Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-09-22 / 38. szám
A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1959. szeptember 22. Az ember a csillagok világában ruscsov magával vitte Washingtonba annak a zovjet zászlónak a máit, amelyet két nappal előbb a holdrakéta vitt a lóidba. A szovjet zászló méltó jelképe nemcsak a Szovjetunió erejének és az emberi fejlődés határtalanságába vetett hitnek, ami a szovjet emberekre annyira jellemző az alkotó munka minden területén, hanem annak a békés versenynek is, mely a szocialista és kapitalista országok között kialakult, s amelynek szellemében a vitás nemzetközi kérdések is megoldhatók. S csakis ebben a szellemben oldhatók meg. Hruscsov mint ennek az új politikai irányzatnak a követe érkezett az Egyesült Államokba, a békés egymás mellett élés eszméjének követe és szószólójaként. A szovjet miniszterelnök már megérkezése előtt kifejtette felfogását a békés egymás mellett élés politikájáról a Foreign Affairs című folyóiratban, az Egyesült Államok legtekintélyesebb külpolitikai folyóiratában. Hruscsov rámutatott arra, hogy a szovjet állam keletkezésének első napjától kezdve, külpolitikájának alapelveként a békés együttélést hirdeti. Majd a következőket írja: „A legegyszerűbben kifejezve az együttélés politikája lemondás a háborúról mint a vitás kérdések megoldásának eszközéről“. Hruscsov megjegyzi, hogy a békés együttélés nem egyszerűen egymás mellett élés háború nélkül. A békés együttélés békés versennyé fejlődhet és kell is, hogy fejlődjék, mégpedig arra nézve, hogy melyik rendszer elégíti ki a legjobban az entber összes szükségleteit. Nem vitás, hogy az emberi szükségletek kielégítése — ebben az értelemben — nem korlátozódhat csupán a közszükségleti cikkek bőségére, s még csak az emberek szociális biztonságának általános megszilárdítására sem. Ennél többről van szó, hogy tágabbra nyissuk az emberi nem előtt álló fejlődés perspektíváit. A versenyt azon a területen kell a legkomolyabban venni, amelyen az emberi tudás maximális eredményei érhetők el. A szovjet holdrakéta, mely megelőzte Hruscsov amerikai útját, mély értelmet s egyben irányt ad e legmagasabbrendü versenynek. A szovjet holdrakéta sikere óriási hatással van az egész világ közvéleményére. S ez érthető is, hiszen az emberi történelem egyik legnagyobb, valóban korszakalkotó eseménye előtt áll az emberiség s beláthatatlan perspektívák nyílnak meg előtte. Az ember betört a csillagok világába, nem csupán képzelőerejével, hanem valóságosan is. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a nyugati tudósok és szemleírók egyre csak azt a kérdést firtatják: mi a titka a szovjet sikernek? Hogyan állhatott elő olyan helyzet, hogy egy ország, mely nem egészen félszázad előtt még az iparilag legelmaradottabb országok közé tartozott, negyven év alatt utolérte, sőt ezen az általános fejlődés szempontjából oly döntő területen túlszárnyalta a világ legfejlettebb ipari országait? Azok a nyugati gondolkodók és politikusok, akik e „titok“ nyitját keresik, bármennyire is szeretnék elkerülni a logika nyílegyenes útját, végül mégiscsak el kell jussanak a következtetéshez: ez a negyven év, ami alatt a világ egyik legelmaradottabb országából a tudományos és a társadalmi haladás élenjáró hatalma lett - a szocializmus négy évtizede volt. A szocializmusé, mely a leghaladóbb eszmékkel és társadalmi berendezésekkel olyan széles teret nyitott a szovjet emberek alkotó energiájának, amilyenre egyetlen más rendszer sem képes. VIII. évfolyam, 38. szám Ara 60 fillér Nyílt szívvel és jó . szándékokkal Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke immár egy hete tartózkodik az Egyesült Államokban. Ez alatt az idő alatt számos fogadáson, értekezleten és beszélgetésen vett részt. A szovjet miniszterelnököt mindenütt tisztelettel fogadták és útját minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte. Az amerikai újságok egyöntetűen megegyeznek abban, hogy még soha külföldi államférfi útjának nem szentelt ilyen nagy figyelmet a közvélemény. A különböző találkozásokon Hruscsov elvtársat a leggyakrabban az együttélés és a békés együttműködés lehetőségeire vonatkozó kérdések elé állítják. Hruscsov elvtárs válaszaiban kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy a szovjet küldöttség nyílt szívvel és jó