Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-10 / 10. szám

VITA

N

em tűnő álom volt csupán.

Csillag-lovon jártunk a Bodrogközben. És szerzői délutánokat rendeztünk a polgároknak. Joggal kérdezhetné az olvasó, hogy hát milyen is tulajdonképpen az a csillagló; van-e füle, lába, körme, feje és nyereg alá való hátacskája, de ezekre Cselényi László feleljen meg, mert leginkább az ő kedvéért választottuk huszáros utunkat. Amit mi tudunk mondani e különös égi paripáról, hogy nincs lába, de van szárnya s ez olyan, hogy lovasát nagyobb erővel ragadja a kozmikus térség felé, mint a megcsodált rakétát a hajtőért Különös ismérve még ennek a csillag-lónak, hogy külseje sziporkázó, cslllog-villog rajta minden; arany veretű a nyerge, ezüstös a kantárszára, és ha közelebbről vesszük szemügyre, a lovacska ködös semmivé válik.

Felkapaszkodtunk a prüszkölő, ficánkoló csillag-paripákra és kirepültünk nyomban a végtelenbe, oda, ahol már nincsen fenn és nincsen lenn, ahová a fellegek sem mernek nagyon odabátorkodni, ahol csak a Cselényiék lova nyargalász.

Hatan vágtattunk az irdatlan messzeségben s a Bodrogközön leereszkedtünk valamelyest. Hetedik társunk nagy bölcsen a mi jó öreg planétánkon maradt, mert hogy vezetni is kell valakinek ezt a magas röptű poéta társaságot, ha másképpen nem, hát leeresztett kantárszáron.

Gyurcsó Pista, a magyar szekció titkára, kapaszkodott a kantárszár végébe, hogy a földről igazgatván, elkalauzoljon bennünket a kiszemelt vidékre.

Perbenyik, Királyhelmec, Lelesz, Nagykapos és Kassa. íme ezekre a helyekre kellett eljutnunk csillag-lovainkon, mert a polgárok már nagyon vágytak látni minket, a fiatal költők egynéhányát, főleg azokat, akik a csillagot is feljebb tudják tolni az égboltozaton. Csodagyerekeket vártak mindenütt, robusztusz-erejűeket, akiknek még a csontjuk is szikrát hány, ha elindulnak s igyekeznek. Nem beszélve arról, hogy az ég boltozatába is akkor verik a fejüket, amikor éppenséggel csak akarják.

Pillanatok alatt feltűntek a lovasok pompázó csillagok seregében a Latorca fölött s a bodrogköziek mindjárt kitódultak a házak közé, pillogni fel az égi lovasokra. Kicsit megdöbbentek a tüneményes égi látványtól s magukban imádságot helyettesítvén a Nagy Lajos verséből idézgettek, aki megjö- vendelte nekik, hogy majd meglátjátok atyámfiai... és most idézek:

" Csillag-csapat jön: büszke, délceg,

menetelő csillag-sereg. Valóban az jött, csillag-csapat. A toll s az ének szerelmesei sarkantyűzták paripájukat a Bodrogköz fölé, bűvészek és bajnokok, akik morzsa világgal be sose érik, a Jupiterig és a Szaturnuszig tágítják a látóhatárt. S azért jönnek, hogy megmutassák, mi a költészet, mi az ének, mi a fennállónak való zsoltár. Mind ez idáig azt hányták a nagyfejű és hályágszemü kritikusok a lírikus látnok szemére, hogy nem elég éles a tekintete s nem elég szárnyaló a képzelete. No, vegyék le gyorsan a kalapjukat és hódoljanak a jelenkori darazsak s kiáltsák világgá, hogy megszülettek immár az induló naa fiatalok

antológiájáról

Csillag-lovon a Bodrogközben

gyök, a sasszeműek, akik az éterben látnak s parányi porszemekre, villanásokra, elektromos kisülésekre vadásznak.

M egszülettek és csillag-lovon * * úsznak a Bodrogköz fölött. Csillag az égen és csillag az ő versükben. És mennyi csillag! Cselényi László például rövid néhány hónap alatt annyi csillaggal szaporította meg az űrt, hogy a csillagászok nyugodtan újratérképezhetik a keserves eget; „a csillagok között“, „hiszen testvéreim nékem fenn a csillagok“, „csillagfény játszik boromon“, „vágtatok vad csillag-lovon“, „az égen karma- zsin-pillájú csillagok“, „az űrben millió kis csillag didereg", „sirassátok velem égbeli csillagok“, „lázongó csillagok“, „csillagot tejelőt“, stb. stb.

Ámuljatok, bámuljatok, csodálkozzatok és hódoljatok ti Földön ragadt bodrogköziek, mert nem közönséges látványban van most részetek. Titánok, a nagy űrben bolyongó költők jönnek a vidéketekre, hogy

fennhangon ismételgetni neki a Téli vallomás című vers három sorát, amely így szól: „csillagokig rezgő vágyaimnak mágnessarka, útirány-adó lombos ág, amely árnyékába vár“, s amelyre a polgár ötödször! elolvasásra is úgy szól: még most sem értem egészen. Azt az ártatlan Petrik Jóskát meg azzal vádolta, hogy beugraszta- ni akarja többi énekmondő társát, mivel mindig másnak tanácsolja kilenc ars poéticájában, hogy nagyszerű dolgos hétköznapjainkról írjon. Csak Kulcsár Tibort és Gyűre Lajost hagyta békében, ök szelíden csacsogó fiúk s olyan verseket fabrikálnak, amelyektől még a Cselényi lázongó csillagai is megjuhá- szpdnak és szemérmesen lesütik a szemüket.

M em tetszett a fiúknak a kö- ■’ tekedő ember, s hogy sza- duljanak a kínos helyzetből, felpattantak a csillag-lovakra és leszóltak Gyurcsó Pistának, hogy engedjen jókorát a kantárszáron, hadd emelkedhesserúgassuk halántékon csillaglovunkkal !

Csillag-lovon jártunk a Bodrogközben, s az emberek megbámultak, megcsodáltak, de nem értettek bennünket. Olyan benyomást tettünk rájuk, hogy a fiatal költők zöme nem arra mozog, amerre a világ. Éhesek, szomjasak voltak a szép szóra, a segítő, felvilágosító, nagy ügyünkre buzdító költeményre és a végén alig kaptak valamit. Vagy igen? Csillagokban nem volt hiány. Az ős-sejtek állandó hangoztatásában sem. De a nagy, a szent Ma nem érintette meg az emberek fülét. S ez végtelenül lehangolta, elszomorította őket.

Ady Endre, a forradalom vi-, harmadara, írta a következőket Wojticzky Gyula ifjú költőtársának „A XXX-ik századból" című verskönyvébe prológusként.

Jó fiam, ma minden magyar

elválik,

Ki messze, ki messzebb,

De Magánál, fiam, még az Időbe Kandibb szemet tán senki sem • meresztett:

Be messze él már, jó fiam,

mitőlünk.

A tudósító egyszer sem búsuljon azon, hogy a nünü- keiek csak a színjátszásban látják a művelődési munkát. Ha más nincs, érje be ennyivel. Lám, előadták már a Csárdáskirálynőt, a Dankó Pistát; a Mikor a hárs virágzik-ot és még mindig nem fáradtak bele a játszásba. Sőt. Most következik az igazán Nünükére való darab. Műsorra tűzték Schiller Ármány és szerelem című „polgári szomorú játékát.” A vezetők ugyanis megállapították, hogy a mű színszerűsége szinte tökéletesen megfelel a helyi viszonyoknak. Szívhez szóló darab ez, a határjanincs mező szántóföldjeit ábrázoló kulissza-falak közt is szívhez szóló. És végtelenül hatásos. Ha csak egyetlen egy nünükei olvasná is fel a szomorújátékot, még az is sikert aratna vele.

Ferdinánd és Lujza. A két lángoló szívű szerelmes. Ha megjátszák majd szerepüket, az áhitatosan néző, nézde- gélö polgárok sírni fognak nagy elkeseredettségükben. Sírni? Ordítani fognak. Egy nagy bús könnytenger lesz a terem ... Tanulták szorgalmasan a darabot. Nagy színházak, hivatásos együttesek négy-öt-hat hétig gyakorolják az Ármány és szerelmet, ők rövid két hét alatt leszámoltak Schillerrel. Nagyjából elkészültek a darabbal s a legények csizmában, a lányok meg habfehér kötényben álltak a színpadra. És mondták lassan, tagoltan, csendesen a szerepüket, a nünükeiek meg átszellemülten hallgatták őket. S a cirka száz oldalas, nehéz szövegű szomorújátéknak még a feléig sem értek éjfélig.

Este nyolcra hirdették a bemutató kezdetét, s a nünükeiek ősi szokás szerint megjöttek kilencre. És a szereplők éjfélkor a szomorújátéknak csak a felénél tartottak.

megszemléljék itt is a csillagos égbolt állását s azt, hogy a Latorca felett merre áll a Gön- cöl-szekér rúdja. S hagyjátok őket nyugodtan a merengésben és egy-egy csillag-hasonlat kitalálásában s ne akarja egyikő- tök sem az ő Ihlettel megkent tekintetüket a falura, vagy ten- magatokra vonni. Mert ha ezt akarnátok, úgy járnátok, mint az a kötekedő leleszi atyafi, aki Cselényitől azt találta kérdezni, hogy a költő úr mindig az égi mezőkön szárnyal?, s ilyen feleletet kapott: „ha az utak porát rovom, hej azt is csak csillag-lovon“.

Elpirult az ember, de mert kötekedő volt, Tőzsér Árpádtól is megkérdezte, hogy hány esztendős, ha már olyan dolgokat is le tud írni, amit a közönséges halandó esze fel sem bír fogni s tőle a következő választ kapta: „csillagot rúg huszonkét évem. „Belekötött az a bizonyos polgár mindenkibe, még a halkszavú Nagy Lajosba is, s bizony az ifjú költőnek a művelődési ház sarkába kellett vonni az embert s ott

nek a helyükre. Nem nekik való a földi beszéd. Még csak az kéne, halandókkal vitatkozni a halhatatlanságról. Mikor a planétán rekedtek, úgy sem értik meg, hogy földi tárgyakat és élőlényeket észrevenni, meglátni igazán nem művészet. Az a dilettánsok verseibe tartozandó. Megírta Veres János, hogy Juhász Ferencék fellépése óta nem lehet úgy verset írni, mint azelőtt. A versnek már ne az élet szabja meg a keretét, hanem Mars és Vénusz. Végkövetkeztetésképpen: a költő ne a parányi embert nézze, a költő a kanosaiul festett eget nézze, és ha unatkozik, számolgassa a csillagokat s figyelje birka türelemmel a vad szikrákat izzadó űrt. És tekintsen el mindennapunk valósága fölött, ha nem akar a szürkeségbe belefúlni ...

Lám, Juhász Ferencék válságba kerültek önmagukkal s a világgal, kerüljünk hát mi is a válság, a csömör buta iszapjába, s aki azt merészeli állítani rólunk, hogy Juhász-epigo- nok vagyunk, azt kíméletlenül

Szép álmodni magunkat a

másba,

A nincsbe, a szépbe,

De ezer évet sietni s nem élni, Édes fiam, nem irigylem érte, Mert jaj annak, aki kihull a

Mából.

Szabad készíteni arasznyi

jövőket,

De élni nem mással,

Mint a nekünk régen

parancsolódott

Kínságos és mégis szent, mai Mával.

Ez tán több, mint a XL-ik

század.

D odrogköz népé nem a poé- ® ták eszközével mondta el ugyanezt. Egyszerűen, közvetlenül fejezte ki Ady prológusát. Azt mondta, hogy néhány bemutatott versre csak addig emlékezett, amíg a szerző felolvasta, vagy még addig sem. A tüneményes csillag-lovasokra azonban emlékezni fognak, no meg Gyurcsó Pistára, mert a kantárszárat fogva ő szenvedte meg legjobban ezt az útat.

MÁCS JÓZSEF

Ennek magyarázata a következő: Schiller Ármány és szerelem című játékában többoldalas párbeszédek vannak, s két hét leforgása alatt nem tudták annyira bevésni a szöveget, hogy simán fújhatták volna. Szaggatottan, gondolkozva mondták tehát a szerepet s néha megálltak, pihentek és ilyenkor mindig a súgó lépett közbe. A nünükeiek nem egy olyan pillanatnak voltak szem- és fültanúif amikor csak a súgó beszélt, a szereplők hallgattak. De ezek a zavarok, félszegségek nem tartóztatták fel a dráma sodrását, a feszültségét sem csökkentették. A nézők lélegzetvisszafojtva figyeltek s megdermedtek, elhűlt bennük a vér, ha miamelyik szereplő megakadt a szövegben. Már-már attól tartottak, hogy a műkedvelők nem tudják végigmondani ezt a hallatlan nagy szomorújátékot. A gyengébb idegzetű nézők éjfélnek másik oldalán vizes zsebkendőt szorítottak a fejükre s csak fél szemmel merték lesni a dadogó alakítókat. Az egyik polgár fel is nyögött a nagy izgalomban és azt mondta: nünükeiek, pihenjünk az istenért, nem lehet ezt a látványt idegekkel bírni. Javasolta, hogy a szomorújáték utolsó két felvonását hagyják meg másnap estére.

Azonban a szereplők viharosan tiltakoztak a türelmetlen és gyenge idegzetű polgár javaslata ellen. Folytatták tovább az előadást. Es az óra mutatója a hajnali kettő felé mozgott. A nünükeiek elálmosodtak, elszenderültek a kimerültségtől. Lehajtották szerényen a fejüket és illendően fújdogálták a levegőt, hogy a súgót valahogy meg ne zavarják. Észrevették a szereplők is a nünükeiek el- bágyadását s bóbiskolni kezdtek ők is a színpadon, csak a súgóra bízván azután a schilleri szomorújáték sorsát. Ez a játékból való közös kikapcsolódás aztán egészen addig tartott, amíg a kakas bele nem kukorékolt az ablaknál trázsáló bakter fülébe. Akkor az elkiáltotta magát, hogy szól a kakas már, ébredjetek nünükeiek!

És erre mindenki felébredt, mindenki szedelőzködött, mindenki hazafelé indult. Csak a súgó nem mozdult. Ösz- szeesett a fáradtságtól szegény!

GÖRBE PÉTER

Kulturális hírek

Móra Ferenc elbeszélései a cseh Olcsó Könyvtárban. A prágai Svétová cetba, a cseh Olcsó

Könyvtár egy esztendő alatt két magyar írót jelentetett meg jelentős példányszámban: Kaffka Margit regényét, a Színek és évek-et, s most Móra Ferenc elbeszéléseit, Vérim v clovéka (Hiszek az emberben) címmfel. Ebben a kötetben helyet kapott a Hannibál feltámadása c. kisregény is. Az utóbbi a Karlovy Varyban kitüntetett film révén már eleve is érdeklődésre tart számot a cseh olvasóknál. Huszonegy Móra-elbeszélés sorakozik a cseh kiadásban egymás mellé, Szeged nagy írójának legjobb novellái és rajzai. A válogatás sikerült: benne van az író élete, az Alföld tág szemhatára, a múlt század magyar falujának paraszti ellenállása Bécs ellen, ragaszkodása Kossuth Lajoshoz,

a siker titka

Az apátfalva! Pol'ana üzemben a termelési feladatok mellett sok figyelmet szentelnek a kulturális tevékenységnek is. Az üzemben esztrád, színjátszó- és tamburás-együttes, valamint fúvószenekar működik. A kulturális tevékenységről a CS1SZ alapszervezete és az üzemi klub gondoskodik. Pol'anában már hagyományossá váltak az Ifjúsági Alkotóverseny üzemi fordulói. Minden évben újabb és újabb tehetségek bukkannak fel. Az idei versenybe több mint száz fiú és leány kapcsolódott be és komoly tehetség is akad köztük. így pl. Kontrisová, Gasparíková elvtársnők személyében új előadó művésznőket fedeztünk fel.

A kulturális tevékenység fellendülését csakis azzal magyarázhatjuk, hogy a CSISZ-szer- vezet és az üzemi klub között igen szoros az együttműködés. A CS1SZ üzemi vezetőségének kultűrfelelőse egyúttal üzemi klubtag is. Amikor a CSISZ vezetősége a kulturális kérdéseket tárgyalja, akkor mindig meghívják az üzemi klub képviselőit is. Az Ifjúsági Alkotő- verseny üzemi bíráló bizottságát jórészt az üzemi klub tag- iaibó! állították össze.

A fiatalok körében közkedveltségnek örvendenek az ún.

ifjúsági délutánok. Ezeket az üzemi klub a CSISZ vezetőségével közösen rendezi meg. Az ifjúsági délutánokon előadásokat tartanak a termelési feladatokról, s arról, hogy hogyan viselkedjenek a fiatalok társaságban; majd az előadások után kedélyesen elszórakoznak. Az ifjúsági délutánokon sokszor száz fiú és leány vesz részt.

Nyílt kérdés marad továbbra is, hogy a kulturális tevékenységbe mikor kapcsolódnak be a műszaki és az adminisztratív dolgozók. Pedig az adminisztratív dolgozók sokkal több szabad idővel rendelkeznek és mégse szakítanak maguknak

annyi időt, hogy'részt vegyenek az alkotóversenyben. Az admi- nisztratívában kb. 75 CSISZ-tag dolgozik, s ezek közül csak 8 fiú és lány jelentkezett az alkotó versenyre. A szövőműhely- ben aránytalanul kevesebb fiatal dolgozik és mégis húsz lány kapcsolódott be a versengésbe. Jó volna, ha a CSISZ üzemi vezetősége behatóbban foglalkozna, ezzel a kérdéssel Az üzemi klub azzal serkentette a kulturális tevékenységet, hogy különféle jutalmakat tűzött ki. így pl. az üzem védnökséget vállalt egy filmelőadás felett. Az előadásra olyan CSISZ-tago- kat küldtek, akik tevékenyek a munkában. Az ifjúsági alkotó verseny részvevői számára tanulmányi kirándulásokat terveznek.

a szegénység és emberség, a török hódoltsági élet, tehát a színe java annak, amit Móra

reprezentál.

A fordítás az egyik legjobb mai prágai magyar tomácsoló müve: R. O. Rakusan-é, gondos és ízes, Móra stilisztikai árnyalatait híven adja vissza. Az előszó, mely Móra arcképét rajzolja meg a cseh olvasónak, Miroslava Petrovská munkája. Móra humorát — írja — korántsem nevezhetjük fanyarnak, inkább fájdalmasnak. Hiányzik ebből a magyar íróból a harciasság, nem képes gyűlölni, s ezért művei nem is támadó jellegűek, ott sem, ahol a társadalmi nyomor okozóit festi. Móra megállapítja a bajokat s mögöttük felsorakozik a kisemberek tisztaszívűsége, igazi nemessége — írja a cseh méltató Csehszlovákiában egyébként Móra Ferenc nem ismeretlen, évekkel ezelőtt megjelent Prágában cseh fordításban az Ének a búzamezőkről, s Liptószentmiklóson szlovák fordításban az Aranykoporsó. Akkor is szép sikere volt, alighanem sikere lesz most válogatott elbeszéléseinek is.

* * *'

Az orosz nyelv tanulása iránt olyan nagy az érdeklődés az Egyesült Államokban, hogy az amerikai televízió — a washingtoni egyetem védnöksége alatt — megkezdte az orosz nyelvtanfolyam sugárzását.

* ★ ☆

SZTANY1SZLAVSZKIJ ÖRÖKSÉGE címmel kiadták az Egyesült Államokban a nagy orosz rendező műveinek gyüjtemé- Kontrisová elvtársnő Horov nyét. A kötetet Sztanyiszlavsz- „Évek múltán“ című versét kij halálának 20. évfordulójára szavalja. jelentették meg.

A többi üzem is példát vehetne az apátfalusi Fol'ana- üzemtől. A siker titka: a CSISZ vezetősége és az üzemi klub közötti szoros együttműködés.- éik -