Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-07 / 14. szám
IEONYID LENCSt es fia Apa Sólem Aléchem tonra. Jó lenne, ha a lelkes munkába bekapcsolódba a falu többi fiatalja is, s különösen a kultűrház építésében segíthetnének, ahol a fiatalok 600 brigádéra ledolgozását vállalták. (Telek József, FUlekkovácsi) A FÜLEKI JÁRÁSI ifjúsági alkotóversenyen felléptek az üzemi, falusi és iskolai CS1SZ- szervezetek kultúregyüttesei, valamint a pionírok. A győztesek a verseny utáni este a nagyközönségnek is bemutat— Azért, mert ha a sütemé' nyékét is tablettává változtatják, akkor egyszerre túl sokat kell megenni belőlük, az pedig ártalmas a súlytalanság állapotában. Amikor természetes állapotban vannak, nem tudsz belőlük sokat bekajálni! Mondjuk, kettőt, hármat.... ha erőlteted, négyet. És azzal kész! Apa és fia nevetnek, mindegyik a maga módján elégedetten. Aztán a fiú a holdrepülésről mesél apjának, s olyan részleteket mond el, amelyekről az még mitse hallott. — Te, Vityka, honnan tudod te mindezt? - jegyzi meg irigykedve az apa. — Nekem Vovka Konjusnyi- kov meséli. Fantasztikus könyveket is ad olvasni. Arról, hogy mi lesz. És arról, hogy mi nem lesz. — És például, mi nem lesz? A fiú nagyon figyelmes, anyjáéhoz hasonló feketésszürke szemeivel nézi apját, s egyszerre kiböki: — Te nem leszel! — Hogyhogy én nem leszek? Milyen értelemben? — Jaj, Apu, ne haragudj! Hát abban az értelemben, hogy téged most úgy hívnak, hogy számviteli dolgozó, ugye? Számviteli dolgozók meg éppen, hogy nem lesznek! Gépek végeznek majd mindenféle számolást! Elektrotonikusak! — Elektronikusak, nem elektrotonikusak! — Nahát akkor elektronikusak. Mi az, te nem olvastad? — Azért, fiú, nem mindent tudnak azok a gépek kiszámítani! — mondja az apa némi sértődöttséggel hangjában. e, mindent kitudnak! Ogy ahogy mondom, mindent! Mind a négy műveletet elvégzik ,,. És hiba nélkül ... Te most könyvelő vagy, ugye? Aztán majd kineveznek Francesco Goya 1746 — 1828 Kulturális hírek A FÜLEKKOVÄCSI CSISZ- szervezet tagjai ismét hozzáláttak a komoly kultúrélethez Két év óta semmi jelentősebb kultúrmunkát nem végezlek. Most újjászervezték a vezetőséget és hozzáláttak a komoly munkához. Szépen működik a politikai és olvasókör, valamint a színjátszócsoport. A színjátszócsoport előadta Dávid Téréz Dódi című drámáját. A darabbal nagy sikert arattak odahaza és a szomszédos falT vakban is. Sokat segített a fiataloknak Lípták tanító elvtárs a darab betanulásában. Nagy sikert aratott Berta Irén, Trina Géza, Makoványi Mária, Agács Gizella és Trizna Irénke. Külön köszönet jár Bálint Ferencnek fáradságos munkájáért. Az előadások bevételéből egy nagyobb kirándulást terveznek a BalaA Béke Világtanács határozata alapján az egész emberiség az idén ünnepli Sólem Aléchem születésének 100. évfordulóját. „Tóbiás, a tejesember“ című elbeszélés-kötete tavaly jelent meg magyarul. Tóbiás, hasonlóképpen mint Svejk, Eulenspie- gej, Háry János és a világirodalom annyi más népi figurája, feledhetetlen ismerősünkké válik. Tóbiás az első világháború előtti kelet-európai zsidó kisemberek képviselője, azoké, akik a cári birodalomban a történelemnek éppen olyan mélységeiben éltek, mint a többi kelet-európai nép. Sólem Aléchem Gorkij barátja volt, nem „népies", hanem realista író. Hőseit következetes realizmussal ábrázolja. Tóbiás, a főhős életeszméje csődöt mondott, hiába sikerült néha felemelkednie, mindig visszahull a sárba. Kiúttalan élet vár Tóbiásra, állandóan kizsákmányolják és elnyomják, de azért lelke mélyén rendíthetetlenül él a ré- mény, hogy meg fog változni a világ, főleg azok javára, akik kezük munkájából élnek. Sólem Aléchem elbeszéléseiben a legszembetűnőbb az ízes, zamatos beszéd, a szólások, közmondások, fatalista bölcseletek, jámbor erkölcsök, fur- fang, a naív világkép és a kizsákmányolt kisemberek tehetetlensége az uralkodó társadalommal szemben. Meggyőzően fejezi ki a lelki gyötrődésekkel teli emberek tragikuniát és komikumát. ták műsorukat. Dicséret illeti a magyar tannyelvű tizenegyéves iskola énekkarát, a Kovo- smalt CSISZ-szervezetének tánccsoportját. A fülekpüspöki CSISZ-szervezet kultúrcsoport- ja előadta Kónya József Éles Marika menyasszonyi fátyla című darabját. (Keka Károly, Fülek) A- NYITRAI KERÜLET fiataljai nagy érdeklődést tanúsítanak a materialista világnézetre való nevelés iránt. Több iskolában ateista kör alakult. A körök tagjai tudományos előadásokat szerveznek a fiatalok számára. Márciusban, a könyv hónapjában a CS1SZ kerületi vezetősége olvasókonferenciát tartott Stanislav Felber A tudomány és vallás című művéről. A konferencián több mint 300 fiatal vett részt. Előadás- sorozatot tartanak az iskolákon kívül a komáromi hajógyárban, a nováki Ifjúsági Bányában és az Ifjúsági Faluban. (Füle Lajos, Nyitra) MÁRCIUS 19-20-AN RENDEZTÉK ROZSNYÓN a járási ifjúsági alkotóversenyt. A versenyen részt vettek a járás minden falujából. A szavalásban Bocsárszky Pál, a magyar ti- zenegyéves középiskola tanulója ért el legjobb eredményt, prózában Anti Katalin, az egészségügyi iskola növendéke vitte el az első díjat. A zenekarok közül a szlovák tizenegyéves középiskola jazz-zenekara aratott nagy sikert. A tánccsoportok közül első helyen a magyar tizenegyéves középiskola együttese végzett. A verseny bebizonyította, hogy ifjúságunk ápolja és továbbfejleszti a gazdag néphagyományokat. (Máté László, Rozsnyó) Goya, a spanyol realista festészet legnagyobb mestere 1746. március 30-án született szegény paraszt szülőktől. Alkotásaiban a nemzeti népi spanyol hagyományokat a felvilágosodás szellemében formálta át. Jelentősége tehát hagyományfolytató és hagyományteremtő egyaránt. Egész életén át szinte megszakítás nélkül arcképeket festett. Gazdag életművéhez számos egyházi megrendelésre készült kompozíció is tartozik. Amilyen kelletlenül tett eleget a hivatalos megbízásoknak, olyan érdeklődéssel vett részt az 1806. év sorsdöntő eseményeiben. Öregkora és a háború ezer nehézsége ellenére festmények hosszú sorozatában örökítette meg a spanyol nemzet hősi küzdelmeit. A háború borzalmai című rézkarcsorozata is ebben az időszakban készült. Minden alkotásában emberszere- tete irányította, a haladó eszmék mellett állt ki, formájában is megelőzte korát, a klasszicizmust messze maga mögött hagyta. Egyesíti az olasz és a holland realizmus eredményeit. Művészete az európai kritikai realizmus egyik legkiemelkedőbb csúcsát jelenti. Goya egyik híres festménye Gogol annyira élnek, hogy nyomukban alkották meg a képzőművészek is a kozákok máig élő hagyományos festői alakjait. Gogol 1852. február 21-én éhhalált halt. Ügy élt és úgy írt, mint hősei. Nem keresett magának különb és külön megoldást. Hatása az utána következő irodalomra óriási. Valameny- nyi író hozzá járt tanulni. Az orosz irodalomba bevezette a realisztikus ábrázolást és ezzel megelőzte a nyugat-európai írókat Is. Epilcurosz világot tisztán materialista alapon magyarázta és nem volt rá szüksége, hogy a világ teremtését természetfeletti erőkkel hozza kapcsolatba. Materialista atomizmusa a teljes ateizmushoz vezetett. Rendkívüli eredeti gondolkodó volt, aki nyíltan bírálat alá vette az antik vallásokat és a felvilágosodásért, az emberiség jobb jövőjéért harcolt. D asárnap reggel. Az ablak alatt alacsony, szürke felhőkből halkan hull Moszkvára a nagypelyhű, nedves hó. Mérgelődnek a házmesterek: „Honnan a csodából ez a zuhatag! De a bolyhos, vidám hó ügyet sem vetve dör- mögésükre hull, egyre hull, megtelepszik az ünnepi fehérbe öltözött háztetőkön s letompitja az óriás város zaját, csengetését, dübörgését. A Szoljanka-városnegyed egyik nagy, régi házában szintén csend honol. Egyesek síkirándulásra mentek a város környékére, mások már kora reggel beszerző körútra indultak az üzletekbe, de van, aki egyszerűen csak alszik, a pihenőnap jogán. A ház egyik lakója, egy hosszűnevű moszkvai intézet tisztviselője, Pjotr Oszipovics Vorozsejkin nem alszik, csak szundít a heverőn. Álmos gondolatainak sorát ajtócsapkodás, levetett korcsolyák pengése és a szomszéd- asszonnyal vitatkozó Vityka fia hangja szakítja meg. Aztán maga a pirospozsgás, kicsattanó arcú Vityka ront be a szobába, domború, kisfiús homloka fölött csapzott szőke fürtjeivel, kék slruhában. A téli utca sietős, friss lélegzetét hozza magával a szobába.- Anyu azt mondta, ne keltselek fel — jelenti apjának. — De úgy látom, nem alszol. Anyu Rakityinékhez ment, rögtön itt lesz. Tyű, mekkorát korcsolyáztam, olyat, de olyat korcsolyáztam !... — Gyere csak ide, Viktor Petrovics, — mondja az apja, fiában gyönyörködve. Vityka engedelmesen közeledik, s leül apja lábához a heve- rőre. — Nos, fiacskám, gyere beszélgessünk! — Miről, apu? — Erről-arról. Meséld el, hogy vagy, mit csinálsz? — Mintha nem tudnád, hogy vagyok! Jól vagyok!... Apu, mikor az emberek kezdenek majd a Holdra repülni, milyen napidíjat fizetnek nekik? — Attól függ, miféle repülés! Ha tudományos expedíció — egyfajta napidíj jár, ha szolgálati küldetés — megint más, a kódex szerint... Te, Vityka, csak nem készülsz a Holdba repülni ?- Nálunk az egész osztály készül. Apu, te talán nem repülnél, ha azt mondanák, hogy visznek téged is? — Hogy is mondjam? Persze, érdekes lenne átruccanni egy napra, aztán vissza a Földre. De az én egészségemmel... Na meg aztán, mikor lesz az még! i az, hogy mikor? Talán te nem olvastad? Most- most, nemsokára!... Egy srác az osztályban, Vovka Konyjusnyikov, nagyon okos fiú, mindenkinél okosabb, azt mondja, tiszta szerencse, hogy a Holdra már felrepülnek, mielőtt mi megnőnénk. Végeredményben, mi a Hold? Egy kihalt égitest, nem igaz? Egyetlenegy szerencsétlen működő tűzhányóval. Csak teásék, repüljenek a Holdba, mi nem sajnáljuk! így nekünk marad a Mars, a Vénusz és a többi sokkal érdekesebb bolygó. Ez aztán a nagyszerű! — A Holdra, fiú, az se tréfadolog, átrepülni és még vissza is térni! — mondja az apa, akit kissé sért Vityka megvetése a „kihalt égitest“ iránt. — Vegyük csak például az űrhajósok táplálékának kérdését. Hiszen valami különleges táplálékot kell, hogy vigyenek magukkal. Ügy gondolom, meleg ételre is szükségük lesz. És hogy főzöl majd nekik kozmikus káposztalevest, ha egyszer a súlytalanság állapotában vagy, mi? — Szamárság! Nem lesz semmiféle káposztaleves! Tápláló vegyi tabletták lesznek. Mi az, te nem olvastad ? — A káposztaleves is tablettákban ? — Minden, minden tablettában! — A sütemények is — tablettában ? — Az is! Nem, az mégsem! A sütemények megmaradnak úgy... természetes állapotban! — Hogyan, a leves tablettában, a sütemény meg természetes állapotban? Miért? könyvelőnek egy ilyen gépet. Reggel jön a szerelő, egyetlenegy az egész utcában, megnyomja a gombot, a gép beindul és azzal kész! Vovka Konjus- nyikov mesélte! — Mit össze nem hazudik az a te Vovka Konjusnyikovod! — Egyáltalán nem hazudik! — Hazudik! - gurul dühbe az apa. — Hazudozik, te meg bedűlsz neki, mint egy tökfil- kó! És tudod mit, Viktor, gyerünk csak, mutasd meg az e heti jegyeidet! B ebiggyesztve haragosan alsóajkát, a fiú a szoba sarkába megy, asztalkájához, előkeresi táskájából az ellenőrző füzetet és szótlanul odanyújtja apjának. — Szóval így állunk! Földrajzból bekaptunk egy hármast! — konstatálja gúnyosan az apa. - Gratulálok, Viktor Petrovics! Ohó! Számtanból mínusz hármas! — Mit csináljak, Valentina Pavlovna belémkötött. Mert pacát ejtettem. Mintha szándékosan csinálnám! Pedig becsületszavamra, nem akartam! — Mind ezt mondjátok! Tiszta szégyen, Viktor! És még a Marsba készülsz repülni! Apádat elektronikus géppel helyettesíteni! Én pedig, galambocs- kám, nem szándékszom téged olyan géppel helyettesíteni, amelyik megcsinálja helyetted a házifeladatot! Ezért a mai cirkuszbamenés elmarad. Tessék leülni, átvenni még egyszer a holnapi leckét! — Apu, de én ... — Mondtam, tessék leülni és tanulni! Nagyot sóhajtva, Vityka előszedi füzeteit és leül asztalához. Eltelik tíz perc. Az apa már nem bírja nézni a görnye- déző hátat. Föláll és odamegy fiához. — Viktor... Vityka! Gyér«, béküljünk ki! — Nem megyek! — Na gyere már, ne izélj! Elmegyünk este abba cirkuszba, jó? Előlegbe, a legközelebbi ötödért. Gyere, beszélgessünk még arról, hogy mi lesz és mi nem! H s az apa és fia folytatják az izgalmas, mindkettőjüket magávalragadó beszélgetést. Bolygóról bolygóra csapongnak, bolygóközi kozmobuszról sztratobuszra, arról pedig helikopterre szállnak át, banánt szednek az Északi-sarkon, ahol az éghajlat olyan lett, mint Afrikában, miután Vorozsejkin-papa és ifjabb Vorozsejkin atomenergiával működő gigantikus erőművek egész sorával hálózták be ezt a vidéket. Ha az apa kétkedését fejezi ki, vagy gyanúsan mosolyog, Vityka fülig vörösödik és rákiált apjára: — Mi az, te nem olvastad? És Vovka Konjusnyikovra hivatkozik. Az apa komoly képpel mondja: — Nem, nem Vitjusa, én ezt mind elhiszem. Biztosan Így is/ lesz minden, ahogy te mondod. Csakhogy én akkor már valóban nem leszek!- Jóreggelt! Hogyhogy te nem leszel?!- Azért mert... mert, Vitjusa, lesznék még betegségek, öregség, meg a többi efféle ...- Éppen, hogy ebből nem lesz már semmi! Mi az, te nem olvastad ?! 0 az apa olyan fényt, olyan hajthatatlan meggyőződést lát fia szemében, amelyet, jól tudja, semmivel sem lehet megrendíteni. És nem is érdemes. Magához vonja hát fiát és megcsókolja selymes, meleg kis homlokát. A hó pedig az ablak mögött csak hull, egyre hull az alacsonyan járó felhőkből erre az oly megszokott s mégis annyira szokatlan Moszkvára — 1959 Moszkvájára. BlRÖ ANDRÁS fordítása Képzőművészeti kis lexikon Nyikoláj Vasziljevics Gogol, az orosz regényirodalom atyja 150 évvel ezelőtt, 1809. április 1-én született. Vérbeli ukrán volt. Egész életét bolyongásban töltötte. Eleinte verselt, de Puskin rávezette igazi útjára. Fő műveiben, a Revizor című vígjátékban és a Holt lelkek elnevezésű regényében a cári közigazgatásnak korrupt önkényét állítja elénk a maga teljes meztelenségében. Formájában is remekmű a Tarasz Bulyba elbeszélés-kötete, amely a hajdani kozákok életéből meríti tárgyát. Alakjai Április 15-én emlékezünk meg az ókor nagy materialista gondolkozójának, Epikurosznak 2300. születésnapjáról. Epikurosz természetről szóló vallásellenes tanításának óriási jelentősége van, mert segítette a haladó erőket a sötétség és az idealizmus elleni harcban. Marx Károly első ízben doktori disszertációjában foglalkozott Epikurosszal. Az egyház nemcsak a középkorban, hanem az újkorban is el akarta nyomni Epikurosz műveinek hatását. Ezzel magyarázzuk, hogy több mint 300 művéből mindössze három levél és néhány töredék maradt az utókorra. Tanításából kiemelkedik az az állítás, hogy a világ objektiven, a mi tudatunktól függetlenül létezik. A világ parányi, oszthatatlan, változtathatatlan atomokból áll, a világ végtelen. Az emberi lélek is materiális és az egész szervezetet áthatja. Epikurosz eltávolította a fatalizmust, amely elődje, Demokritosz materialista filozófiáját uralta. Epikurosz a
