Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-15 / 37. szám

Zozulja: Mese az ifjúságról JliV inden áldott nap pontban • "* {élötkor berreg a telefon a hivatalban. A fiú odamegy a készülékhez, amelyen „a ma­gánbeszélgetés szigorúan tilos", és először is meghallgatja azt a könnyed, csengő kacagást, azt a leírhatatlan édes, utánozhatatlan kacagást, amelytől megmámoro- sodik az agy. — Szervusz, drágám — hallja a fiú a kacagás végeztével, mi­re az izgalomtól kissé hamis hangon feleli: — Ó, hogyne, a fuvarlevelek elkészültek. A gazdasági osztá­lyon megkaphatja. Mindez pedig hozzávetőlegesen a következőket jelenti: — Szervusz drágám. Botdog vagyok, hogy hallhatom a kaca­gásodat, a hangodat. A lány (telefonfülkéből be­szél): — Hogy vagy, édeském? A fiú (körülnéz): — Nagyon jól. A zárókimuta­tás készül. Mint már említettem, a fuvarlevelek átvehetők. Elküld értük ? A lány: — Ma egész délelőtt csak rád gondoltam. ART BUCHWALD (New York): A fiú: — Küldjön át valakit, nekünk nincs szabad küldöncünk. De a lány jól ért mindent. Bármiről beszéljen is a fiú — fuvarlevélről, zárókimutatásról, százalékos utalványozásról és hasonlókról* — 8 egészen mást hall a fülledt telefonfülkében. Ügy érzi, hogy ezt mondja a fiú: — Igen, drágám, én is csak rád gondoltam. Szüntelenül rád gondolok. Csókollak. Szeretlek. Végüt a fiú hanyagul ennyit mond: — Hát akkor kilenc órakor küldje. De ne késsen. — Pont kilenckor, szivecském — hallja a drót túlsó végéről, és leteszi a kagylót. Legfőbb ideje, mert a főköny­velő már várja a készüléket. A főigazgatósággal fog beszélni: szintén fuvarlevélről, zárókimu­tatásról, százalékos utalványo­zásról és költségcsökkentésről. Csakhogy 8 már valódi ügyek­ről tárgyal. Bár, ki tudja ... A lány kórházban dolgozik. Hetenként háromszor éjszakai inspekció. Pontosan tizenegykor rövid, kettős „automata“ csöngetés hallatszik a szűk inspekciós fül­kében. A lány felemeli a kagylót. ™ Először tompa torokkö­szörülést hall, aztán erőltetett nyugalommal megszólal egy hang: — Szervusz. A lány — nem túlságosan le­leményes, de megőrizte a gyer­mekkor élénk utánzókészségét (mindössze tizenkilenc éves) — izgatottan feleli: — Igen, igen a receptek ké­szen vannak. El lehet jönni ér­tük. A fiú: — Vágyódom utánad. Ügy ér­zem, ezer éve nem láttalak. Szörnyen ostoba dolog, hogy ott kell sínylődnöd abban a kórház­ban. Ilyen gyönyörű este ... Olyan egyedül vagyok... A lány: — Igen, igen, a receptek ké­szen vannak. Elküld értük? Eel­hívom a gyógyszertárat... A fiú: — Te édes... butuska ... A lány: — Küldjön át valakit. Nekünk nincs szabad küldöncünk... Igen ... Miért butuska? A fiú: — Talán egyedül vagy? A lány: Igen, igen, buta história. Ope­ráció után meghalt. Igen, meg­halt. Akkor küldjön valakit. Fel­hívom a gyógyszertárat... T e édes ... Mondjál már * valamit. Kacagj. Hallani akarom a kacagásodat. A lány: — Hát jó ... (nevet). Felhí­vom a gyógyszertárat. Okvetle­nül felhívom. A fiú: — Ne sokat késs holnap. Csó­kollak. Szervusz, édes. A kagylók a helyükre kerül­nek. Néhány perc múlva ismét cseng a telefon az inspekciós fülkében. Az orvost keresik. Fel­emeli a kagylót és beszélni kezd: — Igen, három óra tíz perc­kor. Vérömleny. Mennyi? Tizen­négy? De hát hova tegyük őket? Elküldjük írásban? Csakhogy nincs küldöncünk ... A na«Y üzlet Az Egyesült Államokban nem létezik terv szerinti gazdálko­dás és ezért egyes mezőgazdasági cikkekben túltermelés mu­tatkozik. Az amerikai kormány ezért a farmerek számára pá­lyázatot hirdet és azokat jutái mázzá meg, akik minél nagyobb területet hagynak műveletlenül . (Egy amerikai újsághír sze­Vagy talán kevésnek tartják ezt a keresetet? Vegyük számításba, hogy azok a sertések, melyeket nem nevelek fel, 50 000 mázsa kuko­ricát fogyasztanának el. Ha a cormánytől azért, hogy ezt a kukoricamennyiséget nem ter- •nelem ki, ugyancsak jutalmat <apok, akkor a jövedelmem tö- <életesen biztosítva van. Mindenesetre — ezt remélem rint.) Egy fiatal amerikai, miut katonai szolgálata letelt, ei ideig Párizsban szeretett voll elhelyezkedni. Mielőtt ázonbi állásba lépett volna, Texas' szüleihez utazott. Hazulról, texasi Waco nevű városkából a következő levelet intézte ama párizsi cég igazgatójának, aki hajlandó lett volna felvenni. Tisztelt uram! Ezúton kérem, tekintse ké­rem tárgytalannak a munkabe­osztásomra vonatkozó megálla­podásunkat, mivel az elhelyez­kedési lehetőségek itt nálunk sokkal előnyösebbnek mutat­koznak. Terrebonéban a bará­tomtól megtudtam, hogy az amerikai kormány jutalomban részesíti azokat, akik nem te­nyésztenek sertést. Barátom ezer dolláros csekket kapott ■ azért, mert 50 sertést nem ne­velt fel. Alaposan meghánytam-vetet- tem a dolgokat és elhatároz­tam, hogy részt veszek a serté­sek „nemtermelésében“. Máris szétnézek egy olyan farm után, ahol nem foglalkoznak sertés- tenyésztéssel. Hogy milyen ser­tésfajtánál kötök ki, azt még nem tudom. A legokosabbnak azt tartom, ha eleinte kicsiben kezdem és vállalatomat idővel kibővítem. Ha a terrebonei ba­rátom ötven malac felnemne- veléséért ezer dollárt kapott, akkor én rögtön ezer malaccal kezdeném. Később kétezer ma­lac felnemnevelésére térek át. elsősorban átképzésben kell ré­szesülnöm és meg kell tanul­nom, hogy hogyan lehet sertést és kukoricát nemtermelni. Ha terveim sikerülnek, akkor rövidesen megnősülök és nem lesznek gyermekeim. Hogy a kormány milyen jutalomban részesíti azokat, akiknek nin­csenek gyermekeik, arról még nincsenek értesüléseim. Min­denesetre világos, hogyha vala­kinek nincsenek gyermekei, akkor az nagyobb jutalomban részesül, mint az, aki nem ter­mel sertéseket. Tisztelettel híve: OCTAVE BROUSSARD (ford: M. M.) A küldönc szó hallatára a lány felfigyel: ugyan a doktor olyan Zofia Marcinkowska, lengyel sz ínésznő, jelenleg még a krakkói komoly ember... Nem létezik., színiakadémia növendéke, de m ár ' több filmben szerepelt és Ámbár, ki tudja... különösen a Senki se hív című filmben ért el nagy sikert. — Szenvedés és harcok árán a szabadságig A kiálitás első részében olyan festményekkel ismerkedünk meg, melyeket kiváló szlovák festőművészek a háború hatása alatt alkottak. Elsősorban Cip- rian Majernik Menekültek és Kivándorlók című képei ragad­ják meg figyelmünket. A ko­mor, sötét színek elénk rajzol­ják a lesoványodott, gondter­helt, üldözött embereket, akik az ellenség elől kénytelenek menekülni. Szinte érezni, amint nehéz léptekkel haladnak az ismeretlen jövő elé. Vincent és Ferdinand Hlozník is meg­győzően érzékeltetik a nincste­len tömegek reménytelen har­cát. Nem kevésbé megrázó 2Se- libsky Búcsúzás című képe is. Nevan a tragikus sorsú Lidice emlékét idézi fel. A háború nyomasztó víziói után üdítőleg hatnak a Szlovák Nemzeti Felkelés sugallatára született képek, amelyek hitet öntenek a kiállítás látogatóiba is és meggyőzik őket arról, hogy új időszak érkezett, amely megnyitotta a békés alkotó évek sorát. Mária Medvecká festőmúvésznő meleg színekkel rajzolja meg az új embertípu­sokat, a hegyek közé siető fiát kézen vezető fiatal partizán erőteljes alakját és méltóan a kép mellé sorakozik a vörös- kendős Partizánleány is. A sü­Menekültek. Híres emberekről emlékezünk Liszt Ferencnek a zene hal­hatatlan géniuszának hagyaté­kából Budapesten most múzeu­mot rendeztek be, melyet szep­tember 12-én nyitottak meg. Jókai: A lőcsei fehér asszony c. regényének dramatizált vál­tozatát szeptember közepén Heltai Jenő oroszul megje­lent elbeszéléseinek komoly visszhangja támadt. Most ké­szül el a Néma levente átköl- tése is. Előadására egyidőben több színház készül és ugyan­akkor dolgoznak az ukrán és grúz nyelvre való átültetésén is. A világon szinte egyedül álló kísérletként 10 kötetes Gyer­mek Enciklopédia kiadását kezdték meg a Szovjetunióban a 10-18 éves korosztály ré­szére. Iszmael Rodriguez mexikói filmrendező világkörüli útra indult, hogy 15 nemzet filme­seinek közreműködésével ko- produkciős filmjét előkészítse. A film címe János testvér len­ne és egy átlagember életét vinné vászonra. Az emberi test­vériességet hirdető film meg­valósítása érdekében máris megkezdődtek a tárgyalások. Elkészült az első körfilmszín- ház-cirkoráma-berendezése a Szovjetunióban. A filmet 11 felvevő géppel egyidejűleg ve­szik fel normálfilmre, a vetítés pedig 22 filmvászonra történik egyszerre, 22 automatizált szinkronizáltan működő vetítő, segítségével. Az első szovjet körfilmct a Tavasz útját a kö­zeljövőben mutatják be. A hamburgi Die Welt című folyóirat mint riasztó jelensé­get regisztrálja, hogy sok nyu­gat-német diák Kelet-Berlinből szerez be könyveket. Az „ár­talmas irodalom“, amelytől a fiatal értelmiségieket Nyugat- Németországban féltik: Johan­nes Becher, Arnold Zweig, An­na Seghers, Ludvig Renn és a külföldi szocialista és haladó írók művei. ff» Szeptember 24-én lesz 250 esztendeje, hogy Esztergom szülötte Battyán János kuruc tábornok a török elleni küzde­lem hőse meghalt. Az évfordu­lóra Esztergomban a kuruckor megőrzött fegyvereiből és kéz­irataiból kiállítást rendeznek. © Egy párizsi könyvkiadó­vállalat különös kultúrtörténe­tet adott ki, amely keresztne­vek szerint sorakoztatja fel a történelem híres alakjait. El­sőnek a hires Katalinoknak szánt kötet jelent meg. 1809. augusztus 23. — 1849. szeptember 4. — Ez a két dá­tum határolja a nagy lengyel költő életét. Olyan korban élt, amikor a három részre szakí­tott Lengyelország három zsar­nok igáját hordta, s a lengyel népnek a feudális elnyomás el­len a nemzeti elnyomás terhét is viselnie kellett. Slowacki romantikus költő a hatalmas, szenvedélyes érzések költője, és a legyei forradalmi romanti­ka sajátossága pedig az, hogy választ ad korának legégetőbb kérdéseire, ostorozza a fennál­ló társadalmi viszonyokat. 1831-ben a varsói felkelés idején írta meg első verseit, majd Párizsba tette át székhe­lyét, ott jelentek meg a világ- irodalom remekműveihez tar­tozó drámái, mint a Kordyan, Mazepa. A lírikus Slowacki áll hozzánk a legközelebb. Merész álmodozás jellemzi költészetét és verseiben megjósolja a nép forradalmát és hatalomra jutá­sát. Milyen csodálatosan hang­zanak a 150 évvel ezelőtt meg­halt költő sorai: „Olyanok lesztek, népek, mint az Isten. Mit megoldozlak vas-tenyeretekben, Az meg lesz oldva — immáron örökre. Ki benneteket elhagy — hova menne? Lesztek a hegyek, folyamok és völgyek, Napfényben fürdő, szél-paskolta tenger, A pusztulás és menekülés öble, Lesztek tengerként kiáradó árnyak, Tengerek fölött vezér-fényű lángok!“ Slowacki nagyságát valóban az bizonyítja, hogy a mai olva­só is megtalálja verseiben azo­kat az eszméket, amelyek most válnak valóra. Versei Lengyel- országban ma is rendkívül nép­szerűek, verseskötetét ott ta­láljuk az immár nemcsak ol­vasni, hanem sorsát megérteni és alakítani tudó lengyel pa­rasztcsalád asztalán. Az ifjúsághoz szóló örökszép versét jól véssük emlékeze­tünkbe. „Ifjúság, higgyed tiszta, arany álmod, Mely a nyűtt formák fölött tovaszárnyal, S fegyvered van már harcaidat állnod, Álmodott hited megvív a homállyal/“ 7020 UPRKA A morya-slovac- kói vidék nagy fes­tője 30 évvel eze­lőtt, 1929. szeptem­ber 8-án halt meg. Az idő vasfoga nem kezdte ki képeit, ugyanolyan frissen ott ragyognak kép- < tárainkban és a fes­tőművészeiben ke­vésbé jártas látoga­tók is rögtön rá­mutatnak: ez egy Jprka kép! A slovackói pa- •aszthézból elsza­ladt nagytehetségű festő megjárta a hires müncheni és - párizsi festőiskolá­kat, de hü maradt falujához, a falusi néphez és egészen egyéni meglátásban festette alakjait. Mindig egyszerű parasztokat festett munka és pihenés közben. A kiváló emberábrázolás mellett Uprkánál a legjellegzetesebb, hogv a morva-slo- , , . , vackói népviselet rendkívül gaz- festőknek is. Neve fogalommá dag változatait örökítette meg vélt és alkotásai méltóan képvl- festményein. Egyenesen fórra- selik hazánk képzőművészetét az dalmasította a cseh festészetet egész világon, és irányt muwíott a ma élő * M. M. t li is belátja - itt Texasban lőnyösebb elhelyezkedési ki- itások kecsegtetnek, s ezért párizsi cégnél nem vállalha- >m a munkát. Természetesen Kulturális hírek ÁS NYÍLT MEG lyos partizánharcok emlékeit ébresztik fel V. Hlozník és D. Milly képei. Guderna festmé­nyei megható jelenetekben örökítik meg, amint egy parti­zán apa családjától búcsúzik, hogy társaihoz a hegyekbe si­essen és kiharcolja a szabad­ságot. Zelibsky komor színek­kel a partizánok visszavonulá­sát vetítik elénk, míg Stefan Bednár a Segítség érkezik cí­mű képén visszatükrözteti, mit jelentett az, amikor valóban a „mennyekből“ érkezett a segít­ség és a szovjet repülőgépekről fegyvereket dobtak le a felkelő harcosok számára. A felszabadulás boldog pilla­natait J. Hala örökíti meg a szovjet hadsereg Vázecbe tör­pével. Grafikusaink is sokat merí­tenek a háborús élményekből, és egész képsorozatokban a koncentrációs táborokban átélt benvomásaikat tolmácsolják. Hlozník Ember című képsoro­zata és Imro Weiner-Kráí Cik­lon című képsorozata elénk tárja a koncentrációs táborok rémségeit. A kiállításon a Szlovák Nem­zeti Felkelés tiszteletére emelt legszebb emlékművek fényké­peit is láthatjuk. A kiállítás a képzőművészek' alkotásaiban tökéletesen érzé­kelteti, az átélt háború borzal­mait. akik művészi eszközökkel fejezik ki valamennyiünk vá­gyát: békében, szocialista mó­don akarunk élni és építeni. M. M.

Next

/
Thumbnails
Contents