Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-02 / 22. szám

A legfontosabb nemzetközi kérdésekről beszélt Hruscsov Tiranában. Hruscsov bizakodással nyilatkozott a kormányfői találkozó kilátásairól és megismételte azt az álláspontját, hogy a Szovjetunió mind a két német állammal békeszerződést akar kötni, de ha ez nem sikerül, mindenképpen megköti azt a Né­met Demokratikus Köztársasággal. „Bizonyos idő múlva — mondotta a Szovjetunió miniszterelnöke — a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei is megértik, hogy szükség van a békeszerződés aláírására“. Hruscsov részletesen foglalkozott azzal a veszéllyel, amit az Olaszország és Görögország terüle­tén felállítandó amerikai atom- és rakétatámaszpontok jelen­tenek. A Szovjetunió kormánya figyelmeztette erre a veszélyre az olasz és görög kormányt és azt javasolta, hogy tegyék in­kább a Balkán-félszigetet a béke félszigetévé. Általában arra kell törekedni, — mondotta Hruscsov — hogy a világ megsza­baduljon az atomfeavverektől. Chelseában, az amerikai Michigan állam városában sok ve­rejtékbe és festékbe került, míg 100 festő egy 7X10 méter nagyságú blokkházat rekordidő, azaz három perc 20 másodperc alatt kifestett. A New York Times ellentét­ben más amerikai lapokkal hangsúlyozza, hogy a tárgyalá­sok megkezdése és folytatása nem a Nyugat, hanem a Szov­jetunió erőfeszítéseinek ered­ménye. „Hruscsov kényszerí­tette a nyugati hatalmakat a tárgyalásra és feltehetően eléri a csúcstalálkozó megvaló­sulását“ — írja'a lap. A BARÄTSÄG JEGYÉBEN A szocialista tábor egységé­nek ügyét szolgálta a Bolgár Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének látogatása hazánkban. A küldöttség tagjait látogatásuk során mindenütt lelkesen fogadták. A bolgár nép képviselői beszélgetéseket foly­tattak pártunk és kormányunk vezetőivel, melyek megerősítet­ték a teljes nézetegységet va­lamennyi megvitatott kérdést illetőleg. A kiadott közös nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy pártjaik és kormányaik értéke­lése és állásfoglalása a párt­problémák, állami és nemzet­közi problémák kérdésében, amint a Csehszlovák Köztársa­ság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek 1958. november 26-i nyilat­kozatában jutott kifejezésre, ma is teljes mértékben helytál­lók. Az események fejlődése igazolta ezen értékelések és állásfoglalások helyességét. Mindkét fél örömmel fogadja a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán ho­zott történelmi jelentőségű ha­tározatokat, amelyek rendkívül fontos elméleti és gyakorlati jelentőségűek a testvéri kom­munista és munkáspártok és valamennyi szocialista ország fejlődése szempontjából, és amelyek erős hatást gyakorol­nak a nemzetközi események fejlődésére. A kongresszus által elfogadott terv, melynek alap­ján a Szovjetunióban nagy ki­terjedésű kommunista építő- munka valósul meg, nemzetein­ket is a szocializmus építésének befejezésére serkenti a Cseh­szlovák Köztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban, a békének és a nemzetek barát­ságának megszilárdításáért folytatott nagy küzdelemben. Mindkét ország kommunista pártja szilárdan a marxizmus- leninizmus és a proletár nefti- zetköziség álláspontjára helyez­kedve elsőrendű feladatának tekinti, hogy továbbra is meg­szilárdítsa és elmélyítse a nem­zetközi kommunista mozgalom eszmei egységét a jelenlegi re- vizionizmus ellen, a marxizmus- leninizmus tanításának tiszta­ságáért és továbbfejlesztéséért vívott engesztelhetetlen harc­ban. , kép“ V C*Néme V . Demokratikus sÄSjr—j-Äi.-.- ' . , | Köztársaság Ez az érdekes Német Köztársaság sassnitzi kikö­tőjében készült, ahol a Trelle- borg nevű óce­ánjáró hajó gyomrába leg­újabb Skoda- Oktávia kocsikat vontatnak Svéd­ország számára. A sassnitzi ki- kölö igen fontos szerepet tölt be a skandináv ál­lamokkal foly­tatott kereske­delmi kapcsola­tokban. A múlt­ban a Sassnitz ás a svédországi Trelleborg kö­tött! útvonalon •cizárólag svéd hajók bonyolí­tották le a for­galmat. / Erhard vagy Etzel? Bonni hírek szerint Adenau­er pártja, a CDU, már a jövő héten kijelöli, hogy kit szán a kancellár utódjául. Mint isme­retes, ez év szeptemberében újraválasztják a Német Szövet­ségi Köztársaság elnökét, s er­re a tisztre Adenauer, az eddi­gi kancellár (miniszterelnök) jelölteti magát. Adenauer utódjának személye nem eldöntött kérdés, s a pár­ton belül kulisszák mögötti harcok dúlnak. Két politikus neve forog közszájon: Erhard gazdasági miniszteré és Etzel pénzügyminiszteré. Az utód személye súlyos gondokat okoz Adenauernek: a kancellár attól tart, hogy megváltoztatják ed­digi politikáját. Aggodalma nem alaptalan, mert pártjának sok vezetője más nézeteket vall a német konföderáció és az atom­fegyvermentes övezet kérdé­seiben, mint ő. Más nézeteket vall bizonyos kérdésekben Er­hard kancellárjelölt Is. Ezért Adenauer jobb szeretné, ha nyilvános viták és botrányok nélkül inkább Etzelt jelölné a CDU kancellári tisztségre. A CDU-n belül a többség azonban Erhardot pártolja. Erhard „csillaga" általában emelkedik. A gazdasági minisz­ter mögött áll az angol tőke és bizonyos befolyásos amerikai csoport. Erharddal szemben TIBETI TUDÓSÍTÁS • TIBETI TUDÓSÍTÁS • TIBETI TUDÓSÍTÁS 0 TIBETI TUDÓSÍTÁS 0 TIBETI TUDÓSÍTÁS TIBETI A Jangbán felszakadt a jég... olchónapos álom után éb­redezik a tibeti Jangba- folyó. Tavasz sugallatára egyet­len vállrándítással összerop- pantja téli jégpáncélját. S a darabokra szakadt jég keser­ves sőhajtozással elindul, hogy tovatűnjön a virágba boruló völgyek között. A természet törvénye ez. A réginek el kell tűnni, s átadnia helyét az új­nak. Lhaszában, Sigacében, Tibet más városaiban és falvaiban ez­rek és tízezrek gyülekeznek. A pásztorok, a jobbágyok és a rabszolgák eddig soha nem ta­pasztalt bátorsággal mondják ki, ami a szívükön fekszik. A leggyakrabban elhangzó szó a „reform". Tibetben, a feudalizmus örö­kösnek vélt birodalmában meg­kezdődött a társadalom jégzaj­lása. A tibeti emberek munkasze­retők és szorgalmasak. Terem­tő képességük bizonyítéka a képekről ismert Ihászai Polala- Palota, amely a világ egyik épí­tészeti remekműve. Egy ilyen népet nem lehet a végtelen­ségig sötétségben és elnyomás alatt tartani. Sem az egyházi befolyás, sem az erőszak esz­közeivel. Erről beszélnek gyű­léseiken a sigacei jobbágyok, akiknek a lámák, a földesurak és az arisztokraták évszázado­kon át magyarázták: „Ha enge­delmesek és tűrök lesztek, mindannyian a mennyek orszá­gába juttok". Ezt prédikálták, közben pokollá tették a nép életét. Csijen Tanba, a tibeti diák mondta az egyik sigacei gyűlésen: „Ha a rabszolga til­takozni merészelt a kegyetlen földesúri bánásmód ellen, sze­me világával fizetett. A földes­úr forró zsírral kiégethette jobbágya szemét, megcsonkít­hatta orrát, levágathatta a fe­jét". Megjelennek a tibeti gyűlé­seken borzalmasan megcsonkí­tott emberek, s elmondják, az­ért lettek nyomorékká, mert amikor már nem bírták tovább, kimondták, hogy a földesúr rossz és kegyetlen. Jobbágyok, akik amióta élnek, nem ettek egyetlen igazán jó falatot, akik faekével szántják a kolostor földjét, így beszélnek: „Azt mondják nekünk, hogy Buddha fénye minden embert beragyog, a földesurat, a lámát és az arisztokratát ugyanúgy, mint a jobbágyot, a pásztort, vagy a rabszoigát. Miért van mégis, hogy a földesúrnak végtelen a földje, ha elindul az ember raj­ta, három napig sem ér végé­re, nekünk pedig talpalatnyi föld sem jutott?" A Kínai Népköztársaság más részeiben gyorsaság­gal épülő szocializmus fénye behatol a tibeti hegyóriások közé is. A népi kormány segít­ségével már eddig is új utak, kórházak, iskolák és üzemek épültek a „világ tetején", ahol a felszabadulás előtt csupán az imádkozás volt gépesített. Meg­kezdődött Tibetben az ipari for­radalom. Haladását bőrgyár, szérumgyár, hőerőmű és bánya jelzi. Lhasza közelében hama­rosan nagy vas- és acélmű épül. A fővárosban — először Tibet történetébe^ - jobbágyokból képzett nyomdászok készítenek újságot. A minap nyitotta meg kapuját a harmadik iskola, és rövidesen felépül a negyedik. Magyar Vörös Csillag-traktoro­kon megkezdték a tavaszi szán­tást az állami gazdaságok és a kísérleti farmok földjein. A kormánynál copfos tibeti lányok ülnek. Kínai egyetemeken 800 tibeti diák végez az idén, hogy hazatérve, népe javára fordítsa tudását. Tibetben érik az új élet ve­tése. Ennek az újnak akartak a lázadó arisztokraták, az elva- kultságra és elmaradottságra támaszkodva, gátat vetni. A re­akciósok lázadásának leverésé­vel azonban a tibeti nép leráz­hatja a feudalizmus és a rab­szolgaság béklyóit, s elindulhat a szocialista átalakulás széles útján. XUE KUNHUA foglalnak állást a francia kor­mánykörök, akik az eddigi nyu­gatnémet-francia kapcsolatokat látják veszélyeztetve, ha Er­hard elgondolásai érvényesül­nek. Nem az ingen múlik Az angol gyarmati rendőrség letartóztatott tíz kenyait. Nai­robiban, a fővárosban ugyanis nagy tömeg várta a repülőtéren a kenyai szakszervezeti szövet­ség külföldön járt főtitkárát, s a rendőrség azzal indokolta a repülőtéri letartóztatást, hogy a tíz férfin — vörös ing volt. Lehet, hogy ez a tíz kenyai a szocializmus iránti rokon- szenve jeléül viselt vörös inget, lehet, hogy véletlenül. Minden­esetre látszik, hogy a kenyai angol hatóságok hisztérikusan félnek. Pedig Afrika történel­mének utóbbi évtizede azt mu­tatja, hogy nem az ingen múlik a dolog. A gyarmatosítókat so­rozatosan űzik el a fekete bőrű milliók, köztük szép számmal olyan négerek is, akiknek — a gyarmati uralom jóvoltából — eddig egy ingre sem futotta. Dr. Adams, londoni orvos sze­mélyével néhány évvel ezelőtt sokat foglalkozott a sajtó. Az­zal gyanúsították, hogy egy 81 éves gazdag özvegyasszonyt megmérgezett. KellÓ bizonyíté­kok híján felmentették. Dr. Adams most nősülni szándék­szik, menyasszonyjelöltjét írisz Mills-nek hívják, természetesen özvegyasszony. Vajon sok pén­ze is van? SEMMIT SEM TANULTAK I A bonni kormányt valóban nem lehet azzal vádolni, hogy leplezni igyekszik agresszív és revansiszta érzelmeit. Adenauerék tudtával és be­leegyezésével Freiburgban megalakult a volt náci tisz­tek munkaközössége. A frei- burgi találkozón a résztve­vők tüntető menetben vo­nultak fel a volt náci tiszti­kar magasrangú képviselői előtt, akik között például ott volt Rameke ejtőernyős tá­bornok, Kesselring marsall háborús főbűnös és mások. Student volt ejtőernyős tá­bornok bejelentette, hogy Nyugat-Németországban a katonai szövetségek képvi­selőiből munkabizottság ala­kult. A bizottság feladata „harc a régi német katona mindenfajta bántalmazása ellen". Schmeiden, a katona­szövetségek munkaközössé­gének első vezetője hangoz­tatta: „Csak a Ramcke-féle nagyszerű katonákra lehet felépíteni egy katonai fel­adatokra kész német álla­mot". Ez azonban még nem min­den, mert a találkozón részt vett még kétszáz olasz ej­tőernyős, továbbá az ameri­kai hadsereg egyik egysége, francia, spanyol és osztrák egységek, valamint a VII. amerikai hadsereg paracs- noka, a jelenleg! nyugatné­met hadsereg képviselője és az SS bajtársak egyesületé­nek egy küldöttsége is. Ez a példátlan náci tünte­tés még az egyes nyugatné­met köröket is megdöbben­tette, mert például a nyu­gat-berlini Telegraf hosz- szabb cikkben foglalkozik a fasiszta katonai találkozó­val. A cikk címe: „Ezek sem­I mit sem tanultak". Ha azon­ban a találkozón részt vett francia, osztrák és amerikai képviselőkre gondolunk - akkor viszont azt mondhat­juk: ezek pedig mindent el­felejtettek. (-nyi.) A DECCA ÉS A NAGY POLITIKA Az amerikai lapok mosta-} nában dühösen támadják A Angliát, „a nyugati szotida-? ritás elárulásával“ vádolják,» mert közeledik a Szovjet-5 unióhoz, kereskedelmi tár- X gyalásokat folytat vele, és A egyes esetekben a többi X nyugati kormánynál éssze-A rűbb magatartást tanúsít. Az? amerikai lapok nagy szava-A kát írnak le, anélkül, hogy? az okokról beszélnének. A A nemzetközi élet egy-egy ki-v sebb, kevésbé ismert ténye ? azonban segít megvilágítani A a nyugati ellentétek okait.? íme az egyik: A Néhány héttel ezelőtt ? megírtuk, hogy erőszakos? amerikai nyomásra egy nem- A zetközi polgári légiforgalmi j szervezet elutasította, hogy 0 az angol Decca rendszerű? rádió irányítóberendezést A alkalmazza. Ez a döntés ? nemcsak Nagy-Britannia X nemzeti önérzetét sértette,? hanem anyagi kárt is oko-X zott. S ma híre jött, hogy a í Szovjetunióban bejelentet- A télt, kísérletezni fognak a ? Decca-berendezéssei. X Egy rádiö-irányítóberen- A ,dezés megvásárlása nem túl? jelentős dolog, mégis mu- A tatja, hogy Anglia számára ? hasznos a gazdasági kapcso- ■ latok erősítése a Szovjet-? unióval. Előnyt jelent, s nagy X lehetőségeket tár fel. ? Ezt a két képet elsősorban a nyugati világban azoknak kellene látniuk, akik bedőltek a Kína ellenes imperialista propagandának és elhitték, hogy a tibeti bandák, melyek fegyvert ragadlak a népi felszabadító hadsereg ellen, a függetlenségért küzdöttek. A tibeti hűbérurak, akik a felkelést vezették, ezzel is népelnyomó hatalmukat kívánták meghosszabbítani, A hű- béruraknak a múltban joguk volt alattvalóikat tetszésük szerint büntetni. A képünkön egy büntetésből megvakított pásztor látható, és mellette pedig a középkort felidéző kinzószer­számok. A KAMAT Ugyancsak türelmes bűnöző esetéről írnak a New York-i tagok. Az ülető könyvelő volt, aki 200 ezer dollárt sikkasztott vállala­tánál. Munkaadóját nem érte kár, mert sikkasztás ellen be volt biztosítva, s a biztosító társaság fizetett is. A könyvelőt letar­tóztatták, beismert mindent, csak a pénz hollétét nem volt haj­landó elárulni. Ez súlyosbító körülmény volt — 15 évi börtön- büntetést kapott. Ebből jó magaviseleté miatt hármat elenged­tek, ült tizenkettőt. Természetes, hogy mikor kiszabadult, az igazi károsult, a biz­tosító társaság egyik detektívje a nyomába szegődött. Legna­gyobb csodálkozására a könyvelő minden ellenkezés nélkül ön­ként átadta a társaságnak a követelt 200 ezer dollárt. S hogy miért volt érdemes 12 évig ülnie? Az amerikai törvények sze­rint a sikkasztó ugyanis megtarthatta azt a 83 ezer dollárt, amelyet az elsikkasztott és különböző bankoknál elhelyezett 200 ezer dollár 12 év alatt kamatozott neki,.. ftrai a genn Külügyminiszteri értekezletet illeti, "az értekezlet péntek óta zártkörű ülésén folytatja munkáját. A zártkörű ülésekkel új szakasz kezdődött a genfi diplomáciai csatában. A tárgyalások eddigi menete világosan dokumentálja, hogy a szovjet küldöttség milyen ko­moly erőfeszítéseket tesz pozi­tív eredmények elérésére. így például a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javas­latainál figyelembe vette a nyu­gati küldöttségek elképzeléseit és konkrét építő indítványokat tett az álláspontok közelebbho- zása céljából. Svájci sajtókö­rökben összehasonlítják a Szov­jetunió és az NDK álláspontját a nyugati hatalmak álláspontjá­val. Ez az összehasonlítás nem kedvez a nyugati hatalmaknak. Az általánosságban mozgó be­szédek nem adnak választ a szovjet küldöttség konkrét ja­vnclnfaíra A hiVnlmnc targyaiasoK most moaot nyuj- tanak a nyugati küldöttségek­nek, hogy változtassanak eddigi merev álláspontjukon. A meg­egyezések lehetősége mindig ad­va van, ha jelen van a meg­egyezési szándék. Ez termé­szetesen ugyanúgy megtörtén­het nyílt vagy zárt ülésen. Mindenesetre igen jellemző, hogy a nyugati sajtó milyen nagy reményeket fűz a tárgyalások­nak ehhez a formájához. A Paris Journal Így ír: „A propaganda­beszédek szakasza most véget ért és kezdődnek a komoly tár­gyalások“. Az Aurore hírmagya­rázatában azt fejtegeti, hogy „ez alkalommal valóságos a fel­engedés“. A Combat méltányol­ja azt a tényt, hogy Gromiko azonnal elfogadta a zártkörű tárgyalásokra vonatkozó javas­latot. A továbbiakban kiemeli a szovjet külügyminiszter sze­mélyes jelenlétét Dulles teme­f £c£n

Next

/
Thumbnails
Contents