohánvfüzés haza évenként egyszer. — Ha jön megint, elmégy apu­val? Vali a fejét rázza. — Itt jó! Állami gazdaságban kezdte a munkát és két éve mát, hogy a szövetkezetben folytatja. És nyíltan megmondja: itt jó! A közösséghez való ragaszkodást jelenti e két szó, noha a csupa- fül pipázgató Bálint bácsi más­Bárdos Bálint másfélhektáros dinnyeföldje sok hasznot hajt a szövetkezetnek képp értelmezi. — Szeretőd van! — Azt mond­ja. A lány elpirul. — Hodne. A tanító másra tereli a csip­kelődő öregember figyelmét. — Hova járogatsz esténként? — A CSISZ-be. — Mit csináltok ott? — Mikor mit. Ha sürget a munka, brigádot szervezünk a szövetkezetnek. Ha meg nem sürget a munka, szerepet tanu­lunk, vagy táncot. Sose vagyok egyedül... — mondja szemle- sütve a leány, aztán felszökik az árnyékról és elszalad a kazlak felé. Mi meg ott maradunk a gye­pen hárman. A tanító az órájára pislant, Nagy Miklós bácsi pedig a pipájára, amelynek a szára már a zsebéből lóg ki, én még a jegy­zetfüzetemre. A Szeleczky Vali életének töredéke van oda befir- kantva ... anyja van, de anyja nincs és utána három felkiáltó­jellel megtámasztva: azért jó itt! Két éves szövetkezeti múlt utáh ezek az utóbbi szavak kér­dést rajzolnak a homlokomra: érdemes-e még ezekután a gaz­dasági eredményekről beszámol­ni? MACS JÓZSEF A Szlovák Múzeum épüle­tében szeptember 12-én nyí­lik meg és október 1.1-óig tart a Számunkra és a világ számára című kiállítás, ahol alkalmunk nyílik arra, hogy megismerkedjünk könnyű­iparunk, azaz főleg a cipó, szőrme és bőrdiszmüáruter- melésünk azon cikkeivel, melyek már 1960-ban kerül­nek a piacra. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés, hiszen hazánk minden városában és falujá­ban egyaránt jelenleg le­szállított áron kiárusítják azokat az árucikkeket, me­lyek a jövőben már nem kerülnek termelésre. így hát érthető, hogy mindenki kí­váncsian és érdeklődéssel figyeli, milyen új típusú cipők, táskák, bőr- és szőr­mekabátok készülnek majd számunkra és a külkereske­delem céljaira. A rendkívül ízlésesen be­rendezett kiállításon első­sorban a cipőket vesszük szemügyre. Végignézhetjük a Brüsszeli Világkiállításon díjat nyert cipőmodelleket. Az új női cipők elsősorban anyagban és színekben tér­nek el a megszokott eddigi cipőtipusoktól, de sok újsze­rű fazont is látni. A kiállí­tott cipőmodelleket gyakran fém- és műanyagból készült kapcsok díszítik. A cipők orra hegyes, sok a tüsarkú Grafikai ábránk a cipőipar fejlődését mutatja. cipő, feltűnnek a műanyag­ból készült rendkívül ké­nyelmesnek látszó szandá­lok. Az ortopéd cipőknél is ügyelnek a divat irányvona­laira. A cipőket főleg a par- tizánskei Augusztus 29. üzem állítja ki, amely az idén ünnepli fennállásának 20-ik évfordulóját. A dobrísi kesztyüüzem gondoskodik kesztyűterme­lésünkről a legegyszerűbb sportkesztyűtől kezdve a lu­xuskesztyűkig. A trutnovi Kara n. v., leg­kiválóbb szőrmeüzemünk gyermek, női és férfi szőr­mebéléseket és szőrmekabá­tokat állít ki. A kiállítás valóban hozzájá­rul a dolgozók esztétikai ne­veléséhez, M. M.í Szocialista munkaverseny a tőbbiermelés motorja \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents