Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-12 / 19. szám

A XXL század riportja A vértelén sebészet BRATISLAVA I. KEDD 10.25 Zenei dalok 11.20 Jó hangulat­ban 12.15 A népi demokratikus országok zenekarainak műsora 12.40 Filmzene 13.00 Smetana: Életemből 13.30 Detva környéki tán­cok és dalok 14.05 Szórakoztató zene 17.30 Dalok és versek 18.20 Kívánság­hangverseny 19.35 Mai dalok 20.00 Irodalmi adás 20.30 Jó hangulatban 21.00 Szülők — nevelők 21.20 Táncze­ne 22.10 Népdalok 22.40 Szimfonikus zene. ház repertoárjából 17.00 Sportközve­títés 19.45 Zenei naptár 20.00 Tarka vasárnapesti műsor 21.05 Luknár: Időnként zivatar — rádiójáték 21.35 Balettzene 22.10 Nagy mesterek nép­szerű müveiből 22.40 Szimfonikus hangverseny. KOSSUTH-RÁDIŐ K IDD SZERDA PÉNTEK 10.25 Zenés műsor 11.00 Nők félórája 11.30 Jó hangulat­ban 12.40 Katonai együttesek műsora 13.00 Népdalok 14.05 Szórakoztató zene 15.05 Külföldi népi zenekarok játszanak 15.30 Ifjúsági adás 16.10 Közvetítés a Kerékpáros Békever­senyről 18.15 Kívánsághangverseny 20.00 Jó hangulatban 21.10 Emléke­zünk és nem felejtünk (Képek a har­cokról és a győzelemről) 21.30 Ga- rammenti dalok és táncok 22.10 Tánc­zene. x » kis kéményseprő 11.30 Jó hangulatban 12.05 Népdalok 12.40 Dalok az új életről 13.00 A kas­sai rádió zenekara játszik 13.30 Szim­fonikus hangverseny 14.05 Szórakoz­tató zene 15.00 Közvetítés a Kerék­páros Békeversenyről 16.30 Kívánság­hangverseny 19.35 Az Alekszandrov együttes énekel 19.50 Filmhíradó 20.00 Leonov: Aranyhintó — színielőadás 22.30 Hanglemezek 23.05 Filmoperett - részletek. 10.30 Zenés műsor 11.00 Irodalmi adás 11.30 Közvetítés a Kerékpáros Békeversenyről 13.30 Könnyű zene 14.05 Szórakoztató zene 15.05 Népdalok 15.30 Zenei album-16.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 17.00 Közvetítés a Kerékpáros Béke­versenyről 18.00 Kívánsághangverseny 19.35 Mai dalok 20.10 Mienk a győze­lem — szimfonikus hangverseny 20.40 Péntek esték 21.00 A Szlovák Filhar­mónia műsora 21.10 Emlékezünk és nem felejtünk — képek a harcokról és a győzelemről 21.30 Szórakoztató zene 22.10 Népdalok 22.40 Shakespea­re a zenében. 10.05 A legkisebbek műsora 10.25 A kassai rádió zene­kara játszik 11.00 Polevoj: Ványa Teraccini — elbeszélés 11.20 Jó han­gulatban 12.05 Népi táncok 12.40 Vígan fejezzük be a hetet 16.30 Köz­vetítés a Kerékpáros Békeversenyről 18.20 Kívánsághangverseny 19.35 Népi zene 20.00 Vidám zenés műsor 22.10 Tánczene 23.10 Hanglemezek. 8.40 Vasárnapi ope­rahangverseny 9.30 Katonai híradó 10.00 Zenés összeállítás 11.00 Kedvelt melódiák 12.05 Zenés műsor 13.30 Népdalok és táncok 14.00 Szórakozta­tó zene 14.20 A Moszkvai Rádió kí­vánsághangversenye 15.00 Kedvelt zeneszerzők műveiből 15.30 Irodalmi összeállítás a harcokról és a győze­lemről 16.30 A Moszkvai Operettszín­8.10 Operarészletek 9.10 A Gyermekrá­dió műsora 9.30 Könnyű zene 10.25 Magyar nóták 11.00 A túlsó partról. Regényfolytatás 11.20 Palotaszálló. Részletek Bródy-Kere- kes operettjéből 13.10 Zenekari hang­verseny 14.40 Ifj. Magyari Imre és zenekara játszik. 16.21 Egy falu - egy nóta 17.15 Szív küldi szívnek 18.15 Részletek Mozart Szöktetés a szerájból c. operájából 19.20 Vörös Sári és Tóth József énekel 20.25 A Rádiószínház bemutatója: Bölcs Náthán 22.30 Közvetítés a Nemzeti Szálló étteremből. SZERDA 8.10 Könnyű zene 9.30 Lakatos József és zenekara játszik 11.15 Tártczene 12.10“ Operarészletek 13.00 Magyar nóták \ 14.00 Ajándék- hangversöny 14.55 Népszerű filmdalok 16.00-Szív küMi'szívítek 19.00 Opera­részletek 19.35 Magyar népdalok 21.45 Tánczene 22.25 Lucienne Boyer énekel 23.25 Zenekari hangverseny. 8.10 Magyar népi muzsika 11.00 A túlsó partról. Föl­des Péter regényfolytatása 12.10 Könnyű zene 13.10 Egy falu — egy nóta 14.10 Tánczene 16.10 Részletek Jacobi Leányvásár című operettjéből 19.00 Tiszán innen, Dunán túl... Győző László népdaljátéka 20.15 Köz­vetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből 22.30 Könnyű zene Ro­mániából. PÉNTEK SZOMBAT SZOMBAT VASÁRNAP 8.10 Szelistyei asz- szonyok. Részletek Sárközi István dal­játékából 9.50 Ady Endre verseiből. 10.10 Kovács Árpád és zenekara ját­szik 12.10 Könnyű zene 13.15 Opera­részletek 16.15 Szív küldi szívnek 18.25 Könnyű melódiák 20.30 Népdal­est 22.20 A Körmendi együttes játszik 22.50 A Magyar Rádió szimfonikus ze­nekara játszik. 8.10 Lányók, asszo­nyok. .. 10,25 Boci­boci tarka. Részle­tek Vincze O. operettjéből. 11.00 A túl­só partról. Regényfolytatás 11.20 Zene­kari hangverseny 12.10 Magyar nóták 13.00 Operarészletek. 13.50 Szórakoz­tató muzsika 18.30 Szív küldi szívnek 19.30 Nagy mesterek muzsikájából 20.30 Tarka-barka. Vidám zenés mű­sor 22.20 Táncoljunk. Hanglemez mű­sor. 8.10 Könnyű zene 9.00 Egy óra nagy muzsikusokkal. 12.10 Jő ebédhez szól a nóta 13.00 Szív küldi szívnek 14.00 Hanglemez­parádé 15.00 Zenekari hangverseny Í6.00 Népszerű operettekből. 18.10 A Magyar Rádió tánczenekara játszik 19.00 Közvetítés bajnoki labdarúgó mérkőzésekről 20.20 Közvetítés az Irodalmi Színpadról 22.25 Kamaraze­ne. 19. számú keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. A magyar szonett megteremtője. 11. Monda. 12 Véd. 13. „Kiev" közepe. 14. Ankara fele. 16. A legkisebbek iskolája. 18. A szóképzés egyik módja. 21. Tejszínü drágakő. 22. Tüzet szün­tet. 23. Idegen eredetű női név. 25. Két sző: hóléc és hamis. 26. Sas Ven­cel Péter. 28. Forma. 31. Alszik — nyelvjárásban. 33. Törvényellenes cselekedet. 35. ADZ. 36. Tantál vegy- jele. 37. Tojás, latinul. 39. A régi ró­maiaknál: a szerelem istene. 41. A magyar emlékirat-irodalom képvise­lője (1690-1761). FÜGGŐLEGES: 2. Névelővel: régi spanyol ezüst- jénz. 3. Nem fel, 4. Parlagon heverő röld. 5. Fogak, latinul. 6. Nem sül. 7. dinden munkához szükséges (ék. :el.). 8 Síró. 9. Görög meseköltő. 10. \ szlovák irodalom kiemelkedő alakja (1812. febr. 27-én szül. Homá Leho­találhatők. 20. Hangsor, hangiéira. 24. Aludtál, régiesen. 27. Világifjúsági Találkozóra. 29. László és Ottó. 30. Reggeli ital (ék. fel. a negyedik be­tűn!). 32. Vagyunk, szlovákul (fon.). 34. Susog nagyobbik része (!) 36. Mikszáth Kálmán. 40. Az eléktromós ellenállás neve (fon.) T. A. Megfejtendők a vízsz. 1, 11, 41. és a függ. 9, 10, 15. számú sorok. A meg­fejtéseket egyszerre kell beküldeni a 19. 20. és 21 számú rejtvény köz­lése után. Határidő 1959. június 3. Minden hónap elején kiértékeljük a beküldött megfejtéseket és az érté­kes könyvjutalmak mellett 50-50 elis­merő oklevelet küldünk kiváló rejt­vény fejtőinknek. Egész könyvet lehetne írni arról a napról, amelyet egy csodálatos klini­kán töltöttünk. Kísérőnk Mihail Ge- raszimovics Ananjev, a sebészeti ku­tatóintézet igazgatója, bevezetett bennünket egy betegszobába. A be­teg fejmozdulattal magához hívott bennünket, aztán az ágy mellett levő kis pultra tette kezét — egy gomb­nyomás és elhallgatott a rádió. Egy következő gombnyomásra az ágy fel­ső része emelkedni kezdett és így a beteg félig fekve kényelmesen társa­loghatott velünk... A következő teremben egy fehér­köpenyes nő ült. Előtte csaknem húsz televíziós képernyő fénylett. Ananjev, látva csodálkozásunkat, így szólt: — Ez az ügyeletes orvos. Televíziós ké­szülékek segítségével figyeli a leg­súlyosabb pácienseket és ha szükség van rá, minden pillanatban készen áll a közbelépésre. Az elektromos lázmé­rők és pulzusmérők jegyzik a beteg hőmérsékletét és érverését. De mind­ez igen egyszerűen hat azon látvány mellett, amely a diagnosztikai osztá­lyon tárult elénk. — Rádiósztetoszkóp, — mondotta Ananjev professzor és a drótokra mutatott, afhélyek a páciens mellétől az asztalon levő mikrofonhoz vezet­tek. A mikrofonból egyszerre külö­nös ütéseket hajlottunk. Ezek az em­beri szív ütései tvoltak. Körülnéztünk.' A falnál álló készü­léken ezüstfelirat csillogott: diagnó­zis. — Kapcsolja be, — szólt Mihail Geraszimovics a segédorvoshoz. Az asszisztens lefektette a beteget és fémlemezeket erősített lábaira, ke­zeire és nyakára. Felgyúltak és pis­logni kezdtek a Jámpácskák, csattog­tak a relékapcsolók. A gép „elgondol­kozott" a beteg pulzusának menetén, lélegzésén, vérnyomásán, vérképén és egész sor más . tüneten, amelyeket még egy tapasztalt orvos sem tud azonnal felismerni. A megfejtés váratlan volt. A szer­kezet egyszerre három betegséget nevezett meg latin nyelven. Mintha a következőt mondotta volna: Elvetet­tem ezer meg ezer változatot. A tü­netek, amelyek a betegnél szemlélhe- tök, e három egymáshoz hasonló be­tegségre jellemzőek. Ezentúl tehetet­len vagyok. Maguk döntsék el, me­lyik betegségről van szó a három kö­zül ... — Kapcsolják be a rádiólokátort, — szólalt meg ismét kísérőnk. A szer­kezet képernyőjén először a működő szív, aztán a máj, a gyomor és a be­lek kontúrjai jelentek meg. Njillimé- ternyi pontossággal állapította meg a szerkezet az összes eltérést a nor­mális méretektől. Tíz perc sem telt el és az orvosok biztosan tudták, hogy a páciens egy ritkán előforduló betegségben szenved, amelynek meg­állapítására azelőtt hossszabb időre volt szükség. Természetesen más dolog megálla­pítani a bajt, és más a beteget gyó­gyítani. Ezért megkértük Ananjev professzort, hogy mutassa meg a műtőt. A tudós a szomszéd szobába vezetett bennünket. — Nem tévedett, Mihail Geraszi­movics? — szólaltunk meg. — Hiszen ez egy fizioterápiai terem, némpedig műtő. Hiszen itt csak elektromos szerkezeteket látunk ... A pamlagon éppen egy beteg fe­küdt. Felette halkan mormogott egy ultrahang szerkezet. Nem láttunk sem sebészt, sem véres tamponokat, sem műtőasztalt. AnanjeV professzor, mintha a helyzetben semmi sem len­ne meglepő, folytatta magyarázatát: Éppen egy májoperáciőnál vagyunk, láthatják, ahogy belőle köveket távo­lítanak el. — De hogyan lehet a szervezetből köveket eltávolítani anélkül, hogy kézzel vagy késsel a beteghez nyúl­nának? — Lehet, — folytatta nytigodtan a professzor. — Körülbelül húsz perc múlva az ultrahang a köveket apró homokká zúzza. Néhány nap eltelte után a homok magától kiválik a szer­vezetből. A puha testrészek az ultra­hangtól nem szenvednek, mert eze­ket csak gyengén felhevíti, de ugyan­akkor a kemény anyagokat, mint pl. a köveket, még ha mélyen a testben is fekszenek, teljesen szétzúzza. Te­hát a XXI. századbeli sebészet képes majd emberéket gyógyítani anélkül, hogy felnyitnák testüket. Ilyen tehát egy ideális műtét. Az ultrahang ere­jét széles mértékben használják majd például a íogfúrásnál... Tekintsünk csak be egy másik mű­tőbe. Végre, a XX. századból megszo­kott operációs teremben vagyunk. Igaz, az asztal megváltozott, kényel­mesebb lett. A lámpák is mások — nemcsak világítanak, de egyúttal ölik is a bacilusokat. De milyen célt szolgál a falon levő nagyméretű te­levíziós képernyő? — Ez nem egyszerű televízió, — válaszol kérdésünkre a tudós. — Röntgennel van egybekötve. A rönt­genkép, amint ismeretes, csak a sö­tétben látható. E televíziós képernyő segítségéve! pedig fényes nappal is láthatjuk a képet. Ebben a pillanatban megjelent a falon a kép.- Látják ezt az éles szöget a gye­rek gyomrában? A kicsi játék közben nyelte le. De minden rendben lesz. A képnek köszönhető, hogy a sebész rögtön helyes irányt vesz az operá­ciónál és látja a távolságot, amelyet késének meg kell tennie. Különben késre ma nincs is szükségünk... Látjuk, ahogy a sebész kézbe vesz egy tárgyat, amely élesre hegyezett ceruzára emlékeztet. A „ceruzától“ drótok húzódnak. A sebész lassan ve­zeti a „ceruzát“ a beteg bőrén és egyszerre egy egyenletes vágást ész­lelünk. Már láthatók a belső részek, de ugyanakkor egy csepp vér sem je­lenik meg a vágás mentén. Az ultra­hang-kés, amellyel a sebész dolgozik, vértelenné tette a műtétet. Az ultra- hagnak ugyanis az a tulajdonsága, hogy nemcsak vágja a testet, hanem azonnal alvasztja a vért. Azonkívül, mielőtt a kés felnyitná a testrészt, érzékteleníti az idegszálak végeit és a vágás fájdalommentes. Ez különö­sen olyan esetekben jelentős, amikor bizonyos okokból narkózist nem hasz­nálhatunk. És ami a legértékesebb — a kés állandóan steril marad, mert az ultrahang egyúttal öli a baciluso­kat. Ámulattal követtük a bűvész orvos mozdulatait, aki kezében tartotta ezt az ultrahang-varázsvesszőt — ezt az ideális kést, amely vér és fájdalom nélkül vágja a testet. A gyermek gyomrát szükséges volt kinyitni, hogy kivehessék a bennakadt szöget. Vártuk, hogy utána tű és se­lyemcérna következik, amellyel a se­bet bevarrják. De megint csak meg­lepetés ért. — Ragasztót! — szólt röviden a se­bész. A gyomor szétvágott részeit összetették, alájuk egy stoppoló­gombához hasonló tárgyat helyeztek el, és a vágásra ej|y átlátszó ragasz­tóhályogot tettek. A gyomor be volt ragasztva. — Ne gondolják, figyelmeztetett bennünket az orvoá, hogy a ragasztás teljesen helyettesíti a varrást. Nem. Rendelkezésünkre Üli szükség esetén tantálból készült vékony fonal, amely teljesen kártalan és azonkívül fib- rincérna, amely addig tartja össze a sebet, ameddig az be nem heged, azután pedig nyomtalanul felszívódik a szervezetbe ... A következő kórteremben csak egy beteg fekszik. Minden arra mutat, hogy különösen gondos ápolásban ré­szesül. — Súlyos mérgezés, — mondja ki-, sérőnk. — Biztosan elpusztulna, ha nem rendelkeznénk művesével. A művese egy üvegszekrényre ha­sonlított. Az ágy mellett állt és vé­kony csövek vezettek a géptől a be­teghez. A vér vegyi szűrőkön haladt át, a vizelet kivált, a vér meg a szük­séges anyagokkal gazdagodva áram­lott vissza a beteg -testébe anélkül, hogy az észrevette volná: saját vesé­je ki van kapcsolva szervezetéből... Számtalan hasonló csodát lehet még látni ereji a klinikán. Müszíve- ket, sőt átplántált testrészeket és szerveket. — Azáltal, hogy a mai orvosok szo­ros kapcsolatban vannak a bonyolult technikával, tulajdonképpen egyúttal mérnökökké is válnak, — mondja bú­csúzóul Ananjev professzor. Orvosi mérnök! Hallottak már ilyen minősí­tést? Nemrégen keletkezett, de fel­tétlenül fejlődni fog és szolgálni fog­ja a XXI. század emberiségét. Feldolgozta TÚRI IVÁN Biztonságos-e a repülés ? tán). 13. A művészi értékkel bíró írá­sok összessége. 15. Vegytan. 17. Orosz helyeslés. 19. Kávéházi asztalokon is Rejtvényposta Mészáros József, Komárom. Enged meg, hogy leveledből idézzünk: „Na­gyon szépen köszönöm az Űj Ifjúság ajándékát — az elismerő oklevelet. Ez a jutalom serkenteni fog engem is a rejtvények további szorgalmas meg­fejtésére. Én úgy vélem, hogy a rejt­vényfejtés szoros összefüggésben áll az általános műveltséggel és egy­szersmind szórakozást is nyújt. Mi, olvasók, hálásak vagyunk a sokoldalú, élményt nyújtó Üj Ifjúság-ért“. „Egy a sok olvasó közül" c. jeligére üzen­jük: Rejtvényét közöljük, örülünk, hogy a keresztrejtvény-rovat aktív tagja szeretne lenni. Noha, általában el vagyunk látva egy-két hónapra is rejtvényekkel, mindig szívesen fogad­juk jól szerkesztett rejtvényeit Sze­retettel üdvözöljük. # Lengyelországban különö­sen fejlett a toll-export. Az utóbbi években több mint 6000 tonna tollat szállítottak kül­földre, főleg Svédországba és az Egyesült Államokba. A cseh­szlovákiai toll iránt is nagy az érdeklődés. A cígerl Baromfi- feldolgozó Üzem tavaly több mint 55 tonna tollat szállított az Egyesült Államokba. Dr. W. Deswarte, a belga Sabena légiforgalmi vállalat vezérigazgatója Zürichben előadást tartott a repülés biztonságáról. Előadását nagy érdek­lődés kísérte, mert a repülés bizton­ságába vetett hit a legutóbbi hóna­pokban kissé megrendült. A belga társaság vezetője elmon­dotta, hogy a gépkocsibalesetek áldo­zatainak száma az 1947-1958 évtized­ben nemcsak abszolút számokban, de az utasok számához és a megtett utaskilométerekhez viszonyítva is sokkal magasabb, mint a repülőgépen utazók baleset-százaléka. A sajtó azonban sokkal többet foglalkozik a légi szerencsétlenségekkel, mint a földi járművekével; ez okozza azt a látszatot, mintha a légi szerencsét­lenségek gyakoribbak lennének. Azt a tényt sem szabad szem elöl tévesz­teni, hogy a világsajtó nemcsak a pol­gári utasszállítás baleseteiről számol be, hanem a katonai gépekről és a kísérleti típusokéról is, pedig ennek semmi köze az utasforgalom bizton­ságához. Az említett tíz esztendő statiszti­kája szerint az IÁT A-hoz (a nem­zetközi légiforgalmi szervezethez) tartozó légitársaságok vonalain a ha­lálos szerencsétlenségek száma min­den 100 millió megtett utaskilométer­re 1958-ban 2,44, 1949-ben 1,78, 1957- ben pedig már csak 0.39 volt. A tíz év alatt tehát 2,4-ről 0.39-re esett vissza az arány, pedig ez idő alatt az IA T A- hoz tartozó légitársaságok száma 68- ról 81-re, a megtett légiút hossza pedig évi 860 millió kilométerről évi 2174 millió kilométerre emelkedett. 1949-ben 20 300 000 légiutasa volt e társaságoknak, 1957-ben 64 508 000. A statisztika szerint egy-egy légi­utasnak 256 millió km utat kell repül­nie, hogy azzal kelljen számolnia, hogy repülőszerencsétlenség áldozata lesz. Ugyanennek a statisztikának az alapján állapította meg az előadó, hogy ha például Párizs 5 millió lako­sát egyszerre akarnák áttelepíteni légiúton — mondjuk — Algériába, ak­kor 27 személy elvesztésével kellene számolni. 1957-ben az Egyesült Államokban hétszer volt biztonságosabb a repülő­gépen való közlekedés, mint a gépko­csiközlekedés (1946-ban 3,2-szere- sen). Ez a biztonságosabbá válás megmutatkozik egyébként a biztosító vállalatok díjtételeiben is, ami még a statisztikánál is többet mond. 1946- ban 20 dollár, ellenben 1957-ben mind­össze 5 dollár volt a biztosítási díj a Londonból Ausztráliáig tartó légi­úton. A biztosító intézetek a foglalko­zási balesetbiztosításnál a repülőgép­vezetést nem tartják a legveszélye­sebb foglalkozásnak. Díjtételük a kö­vetkező sorrendet mutatja: 1 detek­tív, 2. épületmázoló, 3. taxisofőr, 4. repülőgépvezető. A balesetek csökkenését a kormá­nyok számos rendelete is előmozdí­totta. Ilyen az a szabály, hogy utast egymotoros gépen nem szabad szállí­tani. A többmotoros gép még akkor is biztonságba helyezheti utasait, ha valamelyik .motorja felmondja a szol­gálatot, mint az a közelmúltban a Mikojant szállító SAS-géppel tör­tént. A balesetek elkerülését szolgálja — sikerrel — az időjárás figyelése, a repülőterek és gépek állandó rádió­kapcsolata,, az egyre tökéletesedő, gé­pek, és az egyre megfelelőbb anyag felhasználása a repülőgépépítésben. (Neue Züricher Zeitung)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents