Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-14 / 15. szám

So^ai iegyzdck {Fiataljaink1 ’S“Ei fellendítéséért kis falut kettészelte a csal- ■nülrmatnuüna messze imn. elé- V ” 'A kis falut kettészelte a csal­lóköziek ősrégi reményeinek megtestesülése: az új betonút. Azok, akik kicsinyes érdekből felszisszentek, ma már röstellik és örülnek, hogy esetük lecsusz- szan az emlékezés homályába, a nem éppen kívánatos régmúlttal együtt. Alakul a falu arculata, eltűnnek a nádfödeles házak. Ami a nagyapa számára lehetet­lent jelentett, azt ma az unoka természetesnek véli. Villany, kultúrház, betonút, szövetkezeti udvar — vajon lehetne ez más­képp is? Bizony a négy lovat kormány­zó parádéskocsis, meg a tenge­lyig érő sár emléke már csak a gyermekfantáziát mozgatja. A közepes korban levők, meg az idősebbek kesernyés ízt éreznek, ha fölelevenítik azt az időt. Még­is, az összehasonlítás kedvéért sokszor előráncigálják emlékei­ket: Nem árt, ha megtudják ezek a suhahcok, hogy mit élt át az apjuk! Az ilyen beszédre csak bólin­tani lehet: igazuk van. A múlt ismerete nélkül nehezebben tud­ják megbecsülni a fiatalok a je­lent. AKIBEN BÍZIK A FALU Dél van. A szomszéd faluból harangszót hoz a szél. A szövet­kezet irodája elől eltünedeznek a kerékpárok, csupán egy mo­torkerékpár marad ott a sövény mellett. Gazdáját bent találjuk az irodában. Egyedül van, szinte észre sem vette a csendesen tá­vozó könyvelőket, úgy magába mélyedt. Bár tekintete az óra­mutatót vizsgálja, gondolatai messze kalandoznak: évekkel előre, s évekkel vissza ... Egészen megfeledkezett az előtte lévő kis füzetről. Jobbjá­ban megcsússzon a toll, s he­gye eléri a vonalas füzetlapot. pillanatnyilag messze van, elé­rése mégsem lehetetlen. ELTŰNTEK A FÉLHEKTÁROK Ez a lépés a közösség megszi- j lárdulásának és a bizalomnakí egyik fokmérője. Sokkal köny-1 nyebb ez így a munka megszer- ( vezése szempontjából is. Min-' denki bejelentette, hogy mit í óhajt termelni a félhektáron, így) a begyűjtés után a szövetkezet- <’ ben elért átlaghozamok alapján j mindenki megkapja a félhektár- j ra eső részt azokból a terme- i nyékből, amelyekből kívánja. Le- > leményes, szerencsés megoldás \ ez, s jó néhány fokkal növeli a) tagság közösség iránti felelős-, ségérzent. Az idei tervet lapozgatva szin­te kézzelfoghatóan érezzük, hogy \ itt minden szám reális alapon j áll. A számok mögött emberek < állnak, akik számára semmiféle J kérdés sem közömbös, ami ösz- szefügg a szövetkezettel. Márpe­dig itt minden kérdés szervesen ] körülöleli a szövetkezetét. A ve­zetőség állandóan szorgalmazza j e kölcsönösség elmélyülését. Er­re számtalan példa akad. Vajon hány helyen tették meg ] azt, hogy a vezetőség röviden, i érthetően egy ív papírra szétír- ta, s a tagság kezébe adta az évi feladatait. Kit ne ösztönözne, ha\ látja, tudja, hogy miből mennyit| kell termelni és azt is tudja elő- re, hogyha ez meglesz, mennyi­vel részesedik ö. Van állandói részesedés is, mely bizonyos ] mértékben közelebb hozza a kö­zöshöz a családokat, s akik csa-' ládalapításra gondolnak, azoknak j is támaszt nyújt. A szövetkezet az első gyér- \ mek után 40, a második után 50, a harmadik és minden további[ után 70 korona családi pótlékot < fizet havonta. A házassági aján-1 dék is szép értéket jelent: két) A CSISZ Központi Bizottsága teljes ülésének határozatából a mezőgazdasági melés növelésénél termelés emelésében vállalt ifjúsági részvétel növeléséről érvényesíthetik legjobban A rimafovi járásban az elmúlt szombaton é* vasárnap ifjú­sági munkanapokat szerveztek a rétek és legelők gondozásá­ra, valamint komposztkészítésre. Képünkön a tőzeget kiter­melő CSISZ-tagok egyik csoportját látjuk. Az állatállomány összpontosításának kérdését már nagyon szeretnék megoldani. Ezért építik az új, 96 férőhelyes mar­haistállót. Babszemnyi kék folt marad a gondosan egymás alá írt szám­jegysor közepén ... Mozdul a kéz, a tollhegy fölemelkedik, majd újból megérinti a fehér papírt. Szaporodnak a kék fol­tok, s az elnököt múltba ránt­ják emlékei. Mintha csak tegnap történt volna ... — Ki van azért, hogy szövet­kezetünk elnöke Ant.al Károly legyen ? Felemelkedő kezek feleltek a kérdésre — már három éven egymásután. Első ízben a biza­lom némi kesernyés ízzel járt, érezni lehetett egyesek kételke­dését: ilyen fiatal ember kezére bízzuk a szövetkezetét? A ké­telkedők fél év alatt elkoptak, ellenérveikkel együtt. A szövet­kezet izmosodott, nőtt a mun­kaegység értéke, az eredmények beszéltek az elnök helyett. A szorgalomra újabb bizalommal válaszolt a tagság. Ebből a bi­zalomból meríti az erőt, ez sok­szorozza kitartását, s füti, hajt­ja mindig előbbre ... MÚLT, JELEN ÉS JÖVŐ szinte felmérhetetlen fogalmák, s megférnek egymás szomszéd­ságában egy keményfedelű fü­zetben. Számadatok erdejét őr­zik a lapok. Mennyi munkát ta­kar itt minden sor. minden szám. Így némán is mindenkitől han­gosabban és érthetőbben beszél­nek az elmúlt évekről: az egy hektárra eső termelés sertéshús­ból 1956-ban 48.80 kg, 1957-ben 58.80 kg, 1958-ban 109.80 kg. A terv 1965-re 148 kg-t ír elő. Ök az idén elérik a 134 kg-t. így beszélnek a további szá­mok is az állattenyésztés fejlő­déséről. Elég egy lapot fordíta­ni, és még teljesebb képet ka­punk: az 1 hektárra eső terme­lés értéke az elmúlt évben 4602 korona volt, 2000-el több, mint a járási átlag, s 3000-el keve­sebb, mint a tanyiak bevétele. Bogyón ez az utóbbi szám jelen­ti a távlatokat, a jövőt, s bár választási malac, 1500 korona és 100 kiló búza — figyelembe vé­ve a mházirend erre vonatkozó szabályait. Nem feledkeztek meg a munkaképtelenekről és a 65 éven felüliekről sem. Ezek díj­talanul kapják évi kenyérgabo­na szükségletüket a szövetkezet szociális alapjából. Az említett intézkedések hozzájárulták ah­hoz, hogy a fiatalok magukénak érzik a szövetkezetét. FELELŐSSÉGÉRZET csendül a vezetők ajkáról, biza­lom és megbecsülés a tagság szavából. A kollektíva hasonlít egy érzékeny, jól kiegyensúlyo­zott mérleghez. Örvendetes ez az összhang, ez a kölcsönös bi­zalom, s jó volna elhinteni mag- vát minél több szövetkezetben. Ami Bogyón történt, az nem „hurrá-lelkesedés", hanem tör­vényszerű fejlődési folyamat. Az érdem mindkét generációt illeti. Nem történt itt „csendes forra­dalom“, amint azt többen állít­ják, nem ragadták ki a vezetést a fiúk az apák kezéből. Egészen másról, sokkal örvendetesebb jelenségről van itt szó. Az apák olyan fiakat és leányokat nevel­tek, akik nemcsak saját szüleik, hanem a szomszéd, a sógor, meg az egész tagság bizalmát elnyer­ték. A szövetkezet évzáró gyű­lésén a héttagú vezetőségbe négy CSISZ-tagot választottak. Kell-e keresni a bizalomnak ettől szebb megnyilvánulását! Antal Károly elnök, ifjú Vasi Lajos csoportvezető, Cserepes Béla és Kelemen Etelka, a ba­romfi! arm vezetője képviselik az ifjabb generációt a vezetőségben. Az idősebbek: Takács József, Fitus Lajos, id. Nagy József ta­pasztalataikkal egészítik ki a fiatalok lelkesedését. így teljes a kollektív vezetőp. Ehhez a ve­zető kollektívához szinte szer­vesen hozzátartozik Zsoldos Ka­talin, az ifjú könyvelónö, aki bármikor teljes áttekintést ad a A CSISZ Központi Bizottsá­gának III. teljes ülése, a CSKP KB márciusi ülésének alapján az ifjúság mezőgazdasági ter­melés emelésében vállalt rész­vételének növelésével foglalko­zott. Emellett a CSISZ III. kong­resszusának irányvonalaiból in­dult ki, mely meghagyta, hogy a CSISZ fő figyelmét faluhe­lyen a fiatal emberek szövet­kezetekben és állami gazdasá­gokon végzett munkájára, és a falusi ifjúság rendszeres és közvetlen részvételére irányít­sa a mezőgazdasági termelés emelésénél és gazdaságossá té­telénél. ★ A mezőgazdasági termelés növelése és gazdaságossá té­tele — a falusi ifjúság fő feladata. A mezőgazdasági termelés I fejlesztésének alapja a növény- 5termesztés. Ezért elsőrangú fi- j gyeimet szentelünk a növény- Jtermesztés intenzitásának és a Smunka termelékenységének nö­szövetkezet gazdasági viszonyai­ról. S hogy minden tervszerűen menjen, arra az ellenőrző bizott­ság vigyáz, mely csupa idősebb emberekből átl. MEGVÁLTOZOTT A KÖZMONDÁS Gyermekkoromban sokat hal­lottam, s így nagyon jól emléke­zetembe vésődött néhány szó: Majd halálom után ... Ismertem idős bácsikákat, akikben már alig pislákolt az élet szikrája, s állandó kísérötársuk volt a görbe bot, de hogy a kis gazdaságot fiúkra írassák, arról hallani sem akartak. — Tiéd lesz minden, de csak a halálom után; addig én ... S ez az „én" nyomasztóan ha­tott az egész családra. A család feje nem egy esetben kiállhatat- lan zsarnokká torzult gyermekei szemében. velésére, a hektárhozamok ál­landó emelésére, a talajalap teljes mértékű felhasználására, és az ifjúság kezdeményezését teljes értékű takarmányok ter­melésének fokozására irányít­juk. A falusi ifjúság főként a rétek és legelők hozamait nö­velje és fordítson rendkívüli figyelmet a kukorica, minde­nekelőtt a silókukorica ter­mesztésére, a kukoricatermesz­tés fölött a vetéstől egészen a betakarításig vállaljon védnök­séget és törekedjék, hogy a lehető legnagyobb hektárhoza­mokat érjék el. A hektárhozamok további emelése érdekében az ifjúság és a pionríok figyelmét fordít­suk a gyomelleni küzdelemre, mely a mezőgazdasági kultú­rákban nagy károkat okoz. Az állattenyésztési termelés­ben ifjúságra váró első feladat az állatok magasabb súlygya­rapodásának elérése, a maga­sabb tejtermelés, a lehető leg­nagyobb számú növendékállat felnevelése, gondoskodás a to­jáshozam növeléséről stb. Az ehhez vezető megbízható út a legújabb tapasztalatok gyors­ütemű bevezetése és felhasz­nálása, mindenekelőtt az állat- tenyésztési termelés új tech­nológiájának bevezetése, mint például a szarvasmarha, a ser­tés és a baromfi szabad istál­lózása, a sertések önhizlalása stb. Nagy szövetkezeti mezők megteremtésével és a gazda­sági állatok közös istállózásá­val a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés alapjait leraktuk. Maximális fejleszté­sük egyedül a gépesítés teljes felhasználásának alapján, a ha­ladó nagyüzemi technológia széles méretű bevezetésével, továbbá a növénytermesztésből és az állattenyésztési terme­lésből származó legújabb ta­pasztalatok rugalmas beveze­tésével érhető el. ★ Emeljük magasabb színvo­nalra a CSISZ-szervezetek munkáját. Az ifjúság körében folytatott nevelő-szervezési munkánk döntő tényezője a CSISZ-szer- vezetek aktív és gazdag élete. Ez előfeltételezi, hogy minden­napi tevékenységük legszoro­sabban a falu és mindenekelőtt az EFSZ életével kapcsolódjon egybe. A CSISZ-szervek és szerve­zetek nagyobb figyelmet for­dítsanak a falusi ifjúság esz­mei nevelésére. A falusi embe­rek előtt szüntelenül mutassa­nak rá a mezőgazdasági nagy­üzemi termelés határtalan elő­nyeire, nagy távlataira, és a fiatal embereket lelkesítsék a szocialista falu építéséért foly­tatott küzdelemre. Minden falus’i CSISZ-szerve- zetnek a politikai nevelés konk­rét tervével kell rendelkeznie. A falusi ifjúság legyen a fa­lu kulturális életének aktív kö­zös megteremtője.-k A mezőgazdasági termelés növelése váljék az egész if­júság gondjává. A mezőgazdaságnak üzeme­ink által nyújtott minden se­gítségnél, védnökségek vállalá­sának keretében, a munkásif­júság álljon példaképként. A A növénytermesztés hektár­hozamai növelését csakis a ta­laj termékenységének fokozá­sáról való szüntelen gondosko­dással érhetjük el. A CSISZ III. kongresszusa határozatot ho­zott, hogy a rétek és legelők Antal Kálmán, a szövetkezet elnöke (balról) ifj. Vasi Lajos csoportvezetővel többször nap­jában rövid megbeszélést tart. S mennyivel szebb az, ha az apák osztoznak a fiák örömében! Közös gondok, közös örömök, s ha több a gond, nehezebb meg­birkózni véle, de annál édesebb a győzelemből fakadó öröm ér­zése. Bogyón valóban közös a gond. Egy falu birkózik a fel adatok megoldásával, méghozzá eredményesen. CSETÖ JÁNOS A mezőgazdaságban dolgozó if­júsági munkacsoportok száma egyre lendületesebben növek­szik. termékennyé tételének érdeké­ben az ifjúság széles méretű mozgalmát fejlesszék ki. Ez főként a meliorációs munkák elvégzését előfeltételezi. A CSISZ Központi Bizottsága felhívja az egész ifjúságot és a CSISZ-szervezeteket, hogy a meliorációs munkák érdeké­ben halaszthatatlanul lássanak hozzá az ifjúság nagyvonalú felsorakozásának szervezésé­hez. Mindenekelőtt az ifjúsági építkezések formáját kell érvé­nyesíteni a nagy meliorációs munkák bizonyos szakaszain, a keletszlovákiai síkságon, az El­ba mentén stb. Ezekre az épít­kezésekre egy vagy több kerü­let ifjúságát nyerjük meg, és főként a diákok szünidei bri­gádjait vegyük igénybe széles mértékben. A meliorációs szövetkezetek által megvalósított valamennyi munkálatnál az ifjúság haté­kony segítségét ugyancsak meg kell szervezni. A továbbiakban szervezzük meg az ifjúság nagyarányú se­gítségét közvetlenül a közsé­gekben kis meliorációs munkák megvalósításánál, főként a fel­színi rendezésnél, alagcsövek lefektetésénél stb. A meliorációs munkák meg­valósításánál, a komposztok ké­szítésénél és ápolásánál nyúj­tott segítség mellett az ifjúság figyelmét irányítsuk a rétek és legelők állandó gondozására. A mezőgazdasági termelés valamennyi feladata teljesíté­sének fontos eszköze a helye­sen szervezett szocialista ver­seny. Az ifjúság legyen a szövet­kezeten és vállalaton belüli versenyzés fejlesztésének moz­gató ereje és ennek keretében indítson versenyt a legjobb fiatal traktoristáért, a legjobb fiatal fejőnőért, állatetetőért, baromfiápolóért, a legjobb egyénért és ifjúsági kollektí­váért a mezei munkák egyes szakaszain. A CSISZ-szerveze- tek ügyeljenek, hogy az ifjúság soraiból kikerülő legjobb egyé­neket és kollektívákat kiérté­keljék. A Szocialista Munkabri­gád címének elnyeréséért a mezőgazdaságban is mozgal­mat kell indítani. A szocialista verseny fej­lesztésénél fordítsunk nagy fi­gyelmet a legjobb dolgozók értékelésére és népszerűsíté­sére és a jő tapasztalatok át­vitelére. A falusi CSISZ-szervezetek és az állami gazdaságokon, va­lamint a GTÁ-kon működő CSISZ-szervezetek a mezőgaz­dasági üzem vezetőségével kö­tött megállapodás után, az if­júsági kollektívákat minden lehető módon támogassák és bátrabban alakítsák meg. Ezek­nek a kollektíváknak élére szakmabelileg és politikai szempontból fejlett vezetőket állítsunk. A Jicíni-senicei mozgalom fejlesztésével nyerjük meg az ifjúságot a mezőgazdaságban végzett munkákra. A mezőgazdaság igényes fel­adatainak teljesítése megköve­teli, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokon az eddiginél sokkal több fiatal ember dolgozzon, és az idő­sebb nemzedék mellett új fia­tal nemzedék nőjjön fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Jicíni-senicai mozgalom az ifjúság mezőgazdaságba tör­ténő megnyerésének hatékony formája. Az említett mozgalom kiterjesztésére azonban min­den lehetőséget távolról sem használtunk ki. Ezért a CSISZ valamennyi kerületi és járási vezetőségének feladata, hogy a mozgalmat minden járásra és falura kiterjessze. A CSISZ Központi Bizottsága a fiatal mezőgazdasági szak­emberekhez, a mezőgazdasági iskolák olyan végzettéihez for­dul, akik nem dolgoznak me­zőgazdasági üzemekben, hogy működési helyüket tegyék át az EFSZ-ekre és az állami gaz­daságokra, ahol szakműveltsé­güket és szervezési rátermett­ségüket a mezőgazdasági ter­Szlovákia CSISZ-tagjainak kez­deményezése a komposztkészí- tés terén nem maradt visszhang nélkül. 1958. december 31-ig az egész köztársaságban CSISZ- tagjaink 232 164 köbméter kom- posztot készítettek. Központi Bizottság a gépipari üzemekben és a vegyiparban működő CSISZ-szervezetekhez és ifjúsághoz fordul, hogy jó munkájával járuljon hozzá mi­nőségi mezőgazdasági gépek és műtrágyák lehető legnagyobb mennyiségének előállításához. Annak érdekében, hogy a CSISZ falusi szervezetei igé­nyes feladataikat sikerrel tel­jesíthessék, egyre nagyobb és rendszeresebb segítséget kell számukra nyújtanunk, főként a CSISZ járási vezetőségének ré­széről. Ez előfeltételezi, hogy valamennyi funkcionárius a fa­lusi életet tökéletesen ismerje, és a CSISZ szervezetek tevé­kenységét az ügyek teljes is­meretének birtokában irányít­sa. A CSKP XI. kongresszusának az a határozata, mely szerint a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­séget közvetlenül a pártszer­vek és szervezetek vezetik, mélyrehatóan érinti falusi szer­vezeteinket is. A CSISZ-szerve­zetek rendszeresen tanácskoz­zanak a falusi pártszervezetek­kel, álljanak elő kezdeményező javaslatokkal, a fiatal emberek előtt szüntelenül világítsák meg a nagy forradalmi célokat és a párt politikáját, a legjobb CSISZ-tagokat ajánlják pártje­löltekül, és a párt felhívására bátor cselekedetekkel minden esetben felkészülten válaszol­janak. A CSISZ Központi Bizottsága az egész falusi ifjúsághoz és a falusi CSISZ-szervezetekhez fordul, hogy a VII. Világifjúsá­gi és Diákfesztivál előkészüle­teit használják fel a falusi fiúk és lányok új kezdeményezésé­nek fejlesztésére a mezőgaz­dasági termelés növelésének terén, és a CSKP KB márciusi ülése, valamint a CSISZ III. kongresszusa nagy jelentőség^ határozatainak teljesítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents