Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-12 / 19. szám

Hazánk A felsőpatonyi nyolcéves is- kola növendékeit már az egész vidéken jól ismerik, olyan kiváló eredményeket értek el a Micsu- rin-körben. Nyolcvan tanuló egy negyed hektár területen kukori­cát, burgonyát, cukorrépát és más zöldségféléket termesztett. Olyan eredményeket értek el, hogy még a legjobb szövetkeze­teknek sem kellene az ilyen eredményekért szégyenkezniük. Például 1958-ban 39 mázsás ku­korica hektárhozamot értek el, a burgonyánál pedig 365 mázsát. Bámulatra méltó alaposággal gondozzák a kísérleti földeket. Molnár Géza igazgató és Farkas Sándor biológus felügyelete alatt a fiúk és leányok olyan mező­gazdasági ismeretekre tettek szert, hogy a tapasztalt gazdák is megdicsérnék őket. Január elején Molnár Géza igazgatóhoz látogatóba jött Mi- chal Slovák, a CSISZ járási ve­zetőségének titkára. Beszélgetés közben megjegyezte: — Az ilyen jó Micsurin-kört hasznosan ki kellene szélesíteni. Mi volna, ha kis pionír szövetkezetét alakíta­nánk. Gondolkozzunk csak rajta. És valóban meghányták-ve- tették a dolgot, tetszett a gon­dolat, az igazgató is támogatta a javaslatot és a tervből valóság lett. Rencses Sándort a helyi szövetkezet elnökét is bevonták a tervezésbe, aki 25 ár termőföl­dön kívül vetőmagot és műtrá­gyát is a kis szövetkezetesek rendelkezésére bocsátott. Meg­ígérte, hogy mezőgazdasági gé­peket, kocsit is ad. Elképzelhet­jük, hogy milyen nagy volt a pionírok öröme! Február 12-én az iskolában összejött a szövetkezeti tagok alakuló közgyűlése. A pionírok szövetkezeti vezetőséget, elnö­köt, álelnököt, csoportvezetőket, könyvelőt, pénztárost, agrono­mist és még két további veze­tőségi tagot választották. Azt mondták, zootechnikusra csak ősszel lesz szükség, mert akkor kezdik meg az állattenyésztési termelést. szövetkezetében Összesen fél hektár termőföld állományunkra is gondolni kell. állt rendelkezésükre. Kidolgoz- ^ tok az évi termelési tervet, mint a valóságos szövetkezetek. A földet kilenc részre osztották. Egyetlenegy ló segítségével a pe­dagógusok és Szűcs Gyula szö­vetkezeti csoportvezető tanács­adásai alapján a szorgalmas gyermekek szánté csodákat mű­veltek. Nagy hozzáértéssel el­szórták a műtrágyát is. Már el­vetették a tavaszi gabonát, ku­ÄHTCLÄS« — pókban öt és fél ár területen hü- &en a nyolcéves iskolát végző velyeseket vetnek. növendékek ötven százaléka a A munkát a gyakorlati órákon mezőgazdaságban helyezkedik el. és szabad idejükben végezték Ezek a kis szövetkezeti tagok el. Mielőtt a munkához hozzá- , ............., , . , . ,, fognak, az iskola igazgatója mar elore orulnek a pújukban mindig megmagyarázza, hogyan működő kétéves tanonciskolá­befolyt pénzösszegből méh­kast, 20 tyúkot és 5 kacsát vá­sárolunk. — És a munkát már felosz­tottátok munkaegységekre? — Nem. Kollektiven dolgo­zunk, az elvégzett munkáért nem kérünk „bért". A további beszélgetés folya­nak. De akadnak olyanok is, akik fel akarnak kerülni még a me- is. Ki tudja hány mérnök, agronómus és zootechnikus lesz ezekből a kis szövetkezetesekből. dolgozzanak és mindig megindo­kolja azt is, miért kell a mun- __ kát ilyen vagy olyanféleképpen 7". ~ végezni. Így játszva megtanulják ^gazdasági főiskolára a helyes agrotechnikai módsze­reket. Szerencsém volt, mert a kis szövetkezet vezetőségét éppen az igazgató elvtársnál találtam, tanácskoztak. Hetenként tartják összejöveteleiket és megbeszélik az időszerű kérdéseket. Szabó István, a szövetkezet fiatal ag- ronómusa elárulta, hogy ősztől kezdve már egy hektáron fognak gazdálkodni. A helyi szövetkezet vezetősége megígérte, hogy ren­delkezésükre bocsátja a földet. Akkor aztán majd lent és mákot is termesztenek. Megkezdik az állattenyésztést is, elsősorban szárnyast és angóra-ny utakat tenyésztenek, de megpróbálkoz­nak a méhészettel is. • A pénzügyekre vonatkozó kér­déseimre Soóky László, a szövet­kezet 13 éves elnöke felelt. — A pénzügyi tervek szerint az idén 3100 korona értékű ter­ményt takarítunk be, ebből 2000 korona értékű terményt eladunk, a többit eltesszük vetőmagnak és élelemnek, mert már az állat­A kis szövetkezeti tagok minden kérdést előre megbeszélnek a pedagógusokkal és szakemberekkel. Képünkön az iskola igazgatója Molnár Géza (balról), Farkas Sándor tanító bioló­gus, valamint Szabó István az ifjú agronómus és a kis szö­vetkezet elnöke, Soóky Laci beszélgetés közben. Reméljük, hogy nemsokára több Micsurin-kör is akad, me­lyek követik a felsőpatonyiak példáját. I. S. Az újítók szava •V ; \N • Munkába igyekszik a kis csapat A Tatrasvit üzemben már a múlt év végén készültek a fiatalok az újítók negyedévé­nek megszervezésére. Alapos előkészítés után ez év első ne­gyedévét az újítók negyedévé­nek nyilvánították, A negyedév sikerét már az a tény is bizto­sította, hogy előzőleg apróléko­san megismerkedtek a megol­dásra váró problémákkal és feladatokkal. így az újítók va­lóban a legsürgősebb és a ter­melés szempontjából a legfon­tosabb feladatok megoldásán dolgoztak. A kiváló eredménye­ket főként most, a negyedév kiértékelése után látni. Az újí­tómozgalomban 63 férfi és nő, s ebből 32 CSISZ-tag vett részt. A benyújtott 57 újítási javas­lattal előreláthatólag 663 000 koronát takarít meg az üzem. így a fiatalok az „ifjúság mil­lióiért" mozgalom keretében 480 197 koronát takarítanak meg. Az üzem legjobb ifjú újí­tója Stefan Domen technológus. V. G. Ismerjük meg az új törvényt A kormány jóváhagyta az EFSZ-ek mintaalapszabályainak kiegészítését és módosítását Az EFSZ-ek március 19.-22-én Prágában tartott IV. kongresszusa javaslatot fogadott el az EFSZ-ek minta­alapszabályainak kiegészítésére. A kongresszus által jóváhagyott és elfogadott javaslatot a kormány április 29-1 ülésén megtárgyalta és jóváhagyta. Ezzel a minta­alapszabályok jogerőre emelkedtek és megtartásuk min­den szövetkezet számára kötelező. Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb módosítá­sokat: ELSŐSORBAN IS növekedik az oszthatatlan alap. A szövet­kezetek kötelesek — az eddigi hét százalék helyett — teljes pénzbevételüknek legalább 10- 12 százalékát az oszthatatlan alapba juttatni. Ez azért szük­séges, mert a 7 százalékot ki­olyan forrásokkal rendelkezze­nek, melyekből pótolni tudják az elhasznált eszközöket és az adott esetben azokat ki is tud­ják bővíteni. Igen fontos az a kiegészítés, mely szerint a munkaegységek után járó természetbeniek csak A leányok egy csoportja az iskola kertjében, munka közben. tevő összeg gyakran nem volt olyan mennyiségben adhatók ki, elegendő az elhasználódott ál- mely nem haladja meg a szö- lóeszközök pótlására. Fontos vetkezeti tag és családja sze- tehát, hogy a szövetkezetek mélyes fogyasztásának mérté­Szélesedik a kezdeményezés VÁLLALJATOK VÉDNÖKSÉGET HELYI MELIORÁCIÓS ÉPÍTKEZÉSEK FELETT! Nem titok, hogy a Nyitra- Zsitva folyók mej»tén három vagy négy évvel ezelőtt még ezer és ezer hektár föld sem­mi hasznot sem hozott mező- gazdaságunk számára. A hely­zet szinte kilátástalannak lát­szott, s a szövetkezeti dolgozók és a földművesek állandó féle­lemben éltek a gyakori árvizek miatt. A nyitrai kerület ifjúságának kezdeményezésére három év alatt sikerült elérni, hogy ma a hajdani árvízsújtotta vidéken 2300 hektár területen már szö­vetkezetek művelik meg a föl­det. De nemcsak a Nyitra-Zsitva folyók fenyegetnek árvízzel, itt van még a rakoncátlan Vág, a Morva, de még a Duna is ki­rúg néha a hámból, a Latorca és más folyók is sok kárt okoz­nak a szövetkezeti dolgozók­nak. Sok olyan járás van még Szlovákiában, ahol tavasszal sok a víz, nyáron pedig nagy a szárazság. A vízzel is gaz­dálkodni kell, csatornákba, ha­lastavakba, tartályokba kell összegyűjteni és szükség sze­rint a termőföldek öntözésére felhasználni. Sok feladat vár ránk ezen a téren, hiszen vízgazdasági szempontból több mint 700 000 hektár területet kellene még rendezni. A CSISZ SZLKB, valamint a Mező- és Erdőgazdasági Meg­bízotti Hivatal által hirdetett verseny is azt a célt követi, hogy a talajjavítási építkezé­sek fellendítése terén sok ezer fiú és leány kezdeményezését és munkakedvét serkentse. A CSISZ járási szervezetei most annak a kérdésnek a megoldásával foglalkoznak, hogy miképpen járuljanak hoz­zá a meliorációs építkezések fellendítéséhez. Az ifjúság víz­gazdasági rendezési munkála­tokban való részvételével kap­csolatos határozat megtárgya­lásának eredményeként hét ke­rületi vezetőség védnökséget vállalt hét kerületi meliorációs építkezés felett. A járási ve­zetőségek pedig 58 járási me­liorációs építkezést patronál­tak. A CSISZ járási és kerületi vezetőségeinek érdeméből ezer és ezer fiú és leány sorakozik fel, hogy részt vegyen ezekben az építkezésekben. Az akció si­kere elsősorban attól függ, mi­képpen készítjük elő a fiatalo­kat e feladat teljesítésére. Ezen a téren sokat tanulhatunk a lévai, párkányi, szenei és zó­lyomi járások tapasztalataiból. A CSISZ falusi szervezetei is alaposan megtárgyalják a CSISZ SZLKB elnökségének ezzel a kérdéssel kapcsolatos határo­zatát, és több esetben védnök­séget vállaltak a község terü­letén folytatott meliorációs építkezések felett. Szlovákiában 293 CSISZ-szer- vezet kisebb meliorációs mun­kálatok felett vállalt védnök­séget. A kisebb munkálatoknál és a régi csatornák alapos tisz­tításánál és rendezésénél sok alkalom nyílik, hogy a falusi és a szövetkezeti ifjúság megmu­tassa, milyen komoly és fele­lősségteljes munkát tud vé­gezni. A zsolnai kerületben, ahol 32 szervezet vesz részt ezekben a munkálatokban, két hektáron­ként osztják be a munkát. Nyolcvanöt CSISZ-szervezet ki­sebb levezető és öntözőcsator­nák építését veszi át. A CSISZ trnovei,' bélai, demänovai szer­vezetei is igen kezdeménye- zően láttak a munkához. A fia­talok mindig tekintetbe veszik a helyi körülményeket, amikor kötelezettséget vállalnak. így például Dunaszerdahelyen nem­csak a nagy levezető csatornák kiépítésére vállalkoztak, ha­nem karbantartják a kis csa­tornákat js. Például Bősön, Ve- reknyén, tökéletesen kitisztí­tották a csatornákat. Bősön egy tizenkét tagú ifjúsági munkacsapat dolgozik a leve­zető csatornák építésénél. A somorjai járásban majdnem minden szövetkezetben ifjúsági munkacsapat alakult, s az ön­töző csatornák karbantartásá­ról akarnak gondoskodni. A szenei fiatalok eddig már ti­zenhárom mezei kutat ástak. Igazán példaadó a hidászok tanintézetében működő CSISZ- szervezet, melynek tagjai me- chanizációs berendezések se­gítségével siettek a Vásárút- Nagylúcs nagy csatorna építé­séhez. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy még sok já­rás nem használta fel az adott lehetőségeket és nem járult hozzá a vízgazdasági munkála­tokhoz, pedig a talaj termé­kenységét csak akkor növel­hetjük, ha levezető és öntöző­csatornákat építünk és kom- posztot készítünk. Márpedig ezt a munkát elsősorban fiata­loknak kell elvégezniük. A. BUZNA két, valamint az engedélyezett háztáji állatállomány szükség­leteit. Erre azért van szükség, mert sok helyen megtörtént, hogy a munkaegységekre ki­adott természetbeniek nagy mennyisége fékezte a termelés növelésének gyorsabb ütemét és megnehezítette az állatte­nyésztési termelés önköltségé­nek csökkentését. A szövetkezeti gazdálkodás szilárdítása megköveteli, hogy minden szövetkezet az eddigi­nél következetesebben létesít­sen pénztartalékot. A mintaalapszabályok meg­engedik, hogy a gazdaságilag szilárd szövetkezetek egyes esetekben kulákokat is felve­gyenek a tagok sorába. Fontos kiegészítés az is, hogy a szövetkezeti tagok nemcsak a termőföldet, hanem az erdei talajt és az erdőket is kötele­sek közös szövetkezeti gazdál­kodásba egyesíteni. Nagyon lé­nyeges módosítás, hagy a szö­vetkezetek tagjaihak és veze­tőinek gondoskodniuk kell ta­lajjavítási szövetkezetek alakí­tásáról. A szövetkezetek ezen­kívül társulhatnak a helyi nyersanyagforrások kihaszná­lására, a saját termékek fel­dolgozására, cementből készült elemek termelésére, homok­kitermelésre stb. A szövetkezetek kötelessége gondoskodni a gépekről és sa­ját szakembereik felnevelésé­ről, főként az ifjúság soraiból. Ezenkívül a szövetkezetek ve­zetőségei kötelesek havonként ellenőrizni az évi termelési terv és a szocialista felajánlá­sok teljesítését. Ezen ellenőr­zés eredményeit megvitatják a szövetkezet taggyűlésén. A szövetkezetek vezetői is­mertessék meg tagjaikat a mintaalapszabályok kiegészíté­sével és ennek megfelelően egészítsék ki saját alapszabá­lyaikat is. Az ifjúság pedig őr­ködjék az alapszabályok pontos betartása felett, mert a fegye­lem, a példás házirend a ter­melés növelését szolgálja — ez pedig elsősorban a szövetkezet gyarapodását és a tagok jólétét segíti elő. — s — Napjaink kérdése: Á kétéves tancncviszony Azt mondja a közmondás, hogy minden kezdet nehéz. E rövid mondat igazát a leg­többen már saját magunk tapasztaltuk. Aztán a ta­pasztalatot felhasználva, okulva a hibákból igyekez­tünk a következő alkalom­mal már jobban, eredmé­nyesebben elvégezni mun­kánkat. így vagyunk most a mezőgazdaságban a két­éves tanoncviszonnyal is. Tavaly kezdtük a toborzást — s nyitottuk meg az első évfolyamokat a kétéves ta­nonciskolákban — de az el­ső évfolyam létszáma jóval a tervezetten alul maradt. Ennek több oka volt. Egy­részt elég későn kezdődött maga a kampány és az is­kolákban sem fordítottak kellő figyelmet a toborzás­ra. A CSISZ járási vezető­ségei alig tettek valamit, s kevés szervezet vitatta meg a tagsági gyűlésen, hogy a szövetkezetben dol­gozó 16-17 éves fiatalok kö­zül kit győzzenek meg a kétéves tanoneviszony meg­kötésére. Ennek tetejébe még sok szövetkezet veze­tősége teljesen felelőtlenül kezelte a tanonckérdést. Sok helyen, ahelyett hogy toboroztak volna, még a je­lentkezőket is idegenkedve fogadták. Mindezen körül­ményeket figyelembe véve nem is csoda, hogy nem tudtuk elérni a tervezett tanonclétszámot. Az idén, okulva a tavalyi eseményekből, már sokkal jobban halad a tanoncto- borzás. Szlovákia nem kis feladat előtt áll, hiszen 10 400 fiút és leányt kell meggyőzni a kétéves ta­noneviszony megkötésére. A bratislavai kerületben 2625, a nyitraiban 2696 a terve­zett létszám. A toborzásban szép eredményeket ért el a nagymegyeri, komáromi és a palántái járás. Leggyen­gébben halad a toborzás a kassai kerületben. A CSISZ járási vezetősé­geinek sokkal többet kelle­ne foglalkozniuk e problé­mával. Ezt látni abból is, hogy a tanoneviszony meg­kötése főként azokra korlá­tozódik, akik most fejezik be a 8-ik osztályt, pedig azok közül is kellene ta- noncokat szerezni, akik ta­valy és tavalyelőtt hagyták el az iskola padjait. Ezeket a fiúkat és leányokat a fa­lusi CSISZ-szervezeteknek kell megnyerniük a tanu­lásra. A kétéves mezőgazdasági tanoneviszony szükségessé­gét és fontosságát senki $em vonhatja kétségbe. A mezőgazdaságnak szüksége van szakmunkásokra és fő­leg fiatalokra. Éppen ezért a CSISZ falusi szervezetei­nek vezetői lépjenek érint­kezésbe az EFSZ vezetőivel és segítsenek meggyőzni minél több fiatalt a kétéves tanoneviszony megkötésére. — cs — MÁR NEM KELL idegenből behozni a C-vitamint. Az olo- mouci Farinakon n. v. új épü­letében két hónappal a terve­zett határidő előtt megkezdték a C-vitamin termelést. Az üzem korszerű berendezése több, mint 20 millió koronába került. Az üzem már az idén annyi C-vitamint termel, hogy töké­letesen fedezni tudja gyógy­szeriparunk szükségleteit. ' Képünkön Ján Staidr és Zde- nek Glut mérnököt, a vitamin­termelés vezetőit látjuk, amint az első C-vitamin termékeket megvizsgálják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents