Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-07 / 14. szám

5c<ic><i<yvxyj Sokoldalú tevékenységet Március elején a barti J kuítúrházban taggyűlést itartott a falu sportszerve- | zete, amelyre meghívták a i CSISZ-szervezet vezetősé­gét Is. A gyűlésen elhatá- , rozták, hogy a CSÍSZ és a ' sportszervezet a jövőben együttműködik és minden­ben támogatja egymást. Kö- í zös erővel még ebben az j évben öltözőt építenek a 5 sportszervezet számára, i amelyet a CSISZ-szervezet j tagjai Is igénybe vesznek, j Az építkezéshez közös erő- I vei vályogot vetnek, faanya- [ got a szövetkezet vezető- | sége ad, amiért a CSISZ és a sportszervezet tagjai bri- i gádmunkával segítik az egy- » séges földművesszövetkeze- í tét. A futballpálya mellé 5 röplabdapályát is építenek [és ebbe a sportágba be (akarják vonni a falu lányait 5 is. A gyűlésen új vezetősé- (get választottak a sport- > szervezet élére, s az elnök | Bréda Vince lett. A CSISZ-szervezet a spor-j ton kívül komoly kultúr- munkát fejt ki. Két kultúr- csoportjuk, tánc- és szín-í játszőegyüttesük van. Aí tánccsoport igen szép ered- j ményt ért el a járási alko- < tőversenyen. A színjátszó- j csoport húsvétkor a Pettyes! című színművet adta elő. A darabbal meglátogatják aj környező falvakat is. A hús­véti táncmulatságon kultúr-} műsort is bemutattak. A fentiekből látható, hogy ( a barti fiatalok aktívan mű­ködnek. Segítenek az egy­séges földművesszövetke­zetnek is a gyors és sür-) gős munkák elvégzésében. \ MORVÁI'JÁNOS, Bart. SZERKESZTŐI Gulyás László, Komáhno: írá­sod jó, de kár, hogy nem írtál arról, hogyan segítettek á fia­talok a villany beszerelésében, írj máskor is, de a fiatalok életéről és munkájáról. Csefo Ferenc, Silice: Levele­det átadtuk a Pionírok Lapjk szerkesztőségének. írjál más­kor is. Jó a kezdés Gólyáspusztán Ködös, szép hétvégi este volt Gólyáspusztán, ebben a kis csallóközi majorban. Alig tűnt fel valaki, s csak a kultúrház- ból hallatszott ki zaj, beszél­getés. Itt tartotta a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség szerve­zete tagsági gyűlését. Sajnos, mindjárt a cikkem elején meg kell mondani, hogy a gólyási CSISZ-szervezet a múltban nem valami jól dol­gozott. Ezen a gyűlésen a helyi pártszervezet kiküldötte, Nyíl­ta elvtárs beszélt a fiatalok­hoz. Utána a fiatalok arról vi­tatkoztak, hogyan lehetne fel­lendíteni, megjavítani a szer­vezet munkáját. Ogy látták, hogy a szervezet élére új ve­zetőséget, olyan vezetőséget, kell választani, amely ráter­mett és amely nem riad vissza a kezdeti nehézségektől, aka­dályoktól. Az alapszervezet ve­zetőségébe beválasztották Pif- kó Magdát, aki a gazdaság jó szervezőképességgel rendelke­ző munkása és aki már eddig is tekintélyt szerzett a többi fiatal előtt példás magatartá­sával, munkájával. Szívesen foglalkozik zenével, és már többször fellépett mint szóló­énekes. Kívüle beválasztották még a vezetőségbe Kucsera Ferencet, Borsányi Júliát, Rigó Lászlót és másokat, akik a CSISZ-szervezet legjobb fia­taljai. Minden remény megvan, hogy ezek a fiatalok lelkes munkával visszaszerzik a gó- lyasi CSISZ-szervezet régi hír­nevét. A taggyűlésen elhatározták, hogy a fiatalok szakmai és po­litikai tudásának emelése ér­dekében öt mezőgazdasági szakelőadást tartanak és részt vesznek a pártoktatási évben. A bevonuló fiatalok számára olvasókört szerveznek, amelyen megszerzik a Fucsík-jelvényt. Ezenkívül vitaestet tartanak a szerelem, a barátság és a há­zasság problémáiról, valamint a fiúk és lányok egymással szembeni viselkedéséről. A kul- túrmunka