Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-29 / 26. szám

Helyzetjelentés Palástról Oklevelet kaptak Alakulatunk második CSISZ- alapszervezete értékes munkát fejt ki. Már hosszabb ideje mű­ködik tánccsoportunk, amellyel nagy sikereket aratunk. Részt vett a kerületi ifjúsági alkotó­versenyen, ahol dicsérő okleve­let kapott. A tánccsoport meg­alakulása és munkája főként Ficel elvtárs érdeme. A csoport közeli célja, hogy bővítse lét­számát és még gyakrabban lá­togassa a falvakat. A közelmúlt szép eseménye volt Beszterce­bányán a kerületi ifjúsági alko­tóverseny. Ezen a vetélkedésen szépen szerepelt a losonci pe­dagógiai iskola, a tornaijai 11 éves iskola és valamennyi résztvevő csoport. A losonci pedagógiai iskola történetesen nemcsak táncszámaival, de énekkarával is szép sikert ara­tott, s megérdemelten került az ifjúsági alkotóverseny dön­tőjébe. KEKA KAROLY, Fülek. Koszelnícky János alig múlt 16 éves s már két év óta kocsis. Rajong a lovaiért. Egyetlen bánata, hogy őt mindig a köny- nyebb helyre küldik, szeretne már erdőbe járni, fát szállítani, igazi nehéz munkát végezni. Kutatom, keresem a választ e kérdésre: vajon miért éppen a CSISZ pa­lásti szervezete kapta meg a Megbízottak Tes­tületének és a CSISZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának vándorzász­laját? MÄR EGY HETE szinte meg­szakítás nélkül esik az eső. Az út melletti kövér búzatáblák több helyen térdet hajtottak, sőt vannak helyek, ahol úgy fekszik a gabona, hogy még az önkötözőgép kaszájának is mű­vészet lesz alája férni. De a táb­lák nagy többsége még talpon állva ring, verődnek egymáshoz az egyre súlyosodó kalászok. A falu néptelen, az út köze­pén a kis tócsák felszínén gyorsan pattognak a buborékok Nő a permetező esőcseppek sebessége, erélyesen kopognak úgy megnő, hogy szinte sajnálni fogom beszántatni... * — A fiatalok érdeklik? Talán jobb lesz, ha velük beszél... Járjuk a falut, kerülgetjük a sarat, kérdezgetjük az embe­reket. A közösben szünetel a munka, de az emberek nem ülnek odahaza. A falusi ember talál magának foglalkozást esős időben is. Főleg ilyenkor inté­zik ügyes-bajos dolgaikat, be­ugranak a városba, kinéznek a szőlőbe, rokont, komát láto­gatnak. Ezért aztán jóformán senkit sem találunk meg azok közül, akikkel beszélni szeret­tünk volna. Bár véleményt hal­lottunk éppen eleget, s amit belőle kihámoztunk nagyon kel­lemes megállapítás: nem talál­koztunk olyan egyénnel, aki becsmérlőleg szólt volna a fia­talok munkájáról. szét vezetője többet tudna mondani erről. Négyen a tizennyolctagú csoportból, amely a Szocialista Mun­kabrigád cím elnyeréséért versenyez: Medgyesi Mária (bal­ról) Bohács János kertész, a csoport vezetője, Péter Ilonka és Sebesténová Helena. a fák levelén, a háztetőkön s a könnyebbeket a kavargó szél nekicsapja a kis házak ab­lakszemeinek. Mind gyakrabban kopog a helyi nemzeti bizottság helyiségének ablaka is. Jóska bácsi — többnyire így hívják a falu közkedvelt agronőmusát — tárcsáz, majd füléhez nyom­ja a hallgatót, de közben az ablakot figyeli. — Halló, Ipolyság? A raktár? Itt Zsidulják beszél. Kaphat­nánk még abból a borsóból? Harminc mázsa kellene. Jó ... Jó... Holnap reggel küldöm a traktort. Befejezve a beszélgetést magyarázólag felém fordul: — Zöld trágyának vetjük majd a homoki borsót. így segítünk magunkon. Ha ilyen lesz az idő, A szövetkezet kertészete ott húzódik meg a falu szélén a Lipnica patak partján. Innen a kertészeti csoporttól indult ki a kezdeményezés, a versenyfel­hívás, a Szocialista Munkabri­gád cím elnyeréséért. A besz­tercebányai kerületben a falusi szervezetek közül elsőként ők mondták ki e nagy elhatározást. Persze nem csupán egyszerű lelkesedésről, sokkal többről van szó. Először tenni akarnak, eredményeket felmutatni, s ha ez sikerül, majd csak aztán formálnak jogot e cím elnyeré­séhez. — Vajon eíérik-e ? — Erre még nem könnyű vá­laszolni, de az eredmények biz­tatók. Talán a legilletékesebb személy Bohács János, a kerté­A kertészek örülnek a ned­vességnek, de Bohácsot már bosszantja az idő. — Berendezkedtünk mi az öntözésre, még az öt hektár cukorrépát is tudjuk öntözni. Nekünk ez már nem segítség. Ide is rosszkor jöttünk. Reg­gel kint volt az egész brigád, mert szállítás volt, de mivel esni kezdett, hazamentek. Csu­pán hárman maradtak, ezek gyomlálgatják a melegágyakat. Az ifjúsági csapatvezetők közül éppen Medgyesi Margit van itt. Ő mondja el, hogy történt a brigád megalakítása, s hogy mi mindent tettek eddig. — S mit gondol, messze van­nak még a „címtől" ? — Majd őszre megmondjuk. Igen, ekkor lesz teljes a kép, ekkor lehet majd lemérni, ho­gyan teljesítették vállalásukat. De következtetni már most is lehet: a tizennyolctagú csoport tizenöt hektár területet gondoz. Hét hektáron zöldséget, öt hek­táron cukorrépát, hármon do­hányt termelnek. Zöldségből hektáronként a tervezett 25 000 helyett 27 000 koronát akarnak kihozni. Cukorrépából 350 he­lyett 500 mázsát akarnak elérni hektáronként. A dohányból meg legalább 15 000 korona jövedel­met egy hektárról. S ez még csak a tizennyolc­tagú csoport munkája. Ehhez járul még a többi fiatal telje­sítménye, mert hiszen hatvan­négyen dolgoznak a szövetke­zetben. Munkahelyükön vala­mennyien helytállnak, s bár a többiek erdményei nem ilyen szembetűnők, mindannyiukat jő munkásként emlegetik. Ezt bi­zonyítja az is, hogy részt vet­tek két kiránduláson, a szövet­kezet hangszereket és televí­ziós készüléket vásárolt nekik.' A falu és a szövetkezet vezetői számontartják, hogy mit tesz­nek a fiatalok. Tudják, hogy rendbehoztak 70 hektár rétet és legelőt, s tavasszal még 750 mázsa komposztot is készítet­tek. Ez a falu egyik arca: szor­galmasan, becsületesen dolgozó fiatalok. Tehát a jelszó második A szövetkezet 1958 tavaszán fűrésztelepet épített. A telep évente 150 — 180 000 korona jö­vedelmet hoz a szövetkezetnek. A két fiatal fiú, Szondi János és Krízek Jozef szorgalmasan elvégeznek minden rájuk bízott munkát. része „dolgozni szocialista mó­don" teljesen fedi a valóságot. Az első rész „élni szocialista módon“ valóra váltását már nem lehet ilyen könnyen meg­állapítani. De a jelekből lehet következtetni... A kertészetben a lányok kol­lektívája már formálódik. A vetélkedés új tartalmat kap. Háttérbe szorul az „én“ a kö­zös érdek mögé. Ezt már szám­talan apró hétköznapi példa igazolja. A könyv is kedveltebb lett. A közös iránti jó viszony egyik bizonyítéka, hogy a szö­vetkezetben dolgozó fiatalok 16 fiút és leányt vonzottak ma­gukhoz, megnyerték őket a be­lépésre. MÉG VALAMIT. A közel két­ezer hektáros szövetkezet, melynek határa tizenöt kilomé­ter hosszan nyúlik a dombok között, rövid négy év alatt megizmosodott, megerősödött. Ehhez nagyon sok munka, ha­talmas erőfeszítés kellett. A föld minőségét közelről sem lehet hozzá hasonlítani az ipoly- menti földekhez. Az eredmény tehát a gondolkodó szorgalmas emberek érdeme, S ebből az érdemből szép rész jut az ifjú­ságnak is. Cs. Dalolva könnyebb és szebb az élet T avasz — virágnyílás, ■ méhzümmögés, madár­dal. Erdő, mező díszpompa- ban áll. A természet felöltöt­te ifjú ruháját. Ünneplőbe öltözve várja a dolgos keze­ket. Ezek nem is késleked­nek. A szövetkezet földjein fürgén megy a kapálás — a kaszálógép nyomában dalos- ajkú leányok, legények sür­gölődnek. Szép az időjárás. Az embe­rek bizakodva tekintenek a nyár elé. Mélyet szívnak a ta­vasz illatából, s jókedvűen folytatják munkájukat. így telik egyik nap a másik után. Munka után édes a pihenés — tartja a közmondás. S így is van. A jól végzett munka után szívesen ülünk a rádió­vagy televíziós készülékhez, egy érdekes könyvhöz, tár­sasjátékhoz. Jóleső érzéssel nézünk meg egy-egy filmet, kellemesen szórakozunk egy színelóadáson vagy esztrád- müsoron. Fáradságos fizikai munka után szellemi frissítő. Erre törekednek a bratisla- vai Magyar Tannyelvű Peda­gógiai Iskola kultúrcsoport- fának diákjai is. Szombat es­téken ellátogatnak a Csalló­köz falvaiba, egészséges, fia­talos jókedvvel, szívderítő mosollyal belopják magukat a dolgozók szívébe. Nemrég egyik szombaton vidám nótaszóval gördült autóbuszunk Nagylég akácil­latú utcáján. A kis daloscso­port felverte a falu csendjét. Kíváncsi fejek bukkantak elő a palánkok mögül. A jókedv szirmait hintette feléjük kö­szöntésünk, mely egyben hi- vogatóul is szolgált. Lassan leszállt az est. Hu­nyorgottá kezdtek a csilla­gok, s az utcán villanyfény áradt szét. A falura ráborult a csend. A kultúrházban azonban pezsgő élet folyt. Csirik Judit, a kultúrfelelős utolsó ellenőrzést tartott, s a függöny felgördült. A színpa­don népviseletbe öltözött lá­nyok és fiúk teljes odaadással szórakoztatták a jelenlévőket. Igazi tarka műsorral szolgál­tak. Volt ott tánc, ének, mu­zsika, bohózat, szatíra. Egy- egy szám után hangos kacaj­jal kísért vastaps jutalmazta a szereplőket. A hangulat emeléséhez nagyban hozzájá­rult a bemondó közvetlensé­ge, a rímekbe szedett össze­kötő szöveg zamatos ma­gyarsággal, talpraesett kísérő mozdulatokkal való elmondá­sa. Alföldi Vilma napsugara volt az estének. A sikert részben ő biztosította. Elra­gadó volt Vlahy Jenő virtuóz, tűzzel, temparentummal át­itatott tánca. Szépen kidol­gozott, harmonikus mozdula­tokkal ropta a bonyodalmas tánckompoziciókat. Kosa Margit, Volner Éva, Dráffy Matyi zengő hangon magyar nótákat énekeltek hatalmas sikerrel. A Ki az úr a házban, Leánykérés című jelenetek a falusi életmódnak, szokások­nak állítanak emléket. Hu­moros volt az Agglegények főzőiskolája, és a különféle táncok keletkezésének paro- dizálása. A zenekar tagjai is buzgó igyekezettel szólaltat­ták meg hangszereiket. A fel­lépést közös énekkel zárták; szereplők-nézők együtt éne­keltek, ami a rokonszenv megnyilvánulásáról tett ta­núbizonyságot. Ügyes program, összeállí­tás, — tartalmas est volt. Ügy gondolom, hogy mind­azok, akik ott voltak, sokáig emlékeznek majd e lelkes diákcsoportra. Megérdemli. Hosszú, kitartó munka kellett s jó vezetés, míg ideértek. A vidám csoport odaadó irányí­tója Medrická tanár-elvtárs­nő, kinek szívügye a diákok kultúrélete. Evek óta vezeti az iskola kultúrmunkáját, nem kis sikerrel. Sok diák vette át tapasztalatát, szer­vezőkészségét, melyet kike­rülve a falvakba hasznosíta­nak. Hálás köszönet fárado­zásáért. | jdvös lenne, ha minden ** középiskolában, CSISZ- szervezetben követnék a di­áksereg munkáját, s így já­rulnának hozzá falcaink kul- túréletének fellendítéséhez. KŐSZEGI ZSUZSA Az állattenyésztésben is -an ifjúsági munkacsapatunk, ! ennek tagjai Lukács Emilia, Izalai Aranka és Guruncz .lagda, akik Wiederman Ist­án vezetésével jól végzik a eájuk bízott feladatokat. Ez i csapat ez év márciusában ilakult s ek' or az istálló na­si fejési átlaga 220 — 240 li- er körül mozgott. Ma azt lirdeti az istálló falán elhe- yezett tábla, hogy a napi ejési átlag 570-580 liter. A szövetkezetnek mintegy 10—11000 csirkéje van, és ízeket Horváth Júlia, Andro- vics Teréz és Lelkes Mária gondozza. Munkájukról csak alismeréssel szólhatunk. A szövetkezetben csaknem min­den munkaszakaszon találha­tunk fiatalokat. Abban is ré­szük van, hogy a tavalyival szemben csökkent a borjú­elhullás. Kálmán elvtárs, az EFSZ ílnöke minden segítséget megad a fiataloknak, mert tudja, hogy az ifjúsági mun­kacsapattal sehol sem vall szégyent. Szeretik is őt a fiatalok, mert védnöküket látják a még szintén fiatal elnökben. s/or, ifjúsági tánccsopor­cunk és színját­szó csoportunk is. A CSISZ­V szervezete egyelte ki a szö- Inr vetkezet mákját f m és cikóriáját s a |p termést is az if- ÍM júság takarítja IIP be. Aki szorgal­mi? más ifjú szövet- | kezeti tagokat I 1 akar látni, az ft / jöjjön el Diós- H patonyba, nálunk JS - láthat éppen ele- * - get. TÄNCOS JÓZSEF, a CSISZ helyi szerve­zetének elnöke. ELIORAUM TERVEINK Azok a talajjavítási munkák, melyek az időjárásra való te­kintet nélkül biztosítják a ked­vező öntözési lehetőségeket, a mezőgazdasági termelés emelé­se szempontjából rendkívüli fontossággal bírnak. Az 1961 —75-ös években Szlo­vákiában tíz millió korona érté­kű meliorációs munkát végez­nek, mégpedig a következő ter­jedelemben: 1. 2300 kilométer hosszúság­ban szabályozzák a folyók med­rét és rendbe hozzák a védőgá­takat, ami által 123 000 hektár mezőgazdasági területet véd­nek meg az árvizek ellen. 2. A belső vízrendszer kere­tén belül 200 000 hektár terüle­ten végzik el a szabályozást. 3. 150 000 hektár területen víztelenítik a talajt alagcsöve- zés útján. 4. 237 000 hektár területen végzik el a földek öntözését. 5. 1874 kilométer hosszúság­ban szabályozzák a kisebb fo­lyókat. 6. 21 000 hektár területen ta­lajvédelmi és vízgazdasági szempontból fák kiültetésével kötik le a talajt. A nagyobb építkezések közül a megkezdett Nyitra-Zsitva és a keletszlovákiai meliorációs építkezéseken kívül, ebben az 1975-ig évben kezdik meg a Csallóköz területén Csillzköz rendezését és a Kis Dunán a madunicei vízmű építését. 1960-ban kezdik meg a sza­bályozási munkákat a Bodrog­közben, a királyhelmeci járás­ban, a szepsi síkságon, továbbá az Ipoly és a Sajó vidéken. A következő évekre tervbe veszik Dél-Szlovákiában és a kelet­szlovákiai síkságon több hatal­mas öntözőberendezés építését. Az EFSZ-ek és az állami gaz­daságok minden évben néhány talajjavítási munkát hajtanak végre. Rendkívül fontos, hogy üzembe helyezzék a régebbi meliorációs berendezéseket, melyek jelenleg nem szolgálják céljukat. A vízgazdasági tervek telje­sítése folytán több száz falunak lehetővé teszik, hogy tartósan teljesítse a termelési tervek­ből ráháruló feladatokat. A talajjavítási munkálatok hazánkban olyan méreteket ölte­nek, mint még soha. A vízgaz­dasági építkezések megvalósí­tása feltétlenül az egész nép, de különösen az ifjúság ügye legyen, hiszen a CSKP XI. kong­resszusa nagy feladattal bízta meg a fiatalokat a Kelet-Szlo- vákiában végrehajtandó talaj­javítási munkában. OTO BRNÄK, mérnök. Építik a Labore folyó gátját, hogy soha többé ne érje árvfa- veszedelem Vójany községet. Dióspatony a járás nagyobb alvai, szövetkezetük pedig a árás legjobbjai közé tartó­nk. A CSISZ-szervezetnek 112 tagja van s ebből 62 ifjú tag- a az EFSZ-nek is. Természe­tesen mind a CSISZ, mind az EFSZ tagjai létszámát még növelni fogjuk. Aki ezelőtt 15-20 évvel járt Dióspatony- ban, az bizonyosan eicsodál- íozik azon a hatalmas átala­kuláson és fejlődésen, amely a felszabadulás óta végbe­ment. A látogatót új utcaso­rok, egészen más emberei fogadják. Találna egy fél ki- ométer hosszú új utcát, me­lyet a nagy szovjet biológus nevéről Micsurin útnak ne­veztek el. Az elnevezés nerr véletlen, mert a széles utcái mindkét oldalról gyümölcsfái szegélyezik, s a fákat haza­fias kötelességből mindenk védi és gondozza. A jövő év­ben ez az utca betonjárdát ii kap. — Nincs itt hiba az után pótlással, — mondja Hodoss; elvtárs, a helyi pártszerveze elnöke. Most van befejezőben a; új CSISZ-helyiség, ahol a té folyamán már kedvükre szó­rakozhatnak a fiatalok. Szorgalmas fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents