Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-13 / 2. szám
Lion Feuchtwanger: Vallomás Moszkváról címíímuvéből A két héttel ezelőtt meghalt neves német író tíz hetet töltött a Szovjetunióban. Útleírását így kezdi: „Az írónak, ki valami nagyszerűt látott, akkor sem szabad vonakodni a tanúságtételtől, ha ez a nagyszerű dolog nem népszerű, s ha szavai sok fülnek kellemetlenül csengenek. így hát vallomást teszek.“ Az a levegő, amit nyugaton szívtunk magunkba, elhasznált és rossz. A nyugati civilizáción belül többé nincs sem világosság, sem elszántság. Az emberek a rájuk törő barbarizmus ellen sem ököllel, de még csak erős szavakkal sem, hanem csupán fél szívvel, bizonytalan mozdulatokkal mernek védekezni s felelős vezérei a fasizmus ellen csak édeskés, engedékeny dörgedelmeket bocsátanak szárnyra. Ugyan kiben ne keltett volna utálatot az a langyosság és álszenteskedés. Boldogan fellélegzik az ember, ha a meghamisított demokráciának és az álszent humanizmusnak ebből a fojtó légköréből a Szovjetunió puritán levegőjébe kerül. Itt nem bújnak misztikus frázisszerű jelszavak mögé, hanem valóban „mértanilag szerkesztett“ etika uralkodik s ez az etikai értelem határozza meg azt a tervet, amelynek alapján az SSSR-t építik. Tehát egészen új módszer szerint építkeznek, teljesen új az anyag is, amit az építéshez használnak. De a kísérletek ideje már mögöttük van. Még mindenütt törmelék és piszkos állványok állnak, de a hatalmas épület körvonalai már tisztán és világosan kivehetők. Valóban igazi Bábel-torony, csupán azzal a különbséggel, hogy ez nem az embereket akarja közelebb vinni az éghez, hanem az eget az emberekhez. A mű sikerült, alkotói nem hagyták megzavarni beszédjük két, s kitünően megértik egymást. A nyugat sok-sok felemássága után boldog érzés ily müvet látni, amihez szívből igent, igent, igent mondhat az ember és mert becstelen dolognak tartottam volna, hogy ezt az igent magamba fojtsam, azért írtam e könyvet. A Szovjetunió legnagyobb aktívuma az ifjúság. Amit emberi erő csak tehet, minden az ifjúságért történik. Az ifjúság kedvezőbb körülmények között nő fel, mint bárhol másutt a világon. Nyugat-Európában számtalan fiatal ember sem külsőleg, sem belsőleg nem tudja, hogy hová tartozik és nemcsak hogy semmi reményük, kedvükre való munkát kapni, hanem egyáltalán nem remélhetnek munkát. Nem tudják mit csináljanak, mi legyen életük értelme, előttük minden út céltalannak -látszik. Ily tapasztalatok után mily boldogító érzés azokkal a fiatalokkal találkozni, akik már élvezhették a szovjet nevelés első gyümölcseit, a proletárvagy paraszti származású fiatal intellektuelekkel. Mily szilárdan, magabízóan, nyugodtan állnak az életben, mennyire egy értelmes egész szerves részeinek érzik magukat! A jövő úgy áll előttük, mint egy szép tájon átvezető nyílegyenes út. Akár gyűléseken szónokolnak, akár egyedül beszélgetnek valakivel, az a naiv buzgóság, amivel „boldog életük“-et dicsérik, nem színlelt érzelem. Szájukon valóban az buggyan ki, ami szívüket tölti csordultig tele. Ha például a technikai főiskola egyik hallgatónője, aki néhány évvel ezelőtt még gyári munkáslány volt, kijelenti nekem: „Néhány év előtt még egy orosz mondatot sem tudtam értelmesen leírni és most Feuchtwangerrel könyveiről beszélgethetek“. Ez a büszkeség feltétlenül jogosult s a szovjet világgal és a beszélőnek e világon belüli állásával való oly mély egyetértéséből fakad, hogy ez a boldogságérzés átragad a hallgatóra is. Ezek a proletár- és paraszti tömegek fiatal, még el nem használt agyukkal örvendezve és mohón vetik rá magukat az új tudásanyagra, felhabzsoljék, megemésztik s az a frissesség, amivel fiatal tekintetük három ezredév felismeréseit szemléli, amivel ezeknek a felismeréseknek új váratlan oldalait fedezik fel, hatalmas segítséget jelent az olyan embernek, aki a háború óta szerzett tapasztalatai alapján már kétségbe akart esni az emberi erkölcs jövője felett. r Áldott a lágy szavú NY. A. NYEKRASZOV Meghalt 1878. január 8.-án LULIAN KAWALEC: SEBHELYEK vlsfe-jüt, 'f A Medici palota Firenzében Kis képzőművészeti lexikon A RENESZÁNSZ A középkori városok gazdasági fellendülése következtében megerősödött polgárság ütötte az első rést a feudalizmus rendszerén. A termelő erők fejlődése növelte a természettudományi érdeklődést. A humanisták az antik irodalomra, a művészek az antik művészetre támaszkodva szembehelyezkedtek az egyház ideológiájával. Hogyan tükröződik a polgárságnak a feudalizmus elleni osztályharca a művészetben? Erre a kérdésre keresünk választ a kor nagy mestereinek alkotásában és bemutatjuk a reneszánsz építészet két jellegzetes alkotását. Ez az épület egy banküzleteken meggazdagodott firenzei család számára épült. Kétemeletes tömbszerű épület, homlokzata egyetlen sík. Csupán a tető alatt ugrik ki erősen a díszes koszorúpárkány. Földszintje erős terméskövekből van kirakva. Az ilyen falat ruszticának nevezzük. Az első Áldott a Iágyszavú poéta. Sok-érzelmű, keyés-epéjű, Őszintén üdvözlik művét a Nyugodt művészet hirdetői. A publikumtól a dicsőség Hullámverésként csap feléje, Nem fúrja önbíráló kétség, Az alkotók e szenvedélye. Nyugalmat, enyhet fuvolázva Lenézi a merész szatírát, Közönségét megbabonázza Békére pengetvén a lírát. Nem kételkednek lángeszében, Nem hajszolják, kővel se dobják, S kortársai még életében Előkészítik néki szobrát. De nincs pardon a géniusznak, Ki hitványok ieleplezője, Ki korbácsot fon a gonosznak, Ki rásuhint a bűnözőre; Kinek harag tüzel szívében, Kinek száján verő szatíra, Kinek tüskék vannak művében, S kezében büntető a líra. Hatásának elismerése Nem édesen zengő dicséret, De ócsárlások jégverése, Melyhez vad bőgés a kíséret. Es küzd hitével, s küzd magával, Mert hivatást jelent a pálya, S a tagadás szúró szavával A nagy szerelmet prédikálja. De minden szó, amit kimondott, Ellenséget zúdít fejére, Gyalázzák bölcsek és bolondok, S mind lelkesedve rúg beléje, Mindenfelől átkozva szidják, S csakhogyha már halott a költő: Értik meg tettét, szíve titkát, S hogy szeretett, mikor gyűlölt ő. (Fordította GÁBOR ANDOR) Mi volt az elmúlt év legérdekesebb könyve vagy eseménye ? Julian Kawalec lengyel író ezzel az elbeszélésével első díjat nyert a lengyel békebizottság és a lengyel írószövetség által kiírt pályázaton Megállította őket a kopár mezőn, ahol csak kecskék legeltek. Teljesen szabályszerűen járt el. így kiáltott: — Egy lépést sem tovább! Fel a kezekkel! Hátra arc! Feküdj!... A pisztolyt markában szorongatva odalépett hozzájuk, megvető pillantást vetett görnyedt hátukra, s egy csillogó rézdróttal összekötözte a kezüket. De a drót elfogyott, mielőtt vala- mennyiüket megkötözhette volna, s ezért Ludwika kezét egy erős fekete madzaggal kötötte le. Aztán megragadta a gallérjukat, egyiket a másik után, s erőteljes mozdulattal talpra állította őket. — Előre, indulj, Fejet lehajtani! Elhagyott ösvényen vezette foglyait s közben azt nézte, merre talál megfelelő falat. Végül is egy vörös ház szegletét szemelte ki. Arccal a fal felé fordította őket — a hátukba fog majd lőni. De a Ludwika csuklóját összeszorító madzag kioldódott s a kislány felhasználta az alkalmat, hogy előhúzzon a zsebéből egy zsemlyét s beleharapjon. — Ludwika, azonnal hagyd abba az evést! — kiáltotta az őr és felemelte pisztolyát. Ludwika visszadugta a megkezdett zsemlyét a zsebébe, hátratette a kezét és lehorgasztotta a fejét . . . — Figyelem! Kubalskival kezdem! — A fegyvert a baloldali fogoly bordái közé nyomta. Egy száraz kattanás, Kubalski meggörnyedt, térdre roskadt s oldalt dőlt a sárga homokon. Ojabb csattanás, s a másik fogoly is a fal tövébe zuhant. Eldördült a harmadik lövés is, de a harmadik áldozat meg sem moccant. — Kotula — kiáltotta a hóhér — agyonlőttelek, miért maradtál állva? — Ja! — mondta Kotula és eldőlt. — Szamár! — morogta a hóhér. Csend lett. Már el kellett volna dördülni a következő lövésnek, mégsem történt semmi. Egyszerre csak megszólalt a hóhér, mérgesen: — Csütörtököt mondott a pisztoly! — Igazán? — kérdezte az egyik fogoly. — Kár! kettőre megjavították. Ludwika, aki azt hitte, hogy tovább fog tartani a dolog, közben megint csak belekezdett zsemlyéjébe. — Ludwika ne egyél! — kiáltotta a hóhér. — Mindenki a falhoz! Ojabb lövések csattantak. A fal tövében állók sorra a homokra roskadtak. Ludwika kapta az V rt;' — Mi történt? — érdeklődött egy másik. — Elromlott? Biztosan meg lehet javítani. Mind otthagyták a falat és körülvették a hóhért. Élénk vita kezdődött, csak úgy röpködtek a jó tanácsok, a pisztolyt egyutolsó golyót. Arra már nem volt ideje, hogy halála előtt megegye zsemlyéjét. Éppen arra jártam. S az első osztályos tanuló fapisztolyából kiröppenő golyó engem is eltalált. Ma is a szívemben hordom. Milliókétszázezer lakás Milliókétszázezer lakást ezerkilencszázhetvenig, s ötmillió boldog ember új otthonba költözhetik. Döngölt agyag, mór, nádfödél, földespadló, nyirkos falak, vityilló, mit átjár a szél, megszámlálták napjaidat. Hosszasan ülte bennetek komor torát a bú, s nyomor, hány neveltetek volt beteg, baja: tüdővész, angolkór! S most jónéhány szülöttetek tervez, falat rak és szerel, géppel tisztítja helyetek, nyomán tágas lakást emel, honnan örökre űzzük el o tüdőbajt, az angolkórt, tudatlanság-, kuruzslószert, a megalázást, s a nyomort. Ma úr a nép, tervezni mer. Ereje tudtában teszi. Egymilliókétszázezer lakás, s boldog sors, emberi! Zí Jl A római Szent Péter templom kupolája emelet kövei már simára fara- gottak, a második emelet falát pedig vakolat is fedi. A földszinti falban ugyancsak terméskövekből rakott boltívvel lezárt nyílások vannak, csakhogy sokkal nagyobbak és ritkábbak. Ezek váltakozó rendben kapukat és erős vasráccsal védett négyszögletes timpanó- nos ablakokat fognak körül. Az épületet a függőlegesek és vízszintesek rendszere jellemzi. Építését Michelangelo olasz szobrász, festő és építész kezdte meg. A kupola átmérője 42.5 méter. A kupolának kettős héja van, a belső félgömb alakú, a külső felfelé kicsúcsosodik. A két héj között lépcsős feljárat kanyarog, ezen lehet feljutni az erkélyhez, majd ki a tetőre, a laternához. A kupola építészeti formáinak szépségét fokozzák a korintuszi oszlopok. A kettős oszlopok között váltakozó rendben háromszegletes és íves timpanonokkal díszített négyszögletes ablakok vannák. A reneszánsz humanista szemléletében érvényre jut az emberi mérték elve és ezzel az antik eszmének válik rokonává. Michelangelo betetőzi a reneszánsz törekvéseket. Későbbi munkáiban már egy új művészettörténeti korszaknak a barokknak első jelei mutatkoznak meg. ® Lion Feuchtwanger, a nemrég elhúnyt haladó német író Száműzetés című regényét filmre viszik a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia filmművészei. © Kétezer éves város nyomait találták meg Kirgízlában. A települést 8 méter magas fal veszi körül. ® A Szovjetunióban amerikai tudományos, műszaki és kulturális kiá’lítást rendeznek, Arnold Zweig, Lenin-díjjal kitüntetett német író a legnagyobb eseménynek Frederic Joliot Curie és J. R. Becher német költő, a Német Demokratikus Köztársaság kultuszminiszterének halálát tekinti. Emi Siao, kínai költő, a legnagyobb kultúreseménynek az ázsiai és afrikai írók taskenti konferenciáját tartja. Nazim Hikmet, az ismert haladó török költő az elmúlt év legnagyobb kultúreseményének a Brüsszeli Világkiállítás csehszlovák pavilonját tekinti. André Wurmser, a francia kritikusok nevében Aragon Húsvéti hét című könyvét tartja a legnagyobb kultúreseménynek. Jerzy Putrament lengyel irodalmár Bogomolov Ivan című elbeszélését és Viera Panovová Szentimentális élet című regényét tartja az elmúlt év legjobb irodalmi müvének. A müncheni Ernst Schumacher is a taskenti konferenciát tartja a legnagyobb kultúreseménynek, mert „látta, hogyan íródik korszakunk legjelentékenyebb könyve, melynek címe: Ezer és két nap. A könyv igazi történeteket fog tartalmazni, Ali baba hogyan kergeti ki Ázsiából a negyven imperialista rablót, Szindbád hogyan érkezik meg az új politikai partokra és Aladin csodalámpája — az ötágú vörös csillag — hogyan bontja a sötétséget. A könyvet több nyelven írják, de mindenki előbb elolvashatja, aki Seherezáde szabadságának útján halad." Lao Se, kínai író így nyilatkozott: Az elmúlt év gazdag eredményeket hozott a kínai ipar és mezőgazdaság fellendítése terén. Minden járásban sok ezer verset és dalt írtak az egyszerű emberek. Pekingben nemrég egy kiállítás keretében mutatták be a kínai Népköztársaságban élő népek költészetét, több mint 10 millió verset. Ezek a költemények mély hatást gyakorolnak a hivatásos irodalmárokra, akik ezután jobban megértik az élet nagyságát és a hősies gondolatok valóban összeforrnak majd a forradalmi gyakorlattal. A szovjet írónő az év legnagyobb eseményének azt tartja, hagy a mi üzemeinkben megalakultak a kommunista munka brigádjai. A szocialista munkaversenyben eddig csak a terme-- lési és gazdasági mutatókra szorítkoztak, ma már ehhez erkölcsi mutatószámok is járulnak. Ifjúságunk eszményképe a munkában, a tanulásban és a magánéletben tökélyre igyekvő ember. A szovjet író Leonid Martinov, az afrikai írók taskenti konferenciáján kívül L. N. Tolsztoj műveinek teljes kiadását és Ady Endre verseinek orosz kiadását tartja a legnagyobb kultúreseménynek. Matthaus Stomerj Öregasszony Bratislavában közkívánságra gyertyával január 18-ig meghosszabbították a Drezdai Képtár gyűjteményének kiállítását. Rembrand van Rijn: Aranyat mérő asszony című képe. míg New Yorkban a Szovjetunió mutatja be legújabb tudományos és kulturális filmjeit. • Az amerikaiak circoráma rendszeres, míg a szovjetek panoráma típusú filmeket mutatnak be. ® Háromezer képzőművészeti alkotást állítottak ki a szocialista országok képzőművészeti kiállításán 'Moszkvában. • Budapesten a Rádió Színházban nemsokára bemutatják Musset, a nagy francia költő magyar tárgyú darabját, melyet 75 évvel ezelőtt mutattak be Budapesten először. • Január 6-án Christo Botev a nagy bolgár költő és forradalmár 110-ik születésnapjáró: emlékeztünk meg. Nagy veszteség érte a világ- irodalmat. Moszkvában, december 20-án 75 éves korábar meghalt Fjodor Gladkov a legidősebb szovjet írógárda vezeti egyénisége. Gladkov főként Cement című regényével tűnt ki. Számos műve magyar fordításban is megjelent és nagj olvasótáborra tett szert.