megjavítása érdeké­ben színjátszócsoportot alakí­tottak, amely már meg is kezdte a njunkáját. A csoport vezetői Pifkó István, Nyilfa Já­nos, Kacina Emília, és Vörös Zsigmond, akik tudásuk legja­vát igyekeznek nyújtani. Eszt- rádműsorukkal föllépnek a já­rás több helységében. Elhatá­rozták, hogy az Oj Ifjúságnak új előfizetőket szereznek. A termelés terén minden ere­jükkel küzdenek a magas hek­tárhozamokért. Ha a szükség úgy kívánja, vasárnap és a munkaidőn túl is dolgozni fog­nak. Egy hektár cukorrépát brigádmunkával gondoznak. A majorban íutballpályát építe­nek. Igen sokat segít a szervezet­nek Angyalis Béla, a gazdaság vezetője, Pifkó István és Nyilfa János, a pártszervezet instruk­tora, akik minden erejükkel hozzájárulnak a szervezet mun­kájának megjavításához. Reméljük, hogy a gólyási fia­talok jó munkát és sok sikert érnek el az elkövetkező idő­ben. MARTINCSEK RUDOLF, Nagyszeg. A FÜGÉI FIATALOK nagy lelkesedéssel végzik munkáju­kat. A CSISZ alapszervezeté­nek szlovák színjátszó csoport­ja előadta a „Svedomie“ című darabot. Komoly odaadó munka volt a színdarab betanulása, amely nagy sikert aratott. A szereplők közül legjobban Stru­bel Lajos, Soukup Sándor, Völ­gyi Sándor, Sálek Irén és Nagy Magda alakította szerepét. A többi szereplők is mindent el­követtek a darab sikeréért és dicséretes lelkesedéssel ját­szottak. A darabot Hank Árpád tanító rendezte. (Koós László, Füge) AZ ÖRÖSI FIATALOK nem­csak a munkából, hanem a kul­turális tevékenységből is ki­veszik részüket. A közelmúlt­ban az EFSZ kultúrcsoportja nagy sikerrel adta elő Szigli­geti Ede A csikós című színmű­vét. Kiválóan szerepelt Juhász Dezső, aki az egyszerű számadó szerepét alakította, a lányok közül Orosz Éva, aki Karvasiné szerepét vitte élethűen szín­padra. Jól játszott még: Feke Katalin, Máté Sándor, Juhász Erzsébet és Popovics István, aki az előadást énekszámokkal tarkította. Dicséretet érdemel­nek az EFSZ kultúrcsoportjá- nak tagjai, különösen Gulyás Péter tanító, aki a színdarabot betanította. (Hancsovszky Károly, Őrös) Levelezni szeretnének Tóth István, Pápa, Bástya u. 22/A, szívesen levelezne - lányokkal filmről, táncról és fényképgyűjtésről, magyarul, esetleg olaszul és oroszul. Kepenyes Márta, Szarvas, Damjanich út 14, levelezne szí­nészekről és tájképgyűjtésről 18 — 25 éves fiatalokkal. Balogh Viktor, Bonyhád, Baj- csy-Zs. 10, legszívesebben ci­pőgyári dolgozóval levelezne. Kelemen István, Túrkeve, Zalka Máté út 15, egy-két éve végzett tanítónővel szeretne levelezni. Nagy siker LAKSZAKÄLLASON három hónappal ezelőtt mutatták be a „Bolondos vasárnap“ című színdarabot. A CSISZ alapszer­vezete nem elégedett meg az elért sikerrel. Betanulták Lovi- csek Béla Húsz év után című színművet is. Az előadással nagy sikert arattak és megnyerték a közönség tetszését. A színda­rabot Szabó Kálmán, a nyolc­éves középiskola tanítója ren­dezte. • Jól szerepelt: Takács Gyula, Beke Gyula, Csere Mi­hály, Ferenczi Mária, Tóth László, Filko Imre, Farkas Te­réz, Farkas István és Csicsai Anna. (Bognár Valéria, Lakszakállas) 11 emelet Nyitrán, a mezőgazdasági fő­iskola hallgatói számára tizen­egy emeletes új internfctust építenek. A hatalmas építkezést a fiatalok kívánságára ünnepé­lyesen ifjúsági építkezésnek nyilvánították. A riitrai építé­szeti vállalat ifjú dolgozói ezért újabb komplex csapatokat ala­kítottak, mert az új mun­kamódszerek alkalmazásával egyenletesen akarják teljesíte­ni tervüket. Az új internátus költségei meghaladják a 21 millió koronát és az építkezést 1961-ben fejezik be. Tejfalun új iskolát építettek, amelyet januárban adtak át a diákoknak. Az iskola pionírjai tavaszi nagytakarítást tar­tottak, amelynek során nemcsak az iskola belsejét, hanem a környéket is rendbehozták. Üj építők A királyhelmeci járás pionír­szervezetei lázasan készülőd­nek a pionírszervezet 10. év­fordulójának megünneplésére. Igyekeznek jó eredményeket elérni, hogy sikerük biztosítva legyen. A járás különböző iskoláiban összesen 2616 pionír van. A pionírszervezet 10. évfordu­lója tiszteletére valamennyi kötelezettséget vállalt, hogy megszerzi az „Ifjú építő“ jel­vényt. A „Vörös csillag" jel­vényt pedig a járás pionírjai­nak 70 százaléka igyekszik megszerezni. Eddig 879-en kapták meg az „Ifjú épltő“-t és 50-en a „Vörös csillag“-ot. Nagy segítséget nyújt a pioní­roknak Dako Borbála, a CSISZ járási vezetőségének pionlrfe- lelőse, aki az eddig elhanyagolt pionírmunkát igyekszik megja­vítani. A kötelezettségvállalá­sok teljesítésében segítenek még a pionírvezetők és a taní­tók is. Szép vállalást tettek a pioní­rok a Kassa —Igló közötti vasút villamosítása terén is. Vállal­ták, hogy vasat gyűjtenek a szükséges oszlopok előállításá­ra. A kassai kerület 100 vas­oszlop elkészítéséhez szükséges vas gyűjtését vállalta, ebből a királyhelmeci járás 5 oszlop­hoz gyűjt anyagot, ami 6000 kg-t tesz ki, s így egy pionírra átlagban 2.5 kg vas esik. De ezzel sem elégszenek meg és megígérték, hogy a helyi adott­ságoknak megfelelően ezt a mennyiséget még fokozzák. A pionírok a papírgyűjtésben sem maradnak le. Vállalták, hogy a pionírszervezet 10. év­fordulójára 40 mázsa hulladék­papírt gyűjtenek. Ebből egy pionírra 2 kg papír jut. A kötelezettségvállalások túl­teljesítése érdekében az isko­lák közötti gyűjtésben is ver­seny folyik. A boly! nyolcéves középisko­lában már minden pionír meg­szerezte az „Ifjú építő“ jel­vényt és 50 pionírnak van „Vörös csillag“-a, vagyis ők az egyedüliek a járásban, akiknek ez a jelvényük is megvan. E sikerek elérésében nagy ér­deme van az iskola igazgatójá­nak, Pikó Bélának, valamint az itt működő pionírvezetőknek, köztük Palágyi Margitnak, Ke- rékjártó Máriának és a többiek­nek is. A CSISZ járási vezetőségé­nek felhívására a tömegszerve­zetek is segítenek a pionírok­nak. A bolyi nyolcéves iskola felett a királyhelmeci gép- és traktorállomás vállalt védnök­séget. Segítik a pionírokat a vasgyűjtésben, akik viszonzá­sul nemrégiben szép kultúrmű­sorral szórakoztatták a gépál­lomás dolgozóit. A pionírszervezet 10. évfor­dulója alkalmából a CSISZ já­rási vezetőségének kezdemé­nyezésére a járási székhelyen, Királyhelmecen kiállítást ren­deznek, melynek keretén belül a látogatók megismerkednek a járásban lévő pionírszerveze­tek eredményeivel az elmúlt tíz év folyamán. MOLNÄR JÁNOS, Boly. II. Gyere vissza, megbocsátok A nyugatnémet lapokban gyakran olvashatja az ember az apróra szedett hirdetési rovat­ban: „Gyere vissza, megbocsá­tok", Az elhagyott férj vagy fe­leség így adja tudtára társának — nincs semmi baj, minden me­het a régiben. így fest valahogy a politikai élet is. Terem meg- bocsájtás Hitler tömeggyilko­sainak. A kora reggeli órákban szinte reménytelenül rójjuk Nürnberg utcáit. Egy órája kérdezőskö­dünk, a bírósági palotát keres­sük, hiába. A város szülöttei nem tudják, hol ítélték el a második világháború föbünöseit, tömeg­gyilkosait, Göringet és társait. • — Jó reggelt, uram! Hogy juthatnánk el a volt bírósági palotához ? — Was? Ja, a bírósági palo­ta ? Nem tudom, kérem... — húzogatja a vállát egy ötven kö­rüli hivatalnok és zavartan to­vasiet, mintha menekülne. — A bírósági palota? — Az, uram. — Nem ismerem, — válaszol közömbösen egy huszonöt körüli fiatalember és unott képe sem­mit .se árul el. Hiába, Nyugat-Németország­ban gyorsan felejtenek az em­berek. Avagy nem akarnak em­lékezni ? Végre egy hatvan körüli mun- kásnö mellé szegődünk. — A bírósági palota? Az, ahol __ — harapja él hirtelen a szót és riadtan maga köré tekint. — Az, asszonyom. Ahol... — Tudom! — vág a szavunk­ba — itt végigmennek a villa­mosjáratig, ott balra fordulnak és odajutnak. — Köszönjük szépen. — Kérem — mondja és már siet is tova. Pár perc múlva hat óra. Mel­lettünk az úttesten motorkerék­párok, biciklik száguldanak, egyetlen nagy folyamként a gyámegyedek felé. Szinte szédí­tő az iram. Ogy tetszik, senki se törődik a másikkkal, minden­ki rohan a maga kis célja felé, kidüllledt szemekkel, feszülő idegekkel. Munkások. Egyetlen nagy folyam és remeg az utca. Mi lenne, ha egy nagy cél érde­kében masíroznának ? Megráz­kódnának a nyugatnémet kon­szernek hatalmas üzletpalotái. Tíz perccel később már üres, néma az utca. Alig lézeng né­hány ember a járdán. A volt bírósági palota hatal­mas szürke épülettömbje ál­mosan pislog az utcára. Homlok­zatán szerény fehér tábla: Ame­rikai katonai információs iroda, — hirdeti a felírás. Bizonyára sok németnek szeget ütött már a fejébe, miért van ilyen hatal­mas épülettömbre szüksége egy információs irodának. Nos, a vá- laiz egyszerű. A szerény név A híres nürnbergi bírósági palota, ahol a második világháború föbünöseit ítélte el a nemzetközi bíróság. Ma az épületben székel az amerikai katonai kémküzpont. A háború jelei még mindenhol ott látszanak a város arcán. mögött az amerikai hadsereg egyik kémközpontja húzódik meg. Kihalt az egész környék. Ogy látszik, a kémek későn feksze­nek és későn kelnek. De azért a németek, a nürnbergiek, reggel is bölcsen hallgatnak, ha az em­ber az épület felöl érdeklődik. Nem lehet azt úgy ... Hiszen dr. HanS Eiselet, a hírhedt bu- chenwaldi tábor volt főorvosát is szabadon engedték. A háború után halálra ítélték, de kegyel­met kapott. Hét évi börtön után az amerikaiak kiengedték, mert „jól viselkedett". Ma nagysze­rűen felszerelt orvosi rendelője van. Honnan? Miből? Eisele a szabadulás után 4000 márka kár­térítést és 25 000 márka ka­matmentes hosszúlejáratú köl­csönt kapott a nyugatnémet hi­vataloktól. (Hiába, támogatni kell a jól bevált kádereket.) Így aztán igen. Ezzel már le­het kezdeni. A szegény nyugat­német munkás jó, ha ennek az összegnek az egyharmadát meg­kereste azalatt, míg Eisele bör­tönben ült. Ezután senki se csodálkozzon, ha Nürnbergben „nem tudják“ A nürnbergi boulevard A nyugat-német katolikus egy­háznak bőven van pénze a kommunistaellenes akciókra, de úgy látszik, a templomok meg­javítására már nem jut. hol van a volt bírósági palota. Nem sok sütnivaló kell hozzá, hogy az ember megértse, miért hallgatnak. A szövetségi köztár­saságban törvényen kívüliek d kommunisták. Senkinek sem kel­lemes, ha rásütik ezt a bélyeget. Hiszen a rendőrségen, a bírósá­gokon, mindenhol ott ülnek Hit­ler jól bevált, kipróbált „szak­emberei". Az úton tompafényű zöld autó gördül. Az amerikai katonai rendőrség autója. Csendesen, si­mán suhan. Tetején méltóságo- san bólogat a rádióantenna: — Itt vagyunk, itt vagyunk!.. A nyugatnémet rendőr gyor­san szabadot ad nekik, halad to­vább. Az emberek látszólag rá se hederítenek. Fagyosan elnéznek fölötte. Hiába, hosszúra nyúlt már a vendégeskedés is. SZŐKE JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents