Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 3. szám

Megoldásra váró problémák GONDOLATOK A CSISZ BRATISLAVA! KERÜLETI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSÉRŐL A kultúralapot a szövet­kezeti klub rendelkezésére bocsátjuk. Kötelességükké tesszük, hogy legalább négy színelöadást rendezzenek, legalább hat együttest nyer­jenek meg vendégszereplés­re, hat tanulmányi kirándu­lást szervezzenek, legaláhb négy kulturális és rekreá­ciós kirándulást rendezze­nek. Rendszeresen készítsék el a faliújságot. A szövetkezeti klub ezenkí­vül legalább hat vidéki előadást rendez a Politikai és Tudomá­nyos Ismereteket Terjesztő Társaság előadóinak segítségé­vel. A szövetkezeti klub legyen a fiatalok segítségére a szava­ló-, fényképészeti és esztrád- körök megszervezésében. A lakáskultúrát is emelni akarjuk és szépíteni szeretnénk falunkat. A szövetkezeti klub brigádokat szervez, hogy rend­behozza a nyilvános térségeket, Az 1959 évre vonatkozólag megállapítottuk a természetbe­ni juttatások mértékét. Munka­egységekre 1.50 kg kenyérbú­zát adunk, a többit az állami felvásárlás árai szerint fizetjük ki. Minden gyermekre és idő* vagy munkaképtelen családtag­ra számítva további 100 kg ga- gonát adunk ei- felvásárló* áron. A Szovjetunióban, az odesszai hajógyárban dolgozik Podolen- csuk elvtárs vezetésével egy példás ifjúsági kollektíva. Kanász elvtárs, a komáromi hajógyár első üzemrészlege if­júsági kollektívájának vezetője, a Szovjetunióban, Odesszában találkozott Podolencsuk elv- társal, barátságot kötöttek és a komáromi küldöttség megis­merkedett a szovjet fiatalok életével. Kicserélték tapaszta­biztosan kitalálják, hogy ho­gyan lehet visszaédesgetni a szövetkezethez hűtlenné vált fiatalokat. Mert mégiscsak nem rendjén való dolog az, ha egy- egy szövetkezetben kétszer annyi a hatvan éven felüli dol­gozó, mint a húsz éven aluli. Példa, vagyis jó szövetkezet van bőven az említett járások­ban. Fiatalok is vannak — méghozzá tucatszámra — és olyanok, akik nem cserélnék el szövetkezetüket semmiért sem. Agitkettősöket alakítani, vil­lámújságot szerkeszteni — ezt tudnak, megmutatták az aratá­si kampányban. Akkor hát hol a hiba? A szövetkezeti kong­resszust megelőző viták meg­hozhatják a kivént eredményt —, de ölhetett kézzel nem vár­hatjuk ezt. A, B, C, D A szputnyikok korszakában a mezőgazdaságban igazán nem elég az ábécé ismerete. Sajnos, akadnak, olyan emberek, akik bár ezt bölcsen tudomásul ve­szik, de tovább nem jutnak. Különösen az egyéni gazdálko­dóknál otthonos ez a nézet, öt-hat elemi, aztán fogd a ka­pát! Nagyon mostoha álláspont ez a gyermekekkel szemben. Ha a 6zülők nem tudják, vagy nem akarják tudni ezt, meg kell nekik magyarázni ->ez a CSISZ-tagok feladata. AZ ÍGÉRET nem egyéb, mint 18 millió korona megtakarítása a VII. Világifjúsági Találkozóig. De honnan kaparjuk elő ezt a ha­talmas összeget? Erre már a CSISZ-szervezeteknek kell válaszolni. Ügy gondoljuk, hogy az „újítók negyedéve“ megint csak jelént néhány milliót, s ehhez jönnek a gazdasági el­lenőrző őrjáratok megtakarítá­sai is. Ezenkívül várjuk minden fiatal feleletét. Válaszuk nem­csak egyéni, de kollektív be­csület kérdése is.-s — Mikor a folyóinkon úszó kis hajókban gyönyörködünk, néha eszünkbe sem jutnak azok az emberek, akik a hajót irányítják. íme néhányan az ifjabb generációból. Ezek a fiúk két hónap múlva hajóskapitányok, kormányosok, vagy főgépészek lesznek, majd attól függ, ho­gyan felelnek meg a vizsgákon. Mi reméljük, hogy jól és segítenek meggyorsítani az egyre ^ bővülő vízi forgalmat. így nézünk a holnap elé IRTA FRANTISEK TRÄVNICEK DÉL-MORVAORSZÁG száraz éghajlatú részén lakunk és ter­melésünket is a? adott lehető­ségek szerint tervezzük. 600 ha területet 30 — 35 ha-t szemes és silókukoricával vetettünk be. Az idén 72 ha szemes és 40 ha silókukoricát vetünk. A kuko­rica a legalkalmasabb arra, hogy a szemestakarmány hiá­nyát pótolja. Az elmúlt száraz évben a gabonaterméá 8—17 q volt hektáronként; de a kuko­rica 35 q-t adott. Takarmány- répát nem vetünk és ezt rész­ben murokrépával, részben pe­dig silótakarmánnyal pótoljuk. Korlátozzuk a burgonyaterme­lést is, mert mb a kedvezőtlen feltételek folytán csak kis bur- gonya-hektárhozamot értünk el. Ezzel szemben érintkezésbe lépünk az egyik vysocanyi szö­vetkezettel és a burgonyát ku­koricára cseréljük. 1975-ig 65 ha új szőlőt léte­sítünk, mert a mi földjeink dombos, köves területen ter­jednek el, ahol más növény nehezen terem meg, de ez a A SEDLEG U MIKOLOVA-I EFSZ ELNÖKE terület szőlő számára igen al­kalmasnak mutatkozik. A mi földünkön sok a mezs­gye, bucka és a gaz. Leboronál­Odessza - Komárom tataikat és barátsági szerződést írtak alá a szovjet fiatalokkal. Ennek a szerződésnek értelmé­ben Kanász és Podolencsuk elvtársak ifjúsági kollektívái versenyeznek A verseny eredményeit szá­zalékokban kiértékelik. Az if­júsági kollektíva versenyét minden negyedévben értékelik ki és a nyertes munkacsoport az Odessza — Komárom ver­seny vándorzászlaját kapja. A kassai Polána üzem dol­gozói a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI. kongresz- szusa tiszteletére vállalták, hogy az első negyedévben 120 ezer korona értékű árut készítenek terven felül. A jégkorong világbajnokságra 14 mázsa elsőosztályú toa­lettszappant készítenek, dí­szes kivitelben, szép felírás­sal. Képünkön Simon Jolánt látjuk, aki gégével naponta 5000 darab toalettszappant készít. juk és kultiváljuk, miáltal 3 ha új termőföldet nyerünk. Ez a föld eddig parlagon hevert. Hogy alaposabban végezzük el a trágyázást, istállótrágya hiá­nyában 130 vagon iszapot és „Vitahum“ műtrágyát rendel­tünk. Ezzel akarjuk javítani a talaj összetételét. A SZÖVETKEZETI tagok élel­mezése terén eddig még min­den évben nehézségek merültek fel és bizonyos időszakokban kevés malac volt a szövetkezet hizlaldájában. Az idén elhatá­roztuk, hogy az állomány 60 kocáját további 40 kocával bő­vítjük ki és 1959 májusig 650 malacot nyerünk és ezáltal biz­tosítjuk az egész falu szükség­letét. A szociális alapra fordítjuk a nyers jövedelem 10 %-t, a kulturális alapra pedig 1.5 °/o~ át. A szociális alapból hozzájá­rulunk a tagok étkeztetéséhez is (a szövetkezeti étkezdében), mégpedig aszerint, hogy a ta­gok mennyire vették ki részü­ket a munkából. Hatvan éven felül az EFSZ dolgozói számára ingyen ebédet adunk a munkanapon, tekintet nélkül arra, hogy mennyit tel­jesített az illető. Minden hosz- szabb ideig munkaképtelen tagnak és a 60 évesnél idősebb tagoknak havonta 100 koronát fizetünk ki abban az esetben, ha a szövetkezetben legalább öt évet dolgozott és ha a csa­ládjának legalább egy tagja még dolgozik az EFSZ-ben. Be­tegség esetén a munkaképtelen tagnak a megbetegedés előtti három hónapban elért átlagju­talom 70 %-t fizetjük ki. Az asszonyok szülés esetén 1.000 koronát kapnak. Esküvője al­kalmából ugyanennyit kap a fiatal szövetkezeti tag, legyen az férfi vagy nő. Az első gyer­mek után 40 koronát, a máso­dik után 60 koronát és minden további gyermek után 90 koro­nát fizetünk ki. Az EFSZ-ben dolgozó fiataloknak előlegkép­pen a ledolgozott munkaegysé­gek után járó 70 %-t fizetjük ki. Összejövetel, tanácskozás, aktíva, gyűlés, ülés — az el­csépelt hétköznapi szavak min­dig egy-egy megmozdulást je­lentenek. Egyesek szerint sok van belőlük, s a megmozdulás jónéhányszor csak papíron ma­rad. Bizony az is megtörtént és még a jövőben is megtörté­nik. Nem olyan egyszerű az el­képzeléseket valóra váltani. Az egyes feladatokból itt is, ott is, el-elmarad egy-egy rész, újabb nekifeszítést, egy kicsit hosz- szabb időt, vagy nagyobb aka­raterőt igényel. Valahogy így vagyunk az építkezéssel is. Szükség van az iskolára, kultúrházakra, s a ke­rületi vezetőség már egyszer elhatározta, hogy többet segít ezen a szakaszon. Meg is kezd­ték, de sokat akartak fogni, így a szorító ujjak közül kicsusz- szant egy lényeges feladat. Az építkezéseken kevés a CSISZ- szervezet. Fiatal az van bőven, de szervezve jóformán csak a hivatalokban dolgozó admi­nisztratív erők vannak. Azok, akik kint az építkezésen hord­ják a téglát vagy a falat rak­ják, még kevés helyen tömö­rültek szervezetbe. Pedig az ő segítségükre talán még soha­sem volt olyan szükség, mint most. A prágai és zsolnai ke­rület példáját kell követni — sohasem szégyen máshol tanul­ni. Náluk már nincsen baj a tervteljesítésSel, s a legtöbb építkezésen ifjúsági brigádok dolgoznak. Kiváló eredménye­ket érnek el. Bratislava közel van Zsolnához, a tapasztalat- csere is megtörtént, most már aztán gyerünk, tegyünk úgy, ahogy ott láttuk! A jelenlevők erősen fogad- koznak, hogy márciusig minden építkezésen CSISZ-szervezetet és legalább egy ifjúsági mun­kacsoportot alakítanak. Ha ez megvalósul, kevesebb fél tégla kerül a sárba s biztosan a falak is gyorsabban emelkednek fel­felé. VAN VAGY NINCS? A végén arra a megállapo­dásra jutottunk, hogy van és még sincs! Hogy világosabb legyen: a kerületben van fiatal bőven, de kevés dolgozik az egyes járásokban, falvakban, pontosabban a szövetkezetek­ben. Az ilyen helyeken aztán jogos a panasz: nincsen fiatal! Ne haragudjanak meg a pana­szosok, de kilóra vagy darab­számra s méghozzá járásonként sosem lehet felosztani a meg­lévő ifjúságot. Jobban mondva, fel lehetne, de akkor az emlí­tett értékes mennyiség elszál­lítását az érdekelt járások ve­zetőségeinek kellene elvállal­niuk. Azt hiszem, ez nehéz feladat lenne. Ettől sokkal egy­szerűbb, ha Malackán, Myjaván és Trencsénben is követik a csallóközi járások példáját. Nézzenek körül házuk táján. A szovjet Szeverjanka tengeralattjáró visszatért a Barents- tengeren végzett kísérleti útjáról. A szovjet tudósok a világon elsőként használták fel a különlegesen felszerelt tengeralatt­járót a tenger vizének tanulmányozására. Ez a tanulmányút nagy jelentőséggel bír a halászat szempontjából. A hajó első része három speciálisan felszerelt részre oszlik, ahol a víz mélységének, vegyi összetételének és áramlásának tanulmá­nyozására szolgáló készülékeket helyezték el. Erős fényszórók segítségével sikerült kitűnő felvételeket készíteniök. Képün­kön Viktor Fomin tudományos kutató (jobbról) munkatársá­val, a mérőberendezés ellenőrzése közben. A régi gyár új ifjúsága A dolog költözködéssel kezdődött, tavaly júniusban. Nyolc fiú cserélt munkahe­lyet, a bádogosoktól másik műhelybe került. Kétkedve és kíváncsian várták őket. ök maguk javasolták ugyan mesterüknek, hogy megala­kítják az ifjúsági brigádot és helytállnak ott, ahová beosztják őket, de hát nem egyszer történt már, hogy a vállalkozó túlbecsülte ere­jét s ígérete csupán ígéret maradt. De ebben az eset­ben mégis valóra vált. A kétkedők meggyőződtek arról, hogy a nyolc ifjú va­lóban becsületes munkát végez, ellátja a jóval na­gyobb feladatot, s a kíván­csiaknak kérdezniük sem kellett: hogyan is csináljá­tok ezt, gyerekek? Mellet­tük. dolgoztak, láthatták. Nem műveltek semmiféle csodát, dolgoztak csupán. Becsülettel és felelősségtu­dattal, s egy kicsit az ifjú­sági brigád jó hírnevéért, ősszel már mindenki termé­szetesnek találta, hogy Jozef Spizar ifjúsági brigádja megkapta a CSISZ KB ván­dorzászlaját a 220 százalé­kos tervteljesítésért és a jó minőségű munkáért. Pedig több mint egy hónapig he­ten dolgoztak nyolc helyett. Egyik társuk a CSISZ isko­lázásán vett részt. — Szere­tem ezeket a fiúkat. Gyak­ran elmegyek mellettük s szívesen nézem, amint dol­goznak. A szerszámok hang­ját túlharsogja vidám daluk — dicséri őket a technikai ellenőrzést végző elvtárs. S megbecsülik őket azok az idős dolgozók is, akik még jól emlékeznek a gyár ala­kítására, az akciós társa­ságra ............Apám 1881-ben, én 1897-beji léptem a gyár­ba. Emlékszem, az első munkaidőcsökkentés 1904­ben történt. A szombati mű­szak két órával lett rövi- debb, este hat helyett négy­kor hazamehettünk, - me­séli gyakran Zaorálek elv­társ. Apámnak volt egy újítása, a pénzt természete­sen nem ő kapta“. Sok ilyen szomorú emlék fűződik a 81 éves gyár, a prostéjovi me­zőgazdasági gépgyár első hathanhét évéhez. A termé­keny morva síkságon létesí­tett, két gyár egyesüléséből létrejött részvénytársaság története visszatükrözi a Spizar Jozef ifjúsági brigádjának hat tagja. A CSISZ KB vándorzászlaját ez évben is meg szeretnék tartani. csehszlovákiai munkásság életét a múltban. ... 1911-ben kezdtem itt dolgozni. A fizetett szabad­ság ismeretlen volt szá­munkra s az ünnepeket sem fizették. Az első Csehszlo­vák Köztársaság idején a kommunistákat elbocsátot­ták a gyárból, velük engem is. A mai fiataloknak érté­kelniük kellene életüket“. — Az Agrostroj fiataljai megértették Sobotka elvtár­sat. — Köszönjük, hogy olyan derekasan elvégeztétek a vállalt brigádmunkát a vajg- lovi és huzovi állami gazda­ságban — így értékelte a 100 fiatal brigádos munkáját nemcsak a állami gazdaság, de a gyár vezetősége is. S nemsokára vidám csoport indult a jutalom-útra, a ko­máromi Hajógyárba. Micso­da elismerő tekintetek irá­nyultak az éppen indulásra kész motoroshajóra, s hogy örültek a morva fiúk, ami­kor végigjárták a 400 sze­mélyes Bakirev fedélzetét! Visszatérve nemcsak dicsér­ték a tanulmányi kirándu­lást, de a 6. sz. termelési csoport tanoncai értékes munkavállalással is megkö­szönték. Takarékoskodni fo­gunk a villanyenergiával is — jelentették ki és verseny­re hívták társaikat. Ladislav N e z v a 1 ellenőr résztvett a CSISZ kongresz- szusán. Élményeiről január 26’-án számol be munkatár­sainak. Tudják jól, hogy különö­sen ez évben nagy jelentő­sége van mindennek, ami hozzájárul a terv feladatai­nak teljesítéséhez. Mert nagy feladatok várnak üze­mükre. Megjavítani a mező- gazdasági gépek minőségét, szigorítani az ellenőrzést, s lényegesen lerövidíteni azt az időt, amíg a gépprototí­pusból sorozatgyártásra ke­rül. Ez az ő részesedésük a mezőgazdasági termelés növelésében, ezzel tartozik az Agrostroj szövetkezeti dolgozóinknak. S hogy tar­tozását becsületesen lerő- hassa, abban nagy része lesz a régi gyár ifjú munkásai­nak is. K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents