Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 2. szám

milliós újító Ha valaki a petrzalkai Mata­dor üzemben megkérdezne egy fiatalt, hogy vajon tudja-e, mi­kor kezdődött náluk az újító mozgalom, azt hiszem tagadó választ kapna. De ha azt a kér­dést tenné fel, hogy kit ismer a fiatal újítók közül, az illető min­den bizonnyal felsorolna néhány nevet. Persze ezek között több volna az idősebb, mint a fiatal — de ez természetes is. Hisz a mai fiatal újítók közül csak kevesen emlékezhetnek arra, hogy 1949- et írtak akkor, mikor az üzem­ben kidolgozták az első újítási javaslatot. Ennek kerek tíz esz­tendeje. Akkor még a mai fiatal újítók legtöbbje esetleg csak ál­modozhatott arról, hogy talán egyszer 5 is ... Az említett évben jött az üzembe egy fiatal fiú, aki látva az udvaron itt-ott eldobált hul­ladékanyagot, töprengeni kez­dett, vajon nem lehetne-e az eldobált darabkákat valamikép­pen hasznosítani? Ez a gondolat hosszú ideig foglalkoztatta, köz­ben alaposan megismerkedett a termelési folyamattal, de ö több­re vágyott. Szorgalmasan tanul­mányozta a minőség javításával foglalkozó szakirodalmat. Fi­gyelemmel kísérte a kémiai ipar­ág fejlődését más országokban és igyekezett megismerni azt ts, hogyan oldják meg a szomszé­dos államokban a nyersgumi fel­dolgozásának egyes problémáit. Állandóan bővülő látóköre hoz­zásegítette az első újítási ja­vaslat kidolgozásához. Javasla­tát elfogadták és ettől kezdve már merészebb lett. Munkájában nem volt egyedül, az idősebbek nem fukarkodtak tanácsaikkal, ha hozzájuk for­dult, s jelentkeztek az ifjú tár­sak is. Az évek futottak és a A Matador üzem ifjú kollektívája a kémiai iparág csoportjai­nak versenyében a második helyre került. Képünkön hárman az ifjú újítók kollektívájából: Lengyel Ladislav, Gumbir Jozef és Foris Iván. A bési fiatalokról Bés a nagykaposi járás egyik félreeső faluja. Az utóbbi idő­ben komoly eredményekkel di­csekedhet. Az EFSZ-ben dolgo­zó fiatalokból CSISZ-munka- csapatot szerveztek. A csapat kötelezettségvállalásokat tett, amelyet becsülettel teljesítet­tek. Fásítási akciót is kezdtek, ami szintén sikerrel járt. A kulturális tevékenység pedig szintén sikeres, mert még a nyári időszakban is színdarabot adtak elő, a legközelebbi na­pokban pedig a Kintornás csa­lád című színdarabot adják elő. Titka Alfréd, Eszterhai Zoltán, Matyi Aladár, Tóth Elza és Varga Jolánka szorgalmasan tanulták a színdarabot. Eszter­hai Bertalanról is meg kell em­lékezni, aki a színpad elkészí­tésével fáradozik. Palágyi Sán­dor tanító tanítja be a színda­rabot a fiatalokat. Tervezik, hogy olvasótermet is beren­deznek, ahol a bési fiatalok tanulva kellemesen tölthetik szabad idejüket. CSATLÓS ISTVÁN, Bés. fiatal újítók száma, valamint eredményeik csak lassan növe­kedtek. E téren az elmúlt év hozta a döntő fordulatot. Az ifjú újítók harmincöt javaslatot nyújtottak be különféle részle­gekről. Ebből harminckettőt el­fogadtak és már alkalmazzák is a termelésben. Ma huszonnégy ifjú újítót tartanak számon az üzemben. Technológusok, a ter­melésben dolgozó mesterek és munkások alkotják e számot, amely már számottevő erőt je­lent. Lengyel technológus már évek óta nincs egyedül. Az elmúlt év­ben az ifjú Gumbir Jozef mes­terrel dolgozott egy közös ja­vaslaton. Azt mondják jól bevált. A tavalyi év folyamán Lengyel elvtárs négy újítási javaslatának realizálásával 1,830 000 koronát takarított meg az üzem. Utána Gumbir mester következik há­rom realizált javaslatával, amely 70 000 korona megtakarítást eredményezett. Persze az említettek után ne gondolják azt, hogy Lengyel technológus egy állandóan töp­rengő, magábamélyedt egyén. Épp az ellenkezője. Vidám, ba­rátságos, szerény, ha ideje en­gedi bőbeszédű, de sohasem ma­gáról, mindig csak másokról, meg a megoldásra váró kérdé­sekről beszél. Aki ott pillantja meg öt először viseltes munka­köpenyében a gépek között, nem is sejti, hogy milliós újítóval találkozott. S ő olyan szerény, hogy csak úgy magától soha senkinek nem árulná el ezt. Mi is másoktól tudtuk meg mind­azt, amit itt elmondtunk, azok­tól, akik örülnek munkájának és becsülik szorgalmáért. Különben nincs oka annyira szerénykedni, mert az üzemben pár nap múlva így is, úgy is szárnyra kap a hír: — Lengyel Ladislav technoló­gus a nyár derekán meghirdetett ifjúsági újítók és feltalálók ver­senyében — a kémiai iparágban, kerületi méretben — az első helyre jutott. A CS1SZ kerületi vezetőségétől elismerő oklevelet és értékes jutalmat kapott. —S— • A Szovjetunióban jelenleg 30 különböző típusú televíziós készüléket gyártanak és 60 televíziós adóállomás működik. • Egy hetvenedik életévét betöltött ember összesen 23 évet aludt, 13 évet beszélge­téssel töltött, 6 éven át pedig táplálkozással foglalatoskodott. Hívjuk az ügyes fiatalokat így kezdődött a felhívás, amely a múlt évben tudtára adta az üzemekben dolgozó if­júságnak az újítók versenyé­nek kezdetét. Már az első hó­napok után érezni lehetett, hogy a fiatalok, főleg a tech­nikusok és ifjú mesterek nagy érdeklődést tanúsítanak a ver­seny iránt. Sok üzemben meg­szervezték az ifjú újítók hó­napját, vagy negyedévét. A leg­több helyen az újítócsoportok szorosan együttdolgoztak az idősebbekkel, kikérték vélemé­nyüket. így a benyújtott újítá­sok száma állandóan növeke­dett. Most, hogy a három iparág — gépi, kémiai és élelmiszer — kerületi versenye lezárult, megtörtént a kiértékelés is. A várt eredmény nem maradt el. Kerületi méretben háromszáz ifjú újító kapcsolódott be a versenybe. A megállapítások szerint jóval több azok száma, akik a múlt év folyamán újítási javaslatot nyújtottak be, de a CSISZ üzemi szervezetének hi­bájából az illető egyéneket vagy kollektívákat elfeledték beje­lenteni, így ezek munkáját a verseny keretében nem érté­kelhették. A legtöbb megtakarítást el­ért egyéneket és kollektívákat a CSISZ kerületi vezetősége dicsérő oklevéllel és értékes jutalommal tűntette ki. Ez ed­dig rendjén volna. De azon már érdemes elgondolkodni, hogy a versenybe nagyon kevés mun­kásifjú kapcsolódott be - az újítók többsége a technikai ér­telmiség soraiból került ki. Itt nem az kifogásolható, hogy az újítók többsége technikus — azt akarjuk, hogy még többen legyenek — hanem az, hogy nagyon kevés az olyan egyén, aki egyenesen a termelésben, a gép mellett dolgozik. Nem elégedhetünk meg olyan ma­gyarázattal sem, hogy a mun­kásifjúságnak nincs olyan át­Hazánk egyik legnagyobb mű­anyaggyára a Plastima n. v. — Jablonec n/Ni- sou — ahol né­hány száz mű­anyagból készí­tenek különféle cikkeket. A vál­lalat dolgozói a következő két évben lényege­sen kiszélesítik a termelést és újabb műanya­gokat alkalmaz- gok alkalmazó­nak. Az üzem konstruktőrjei különleges se­gédgépeket ké­szítettek és amelynek segít­ségével három­szorosára eme­lik a munkater­melékenységet. tekintése a termelési folyamat­ról s ezért nem tudja mit kel­lene javítani, tökéletesíteni. Az igaz, hogy az egész folya­matot nem látja, — ez az ő számára nem is mindig lénye­ges — de látja azt, ami nála a gépén történik. S a legtöbbször éppen ezektől az egyénektől halljuk a legtalpraesettebb megjegyzéseket. Az bizonyos, hogy ők egyes elgondolásaikat nem tudják kivitelezni, nem r Lehet télen vetni? Télen vetni? Szinte hihetetlen! De lehetséges. A merész újítás szerzője két szovjet szakember Sz. V. Krilov a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa és N. M. Wolf mér­nök. Már negyedik éve vetnek télen. Jókora területen folytatják kísérleteiket az egyik Moszkva melletti szovhoz- ban és egyidejűleg az ország más vidékein is. Télen vetni — mondották egyesek — annyi, mint ellent­mondani a természetnek. De a két s szovjet szakember tulajdonképpen mivel mond ellent a természetnek? Vajon nem természetesebb, ha a mag a talajban és nem a mag­tárban telel? Sz. V. Krilov így gondolkozott: Ha télen ve­tünk, nem kockáztatjuk azt, hogy a vetés kihajt és meg­fagy. A mag ezenkívül még a fagyott talajban sem vesztegeti az időt, hanem bonyolult fiziológiai és biológiai változásokon megy keresztül, ami lényegében jarovizációra emlékeztet, csakhogy természetes körülmények között. Néhány kezdetleges eszközzel végzett, de eredményes kísérlet után új gépet szerkesztett, amely nem sokban különbözik egy közönséges vetőgéptől. Abból az elgondo­lásból indult ki, hogy a megfagyot földet épp úgy vágni kell, mint a fémet a forgácsolásnál, s eszterg^késhez ha­sonló fogakkal rendelkező csoroszlyát készített. A fésűsze- rüen elhelyezkedő hat fog vékony földréteget hasít ki a földből. Vetni lehet akkor is, amikor 20-30 cm-es hó borítja a földeket. A téli vetés kiterjesztésével fel lehet majd számolni a mezőgazdasági munka szezonjellegét. Lengyel Ladislav technikus, a milliós újító A 0-46-os lakószobát tetszés szerint alakíthatjuk. Az ágya­kat helyettesítő heverők egymás mellé is kerülhetnek. „Az új lakások lakói íz­léses és célszerű lakás- berendezést akarnak“ (A CSKP KB-nak leveléből). N em közvetlenül tőlük tudta meg a hírt, a szomszédok leánya újságol­ta. Kicsit bántotta is a do­log, hogy őt meg sem kér­dezték, de aztán megérke­zett a levél: „Látogasson meg édesanyám, rendben már az új lakás ...“ — Hát szép, szép, világos is, de hol fogtok aludni gye­rekeim, ha nincs ágyatok? — aggodalmaskodik ide-oda topogva és csak akkor nyugszik meg, amikor Kató előszedi a szekrénykéből a paplanokat, párnákat és a modern heverők kényelmes fekvőhellyé változnak. — Sokat gondolkodtunk mi is, amíg elhatároztuk, mit is vásároljunk — hallja a sötétben Kató hangját. Tavaly ősszel megnéztük a bútorkiállítást és már ott nagyon megtetszett az ilyen világos, összerakható bútor. Utána jártuk az üzleteket, de hiába. — Még nem gyárt­ják nagyban, az csak proto­típus volt — hallottuk min­den alkalommal. — Talán az év vége felé tessék benéz­ni... Vártunk. Ragaszkod­tunk eredeti elgondolásunk­hoz. Ha már csak egy szo­bánk van, legyen az nappal is használható. Nem fogjuk a konyhába vezetni a láto­gatókat, és aztán mi is szé­pen akarunk lakni, — gon­doltuk. Végre aztán kará­csony előtt sikerült a vásár. Az egész ünnepek alatt ren­dezgettünk, próbálgattuk, hogyan is szebb, célszerűbb összerakni a bútort. így most mindenkinek tetszik. Ugy-e, hogy jól vettünk? — akarják hallani a választ a fiatalok. * * * „Csehszlovák barátaink az ízléses, variálható kisbútor remekeket gyárják. S érde­kes, hogy mennél szebb, mennél magasabb színvona­lú a tárgy, annál inkább megfelel gyakorlati rendel­* Cl modern... tetésének“. — így nyilat­koztak a budapesti emberek az egyik lapban. A bratislavai DRUZBA n. v. mellett létesített Bútor- tervező és Prototípus Előál­lító Üzem dolgozói aligha olvasták e sorokat. Pedig őket is érintik, mert a bu­dapesti csehszlovák iparmű­vészeti kiállításon nekik is két modern szobabútoruk van. S ez az értékelés éppen azt hangsúlyozza, amire minden igyekezetük irányul: a modern, de nem a. divat­nak hódoló, könnyűszerke­zetű, de szilárd bútorok ter­vezése és mintapéldányai­nak előállítása. — Egész Szlovákia bútor­gyárai számára mi készítjük a prototípusokat. Fontolóra kell vennünk minden cse­kélységet a sorozatgyártás szempontjából. Célunk, hogy a konvencionális, kispolgári „kombináltszobák“ helyett tért hódítson az összerak­ható, világos kisbútor, ame­lyet mindenki egyéni ízlése és lakásának nagysága sze­rint állíthat össze. Csak egy kis ötlet, szépérzék szüksé­ges, s ugyanaz a bútor min­denütt másképp hat. A műanyagokat nemcsak azért alkalmazzuk, hogy a fával takarékoskodjunk, ha­nem mert az új vegyi anya­gok műszakilag sokkal töké­letesebbek, jobban alkal­mazhatók és könnyebbek, mint a fa. — Az árkülönbség? Be­széljünk hát arról is. Az új- típusú bútor némely esetben drágább ugyan a réginél, de csak felületesen szemlélve. Ha kiszámítjuk, hogy itt már nincs szükség külön íróasztalra, televíziós és rádióasztalkára, ez a kü­lönbség máris kiegyenlítő­dik — áll ki „tervezettjeik“ mellett Ondruska elvtárs, a tervező osztály vezetője, Jirák és Petrivy tervezők. Elismerjük. Hisz a fennaka­dás nem is itt van. Sokkal nehezebb az az út, amelyen a prototípus eljut a sorozat- gyártásig. Az elmúlt évek­ben ugyanis az volt a keres­kedelem véleménye, hogy a vevőközönség nem mutat kellő érdeklődést az újtípu­sú bútor iránt. Ezért keve­set rendelt és így nem indult meg a sorozatgyár­tás. Időközben mégis bebizo­nyosodott, hogy már nagyon sok híve akadna ennek az új bútornak, mert az új laká­sok tulajdonosai modernül. ízlésesen szeretnék beren­dezni új otthonukat. Már ez évben megvásárolhatjuk az 0-46-os majd az O-47-es típusú világos lakószobát, s a szintén összerakható, célszerű KU 500-as konyha­bútort, a forgatható televí­ziós asztalt, símavonalú he- verőt, s a modern megoldá­sú hálószobát. * * * — Hát jól vásároltatok, gyerekek, — ismeri el a mama, s még egyszer fel­gyújtja a villanyt. Üjből megnéz mindent. Ez a di­cséret nemcsak a fiatalok­nak szól. Mindazoknak, akik tettekkel reagáltak CSKP KB levelére, akik azon dol­goznak, hogy otthonaink is a mindennapi élet kultúrá­ját hirdessék. K. M. Az ügyesen megoldott KU 500 típusú konyhát is különféle­képpen állíthatjuk össze. értenek úgy a műszaki rajzok­hoz, tervekhez, mint a techni­kusok, de azt, hogy hol „szorít a cipő“, ők tudják a legjobban. Az újító körökben dolgozó technikusoknak feladata, tehát hogy bevonják a munkásifjúsá­got is e körök munkájába, mert a munkatermelékenység eme­lésének egyik útja, a gépek teljesítőképességének növelése, amit főleg az ifjú újítóknak kell megoldaniok. Ha a terme­lésben a gépek mellett dolgozó munkásifjúság nagyobb szám­ban kapcsolódik be az újító­körök munkájába, ez a feladat is gyorsabban megoldódik. Ezt ne feledjék el a CSISZ üzemi szervezeteinek vezetőségei sem . —S — Régi vágyam jeligére. Első­szükséges. Ezután jelentkezhet Bratislavában a Színművészeti Főiskolára, ahol felvételi vizs­gát kell tenni. Az iskola címe: Bratislava átúrova ul. 7. Morvái János, Bart. Fordul­jatok Párkányban a Csemadok járási titkárságához. A járási titkárság a kívánt színdarabo­kat rendelkezéstekre bocsátja. Bugár János, Csallőközkürt. Mind a két autótípus négyüte­mű. A Spartak négyhengeres, a Tatra 603-as pedig nyolchen­geres. ® Egy angol cég olyan gép­kocsiablak üveget gyártott, amely télen nem fagy be. Az üveget ugyanis átlátszó fémré­teg borítja, amelyet az akku­mulátorból nyert villamosáram egyenletesen felmelegíti ® A kolibri az egyetlen olyan madár, amelyik hátrafelé is tud repülni.

Next

/
Thumbnails
Contents