Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 4. szám

Dunaszerdahelyen készülődnek mi • Üjabb ezer ifjút az EFSZ-ekbe • Minden EFSZ-ben dolgozó fiatalt meg­nyernek szövetkezeti tagnak • A VII. VIT-ig 150 000 koronát takarítanak meg A CSISZ III. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósítá­sát elsősorban a CSISZ járási vezetőségeinek kell szorgal­mazniuk. Tudván azt, hogy a munka fő súlya a termelési eredmények fokozása az alap­szervezetek tagjaitól függ, szükséges tehát, hogy ezeket a járási vezetőség helyesen irá­nyítsa. Ha az alapszervezetek vezetői időben értesülnek az egyes akciókról, akkor nyilván­valóan lesz elég idejük ezek sikerét biztosítani szervezetük­ben. A dunaszerdahelyi járásban igyekeznek kihasználni a téli időszakot a tavaszra és a nyár­ra való előkészületre. Mivel a járás teljesen mezőgazdasági jellegű, így most az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtti idő­szakban tevékenyen dolgoznak a falusi alpszervezetek. A kong­resszus első két vitaanyagának megbeszélései igazolták, hogy az ifjúságot érdekli a szövetke­zet problémái — megjelentek a vitaesteken. A hiba ott volt, hogy egy-két helyet kivéve ke­veset hallatták hangjukat. Pe­dig a szövetkezetek gyűlései kitűnő alkalmat kínáltak azon kényes kérdések rendezésére, amelyek az ifjúságot érintik. A CSISZ alapszervezetei veze­tőinek el kell érni, hogy még most a következő két vitaanyag megbeszélésének időszakában rendezzék az ifjúság szövetke­zeti tagságának kérdését. LEGYEN VAGY NE LEGYEN? Elismert tény: szükséges, hogy mindazon fiatalok, akik az EFSZ-ben dolgoznak, tagjai is legyenek a szövetkezetnek. Teljesen helytelen és elítélendő azon szövetkezeti elnökök és vezetők magatartása, akik csak a katonaságtól hazatért fiata­lokat, vagy csak a nőseket haj­landók felvenni szövetkezeti tagnak. A fiataloknak fel kell szólaíniok a gyűléseken és meg kell nyerniök a tagságot, hogy szavazzák meg felvételüket. A legtöbb helyen a szövetke­zet vezetősége örül, ha a fiata­lok kérik felvételüket, de saj­nos ezeken a helyeken meg feléjük se néznek az érdekel­tek. Ez megint csak hiba, amely az illető fiatalok tájékozatlan­ságát bizonyítja. Ezeken a he­lyeken a CSISZ-szervezetek ve­zetőinek kell foglalkozni e kér­déssel. Össze kell hívniok a szövetkezetben dolgozó fiatalo­kat, meg kell nekik magyarázni, hogy reájuk nézve káros, ha nem rendes tagjai a szövetke­zetnek. Mert az a fiatal, aki elhatározta, hogy az EFSZ-ben akar dolgozni vagy már évektől ott is dolgozik, miért ne szól­jon bele a szövetkezet ügyeibe. Márpedig, ha nem rendes tag — elmehet ugyan a gyűlésre, fel is szólalhat - de nincs joga szavazni a vitás kérdésekben. Tehát mondhatjuk úgy, hogy csak vendégek. Márpedig sok olyan vitás kérdés kerül meg­oldásra a szövetkezeti taggyű­léseken, ami érinti az ifjúságot. Ezért szükséges, hogy minden szövetkezetben dolgozó ifjú szövetkezeti tag legyen. Ha e kérdést sikerül megoldani, ak­kor a dunaszerdahelyi járásban ezer ifjúval bővül a szövetke­zeti tagok létszáma. A MÁSIK EZER megnyerését most tervezgeti a járási vezetőség. Sok szövetke­zetben nagy szükség lenne a tagság felfrissítésére, magas az átlag-életkor. Persze ez már egy kicsit nehezebb feladat, mint az előbb említett, de tel­jesíthető. A falu kulturális élete gyökeres változáson megy keresztül, ezt látják a falura hazajáró fiatalok is. Azt is lát­ják, hogy emelkedik a szövet­kezetben a munkaegység érté­ke, s ha összehasonlítják saját keresetükkel - no meg figye­lembe veszik azt is, hogy min­den nap utaznak — előbb utóbb a szövetkezet mellett döntenek. Arról lenne tehát szó, hogy a szövetkezetben dolgozó fiata­lok, a CSISZ-tagok többet tö­rődjenek a falujukhoz hűtlenné vált fiatalokkal. Adjanak bará­taik kezébe ceruzát s számítsa­nak velük. Magyarázzák meg nekik, hogy ne csak a mát néz­zék, ne csak a mai keresetet hasonlítsák, hanem nézzék meg azt is, hogy mennyire emelke­dik a kereset egy-két év múl­va. Mert jó lesz az, ha olyan dolgokat is megtudnak ezek a fiatalok, hogy ha a járásban csak két literrel emelik tehe­nenként a tejhozamot, ez már 5,272 000 liter tejet jelent. Ezért a tejért pedig 11,845 000 koronát kapnak a szövetkeze­tek, vagyis jobban mondva a Szövetkezeti tanok Azt hiczom ez az utóbbi szám már nagyon sokat mond és elgondolkoztat. Pedig ez az összeg csak egy lényegtelen kis része annak, amit a termelés emelésével elérhetnek a szövetkezetek. Hogy elérhessék, ezért van szükség ifjú tagokra. A KÖNYV ÉS A PÉNZ nagyon közel állnak egymáshoz. Aki tanul, annak könyvre van szüksége és ha a tanultakat hasznosítja, rendszerint több pénzt keres. így gondolják ezt a mihályfai fiatalok is, ezért tanul szorgalmasan minden szövetkezetben dolgozó ifjú. De nemcsak tanulnak, szervezik már a kultúréletet is. Beszél­nek tánc- és színjátszó cso­portról, valami négy ifjúsági munkacsapatról, amit a szövet­kezetben dolgozó ifjúságból alakítanak. A mihályfai eset nem egyedülálló. Sőt, csak a közepesek közé sorolhatók. Van a járásban egy egész sor kivá­lóbb szervezet is. Örvendetes jelenség ez, hogy éppen a gyen­ge és a közepes szervezetek most kezdenek jobban dolgozni a szövetkezeti kongresszus előtti időszakban. Ebből arra következtetünk, hogy igyekez­nek teljesíteni a CSISZ III. kongresszusának határozatait. — s — A TATRASVIT üzem sok mindenről híres. Most csak két dolgot említünk, ami e képpel összefügg. Az első, hogy kitűnő minőségű exporttermékeket készítenek, a másik, hogy nagyon sok itt a fiatal — főleg leányok — akiknek szintén részük van az exportterv teljesítésében. Képünkön két szép lány, Ol'ga Pafková és Mária Jasková bemutatják olvasóinknak a két legújabb pulóvert, ami ízléses és szép s bizonyára megnyeri a vásárló közönség tetszését. Ezek­ből a pulóverekből a belföldi piacra is készítenek, így aki­nek megtetszik, nemsokára megveheti valamelyik üzletben. Galántán tanulnak A galántai állami gazdaságok igazgatóságán szép tervet dol­goztak ki az üzemi iskola szá­mára. A gazdaság dolgozóit foglalkozásuk, szakmai, képesí­tésük és beosztásuk szerint négy csoportba osztották. Ez lehetőséget nyújt, hogy min­Üj épül Erősödünk A besztercebányai kerületben állandóan nő azon fiatalok szá­ma, akik a mezőgazdaságba mennek dolgozni. Tavaly a ke­rületben 1319 CSISZ-tag vállalt munkát a szövetkezetekben és állami gazdaságokban. Ügy lát­szik, hogy a területen ebben az évben is szép eredményeket érnek el, mert még csak az év első hónapjában vagyunk, de az ipolysági járásból már 30 fiatal szövetkezeti tag megnyeréséről számoltak be. Kerületi méret­ben eddig 44 CSISZ-tagot vet­tek fel az EFSZ-ekbe. Szüksé­ges lesz, hogy a többi járások is kövessék az ipolysági járás példáját és használják ki a téli hónapokat újabb fiatalok meg­nyerésére. hengermű Trinecen. A trineci vas­művek 1960-ig befejezik az ön­működően üze­melhető henger­mű építését, amely Közép- Európában a legnagyobb lesz. A bratislavai Hydrostav n. v. dolgozói segíte­nek az építés­ben. Az építkezési helyet hó takar­ja, de azért a bratislavai Hyd­rostav dolgozói folytatják a munkát és le­rakják a beton­konstrukció alapjait. ® Minden tizedik spanyol analfabéta és 870 000 spanyol gyermek nem járhat az iskolá­ba, mert nincs iskolaépület. • A ragadozó állatok közül a réti sas 650 grammot bír el, a kánya viszont egy egész fá­cánt vagy nyulat is felemel. Tornaijai kép Három hír * 2 A SZOVJETUNIÓBÓL 1 Ä’ Moszkva közelében fekvő Zarecsie-kolhozban laboratóriumot állítottak fel és megkezdik a sampinyon gomba tenyésztését. 200 000 négyzetkilométer területen 50 tonna sampinyon gombát ter­melnek évente. Az első külde­ményeket már beszállították Minszk, Szocsi, Gorkij és más vársokba. A kolhozban hatal­mas gombakombinátot létesíte­nek, amely teljesen gépesítve lesz. Egy négyzetméteren éven­te 40 kg gombát termelnek. Moszkva lakosai számára na­ponta több mint 500 kg friss gombát küldenek be a piacra. 2 A kézzel szövött szőnye­gek készítése rendkívül lassú. Egy ember tíz-ti­zenöt négyzetmétert készíthet el egy év alatt. Ezért most Kö- zép-Ázsiában kiépítik a sző­nyegipart. Tádzsikisztánban szőnyegkombinátot létesítenek, amely évente 3 millió négyzet­méter szőnyeget gyárt majd futószalagon. Ezt a teljesít­ményt egy negyedmillió mun­kásnő végezhetné el. A kombi­nát 2500 munkást, mérnököt és műszaki dolgozót alkalmaz. 130 szövőállványt állítanak fel és nemcsak a hagyományos színe­zésű mintákat, hanem egész di­vatos mintákat is gyártanak majd. 3 Az elmúlt évben új város neve bukkant fel a Szov­jetunió térképén: Ek- basztúz. Kazahsztántól keletre az Irtisz-sztyeppen épült fel ez a hatalmas bányaváros, mely­nek közelében olyan széntele­pekre bukkantak, hogy állítólag a karagandai széntelepeket is felülmúlják. Ekbasztúz vidékén olyan vastagok a szénrétegek, mint sehol másutt. Akadnak 200 méter vastagságú rétegek is. Egy csendes koromsötét éjsza­kán Tornaijára is beszökött a tél. Fehérre festette a Sajó partját s a szökökutat, amely szerényen lapul a jötér közepén. A dér ezüst csipkét hagyott az orgona­bokrokon és hosszú, világos szá­lakat szőtt egyiktől a másikig. A Sajó éppúgy folyik, mint más­kor. Síkos partja mentén lassan hajtja apró hullámait, s a hullá­mok tovasiklanak a mohával bo­rított kavicsok felett. Az alkonyat végső fényében egy vidám diákcsoport közeledik felém. Már messziről felismerem bennük a mezőgazdasági techni­kum első évfolyamának tanulóit. Fiatal fiúk s nagy reményekkel néznek az élet elé. Az iskola felé tartanak. Persze Tóth néniék már elkészítették a jó vacsorát, melyet a tanulási idő után meg­kétszerezett étvággyal fogyasz­tanak el. En is velük tartok. Szeretnék mindegyikük leikébe látni, vajon milyen terveket ko­vácsolnak a mezőgazdaság jöven­dő szakemberei. Nyílt választ csak kettőtől szereztem. Bors Béla barátom könyvelő, Szeman Jani agronömus szeretne lenni. Szép tervek, szép álmok. Vajon a lányok szívében milyen tervek rejtőznek? A sok titok közül én csak egy vallomásra vagyok ki­váncsi, amely a jövőre vonatko­zik. Az alkalmat keresve Nagy Erzsikétől kérek véleményt. Az ő terve nem a legmesszemenőbb. Könyvelő szeretne lenni. Az álom szép, de csak akkor jó, ha meg­valósul. Ma pedig minden fiatal Tornaijára leszállt az est. A villanyégök merőlegesen szórják fényüket az utca kövére. A diák­csoportot elnyeli az iskola. Lép­tük nyomát befödik a szálló hó- pihék. Az utca újból kihalt, nép- telen, A kedv, az élet ott tolong az iskola termeiben, ott kovácso- lódik boldogabb jövője. Szabó József, Tornaija ★ ★★★★★★★★★ denki a lehető legtöbbet kapja azokból az ismeretekből, me­lyekre munkahelyén szüksége van. Az üzemi munkaiskolában január 5-töI április 13-ig har­minc különböző témáról 111 előadást tartanak. Az első téma mind a négy körben a párt le­veléből a gazdaságra háruló feladatok megbeszélése volt. Ezután körönként a haladó agro- és zootechnikáról, a ter­vezésről, a jutalmazásról, vala­mint a munkaszervezésről és egyéb igen fontos kérdésekről tartanak előadásokat a gazda­ság tapasztalt vezetői és szak­emberei. Nagyon jól bevált az a forma, hogy az előadások után a vitát az egyes köröknek megfelelően egyenesen a mun­kahelyeken, az istállóban, az üzemrészlegen vagy a műhely­ben tartják. így a vitás kérdé­seket a gyakorlatban rögtön tisztázni lehet. Biztos, hogy az üzemi munkaiskola szorgalmas látogatása újabb eredmények eléréséhez segíti hozzá a gaz­daság dolgozóit.-r­★ ★★★★★★★★ Az élelmiszeripar központi kutató intézetében (Hrusovany n. J.) új termo-elektrikus műszert szer­kesztettek, melyet az élelmiszerek , fagyasztásánál alkalmaznak és arra szolgál, hogy a fagyasztott élel­miszer belsejében a hőváltozásokat mérje és ellen­őrizze. Az új berendezés önműködő műszerekkel van felsze­relve és úgy néz ki, mint egy diszpécser-asztal. Műszaki szempontból újdonságot jelent az az 1.8 mm átmé­rőjű tű, amelyben parányi termo-elektrikus elem és elektro­mos fűtőtest van elhelyezve. A tűből a hőmennyiséget átve­zetik a tulajdonképpeni mérőműszerbe. A műszer szerkesz­tésében a bratislavai fagyasztási kutató intézet dolgozói is részt vettek. A legnagyobb mérőműszert most a bratislavai kutató intézet részére készítették. Ilyen mérőeszközökkel most hazánk minden fagyasztási üzemét felszerelik. Képünkön Ján Sykorát, az új műszer konstruktőrjét látjuk. ★ ★★★★★★★★★ ★★★★★★★★★★ Ezek a szénkészletek több száz álma valósággá válhat. Ez csu­év alatt sem meríthetők ki. pán szorgalmán múlik. és igyekezetén Rendszerünkben nemcsak a bányában, a munkahelyen javultak meg a munkakörülmények, hanem a betegekről való gondoskodás is gyökeresen megváltozott. Erről tanúskodik a moder­nül berendezett új kórház, melyet a napokban adták át rendeltetésének. Az idős karvini bá­nyászok közül bizonyára sokan visszanyerik itt egészségüket, amit még fiatal éveikben 9 múlt rendszerben elvesztettek.

Next

/
Thumbnails
Contents