szándékkal érkezett az Egyesült Államokba. Már a megérkezéskor kijelentette: „A szovjet nép békében és barátságban akar élni az amerikai néppel, semmi akadálya sincs annak, hogy országaink kapcsolatai jó szomszédi kapcsolatok legyenek. luk az „én“ tulajdonom fogalma megszűnőiéiben van és ehelyett a „mienk“ fogalma kerül az előtérbe. Ezért, jóllehet a rakéta, mely elérte a Holdat, a Szovjetunió címerével volt ellátva, mégis úgy véli, hogy ez a siker mindnyájunké, vagyis az egész emberiségé, az összes embereké ezen a földön. Több esetben szóba esett a Szovjetunió második nagy technikai sikere, a Lenin atomjégtörő üzembe helyezése. Hruscsov elvtárs ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a jégtörő üzembe helyezése konkrét megnyilatkozása a népek ama törekvésének, hogy a nukleáris energia kizárólag békés célokat szolgáljon. A szovjet és az amerikai nép, akárcsak más népek, a második világháború éveiben jól harcoltak együtt a közös ellenség ellen és eltörték gerincét. Békés körülmények között nagyobb alapunk és több lehetőségünk van a barátsághoz, s országaink népeinek együttműködéséhez. Az amerikaiakat érdekli a szovjet holdrakéta felbocsátásának kérdése is. Ezért az újságírók az egyik sajtókonferencián azt a kérdést tették fel, hogy a Szovjetunió követelni fogja-e tulajdonjogát a Holdon. Hruscsov elvtárs igen szellemesen kifejtette, hogy ő egy szocialista állam polgára és iiáA Szovjetunió miniszterelnöke kifejtette azon nézetét is, hogy vannak egyes ágazatok, melyekben a Szovjetuniónak utói kell érnie az Egyesült Államokat. Más ágazatokban viszont a Szovjetunió áll az Egyesült Államok előtt. így van ez például a rakétatechnika terén is. De itt is megjegyezte, hogy „nem kétséges, miszerint az Amerikai Egyesült Államok kiváló tudósai, mérnökei és munkásai, akik a világűr meghódításán dolgoznak, ugyancsak eljuttatják zászlócskáikat a Holdra.“ A szovjet zászló mint a Hold őslakója üdvözölni fogja az Önök zászlaját, s együtt fognak élni békében és barátságban, mint ahogyan békében és barátságban kell élniük mindazoknak a népeknek, amelyek közös anyánkat, a Földet lak- Orest Dubai: Békét a világnak. Díjnyertes linóleummetszet, ják, amely oly bőkezűen jutal- melyet a lipcsei nemzetközi könyvkiáliításon mutattak be. máz bennünket ajándékaival." 1 A kőbaltától a holdrakétáig \ Az emberiség az égre emeli tekintetét, de , nem legendák szellemalakjait, hanem saját fejének és kezének művét követi szemmel, egyben azt a szédületes röppályát, amelyet az ember tett meg a köbaltától a holdraké- l tóig. Száz generáció messziségben sincs tölünk a kor,, amelyben puszta kézzel küzdött az ember a puszta létért. S nemzedékek hosszú , során át érkezett el a klasszikus ókor csodáihoz. Bármily meghökkentően monumentálisak azonban az egyiptomi építészet, tökéletes szépségűek a görög szobrászat, impozánsak a Pómai államszervezet emlékei, még e korszak kivételezett kaszthoz tartozó emberei is esendőbbek a porszemnél, semmivé törpülnek az őket környező ■ ismeretlen, fel nem mérhető és fel nem fogható végtelen nagysága mellett. Ezen mit sem változtat a hellén szellem teljességre törekvő szárnyalása. Egy Herakleitosznak, egy Arisztotelésznek a világmindenségről, benne a Földről és rajta az emberről alkotott zseniális hipotézisei sem változtattak azon, hogy a kor embere egyaránt teheteten volt a tüdőgyulladás, a rendellenes szülés, vagy akár a barbárok váratlan támadásának végzetes következményeivel szemben. A szószékekről dörögtek a szónokok: „A Föld, a mindenség középpontjai Az istentagadó eretnekek hitvány labdát akarnak formálni belőle!“ A végtelen Földből mégis a bolygók egyike lett, amelyen tetszés szerint közlekedett a diadalmas ember, Copernikusl kiátkozhatták, Galileit inkvizíció elé citálhatták — a Föld egy percre sem torpant meg: azóta is mozog ... Az ember útja azonban továbbra sem bizonyult simának és egyenesnek. Pusztító válságok, véres háborúk szárnyát szegték és úgy tetszett, hogy apróbb a hangyánál, esendőbb a leszakított virágszálnál. Amikor Blériot át- , repülte a La Manche-ot, még felragyogtak • a szemek; Lindbergh óceánrepülése már csak | egyike volt a „rekordoknak"; Piccardon, aki , mindig a legeslegmagasabbra és legeslegmé- , lyebbre szállt, csak elnézően mosolyogtak; a . sarkkutatókat szánták és azután nekiláttak, j hogy új életet kezdjenek abból a kevésből, 1 amit a példátlan világégés meghagyott... f Nem olyan régen történt, hogy furcsa zaj ■ ütötte meg az ember fülét: ideges, szagga- '■ tott búgás'. Az ezüstnyílként száguldó gépe- í két csak nehezen lehetett szemmel követni. | Aztán már a híreket is alig. „Nincs távolság ? a Földön — mondtuk. — Bármely pontja •> órák alatt elérhető. És ekkor felröppent az | első szputnyik. Aztán a többi. „A Föld egy - 1 teniszlabda az emberhez viszonyítva — mondtuk. — Bármely pontja percek alatt elérhető az interkontinentális rakétával." És most — nem egészen másfél nap alatt — az ember müve megérkezett a Holdba, J, 11880 kilométeres óránkénti sebességgel. Az ő ember legyőzte az utolsó korlátokat is: Sic itur ad astra! Az ember? Még nem. Az ember nevében az az ember, aki újfajta eszméket választott magának; az az ember, aki az új eszmék szerint rendezi be a maga világát: a föld • egyik felét; az az ember, aki az alkotó te- | vékenységet teszi meg az emberség legfőbb mércéjévé; az az ember, aki szilárd hittel j a maga történelmi hivatásában nyújtja ba- » ráti jobbját a Föld másik felének. Nem két- * séges, hogy az új eszmék, az újfajta alkotás f embere, aki át tudja hidalni az égitesteket ‘ elválasztó járatlan űrt, hidat ver az atom- j háború szörnyű szakadéka fölé és átvezet az . emberiség megálmodott aranykorába. TEKNŐS PÉTER Útra áll a fecske szárnya HORVÁTH ISTVÁN: Útra áll a fecske szárnya. Befütyült az ősz a nyárba. Gondterhelten jár a nap. Alig győzi, annyi gondja, míg a szilvát kékbe vonja, s hint a hegyre aranyat, Aranyat-mosolyt kelt a szőlőn, s már az almára kell szőjön bíbor-piros kacagást. S mennyi szín, hány festék féle! Nem csoda hát, ha estére Václav Vrbának, a tfemoíéni általános iskola V. osztályos tanulójának rajza: A sárkány. A föld útitársa A Hold Földünk utitársa, a Földhöz legközelebbi, szomszédos égitest. Földünk holdja, tehát a földünk körül kering, pályáját is elsősorban a Föld határozza meg és naprendszerünk középpontja, a Nap csupán befolyásolja. A Hold sugara 1738 km, átmérője 3476 km, alig több, mint a Föld sugarának, illetve átmérőjének negyedrésze. Alakja csaknem pontosan gömb. Tömege 1/81 része a Föld tömegének, sűrűsége köbcentiméterenként 3.33 gramm, tehát alig 60 százaléka a Föld sűrűségének. A kisebb tömeg kisebb vonzóerőt is okoz : a Hold felszínén a nehézségi gyorsulás hatodakkora, mint a Földön. A Föld és a Hold középpontja között a középtávolság 384 000 km a Föld sugarának kb. 'hatvanszorosa. A Föld és a Hold közötti távolság a hónap (holdnap) folyamán kereken 354 000 és 406 000 km között váltakozik. A Hold földkörüli keringésének ideje (periódusa) 27 nap 7 óra 43 perc 11.47 másodperc, ezt hívjuk sziderikus (vagy csillag-) hónapnak. A Hold saját tengelye körül is forog, forgásideje gyakorlatilag megegyezik a keringésidővel, tehát pontosan egy hónap alatt saját tengelye körül is megfordul. Ennek az eredménye, hogy a Hold mindig ugyanazzal az oldalával fordul felénk, a Hold „másik“ oldaláról — egy keskeny sáv kivételével ’ — semmit sem tudunk. Szolgáld ki magad **** ««**»«, * ........ * Valóságos ünnepnapnak tartják a bolyi kilencéves iskola pionírjai szeptember 10-ét, azt a napot, amikor az iskolában megnyílt a pionírok önki- szolgáló boltja. A bolyi pionírok öröme jogos, hisz ezentúl nem fog kelleni a diákoknak sorba állni az üzletekben a szükséges tanszerek beszerzésénél. Az iskolában használatos segédeszközök mellett a pionírok önkiszolgáló boltjukban vehet- nek majd tízóraira valót, azonkívül cukorkát, csokoládét és egyéb apróságot. A pionírok megfogadták, hogy az önkiszolgáló boltot lelkiismeretesen fogják vezetni és kezelni és a befolyt pénzt mindig pontosan kiszámlázzák a fogyasztási szövetkezet vezetőinek. A bolyi kisdiákok már a múltban is jól végezték feladataikat, s a jövőben még szorgalmasabban akarnak dol- goznj mind a tanulás, mind az egyéb társadalmi munka terén. Az önkiszolgáló bolt létesítését a hatóságok és tanítóik bizalma kifejezésének tekintik. A bolyi pionír önkiszolgáló bolt első a maga nemében a királyhelme- ci járásban. Az itt szerzett tapasztalatok alapul fognak szolgálni ehhez hasonló intézmények létesítéséhez a többi iskolák mellett is. Molnár János, Boly. ______ Ä Lenin-a lom jég törő a Néva folyón. I
